Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-16 / 212. (1546.) szám
i927 8*eptemb©r 16, péntek. NEíDLÉKLRP Irta: mRRHI SHriüOR fTlagyarorszdg madarai Itt a Hortobágy peremén elolvastam Chernelházi Chernél István bűbájosán szép könyvét, aminek ez a cime: „Magyarország madarai.'** A könyvet számos illusztrációval egy csak kevéssé ismert pesti kiadó, a Magy. Kir. Földmivelésügyi Miniszter adta ki, igaz, hogy harminc esztendővel ezelőtt. A zoológusok és ornithologusok akkoriban még nem fajelméletekkel foglalkoztak Magyarországon, hanem részben zoológiával, részben ornitholo- giával, ennek megfelelően ez a könyv még ma is aktuális, mert a fajelméletek változnak és mulandók, ellenben Magyarország madarai szaporodnak és állandók. Csak egypár költözőfajta akad közöttük s ezekkel kapcsolatban állítja fel Chernél István rendkívül érdekes és egyszerű költözködési elméletét, ami engem, bevallom, nagyon közelről érintett. Magyarország madarairól Írni különben is üdítő és kevésbé hálátlan feladat egy iró részére, mint például Magyarország embereiről; mert az emberek megorrolnak minden semmiségért, ellenben a büdösbankáról nyugodtan mondhatja el a szerző a legrosszabba- kat, a dögkeselyűről a leggaládabbakat s a kakukot is meggyanúsíthatja a legpikánsabb házi pletykákkal, anélkül, hogy különösebb retorzióktól kellene tartania. Maradjunk csak egy pillanatig a madaraknál. Magyarország madarai élnek, ahogy tudnak. A nemes kócsag, a daru például már gyengén élnek, kezdik itthagyni a lecsapolt területeket, a nádasok csöndjét, biztonságát csak nehezen nélkülözik, kócsag talán már nincsen is, daru meg csak elvétve álcád. Ezek a nemes madarak, a magyar levegő arisztokratái, sértődötten emigráltak, elvonultak távoli, szűz, mocsaras földrészek felé s kócsag- tollat ma már csak öreg nénikék diszkalapjában, vagy főispánok forgójában találni; pedig valamikor családi értéktárgy volt, amit hagyatékleltárakban külön fölemlítettek, mint az ékszert. A kócsag, a legelegánsabb, a daru, a legmélabusabb magyar madár már nem tudnak megélni Magyarországon. Egyes madárfajokat úgy lenyesett Magyarország egéről Trianon, mint az égbolt alól egyes magyar emberfajtákat. A székellyel egyidejűleg eltépték Magyarország levegőegéből a kőszáli sast, a dögkeselyűt, a fogarasi havasok ritka, utolsó példányait; a magyar föld felett csak közepes réti keselyük, mezei sasok maradtak meg és lihegő tüdővel sisteregnek a sovány napi kenyér után. A volt Felvidék híres szalonka-húzásai csak kedvetlenül tévednek a Mátra fölé; van egy külön madár-Trianon is, nem hinné az ember, pedig igy van. De a legérdekesebb Chernél gyönyörű könyvében, amit a költözködő madarakról, a költözködés okairól és problémájáról ir. Szerinte sokáig azon az állásponton volt a tudomány, hogy „a fecskének ősszel el kell mennie és tavasszal visszajönni, mert az ,ösztöne* készteti erre. Hát ez igen kényelmes megoldás és kibúvó1* — írja szarkasztikusán Chernél. Szerinte „több, mint valószínű, hogy a költözködésre való hajlam és az egész tünemény indító oka is a létért való nagy küzdelemre vezethető vissza, vagyis a megélhetésre. Ez pedig több tényezőtől függ, nevezetesen: az időjárástól, égövek különbözőségétől és a táplálék milyenségétől s a fajok alkalmazkodási képességétől.** Hát ez kézenfekvő: ha egy faj alkalmazkodni tud, akkor megél. Ha nem tud alkalmazkodni, akkor tessék, mehet külföldre. Ami a fajra, az áll az egyénre is. „Számos madárfaj bizonyos táplálékot kíván: ezek tehát akkor, midőn az évszak fordulása az ő sajátságos élelmüket nem kínálja többé, kénytelenek oly területekre vonulni, ahol azt meglelik.** Ez bizony igy van; Chernél szerint először a hímek indulnak el, azután követik őket a nőstények. És nem is az öregek kelnek először útra, mint eddig sokan tévesen hittük, hanem a fiatalok; az öregek megvárják az utolsó percet, ők hozzászoktak már sok mindenhez, igazán csak akkor kelnek útra, ha már végképpen nincsen táplálék és visszavonhatatlanul muszáj. „Ezért** — írja szerzőnk — „a madarak táplálkozásának tüzetes tanulmányozása a költözködés kérdésének megfejtésében is kiváló fontosságú s annak úgyszólván sarokpontja.** Ezt mondom én is. Régebben szólásmód volt Magyarországon, hogy „nem énekel a csíz, ha jól van lakva.“ Ezt a finom célzást eleink képletesen értették s a költőkre vonatkoztatták, akiknek jobb nem enni adni, mert ellenkező esetben ellustulnak s meghíznak, s nem énekelnek olyan szépen. Ebben is sok igazság van, például Csokonay igazán szépen énekelt éhségében, s az öreg Vörösmarthy, mikor már nem volt mit ennie, megírta a „Vén cigányt**. Jókai is akkor volt a legszorgalmasabb, mikor nem Sziovenszkó, szeptember 15. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk annakidején, hogy Söderblom svéd evangélikus hercegérsek a nála járt magyarországi vendégei előtt milyen nagy elismeréssel nyilatkozott a magyarságról és a hazájukat ért méltatlan bánásmódról. A hercegérsek magyarbarát kijelentéseinek élénk visszhangja támadt a magyar sajtóban, de nagy visszhangja kelt Szlo- venszkóban is a magyarellenes táborban. A Turócszentmártonban összeült evangélikus egyetemes presbitérium pedig egyenesen memorandumot intézett Upsalába Söderblomhoz. A memorandum a hercegérsek világos és objektív nézeteit letörni igyekezett. Hogy az egyetemes presbitériumnak ez az akciója mennyire sikerült, az kiviláglik a hercegérsek válaszából, mely arra vall, hogy a hercegérsek a memorandum elolvasása után sem tudja megtagadni mélységes rokonszenvét a sorssujtotta magyarságtól. Egy nagymüveltségü protestáns egyház- fejedelem egyéniségének megfelelően igen udvarias hangon fogalmazta meg válasznyilatkozatát, melyben utal arra, hogy mennyire csodálja a magyarok, a görögök és a szlovákok nehéz időkben a keresztény kultúra érdekében kifejtett nagy teljesítményeit, de fájlalja, hogy az uralomra való törekvést minden népnél meg lehet találni. Azonban — mondja Söderblom — ez még nem jelenti egyszersmind a jogos igényt is. Majd rámutat arra, hogy a volt osztrákmagyar monarchia népei életének alakulása milyen komplikált probléma és megállapítja Prága, szeptember 15. Gyakran nagyon tanulságos dolog különböző parlamentek 'törvényhozását tanulmányozná és párhuzamot vonni a külföldi és a minálunik uralkodó állapotok között, amiből hasznos és értékes meggondolások ezármazhjatnak. A szlovenszkói és mszinszkói magyarság egyik legfontosabb problémája aa állampolgára ági kérdés, amelynek minden fázisa érdekli közönségünket. Éppen ezért tanulságos lesz, ha ismer bégjük azit a törvényt, amely kétévi előkészítés után most lépett érvénybe Franciaország területén és amely a külföldi állampolgárok nalturalizációjának feltételeit tartalmazza. A törvényjavaslatot hosszas hánykódás, változtatások, szenvedélyes viták és sajtéharodk. előzték meg, miig valóság lett belőle. Kimondottan gyakorlati céljai vannak, mert a törvénynek legjobb feladartia, hogy az egyre növekvő francia elnéptelenedés ctn ®e@iteön. Érdekes és hasznos békáit a törvény ismertetése, mert az abban foglalt liberális intézkedések nemcsak párjukat ritkítják az egész világ törvény- hozásában, hanem igazolják azt a tényt is, milyen súlyos gondot okoz a francia kormánynak a francába. faj kihaló tendenciája s mennyire megragad minden módot annak megakadályozására. Az uj notumlizációs törvény augusztus 10-én lépett életbe s e törvény hatodik szakaszának második pontja foglalkozik ama feltételekkel, amelyeknek teljesítésével minden külföldi állampolgár, tekintet nélkül származására — tehát színesek és európaiak is — francia állampolgárrá válhatnak. Ismeretes, hogy az európai törvények legnagyobb részében tízévi helybenlakás szükséges ahhoz, hogy valamilyen külföldi felvehesse az illető állam polgárságát. így volt ez Franciaországban is, azzal a különbséggel, hogy sűrűn alkalmaztak egy enyhítő szakaszt, melynek ér beimében a francia állampolgárság három, sőt. kivételes eseteidben egy év alatt is megszerezhető volt. Az uj törvény ezt a kivételes helyzetet legalizálja, amennyiben volt pénze. Ady már a költöző költők közé tartozott; hogy őt az ösztöne vezette-e a külföldre, vagy pedig a létért való küzdelem, azt nehéz eldönteni; lehet, hogy 5 is „egy bizonyos táplálékot kívánt** — mikor „ezt az ő sajátságos élelmét nem találta többé, kénytelen volt oly területekre vonulni, ahol azt meglelte." Csakugyan mi hajtja ezt a sok magyar madarat: a táplálék hiánya, vagy az ösztön? Miért húznak szünet nélkül, ősszel és tavasszal, Keletről Nyugatra? Miért megyek már holnap megint a menet jegyirodába? újból, hogy mindenki, aki előítélet nélkül mérlegeli a dolgokat, kénytelen belátni, hogy Magyarország magas kultúrát képviselt és a magyar nemzet a békeszerződés által nagyobb mértékben lett megcsonkítva, mint bármely más nép. Kijelenti, hogy nagyon szeretné az itteni evangélikus egyházakat meglátogatni. A hercegérsek szerint helyes az a megállapítás, hogy a területek és határok nagy megváltozása és az uj alakulatok békétlenségnek és jogtalanságnak az okozói. Súlyos végzete ez a népek történelmének. Az uj urak — úgymond — könnyen megkísérlik, hogy visszaéljenek a nemrég megszerzett önállóságnak hatalmával. És magától értetődik, hogy azok, akiknek a békeszerződés teljesen megszerezte nemzeti szabadságukat, azoknak sokkal könnyebben esik dicsérni a viszonyokat, mint azoknak, akik elveszítették nemzeti szabadságukat és fájdalmasan érzik ezt veszteséget, amit más nemzetek nem éreznek. Söderblom hercegérsek nemzetek fölött álló egyházi gondolkodásával a keresztény egyház kötelességét e téren akként jelöli meg nyilatkozatában, hogy az egyház tőle telhetőén ügyeljen arra, hogy az igazság és a nemzeti szabadság elve mindenütt ápoltassék és elismertessék. Ha ez megtörténik, akkor el fog jönni az idő, amidőn a szlovákok buzgó lelki tehetsége és a magyarok jóravalósága s minden népek és nemzetek különböző képességei megértésben fogják elősegíteni az emberiség jóvoltát. minden 18 éves külföldi állampolgárrtak, aki három érig megszakitaílamul lakott egy helyben Franciaországban, joga van kémá nffljturar lizációját, aflneJyot az iga^ágügymini8®fwnrtiuiin ad meg előzetesein lefolytatott vizsgálat alapján. Van azonban mód arra is, hogy a három év helyett egyévi ittlakás után is kérjék a francia állampolgárságot. Ez a törvény legérdekesebb intézkedése, mert kimondija, hogy ebben a kedvezményben mindazok részesülhetnek, akik általában hasznos szolgálatot tesznek Franciaországnak, vagy általában kiváló tóhetségöldked (talenits distingués) remdel- kerneik, akik kereskedelmi, vagy ipari vállalatot Létesítettek, alkiiík hasznos találmányok birtokosai, afoik földműveléssel foglalkozó üzeműik, vagy birtokuk van, akik a francia hadseregben szolgáltak, akik valamilyen francia főiskolai oklievéLlel bárnak, végül, akiknek francia feleségük van. Láthatjuk tehát, hogy a francia, törvénythoeás a leglibertíMsalbbam alkarja ama külföldi elemeket Frnniciaorezág- hoa vonni, amelyeknek bármilyen anyagi, vagy erkölcsi érdekük, hogy a* országban éljenek. Az ilyen módon natural izáltaknaik tíz évig nincsenek politikai jogaik, de azután éppen úgy választók és választhatók, minit a többi francia állampolgárok. Ez alól ds van kivétel azonban, még pedig, ha az illető a francia hadseregben szolgált, vagy hasznára van az országnak. A külföldiekhez férjhez ment francia nőkre vonatkozóan azt az érdekes intézkedést tartalmazza az uj törvény, hogy a nők megtarthatják francia állampolgárságukat, ha ezt külön kijelentik és ha a házasságuk utáni első lakásuk nem külföldön volt és ha a férj országának törvényed nem Írják határozottan elő, hogy küiliföldá nővel való házasság eeetén az illető nő ipse fartő a férj állampolgárságát köteles követni. Ez az uj francia törvény a mi hontalanjaink körében valóságos Éld órád ónak tünteti fel Franciaországot. Mert mi a helyzet nálunk? Hivialtteílos megállapítás szerint az állam pót- gánságmélküliok száma. 140.000 és szék lég* j Franciaország nem ismeri a hontalanság átkát Az uj állampolgársági törvény minden Idegent polgárrá ffogad — Egy kis párhuzam a Selne-parti s a Moldva-parti demokrácia között Söderblom svéd hercegérsek válaszolt a szlovák evangélikusoknak A turécizantmártonl memorandum nem tudta megingatni a hereegérsek magyarbarátságát — Teljes mértékben megérti a nemzeti szabadságuktól megfosztott magyarok jogos fájdalmát a Most jelent meg! Most jelent meg! | | MAURICE LEBLANC f > Lupin Arzén legújabb kalandjai: $, | A zoldszemtt hölgy | ára 16.50 Ke. § ^ Most jelent meg! Most Jelent meg! | nagyobb részben szlovenszkói és ruszinszkói magyarok. Ezek tula jdómképpen nem külföldiek, hanem, ha a csehszlovák kormány megtartotta volna a Saint Gemmáim em Layeben kötött kisebbségvédelmi szerződést, amelybem kötelezte magát arra, hogy mindazoknak állampolgárságát elismert, akik az áíKLaimffordula tkor ezen a területen Laklak, úgy a homita'lamölvnak csehszlovák állampolgársága már véglegesen ©1 lenne intézve. Franciaországiban háromévi francia földön, való tartózkodás után megadják az állampolgárságot azoknak, akik hasznos munkát végeznek, minálunk azok ét sem ismerik eJ, akik már évtizedek óta itt élnek ezen a földön és kulfcurmunká jukkái nagyban hozzájárultak Salovenszkó és Ruszinszkó fejlesztéséhez. Ott természetesnek tartják, hogy azokat, akik állampolgársági kütelességüikm ek megfelelnek é'S a' francia hadseregben katonai szolgálatot teljesítenek, francia állampolgároknak ismerjék ek miná- lumk száz és száz eset fordult elő, hogy valakivel leszolgáiliiatták a terhes 18 hónapot, azután pedig ál lampolgárságát nem ismerték el. Ott tiszteletben tartják a családi köteléket és megadják a francia nőnek a biztosítékot, hogy ha külföldihez hozzámegy, ne fenyegesse a hontalanság veszedelme, minálunk hány és hány szlovák nőt tettek boldogtalanná azzal, hogy a férj állampolgárságát nem ismerték el és ezzel a család exisziteneiális alapját döntötték meg. Folytathat- nók ezt a párhuzamot sokáig, de nincs is árrá szükség, a francia törvény egyetlen átolvasása meggyőzhet mindenkit arról, hogyan értelmezi a francia parlament a demokráciát és Liberalizmust és hogyan értelmezik minálunk? Szinte halljuk az ellenvetést, amelyet e párhuzam ellen vetni szeretnének, hogy hát Francia- országnak szüksége van arra, hogy mesterséges módon emelje népességének számát, mert Franciaországot az elnéptelenedés fenyegeti, mánál unk azonban emberi ©les lég mutatkozik és igy nem lenne célszerű, ha a külföldiek naton ralizációgával még inkább fokoznák a szociális bajokat. Ennek a beáíHitásntak hamissága a styutisztika adataiból egyszeriben kivilág/Mk. Mert mit is mond a statisztika? Csehország 52.000 négyzetíkm.-®yi területén él 6,780.000 emlber, a négyzetkilométerre eső átlag tehát 190. Morvában 20.000 négyzetikm.-en éi 2,630.000 lakos, az átlag 119, Sziléziában 5000 négyzetikm.-en 720.000 lakó* él, ami 145-ös átlagot jelent, Szlovenszkón pedig 49.000 négyretkm.-en csupán 2,900.000 lakos bukik, ami 59-es átlagnak felel meg, miig Ruszinszkó 12.000 négyzetkm.-nyi területén. 4 'Lakosság száma 600.000, a sűrűség tehát 55. Szlovenszkó területe tehát csaknem ugyanakkora, mint Csehországé, miért vám az, hogy Csehországban négy millióval több ember tud megélni, mint SzlovensZkón és ott 140.000 embert honriailammá kellett tenni, továbbá az 59-es népsűrűség ellenére a lakosság állandóan kivándorlásra kényszerül? Lám, a prágai .demokrácia álltai annyira ócsárolt Mussolinii kihangsúlyozta, hogy az olasz földön a mai 170-es közepes sűrűséget csekélynek tartja és az ország népességének meg kell kétszereződnie, mert minden ország annyit jelent faijsulyban, amennyit népessége reprezentál.. Minálunk az 59-es népsűrűség is sok? Nézzük csak tovább azt a statisztikát, nagyon hasznos dolgokat tud unt meg belőle! Megállapíthatjuk, hogy Salovensakó a magja 59-es sűrűségi anányszárná val Európában a balkáni államok sűrűségi csoportjába tartozik és hogy a<z európai átlag, mindenütt felül van a 100-om, mint Csehországban. Miért kell ennek igy lennie? Tán mert Szlovemszkó annyira szegény föld, hogy nem tud oltár fám i ugyanannyi lakost, minit például Csehország, ahol a mezőgazdasági terűiéi 30 százalékkal kisebb, mint Szlovemszkón? A® állampolgársági kérdés mai gyakorlatát' nem lehet igazolni éts szépíteni semmiféle gazdasági szemponttal. Egy felelet van rá: az állampolgárság mostani kezelési módjával is a magyarság lötekszámát akarják csölökenteni, mert minden, népszámlálási furfang ellenére még mindig sok irt* a magyar! így fiatalít és szépít a Í rat Gorall -créme jP Corall-puder §k Corall -szappan I V'c# WI*f*kat a C. S. R. Vorou Rák jfyógytár, Bratislava. WW JUM' '■ — 4 Qwa——i
