Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-02 / 200. (1534.) szám
2 ™*s«k4h/v VA«yaa-MmiiA«> ________________________________________ HW SBBOItüWtf, 11> JRWT«3WBllWIML!AlM3yg5^^ WTfljajHJBWBMBBgMgBWABMMMMWHMBWgBWBBHABMMBBBHPWWABBBK>3 Már októberben megszavazzák a szociális biztosítás módosítását „A békeszerződések hibái" Ottó H. Kálin, a híres amerikai bankár, a győztesek kötelezettségeiről Bécs, szeptember 1. (A P. M. H. bécsi munkatársától.) Ottó H. Kahn, a híres amerikai bankár, a nevyyorki Kahn, Loeb & Co. cég főnöke, aki jelenleg Európában tartózkodik, egy bécsi folyóiratban érdekes cikket irt a győztes államok szooiá'is kötelezettségeiről. — Minden hatalom és siker felelősséget és kötelezettségeket involvál, — állapítja meg Ottó ff. Kahn — és igy Amerikának kötelezettségei vannak Európával szemben. A rettenetes háború kegyetlenségét, pusztítását, gondjait és szenvedéseit egy csőmé gyatra békeszerződés követte, amelyeket a győztesek, jobban mondva olyan férfiak diktálták, akik a sorsot összetévesztették a győztes nemzetek átmeneti hatalmával. Nehéz lenne a történelemben analógiát találni a világháború után hozott hibás Ítéletekre és a békeszerződések romboló hatásaira, amelyek egyaránt sújtják a győzteseket, a legyőzőiteket és a többi világot. — örvendetes megfigyelni, hogy amennyiben a nagyhatalmak jönnek számításba — és ez főként Franciaország és Németország viszonyára áll — Locarno esztendeje rokonszenves és igéret- teljes fejlődések esztendeje volt. Meggyőző és konkrét bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a kibékülés ,a normális forgalom iránti vágy, a tartós béke a nemzetek jólétének és romlásának kölcsönös függőségi felismerése lassan kiszorítják azt a szellemet, amely a békeszerződésekben és az azokból fakadt cselekedetekben megnyilvánul. Remélni kell, hogy a tapasztalat tanulságai és az idő hatása a meggyötört emberiséget végre belátásra bírják és megférésre, kölcsönös őszin- tességre tanítják. Amerikára hatalma és fejlődése, ereje és gazdasága következtében az a kötelesség hárul, hogy Európa jólétét elősegítse és a normális viszonyokhoz való visszatérést lehetővé tegye. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Amerika csatlakozzék a népszövetséghez. Én már kezdettől fogva ellene voltam, hogy Amerika a jelenlegi viszonyok közepette csatlakozzék a népszövetséghez és ki is tartok álláspontom mellett — Amerika kötelességét Európával szemben saját érdekei is diktálják, mivel egy fejlődő Európa természetesen jobb vásárló, mint egy elnyomott. Némely tekintetben egy erős és eredmény- dus Európa Amerika számára óle3 konkurrenciát és a termelés némely ágában kemény csapást fcg jelenteni, azonban Európa felvirágzását a kereskedelem fejlődése, a vásárlóképesség javulása, a világkereskedelem növekedése fogja követni és mindebből Amerika is meg fogja kapni megillető részét. Akármint is fejlődnek az események, ha Európa kiheverte bajait és versenyezni kezd Amerikával, nekünk azért nem kell félnünk Európától. — Ami a kontinensekre áll, vonatkozik az egyes nemzetek közötti viszonyra is. Egyetlen népnek sincsen oka féltékenynek lennie valamelyik más nemzetre. Ez a követelés nem a szentimentalizmus parancsa, hanem az elemi tisztességgé és hiszem, hogy ez egyúttal jó üzletet jelent. — Uj antológia. A magyarországi fia-tat lírikusok ősszel uj antológiát adnak ki Forrás címmel. A mostani magyarországi fiatal lírikusok első együttes jelentkezése ez a kötet. Előszót* Ajtay Miklós irt hozzá és a következő költők vesznek benne részt 10—10 verssel: Bányai Kornél, Boros •Ferenc, Erdélyi József, Féja Géza, Fodor József, Pintér Ferenc, Sárközi György, Simon Andor, Szabó Lőrinc és Varga Zsiga. Prága, szeptember 1. A Rudolfinum épületét jelenleg elfoglalták a nemzetközi tudósok, akik itt tartják meg a nemzetközi geodéziai és geofizikai unió kongresszusát. A kongresszus befejezése után ismét megkezdődnek a parlament őszi munkájának az előkészületei. Teljesen megbízható helyről azt az információt kaptuk, hogy a kép- viselöház szeptember 29-én tart egy formális ülést, amelyen kiosztják a bizottságoknak a kormány és az egyes pártok által benyújtandó törvényjavaslatokat. Ezt megelőzően összeül a koalíció nyolcas bizottsága, amelynek a kormány bemutatja az őszi ülésszak programját. A kormány még a (:) Prága, szeptember 1. Már több Ízben rámutattunk arra, hogy különösen Szloven- szkón és Ruszinszkóban nagy bizonytalanságot idéz elő az, hogy a belügyminiszter még mindig nem állapította meg a községi választások napját. Parlamenti tudósítónk értesülése szerint a belügyminiszter kötve van a közigazgatási reformmal kapcsolatban hozott koalíciós határozathoz, amelyet a cseh agráriusok a szenátussal is elfogadtattak. Ez a határozat kimondja, hogy a községi választásokat csakis a mezőgazdasági munkálatok teljes befejezése után szabad kiírni, községi választások előtt le akarja tárgyaltatni a régi nyugdíjasokról szóló törvény módosítását, a társládák szanálásáról szóló törvényt s feltétlenül még októberben akar- ja elfogadtatni a házzal a szociális biztosításról szóló törvény módosítását. A szeptember 29-iki ülés után kát hétig valószínűleg csak a bizottságok fognak ülésezni. A szociális biztosítás után sor kerül az 1928. évi költségvetés tárgyalására és kisebb javaslatok elintézésére, úgy hogy a parlament a községi választások előtt egy,-két heti szünetet tartva december közepéig fog ülésezni. Cserny belügyminiszter tehát kénytelen bevárni a cseh agráriusok bejelentését arról, hogy a mezőgazdasági munkálatok már valóban befejeződtek. Ennek következtében ma még egészen kétséges az, hogy a választásokat már október 23-án megejthessék. Csupán annyit sikerült ismételten megtudnunk, hogy a községi választásokat az egész köztársaság területén egy napon fogják megtartani. Nincsen kizárva, hogy a választásokat október 30-ra írják ki, de sokkal valószínűbb, hogy csak november 13.-án lesznek. A községi választások a politika jegyében fognak ugyan lefolyni, azonban bármilyen Móricz Zsigmond a Prágai Magyar Hírlapban Móricz Zsigmond uj regényét a Prágai Magyar Hírlap vasárnapi számában kezdi közölni a Pesti Naplóval egyidöben. Móricz maga számolt be legutóbb legújabb regénye atmoszférájáról, embereiről, cselekményéről és a regény céljáról. Minden klasz- szicitása mellett is nagyszerűen mulattató ez az alkotás, tárháza a legfrissebb magyar és vadász-anekdotáknak, a jelenetek tarka sokszerüségének: valódi regény az epikai forma francia értelmezésében, mert nem bölcselkedik, hanem elbeszél és a nagy gonddal szőtt elbeszélés látszólagosan olyan gondnélküli, hogy az olvasó nem győz eleget csodálkozni Móricz Zsigmond kifogyhatatlanul őserejü zsenialitásán. Az elbeszélés és aőx>mázás mögött és előtte, kétoldalt tőle, fölötte és alatta azonban ott vannak azok az örök nagy művészi értékek, amelyeket ilyen pazar bőkezűséggel ma Magyarországon csak Móricz Zsigmond tud osztogatni. Ezek a sarokközöttiségek könny és mosoly, szellem és szív formájában emelik ki ezt a regényt a „csak elbeszélés“-ek áradátából és biztosítanak a műnek idöfeletti értéket. A francia könnyedség a német elmélyedéssel úgy olvad össze, hogy ideális uj forma jön léire: a jellegzetesen magyar Móricz Zsigmond formája, ö maga mondja, hogy ilyen jól még egy regényében sem sikerült megmondania, érzékeltetnie a sajátos magyar földet és mi hozzátehetjük, hogy ilyen teljesen kiforrott, érzett eszközök fölött még soha sem rendelkezett. A Prágai Ma,gyár Hírlap fejlődésében uj nagy lépés, hogy ezt a remekművet elsőnek közli le. Miért kémek a községi választások időpontjának megállapításával? A vegyes nyelvű területeken a blokkllsták miatt nem lehet majd megtudni a pártok erőviszonyainak eltolódását Haldokló legyek Imta: Somlyó Zoltán T. Az öreg Gunther ott tilt az egész utcai ránt ot elfoglaló nagy osemegeüzlelének irodájában. Nyári délután vollt, a rengeteg sok inyenofaliat a lei- gyek százait csődület!e össze a lukuLlmsi lakomára, Bimelyet azonban, elzárt előlük a sok háló, ami a megközelít,tbetlő etaniívalók főié ki volt feszítve. Jobb dolga van egy légynek a szegény háznál, ahol a falat meg van számolva, de szabadon van, mini egy ilyen gigászi étekpalotáham... (Majdnem igy van ez az emberekkel is!...) Erre gondolt az öreg Guntiher most ebéd után, rettenetesen jóllakva, szinte a repedésig tele. Csak az öregek tudnak igy enni, igy áldozni a gyomor oltárán, amikor már taxi a másfajta testi emóciókon, nem marad más ambíciójúik, mint a pénz, meg a gyomor... A legyek az üzletből éhesen, szinte ellenálló düh-vei törtek be ide a kényelmes kis irodába, ahol csak két Íróasztal volt: a Gum-theré, meg az Eta kisasszonyé. Ez az Eta kisasszony gépiróleány volt itt, nagy darab szőke lány, tisztességgel és jósággal az aroátn, de ha kihívó nagy formáin megakadt a közönségesebb látású férfi,szem, öt is csak úgy könyvelte el, mint egy századik, ezredik nőt a 9ok közül. Igen sok lánynak tragédiája ez b tulíejilettség, ez az anyai érettség, amely a jó- szándéku férfiakat elkergeti, de vonzza,, húzza a gonosz ezámdiékuakat... A legyek a két íróasztal fölött azonban nem találtak ennivalót, de — ott ragadtak a légyfogó- enyven. Gunther, pocakján összekulcsolt kezekkel, kissé bóbiskolni szeretett volna, de az emyvbee ragadt legyek halálküzdelmét, a halk surrogó ezá-mycsapás-okat sehogyse bírta. Le-lekókadt a feje, a vesepecsenye zsíros ize még ott mállóit a szájában, az ímiémit ivott valódi török kávé se tudta elvenni ezt a nehéz, kövér zamatot. Jó lett volna aludni, de nem hagyták a haldokló legyek. Hisz felmehetett volna ő a második emeleten levő lakásába aludni, ahol tiz szoba kínálta pohos kényelmiét: még a bi 1 liárdszobájáb an is olyan széles samimás sézlong állt, mint valami királyi ka,tataik a híres dómok kriptáiban ... De Gunther csak akkor volt távdl az üzletétől, ha beteg volt. Az volt a kényszerfcépzete, hogy csak akkor jön be a vevő, miég tíz deka sonkáért is, ha ő ott ül az irodában; hogy csak akkor mérnek a segédek rendesen (vagyis nem rendesen), ha ő ott van; hogy csak akkor nem hiányzik a kasszából, ha a gazdát ott tudják a kis irodában. Tehát nem aludt el, hanem miég egy feketét kért, amelyet egy elméls kis vöriösnéz-maisinán kint az üzletben főzött meg neki az egyik kiszolgáló- lány. Kiáltja és jóleső érzéssel, a teli has érzésével meredt a semmibe. Aztán megjött a szőke Eta. EgyóTás ebédidejét rendszerint futással töltötte el szegény, mesz- sze lakott, valahol a kilencedik kerületben és az egy óra ebédidőből az ebédre alig jutott tiz perce. Az öreg Guntber ugyan megszavazta néki a villa- moslkfölteéget, de Ejia ezeket a garasokat félretette, mert szegény lány volt és gyengéden szerette az anyját, akiinek ő volt egyetlen támasza. A nagy darab lány, szegény, lihegve lépett be a k'is, tikkadtlevegőjü irodába; gyönyörű szőke haja alatt gyöngysorban csillogott a verejték a szép homlokán. Halkan köszönt, felhúzta fehér karjaira a fekete klolt-védőiket és •— már dolgozott is. Az öreg Gunther odaszólt neki: — No, kisasszony, mi lesz a házassággal.? A lány elpirult, de neon azzal a kellemes, meleg pirulással, amelyet a szerelem Okoz. Hangtalanul, szinte bocsánatkérően motyogott a szája... — Nézze, lányom — mondta most Gunther —, ez nincs rendjén. Maga úgy félig-meddig már Ígéretet telt a kapitánynak. M>ost ő már számit magária ... Eta szép nagy szemei: kétségbeesetten bámultak az öregre: — Főnök ur kérem, nékem igen kinos dolog ez... Félig ... meddig... igen, félig-meddig ... de ez a félig-meddig elég lehet egy férfinek? Egy igazi férfinek? ... Építhet erre egy igazi férfi igazi házasságot?... Én csupán a rengeteg mo- le-szMásra mondtam egysZer-kétiszer, hogy: majd meglátjuk... majd... egyszer..-. És, most már őszintén megmondom: miég ezt se mondtam volna, ha nem félnék a főnök úrtól... Tudom, hogy a kapitány ur a főnök ur Legrégibb, legjobb barátija, tudom, hogy a főnök ur akarja ezt a házasságot... erőnek-erejével... Istenem, hóit ezért muszáj énnekem olyan emberhez mennem? ... Olyan emberhez, aki... — Aki nagyszerű, kitűnő ember! — vágott ré jóakaratai, de szigorú hangon G.umther. — Hált nem szerencse magának egy volt huszárkapitány, 'akinek grófi rokonai vannak, aki a leghíresebb gavallér volt, aki olyan párbajozó, hogy a Teli Vilmos kismieíka hozzá képest, ha pisztolyt vesz a kezébe? És aki a kardjával most öt éve egy -napon tiz tiezttársáml állott ki és mindegyiken hagyott egy kis emléket? M'i? Ez magának semmi? A mai csenevész fiatalság sziimpatóllousabb magának? ... — Nekem, főnök ur, attól eltekintve, hogy a kapitány urat nemcsak, hogy nem szeretem, de még csak nem is szimpatizálok vele, az a szimpatikus ember, aki dolgozik. Nem pedig az, aki öt év előtt egy tucat tiszttársát megsebesítette, aztán od'ébbállt s még mindmáig ebből a véres dologból Ívál DVÉJIUiiuUOl' 2, ^CuíCjt, eredménnyel is végződjenek, nem lehetnek befolyással a mai parlamenti konstellációra, mivel a választások nem adják vissza a mai politikai erőviszonyok hü képét, mert hiszen a cseh pártok vegyesnyelvü területeken, tehát a szudétanémet vidékeken és Szlovenszkón, ahol az őslakos magyarság és németség többségben van, egységesen fognak fellépni s igy az egyes pártok erősödését vagy gyengülését nem lesz módjukban megállapítani. A választási előkészületek'a tört'nelmi országokban egészen nyugodtan folynak le s nem is hisszük, hogy itt hevesebb választási küzdelemre kerülne a sor. Mások az auspiciumok azonban Szlovenszkón, ahol különösen • Hlinka szlovák néppártja készül óriási választási kampányra és bízva mai erejében harcolni fog egyrészt a kommunisták és szocialisták ellen, másrészt a magyar pártok ellen és végül az agrárpárt ellen is. A helyzet ma főleg azért komplikálódik, mert hiszen Hodzsa és Hlinka pártjai együtt vannak a kormányban, ez azonban, ismerve a szlovák néppárt módszereit, nem fogja hátráltatni a néppártot abban, hogy ugyanolyan erőg kampányt kezdjen az agráriusok ellen, mint amilyet még a kormányba való belépése előtt folytatott. Közigazgatás! okmányok kölcsönös kicserélése Magítí*- ország és Csehszlovákia köziéi Prága, szeptember 1. A prágai külügyminisztériumban ma cserélték Iri Csehszlovákia és Magyarország között a közigazgatási okmányok kölcsönös kicseréléséről szóló egyezmény ratifikációs jegyzékeit. Nyilvánosságra hozták a román konkordátum szövegét Bukarest, szeptember 1. A Dimineata mai száma részletesen közli a konkordátum szövegét, amelyet a román kormány négy héttel ezelőtt a Vatikánnal kötött A konkordátum értelmében a pápa beleegyezését adta ahhoz, hogy a nagyváradi római katolikus püspökség megszűnjék, illetve, hogy beolvadják a szatmári püspökségbe. Ezzel a legrégibb magyar püspökség szűnik meg Erdélyben. Folyósítják a tisztiorvosok uj fizetését Prága, szeptember 1. Az egészségügyi minisztérium most fejezte be a községi, városi és járási állami orvosoknak uj fizetési beosztására vonatkozó revíziót. Az újonnan rendezett fizetések 1926 január elsejével lépnek érvénybe és a különbözetet visszamenőleg már a legközelebbi napokban kezdik folyósb tani. akar megélni! Guntáéi- magytot nézett. Nemi volit hozzászokva, hogy az alkalmazottai igy beszéljenek vele. Ugyan nem tagadhatta el maga előtt, hogy a lány szavaiban van valaimli igazság. De a kapitány nagyon a szivéhez volt nőve. Valaiimilkar őalatte szolgált, mint közönséges káplár. Akkor nvég szegény senki volt. De a kapitányát, aki katonai szigorával és fölényéivel roppant imponált neki, módfelett megszerette. Az is nagyon kedvelte a káplárt é3 amikor háború és sok más mindem után az egykori huszárkapitány közönséges civillé lett, sőt: valami kishivatatnokká egy ötöd-rangu zug- banikbam, összetalálkoztak az utcáin, az egykori hatalmas kapitányból lett letört alkoholista és az egykori szegény kis káplártól lett dúsgazdag csemegekerskedő, Gunthernek, vagyona dacára, ez már afféle arisztokrata-(ismeretség volt, lángolva fel is újította, apróbb-magyobb pánzíkölcisö- nölkkel élesztgette is és alibikor a kapitány Alifás nélkül maradt, már szinte teljesen a Gunther barátságából élt... 5? Zárás előlit voltak. Az esti óráiban a közönség megtöltötte az üzletet. A pénztár körül vont eár- garéekorlát szinte teljesen elveszett a sok ember közt. Nyáron, amikor a főtt étel túlságos teher, munka a városi meghajszolt gyomornak, az emberek szeretik az úgynevezett hideg vacsorát. Azzal nem törődnek, hogy a hideg vacsora állott zéird arabjai n'éha úgy belefefcüszmek a gyomor kemencéjébe, mint a rossz szén a kályha rostélyai közé és hogy drágább is a őse rti egek ereskedés mártványpultja, mint az otthoni konyha tiszta, spontán légköre. A háziasszonyok kényelmét és az orvosok érdekeit szolgálja a hideg vacsora in: t éamánye. . j (Vége köv.) %
