Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-05 / 177. (1511.) szám
A Reggel denunciál Prága\ augusztus 4. A pozsonyi magyar nyelvű kormánylap tegnapi számának vezércikkében a következőket irta: Laptársunk, a Prágai Magyar Hírlap a csehszlovák köztársaság alkotmányában lefektetett és a békeszerződések által biztosított kisebbségi jogoknak minden vonalon száz százalékos kielégítését a magyar nép kivánalmának és igényeinek minimumaként könyveli és ismeri el és ragaszkodik a maximumhoz: a köztársaságtól való teljes elszakadáshoz. Ezt a Prágai Magyar Hirlap pár nap előtti Maximum kezdetű és végzetü vezércikkében a leghatározottabban kijelenti. A kormánylap ezen rosszhiszemű ferdítésével szemben megállapíthatjuk, hogy az említett vezércikk idevonatkozó inkriminált része a következőképp hangzott: „A kisebbség- védelmi szerződésekben s a békeszerződésekben biztositott jogok a kisebbségek részére a minimumot jelentik. — A kisebbségi nemzetek történetéből tudjuk, hogy minden parányi jogot, minden legkisebb előnyt helyzetünknek jobbrafordulását kemény és állandó harccal, a legapróbb részletekre kiterjedő nemzeti munkával kell kiharcolná. Ha beérnénk a szerződésekben biztosított minimummal, akkor önmagunk hajtottuk fejünket a tagló alá. Mi igenis a békeszerződésekben kilátásba helyezett minimumon felül, a maximumért, a magyar kisebbség teljes életéért harcolunk. Azonban le kell szögeznünk, hogy nemcsak a jogok maximumát, de a békeszerződésekben biztosított minimumot sem adták meg idáig nekünk." Ebből az idézetből és az egész vezércikk alapgondolatából és tónusából csak a legten- denciózusabb rosszindulat olvassa bele az elszakadás gondolatát. A cikkben végig a cseh sajtónak azt az állítását cáfoltuk; hogy „a kormányzat teljesítette a magyar kisebbséggel szemben vállalt kötelezettségének maximumát". A továbbiakban csak a cseh lapok által ni ár megadott értelemben használhattuk és használtuk a „maximum" fogalmát. A kisebbségi élet teljessége nem tagadása a kisebbségi sorsnak: hanem a kisebbégi élet legkedvezőbb formája. A kormánylap rossz néven vette, hogy kormánylapnak neveztük s azzal próbál vi=z- Szavágni, hogy ő is megkérdezi melyik kormánynak állunk szolgálatában. Erre csak az a válaszunk, hogy míg a Reszel eddig minden csehszlovák kormányt szolgált, mi csak azt a csehszlovák kormányt fogjuk támogatni, mely „a magyar kisebbséggel szemben vállalt kötelezettségének maximumát" adja meg. „Rothermere lord és a magyar kérdés * — 3 fascísia :inperő cikke Magyarország feldarabolásáról — Róma, augusztus 4. A fascista Impero mai számában „Rothermere lord és a magyar kérdés" címen hosszabb cikket közöl. A cikk bevezetésében cáfolja azt, hogy a régi Magyarországon elnyomták a nemzeti kisebbségeket. Statisztikai adatokkal bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A magyar királyok — irja a lap — az idegenek bevándorlását lojálisán megengedték és a magyar uralom alatt olyan magas kulturális nivóra emelték őket, hogy most, hirtelen történt felszabadításuk után, az idegen nemzetiségek sem tudják őket hazájukban elhelyezni, mert a hódítók kultúrája alacsonyabb. Magyarországtól elvették legszebb városait: Kassáit, Marosvásárhelyét, Kolozsvárt, Nagyváradot st'b., aminek elvétele igazságtalan volt, mert az uj hódiiók nemzetisége egyik városban sincsen többségben. Mi jött létre Magyarországnak a kátyúban való eknerii- 1 ésével? A horvátokat odaadták a szerbeknek, a szászokat pedig másfélmillió magyarral a románoknak, a szlovákokat és a ruszinokat pedig a cseheknek. Horvátország 1102 óta Magyarországnak része volt, a szlovákok körében is szeparatista jelenségek mutatkoznak, azt pedig teljes képtelenség elhinni, hogy a székelység belenyugodnék az el szakításba. Végül a cikk igy fejeződik be: Igazság-e az, hogy a magyar nemzetet, amely nemes múltra tekint vissza, amely e hosszú idő alatt alkotott és tanítani tudott, tökéletes egységet alkotott, most feldarabolták és odadobták a kevésbé civilizált népek martalékául?! hogy valamennyi jóakaratu ember úgy dolgozzék, hogy a köztársaság a nehéz órákra, melyek előbb, vagy utóbb, de bekövetkeznek, igazán és jói íöl legyen készülve. Mert az igazság a mi oldalunkon van. Mii, kik az osztrákok igáját háromszáz évig, a magyarokét ezer észtedéig nyögtük, egyszer meg kellett, hogy kapjuk szabadságimkat. A történelmi igazságszolgáltatásnak előbb-utóbb meg kellett ezt adnia. Tizennégyezer vasmunkás sztrájkul Budapesten — Megkezdődtek a békéltető tárgyalások — Budapest, augusztus 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A budapesti sztrájkmozgal ómban újabb esemény nem történt. A főkapitányság hivatalos jelentése szerint a sztrájktanyákon s a gyárak környékén, ahol a munkát beszüntették, mindenütt a legnagyobb rend és nyugalom uralkodik. Ma délben a főkapitányságon André- ka főkapitányholycttesnél tárgyalások kezdődtek az egymással szemben álló érdekeltségek kiküldöttei között, hogy az ellentéteket kiküszöböljék s a további sztrájkmoz- galinaí likvidálják. Vass József dr. helyettes miniszterelnök is élénk figyelemmel kiséri a mozgalomnak minden fázisát és késznek nyilatkozott arra, hogy szükség esetén személyesen veszi át a békéltető tárgyalások vezetését. A vasiparban eddig mintegy tizennégyezer munkás sztrájkol. Az osztrák választójog reformja Bécs, augusztus 4. A kormány tegnap terjesztette elő a nemzeti tanácsban az uj sajtótörvény tervezetet, mely elsősorban a sajtókorrupciónak akar gátat vetni. A törvényjavaslat első cikkében kimondja, hogy aki jogtalanul elfogad pénzt, vagy más anyagi értéket, hogy valamely cikk az újságban megjelenjék, vagy ne jelenjék m^g, három hónaptól egy évig terjedő szigorított börtönbüntetéssel sújtják. A második cikkely szerint mindazok, akik egy sajtótermékben valótlanságot állítanak, vagy terjesztenek, amely alkalmasak arra, hogy valakit a hitelében, keresetében, vagy előbbre jutásában megkárosítja, egytől hat hónapig terjedhető börtönnél, vagy 2500 sillingig terjedő pénzbüntetéssel sújthatok. A hatóságok csak a károsult följelentésére indíthatják meg a bűnvádi eljárást. A sajtóvétségek bírósági tárgyalásának az illetékességét a javaslat az esküdtszékektől elveszi és a vegyesbiróságokra ruházzaA bécsi sajtószervezet a javaslathoz máris állást foglalt és elsősorban a nagy általánosságban mozgó fogalmazás ellen tiltakozik. Szükségesnek tartja, hogy az újságírók megvesztegethetősége ellen törvényt alkossanak, azonban nem a sajtó-, hanem a büntetörvény keretében. A szervezet kijelenti, hogy a második cikkely rendkívül laza forimilázása ©leve kizár minden érdemleges sajtótudósitást. €seh fascista lap is ellenreviiió eshetőségéről Konfliktus esetén a Lech természetes határokat kíván kiharcolni Csehszlovákia részére — €ajda harmlnc-harminöt évre becsüli a konfliktus eljövetelének idejét León Daudet Belgiumban van Paris, augusztus 4. Az ..Acfion Franchise" jelentése szerint León Daudet Belgiumba utazott, hogy ott családjával együtt néhány hetet töltsön. Páris, augusztus 4. Párisi lapjelentések szerint León Daudetnek sikerült hétfőn Belgiumba utaznia, ahol nyári szabadságát akarja eltölteni. Daudetet az úgynevezett camelo- te du roi-k kisérték el útjára. A vámhatóságoknak a legszigorúbb instrukciók ellenére sem sikerült megállapítani, hogy Daudet kísérőivel hol lépte á.t a határt. Daudet yisz- sza fog térni Franciaországba abban a pillanatban, mikor ö ezt célszerűnek fogja látni. Prága, augusztus 4. A cseh fascisták egyik prágai hetilapja, a Kariak dr. által szerkesztett Lech feltűnést keltő cikkben foglalkozik a R ötbe rm er-akció kapcsán Magyarországgal. — Mi sem kétkedünk abban, Mylord, hogy mindenkorra kikerülhetnék a háborút Magyarországgal — irja címül nevezetes cikke fölé a lap. A cikkben megtámadja Benest azért, hogy Rothermere lorddal, aki magánszemély, külügyminiszter létére vitába bocsátkozott. Mint az állam vezető funkcionáriusának csak azon állam funkcionáriusával kellett volna hivatalosan szóba állnia, melynek a lord alattvalója. Rorthermerenak a lap szemére veti, hogy saját beismerése szerint nem ismeri a csehszlovák nemzet múltját — Mi is tudjuk, — mondja Karlik lapja — hogy Lordságod kezében tartja az angol újságok nagyobb részét és hogy a sajtó a hetedik, vagy nem tudom hányadik nagyhatalom. Azonban Szerényen megjegyezzük, hogy ez a nagyhatlom, sajnos, csak papiroson van. A Lech ezután a magyar kérdésről fejti ki részletes véleményét. — Csak tizennégy napja volt annak, hogy szemelvényt közöltünk Gajda tábornok és Karlik könyvéből, amely nyíltan kimondja, hogy a Magyarországgal való háborút nem kerülhetjük ki. A háború eljövetelének idejét a könyv 30—35 évre becsüli. Abban igaza van Benesnek, hogy Rothermere megnyilatkozása nem segítette elő ennek a konfliktusnak az elodázását. Minden hasonló megnyilatkozás és az azt követő sajtókampány a krízist legalább öt esztendővel hozza közelebb. Effelől senki sem fog kételkedni, aki Középeurópa viszonyait ismeri. És Rothermere lord ina már ismeri őket. Teljesen távol vagyunk attól, hogy bárkit is megvádoljunk, hogy háborúra uszit, sőt magunk a legradikálisabban utasítanák vissza a szemrehányást, hogy Írásunkkal a konfliktus elmérgesedését segítjük elő. Megmondtuk és ismételjük: Ahol a mi köztársaságunk iránt olyan pszichológiai és ideológiai állapot van, mint Magyarországon, ott nincs remény arra, hogy a konfliktus békés utón legyen megoldható. Ezután a lap belpolitikai szemlét tart. — Ilyen a helyzet Magyarországon, — irja. — Ehhez képest azt kell szemügyre vennünk: fel vagyunk-e készülve ? Vagy helyesebben: föl fognuk-e készülni? — Mindenekelőtt a belviszonyokat illetően: itt a legfőbb ideje, hogy a belpolitikai válságot kiküszöböljük és a konszolidációs politikában, olyan irányban, ahogy azt a mostani polgári kormány gazdasági és nemzetiségi tekintetben folytatja, továbbjussunk. — Másodszor külpö- litikában nem Szabad tévelyégnünk: a mai helyzet egészen más, mint volt öt évvel ezelőtt. Ami Európa nagy államainak velünk Szemben való álláspontját illeti: a nagyhatalmak polgári kormányai nehezen békültek meg a mi földreformunkkal. Aztán ott vannak a „büszkeségünk" terhei: annyi szociális „vívmányt" csináltunk, hogy azok terhei alatt egész ipari termelésünk hanyatlik. S ha elképzeljük azt, hogy a nyugat- európai átlagpolgár az államot a vezetői után ítéli meg s Nyugateurópábaai igen gyakran — a szükségesnél is gyakrabban — hangsúlyozzák, hogy köztársaságunk elnöke szocialista s a külügyminiszter is az egész idő alatt ugyancsak szocialista — csak ennek tudatában vehetjük észre menynyire elmaradtunk a rendezett Európa ideológia fejlődésétől, ahol a háború utáni hiperszocializmus pszichózisát már régen és alaposan íélre- szoritották. Legjobban érzi ezt Benes, mint külügyminiszter. Épp a személyében, mint az állam képvi sélője. Mi többiek pedig kiérezzük abból az izoláltságból, amelybe államunk mindinkább belesodródik. — E tekintetben a magyaroknak a mai gazdasági szituációban megvan a szövetségesük: Anglia, Olaszország és Franciaország közvéleménye Magyarországban ideológiai tekintetben magához közelebb eső államot lát — s ennek valahogy a nemzetközi viszonylatokban is kifejezésre kell jutnia. Sőt. menjünk tovább. Ha Mussolini egyenesvonalu és tett- dusi politikáját nézzük, tizet tehetünk egy ellen, hogy ezt a szimpátiát valami Magyarország és Olaszország közti titkos szerződés füti, amelyben Olaszország Magyarország részére valamennyi magyar terv részére szóval és tettel hatékony támogatást ígért. — Igv fest a mi nemzetközi helyzetünk. Csak azt kívánjuk, Annak a ténynek tudatában, hogy a nemzeteket, a történelmi igazságszolgáltatás érdemeik szerint jutalmazza meg, igazságosak akarunk lenni azokhoz a nemzetiségekhez, akiket államunkba kellett kebeleznünk avégböl, hogy államunk földrajzi, gazdasági és önvédelmi tekintetben megelégedett és életképes lehessen. Az igazságosságot követve, mindenekelőtt arra fogunk törekedni, hogy sehol se keletkezhessek igazságtalanság-érzet, ahol ilyen igazságtalanság valóban nem létezik. Belül konszolidáltan s igazságosságunk tuda- tudaiában aztán nyugodtan nézhetünk a jövő elé. S akkor nem szorulunk rá arra, hogy vb tákba állj unit X. úrral azért, mert Százötven rotációs gép tulajdonosa s van néhány nagy lapja. Ajkkor egész radikálisan gondoskodhatunk arról, hogy Magyar ország egyszer s mindenkorra ne fenyegethessen többet. Mert Magyarország nem lehet hasonló ahhoz a hamiskártyáshoz, aki rizikó nélkül akar újból és újból gazdag tétet nyerni. S ha fenyeget és valóban megtámadja államunkat, úgy olyan erőseknek kell lennünk, hogy Szlovenszkó déli határait ne csak megvédelmezni tudjuk, hanem a hasonló támadások ellen egyszersniindenkor- ra be is biztosítsuk. Gondoskodnunk kell arról, hogy a mostani mesterséges és véletlenszeriileg megvont határt természetes határvonallá toljuk ki: Pozsony kapuitól legalább is a Rábca folyóig, a Dunán egészen Várig, a nógrádi (Cserhát) hegyeken át a szlovákok szent hegyére, a Mátrára, a Bükk hegyvonulatán a Hegyaljára, a tokaji hegyekre és a Tisza folyásáig. így biztosítjuk magunkat a jövőre s jobb sorsot biztosítunk — adja Idén — annak a háromszázezer szlováknak, akiknek eddigi elnyomatásáról Rthermere lord mit sem tud. A Lech által említett határvonalról több lap is tett homályos célzásokat. Valószínű, hogy a pozsonyi magyar nyelvű kormánylap is erre a határki iga zitásra gondolt abban a hírhedt cikkében, melyben újabb magyar területek idecsatolásával járó határkiigazitás mellett foglalt állásit. A Lech tervének illusztrálására térképmelékletet is közölt. Krofta a pápánál Róma, augusztus 4. A hivatalso olasz sajtóiroda jelenti, hogy a pápa Krofta dr. csehszlovák követet és meghatalmazott minisztert, valamint Roztocsil külügyminiszteri tanácsost kihallgatáson fogadta. A pápa a két követtel a Csehszlovákia és a Vatikán közti aktuális kérdésekről tárgyalt. Mértékadó csehszlovák körökben a Vatikánnal folyó tárgyalásokat eredménnyel kecsegtetőinek tartják. A prága-newyorki repülés mégis megvalósul? Prága, augusztus 4. A Masarvk-repülő- liga ma Prága városa elnökségéhez azzal a kéréssel fordult, hogy a város a tervezett prága-newyorki repülés részleges fedezésére 150.000 koronát adományozzon. Egyúttal arra is kért a repülőliga engedélyt, hogy a repülőgépet a város nevéről nevezhessék el. A repülőgép Prága város üzenetét fogja vinni Amerikába. Hir szerint Prága városa a gép elnevezésére vonatkozólag megadja az engedélyt, egyúttal lépéseket fog tenni aziránt, hogy az utazás költségeinek a fedezéséhez bizonyos összeggel hozzájáruljon. Súlyos bányakatasztrófa Angíiáfoao Henderson (Kentucky), augusztus 4. Egy tegnap este ideérkezett jelentés szerint a West-Kentucky Szén társaság egyik bányájában bányai ég robbanás következtében az egyik tárna összeomlott. A tárnában kétszáz bányamunkás benrekedt. Az első jelentések szerint hetvenöt munkás életét vesztette. 3 1027 augusztus 5, péntek.
