Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-02 / 200. (1534.) szám

2 ™*s«k4h/v VA«yaa-MmiiA«> ________________________________________ HW SBBOItüWtf, 11> JRWT«3WBllWIML!AlM3yg5^^ WTfljajHJBWBMBBgMgBWABMMMMWHMBWgBWBBHABMMBBBHPWWABBBK>3 Már októberben megszavazzák a szociális biztosítás módosítását „A békeszerződések hibái" Ottó H. Kálin, a híres amerikai bankár, a győztesek kötelezettségeiről Bécs, szeptember 1. (A P. M. H. bécsi munkatársától.) Ottó H. Kahn, a híres amerikai ban­kár, a nevyyorki Kahn, Loeb & Co. cég főnöke, aki jelenleg Európában tartózkodik, egy bécsi folyóiratban ér­dekes cikket irt a győztes államok szooiá'is kötelezettségeiről. — Minden hatalom és siker felelősséget és kö­telezettségeket involvál, — állapítja meg Ottó ff. Kahn — és igy Amerikának kötelezettségei van­nak Európával szemben. A rettenetes háború ke­gyetlenségét, pusztítását, gondjait és szenvedéseit egy csőmé gyatra békeszerződés követte, amelyeket a győztesek, jobban mondva olyan fér­fiak diktálták, akik a sorsot összetévesztették a győztes nemzetek átmeneti hatalmával. Nehéz lenne a történelemben analógiát találni a világ­háború után hozott hibás Ítéletekre és a békeszer­ződések romboló hatásaira, amelyek egyaránt sújtják a győzteseket, a legyőzőiteket és a többi világot. — örvendetes megfigyelni, hogy amennyiben a nagyhatalmak jönnek számításba — és ez fő­ként Franciaország és Németország viszonyára áll — Locarno esztendeje rokonszenves és igéret- teljes fejlődések esztendeje volt. Meggyőző és konkrét bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a ki­békülés ,a normális forgalom iránti vágy, a tar­tós béke a nemzetek jólétének és romlásának kölcsönös függőségi felismerése lassan kiszorít­ják azt a szellemet, amely a békeszerződésekben és az azokból fakadt cselekedetekben megnyil­vánul. Remélni kell, hogy a tapasztalat tanulságai és az idő hatása a meggyötört emberiséget végre belátásra bírják és megférésre, kölcsönös őszin- tességre tanítják. Amerikára hatalma és fejlődé­se, ereje és gazdasága következtében az a köte­lesség hárul, hogy Európa jólétét elősegítse és a normális viszonyokhoz való visszatérést lehetővé tegye. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Amerika csatlakozzék a népszövetséghez. Én már kezdettől fogva ellene voltam, hogy Amerika a jelenlegi vi­szonyok közepette csatlakozzék a népszövetséghez és ki is tartok álláspontom mellett — Amerika kötelességét Európával szemben saját érdekei is diktálják, mivel egy fejlődő Eu­rópa természetesen jobb vásárló, mint egy elnyo­mott. Némely tekintetben egy erős és eredmény- dus Európa Amerika számára óle3 konkurrenciát és a termelés némely ágában kemény csapást fcg jelenteni, azonban Európa felvirágzását a keres­kedelem fejlődése, a vásárlóképesség javulása, a világkereskedelem növekedése fogja követni és mindebből Amerika is meg fogja kapni megille­tő részét. Akármint is fejlődnek az események, ha Európa kiheverte bajait és versenyezni kezd Amerikával, nekünk azért nem kell félnünk Eu­rópától. — Ami a kontinensekre áll, vonatkozik az egyes nemzetek közötti viszonyra is. Egyetlen népnek sincsen oka féltékenynek lennie vala­melyik más nemzetre. Ez a követelés nem a szentimentalizmus parancsa, hanem az elemi tisztességgé és hiszem, hogy ez egyúttal jó üzletet jelent. — Uj antológia. A magyarországi fia-tat líri­kusok ősszel uj antológiát adnak ki Forrás cím­mel. A mostani magyarországi fiatal lírikusok el­ső együttes jelentkezése ez a kötet. Előszót* Ajtay Miklós irt hozzá és a következő költők vesznek benne részt 10—10 verssel: Bányai Kornél, Boros •Ferenc, Erdélyi József, Féja Géza, Fodor József, Pintér Ferenc, Sárközi György, Simon Andor, Szabó Lőrinc és Varga Zsiga. Prága, szeptember 1. A Rudolfinum épületét jelenleg elfoglalták a nemzetközi tudósok, akik itt tartják meg a nemzetközi geodéziai és geofizikai unió kongresszusát. A kongresszus befejezése után ismét meg­kezdődnek a parlament őszi munkájának az előkészületei. Teljesen megbízható hely­ről azt az információt kaptuk, hogy a kép- viselöház szeptember 29-én tart egy formá­lis ülést, amelyen kiosztják a bizottságok­nak a kormány és az egyes pártok által be­nyújtandó törvényjavaslatokat. Ezt megelő­zően összeül a koalíció nyolcas bizottsága, amelynek a kormány bemutatja az őszi ülésszak programját. A kormány még a (:) Prága, szeptember 1. Már több Ízben rámutattunk arra, hogy különösen Szloven- szkón és Ruszinszkóban nagy bizonytalanságot idéz elő az, hogy a belügyminiszter még min­dig nem állapította meg a községi választások napját. Parlamenti tudósítónk értesülése szerint a belügyminiszter kötve van a közigazga­tási reformmal kapcsolatban hozott koa­líciós határozathoz, amelyet a cseh agrá­riusok a szenátussal is elfogadtattak. Ez a határozat kimondja, hogy a községi vá­lasztásokat csakis a mezőgazdasági mun­kálatok teljes befejezése után szabad ki­írni, községi választások előtt le akarja tárgyal­tatni a régi nyugdíjasokról szóló törvény módosítását, a társládák szanálásáról szóló törvényt s feltétlenül még októberben akar- ja elfogadtatni a házzal a szociális biztosí­tásról szóló törvény módosítását. A szep­tember 29-iki ülés után kát hétig valószínű­leg csak a bizottságok fognak ülésezni. A szociális biztosítás után sor kerül az 1928. évi költségvetés tárgyalására és kisebb ja­vaslatok elintézésére, úgy hogy a parlament a községi választások előtt egy,-két heti szü­netet tartva december közepéig fog ülé­sezni. Cserny belügyminiszter tehát kénytelen be­várni a cseh agráriusok bejelentését arról, hogy a mezőgazdasági munkálatok már való­ban befejeződtek. Ennek következtében ma még egészen kétséges az, hogy a vá­lasztásokat már október 23-án megejt­hessék. Csupán annyit sikerült ismétel­ten megtudnunk, hogy a községi válasz­tásokat az egész köztársaság területén egy napon fogják megtartani. Nincsen kizárva, hogy a választásokat október 30-ra írják ki, de sokkal valószínűbb, hogy csak november 13.-án lesznek. A községi választások a politika jegyében fognak ugyan lefolyni, azonban bármilyen Móricz Zsigmond a Prágai Magyar Hírlapban Móricz Zsigmond uj regényét a Prágai Magyar Hírlap vasárnapi számában kezdi közölni a Pesti Naplóval egyidöben. Móricz maga számolt be legutóbb legújabb regé­nye atmoszférájáról, embereiről, cselekményéről és a regény céljáról. Minden klasz- szicitása mellett is nagyszerűen mulattató ez az alkotás, tárháza a legfrissebb magyar és vadász-anekdotáknak, a jelenetek tarka sokszerüségének: valódi regény az epikai forma francia értelmezésében, mert nem bölcselkedik, hanem elbeszél és a nagy gond­dal szőtt elbeszélés látszólagosan olyan gondnélküli, hogy az olvasó nem győz eleget csodálkozni Móricz Zsigmond kifogyhatatlanul őserejü zsenialitásán. Az elbeszélés és aőx>mázás mögött és előtte, kétoldalt tőle, fölötte és alatta azonban ott vannak azok az örök nagy művészi értékek, amelyeket ilyen pazar bőkezűséggel ma Magyarországon csak Móricz Zsigmond tud osztogatni. Ezek a sarokközöttiségek könny és mosoly, szel­lem és szív formájában emelik ki ezt a regényt a „csak elbeszélés“-ek áradátából és biztosítanak a műnek idöfeletti értéket. A francia könnyedség a német elmélyedéssel úgy olvad össze, hogy ideális uj forma jön léire: a jellegzetesen magyar Móricz Zsig­mond formája, ö maga mondja, hogy ilyen jól még egy regényében sem sikerült megmondania, érzékeltetnie a sajátos magyar földet és mi hozzátehetjük, hogy ilyen teljesen kiforrott, érzett eszközök fölött még soha sem rendelkezett. A Prágai Ma,gyár Hírlap fejlődésében uj nagy lépés, hogy ezt a remekművet elsőnek közli le. Miért kémek a községi választások időpontjának megállapításával? A vegyes nyelvű területeken a blokkllsták miatt nem lehet majd megtudni a pártok erőviszonyainak eltolódását Haldokló legyek Imta: Somlyó Zoltán T. Az öreg Gunther ott tilt az egész utcai ránt ot elfoglaló nagy osemegeüzlelének irodájában. Nyá­ri délután vollt, a rengeteg sok inyenofaliat a lei- gyek százait csődület!e össze a lukuLlmsi lakomára, Bimelyet azonban, elzárt előlük a sok háló, ami a megközelít,tbetlő etaniívalók főié ki volt feszítve. Jobb dolga van egy légynek a szegény háznál, ahol a falat meg van számolva, de szabadon van, mini egy ilyen gigászi étekpalotáham... (Majd­nem igy van ez az emberekkel is!...) Erre gon­dolt az öreg Guntiher most ebéd után, rettenete­sen jóllakva, szinte a repedésig tele. Csak az öre­gek tudnak igy enni, igy áldozni a gyomor oltá­rán, amikor már taxi a másfajta testi emóciókon, nem marad más ambíciójúik, mint a pénz, meg a gyomor... A legyek az üzletből éhesen, szinte ellenálló düh-vei törtek be ide a kényelmes kis irodába, ahol csak két Íróasztal volt: a Gum-theré, meg az Eta kisasszonyé. Ez az Eta kisasszony gépiróleány volt itt, nagy darab szőke lány, tisztességgel és jósággal az aroátn, de ha kihívó nagy formáin megakadt a közönségesebb látású férfi,szem, öt is csak úgy könyvelte el, mint egy századik, ezredik nőt a 9ok közül. Igen sok lánynak tragédiája ez b tulíejilettség, ez az anyai érettség, amely a jó- szándéku férfiakat elkergeti, de vonzza,, húzza a gonosz ezámdiékuakat... A legyek a két íróasztal fölött azonban nem találtak ennivalót, de — ott ragadtak a légyfogó- enyven. Gunther, pocakján összekulcsolt kezekkel, kissé bóbiskolni szeretett volna, de az emyvbee ragadt legyek halálküzdelmét, a halk surrogó ezá-mycsapás-okat sehogyse bírta. Le-lekókadt a feje, a vesepecsenye zsíros ize még ott mállóit a szájában, az ímiémit ivott valódi török kávé se tudta elvenni ezt a nehéz, kövér zamatot. Jó lett volna aludni, de nem hagyták a haldokló legyek. Hisz felmehetett volna ő a második emeleten levő la­kásába aludni, ahol tiz szoba kínálta pohos ké­nyelmiét: még a bi 1 liárdszobájáb an is olyan széles samimás sézlong állt, mint valami királyi ka,ta­taik a híres dómok kriptáiban ... De Gunther csak akkor volt távdl az üzletétől, ha beteg volt. Az volt a kényszerfcépzete, hogy csak akkor jön be a vevő, miég tíz deka sonkáért is, ha ő ott ül az irodában; hogy csak akkor mérnek a segédek rendesen (vagyis nem rendesen), ha ő ott van; hogy csak akkor nem hiányzik a kasszából, ha a gazdát ott tudják a kis irodában. Tehát nem aludt el, hanem miég egy feketét kért, amelyet egy elméls kis vöriösnéz-maisinán kint az üzletben főzött meg neki az egyik kiszolgáló- lány. Kiáltja és jóleső érzéssel, a teli has érzésé­vel meredt a semmibe. Aztán megjött a szőke Eta. EgyóTás ebédide­jét rendszerint futással töltötte el szegény, mesz- sze lakott, valahol a kilencedik kerületben és az egy óra ebédidőből az ebédre alig jutott tiz perce. Az öreg Guntber ugyan megszavazta néki a villa- moslkfölteéget, de Ejia ezeket a garasokat félre­tette, mert szegény lány volt és gyengéden sze­rette az anyját, akiinek ő volt egyetlen tá­masza. A nagy darab lány, szegény, lihegve lépett be a k'is, tikkadtlevegőjü irodába; gyönyörű szőke haja alatt gyöngysorban csillogott a verejték a szép homlokán. Halkan köszönt, felhúzta fehér karjaira a fekete klolt-védőiket és •— már dolgo­zott is. Az öreg Gunther odaszólt neki: — No, kisasszony, mi lesz a házassággal.? A lány elpirult, de neon azzal a kellemes, meleg pirulással, amelyet a szerelem Okoz. Hang­talanul, szinte bocsánatkérően motyogott a szája... — Nézze, lányom — mondta most Gunther —, ez nincs rendjén. Maga úgy félig-meddig már Ígé­retet telt a kapitánynak. M>ost ő már számit ma­gária ... Eta szép nagy szemei: kétségbeesetten bámul­tak az öregre: — Főnök ur kérem, nékem igen kinos dolog ez... Félig ... meddig... igen, félig-meddig ... de ez a félig-meddig elég lehet egy férfinek? Egy igazi férfinek? ... Építhet erre egy igazi férfi igazi házasságot?... Én csupán a rengeteg mo- le-szMásra mondtam egysZer-kétiszer, hogy: majd meglátjuk... majd... egyszer..-. És, most már őszintén megmondom: miég ezt se mondtam volna, ha nem félnék a főnök úrtól... Tudom, hogy a kapitány ur a főnök ur Legrégibb, legjobb barátija, tudom, hogy a főnök ur akarja ezt a házasságot... erőnek-erejével... Istenem, hóit ezért muszáj én­nekem olyan emberhez mennem? ... Olyan em­berhez, aki... — Aki nagyszerű, kitűnő ember! — vágott ré jóakaratai, de szigorú hangon G.umther. — Hált nem szerencse magának egy volt huszárkapitány, 'akinek grófi rokonai vannak, aki a leghíresebb gavallér volt, aki olyan párbajozó, hogy a Teli Vilmos kismieíka hozzá képest, ha pisztolyt vesz a kezébe? És aki a kardjával most öt éve egy -napon tiz tiezttársáml állott ki és mindegyiken hagyott egy kis emléket? M'i? Ez magának semmi? A mai csenevész fiatalság sziimpatóllousabb magá­nak? ... — Nekem, főnök ur, attól eltekintve, hogy a kapitány urat nemcsak, hogy nem szeretem, de még csak nem is szimpatizálok vele, az a szimpa­tikus ember, aki dolgozik. Nem pedig az, aki öt év előtt egy tucat tiszttársát megsebesítette, aztán od'ébbállt s még mindmáig ebből a véres dologból Ívál DVÉJIUiiuUOl' 2, ^CuíCjt, eredménnyel is végződjenek, nem lehetnek befolyással a mai parlamenti konstellációra, mivel a választások nem adják vissza a mai po­litikai erőviszonyok hü képét, mert hi­szen a cseh pártok vegyesnyelvü terüle­teken, tehát a szudétanémet vidékeken és Szlovenszkón, ahol az őslakos magyar­ság és németség többségben van, egysége­sen fognak fellépni s igy az egyes pártok erősödését vagy gyengülését nem lesz módjukban megállapítani. A választási előkészületek'a tört'nelmi orszá­gokban egészen nyugodtan folynak le s nem is hisszük, hogy itt hevesebb választási küz­delemre kerülne a sor. Mások az auspiciumok azonban Szlovenszkón, ahol különösen • Hlinka szlovák néppártja készül óriási választási kampányra és bízva mai ere­jében harcolni fog egyrészt a kommunis­ták és szocialisták ellen, másrészt a ma­gyar pártok ellen és végül az agrárpárt ellen is. A helyzet ma főleg azért komplikálódik, mert hiszen Hodzsa és Hlinka pártjai együtt vannak a kormányban, ez azonban, ismer­ve a szlovák néppárt módszereit, nem fogja hátráltatni a néppártot abban, hogy ugyan­olyan erőg kampányt kezdjen az agráriusok ellen, mint amilyet még a kormányba való belépése előtt folytatott. Közigazgatás! okmányok kölcsönös kicserélése Magítí*- ország és Csehszlovákia köziéi Prága, szeptember 1. A prágai külügy­minisztériumban ma cserélték Iri Csehszlo­vákia és Magyarország között a közigazgatá­si okmányok kölcsönös kicseréléséről szóló egyezmény ratifikációs jegyzékeit. Nyilvánosságra hozták a román konkordátum szövegét Bukarest, szeptember 1. A Dimineata mai száma részletesen közli a konkordátum szö­vegét, amelyet a román kormány négy hét­tel ezelőtt a Vatikánnal kötött A konkordá­tum értelmében a pápa beleegyezését adta ahhoz, hogy a nagyváradi római katolikus püspökség megszűnjék, illetve, hogy beolvad­ják a szatmári püspökségbe. Ezzel a legré­gibb magyar püspökség szűnik meg Erdély­ben. Folyósítják a tisztiorvosok uj fizetését Prága, szeptember 1. Az egészségügyi minisztérium most fejezte be a községi, váro­si és járási állami orvosoknak uj fizetési be­osztására vonatkozó revíziót. Az újonnan ren­dezett fizetések 1926 január elsejével lépnek érvénybe és a különbözetet visszamenőleg már a legközelebbi napokban kezdik folyósb tani. akar megélni! Guntáéi- magytot nézett. Nemi volit hozzászokva, hogy az alkalmazottai igy beszéljenek vele. Ugyan nem tagadhatta el maga előtt, hogy a lány szavai­ban van valaimli igazság. De a kapitány nagyon a szivéhez volt nőve. Valaiimilkar őalatte szolgált, mint közönséges káplár. Akkor nvég szegény senki volt. De a kapitányát, aki katonai szigorá­val és fölényéivel roppant imponált neki, módfe­lett megszerette. Az is nagyon kedvelte a káplárt é3 amikor háború és sok más mindem után az egykori huszárkapitány közönséges civillé lett, sőt: valami kishivatatnokká egy ötöd-rangu zug- banikbam, összetalálkoztak az utcáin, az egykori hatalmas kapitányból lett letört alkoholista és az egykori szegény kis káplártól lett dúsgazdag csemegekerskedő, Gunthernek, vagyona dacára, ez már afféle arisztokrata-(ismeretség volt, lán­golva fel is újította, apróbb-magyobb pánzíkölcisö- nölkkel élesztgette is és alibikor a kapitány Alifás nélkül maradt, már szinte teljesen a Gunther ba­rátságából élt... 5? Zárás előlit voltak. Az esti óráiban a közönség megtöltötte az üzletet. A pénztár körül vont eár- garéekorlát szinte teljesen elveszett a sok ember közt. Nyáron, amikor a főtt étel túlságos teher, munka a városi meghajszolt gyomornak, az em­berek szeretik az úgynevezett hideg vacsorát. Az­zal nem törődnek, hogy a hideg vacsora állott zéird arabjai n'éha úgy belefefcüszmek a gyomor ke­mencéjébe, mint a rossz szén a kályha rostélyai közé és hogy drágább is a őse rti egek ereskedés mártványpultja, mint az otthoni konyha tiszta, spontán légköre. A háziasszonyok kényelmét és az orvosok érdekeit szolgálja a hideg vacsora in­: t éamánye. . j (Vége köv.) %

Next

/
Thumbnails
Contents