Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-06 / 178. (1512.) szám

1927 auguszitu 6, szombat, ■üi-----------3 Az amerikai közvélemény Anglia ellen fordul Washington, augusztus 5. Politikai és diplomáciai körökben az a vélemény ural­kodik, hogy a genfi konferencia kudarca az angol- amerikai barátságot rendkívül erősen próbára teszi. Amerikában nem lehet elnyomni a bosszú­ság kezdődő érzését és a közvélemény han­gulata Anglia ellen, mint „a béke mégbőly- gatója“ ellen irányul. A most következő vá­lasztások ezt még fokozni fogják és Borach szenátor minden bizonnyal támadni fogja Angliát. Kellogg kijelentései nagyon keve­set nyomnak a latban. A republikánusok a genfi konferenciát Coolidge számára hasz­nálják ki és kiemelik, hogy az elnök az em­beriség előtt eleget tett kötelességének, hogy a világbéke érdekében dolgozzon. Más oldal­ról természetesen a demokraták arra használják fel a genfi kudarcot, hogy Coolidge tekinté­lyét aláássák és ezt a választási propa­gandában is kihasználják. Ford: Coolidge lemondását komolyan kell venni A belpolitikai helyzetre erős fényt dérit egy interjú, melyet Ford adott, aki kijelen­tette, hogy Coolidge lemondását komolyan kell venni és hogy a legalkalmasabb utód Hoover. Mikor ezt az interjút Coolidge-nek megmutatták, nem szélt semmit, de környe­zetéből nemsokára kiszivárgott, hogy Ford interpretációja helyes. Coolidge barátai már az utód felé fordítják tekintetüket. Egyes verziók szerint Coolidge az Amherst College vezetőjének van kiszemelve, más hírek sze­rint az United Steel vezetését fogja átvenni. Nyugalom a budapesti sztrájkfronton Budapest, augusztus 5. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A vasipari munkások sztrájkja ma nem terjedt tovább. Andreka Károly dr. főkapitányhelye'ttes már összegyűjtötte mindazokat a részletes adato­kat, amelyek a munkások helyzetének és kö­veteléseinek teljesen világos képét adják s ezek alapján ma délben meg is kezdte a bé­kéltető tárgyalásokat a két érdekelt tábor képviselőivel. A munkások mozgalmának fő­célja úgy látszik az, hogy a kollektív szerző­dést tető alá hozzák és a külföldi mintára ala­kuló egyeztető hivatalok létesítését keresztül­vigyék. Ma csak az épitőmunkások körében volt észlelhető kisebb fajta sztrájkmozgalom, amennyiben mintegy száz épitőmunkás tette le a munkát. Az összes Sztrájkoló munkások között a legnagyobb a rend és a nyugalom és rendőri beavatkozás még eddig nem mutatko­zott szükségesnek. „Mindenki azon 8 spiran iseszéijsn, amelyen akar!" Károly r©raáns mürénmökör* éptíekes megemlékezése halott a ©Járás egy párisi foSyőirathen Paris, augusztus 5. (A P. M. H. párisi levelezőjétől.) A „Revue des Vivants“ cixnii folyóirat ma megjelent számá­ban terjedelmes cikket közöl Károly román ex- ■rónörökös tollából. A volt trónörökös a cikkben elhunyt apja emlékét dicsőíti és azt irja, hogy Ferdinánd király jellemének legfőbb vonása a lo­jalitás volt és a történelem Ferdinánd királyt min­den bizonnyal „lojális Ferdinándnak“ fogja ne­vezni. Károly extrónörökös azután részletesen el­mondja, miként viselkedett Ferdinánd király a világháború éveiben, majd arra a megállapitásra jut, hogy Ferdinánd király halála óriási csapás Románia lakosságára nézve. — Ha Ferdinánd király még néhány évig él, — irja, — úgy minden bizonnyal megvalósí­totta volna hatalmas terveit. A király legfőbb vágya az volt, hogy államának minden polgára olyan boldog legyen, miként csak lehetséges. Mindenki azon a nyelven beszéljen, amelyen akar és mindenki imádkozhasson ősei sírján. Ferdinánd király jól tudta, hogy a szuverén ál­lamfő az a középpont, amely körül az ország ösz- szes erőinek csoportosulnak kell. Faj, szárma­zás, vallás Ferdinánd király előtt nem számított, csak azt nézte, hogy valaki hive-e Romániának és a dinasztiának. Az uralkodó Németországból jött, mindez azonban nem gátolta abban, hogy a leg­jobb románná váljék. A belpolitikában az elhunyt uralkodónak az volt a legfőbb óhaja, hogy meg­valósítsa a pártközi békét és koncentrációs kor­mányt alapítson. Lelkét a keresztény demokrácia igazi elvei töltötték el. Az extrónörökös végül atyjának Franciaor­szág iránt érzett tiszteletét és nagyrabecsülését hangsúlyozza. Benes: A status quo megváltoztatására Irányuló kísérletek a békét veszélyeztetik A külügyminiszter nyilatkozata az Eeho de Parisban — Koalíciós kormányzatot ajánl a középeurópai államoknak xx Rendelje meg kiadóhivatalunknál a magyar irodalom kincsestárát, az Ifjúsági Könyvtár már megjelent 2. kötetét is. A Kis Pythagoras ára 12 korona. Paris, augusztus 5. Az Echo de Paris ma megjelent számában hosszabb interjút közöl, amelyet a lap berlini levelezője, de Villemus, Prágában folytatott Benes dr. csehszlovák külügyminiszter nyilatkozatában Magyaror­szágról csak mellesleg emlékezett meg s a R ot he r m e re -a k ed óról sem tett kifejezetten említést, mégis bizonyos, hogy a beszélgetés válasz akar lenni a Daily Mail által megindí­tott kampányra is. Az újságíró első kérdése az osztrák ese­ményekre és a bécsi zavargásokra vonatko­zott. Benes kijelentette, hogy az események nem nyugtalanították, habár kihatással vol­tak Középeurópa országaira. Az események oka Benes szerint az osztrák pártviszályokban keresendő. Középeurópa uj államainak ugyanis nin­csenek parlamenti hagyományai — foly­tatta a külügyminiszter — s az ilyen or­szágokban a legjobb lenne, ha koalíciós kormányok intéznék az ország ügyeit. Csehszlovákiában ez megtörtént s az or­szágban általános a megelégedés. (I) Benes ezután rátért Ausztriának Német­országhoz való csatlakozásának kérdéséire, amely Szerinte jelenleg nem aktuális. Egyéb­ként az Ansohiuss gondolatának szigorú ellen­fele. A legutóbbi bécsi események nem járul­tak hozzá a csatlakozási eszme megvalósítá­sához. Szerinte Középeruópa problémájának megoldása az volna, hogy Ausztria szomszédos álla­mainak gazdasági koalícióra kellene lép- niök. Ily módon megtalálná a megoldást a magyar és az osztrák kérdés is, A mai pdlanat azonban nem alkalmas arra, hogy az ilyenfajta rendszer részleteit megál­lapíthassuk. — Ami a magam személyét illeti, — mon­dotta még Benes — optimizmussal vagyok eltelve Középeruópa helyzetét illetőleg. Tiz év óta dolgozunk a stabilizáción. a mostani pillanat rosszul van megvá­lasztva az Anschluss kérdésének megva­lósítására vagy pedig bármely más olyan rendszernek megteremtésére, amelynek célja a status quo megváltoztatása. Az ilyen változtatási kísérletek egyaránt érin­tenék a kis- és nagy államok érdekeit, úgy hogy a béke állapota, amelyre pedig vala­mennyi népnek nagy szüksége van, feltétle­nül megzavartatnék! Az Echo de Paris még hozzáfűzi, hogy ez­után a nyilatkozat után bizonyos népek meg fogják érteni, hogy mit jelent nyíltan és ér­telmesen beszélni. — Keresztényszodialista párttitkárság Selmec­bányán. Az országos keresztény szocialista párt központija jelenti, hogy Selmecbányán állandó párttitkérság létesült. A titkár a Kozák-féle ven­déglő fölötti helyiségben tartja hivatalos óráit minden szombaton d. e. 8—12-ig és d. u. 2—8-ig, mikor is a párthiivek rendelkezésére áll ügyes­bajos dolgaikban. I Csizi Jód-Bróm gyógyfürdő I Ajánlva: érelmeszesedés-, ideg-, csont-, bőr-, mirigy- és izületj bajoknál golyva, B izzadmányok, hüdések, angolkór, görvély- kór és vérszegénységnél stb. Jódfürdők hidegvizkurák, fénykezelés. Otthoni ivó- és fiirdckurák Prospektust küld a Fürdőigazgatóság Csíz fürdő—Cizkúpele Magyarország képviselői Genfben Budapest, augusztus 5. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelenése.) A szeptember 8-án Genfben megnyíló népszövetségi közgyűlésre három magyar fődelegált fog kimenni, akiknek vezetője minden valószínűség szerint Apponyi Albert gróf lesz. Részt vesznek' még a delegáció­ban Walko Lajos külügyminiszter és Klebels- berg Kunó gróf kultuszminiszter, aki, — illeté­kes információink szerint — a népszövetség közgyűlésén valószínűleg a nemzetközi szellemi együtt: üködés ügyeiről való vitában fel is fog szólalni. A közgyűléssel párhuzamosan a népszö­vetség tanácsa is ü’ést fog tartani, amelyen a magyar—román döntőbíróság előtti biríokpörök kerülnek szőnyegre. Magyar politikusok párisi látogatása Budapest, augusztus 5. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelenlése.) A magyar parlament mindkét házának mintegy hatvan tagja vesz részt A’mássy László, az egységespárt ügyvezető elnökének vezetésével az augusztus utolsó heté­ben Párisban tartandó nemzetközi interparla­mentáris konferencián. A konferencián résztve­vő magyar parlamenti kiküldőnek tegnap érte­kezletet tartottak, amelyen megvitatták a párisi utiprogramot. Elhatározták, hogy Párisba érke­zésük után megkoszorúzzák a névtelen katona sírját, valamint felkeresik a Páris közelében el­temetett Bercsényi László gróf, magyar származá­sú francia, marsall sírját is, s azon a magyar nemzet koszorúját helyezik el. így fiafalit és szépít a teiü-créme €oralI~puder Corall-szsppan FSlerakat a C. S. R. réaefca: Vörös Rák gyógy tár, Bratis!ava. — Skala csehszlovák főhadnagy Tokióba re­pül. Skala csehszlovák főihadnagy augusztus 8-án a kbeti repülőtérről „Sah 16“ jelzésű gépén To­kióba indul. Skálát útjában a letnai katonai repü­lőgépgyár egyik mechanikusa kiséri. Skala utazá­sának etapjai lesznek: Moszkva, Kazán, Qmsk, Krasnoja-rek, Muíkden és Tokió. A visszautazás hasonló utón történik. A két távolság összesen 03.000 kilométert tesz ki. Skala 4 napig fog Tokió­iban tartózkodni és repülésének időtartamát 22 napra tervezi. 5ZFiNTÓ 6YQRSY mRTfí HRRI RE6ÉHY (17) — Előttem nincsen hivatalos titok! — ordította és öklével olyat csapott az íróasztal­ra, hogy az iratok szanaszét repültek, az aktacsomók egyszerre felugrottak a levegőbe. Aztán hallatszott a beállott csendben az irodai óra ketyegése. A tábornok tekintete az óralapra esett. — Tiz és fél óra — gondolta kissé le­csillapodva. — Nagyon sajnálom, tábornok ur, hogy nézetével ellenkező álláspontról kell önt tá­jékoztatnom. Az információs osztály tevé­kenysége ugyanis egyenesen a miniszter ur direktíváinak van alárendelve és szigorú pa­rancsunk van, hogy más oldalról ne fogad­junk el utasításokat. Amint tudlja, tábornok ur, a hadosztály információs osztálya is egyenesen az ő hatáskörébe tartozik, ugyan­ez az eset áll fenn a minisztériumban is. Egy percig farkasszemet néztek egy­mással. Aztán a tábornok eltávozott, minden búcsú nélkül vágva be maga után az ajtót. A telefon csengett. Az ezredes a füléhez emelte a kagylót. — Halló, te vagy Aohille? — Tehát a dolog rendben van. Hogyan? Most azonnal? Az ezredes megnyomta a csengő gomb­ját Íróasztalán. Az ajtóban nyurga kis főhad­nagy jelentkezett. — Debois, négy nyomozót vegyen magá­hoz és két autón menjenek a Rue de Camps Elysóere. Minél nagyobb feltűnés. Házkuta­tást tartani. Alaposan mindent fel kell for­gatni. A cselédséget a legtüzetesebben kival- latni, a villát minden oldalról őrizetbe venni. Mindenről jegyzőkönyvet készíteni. Az ezredes az ablakhoz lépett és kite­kintett az őszi ködbe. Majd újra megszólalt: A kis szalonban iratok és tervrajzok lesznek papirgöngyölegben. Ezeket vigyék be a nővel együtt a katonai ügyészségre. Még onnan, a villából teleifonjelentést kérek. A főhadnagy összeütötte a bokáját és eltűnt. Az ezredes az ablakhoz lépett. Sokáig bámulta a boulevard nyüzsgő életét, mintha gondolatait ezzel akarta volna elterelni és egyik cigarettát a másik után szívta. — Gazemberség — mormogta magában aztán visszaülve az Íróasztalához. — Gazem­berség. És nekem, az őseim nevével... A telefoncsengő megszólalt. Füléhez emelte a kagylót. — Rendben van — mondta kisvártatva. Az öccse jött. Hatalmas, markánsprofilu lovaskatona, akire inkább illett volna a Con- dé-sereg ezüsttel kivert páneéljá, rostélyos sisakja vagy hasitottujju brokátzekéje, strűré­től la s kalapja, magas csipkegalíérja, mint a szürke tábori egyenruha. — Elintézted? — kérdezte az ezredes komor, fátyolos hangon. — El, hiszen tudod. Hallgattak. — Szegény öreg tulok, az imént ordíto­zott itt. Valami névtelen levelet kapott, az illetőnek fájt, hogy te még nem voltál a fronton. — Nekem is fáj, annyit mondhatok. Elég volt már ezekből a piszkos ügyekből. Ezt még megtettem, hogy megkönmyitsem a törzskari vizsgámat, de most már torkig vagyok. Amint levizsgáztam, azonnal megyek. . — És én már holnap. Egy Castellnoix nem kerülheti el a csatateret. — Látod, Hector, mit csinálnak belőlünk. És békés tanárok, jegyzők, kereskedők már az első nap a fűbe haraptak, holott egyik ősük sem tudta, mit kezdjen a karddal. Az államtitkár adjutánsa lépett be. — Ezredes ur, jelentést kérek a Faljien- ügyről. Kérem felfáradni. Az államtitkár kidüllesztett mellel és fontosságának tudatában mérte végig fogadó- szobájának padlóját. Arcának méltóságteljes merevsége mit sem árult el abból a mohóság­ból, amellyel szürcsölte és habzsolta az ezre­des jelentését. — Gondom lesz rá, hogy az illetékes he­lyen méltányolják szolgálataikat — mondta ünnepélyesen és megrázta az ezredes kezét. Döngő léptekkel ment végig a hosszú fo­lyosón, mely a miniszter dolgozószobájába vezetett. Az előszobában még mindig ott várako­zott a tábornok, aki az információs osztály­ból egyenesen idejött, hogy kihallgatásra je­lentkezzen. A hosszas megvártatás feltűnt neki és bosszúságában bajuszát harapdálta. — Ez éppen kapóra jön — gondolta az államtitkár. _ Tessék csak velem tartani, tábornok ur, a miniszter úrral úgyis egy kis közös megbeszélésünk lesz. Fallien csodálkozott ezen a szívélyessé­gen, amely szinte még jobban idegesítette, mint a várakozás. Mindketten beléptek a dolgozószobába. A miniszter még néhány aktát tett teljessé kacskaringós aláírásával, aztán kiküldte a re­ferenst. — Engedje meg, miniszter ur, hogy az információs osztály egv sürgős jelentéséről referáljak és miután az ügyben a tábornok ur is érdekelve van, kívánatos az ő jelen­léte is. — Kérem, kérem, talán először nélkü­lem — szabadkozott meglepetten Fallien. — Ámbár az ügy bizalmas, részemről teljes jóhiszeműség forog fenn és azért a tá­bornok ur bevonásával szeretném kezdeni az ügyet. — Térjünk a tárgyra, uraim — mondta a miniszter kissé türelmetlenül. — Az információs osztály most beérke­zett jelentése szerint egy táncosnőnél fontos tervrajzokat és más olyan hadászati feljegy­zéseket találtak, amelyek a kémkedés gyanú­ját keltik. Miután tudomásunk van róla, hogy a tábornok ur bizalmas viszonyban van eme hölggyel, föltételezzük, hogy talán van tudo­mása eme tervrajzok és jegyzetek létezésé­ről. Amennyiben ez az eset, talán magyará­zattal szolgálhatna nekünk. Fallien elsápadt. — Szabad kérnem a szóbanforgó hölgy nevét? — Mata Hari. Rue de Ohamps Elysée, tábornok ur. — Úgy látszik, az információs osztály jól működik. A tábornok itt elhallgatott, rejtett össze­függések után kutatva. (Folytatjuk.) % 2

Next

/
Thumbnails
Contents