Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-09 / 180. (1514.) szám
2 1927 augusztus 9, kedd. Keresztény világkongresszus Lausanneban , Lausanne, augusztus 8. Pénteken ült össze itt a keresztény világkongresszus. Óriási jelentősége van az egész keresztény hitélet szempontjából ennek a kongresszusnak, amely tulajdonképpen a világ kereszténységének hatalmas gyülekezete, ötven keresztény felekezet képviselteti magát ezen a kongresszuson. Itt van mindenekelőtt az anglikán egyház ötszáz képviselője, az ó-katolicizmus képviselője, de képviselve vannak ezenkivül a baptisták, a csehszlovákiai husziták, a keleti egyházak: az alexandriai, antiochiai, oroszországi, georgiai. örmény és sziriai patriárkátusok, a quakerek, az angol, francia, magyar, svéd, norvég, dán, finn, észt, lett és litván luteránusok, a metodisták, az összes német és svájci egyházak, az angol presbi- teriánusok, a waldemsiek, a reformátusok, az unitáriusok. A római katolikus egyház érthető dogmatikai okokból nem jelent meg a kongresz- szuson. Hosszú ideig tartott ennek az óriási gyülekezetnek az előkészítése. Már a háború előtt kezdeményezték az amerikai egyházak a keresztény világkongresszus összehívását, amelynek célja lett volna a hit és az egyházalkotmány fontos kérdéseinek tisztázása. Közbejött azonban a világháború és a kongresszusból nem lett semmi. Tavaly azután végre meg lehetett tartani Stockholmban a protestáns világkongresszust, amely most keresztény világkongresszussá bővült ki. „Faith and order", — ez a jeligéje a kongresszusnak. A célja pedig a keresztény egyházak tanításainak összeegyeztetése. A kongresszuson megvitatják mindazokat a kérdéseket, amelyekben az összes keresztény egyházaknak egyet kell érteniük. Természetesen igen nehéz lesz eredményt elérni ezen a téren és valószínűleg a kongresszus egyetlen eredménye az lesz, hogy sikerül tisztultabb atmoszférát teremteni és sikerül a kölcsönös megértés magvait elhinteni a különböző egyházak mentalitásában. Három nagy ütközőpont van, amit igen nehéz lesz kiegyenlíteni. Az egyik ilyen pont a papság szerepe, az úgynevezett apostoli szukcesszió, a másik pont az Úrvacsora kérdése, a harmadik pedig a hitvallás kérdése. Sokan ugyanis azt szeretnék elérni, hogy az összes keresztény egyházaknak közös alapvető hitvallásuk legyen. A be nem vallott messzemenő célja ennek a kongresz- szusnak tulajdonképpen az összes keresztény egyházak egyesítése volna. Ez természetesen ma utópia. Volt egy időben némi kilátás arra, hagy az anglikán és a görögkeleti egyházak közeledjenek egymáshoz és ebben az esetben az angol egyház, mint közvetítő, megkísérelte volna a görögkeleti és a római katolikus egyház közeledését. Egyelőre azonban mindezek a kérdések nincsenek még a nyílt meg- vitathatás stádiumában sem. A kongresszus igen fényes keretek között nyilt meg. Brent buffalói püspök tartotta az ünnepi beszédet. A világbéke nagy eszméjéről beszélt és rámutatott arra, hogy a mennyei királyság eléréséhez az emberiség nagy egységére van szükség. Az ünnepélyes megnyitó után a résztvevők hatalmas körmenetben vonultak az egyetem aulájába, ahol a kongresszus ülésezni fog. Itt Láng, a hallei egyetem tanára, tartott beszédet és ő is a világbékében jelölte meg az emberiség és a kereszténység közös célját. A kongresszus első napján Gardie amerikai tanár tartott előadást „Az egyesítés megoldási lehetőségei" címen. Rajta kívül még egy szónok fejtegette a keresztény egyházak egységének m—Mjjii _mi ■mii iiiiiwi 11 -lamr"'- -•'•-Tvmwwjti.jt. sz ükségességét-.' Utána vita indult meg arról, hogy mik volnának azok a praktikus lépések, amiket meg kellene tenni abban az esetben, ha a kongresszus most valami kézzelfogható eredményt tudna elérni. „Ceterum censeo Hungáriám esse delendam“ — A fascisfta Lech újabb cikke Magyarország ellen Prága, augusztus 8. A cseh fascisták Karlik dr. által szerkesztett lapja, a Lech: ,,Cetemül autem censeo Hungáriám esse delendam“ címen ismét foglalkozik a magyar kérdéssel. A Magyarország-ellenes támadásokkal teli cikk tartalmát élénken illusztrálják az alábbi részletek: — A magyarok javíthatatlanok! — kezdi a hetilap. — Ez a nemzet nem tudja elfojtani magában egyik ősi tulajdonságát, melyet még ázsiai őshazájából hozott magával: a vadságát. De nem is törekszik, hogy azt elfojtsa. Sőt ápolja, szereti, büszkélkedik vele. A magyar vadságból nemzeti kultuszt üz. Az ázsiai puszták fiai ezeréves európai ittlétük alatt sem szoktak el attól az elvüktől, hogy a nemzeti kollektivum egyetlen argumentuma az erőszak s hogy erőszakkal és konoksággal többet érhetnek el, mint okos külpolitikával. A magyar vadság csak két módszert ismer: forradalmat vagy háborút. Csak egy lehetőség van itt: a magyarok mindig törekedni fognak az „elszakított4* területek visszaszerzésére. Következésképpen vissza fogjuk vetni, vissza kell vetnünk elvben őket. Ebből a törekvésből a magyar vadság mellett előbb vagy utóbb háborús konfliktus fog keletkezni. S a tegnap még elnyomott nemzetekre holnap olyan malomkövek föladata hárul, melyek között lassankint felőrlődik a nemzet, mely a maga megátalkodott makacsságával Középeurópát veszélyezteti és veszélyeztetni fogja. Kramár: A németek a kormányban maradhatnak, ba föltétel nélkül a nemzeti állam alapjára helyezkednek Kramár jungbunzlai beszéde — A németek kormánypártisága nem kerül annyiba, mint a szocialistáké Prága, augusztus 8. Kramár dr., a cseh nemzeti demokrata párt vezére, tegnap Jung- bunzlauban a párt kerületi ülésén politikai beszédet mondott, melyben pártjának a szocialistákhoz és a német kormánypártokhoz való viszonyát precizirozta. Kramár szerint a nemzeti demokraták érdemének tudandó be a történelmi országok régi tartómén yantonómiá^ának megőrzése, valamint a szlovák néppárt megnyerése a koalíció részére. A szocialisták mindegyre hangoztatják, hogy a nemzeti demokrata pártot ki kell szorítani a többségből az ellenzékbe. Ez a jelenség nem normális — mondta Kramár — mert lehetetlen, hogy egy ilyen pár excellence államalkotó pártot ellenzékbe szorítsanak. Újból szemére veti a szocialistáknak, hogy a nemzeti koalíciót ők borították föl. Elárulja, hogy a vámkonfliktus alkalmával ő közvetített a vámtöbbség és a szocialisták között. Ezután a német kérdésre tér át. — Elismerem. — úgymond — hogy soha nem kételkedtem abban, hogy a németek kor- mánybalépése esetén a kormányt mégis támogatnunk kell, hogy a parlamentben meg legyen a többség és elkerüljük az abszolutizmust. Nem fogadtunk el tárcát a kormányban, mindössze bennmaradtunk a többségben, összehasonlítottam a többségbeli németeket a szocialistákkal. Sok ideig tagja voltam a petkának, ahol mindent a legapróbb részletekig láttam. Most kijelentem őszintén, a németek kormányban való léte nem kerül annyi áldozatba, mint a szocialistáké. S ha a szocialistáknak tett áldozatokat pártszempontból veszem szemügyre, akkor azok még nagyobbak voltak, különösen ha arra emlékszem vissza, hogy a szocialisták a nemzeti kérdésekben mindannyiszor tekintettel voltak a német elvtársaikra, mert internacionalista voltukat mindig igyekeztek megőrizni. A németeknek adott mostani engedmények fájnak nekünk, mert olyan koncessziók, amilyeneket nem kellett volna tennünk. — Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a németeknek a kormányba való belépése, de főleg a költségvetés melletti szavazásuk által olyan dolog történt, ami az államra nézve nagy pluszt jelent. A németek a többséghez való csatlakozásuk által az állam alapjára helyezkedtek. Ez rendkívül fontos tény a külföld előtt s Csizi Jód-Bróm gyógyfürdő Ajánlva: érelmeszesedés-, ideg--, csont-, bőr-, mirigy- és izületi bajoknál golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór, görvély- kór és vérszegénységnél stb. Jódfürdők hidegvizkurák, fénykezelés. Otthoni ivó- és fürdökurák Prospektust küld a „ Fürdőigazgatóeág Csizfürdő—Cizkúpele ez a tény nem maradhat következmények nélkül a belpolitikára. A németek éppen azáltal nyertek súlyt, hogy az állam alapjára helyezkedtek. Történjék azonban bármi, mi soha sem állunk el attól az elvtől, hogy ez az állam a mi államunk és nemzeti államnak kell maradnia. Nyíltan kijelentem, hogy a németekkel — ha a kormányban maradnak — együtt kell mennünk a kormányba, mert súlyos kötelességünk az állam nemzeti, jellegét megvédel- meznünk és ez nem lehetséges másképp, csak azáltal, ha a kormányban maradunk. Nem akarjuk és egyszerűen nem fogjuk megengedni, hogy az államból holmi Svájcot csináljanak. A németeknek megvan a Németországuk és ott van Ausztriájuk, nekünk csak egy államunk van s ebben meg kell mutatnunk, mit tudunk. A németek a kormányban maradhatnak, ha föltétel nélkül a nemzeti állam alapjára helyezkednek. Eltűnt a magyar felsőház titkára Budapest, augusztus 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Saáry Tiboldi’. mielőtt elment volna otthonáról, otthon ról s azóta nem adott életjelt magáról. Saáry dr. mielőtt elment volna otthonáról, hotthon hagyta különben állandóan magánál hordott értéktárgyait, óráját, gyűrűit és pénztárcáját. Felesége eleinte azt hitte, hogy ez feledékeny- ségből történt, de amikor férje a szokott esti órákban nem jött haza, eltűnéséről jelentést tett a rendőrségen. Valószínűnek tartják, hogy. öngyilkosságot követett eb Anyagi gondjai ugyan nem voltak, de a hosszú orosz fogságban, — nyolc teljes esztendeig volt Szibériában — oly súlyos idegbajt szerzett, hogy az utóbbi időkben állandóan panaszkodott. Mintegy fél évvel évvel ezelőtt került a felsőházhoz. Ezelőtt egy pápai bank ügyésze volt. A nyomozás megidult. Megnyílt az újonnan épült ESPLAHADE LUXUSHOTEL Stadtpark, Wílson pályaudvarral szemben 5Zr5!STÓ QY0R6Y mfiTR HRRI RE6ÉNY (i9) A tábornok mindennap bejött az előirt látogatási időben. Eleinte jókedvű volt és azzal biztatta Mata Harit, hogy másnap már ot- hon lesz, a Rue de Champs Elyséen. Később már idegesen kapkodta a fejét a többi látogatóinak pillantásaitól. A ráncok elmélyültek és megsokasodták arcán, a kezei reszkettek és Mata Hari érezte a hatalmas ember tehetetlenségét. Múltak a hetek. Fallien megmozgatta ösz- szeköttetéseit, egész nap egyiik hivatalból a másikba robogott k fehér autó, az ellenzéki politikusok is megmozdultak, intrikák és bonyodalmak szövevénye keletkezett, de a kormány erős volt és a tábornok végül is elszánta rá magát, hogy a kabinet többi tagjainál próbálkozzék. A sajtót pedig teljesen elnémította a hadicenziura, amely ebben az ügyben egy sort sem engedélyezett, magasabb érdekekre hivatkozva. Mindenki résen volt, minden üst Totyogott a politikai boszorkánykonyhában, csak éppen a harctereken, bányákban, lőszergyá- i4akifcax.fi fVbueldeT-Ohenfeatl ágyú- éte -Acélműveiben, iskolákban, kórházakban, áruházakban és műhelyekben lélegző negyven millió ember nem hallott semmit egy esetleges és részleges kabinetválság lehetőségéről, ez a negyven millió gázmaszkokkal rohamozott, 'pergőtüzelt, lelkesedett, vagy szomofkodott, szült és meghalt, főleg pedig dolgozott. És jámboran bízta a sorsát azokra, akik részleges kabinetválságok leszerelésével foglalkoznak. Mint mindig, most is volt egy jelszó, amely elfeleötett minden szenvedést, elnémított minden kétségbeesést, elfojtott minden jajszót, elkápráztatott és elszédite-tt: — Vesszenek a bocheok! Halál a bo- cheokra! És a bányák kitárták néhüket, a muni- ciógyárak és acélművek kenyeret adtak az özvegyeknek és árváknak, az érdemrendek feszitették a harcosok mellét, a kórházak szerelmi idillek engrostelepeivé lettek, a jótékony nő-egyletek elemükben voltak, a szabadkőművesek tobzódtak az ingyeukenyér- kiosztásban és téli gyermekfelruházásban, kis évjár a-dékos polgárok nagy hadsereg- szállitókká nőttek, a boltosok kezüket dör- zsölgették a sorbanáiló vevők láttára, amig volt dörzsölnivaló kezük, egyszóval minden a legjobb rendben ment, sőt a technika fejlődése rohamos lendületet vett a hadászati követelmények szükség-szerű hatása alatt. A sebészet vívmányai pedig versenyt futottak a technikával, hála a bőséges kísérleti anyagnak. A sebészet valóságos csodákat müveit és a humanisták könnyeztek a meghatottságtól, amikor a sebészet ilyetén va'ló fellendülés-ének eredményeit elkönyvelték. És mindezeket az uj életformákat a varázsszó hívta elő: — Halál a booheokra! Gondoskodni kellett -arról is természetesen, hogy a jelszó ne váljék unalmassá, mint légykor a jakobinusok ca. irája. A veszély -elmúlt, a harcvonal a cifra hadijelentések dacára is megmerevedett, az elegáns y ankee-sportkabátok már útban voltak, hogy megbosszulják la ILusitániát, a nagyszakállu Tirpitz tengernagy és a nagybajuszu tannen- berg-i győző már inkább komikus figurák voltak az európai gran-dguignoleban, mint félelmetesek. És a humor eloszlatja még a gyűlöletet is. A jelszó varázsát kémked-ési aÜférékkel kellett táplálni. Nem a nagy rétegek, hanem a jóhiszemű beavatottak számára, mert ilyenek is voltak még. — Ez a Fallien igazán gyanús. Nagyon gyanús — mondták a jóhiszemüek. De az, aki belelátott az ellenfél kártyáiba, igy szólt: — Jól b-elegubancolódott a hálóba. Ezt az ütőkártyát is elvesztettük. A camelot-k csörgethetik zsebeiket. — A vizsgálat érdekében nem szabad vizsgálatot tartani, — mondta az álamtitkár a JFallien ügy néhány aktáját átadva az ügyésznek. Annyit mégis keresztül tudott vinni a tábornok, hogy az ügy ne statáriális bíróság elé kerüljön, mint a többi kémkedési ügyek, hanem rendes hadbíróság -tárgyalja le. Esős októberi na-p volt. A tárgyalóterem hosszú, zöldposztós asztalánál álmosan, dideregve ült az auditórium, zászlóstól vezérőrnagyig. Az el-n-ök, jóságos, fehér Boulanger- azakál-Las, pirospozsgás emberke elnyomott egy ásítást és halk hangon megnyitotta a tárgyalást. Nefelejtskék szemei nagyranyil-tak pápa-szemének csillogó üvegei mögött, amikor két szurony mögött bevezették a vádlottat. Mata Hari ott állott a terem közepén, magasan, karcsún, mozdulatlanul, mint pálma a szélcsendben. — Mi a neve? — Mata Ha-ri. — Hány éves? — Tizenhét. — Hol született? — Jáva szigetén. Pandsab közvégben. — Mi az -anyanyelve? — Javán, a pandsab törzs nyelve. — V alifása ? — Brahmán. — Foglalkozása? — Táncosnő. — Hogy került ide? — Férfiak hoztak. A nevüket mér nem tudom. A városok neveit sem. A zászlós, a hadnagy, a főhadnagy, százados, őrnagy, alezredes, ezredes és -a tanár- képű vezérőrnagy vágyva nézték és irigyelték a férfiakat, akiknek neveit Mata Ha-ri már nem tudta. — önt az ellenséges német haderő javára szolgáló kémkedéssel vádoljuk tárgyi bizonyítékok alapján. Megértette a vádat? — Nem. Nem tudom, mi a kémkedés és nem tudom, mik a tárgyi ... — 'Bizonyítékok? Ezt a szót akarta mondani? — Igen. — Figyelmeztetem, hogy tudatlanság színlelésével nem fogja megtéveszteni a bíróság tagjait. Ami a tárgyi bizonyítékokat illeti, erre vonatkozólag nem kell sok magyarázat, — mondta az -elnök. — íme, ezt a ön lakásán találták, beismeri? Hatalmas papírtekercset emelt fel, amely eddig közte és az asztalon álló feszület között hevert. — Beismeri, hogy az ön lakásán találták? — Igen. (Folytatjuk/
