Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-10 / 181. (1515.) szám

1927 augusztus 10, szerda. Egy budapesti különc milliárdos halála Bischitz Gyula dr., a budapesti mügyüjtc meghagyta, hogy ne gyászolják, ne tegyék közzé halála hírét — Aki egyedül akart len­ni a temetésén is Budapest, augusztus 9. Nem külseje, élete és megjelenése láthatc formáiban volt különc az a dúsgazdag pesti ember, akit ma egy hete — akaratához hiven —: szinte titokban temettek el, hanem gondol­kodásában, akaratában és tetteiben. Egy flau- berti regényalak. Bischitz Gyula dr., ez a dúsgazdag pesti különc, aki a temetésén is egyedül akart lenni. Sokan ismerték a fővárosi társaságban Bischitz Gyulát, ismert patriciuscsalád tagja volt, mégis, alig néhány ember tudja, hogy kilenc nap­pal ezelőtt meghalt egy kaltenleutgebeni szanatóriumban és hogy egy héttel ezelőtt a Kerepesi-temetőben, a Bischitz-család sírboltjában örök nyugalomig helyezték. A lapok nem közölték az ügyvéd halála hirét és gyászjelentést nem nyomatott a család: igy kívánta maga az elhunyt hátra­hagyott levelében. Bischitz Gyula már nem volt fiatalember, 73-ik évében járt. Későn nő­sült, a kommün után és feleségével, Hajdú Kamillával teljesen elvonult életet élt a Vi­gadó-utca 2. számú házban levő lakásán. Ez a lakás világhirü milgyüjtemény múzeuma. Bischitz Gyula ugyanis szenvedélyes műgyűj­tő volt, képkollekcióját, porcelánjait, sző­nyegeit (főként selyemperzsáit), végül keleti vonatkozású műtárgyait a külföldi katalógu­sok számontartják és ma 16—18 milliárdot ér­nek hozzávetőleges becslés szerint. Porcellán - gyüjteményéről a szakértők azt mondják, hogy csak a londoni Selfridge-áruház tulajdonosá­nak vannak hasonló, ritkabecsü darabjai. Bischitz Gyula, aki korábban kitűnő ügyvéd volt, az utóbbi évtizedeken át csak műtárgyai­nak gyűjtésével foglalkozott se pénzt, se fá­radságot nem kiméit, hogy egy-egy .unikum birtokába jlwsson. Amilyen korlátlanul sze­rette a szép és művészi tárgyakat, annyira szűk határokra szorította érintkezését és bá- rátkozásait; kevés embert engedett bizalmába, viszont, akivel barátságot kötött, azokkal szemben mélyérzésünek és önfeláldozónak bizonyult. Barátai hangoztatják, hogy némikép cinikus, kesernyés, talán kiábrándult arc­kifejezése alatt meleg szív rejtőzött, legutóbb betegség támadta meg Bischitz Gyu­la szervezetét, aki nyári üdülésre feleségével együtt Kaltenleutgebenbe utazott. Ott érte a halál, nem váratlanul, amit végrendelete és hátrahagyott levele is bizonyítanak. Végren­deletében — hir szerint — mügyüjteményét és készpénzvagyona egy- karmadád feleségére hagyta, hétharmad vagyonrészt pedig három unokaöccsére, miután gyermekei nem voltak. Utolsó levelé­ben, amelyet halála után fölbontottak, nem­csak azt hagyta meg Bischitz Gyula, hogy a temetésen senki se vegyen részt, hanem azt is, j hogy ne hordjanak utána gyászt, mellőzzenek | minden szertartást, ott temessék el a legegy­szerűbb formák között, ahol meghalt és halála hirét ne tegyék sehol se közhírré. A család respektálta ezt a különc kívánságot. Csak a legszűkebb családi kör vett részt a temetésen és az elhunytnak csak kőt barátja jelenhetett meg, Domony Móric dr. és bárcziházi Bárczy István, akik a Hungária Clubot képviselték, amelynek Bischitz Gyula tagja volt. így tör­tént, hogy a napikrőnikás sem szerzett eddig tudomást arról, hogy eltávozott az élők sorá­ból egy érdekes, dúsgazdag pesti különc, a kü­lönös regényalak, aki egyedül akart lenni a temetésén is. ieigatt Románia k&sponii lősserralstára Károí^ ©xfrőnfiröikSs gyújtották föfl! Az őrtSSSó fcaSoesát és egy magyar kőművest letartóztattak Bukarest, augusztus 9. A cotroceni lőszerraktár vasárnap délután kigyulladt s a fel­halmozott lőszerek nagyrésze elpusztult Annak ellenére, hogy az egész környék tűzoltó­sága és a környékbeli gamizonok katonasága emberfeletti erővel dolgoztak a mentési munkálatokon, a robbanások négy órán keresztül folytonosan tartottak. Végre mégis sikerült a tüzet lokalizálni s további pusztulástól már nem kell tartani. A tűz keletkezé­sének oka eddig ismeretlen. Azt az őrt, aki a tűz kiütése idejében szolgálatot teljesített, letartóztatták, valamint őrizetbe vettek egy magyar kőművest is, akit a tűz keletkezése előtt legutoljára ott láttak a lőszerraktár közelében. A municióraktár tüzpusztuláisáról belgrádi lapok azt írják, hogy a gyújtogatás a Károly extrónörökössel rokonszenvező katonák bosszumiivo. A vizsgálat folyik. Michalko apja megtalálta kunyhójában Vörösmarty Margit ruháját A fiatal I^Schalko a rs-siiáS magához és i5wa©r@ttaií foalyre rejtette — Sikorsky uj terhelő taxist jjeSeittett te® _ eSara­tsolták föl a ssétfossSott fö&aESát — Michalko hipstofeátta társait! — yj teizossyttQkok után kutatnak, az eddigiek nem elégségesek ikodni fognak akkor hlát erről eliödleáinlk. Bizony /mondom, nemes miagiaztirátfruB: akikor lesz niaggyó Szegted városiam miikor ősapáink hazajönnek ... n. ; í i (fis elérkezett Szeged városának itiédétnapja: 1879 mára. 12-ijke. A Tisza vize, mint fékevesztett őrjöngő rolbam't rá a városra és fört-zuzott, rom- ibolt, elsöpört mimideoalti, ami útjába kerülik A váz! az emiher nélkillözihetetlein jóharáfja ée ősellensége. Jóharát, mdg ő akarja, de azonnal kegy,etÜien ©lieanszönnyieteggé változik, ha úgy tart­ja kedjvte. Másik Világ e világán, melybe az ember nem hatolhat be és melynek hatalmán megtörik a parányi féregnek — az embernek — minden, gőgös büszkesége. Amióta létezik a cSöppek ez óriási halmaza, az ember folytonosam küzd és har­col fölötte, alaitita, mögötte — de le nem győzheti, igaz, hogy egyenlőtlen ie a küzdelem, mert a föld egy ötödnyi szárazföldije harcol a négy ötöd­rész Vízzel'. Ez ősi ellenség látogatott el Szeged városába. Vagy dehogy is látogatott: lopva, hirtelen, min­den híradás nélkül', éjjel toppant be. Nem egyedül jött, hanem cinkostársává fogadta a süvítő orkánt, annak hátán roham! he tombolva, tajtékozva és irgalmát nem ismerve a város utcáira, házaiba, cöailádi fészkekbe, emberek életébe ... Elmondják az akkord krónikák, hogy hatezer ház omlott ösz- sze; hány ember pusztult el? rossz arra gon­dolni is. Midőn az ősellenség minden élővel s az élők .tartozékaival végzett már, körülnézett, hogy mi .volna még romfeolniíVailó? Hopp! megvan. Ott Vainnak a temetők. Az élő embereket mozdulat­lanná tette a rémület, vagy a halál: mozduljanak meg hát a hallottak. A Viz alámostla, feltúrta a földet és a felsővárosi temető sirjadból egymás­után hajigálta ki a koporsókat. Az volt aztán az özönvíz borzalmadhoz méltó látvány, midőn a ré- ges-régen elhalt szegediek koporeóákhatn a hullá­mok hátán szép lassan befelé igyefcezitek a város­ba'. Ott jön nii az 1848-ban elesett vitéz Pircéik Barnabás kapitány: egyenesen régi portájának tart és az emeleti ablakon át szépen besurran ko­porsója. Amött meg a század elejének híres pol­gármester igyekszik a városháza feló. Vájjon mit akar ott: inteni, óvni, vagy menyidörögve rendet csinálni? És még sok-sok cívise és matrónája Sze­gednek, akik ott porladtak régen a halál árnyé- ,kában, előjöttek 6 koporsóikat tomboló guinyka- oajjal himbálta a beláthatatlan tenger hullámain az ősellenség. Beteljesedett hát a szántén rég elhalt páter Menyliárdus gtvardián jóslásának második része: hazajöttek az ősapák. Hogy pedig annak első része is beteljesedett, azt mindenki láthatja, aki csak •egyszer ás megfordult a magyar Alföld metropüld- Sában, Szegőd háirös városában. Vész, pusztulás és romhalmaz, de másrészt áldozaitücészslég és öaszie- ífogás meghozták azti, aminek Mvitelóne a kornak s a jó páter Menybárdusmak szavát nem értő régi városatyák nem voltak kaphatók: széppé éa naggyá lett Szeged. Ezzé lett pedig közvetve a váz (által', amely igy alakult át pusztító ellenségből fiamét jőbaráttá. Eszemlbe jutott pedig néhai való jó Menyhár- Idus g/varddán e jóslása most, midőn Párás, Lon­don, Berlin, Budapest szalonjaiban és miteztffikas (fényű baudoarjaában csak úgy hemzsiegnek a cifrá­méivá jósok és jósnök. Jó üzleti, szellemük sugallja nekik a rendesen máis éa nem az általuk előkélszi- Itertt utakra lecsavarodó jövő bemoudáisóit. Annak a szeg'ény barátnak pedig ott a szegedi régi to­rony alatt izzó patriotizmusa adta ajkára a Mi­nőid szavaikat, melyeknek be kellett toljesülmiöfc s (be is teljesedtek, mert ismerte faját és bízott an­nak jövőjében. vasárnap este 'érkezett vissza Sikorskyval és a lelettel Prágába. Itt Sikorsky jegyzőkönyv­be mondta a helyszínen tett vallomását, me­lyet egy fontos adattal egészített ki. A telje­sen megtört ember kihallgatása során egy ízben kijelentette, hogy az élete már semmit sem ér, inincs értelme annak, hogy hazudjék. — Féltem eddig az igazat megmondani — vallatta —, mert ketten vannak ellenem és aittól rettegtem, hogy beváltják szörnyű fenyegetésüket. Annak idején ugyanis azzal fenyegettek meg, hogy ha vallóik, mindent rámháritanalk, vagy pedig tébolydába csu­káinak. Sikorskyvai időközönkint ismét és ismét kimondatják eddigi vallomásait. Jellemző, hogy sohasem tévéd a részletekben, sőt egy­re több és több mottókkor ülmónyre terjesz­kedik ki. Legaljább vallomásának - legfonto­sabb része az az eiddigelé teDjesen elhallga­tott állítása, hogy a miüt év julims 30-án, mi­kor Miehalkoval és Klepetáural Csorbáról visszatért Prágába, a vonaton szóbaeíegye­di ett e'gy va-snta sism erő s ével. Ezt az ösm erősét azután bemntatta két utítársának is, akiket teljes nevükön ne­vezett meg. SUkorsky ennek a rendkívül fontos tanúnak nevét és lakóimét pontosan jegyzőkönyvbe mondta, úgy hogy a prágai rendőrség azon­nal • megtehette az intézkedéseket a felkuta­tására. Ha a tanú megerősíti Sikorsky vallo­mását, megdől Micballko és Klepetár ama ál­lítása, hogy Klepetár csupán egyetlein Ízben járt Szlovemszkón és pedig Pozsonyban édes­apja társaságában. Ezzel szemben áll a csor­ba! nyomozásnak azon m egállap irtást nyert adata is, (hogy Vázsecen Michalkot két férfi társaságá­ban látták, akiknek egyikében a meg­adott személyleirás alapján Klepetárra ismertek. Mieh alkot szembesítették Sikorskyvai Knoteik miniszteri tanácsos, prágai &e- tektivíőnök és Cselansky dr., a bűnügy vizs­gálatának vezetőije, a tegnapi nap folyamán újból kihallgatták Michalko Jánost. Michalko azonban rendületlenül kitart első vallomása mellett és tagadja, hogy a gyilkosság színhe­lyén akár tavaly, akár pedig ez évben járt volna. Michalkot azután szembesítették Si- korskyval, azonban Michalko ezúttal is állha­tatos maradt és szemébevágta Sikorskynak, hogy hazud/ik! „Különben is — mondotta Michalko — mindenki tudja, hogy Sikorsky néhány garasért könnyen megvásárolható/* Hír szerint Michalko ezen kihallgatásakor írásbeli bizonyíték alapján bevallotta volna, hogy ez év májusában Vázsecen járt. Hivatalos helyen ezt a hirt nem erősítették •meg, de meg sem cáfolták. Michalko apja kunyhójában rejtegette Vörösmarty Margit ruháját Mint ismeretes, Sikorsky azt vallottá, hogy a nő ruháját a gyilkosság után He rán­tották Margit testéről és Michalko valahová elrejtette. A ruhára vonatkozólag Michalko apja ma rendkívül fontos vallomást tett. El­mondta, hogy kunyhójában ez év tavaszán összetépett női ruhát talált. Leletéről értesítette levélben fiát, aki erre azonnal leutazott Prágából és a ruhát magához vette. Ez a vallomás döntő jelentőséget nyerhet a vizsgák.t további folyamán. Sikorsky leírja a májusi szörnyű éjszakát Sikorsky vallomása szerint mikor Mi­chalko értesült apjától, hogy ez Margit ruhá­ját megtalálta, azonnal felszólította Sikor- slcyt, hogy tüstént utazzék vele Vázsecre, hogy a hullát eltüntessék. Az esti vonattal érkeztek Csorbára, on­nét pedig egyenesen a sirt keresték fel. Sikorsky, mikor a sir közelébe értek, elma­radt és mint a gyilkosság alkalmával, most is csak a felvigyázó szerepét játszotta. Mi­chalko a patak partjára ment és miután az iszapban hosszabb ideig kutatott, a kövek •alatt megtalálta a holttestet. Egyenesen bor­zalmasak azok a részletek, amiket Sikorsky vallomása további folyamán előadott. Esze­rint Michalko lábánál fogva kihúzta a tete­met és darabokra szaggatta az oszladozó tagokat. Azután a csontokat húzta ki egyenfcint a húsból 'és két kővel morzsolta szét őket. A szétütött és széjjeltépett’ darabokat azután egy rakásra hordta, majd széjjel szórta az iszapban és betaposto. Keveset pedig a patakba is bedobott. Ezen borzalmas leírás valószínűségiét bizo­nyltja az a körülmény, hogy a leletet .való­ban többméternyi körzetben találták és úgy szedték össze. A csontok a leírásnak meg­felelően kis darabokra voltak összetörve és a megtalált bajosomé is a tetem partravon- szolásakor válhatott le a koponyától. A titokzatos katona Igen nagy jelentőséggel bírna annak a katonának a kinyomozása, aki a gyilkosság idejében katonai kocsiján Vicliodnáról a Kríván aljába szállította Michalkoékat. A je­lek szerint ugyanis legfőképpen ez a katona (tudna arról felvilágos irtást adni, vájjon a végzetes kiránduláson hányán vettek részt. Mioholko és Klepetár ugyanis tagadják, hogy a katonával utaztak volna, míg több tanú je­lentkezet, akik elmondták, hogy a kritikus időpontban Michalkot Sikor­sky és egy feketeszemüveges sovány fiatalember társaságában látták. Ez utóbbinak személyiéi rása Klepetárra idillik. Michalko hipnotikus kényszer alatt tartja társait? A Oeshé Slovo m/a reggeli száma annak’ a feltevésének ad kifejezést, hogy Michalko hipnotikus képességekkel bir és a nőknél elért sikereit is ennek köszön­hette. A lap szerint nyilván Sikorskyt és Klepertárt is hipnotikus urton kerítette hatalmába. Emellett látszik bizonyítani az is, hogy a már kevésbé energikus tekintetű Michalko a vizsgálatot vezető rendőrtanácsos szobájá­ban, mikor oda kihallgatás végett Klepetárt bevezették, egyszeriben Értesítjük igen tisztelt Előfizetőinket és Olvasóinkat, hogy a f£©S$©nyl B&©BISWl«Ífi&8S ff®0iÉí3hríá§«l f©B3?lán ® PffáSai MíöSSVöbV Sflfapüáss possomyi lkla^#8aivaÉ3iSásaá9 _ n p a bb utlevélosztáiyt szerveztünk, mely folyó évi augusztus hó 15-től kezdi meg működését. Kérjük tehát mén tisztelt Előfizetőinket és Olvasóinkat, hogy ©USUSStsaS tS«*£!5S UtleueEsl&e? magyar, Rémeft, OSStrák, ©Í3SZ és !«*©©­siEáw wi2833^ok Bsnegs*er*és@ véget! a követ&eső cimre méltéztassagaií: ktíSdenis Prágai Hírlap poisosiyi kiiwléfeiüafafs, Elrsfisla^a, 6 ns 5 Prága, augusztus 9. A Vörösmarty-bűn­ügyben a szenzációs eredménnyel végződött kriváni helyszíni kutatás után a hivatalok ténykedésében szélcsend állott be. A prágai rendőrség péntek este óta neon adott ki je­lentést s igy á lapok csupán egyéni értesülé­sekre és kombinációkra vannak utalva, an­nál is inkább, mert a bűnügy gyanúsítottjai — Sikorsky kivételével — konok hallgatás­ba burkolóznak. Sikorsky megnevez egy fontos tanút A Vázsecre kiküldött vizsgálóbizottság

Next

/
Thumbnails
Contents