Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-10 / 181. (1515.) szám
1927 augusztus 10, szerda. Büj _____ Apponyí Aliiért nyilatkozata a Rotlieriiiere-afcciáról és a párisi békék eredendő hibáiról A magyar kérdés utat talált a világ közvéleményéhez — Hozzászólás Metáinger Vilmos cikkéhez — Amiről a cseh államférfiak nem mernek nyíltan beszélni... — A világ- történelem legrosszabb békéi Budapest, augusztus 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Apponyi Ál- Bért gróf tegnap Budapestre érkezett., hogy a kormánnyal tárgyalásokat folytasson a népszövetség szeptemberi genfi ülésére való kiküldetése tárgyában. A Pesti Hirlap külpolitikai rovatvezetője ez alkalommal felkereste az ősz politikust, hogy nyilatkozatot kérjen tőle az elmúlt hetek külpolitikájában általános érdeklődést keltő Rothermere-akcióra és a békereviziós mozgalomra vonatkozólag. Apponyi Albert gróf készséggel válaszolt az újságíró kérdéseire s válaszában többek között a következőket mondotta: — Akár szántszándékkal lett előkészítve ez az akció, akár ötletszerű cselekedet volt, megvan az a hatása, hogy a müveit világ közvéleménye elé nyilván elfogulatlan forrásból és nagyon megkapó formában állította oda a békeszerződések legvaskosabb igazságtalanságait. A tény fontosságát meg lehet ítélni az ellenakció hevességéből, amely azonban a tények megcáfolását még meg sem kísérelte. Régi tapasztalat mutatja, hogy valamely létező állapot fentartása mellett akkor hangzanak el a legszenvedélyesebb nyilatkozatok, araikor az komolyan meg van ingatva. Mindazonáltal vérmes reményeknek ne engedjük magunkat át, de ne csüggesszen el az sem, hogy a megindult folyamat csak lassan fejlődik s időnként az ellenáramlatok kerekednek felül. A fődolog az, hogy az áramlás az eddig sztagnáló vizeken megindult s a magyar kérdés a világ közvéleményéhez utat talált; a folyamat pedig az igazság hajtóerejétől elősegítve okvetlen tovább fog folyni s a világ közvéleményének érdeklődéséből már e] nem tüntethető. Ezután a békeszerződések keletkezéséről szólott Apponyi a a következő érdekes kijelentéseket tette: — A magyar békedelegáció munkája Páriában már eleve meddőségre volt Ítélve s a nagyantant hatalmainak szemében nem volt egyéb, mint formalitások teljesítése. Mert hiszen a Magyarországra rádiktált béke már akkor készen volt s azon már változtatni nem állott módunkban. Egy beszéd meghallgatása, amelyben engem kitüntetni szívesek voltak, a mi ügyünket alig vihette valamivel előre. Amit akartunk és nem érhettünk el, azt a valóságban csak hosszas tanácskozások utján lehetett volna elintézni, megbeszélésekkel, ahol komoly érvek és ellenérvek találkoztak volna. De erre nem került a sor, mert minden már előre elhatározott dolog volt a győztes hatalmak tanácsában. Különben közvetlenül a háború befejezése után egy minden várakozást felülmúló győzelem mámorának állapotában, amely a győztes népeket elkapatta és a vezető államférfiakra ellenállhatatlan nyomást gyakorolt, a lélektani feltételek is hiányoztak az objektív igazság megértésére és érvényesítésére. A revíziós gondolatnak éppen az az egyik általános jellegű főerőssége, hogy a békeszerződések egy abnormális lelki- állapotnak a szüleményei, amiből természetszerűleg következik, hogy a hűvös bírálat mértékét ki nem állják és hogy maradandó állapotokat nem teremthettek meg. Mindazonáltal az ismert Millerand-féle kísérőlevél tanúbizonysága annak, hogy már akkor is támadtak kételyek a győztes hatalmaknak legalább némely képviselőjében, hogy vájjon nem szorul-e korrektúrára a bé- kemü. Csakhogy ezeknél a kételyeknél és azok hatásánál erősebbek voltak a lekötöttségek. Apponyi ezután célzott arra a nyilatkozatra, amelyet Medinger Vilmos csehszlovákiai német szenátor tett közzé a Prager Tag- , blatt egyik közelmúlt számában s amely szerint Tusar, Csehszlovákia volt ™t"i=zterelnö- ke, majd berlini követe m o megijedt a Párisban elért sikerek!) s már 1922-ben ; azt hirdette, hogy a túlnyomóan magyarlakta ,j területeket vissza kell adni. — Engem nem kapott meg' ez a nyilat- ] kozat, — mondotta erre vonatkozólag Appo- , nyi, — mert arról már nekem- is tudomásom , .volt, hogy : vannak kiváló cseh vezetöiérfiak, akik ; a tisztán, vagy tulnyoinólag magyarok ál- ] tál lakott területeknek Csehszlovákia által való annexióját nagy hibának tartották. fogva ezt a felfogásukat csak akkor merik nyilvánítani, amikor már a sírban vannak. Egészben véve a legmegrögzötteb pesszimizmus sem zárkózhatik el annak felismerése elől, hogy a párisi békedelegáció működésének ideje és a mai időpont között a magyar problémában nemzeti felfogás tekintetében a mi javunkra igen nagy haladás észlelhető. Az újságíró ezután Apponyi Albert gróf véleményét kérte arra vonatkozólag, hogy mi volt az oka annak, hogy a trianoni békeinü- ben olyan kegyetlen és igazságtalan feltételeket szabtak Magyarországra. Apponyi ezt válaszolta: — A világháború kimenetele egész befejezéséig a legkétségesebb volt. Ilyen helyzetben a hadviselőknek csak egyetlen gondjuk volt: hogy a háborús esélyeket magúkig nézve lehetőleg megjavítsák. Hogy azután abból az árból, amelyet a győzelemért fizet- niök kell, mi lesz vagy mi lehet, arra addig, amig a háború tartott, nem gondoltak. Akkor csak egy szempont volt: győzni! Innen magyarázható, hogy a nagyantant hatalmai kisebb szövetségeseiknek, amelyeknek magatartása akkor, amikor a mérleg mindkét oldalon nagyon egye.-Iöen állott, döntő fontosságú lehetett, mindenféle Ígéretet tettek, csakhogy őket csatlakozásra és kitartásra bírják. — Ez a körülmény és az előbb említett győzni mi mámor magyarázza meg azt. hogy a háborút a legrosszabb békével fejezték be, amit a világtörténelem békekötései között egyáltalában találni lehel. Mert jó béke az, amely valóban réget vet a háborús konfliktusoknak, mig rossz béke az, amely csupán a háború által teremtett hatalmi viszonyokat rögzíti meg s egyúttal a legyőzőitek lelkében olyan fu- lánkot hagy, amely elöbb-iitóbb uj konfliktust készít, elő. — így például, hogy példával illusztráljam kijelentéseimet, jó béke volt az, amelyet 1866-ban Poroszország kötött Ausztriával, mert a legyőzőitekben maradandó keserűséget nem hagyott, sőt lehetővé tette, hogy rövid időn belül az egymással szemben álló hatalmak egymásnak szövetségeseivé váltak. Jó béke volt még az is, amelyet az angol- búr háború befejezése után kötöttek. Az angolok ugyanis tiszteletben tartották a burok önkormányzati jogait és a brit birodalom egyik oszlopává tették őket. Ellenben rossz béke volt az, amelyet Németország kötött Franciaországgal Bismarck jobb belátása ellenére katonai nyomás alatt 1871-ben, mert Elzász-Lotharingia elvételével megrögzitette az ellentéteket és kikerülhetetlenné tette az uj háborút. A világtörténelmen végignézve meg lehet állapítani, hogy nagyon ritkán van egy győztes ország vezetőfér fiaiban elég mély belátás, elég önuralom s a saját népe felett gyakorolt elegendő hatalma arra, hogy jó békét, maradandó valódi kibékülést köthessen legyőzött ellenfelével. Az ilyen értelemben vett jő béke ellenkezőjének elriasztó példája az a békeszerződéscsoport, amelyet a legutóbbi világháború után kötöttek. Tavaszra halasztják az építési törvény SefárgiraSását! szédeket is erről a tárgyról. Ezeknek a száma szinte napról-napra nőtt s igj formális bizotlság ia alakult, amelynek célja pártatlanul és a viszonyok alapos tanulmányozása által a probléma megoldására módot találni. Igazságos és tarlós béke: ez általában az emberiség, de különösen Anglia legfőbb érdeke. A bizottság működésé és a Rollier- mere-i'éle sajtókampány közüli nincsen szerva*, ösz- szefiiggés. Pusztán véletlen, hogy Rothermere cikkeinek megjelenése és a bizottság megalakulása időben csaknem egybeesett. Ez idő szerint a bizottság több tagja Középen répában tartózkodik, iiogy a hely.-,'inén győződjék meg Rothermere igazságai f 'öl. —gniw w.wiifcv ' sv-t-7-»a» MBOikcaj i» Életbelépett az olasz magyar szerződés Budapest, augusztus 9. A MTI jelenti Rómáiból: Mussolini, a/ olas? kormány feje és Hory András krirináli magyar követ kicserélték a magyar-olasz barátsági és diintő- birósá.gi szerződés ratifikációs okmányait. A szerződés tehát életbelépett. Skála ma köt ki Moszkvában Prága, augusztus 9. A Cseh Távirati Iroda jelenti: Skála kapitány, aki tmlvalevő- leg tegnap reggel háromnegyed kilenc órakor repült el Prágából Tokióija, tegnap délután két órakor Smolenskben, a Dnyeper mellett baj nélkül elérte utjának első szakaszát. A megtett ut 1250 kilométert tesz ki, ugy hogy Skála óránként átlag kétszáztiz kilométeres sebességgel repült. Skálát ma Moszkvába várják. Prága, augusztus 9. A Tribuna. írja: Az őszi parlamenti ülésszak egyik legfontosabb feladatának emlegették az építési mozgalomról szóló törvényt, mely ennek az égető kérdésnek végleges rendezését hozná. Kva- sieska képviselő, a koalíció lakásügyi nyolcas bizottságának egyik tagja, most azt közli, hogy a törvénynek előkészítése arra enged következtetni, hogy a régi törvény tárgyalása a tavaszi ülésszakra marad és hogy a kormány eredeti javaslatán nem eszközölnek lényegesebb módosításokat. A magyarországi zsidók távirata Rothermere lordhoz A Svenska Dagbladet békés szándékúnak tartja Rothermere akcióját — Csakhogy ezek az urak az ő országuk, yagy inkább az ő fajuk lelki diszpozíciójánál Budapest, augusztus 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az országos izraelita iroda kurátóriuma ma délelőtt a következő táviratot intézte lord Rothermere- hez: _ Az országos izraelita iroda kurátóriuma hálás szívvel üdvözli Lordságodat abból az alkalomból, hogy szerencsétlen porba esett nemzetünk igazságát egy ellenséges világgal szemben fennen hangoztatja. Mi, zsidó vallásu magyarok ezer éve lakunk e hazában g ezeréves viszontagságos történetében a nemes magyar nemzettel jóban-rosszban osztozkodtunk. Közülünk soha áruló nem támadt, Isten áldása kisérje Lordságodat az igazságos ügyért való nemes küzdelemben. Az országos izraelita iroda nevében: Eulenberg Salamon dr. udvari tanácsos. „Kizárólag békés utón és demokratikus eszközökkel" Stockholm, augusztus 9. A svéd polgári sajtó kezdettől fogva rokonszenwel ismertette Rothermere akcióját. A Svenska Dag- bladed legutóbbi számában ismét részletes cikket ir a magyarokról. Megírja, hogy az angol alsóház legutolsó ülésén a konzervatív sir Róbert Gower megkérdezte Chamberlaint, hogy az angol kormány milyen lépéseket óhajt tenni abban az irányban, hogy siettesse a román—magyar döntőbírósági határozatok érvénybelépését. Chamberlain ugyan kitérőleg válaszolt, de az interpelláció azt mutatja, hogy az angol politika vezető körei legkomolyabban akarnak foglalkozni a magyar problémával. Rothermere akciója nem állott meg néhány cikk megírásánál, hanem olyan méreteket öltött, amelyek szükségessé tették külön magyar parlamenti bizottság megalakítását. A lap itt közli a bizottság tagjainak névsorát, majd igy folytatja: Londonban és Budapesten hangsúlyozzák, hogy a bizottság célja az, hogy enyhítse a középeurópai feszültséget s igazságos alapot teremtsen a jövő békéje számára. Lord Rothermerenek az az álláspontja, hogy a mostani béke^rziődé^t az igazságosság és célszerűség alapos vizsgálatának kell alávetni. Mindamellett Rothermere akciója nem diplomáciai sakkjáték. A magyar kormány és a magyar vezetőpolitikusok nem tagadják a békeszerződés revíziójának feltétlen szükségességét, de konkrétumot erre nézve még nem dolgoztak ki. Magyarország szigorúan kitart amellett, hogy ezt a revíziót kizárólag békés utón és demokratikus eszközökkel fogja kivívni. A Rothermere-akciót téves ugy felfogni, mintha az nyugtalanságot, akarna teremteni Európában. R-oíhermere és a magyar kormány megértik egymást: mindketten békét akarnak. A magyarországi ipar ajándéka Rothermere lordnak Debrecen, augusztus 9. A Rothermere- mozgalom a Tiszán túl is visszhangra talált. A legkiválóbb debreceni iparosok készítik el azt a csikóbőrös kulacsot, amelyet a magyar ipar adományoz Rothermere lordnak. Baltha- zár református püspök bibliai jelmondatot Íratott a kulacs oldalára elhelyezett ezüst plakettre, amelyen a következők állanak: Uj eget és uj földet várunk, amelyekben az igazság lakozik. (Pété rí.—8.—13.) A kulacs ötliteres lesz, egyik oldalát a magyar korona díszíti, másik oldalán magyar ékítmények lesznek s a szíjazat is teljesen magyar motívum. Miért alakult meg az angol parlamenti bizottság? London, augusztus 9. Sir Róbert Gower, az alsóház tagja ma délelőtt nyilatkozott az ismeretes parlamenti bizottság megalakulásának körülményeiről s többek között a következő érdekes kijelentéseket tette: — Ez a parlamenti bizottság úgyszólván magától alakult meg. Már régebben is íöbb tagja volt az alsóháznak, akik feltűnő érdeklődést mutattak Középeurópa ügyei iráni s többször tadtotíak be- I Koleragyanus haláleset Léván Léva, augusztus 9. (Saját tudósítónktól.) Zelenvák János, a lévai uradalom negyvenhároméves főkocsisa rendkívül gyanús körülmények között halt meg a napokban. Zele- nyák az uradalom patyi vadászkastélyában barackot evett és sört ivott rá. Kevéssel rá rettenetes görcsök lepték meg, majd erős hányás fogta el. Autón Lévára szállították, ahol orvcsi kezelés alá vették, de a szerencsétlen ember kevés idő múlva kiszenvedett. Mivel holtteste néhány óra leforgása alatt gyanús módon megfeketedett, a kezelőorvosok között a halál okára vonatkozólag különböző vélemények alakultak ki. Akadt olyan orvos is, aki Zelenyáknál koleragyanus tüneteket vélt felfedezni, mire a hatóság megtette a kellő óvintézkedéseket. Zelenyák holttesté*- felboncolták, bélrészeit felküldi ék a prágai bakterolőgiai intézetbe, a tetem többi részeit pedig még a haláleset napján eltemették. Svájci turisták letartóztatása Luganoban Paris, augusztus 9. Genfi jelentés szerint egy fascista őrjárat olasz területen, Luga- no közelében több svájci turistát letartóztatott és fogházba kisért. A svájci hatóságok, amint erről tudomást szereztek, Rómától távirati utón kértek magyarázatot. A svájci turisták tiltakoznak az olasz határ elzárása ellen Zürich, augusztus 9. A svájci alpesi klub a berni olasz követnek tiltakozó iratot nyújtott át. A klub óvást emel az ellen, hogy Olaszország a svájci-olasz határon az összes ahtárátjárókat elzárva tartja. A követ a tiltakozást Rómába továbbította, ahonnan instrukciókat kért. A szakolcai vizsgálóbíró tragikus halála Pozsony, augusztus 9. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Tragikus véget ért Sza^ kolcán Anders József dr. vizsgálóbíró, aki fürdés közben a Morva folyóban görcsöket ka- pott és a vízbe fulladt. Anders József nemrégiben helyeztette el magát Pozsonyból Szakolcára, ahová gyengéd szálak fűzték a harminchatéves vizsgálóbírót. Itt eljegyezte ugyanis Fajnor táblabiró- nak egyik tizennyolcéves leányrokonát és a legszebb jövőnek nézett elébe. Egy hónappal, ezelőtt volt az esküvője. Szombaton este sógorával elmentek fürödni a Morva folyóra. A vizsgálóbíró, aki jól tudott úszni, hirtelen kiáltást hallatott. Sógora a segélykiálltást rögtön megértette, hogy a vizsgálóbíró görcsöt kapott. De már nem tudott segítségére sietni s egy pillanat alatt úgyszólván a szeme láttára a viz alá merült. Holtfc-st^t kifogták. Anders vizsgálóbíró tragédiája Pozsonyban nagy részvétet keltett. 3
