Prágai Magyar Hirlap, 1927. szeptember (6. évfolyam, 199-223 / 1533-1557. szám)
1927-09-14 / 210. (1544.) szám
Mai számunk 10 oldal PkfV lit fial számunk 10 oldal % VI.évf.210. (1544) szám u Szerda ° 1927 szeptember 14 VI. évf. 210. (1544) szám « SSGFCSa ° 1927 szeptember 14 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ké A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Tőszerkesztő: politikai nCLpílcipici Felelős szerkesztő: DZUBANT1 LÁSZLÓ FORGACR GÉZA Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Marinkovics: Az évtizedek civódása nem semmisítheti meg azt, amit évezredek forrasztottak össze A jugoszláv választások Ezerkilencszázhuszonnyolc jelentős választási év lesz: Anglián és Franciaországon kivül valószinüleg a harmadik vezető nagyhatalom, Németország is megujitja parlamentjét s kétségtelen, hogy az eljövendő európai politika szempontjából fölöttébb fontos l^sz, vájjon megmaradnak-e a jelenlegi kormányok, vagy pedig letűnnek s a mostani vezetők helyébe újak jönnek. Európa népei évek óta vágyódnák a koncentráltság után, mert megelégelték a háborút követő idők anarchikus szétforgácsolódását és belátták, hogy jólétet, erőt, haladást, tartósságot csak az erős és a bölcs kéz kormánya biztosíthat. Amit Mussolini Olaszországban, Kemál pasa Törökországban, vagy Primo de Rivera Spanyolországban cselekedett, elhallgattatta e rendszerek legnagyobb ellenségeit is, mert tagadhatatlan, hogy ezekben a birodalmakban a nép koncentráltsága és egyetlen ügyes kézbe vetett bizalma a lejtő szélén álló hatalmakból elsőrendű, boldog, erős és megelégedett országokat varázsolt. A katasztrofális szétforgácsolás Francia- országot is majdnem-majdnem a lejtő szélére taszította az elmúlt évben, s hogy mire képes a koncentráció, azt éppen itt mutatta meg Poincaré és Briand kormánya, mely a nagy- nehezen helyreállított egység segítségével egy év alatt ismét a régi politikai rangra emelte Franciaországot. Vagy Magyarország példája sem megvetendő: a nép egységesen és osztatlanul Bethlen mögött áll s a magyar miniszter- elnök a teljes bizalomnak ezzel az erejével mind külpolitikailag, mind belpolitikailag szinte a csodával határos eredményeket érhetett el. Sándor, jugoszláv király átértette a koncentráció és az egység jelentőségét, amikor a jugoszláv politikai élet anarchiájának kellős közepén meglepetésszerűen az erőskezü Vuki- csevicsre bizta a kormány vezetését. Jugoszlávia külpolitikailag csaknem háborúba sodródott már, belpolitikailag pedig személyes harcok, panamák és más botrányok fertőjébe merült, amikor Vukicsevics többség és népszerűség nélkül elkezdett kormányozni. Uralma kétségtelenül hasonlított a diktatúrához, — de a bölcs diktatúrához, amely még a kisebbségekkel is jobban bánt, mint a vad Pasics és a gyenge Uzunovics előbbi „páriámentarizmu- sa‘i (Igaz, hogy Jugoszlávia választások előtt állt és Vukicsevics minden tette pusztán csak kortesfogás is lehetett.) Fél év alatt elsimultak a külpolitika horizontján gyülekezett felhők, a belső konszolidáció is nagy léptekkel haladt előre, úgyhogy a nép hangulata a miniszterelnök felé fordult, aki diktált ugyan, de a béliét hozta. S most a jugoszláv választások — az 1928-as nagy választási év első üteme és próbája — bebizonyították, hogy a népek fokozott mértékben kívánják a koncentrációt és az európai depresszió kellős közepén szinte kétségbeeséssé nőtt nyugtalanságukban, teljes bizalommal fordulnak az erőskezü egyéniség felé.»A szerb radikális párt, mellyel Vukicsevics a harcba indult, 142 képviselő helyett ugyan csak 112 mandátumot kapott, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pártban heves belháboru dúlt Pasics izgága utódai és Vukicsevics között és hogy a lemorzsolódott mandátumok mind Pasics hívei s a miniszterelnök legnagyobb ellenségei rovására írandók, mig magában a pártban jóformán kizárólag az eddig hívők nélkül állott Vukicsevics jelöltjei győzedelmeskedtek. 'A párt belső ellent- állása megtört, Vukicsevics legnagyobb ellensége, Trifkovics, megbukott s a miniszterelnök most az ezerfelé huzó, tehetetlen pártmassza helyett egyetlen egységes s odaadó pártnak ura és parancsolója. A demokrata párt 87-ről ől-re emelhette mandátumainak számát. E párt vezére: Davidovics nem áll éppen a legA Jugoszláv külügyminiszter szenzációs nyilatkozata a jugoszláv-magyar baráti viszony természetes fejlődéséről — A kisebbségi kérdésben Svájc példáját akarja követni Géni, szeptember 13. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter ma fogadta a borda- pesti Est munkatársát, akivel hosszabb beszélgetést folytatott Jugoszlávia külpolitikájára!. Főleg Magyarország és Jugoszlávia viszonyáról, a magyar kisebbség helyzetéről nyiilaiikozott. Kijelentette, hogy Jugoszlávia és Magyarország között a barátságos viszony csorbát nem szenvedett, sőt a viszonyt igen jónak látja s reméli, hogy a jő barátság még fokozódni fog. „Szeptember 20-án folytatjuk a két ország között megkezdett tárgyalásokat, amikor elintézzük a függőben lévő kérdéseket is“ folytatta a külügyminiszter. — „A két ország között már a történelmi tradícióknál fogva is jő viszonynak kell fennáliani. Ősapáink révén történelmünk összeforrott és az évtizedek esetleges civódása nem semmisítheti meg azt, amit évezredek forrasztottak össze. A leghevesebb ellentét a két ország között nem is a világháborúban, hameim 1848-foan volt és nekem az a meggyőződésem, bevallom őszintén — jelentette ki Marinkovics —, hogy akikor a mi oldalunkon történt hiba.“ — A mostani választások sem befolyásolhatják a magyarság iránti barátságunkat. A Rothermere-akcióval nem sokat foglalkoztunk, mert az a meggyőződésünk, hogy ennek éle nem Jugoszlávia ellen irányul. Különben is újságjainknak nem volt helyük és idejük éppen a választások miatt az akcióval bővebben foglalkozni. Az olaszok napja Genfben Jelentős olasz—jugoszláv közeledés — Olasz—francia incidens — Mussolini nem találkozik Brland-nai — A locarnói külügyminiszterek mai tanácskozása Genf, szeptember 13. A genfi bizottságok megkezdték tanácskozásaikat. Ma délelőtt a jogi, a politikai és a technikai bizottság ülésezett. Különösen a második bizottság tárgyalásai tarthatnak igényt az érdeklődésre, mert a politikai bizottság ma délelőtt a párisi szellemi együttműködés nemzetközi intézetével való kooperációt határozta el. Beavatott körök szerint a kulisszák mögött még mindig nagy politikai tanácskozások folynak Genfben. A legfontosabb probléma, a lefegyverzés már elintézést nyert, de számos más kérdés is van, amelyet meg kell oldani. Néhány genfi lap értesülése szerint Grandi olasz külügyi államtitkár tegnap két érahosszat tárgyalt Chamberlainnel az albán kérdésről, amely állítólag sokkal közelebb van az elintézéshez, mint általában gondolják. Grandi már szombaton tanácskozott Rakics római jugoszláv körettel, aki Marinkovics elutazása után a genfi jugoszláv delegációt vezeti. A két delegátus elvileg megegyezett és Jugoszlávia meg Olaszország októberben kétségtelenül megkötik Tégóta esedékes szerződésüket. Grandi Ohamberlainon kivül Stresemann dr.-ral is találkozott. Ugyancsak jő forrásból az a hir terjed el Genfben, hogy a bizottságok tárgyalásainál jobb viszonyban a miniszterelnökkel, viszont! azonban a másik vezér, Marinkovics, a demokraták többségével Vukicsevics leghübb hívei közé tartozik, úgyhogy Vukicsevics radikálisai és Marinkovics demokratái jóformán egyetlen pártot alkotnak (ami lehetséges Jugoszláviában, ahol a pártok között alig van elvi ellentét s pusztán személyi különbségek determinálják a pártkülönbségeket). Néhány kisebb kormányhü párttal egyesülve, ez a két párt 190 mandátumával elég erős és egységes bázist nyújt a miniszterelnöknek politikája megvalósítására. Ilyen körülmények között mellékes, hogy az ellenzéki pártok erőviszonyaiban alias történt eltolódás, a kivánt és terFranciaország és Olaszország között veszedelmes incidens történt. A népszövetség gazdasági és pénzügyi szervezetének ülésén Franciaország azt ajánlotta, hogy a népszövetség munkásdelegátusa Jouchaux francia szakszervezeti titkár legyen, mig Olaszország Rossoni faseista szakszervezeti elnök jelölése mellett agitált. A két állam egyelőre nem tudott megegyezni Mussolini nem tervez konferenciát Genf, szeptember 13. Az olasz delegáció megcáfolja azt az angol lapokban közölt hirt, amely szerint Grandi olasz külügyi államtitkár Genfben előkészíti Mussolini, Chamberlain, Briand és Stresemann nagy találkozóját. Ugyanezt a cáfolatot Anglia, Franciaország és Németország delegációi is közük. Grandi látogatásai alkalmával erről a találkozóról szó sem volt s az angol jelentés merő kombinációkon alapszik. Genf, szeptember 13. Beavatott körök szerint a locarnói nagyhatalmak képviselői ma ö<sszejönnek Genfben és megbeszélik alo- earnói szerződés éta függőben maradt nemzetközi problémákat. Ezt a hirt egyelőre sehonnét sem erősítették meg. vezett egység megvan, a koncentráció győzött s megállapíthatjuk, hogy a nagy európai választási szezón nyitányán a nép bizalma me- mentóképpen hatványozott mértékben az erőskezü egyéniség felé fordult. A jugoszláviai magyarság az eddig érkezett megbízható jelentések szerint csupán két mandátumot szerzett s azt sem saját listáján, hanem más listákkal szövetkezve. A félmilliónyi bácskai és bánsági magyarnak poolitikai /ereje nem lehet kifejezve e két mandátumban. Jugoszláviai jelentések szerint a választás tiszta volt, de ha valóban tiszta lett volna, nem értjük, miért juthatott félmillió ember csupán két mandátumhoz? Ha yukicsevics tényleg — Ami pedig a kisebbségekkel szemben való jugoszláv politikát illeti, azt továbbra is abban a liberális mederben óhajtjuk folytatni, amint eddig is tettük. Azt tartóim, hogy a kisebbségek nagy értékekkel bírnak nyelvükben, kultúrájukban és ezért nem méltányos, hogy ezekben megcsorbitsuk őket. Lehetővé kell tenni a a kisebbségeknek, hogy nyelvüket és kultúrájukat ápolhassák, mert igy lehetnek csak boldogok az országban. Már pedig inkább ólok 590.000 megelégedett magyarral, mint 100.000 elszerbesitettel és 400.000 elégedetlennel. Arra a megjegyzésre, hogy nem .mindem utódállam gondolkozik hasonlóképpen, Marinkovics igy felelt: — Ezt nagy hibának tartom! Szemem előtt mindig Svájc példája lebeg. A háború alatt a svájci franciák a francia, a németek a birodalmi németek pártján állottak, de azért nem jutott eszükbe, hogy elszakadjanak attól a hazától, amely nekik szabadságot és egyforma jogokait biztosit. A magyar-román birtokpörről szólva, kijelentette Marinkovics, hogy aomak bárminő kimenetele nem tángálja a jugiosziá.v-magyar viszonyt, de azt sem hiszi, hogy az elintézés a román-magyar viszonyra ibiihatássail lehetne. A Times a népszövetség illúziójáról London, szeptember 13. A Times mai vezércikke állást foglal Chamberlain genfi beszédéhez s kijelenti, hogy az angol külügyi államtitkár ismét nagy szolgálatot tett a békének, amikor a genfi gyülekezet előtt nyíltan és határozottan beszélt. Nyilatkozata feltétlenül szükséges volt Genfben, ahol a népszövetségi delegátusok kezdőnek az illúziók ködében elmerülni. Valamilyen sötét és kiszámíthatatlan okból kifolyólag a népszövetség plénuma ignorálni kezdi Loearnót és idegeit egy újra felmerülő jegyzőkönyv fantasztikus szuggeszciójával izgatja. A legfőbb ideje, hogy a genfi illúziókat szétoszlassák, mert a népszövetség csak akkor kezdheti meg nyugodalmas működését. A kis nemzetek delegátusai elfelejtik, hogy, Amerika és Oroszország nem tagjai a nép- szövetségnek, ami egész* különleges helyzetet teremt. Chamberlain beszéde nagy megnyugvást keltett Angliában. Az angol külügyi államtitkáron kivül egyedül Stresemann viselkedett okosan, aki a döntőbírósági klauzula' aláírásának bejelentésével fényes taktikai sikert aratott. Minden előjel arra mutat, hogy Németország át akarja venni a népszövetség erkölcsi vezetését g a kisállamok gyámoli- tását. A hollandok és a skandináv blokk megnyerésével ez a törekvése részben sikerült is.; Benes szerepe ! Genf, szeptember 13. A népszövetség plénu- I mát csütörtökig elnapolták, s közben a bizottság békét és rendet akar Jugoszláviában, akkor első feladata a nemzeti kisebbségek megbékítése, elrabolt jogaiknak visszaadása, szabad nemzeti életüknek biztosítása. Jugoszlávia túl heterogén állam ahhoz, hogy a nagy tervet: a belső és a külső békét, a nemzeti kisebbségek igényeinek kielégítése nélkül meg lehetne vaj lósitani. Mondják, hogy Vukicsevics tudja ezt és eszerint akar cselekedni. Mi azonban bevalljuk: előttünk ez a nagynehezen beengedett két magyar képviselő nem éppen a legmegfelelőbb biztatás arra, hogy a kisebbségeknél: tett sok ígéretet valóra váltják Jugoszláviában.
