Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-30 / 197. (1531.) szám
— 2 A kisebbségi kongresszus fontol á iáifoglaiásai a kisebbségi sajté kérdéseiben NSnss Jelentősége a németországi kisebbségek kivonulásának — A kivonulás előzményei — Tiltakozás a kisebbségi sajtó elnyomása s a sajtószabadság mindennemű korlátozása ellen Gfenf, augusztus 26. (Kiküldött munkatársunknak elkésve érkezett levéltudósitása.) A kisebbségi kongresszus harmadik, utolsó napjának váratlan szenzációja támadt. A frízek fölvétele, amit a németországi nemzetiségek, élükön a lengyelekkel, erélyesen követeltek, már a kongresszus megnyitását megelőző tanácskozásokban is kemény diónak bizonyult. Mivel a nagyon csekély számú frízeknek még irodalmi nyelvük sincsen és egy tekintélyes részük német nemzetisgünek mondja magát, a kongresszus elnöksége — a kérdés beható tanulmányozása előtt — nem volt abban a helyzetiben, hogy fölvételükről véglegesen döntsön; miért is az a megállapodás jött létre, hogy a döntést elhalasztják mindaddig, amíg a kongresszus ki nem dolgozza ügyviteli szabályzatát és abban nem állapítja meg a fölvétel föltételeit, minek fejében a többi felvételire jelentkezett (ukrán, fehérorosz, macedón) csoport ügyét is elnapolják. A németországi nemzetiségek: a lengyelek, dánok és. lausitzi szerbek e megállapodás ellenére is újból és újból fölvetették a frízek fölvételét, mely követelésüket az elnökség nem volt hajlandó teljesítem, úgy hogy végre elhatározták, hogy a kongresszusról eltávoznak. Ez az esemény, bár a három kisebbségi csoport kiválása egymagában véve igen sajnálatos, a kongresszus meggyengítése helyett Inkább annak megerősítését fogja eredményezni. Ugyanis a Baczenski, poroszországi lengyel képviselő terrorja alatt álló német- országi kisebbségek már esztendők óta számos nehézséget támasztottak a nyugodt munka elé és magatartásuk arra a gyanúra adott okot, hogy a kisebbségi mozgalmat nem veszik komolyan, hanem ehelyett magukat inkább Prága és Varsó kisebbségellenes politikája előretolt őrszemeinek tekintik. A lengyelek, dánok és szerbek távozása egyébként minden valószínűség szerint maga után fogja vonni, hogy az ukránokat, akik legalább négyezer annyian vannak, mint a disszidiensek együttvéve, most már minden akadály nélkül föl fogják venni. Ebből a szempontból sem okoz gondot a németországi kisebbségek távozása. Az utolsó kongresszusi nap krónikája egyébként a következő: A kisebbségek elnyomása a világbékét veszélyezteti Mindenekelőtt két fontos határozatot fogadott el a kongresszus. Az egyikben a kongresszus megállapítja, hogy a kisebbségi jogvédelem kiépítése és a nemzeti önkormányzatnak közjogi elismerése nem áll ellentétben a népszövetségben egyesült szuverén államok lényegével és igy az egész kisebbségi kérdés pozitiv megoldása úgy az egyes államokon belül, mint nemzetközi utón lehetővé van téve. Mivel azonban a népszövetség kisebbségi eljárásának mai formája teljesen elégtelen, a kongresszus szükségesnek taTtja, hogy a népszövetségnél és annak bizottságainál interveniáljon a kisebbségi szerződésekben deklarált jogok megvalósitása érdekében. Még fontosabb az a határozat, amely ünnepies formában figyelmezteti a világ közvéleményét arra, hogy a kisebbségek mai helyzetének föntartása ismét a háború v eszedelmét zúdíthatja a világra. A kisebbségek helyzetében — mondja a határozat — az utóbbi években semmi javulás nem észlelhető, hanem inkább rosszabbodás állott be. A népszövetség egyes tagállamai tagadásba kezdik venni a kisebbségi védelem magas erkölcsi és jogi jelentőségét, aminek folytán veszélybe kerül a népszövetség bókemunkája és a* európai nyugalom. A népszövetségnek kötelessége ezért komolyan hozzáfogni a kisebbségek helyzetének Megnyílt az ufonnan épült ISNJIUI LUXUSHOTEL Stadtpark, Wilson pályaudvarral szemben szabályozásához és meg kell védelmeznie a népek szent jogait. Casanovas katalon delegátus kívánságára a kongresszus kimondotta még azt is, hogy a népszövetségnek figyelemmel kell kísérnie ama kisebbségek helyzetét is, amelyeket kisebbségi szerződés nem védelmez, vagy amelyek oly államokban élnek, melyek nem tagjai a népszövetségnek. A népszövetség égisze alatt működő egyes bizottságok és intézetek, mint például a szellemi együttműködés bizottsága és a nemzetközi jog kodifikálására hivatott intézet, pedig keressék a kisebbségekkel való együttműködést. A nap legtöbb szónokának beszédében ismét kifejezésre jutott az az óhaj, hogy a kisebbségek küszöböljenek ki minden ellentétet és a legszoliidárisabban viseltessenek egymás irányában. A kisebbségi statisztika A nyelvi jogok ügyében kiküldött bizottság jelentésiét Grünbau mlengyelországá zsidó delegátus terjesztette elő. Pann, a rigai statisztikai hivatal vezetője igen érdekes előadást tartott a nemzetiségi statisztikáról. Beható vita után elfogadtak egy határozati javaslatot, amely lényegében a tavalyi kongresszusnak a nyelvi kérdésben hozott határozatát megerősíti és azonkívül megbízták az előadót, hogy a kisebbség elméletileg tisztázatlan fogalmának, különösen statisztikai célokra való meghatározása végett lépjen érintkezésbe az európai statisztikai tudomány s zaktekintélyei vei. Kivonulnak a disszidensek Délután, amikor már mindenki meg volt győződve a kongresszus sima lefolyásáról; .hirtelen kitört; a vihar. A németországi lengyelek kifogást emeltek az, ellen, hogy a délelőtt folyamán egy német szónok célzást tett Baczenski képviselőnek egy Varsóban tartott beszédére, amelyben állítólag arra szólította föl a lengyel kormányt, hogy a porosz iskolapolitika megtorlásaképpen szüntesse be az összes lengyelországi német iskolákat. Ámbár az elnök utólag rendreutasitot- ta a német szónokot, a lengyelek nem voltak megelégedve ezzel a megoldással és Palásthy Marcell A hazajáró lélek S ugyanekkor megszólalt ott benn egy dallamos, sötét tónusu női hang: — Hogy bomlanak ezek a macskák! — Édesanyám, láttad, hogy rohantak az ajtóhoz? Mint mikor Ő jött, az a — Egy öreg hangocska dödögött ott benn. Aztán egy percnyi csönd. E szünet alatt végigvillant a férfi agyán: — Ahá! — Hát csakugyan igaz? Felhozatta vidékről az édesanyját, hogy legyen valakije, mert azóta nem jár sehová. Hogy valakije legyen. Mert az, .akihez az életének gyönyörűséges, de meddő virága kötve van, az — ugye — mintha nem is volna. Az eszkimó — Ez a jégcsap-ember, aki premiérílátoga- tófc blazirtságával húzódott meg közönyének páholysarkában, inig ők ketten a dráma rettenetességében vérzettek s vonaglottak. Nem jutott eszébe sem, hogy voltak már szinbázégések, amelyekben a legeiniku&abb habitüék is elpusztultak. XIV. Most újból felbugott az ajtöTüggony muszlin ködfátyola mögött annak a női hangnak a muzsikája: — Persze, hogy véletlen — Hogy is jönne ide? — Hát merné ezt az a gyáva? — De mégis különös — Mintha őeléje szaladtak volna, ahogy szokták — Drágáim, mi van veletek? A hazajáró lélek megfeszitette minden idegét, hogy halljon. Nehéz volt ez s csak félig sikerült, mert a fejében zúgott-a víz áradása. Tele volt lüktető zajjal a füle és a torka is, amelyben a szive harangozott bolondul. Az izgalom ,e lázas dobpergésén -keres*-, 1927 augusztus 30, kedd. most már fokozott erővel követelték a fríz védenceik fölvételét, amely kívánságukat azonban, mint fentebb említettük, nem lehetett teljesíteni. Erre a lengyelek Kaczmarek delegátusuk ltján deklarációt terjesztettek elő, melyben bejelentették, hogy a kongresszusról távoznak és annak működésével szemben kritikai és várakozó álláspontra helyezkednek. Példájukat hamarosan követték a dánok is, akiknek nyilatkozatát Christiansen olvasta föl, majd a lausitzi szerbek is. A kongresszus egysége Wilfan elnök erre a kongresszus szűnni nem akaró, tűn telő helyeslése mellett bejelentette, hogy az eszme, amelyért a kongresszus küzd, sokkal erősebb és sokkal egészségesebb, semhogy ilyen idcitlensek megzavarhatnák munkáját. Meg van győződve róla, hogy a kongresszust semmiféle hatalmi törekvések érdekében fölhasználni nem szabad. Rövid szünet következett, amely után az egyes csoportok egységesen fölsorakoztak Wilfan mögött. A katalánok nevében Casanovas, a németek Tészéről Schiemann és Has- selblatt, a zsidók nevében Moczkin, a magyarok megbízásából Jakabffy Elemér dr. és a romániai ukránok részéről Karakalia delegátusok egymásután biztosították az elnököt bizalmukról és ragaszkodásukról. Jakabffy Elemér nyomatékosan rámutatott arra, hogy a disszidensek egyoldalúan tulhelyezték magukat a kongresz- szus elején kötött megállapodáson. Flachbarth Ernő előadása a kisebbségi sajtóról A németországi kisebbségek kivonulása nem akadályozta meg a kongresszust abban, hogy ne folytassa és be ne fejezze kitűzött programját. Flachbarth Ernő dr.-nak, a szlo- venszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok központi irodája igazgatójának jutott az a föladat, hogy előadja és megokolja a szervezési bizottság által kidolgozott határozati javaslatokat. Mindenekelőtt a kisebbségi sajtónak helyzetét és a sajtószabadság elvének meg-, sértésé folytán szenvedett sérelmeit ismertette. Nagy érdeklődéssel hallgatott előadásának részletes ismertetését holnapi számunkban közöljük , ni.;. A kisebbségi sajtó szabadságáért Flachbarth indítványára ezután egyhangúlag elfogadták a szervezési bizottság határozati javaslatait. A kisebbségi sajtót illetőleg kimondotta a kongresszus, hogy csak a sajtószabadság elvének megvalósításában látja a polgári szabadságjogok Csizi Jód-Bróm gyógyfürdő Ajánlva : érelmeszesedés-, ideg-, csont-, bőr-, mirigy- és izületi bajoknál golyva, izzadmányok, hüdések, angolkór, görvély- kór és vérszegénységnél stb. Jódfürdők. hidegvizkurák, fénykezelés. Otthoni ivó- ás fiirdökurák Prospektust küld a „ Fürdőigazgatóság Csizfürdő—Cizkúpele és a kisebbségi jogok biztosítékát. Ezért állást foglal a kisebbségi sajtó minden elnyomása és a cenzúra valamennyi faja ellen. Tiltakozik az ellen is, hogy ma, kilenc évvel a háború befejezése után is vannak még államok, amelyekben hadi vagy kivételes állapot nyomja el a kisebbségi sajtót, mert az ilyen rendszabályok elmérgesitik a népek lelkét. Erélyesen állást foglal a kongresszus egyes államok amaz eljárása ellen, hogy a kisebbségek nyelvén a külföldön megjelenő újságokat és könyveket nem engedik be, mert ez a módszer megakadályozza a kisebbségeket kultúrájuk férleszíésé- ben. A kisebbségi sajtóval úgy anyagi, mint alaki tekintetben úgy kell bánni, mint a többség lapjaival A kisebbségi újságírók uemsetkoz! szervezetéinek terve A kisebbségi újságírókhoz azzal a kérdéssel fordult a kongresszus, hogy támogassák továbbra is törekvéseiben és küszöböl jenek ki mindent, ami a kisebbségek között ellentétet szíthatna. A kongresszus egyúttal fölvetette azt a gondolatot is, hogy a kisebbségi újságírók egységes szervezetben tömörüljenek és megbízta az elnökséget, hogy az előkészítő lépéseket ezirányban megtegye. Ugyancsak Flachbarth Ernő indítványára köszönetét mondott a kongresszus az elnökség valamennyi tagjának és Ammende főtitkárnál:: és a következő kongresszus előkészítésére hivatott bizottság tágjaivá megválasztotta Wilfan, Szúllő Géza, Maspono y AngleseM, Schiemann, Moczkin és. Kusicki delegátusokat. A szervezési bizottság azonkívül kifejezte még ama kívánságát, hogy az állandó titkárság a lehetőséghez, képest .kiépüljön,.francia, német és angol nyelven bulletint adjon ki és az egyes kisebbségek helyzetéről összegyűjtött adatokat kiegészítse és kiadja. Végezetül Wilfan elnök még néhány lendületes szóval köszönetét mondott a kongresszus tagjainak kitartásukért. A különböző minoritások delegátusai meleg kézszoritá- sok kíséretében elbúcsúztak egymástól, abban a reményben, hogy hamarosan ismét ta- álkozni fognak egymással. tül — (most már ilyen volt ez a zaj) — egy- egy szó mégis eljött hozzája. A gyűlölet vad és kegyetlen, durva és nyers és minden titkot levetkőztető szavai voltak ezek és — jól, nagyon jól estek annak az árnyéknak, ott künn, a folyosón. Éppen azért, mert ilyenek voltak. — Pedig hogy szeretett, a nyomorult — És én is őt, anyám. Szégyenlem, de én ás! — De gyáva volt, aljas és pipogya — Nem merte otthagyni a kölykeit — Én értem nem merte otthagyni — Látod, milyen szép vagyok? — És mégsem merte — Te tudod, mit tud a mi vérünk — Óh, a gyáva, az utálatos — Ki tudnám ontani a vérét, a szivét kitépni és odadobni — nektek drágáim. — Egyszerre anyáskodva lágyult a hangja, mint akkor éjjel.' (Természetes volt ez, mert hiszen a macskáihoz beszólt:) — Jó papi lenne, ugye, kicsinyeim? Idegesen, fuldokolva zokogott föl: — Én ismerem az izét! Jaj, jaj! Ismerem bizony! És szörnyű ez, de kívánom újra. — De Eszter! — Esztikém! Halk sirás zümmögött most Azok ott benn össze ölelk eztek. XV. A hazajáró lélek lesuhant a lépcsőkön. — így már emberibb! Ezt suttogta, ismételgetve e vigaszt, amely mintha kárpótolta volna annyi csuf- izü szenvedéséért. ... Kiért az utcár^. Elküldte a kocsit s tétován állt meg a sokárnyéku utcácskában. Fellesett az ablakokra, de azok bágyadt fehér függönyeikkel le voltak hunyva, mint a halottak szeme. Csak alul, a párkányok felett félig nyílt .szemrésen rémlett elő a belső szobákból valami holt és hideg fény, aminő a megtört s fennakadt szemek .golyóján. kísért. Élettelen fény volt ez és semmivel nem biztató többé. De ez a halott lakás gyónt az imént. A benne kísértő elátkozott lélek elmondta titkát a másiknak: a hazajáró léleknek. Kegyetlen volt tudni, hogy amaz is szenved, de mégis jólesett. Elkapta a halott ablakokról riadt szemét és rohanni kezdett. El, csak pl innét, mert a bűvös kör kitárul, mint az ölelő karok és rabságba ejti őt. Nem mert odanézni többé, nem mert a delej vonzásának körében vesztegelni. . Rohant, rohant — Csak a körút sarkán lassudott meg menekülő rohanása.. Megállt. Mélyet lélegzett, mint a rab, ha túl van már a vár sáncain. Mélyet lélegzett és lehunyta a szemét. Maga elé igyekezett idézni annak az asszonynak az arcát. De ez nem sikerült neki. „... Nem az a halál, amikor az orvos az elnémult szív és süppedt mell fplé hajolva ezt motndja: — Vége! Akkor halnak meg igazán az életünk ho- lottjai, mikor hiába hunyjuk be szemünket, — nem tudjuk többé magunk elé idézni a kedves, vagy gyűlölt arcot." ...Vagy a kedves gyűlöletet. Mert ilyen is van! — XVI. ... Többé nem ment a városnak arra a tájékára. Megváltatott talán a hazajáró lélek? Nem kell többé kisértenie. Ki tudhatná ezt? * Ki tudhatná? Mert hiszen mindez nagyon régen történt. ‘ — Vgge. — %
