Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)

1927-09-02 / 200. (1534.) szám

1927 szeptember 2, péntek.

Rothermere cikkére a prágai tőzsde az értékek emelkedésével reagált

En^Bís minísz'©? szeránt az államnak nincs szüksége külffif-ldi kölcsönre — Az értékpapírok repatriálására áftftozik a csehszlovák pénzpiac — Fantasztikus koholmányok a Rotherrciereakció hátteréről és forrásairól

Prága, szeptember t. Rothermere legújabb cikke élénk visszhangot keltett a prágai tőzsdén is. A cseh pénzügyi körök a Icg- étettebben elítélik a lord eljárását, mert szerin tűk mindaddig, amíg a kampányt tisztán politikai téren vezette, még az ellenfelei sem tudták a tendenciáját rontani. Most azonban,

amikor Csehszlovákia hitelének a megrontására törekszik és a csehszlovák állampapírok értékét akarja rontani, a cseh pénzügyi körök nem tartják már a lordot fair ellenfélnek.

Rámutatnak arra, hogy Csehszlovákiában a gazdasági és pénzügyi viszonyok fokozatosan ! konszolidálódnak, a gazdasági helyzet, olyan kedvező, mint még soha, az állam költsóghasonlitaná más államok kisebbségeinek a viszonyaival, akkor mondhatna csak objektív Ítéletet.

Národni Listy

A Národmi Listyben Pintér közismert cseh pénzügyi publicista foglalkozik a lord cikkével és rámutat arra, hogy Rasin müvének eredménye volt az, hogy az első években a forradalom után megszilárdult a csehszlovák valuta, holott a többi szomszédos államokban óriási volt az infláció. A lord támadásának az eredménye bizonyára magát a lordot fogja a legjobban csalódásba ejteni. A csehszlovák dollárkölcsön kurzusa Newyork- ban és Londonban is továbbra is olyan szilárd, mint volt, ez elég bizonyság arra, hogy

vetésében, jóllehet a konszolidáció jegyében adóleépités történik, milliárd ok szerepelnek a rövidtejáratu kölcsönök visszafizetésére. A prágai tőzsde ilyen értelemben kommentálja .a lord legújabb akcióját és

a tőzsdén a vezető értékpapírok az egész vonalon emelkedtek.

A csehszlovák papírok — a prágai lapok jelentése szerint — Londonban egyáltalában nem szenvedtek kárt Rothermere legújabb cikke következtében, hanem ellenkezőleg gokkal élénkebb az érdeklődés irántuk, mint két nappal ezelőtt volt.

Engiis miniszter a politikai konterminről

Minthogy Rothermere Csehszlovákia pénzügyi gazdálkodását, támadta meg, Englis pénzügyminiszter azonnal válaszolt a támadásra és a németnyelvű félhivatalos Pragar Pressének nyilatkozva, a következőket mondotta:

— Mindenki előtt világos, hogy politikai harc eszközeiről és semmiképpen sem az ország pénzügyi kérdéseiről vau szó. A konter- min is, amely olcsón akar vásárolni, hasonló eszközökkel operál. A harci eszközök megválasztása mindig az ellenfél ízlésének felel meg. Ezt belátta a világ is és tegnap, valamint ma papírjaink Londonban magasabban álltak, mint a múlt héten. A lord sajtóapparátusával nem hozott ki engem az egyensúlyból,' mert nekünk külföldi állam i hitelre nincs szükségünk s én azokat abban a pillanatban visszautasitottain, amikor az állami pénzügyek vezetését átvettem. Az angol és az amerikai értékpapirtulajdonosok nem mentek lépre, de lord Rothermere börzemanővere lényegesen árthatna ezen értékpapírok tulajdonosainak. Ha az értékpapírok kurzusa esnék, úgy ezzel ezek repatriálása csak könnyebb volna, a belföldi pénzpiac pedig valósággal áhítozik utánuk.

A lord „huszonöt százalékos" ]

tévedése

A cseh sajtóvisszhang ma is élesen támadja lord Rotbermeret és a lapok egyöntetűen rámutatnak arra, hogy a lord nem jár el tárgyilagosan, hanem teljesen a magyar propaganda szolgálatába állott. A németnyelvű félhivatalos Prager Presse vezércikkében j boncolgatja a lord legutolsó cikkét és meg- , állapítja, hogy a csehek és szlovákok közötti \ ellentétekről szóló állítása nem más, mint a j magyar propaganda frázisainak az ismétlése. <

Egv objektív embernek, aki ad valamit j az igazságra, mégsem volna szabad huszonöt százalékkal tévednie, mint ahogy ezt a lordnál látjuk, aiki egy milliós magyar kisebbségről ir. A lord nőm ismeri a sokéves m agyar ositási rendszert,

amellyel — tekintet nélkül az igazságosságra és emberségességre — a szlo- t vákokból magyarokat csinált. 1

r

Az az állítás, hogy Csehszlovákia elnyomja a r magyar kisebbséget, csakis a magyar prepa- I ganda gyülölségének szájából eredhet. Tár- s gyilagos ember nem venne át ilyen merész állításokat, hanem arra törekednék, hogy Csehszlovákia kisebbségeinek tényleges helyzetét tanulmányozza és csak alapos ta- z nulmáuyozás után állapítaná meg, hogy mi * •mindene van az itteni magyarságnak. Cseh- r Szlovákiában van nyolcszáz magyar népisko- g la, tizenhét (?) polgári iskola, tizenhárom v magyar képviselő, számtalan magyar újság és egyesület. Ha ezeket a viszonyokat össze- i

Csehszlovákia pénzügyi és gazdasági fellépi- _ tése olyan, hogy azt nem lehet egy támadó cikkel megingatni.

1 Vesikov

Az agrárius Vénkor azt írja, hogy Rothermere nemcsak a magyarokat, hanem a németeket is el akarja szakítani a köztársaságtól.

A németek azonban visszautasítják a lord állításait, amint ezt a nacionalista szellemű Bohém iába n is olvashattuk. Am i pediig a m agyarokat illeti, azok

nem elégednének meg a lord által fölajánlott határváltoztatással, hiszen ők maguk is egész őszintén megmondották, hogy ez csak az első etappe volna a háború előtti határok visszaállitására.

A magyar irredentisták és integristák csak akkor elégednének meg, ha ismét uralkodhatnának az Adriától a Kárpátokig. Ha el- m agyaraid th atnának újból 2800 szlovák iskolát és ha a két millió szlovákságnak parlamenti . képviseletét! ismét leredukálhatnák két-három képviselőre. A feudális-kteriMlis, soviniszta magyarok Sztovenszkón nem azért elégedetlenek, mert a magyar kisebbségnek nincsenek meg a kisebbségi jogai, hanem csak azért, mert nem uralkodhatnak korlátlanul a szlovák lakosság többségén.

Lidové Noviny

A Lidové Noviny szerint senkinek sem kell megijednie attól, hogy hetven amerikai és kanadai újság is lehozta a lord cikkét, mert ezen lapok olvasói Legfeljebb olyan ér- dieklődéssiel olvassák a magyar kérdést, mint a mi Olvasóközönségünk, ha Lett- és Észtország határkiigazitásáról van szó.

Az egész kampány teljesen csődöt mondott és csak az a kérdés, hogy mit szólnak hozzá az angol hivatalos körök.

Lord Rothermere hasonló vehemenciával foglalt állást Poincaré ruhrvidéki politikája • mellett, mint most a magyar ügyben és ezzel ;

a | kormányának álláspontjával helyezke- v! dett szembe.

Az ilyen propaganda csak önmaga ellen dol- j gozik és a csehszlovák köztársaságnak nem kell mást csinálnia, mint nyugodt lelkiisme- 1 relét megtartania As a végzett munka ön- * magáért beszél.

Ceské Slovo

A Ceské Slovo rámutat arra, hogy Prága - nem lett Középeurópa puskaporos tornya, . hanem ellenkezőleg Prága ma Középeurópa i gazdasági központja. Rothermere európai puskaporos tornya valószínűleg még hossza . ideig Budapesten marad. A lord összest éves z- . tette Prágát Magyarország fővárosával, ami ■ a közismert angol földrajzi tudásnál egyálta- . Iában nem meglepő.

Deutsche Presse

Mayr-Harting igazságügyminiszter pártjának lapja, a Deutsche Presse azt inja, hogy mindaddig, amig lord Rothermere polémiájában a csehek és szlovákok, valamint a magyarok ügyeivel foglalkozott, ez a szudétanémeteket nem érintette.

A nemes lord támadásai csak a német nega- tivista táborban találtak visszhangot. Most azonban, hogy már a szudétanémeteknől is ! megemlékezik, azt kérdezi az igazságügy- miniszter lapja, hogy

alkalmas-e a németeknek a trianoni gesztenyét a magyarok részére a tüzböl kikaparni? A lord eddig csak Trianonról beszélt, de sohasem Versaillesröl, Saint Germainről és Neuillyről, pedig mindezek a békeszerződések ugyanarra az alapra vannak fektetve, mint a trianoni és az úgynevezett legyőzött államok és nemzetek részére mindannyi igazságtalan. Ha tehát az egyiknek buknia kell, úgy követni kell azt a többieknek is.

A lap kételkedik abban, hogy -a merész lord ugyanolyan elánnal sikraszállna Dainzig, Mérnél s a lengyel korridor visszaadása mellett Németország javára, Ausztriának Németországhoz váló csatolásának kérdésében és Ugyanúgy közbelépne-e a macedón és bessza- rábiai kérdés igazságos megoldása érdekében. A lord sem akarja az erőszak útját választani és senki sem szeretné az újabb világháborút előidézni. A szudétanémet nép Rothermere érdeklődését csak akkor becsüli meg, ha ugyanolyan részvétellel pártfogásába veszi a német fajtestvérek sorsát Magyar- országon, Lengyelországban, Romániában, Olaszországban és Jugoszláviában. Minthogy azonban a német nép olyan sokáig várni nem tud, nagyon jól teszi, ha sorsának intézését saját kezébe veszi s igyekszik abban az épületben, amelyet neki a békeszerződések kiutaltak, otthoniasan úgy berendezkedni, ahogy tud.

tik, nekem is fáj és éppen ezért, amikor Florescu a román delegáció nevében kevés I sikerrel, de annál több rosszindulattal támadta Magyarországot,

ez a támad is az én lelkemben is rezonált

és azon a helyen., ahol éppen asérl gyülekezünk, liogv a jog es a megértés szellemében az invektiváktól tartózkodva megértsük egymást, nem tudtam fékezni temperamentum mát. Amint Florescu bizonyos álszenteskedéssel azt állította, hogy a békés nyugalmat, az igazságot és mindazt, ami nemes ezen a világon, a trianoni béke fentartása garantálja a legjobban, közbekiáltottam:

— Ez vitatható! (Ctest discuíable!)

— És ez igy is van. Az egész világ érzi 51n í már, hogy azok a frázisok, amelyek öt esz- Ie* tendeig telítettek a levegőt, hogy a demokrata- c.ia követeli a helyzet meginásithatatlanságát

és a jog követeli a békeszerződés változhabtl- lanságát, nagyon vesztettek erejükből. \ világ rájött már arra, hogv cra

: az elkövetett méltánytalanság soha jogforrás nem lehet, pa

tai _ A demokráciának egyetlen ebe van, zu amelyet követnie kell mindenkinek és ez az, ;z_ amit a rómaiak már régen megállapítottak: Siiujn cuique! Mindenkinek azt, ami jogos tulajdona. Ha ezt megadják, akkor a konferen- ,a* ciák meg fognak szűnni.

Ezután

í© a Rothermere-akcióra

rt- terelődött a beszélgetés.

gy „ Rothermere lord akcióját én csak any- nyiban ismerem,. — mondotta Szüllő — amennyiben élénk figyelemmel kisértem a í külföldi sajtót. Természetesen az a tenv, hogy ; én a csehszlovák parlament színe előtt ko- I szöntem meg Rothermere lordnak objektív , I segítségét, igen nagy reakciót szült az egesz 'st csehszlovák államban. Még ma is a legheve- ’s sebb támadásoknak vagyok érte kitéve cs y- Szent István napján a pozsonyi városháza balkonjáról tessékelt ki Szlovenszkóból nagy beszéd kíséretében Ivánka Milán volt államtitkár és ugyancsak a leghevesebben támad engem folytonosan Hlinka András.

Rothermere akciója — még ha semmi siker sem koronázná — nagy eredmény, mert leáloázta azokat, akiknek van takarni valójuk.

— Az a reakció, amit ez a cikk a kisan- tant minden tényezőjénél kiváltott, mutatja ideges félelmüket, a félelem pedig nem azoknak a tulajdonsága, akik érzik, hogy a Jog

a védi őket. és poziciójukat. Másrészt az a ier- 3" rorisztikus fellépés, ahogy megtorlással tett nyegetőznek a kisantant államokban a ma- r- gyamokkal szemben, mutatja, milyen kevéssé ^ tartják be a kisebbségi szerződésben magukra vállalt kötelezettségeket és milyen kevéssé 5_ valósították meg azt a célt, amiért a nagyan- f tant az összes nemzetiségi államokat megte- l* remtette. b

p Trianon revízióját kívánja

B az angol interparlamentáris

i- delegáció elnöke is

Paris, szeptember 1. Rothermere lordnak a l’ Daily Maiiban legújabban megjelent nagy cikke y az interparlamentáris unió tagjai között is nagy n feltűnést keltett. A Palais de Luxembourg folvo- t sóin élénken megbeszélték a cikket. Az angol.- delegáció elnöke a Pesti Napló levelezője előtt . lord Rothermere akciójáról a következő érdekes nyilatkozatot tette:

— Elolvastam lord Rothermere cikké1. Ami az én személyemet illeti, mindenképpen

a trianoni szerződés revíziója mellett vagyok., mert úgy vélekedem, hogy Magyar- ország szenvedett, a. legtöbbet a világháborúban.

A közvéleményt elő kell készíteni a revízióra és a revízió gondolatának át kell hatni egesz r Európát.

^ — Személyesen nem ismerem Lord R.othermere-t és nem tudom, mi inspirálja cikkeit. De úgy vélekedem, hogy

t nagy szolgálatot lett a közvéleménynek, amikor felvilágositotfa arról, hogy voipaképpen mi történt a párisi békekonferencián.

Tekintetbe kell venni, hogy a párisi békeszerződéseket oly légkörben tárgyalták, amely nem kedvezett az igazságnak. Mindezt ismét jóvá kellene tenni és az igazságot újra helyre kellene állítani.

— Nem mondom, hogy ennek ma, vagy legkésőbb holnap kell megtörténnie. A közvéleményt elő kell készíteni. Amint azonban a közvélemény ilyirányu kívánságot, hangoztat, máris elérkezett a revízió ideje.

— Elsősorban a gazdasági kérdéseket kell megoldani, amelyek ma minden államot egyformán nyomnak.

Ma Európában hiányzik a gazdasági egyensúly.

Ha jobb gazdasági viszonyok lesznek, akkor a nemzetek meg fogják ismerni, hogy a békekonferencián nem tettek eleget az igazságnak és hogy a békeszerződéseket revidiálni kell. Azt nem le- i hét megjósolni, hogy ez a legközelebbi jövőben 1 végbe fog-e menni. Különben is egy nemzet éleiében egy esztendei idő nem hosszú. Akár közel ( van, akár távol, a revízió időpontja relatív, de

Szüllő Géza a magyar kisebbség lojalitásáról és a Rothermere-akcióról

Paris, szeptember 1- A Pesti Napló munkatársa az interparlamentáris unió kongresz- szusa alkalmából hosszabb beszélgetést folytatott. Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselővel, az országos keresztényszocialista párt elnökével, aki genfi útjáról s párisi utjának céljáról a következőket mondotta a lap munkatársának:

— A genfi kisebbségi konferencia világos kópét nyújtotta annak, hogy

a nemzetiségi elnyomatás sem tud teljes szolidaritást létrehozni.

A konferencia mégsem volt teljesen eredménytelen, mert egyrészt a népszövetség világosan láthatta, hogy a kisebbségi kérdésnek mai módon való kezelése nem tudja megteremteni azt a nyugalmat, amelyre Európának szüksége van és világosan demonstrálta a kisebbségi konferencia, hogy a mai helyzet nemzetiségi szempontból még rosszabb, mint a háboruelőtti volt.

A háború előtt ugyanis csak olyan nemzetiségek voltak, amelyeket nem degradáltak nemzetiségi kisebbséggé, most olyan nemzetiségek is támadtak, amelyeket nemzetiségi kisebbséggé degradáltak, mert régen ezek a kisebbségek nemzeti életet élő fajok voltak.

— A kisebbségi konferenciáról jöttem az interparlamentáris konferenciára, ahol az ern1 beriség újból keresi a megnyugvást és a békét. Az interparlamentáris konferencián az én szerepem természetesen furcsa, mert már ezelőtt 30 évvel is tagja voltam ennek a konferenciának és akkor sohasem hittem volna, hogy nem a magyar parlament, hanem a csehszlovák parlament képviselője gyanánt fogok ezeken az üléseken résztvenni. Csehszlovákiában levő államjogi helyzetemből kifolyólag nekem az a kötelességem, hogy az alkotmány alapján állva minden eszközzel megerősítsem fajomnak nemzeti öntudatát

és megkeresem a módját annak, hogy a csehszlovák állam keretében hogyan tudjuk fellelni prosperitásunkat és hogyan tudjunk megmaradni nemzetiségünkhöz híven magyarnak. Erre nekem nincs más módom, mint a szigorú jog és törvényesség, amelyet mi feltétlenül betartunk. Hiszen a csehek ig elismerik rólunk, hogy lojálisak vagyunk, de éppen úgy megköveteljük tőlük is, hogy jogainkat elismerjék.

— A konferencián mint objektív szemlélő kisérem figyelemmel a magyarok működését, bár

Magyarország többé nem az én államom, de sohasem felejtem el, hogy Magyarország az anyám. ’

— Mindaz a támadás és rosszindulatú in- vekti<\» tehát, amellyel Magyarországot ille3