Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-05 / 177. (1511.) szám

1927 augusztus 5, péntek'. A ksrasztenyszocialista párt nagygyűlése Jolsván Kassa, augusztus 4. Az országos kereszítén vszocialista uárt nagyszabású népgyülést, tartó fit az elmúlt va- sáiraan Jolsván. amelyen a vidék közönsége is imnozánsszámban volt képviselve. A lel­kes lefolyású gyűlést Mikulás János helyi el­nök szlovák és maavar nyelven nyitotta meg. Utána Fleischmann Gyula dr.. a párt kerületi főtitkára előbb szlovákul, maid magyarul mondott hatalmas politikai beszédet. — A szlovák és magyar népet — mon­dotta többek között — piróbálbatiák egymás­tól elválasztani és elidegeniteni egyes szlo­vák politikusok, amint azt legutóbb Hlinka András, a néppárt vezére megkísérelte — azonban a gazdasági egymásrautaltság, a spe­ciális szlovemszkói viszonyok és az évszázados együttélés ismét az egymáshoz való közele­désre fogiák kényszeríteni. A szlovenszkói kérdés sarkpontja a szlovenszkói autonómia. Valamikor ez volt a szlovák néppárt krédó­ja. Ma már nem az. De a nép még ma is ezt akarja s csak olyan politikát támogat, ame­lyik az autonómiát követeli. Itt van most a keresztény szocialista Párt, hivatása, amelyet mi teljesen át érez tünk és felfogtunk. Mi nem tagadjuk, hogy minden erőnkkel küzdünk a szlovenszkói magyar kisebbség iogaiért. de ■viszont, nyugodtan állunk a szlovák nép elé is. amikor azt állítjuk, hogy a mai centralista kormány mostoha gyermekként kezeli Szlo- venszkóít, hogy amíg a történelmi országok ipara, kereskedelme, mezőgazdasága óriási fejlődést mutat, a nép gazdag és megelége­dett, addig Szlovenszikó gazdasági élete sor­vad. minden visszafelé fejlődik és a nép nap- r öl-napra szegényebb. Az európai kisebbségek kongresszusa és az önrendelkezési jog — A bécsi kisebbségi iroda nyilatkozata — Mi vagyunk ma talán Európa legszegé­nyebb területe. — Nem lehet, azután csodálkozni, ha a nép vissza vágyik a múlt után. amikor leg­alább meg tudott, élni. Ez ellen nem toporzé- kitílni, — ezen segíteni kell. Miagvar beszédében főleg a kisebbségi kérdéssel foglalkozott s megelégedéssel álla­pította meg. hogy a szlovenszkói magyar kisebbség sorsa ma már az európai érdeklődés közép­pontjába került és a szlovenszkói ma­gyarság ma már — azt mondhatjuk — az európai közvélemény védelme alatt áll! — Senki sem tagadhatta, hogy különösen a külföldi közvélemény felvilágosításában a legnagyobb érdeme éppen a párt or­szágos elnökének. Sziillő Gézának van s ha sorsunk jobbra fordul, azt, igen sokban neki köszönhetjük miaid. Hangoztatta végül a községi választások jelentőségét Szlovenszikó autonómiája jövőjé­nek szempontjából. A nagv figyelemmel hallgatott, és helyes­léssel kisért beszéd után az elnök javaslatára a pártgyüilés táviratilag üdvözölte Szüli ő Gé­za dr. nemzetgyűlési képviselőt, a párt, orszá­gos elnökét. A szépen sikerült gyűlést, Fejes körzeti titkár lelkesítő szavai zárták be. Becs, augusztus 4. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az európai kisebbség kongresszusait (a legkö­zelebbit augusztus 22-től 24-ig tartják meg Genfben) az utóbbi időben különféle táma­dások érték a népek önrendelkezési jog­elvével kapcsolatosan. Egyes utódál]ambeli kormánylapok irredentamozgaimak szitásá­val vádolták meg a kisebbségi irodát, illető­leg a kongresszusokat. Más orgánumok vi­szont azt Írták, hogy a kisebbségi kongresz- szusok túlzott opportunitásból elárulták a népek önrendelkezési jogát. A Becsben székelő állandó kisebbségi iroda egy újabb támadás alkalmából most a következőket tartja szükségesnek leszö­gezni: — A nemzeti és kulturális fejlődési szabadság biztosítása a kulturális autonó­mia által, vagy más módon, korántsem je­lenti az önrendelkezési jog alapelvének elutasítását. A nemzeti kisebbségi kon­gresszusok ezt az alapelvet sohasem uta­sították vissza, hanem csupán azt szögez­ték le, hogy a ma fennálló határok meg­változtatására vonatkozó kérdések nem tartoznak a kongresszusok tárgyalási rendjébe. Ezekből a precíz mondatokból világo­san kitűnik, hogy a kisebbségi irodát, illető­leg a kongresszusokat az említett vádak egyikével sem lehet illetni, mivel a kon­gresszusok célja csupán a kisebbségek jo­gainak elismertetése és biztosítása, anélkül, hogy állást foglalna a határok kérdésében, ami más fórumok elé tartozik. „Igen nehéz Iccémé épületét Marseille^ alapfalalra emelni'* 3arn@s prefessser, amerikai történetiudés szenzációs állásfog­lalása a háhorsis felelősség és a békeszerződések kérdésében Berlin, augusztus 4. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) Amerika egyik legkiválóbb történet­tudósa, Harry Elmer Barnes, már évek óta tüzetesen tanulmányozza Európában a háború kitörésének okait és a béke- szerződések hibáit. Barnes professzor néhány hónap előtt „The Genesis of t'he World War“ címen könyvet adott ki vizsgálódásainak eredményeiről, amely óriási feltűnést keltett Amerikában, mi­vel az illusztris szerző akták alapján ki­mutatta, hogy egyoldalú háborús fele­lősségről beszélni képtelenség, az an­tant hatalmai legalább is ugyanolyan mértékben bűnösek a háború kitörésé­ért, mint a legyőzött országok. Barnes professzor egy berlini folyó­iratban most újabb tanulmányit irt a háborús felelősség kérdéséről és ebben többek között a következő szenzációs megállapításokat olvashatjuk: A háborús felelősség kérdését nem te­kinthetjük olyannak, mintha ez egyszerűen a történettudomány elszigetelt és belső ügye lenne. Ha igy állana a dolog, ngy a történet­íróknak szívesen megengednék, hogy leg­finomabb problémáikat a következő tiz ge­nerációban lezárt kamarákban boncolgassák. A valóságban azonban ez a kérdés roppant nagy fontossággal bir a nyilvánosságra, mivel még mindig szemben állunk 1914 nem­zetközi anarchiájával és egy uj európai háború fenyegető veszélyével. A nemzetközi állásfoglalás Európában a há­ború által előidézett hajlandóságokon és gyűlöleten nyugszik, valamint a felelősség fogalmán, amely ebből következik. Igen nehéz Locarno épületét Versailles aiapfalaira emelni. Az európai béke politikai főakadályai — Deltáról, Macedónia, a lengyel korridor, Szi­lézia, Beszarábia, a Magyarországtól elcsa­tolt magyar területek, Ausztria, amelynek megtiltották a Németországhoz való csatla­kozást — legnagyobbrészt olyan békeszerző­dések eredményei, amelyek a legkiáltóbb háborús ámításokon alapszanak. A pénzügyi labilitás és az európai szegénység főforrása viszont a jóvátétel! rendszer, a pénzbírság, amellyel az állítólag bűnös népeket sújtot­ták, amelyek sokkal kevésbé bizonyultak felelőseknek, mint legtöbb biráik. A háborús felelősség kérdésének nagy hatása van a háborús veszély kiküszöbölésé­nek kérdésére. Ha felismerjük, hogy 1912- től 1918-ig a háborús propaganda mennyire megtévesztette az emberiséget a való té­nyekre vonatkozólag, úgy könnyebben vizs­gálhatjuk meg a következő háborús korszak propagandáját. Ha viszont világosan felis­merjük, hogy milyen csúnyán kudarcot val­lottak az antant állítólagos főcéljai — a mili- tarizmus megszüntetése, a lefegyverzés, a vi'lágdemokrácia, az idealizmus és együtt­Gsizi Jód-Bróm gyógyfürdő Ajánlva: érelmeszesedés-, ideg-, csont-, bőr-, mirigy- és izületi bajoknál golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór, görvély- kór és vérszegénységnél stb. Jódfürdők hidegvizkurák, fénykezelés. Otthoni ivó- és fürdökurák Prospektust küld a „ Fürdőigazgatóság Csizfürdő—Cizkúpele működés nemzetközi vonatkozásokban, a világszervezkedés és a nemzetközi bizton­ság —, úgy meg fogjuk érteni, hogy milyen dőre az a remény, hogy háborús utón fel­építő és békés eredményeket lehet elérni. i iiiihhm Sikerűit a közvetlen rádiótelefon* összeköttetés Berlin—Buenos Aires között Berlin, augusztus 4. Berlinben tegnap este kísérelték meg a közvetlen rádiótelefon-össze- kötteést Buenos Airesszel. A kísérletet a „Vox- Hauss“-be. vitték véghez. A rövid hullámú ké­szülék és más technikai felszerelések segítségé­vel sikerült a 12 ezer kilométeres távolságot át­hidalni. Tizenegy perccel később befutó drótnél­küli sürgönyök jelentették — Buenos Airesben ki­tünően lehetett hallani. A birodalmi postaügyi minisztérium nevében Faierabend dr. államtitkár beszélt. Egy perzsa diplomata öngyilkossága Berlinben Berlin, augusztus 4. A perzsa követség keres­kedelmi at'aséja, Alawi Hassan dr. tegnap bor­zalmas öngyilkosságot követett el. Az egyik pá­lyaudvaron az utasok észrevették, hogy egy ele­gánsan öltözött férfi abban a pillanatban, amikor a vonat berobogott, kalapját és kabátját eldobta és a mozdony kerekei alá vetette magát. A moz­dony kerekei testét kettészelték. Magyarországon is nagy hőség uralkodik Budapest, augusztus 4. (Budapesti szer­kesztőségünk telei cm jelentése.) Az egész or­szágban már napok óta rettenetes hőség uralkodik. A hőmérő ma már a kora reg­geli órákban 26 fok Celsiust mutatott, mig a déli órákban 40 fokra szökött fel. A me­teorológiai állomás jelentése szerint még napokig nem fog megváltozni az időjárás. így fiafalit és szépít a Gorall-créme Gorall-Püáer Gorall-szappan \ / / Főlerakat a C. S. R. ' részéve: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. 5ZRNTÓ GYÖRGY ÍT1RTR HRR1 RBBÉHY (16) Hogy még világosabban beszéljek, fent- emlitett ölestermetü úriember, bár tényleges tiszt, sőt a vezérkar részére van kijelölve, ma, a háború harmadik évében még nem lát­ta a harcteret. Az ő harctere tiszteletreméltó nagy viliági és félvilági hölgyek budoirja és azt meg kell hagyni neki, hogy ott derekasan helytáll. Jelenleg a frontszakasz ama kicsiny, de kiváló ízléssel berendezett villa, amelyet ön ajándékozott igazi francia gavallérhoz il­lően fahéjszinü barátnőjének. Villásreggelire szokott beállítani, amikor az ön szép fehér gépkocsija elsurran a Ohamps Elyséen. Az legkevésbé sem hajtja erkölcsi érzé­kemet, hogy ezen ősnemesi család sarja ki­tar tatja magát egy kitartott nőcskétől, erköl­csi érzékem már hozzászokott az ilyesmikhez. Ellenben művész vagyok és bánt a fent- emlitett anakronizmus. Szíveskedjék fentem- litett szarvakat a dicsőség babérkoszorújával övezett rohamsisakjáről eltávolítani, külön­ben erős aggályaim lesznek az Ön stilusérzé- kével szemben, amelyet pedig a villa be­rendezésének hatása alatt eddig nagyrabe­csültem. Fal!len orrán rezgett az aranycsiptető és homlokán kidagadtak az erek. Háromszor ol­vasta el a levelet, amely „Egy ismeretlen katona" aláírással volt ellátva. — Azt meg kell hagyni, hogy van humo­ra a disznónak, — gondolta végül és dühe el­párolgóit, hogy helyet adjon a stratégiai ter-v elkészítésének. Kettős ellent apadást eszelt ki. Először is figyeltetni fogom a villát, má­sodszor elintézem ennek a ... izé kapitány­nak a dolgát. A frontra fog menni az itthon kuksoló Bramarbas, mindentől eltekintve. Este a rendes időben besurrant a fehér autó a villa kertjének díszes rácsozatos ka­puján. Mint mindig, terített asztal várta a tábor­nokot. Mata Hari borvörös ruháján fekete se­lyempillangók röpködtek. A szakács ezúttal is kitett magáért. A sa­látáit és pástétomait nélkülöznie kellett a Grand Hotel éttermének és ez pótolhatatlan veszteség volt. De most katona volt ,a Letu mester és örült, hogy a tábornok ínyének kedveskedhetik a vörösbormártásos vaddisz­nóval és nem a tábori konyhában kell gyanús zagyvalékot kotyvasztania. Mata Hari nagy étvággyal evett. Sokat és jóízűen. Ez a nagyszerű étvágy felcsiklan­dozta a tábornok fáradt ínyét is. Sehol sem tudott olyan jóízűen enni, mint itt, e pompás étvágy szomszédságában. Mata Hari már megtanult franciául, az argót is beszélte és ezen jóizüeket nevetett az öreg hadfi. Jelentéktelenségekről beszélgettek és ét­kezés után mindig elfogyott néhány sötét ru- bintszinü oportói palackból a sűrű nedű. A tábornok nagy, fekete szivarokat szí­vott. Mata Hari nádvégü cigaretteket. így ücsörögtek kettesben az asztalnál és az éj­szaka csendjébe csak a fahasábok pattogása vágott bele nagyritkán. Az empire márványkandallóban ugyan­csak lobogtak a lángok, pedig az ősz enyhe volt. De Mata Hari mindig fázott. — Nálunk még az esős évszak sem ilyen hideg, mint ez a napsütés, — mondta és ha­bár a kandalló közelében ült, magára kapta hatalmas hermelinsálját A tábornok szerette hallgatni, amikor a fény szigetéről beszélt a leány. Ilyenkor ősi, primitív szinek daloltak az empireebédlő fá­radt rafinériájában és a tábornok homályo­san érezte, hogy a szolgálati szabályzat, stra­tégia, a törzskari és vezérkari vizsgák ellop­ták az életét. — Ha vége lesz a háborúnak, — mondo­gatta, — majd bazaviszLek. És én is ott fo­gom eltölteni hátralévő éveimet, hónapjai­mat, vagy napjaimat. Jó lesz? Mata Hari csak mosolygott és nem felelt, ő nem vágyott haza, az ő fekete szemeiben itt ragyogott bele az élet forgó kaleidoszkóp­ja, mindig uj, mindig váratlan alakzataival. így üldögéltek egymás mellett az asz­talnál. — Mondd csak, Mata Hari, hogyan is­merkedtél meg Achille de Castellnoix száza­dossal és miért titkolod, hogy ismered? Mata Hari soká hallgatott. — ö mondta, hogy titkolódzam előtted. Úgy mondta, hogy ezzel nagy fájdalomtól kí­méllek meg és igy mindhárman boldogok lehetünk. — És ő nélküle nem lehetsz boldog? — kérdezte a tábornok és a kandalló lángjainak reflexeit nézte a bronz istennőszobron. — Boldog? Mi is az a boldogság? — kérdezte Mata Hari. — Tőle hallottam ezt a szót. A misszió iskolájában is megtanultam holland és angol nyelven, de a mi nyelvünk­ből hiányzik. Mondd csak, mit is jelent? A tábornok soká gondolkozott, de nem tudott feleletet adni. — Ha akarod, többé nem engedem őt be ide. ő szép és erős, mint egy szarvasbika, de te parancsolsz itt és én nem akarok ne>- ked fájdalmat okozni többé. Ti különösek vagytok. Nálunk annál inkább tisztelik a nőt, minél több férfi szivét tudja meghódítani, ti meg azt akarjátok, hogy a nő csak egy férfié legyen. A virágok kelyhébe hány porzó him- porát hozzák a méhek, a szél? És a virág kevésbé szép azért? — Igazad van — mondta elgondolkozva a tábornok és örült, hogy a lány mély hang­ját hallhatta. De azért reggel mégis a minisztériumba hajtatott. A szolgáját pedig kioktatta, hogyan figyelje a villa környékét. 14. — Amint az előszoba ajtaján véletlenül megpillantottam a névjegyét, ezredes ur, vet­tem észre, hogy az a százados, aki iránt ér­deklődni akarok egy névtelen feljelentés kapcsán, éppen az ön nevét viseli. Achille, ha jól tudom. Milyen beosztása van? — Itt van, tábornok ur, az információs osztályban. — Jelenleg hol tartózkodik? — Hivatalos titok, tábornok ur. Szolgá­latban van. Fallien tábornoknak úgy tetszeti, hogy a bajusztalan szeplős arcon pillanatra mosoly suhan végig. A vér a fejébe szökött. (Folytatjuk.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents