Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-10 / 181. (1515.) szám
^ Mai számunk 10 ®F«Sal ^ *'^' ***m * kzerda * 1®27 augusztus 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja. Felelős szerkesztő: DZURANTI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice t2, II. emelet Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága I!., Panská ul 12'Hl. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Ma dől el Sacco és Vanzeiti sorsa Mégis megsemmisítik az ítéletet? — Minden előkészülete megtettek a holnapi kivégzésre — Amerika izgalmas érái — Lindbergh is interveniál ? — Az anarchisták tovább robbantanak A bostoni ítélet Aliiig az ember tart embertársai teleti ítéletet, tévedések mindig előfordulhatnak és esek a tévedések sokszor végzetes, jóvátehetetlen eseményeket vonnak maguk után. Az igazságszolgáltatásnak a története egyidős az ember 6000 esztendős kultúrtörténetével és amint ez a kiiílturtörténelem számtalan tévelygésen ^erejáztül vezetett a haladás és fejlődés irányában, éppen úgy az igazságszolgáltatás is minden időben alá volt vetve az emberi gyengeségnek, korlátoltságnak és téves Ítélkezésnek. A középkor tudta is azt, hogy az ember mennyire tévedhet megállapításában és ezért úgy képzelte, hogy embertársaink elleni ítélet meghozatalában az isteni akaratnak is meg kell nyilatkoznia. Isten nem akarhatja azt, hogy az ártatlan szenvedjen, a bűnös pedig büntetlenül élvezhessen a földi örömökben. Ezért a döntésbe valamiképpen be kell avatkoznia. Így születtek meg a középkori ítélkezés formái: az istenítéletek, amelyekben forró vas és viz döntött a bűnösség vagy ártatlanság kérdésében. Ha az ítélkezésnek ez a formája naiv is volt, de mély er- kölcsiségét eltagadni nem lehet, mert a mindenben megnyilatkozó isteni akaratra volt felépítve. A középkori ordáliák természetesen igen gyakran hoztak téves ítéletet, de a modern törvénykezés se mentes a tévedésektől. Elismert büntetőjogászok statisztikáját kell átnéznünk, hogy megállapítsuk, mennyi igazságtalan ítélet hangzott el már a modern igazságszolgáltatás bevezetése óta, nem a bírák nak a rosszakaratából, mint inkább emberi gyöngeségből, tévedésből, a tények nemismeréséből, azok helytelen értelmezéséből, stb. Hány és hány igazságtalan ítélet hangzott el s ennek következtében hány és hány ember szenvedett ártatlanul súlyos börtönbüntetést, esetleg halált is anélkül, hogy az emberiség közvéleményét különösebb mértékben izgatta volna. Sajnos az ember az igazságszolgáltatásban épp úgy tévedhet, mint az élet egyéb vonatkozásában és ezért amig emberi ítélkezés lesz, a justizmordokat elkerülni nem lehet. Éppen ez a szempont a döntő azoknak a küzdelmében, akik a halálbüntetés eltörlése mellett harcolnak, mert igazuk is van abban, amikor azt állítják, hogy a halálbüntetés véglegesen befejezi az ügyet és ha esetleg igazságtalanság történt, akkor azt már reparálni nemi lehet. i Dediham, augusztus 9. A Reuter-ügynökség jelenti: Tharer bíró behatóan foglalkozik a Sacco és Vanzetti ellen hozott Ítéletnek i revíziójára vonatkozó javaslattal. Egy fél- {< óráig tanácskozott az államügyésszel és a védőkkel s azután kijelentette, hogy még ma délelőtt közölni fogja a*z ítélet megsemmisítésének, illetőleg az ítélet végrehajtása elhalasztásának kérdésében kialaknló végleges álláspontját. Newyork, augusztus 9. Már kinevezték Sacco és Vanzetti kivégzéséihez a hivatalos tanukat és a kivégzés óráját is meghaltároz- ! iáik. A védőibizottság lázasan dolgozik azon, hogy még az utolsó órában a két ed Ítéltet megmentse. A bizottság Coolidge elnökhöz felifolyamodott, hogy Fuiller elnöknél befolyását érvényesdtse és hasson oda, hogy Foil- ler kegyelmezzen meg az elítélteknek. Coo- lidgenak ugyanis . addig nincs kegyelmezési joga, amig a szövetségi bíróság nem döntött. Lindbergh oceánrépülőt is felkérték, hogy járjon közben az elitéltek érdekében, mert az ítélet végrehajtása megsemmisítené azt a jő benyomást, amelyet repülése Európára gyakorolt. Azonkívül felkérték Amerika szellemi elitjét, hogy szerdán Bostonban légyen és a (tiltakozást az általa képviselt nevek súlyával támogassa. A védelmi választmány kijelentése szerint 700.000 ember fog a sztrájkban résztvenni. A sztrájk berlini idő szerint holnap három órakor kezdődik. Szabad ég alatt tömegmitinget fognak tartaná ® ezenkívül termekben lesznek tiltakozó gyűlések. Boston, augusztus 9. Sacco és Vanzeiti folytatják az éhségsztrájkot. Párás, augusztus 9. Az Oeuvre jelentése szerinti a gőzhaijózási társaság tudatta Van- zettá nővérével, hogy nem engedélyezték amerikai útját. Újabb bombamerényietek Newyork, augusztus 9. Newyork környékién naponta újabb bombamerényietek történnek. Tegnap Utieában egv sereg bombarobbanás történt. Húsz ember súlyosan megsebesült, senki sem halt meg. A merénylőknek sikerült elmenekülniök. A rendőrség követbe a nyomot, amely Bostonba veAmerikában hét évvel ezelőtt egy gyilkosság miatt halálraítéltek két olasz eredetű anarchistát. Sacco-t és Vanzetti-t. A pör részleteit és az azóta lejátszódott eseményeket az újságolvasó közönség eléggé ismeri. Vannak olyan momentumok, amelyek azt mutatják, hogy a két anarchista tényleg bűnös volt, viszont azonban tekintélyes számban merültek fel olyan momentumok is, amelyek ártatlanságukat látszottak igazolni. Az Ítélet elhangzott s az esküdtszék Ítélete marasztaló volt. Mpst hét év után kerül a sor a végrehajtásra, hacsak az utolsó pillanatban valami csoda meg nem akadályozza. Eddig ugyanis a közvélemény folytonos közbelépése tolta ki a végső lépés kitűzését, ugylátszik azonban, hogy végül is az állami kormányzás presztízs okokból nem akar tovább várakozni és a villanyszékbe ülteti a két embert. Az Ítélethez nem szólunk hozzá, mert tisztában vagyunk azzal, hogy tévedések — sajnos — az igazságszolgáltatás terén is mindig történhetnek. Azt is természetesnek tartjuk, ha az emberi szolidaritás megmozdul és minden törvényes eszközt felhasználva igyekszik azokat megmenteni, akiket ártatlanoknak hisz. A világ legjobb szellemeinek együttes fellépése, parlamentjeinek és súlyos erkölcsi testületéinek megnyilvánulása azok a fegyverek, amelyek morális erővel birnak és amellett. Az az autó, amely a robbanás után őrülit iramban elszáguldott, egy bostoni anarchista tulajdona, aki azóta nem 'tért vissza lakásába. London, augusztus 9. A Reuter-ügynök- ség jelenti: Ma délelőtt 10 órakor Aldwych földalatti állomáson egy bomba felrobbant, de sedkit sem sebesitett meg. Eddig nem sikerült megállapít a ni, hogy a bombát ki helye-zte el. A párisi és londoni kommunisfattintetések kudarca London, augusztus 9. A kommunisták és a munkáspárt radikális elemeinek 'riraFvé se>l, hogy a közvéleményt Sacco és Vanzeiti félé irányítsák, nem értek el eredményt. Tegnap a Lloyddéren történt házomlást a közvélemény szántén a kommunisták bosz- szumüvének tekinti. Péris, augusztus 9. A Petit Párisién jelentése szerint a tegnapi tüntetéseknél kommunisták és rendőrök között többször ösz- szeiütközésre került a sor. Kilenc rendőr megsebesült. Fáris, augusztus 9. A párisi sajtó egyhangúlag megállapítja, hogy a kommunistáknak 24 órás általános sztrájk megszervezésére irányuló kísérlete sikertelen maradt. A sajtó ebben azt látja, hogy a munkásság meg van arról győződve, hogy Sacconak és Van- asettinek a sztrájkkal nem tennének jó szol-1 gálatol Pária, augusztus 9. A párisi lapok további nagyszámú tüntetésről számolnak be. A nemzetközi „Vörös Segély*' tegnap este a Panltheon közelében tiltakozó gyűlést rendezett, amelyen tizezer ember vett részt. A város más részeiben a kommunista tiltakozó sztrájkból kifolyólag összetűzések és verekedések támadtak, amelyek nagy anyagi kárral jártak. Nuugessernek, az eltűnt óceán repülőnek anyja Füllé r elnökhöz táviratot intézett, amelyben kegyelmet kér a két elitéit számára. Az Air Nouvelle Lindberghez nyílt levelei: intéz, amelyben kijelenti, hogy Franria- ország a?. emberi jogok érdekében iillak.o/.lk a halálos Ítélet végrehajtása ellen. Estére az itt időző amerikaiakat egy bizottság tiltakozó gyűlésre hívta össze. Casablancában. — lap jelentések szerint — az Egyesült Államok konzulátusa előtt a tüntetők elégették az amerikai lobogót. Az amerikai rendőrség óvóintézkedései Newyork, augusztus 9. A newyorki és sanfranciskói rendőrségek a Sacco és Van- zetti ügyre való tekintettel messzemenő óvintézkedéseket tettek. Newyorkban csak oly föltételek mellett engedélyeztek nyilvános népgyülésekef, hogy ezeket a legnagyobb rendben tartják meg és semmiképpen sem fogják veszélyeztetni a közbékét. Más városokban ellenben, igy Philadelphiában, De- troitban és másutt betiltották az összes nép- gyűléseket. Miért Ítélték halálra Saccot és Vanzettit? Prága, augusztus 9. A világbotránnyá tagadt bostoni halálos Ítélet ma oly közelről érdekli az újságolvasó közönséget, hogy ismét aktuális az ítélet előzményeit részletesen ismertetni. A tényállást és a bírósági tárgyalásokat a következőkben idézzük olvasóink emlékezetébe: A tényállás Massachusett államban 1915 karácsony éjszakáján és 1916 májusában két rablótámadás történt. Az utóbbinak egy halottja volt. Mindkét gaztettet négy vagy öt rabló követte el, akik a reájuk várakozó autóval menekültek el. A nyomozó hatóságok előtt világos volt, hogy a két támadásban ugyanannak a bandának az emberei vettek részt. A rendőrség nyomozása csődöt mondott. Michel Palmer igazságügyminiszter az eset kapcsán elhatározta, hogy megtisztítja az államot az anarchistáktól és egyéb csőcseléktől és ezáltal örökíti meg hírnevét. Razziát-razziára rendezett, azonban a nyomozó hatóságok nem nagy körültekintéssel jártak el és ezért a bűnösök mellett ártatlanokat is ezrével juttattak börtönbe. Michel Palmer, aki az elnöki székre vágyólyek már több esetben hatottak is. Azonban erkölcsi érzékünk felháborodik afölött, hogy azért, mert Amerikában két embert ki akarnak végezni, világszerte a féktelen erőszak cselekedetei nyilatkoznak meg, bombákat helyeznek el és robbantanak fel, ártatlan emberek vérét ontják, akiknek semmi közösségük -nincs az Amerikában kimondott és végrehajtandó ítélettel. A rombolás, öl és és gyilkosság sohasem lehet erkölcsi fegyver semmiféle harcban. És a mi korunk moralitása megtagadta a „szemet szemért, fogat fogért" embergyilkos elvét. Nincs erkölcsi alapja ennek a tiltakozásnak különösen akkor, amidőn a szovjet részéről indult ki. A szovjet urai követték el azt a gazságot, hogy amikor kövesüket Varsóban lelőtték, akkor Szovjetoroszor- szágban találomra egy csomó régi jó polgárt állítottak falhoz és küldtek a másvilágra. Ez a banditaság rég elveszítette minden jogát arra, hogy az erkölcs nevében merjen beszélni s minden olyan ügynek, amely különben önmagában igazságos lenne, csak ártalmára szolgál, ha az erkölcstelenségnek ez a posványa védelmére kel. Á mai kor ideges közvéleménye ma túl érzékenyen reagál a társadalmi élet jelenségeire. A múltkor a bécsi esküdtszék ítélete nyomán gyulladt ki a bécsi igazságügyi palota és ömlött száz embernek vére a forradalmi Bécs utcáin, most meg Sacco és Vanzetti miatt helyezik el bombáikat azok a sötét és titokzatos kezek, melyek egy évtizedre rendszeressé tették a káoszt és a zűrzavart ezen a meg-1 nyomorodott földön. A most folyó tüntetéseknek, amennyiben azokban jóhiszemű és morális érzéssel bíró emberek is részt vesznek, van egy örvendetes szempontja is: ugylátszik a világ szolidaritása az egyes emberek szenvedése iránt ébredezőben van. Csak a döntő pillanatokban nyilvánulna meg ez a nagy szolidaritás, amikor nem két ember életéről van szó, — bár önmagában ez is végtelen érték — hanem amikor milliókat és milliókat küldöttek a halálba és ina is milliókat és milliókat tartanak keserves elnyomásban, szomorú kisebbségi sorsban. A kiutasított, földönfutó, az éveken át éhező nyugdíjas, a munkanélküli sokgyermekes gyári munkás van olyau szánandó áldozata a társadalomnak, mint Sacco és Vanzetti. Bár egyszer az ő érdekükben is robbannának — nem bombák, hanem millió és millió lelek segíteni kész akarásai *
