Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-16 / 212. (1546.) szám

i927 8*eptemb©r 16, péntek. N­EíDLÉKLRP Irta: mRRHI SHriüOR fTlagyarorszdg madarai Itt a Hortobágy peremén elolvastam Chernelházi Chernél István bűbájosán szép könyvét, aminek ez a cime: „Magyarország madarai.'** A könyvet számos illusztrációval egy csak kevéssé ismert pesti kiadó, a Magy. Kir. Földmivelésügyi Miniszter adta ki, igaz, hogy harminc esztendővel ezelőtt. A zoológu­sok és ornithologusok akkoriban még nem fajelméletekkel foglalkoztak Magyarországon, hanem részben zoológiával, részben ornitholo- giával, ennek megfelelően ez a könyv még ma is aktuális, mert a fajelméletek változnak és mulandók, ellenben Magyarország madarai szaporodnak és állandók. Csak egypár költö­zőfajta akad közöttük s ezekkel kapcsolatban állítja fel Chernél István rendkívül érdekes és egyszerű költözködési elméletét, ami en­gem, bevallom, nagyon közelről érintett. Magyarország madarairól Írni különben is üdítő és kevésbé hálátlan feladat egy iró részére, mint például Magyarország emberei­ről; mert az emberek megorrolnak minden semmiségért, ellenben a büdösbankáról nyu­godtan mondhatja el a szerző a legrosszabba- kat, a dögkeselyűről a leggaládabbakat s a kakukot is meggyanúsíthatja a legpikánsabb házi pletykákkal, anélkül, hogy különösebb retorzióktól kellene tartania. Maradjunk csak egy pillanatig a madaraknál. Magyarország madarai élnek, ahogy tud­nak. A nemes kócsag, a daru például már gyengén élnek, kezdik itthagyni a lecsapolt területeket, a nádasok csöndjét, biztonságát csak nehezen nélkülözik, kócsag talán már nincsen is, daru meg csak elvétve álcád. Ezek a nemes madarak, a magyar levegő ariszto­kratái, sértődötten emigráltak, elvonultak tá­voli, szűz, mocsaras földrészek felé s kócsag- tollat ma már csak öreg nénikék diszkalapjá­ban, vagy főispánok forgójában találni; pedig valamikor családi értéktárgy volt, amit ha­gyatékleltárakban külön fölemlítettek, mint az ékszert. A kócsag, a legelegánsabb, a daru, a legmélabusabb magyar madár már nem tud­nak megélni Magyarországon. Egyes madárfajokat úgy lenyesett Ma­gyarország egéről Trianon, mint az égbolt alól egyes magyar emberfajtákat. A székellyel egyidejűleg eltépték Magyarország levegő­egéből a kőszáli sast, a dögkeselyűt, a fogarasi havasok ritka, utolsó példányait; a magyar föld felett csak közepes réti keselyük, mezei sasok maradtak meg és lihegő tüdővel siste­regnek a sovány napi kenyér után. A volt Felvidék híres szalonka-húzásai csak kedvet­lenül tévednek a Mátra fölé; van egy külön madár-Trianon is, nem hinné az ember, pedig igy van. De a legérdekesebb Chernél gyönyörű könyvében, amit a költözködő madarakról, a költözködés okairól és problémájáról ir. Sze­rinte sokáig azon az állásponton volt a tudo­mány, hogy „a fecskének ősszel el kell mennie és tavasszal visszajönni, mert az ,ösztöne* készteti erre. Hát ez igen kényelmes megol­dás és kibúvó1* — írja szarkasztikusán Cher­nél. Szerinte „több, mint valószínű, hogy a költözködésre való hajlam és az egész tüne­mény indító oka is a létért való nagy küzde­lemre vezethető vissza, vagyis a megélhetésre. Ez pedig több tényezőtől függ, nevezetesen: az időjárástól, égövek különbözőségétől és a táplálék milyenségétől s a fajok alkalmazko­dási képességétől.** Hát ez kézenfekvő: ha egy faj alkalmaz­kodni tud, akkor megél. Ha nem tud alkalmaz­kodni, akkor tessék, mehet külföldre. Ami a fajra, az áll az egyénre is. „Számos madárfaj bizonyos táplálékot kíván: ezek tehát akkor, midőn az évszak fordulása az ő sajátságos élelmüket nem kínálja többé, kénytelenek oly területekre vonulni, ahol azt meglelik.** Ez bizony igy van; Chernél szerint először a hí­mek indulnak el, azután követik őket a nősté­nyek. És nem is az öregek kelnek először út­ra, mint eddig sokan tévesen hittük, hanem a fiatalok; az öregek megvárják az utolsó per­cet, ők hozzászoktak már sok mindenhez, iga­zán csak akkor kelnek útra, ha már végkép­pen nincsen táplálék és visszavonhatatlanul muszáj. „Ezért** — írja szerzőnk — „a madarak táplálkozásának tüzetes tanulmányozása a köl­tözködés kérdésének megfejtésében is kiváló fontosságú s annak úgyszólván sarokpontja.** Ezt mondom én is. Régebben szólásmód volt Magyarorszá­gon, hogy „nem énekel a csíz, ha jól van lak­va.“ Ezt a finom célzást eleink képletesen ér­tették s a költőkre vonatkoztatták, akiknek jobb nem enni adni, mert ellenkező esetben ellustulnak s meghíznak, s nem énekelnek olyan szépen. Ebben is sok igazság van, pél­dául Csokonay igazán szépen énekelt éhségé­ben, s az öreg Vörösmarthy, mikor már nem volt mit ennie, megírta a „Vén cigányt**. Jókai is akkor volt a legszorgalmasabb, mikor nem Sziovenszkó, szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk annakide­jén, hogy Söderblom svéd evangélikus her­cegérsek a nála járt magyarországi vendégei előtt milyen nagy elismeréssel nyilatkozott a magyarságról és a hazájukat ért méltatlan bá­násmódról. A hercegérsek magyarbarát kije­lentéseinek élénk visszhangja támadt a ma­gyar sajtóban, de nagy visszhangja kelt Szlo- venszkóban is a magyarellenes táborban. A Turócszentmártonban összeült evangélikus egyetemes presbitérium pedig egyenesen me­morandumot intézett Upsalába Söderblomhoz. A memorandum a hercegérsek világos és ob­jektív nézeteit letörni igyekezett. Hogy az egyetemes presbitériumnak ez az akciója mennyire sikerült, az kiviláglik a hercegérsek válaszából, mely arra vall, hogy a hercegérsek a memorandum elolvasása után sem tudja megtagadni mélységes rokonszenvét a sorssujtotta magyarságtól. Egy nagymüveltségü protestáns egyház- fejedelem egyéniségének megfelelően igen udvarias hangon fogalmazta meg válasznyilat­kozatát, melyben utal arra, hogy mennyire cso­dálja a magyarok, a görögök és a szlovákok nehéz időkben a keresztény kultúra érdeké­ben kifejtett nagy teljesítményeit, de fájlalja, hogy az uralomra való törekvést minden nép­nél meg lehet találni. Azonban — mondja Söderblom — ez még nem jelenti egyszer­smind a jogos igényt is. Majd rámutat arra, hogy a volt osztrák­magyar monarchia népei életének alakulása milyen komplikált probléma és megállapítja Prága, szeptember 15. Gyakran nagyon tanulságos dolog különböző parlamentek 'törvényhozását tanulmányozná és párhuzamot vonni a külföldi és a minálunik ural­kodó állapotok között, amiből hasznos és értékes meggondolások ezármazhjatnak. A szlovenszkói és mszinszkói magyarság egyik legfontosabb problémája aa állampolgára ági kérdés, amelynek minden fázisa érdekli közönségünket. Éppen ezért tanulságos lesz, ha ismer bégjük azit a törvényt, amely kétévi előkészítés után most lé­pett érvénybe Franciaország területén és amely a külföldi állampolgárok nalturalizációjának feltéte­leit tartalmazza. A törvényjavaslatot hosszas hánykódás, vál­toztatások, szenvedélyes viták és sajtéharodk. előz­ték meg, miig valóság lett belőle. Kimondottan gyakorlati céljai vannak, mert a törvénynek legjobb feladartia, hogy az egyre növekvő francia elnéptelenedés ctn ®e@iteön. Érdekes és hasznos békáit a törvény ismerte­tése, mert az abban foglalt liberális intézkedések nemcsak párjukat ritkítják az egész világ törvény- hozásában, hanem igazolják azt a tényt is, milyen súlyos gondot okoz a francia kormánynak a fran­cába. faj kihaló tendenciája s mennyire megragad minden módot annak megakadályozására. Az uj notumlizációs törvény augusztus 10-én lépett életbe s e törvény hatodik szakaszának második pontja foglalkozik ama feltételekkel, amelyeknek telje­sítésével minden külföldi állampolgár, tekintet nélkül származására — tehát színesek és euró­paiak is — francia állampolgárrá válhatnak. Ismeretes, hogy az európai törvények legna­gyobb részében tízévi helybenlakás szükséges ah­hoz, hogy valamilyen külföldi felvehesse az illető állam polgárságát. így volt ez Franciaországban is, azzal a különbséggel, hogy sűrűn alkalmaztak egy enyhítő szakaszt, melynek ér beimében a fran­cia állampolgárság három, sőt. kivételes eseteidben egy év alatt is megszerezhető volt. Az uj törvény ezt a kivételes helyzetet legali­zálja, amennyiben volt pénze. Ady már a költöző költők közé tartozott; hogy őt az ösztöne vezette-e a kül­földre, vagy pedig a létért való küzdelem, azt nehéz eldönteni; lehet, hogy 5 is „egy bizo­nyos táplálékot kívánt** — mikor „ezt az ő sajátságos élelmét nem találta többé, kény­telen volt oly területekre vonulni, ahol azt meglelte." Csakugyan mi hajtja ezt a sok magyar madarat: a táplálék hiánya, vagy az ösztön? Miért húznak szünet nélkül, ősszel és ta­vasszal, Keletről Nyugatra? Miért megyek már holnap megint a me­net jegyirodába? újból, hogy mindenki, aki előítélet nélkül mérlegeli a dolgokat, kénytelen belátni, hogy Magyarország magas kultúrát képviselt és a magyar nemzet a békeszerződés által nagyobb mértékben lett megcsonkítva, mint bármely más nép. Kijelenti, hogy nagyon szeretné az itteni evangélikus egyházakat meglátogatni. A hercegérsek szerint helyes az a megál­lapítás, hogy a területek és határok nagy megváltozása és az uj alakulatok békétlen­ségnek és jogtalanságnak az okozói. Súlyos végzete ez a népek történelmének. Az uj urak — úgymond — könnyen meg­kísérlik, hogy visszaéljenek a nemrég megszerzett önállóságnak hatalmával. És magától értetődik, hogy azok, akiknek a békeszerződés teljesen megszerezte nemzeti szabadságukat, azoknak sokkal könnyebben esik dicsérni a viszonyokat, mint azoknak, akik elveszítették nemzeti szabadságukat és fájdalmasan érzik ezt veszteséget, amit más nemzetek nem éreznek. Söderblom hercegérsek nemzetek fölött álló egyházi gondolkodásával a keresztény egyház kötelességét e téren akként jelöli meg nyilatkozatában, hogy az egyház tőle telhe­tőén ügyeljen arra, hogy az igazság és a nem­zeti szabadság elve mindenütt ápoltassék és elismertessék. Ha ez megtörténik, akkor el fog jönni az idő, amidőn a szlovákok buzgó lelki tehetsége és a magyarok jóravalósága s minden népek és nemzetek különböző képes­ségei megértésben fogják elősegíteni az em­beriség jóvoltát. minden 18 éves külföldi állampolgárrtak, aki három érig megszakitaílamul lakott egy hely­ben Franciaországban, joga van kémá nffljturar lizációját, aflneJyot az iga^ágügymini8®fwnrtiuiin ad meg előzetesein lefolytatott vizsgálat alap­ján. Van azonban mód arra is, hogy a három év helyett egyévi ittlakás után is kérjék a francia állampolgárságot. Ez a törvény legérdekesebb intézkedése, mert kimondija, hogy ebben a kedvezményben mind­azok részesülhetnek, akik általában hasznos szol­gálatot tesznek Franciaországnak, vagy általában kiváló tóhetségöldked (talenits distingués) remdel- kerneik, akik kereskedelmi, vagy ipari vállalatot Létesítettek, alkiiík hasznos találmányok birtokosai, afoik földműveléssel foglalkozó üzeműik, vagy bir­tokuk van, akik a francia hadseregben szolgáltak, akik valamilyen francia főiskolai oklievéLlel bár­nak, végül, akiknek francia feleségük van. Lát­hatjuk tehát, hogy a francia, törvénythoeás a leglibertíMsalbbam alkarja ama külföldi elemeket Frnniciaorezág- hoa vonni, amelyeknek bármilyen anyagi, vagy erkölcsi érdekük, hogy a* országban éljenek. Az ilyen módon natural izáltaknaik tíz évig nincsenek politikai jogaik, de azután éppen úgy választók és választhatók, minit a többi francia ál­lampolgárok. Ez alól ds van kivétel azonban, még pedig, ha az illető a francia hadseregben szolgált, vagy hasznára van az országnak. A külföldiekhez férjhez ment francia nőkre vonatkozóan azt az érdekes intézkedést tartal­mazza az uj törvény, hogy a nők megtarthatják francia állampolgárságukat, ha ezt külön kijelen­tik és ha a házasságuk utáni első lakásuk nem külföldön volt és ha a férj országának törvényed nem Írják határozottan elő, hogy küiliföldá nővel való házasság eeetén az illető nő ipse fartő a férj állampolgárságát köteles követni. Ez az uj francia törvény a mi hontalanjaink körében valóságos Éld órád ónak tünteti fel Fran­ciaországot. Mert mi a helyzet nálunk? Hivialtteílos megállapítás szerint az állam pót- gánságmélküliok száma. 140.000 és szék lég* j Franciaország nem ismeri a hontalanság átkát Az uj állampolgársági törvény minden Idegent polgárrá ffogad — Egy kis párhuzam a Selne-parti s a Moldva-parti demokrácia között Söderblom svéd hercegérsek válaszolt a szlovák evangélikusoknak A turécizantmártonl memorandum nem tudta megingatni a hereegérsek magyarbarátságát — Teljes mértékben megérti a nemzeti szabadságuktól megfosztott magyarok jogos fájdalmát a Most jelent meg! Most jelent meg! | | MAURICE LEBLANC f > Lupin Arzén legújabb kalandjai: $, | A zoldszemtt hölgy | ára 16.50 Ke. § ^ Most jelent meg! Most Jelent meg! | nagyobb részben szlovenszkói és ruszinszkói magyarok. Ezek tula jdómképpen nem külföldiek, hanem, ha a csehszlovák kormány megtartotta volna a Saint Gemmáim em Layeben kötött kisebbségvédelmi szerződést, amelybem kötelezte magát arra, hogy mindazoknak állampolgárságát elismert, akik az áíKLaimffordula tkor ezen a területen Laklak, úgy a homita'lamölvnak csehszlovák állampolgársága már véglegesen ©1 lenne intézve. Franciaországiban háromévi francia földön, való tartózkodás után megadják az állampol­gárságot azoknak, akik hasznos munkát vé­geznek, minálunk azok ét sem ismerik eJ, akik már évtizedek óta itt élnek ezen a földön és kulfcurmunká jukkái nagyban hozzájárultak Salovenszkó és Ruszinszkó fejlesztéséhez. Ott természetesnek tartják, hogy azokat, akik ál­lampolgársági kütelességüikm ek megfelelnek é'S a' francia hadseregben katonai szolgálatot teljesíte­nek, francia állampolgároknak ismerjék ek miná- lumk száz és száz eset fordult elő, hogy valakivel leszolgáiliiatták a terhes 18 hónapot, azután pedig ál lampolgárságát nem ismerték el. Ott tiszteletben tartják a családi köteléket és meg­adják a francia nőnek a biztosítékot, hogy ha kül­földihez hozzámegy, ne fenyegesse a hontalan­ság veszedelme, minálunk hány és hány szlovák nőt tettek boldogtalanná azzal, hogy a férj állam­polgárságát nem ismerték el és ezzel a család exisziteneiális alapját döntötték meg. Folytathat- nók ezt a párhuzamot sokáig, de nincs is árrá szükség, a francia törvény egyetlen átolvasása meggyőzhet mindenkit arról, hogyan értelmezi a francia parlament a demokráciát és Liberalizmust és hogyan értelmezik minálunk? Szinte halljuk az ellenvetést, amelyet e pár­huzam ellen vetni szeretnének, hogy hát Francia- országnak szüksége van arra, hogy mesterséges módon emelje népességének számát, mert Fran­ciaországot az elnéptelenedés fenyegeti, mánál unk azonban emberi ©les lég mutatkozik és igy nem lenne célszerű, ha a külföldiek naton ralizációgával még inkább fokoznák a szociális bajokat. Ennek a beáíHitásntak hamissága a styutisztika adataiból egyszeriben kivilág/Mk. Mert mit is mond a statisztika? Csehország 52.000 négyzetíkm.-®yi területén él 6,780.000 emlber, a négyzetkilométerre eső átlag tehát 190. Morvában 20.000 négyzetikm.-en éi 2,630.000 lakos, az átlag 119, Sziléziában 5000 négyzetikm.-en 720.000 lakó* él, ami 145-ös átlagot jelent, Szlovenszkón pedig 49.000 négyretkm.-en csu­pán 2,900.000 lakos bukik, ami 59-es átlagnak felel meg, miig Ruszinszkó 12.000 négyzetkm.-nyi területén. 4 'Lakosság száma 600.000, a sűrűség tehát 55. Szlovenszkó területe tehát csaknem ugyan­akkora, mint Csehországé, miért vám az, hogy Csehországban négy millióval több ember tud megélni, mint SzlovensZkón és ott 140.000 em­bert honriailammá kellett tenni, továbbá az 59-es népsűrűség ellenére a lakosság állandóan ki­vándorlásra kényszerül? Lám, a prágai .demokrácia álltai annyira ócsárolt Mussolinii kihangsúlyozta, hogy az olasz földön a mai 170-es közepes sűrűséget csekélynek tartja és az ország népességének meg kell kétszereződnie, mert minden ország annyit jelent faijsulyban, amennyit népessége reprezentál.. Minálunk az 59-es népsűrűség is sok? Nézzük csak tovább azt a statisztikát, nagyon hasznos dolgokat tud unt meg belőle! Megállapíthatjuk, hogy Salovensakó a magja 59-es sűrűségi anányszá­rná val Európában a balkáni államok sűrűségi csoportjába tartozik és hogy a<z európai átlag, mindenütt felül van a 100-om, mint Csehor­szágban. Miért kell ennek igy lennie? Tán mert Szlovemszkó annyira szegény föld, hogy nem tud oltár fám i ugyanannyi lakost, minit például Csehország, ahol a mezőgazdasági te­rűiéi 30 százalékkal kisebb, mint Szlovemszkón? A® állampolgársági kérdés mai gyakorlatát' nem lehet igazolni éts szépíteni semmiféle gazda­sági szemponttal. Egy felelet van rá: az állampol­gárság mostani kezelési módjával is a magyarság lötekszámát akarják csölökenteni, mert minden, népszámlálási furfang ellenére még mindig sok irt* a magyar! így fiatalít és szépít a Í rat Gorall -créme jP Corall-puder §k Corall -szappan I V'c# WI*f*kat a C. S. R. Vorou Rák jfyógytár, Bratislava. WW JUM' '■ — 4 Qwa——i

Next

/
Thumbnails
Contents