Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-30 / 197. (1531.) szám

I&áT auguszius 50, kea<u.

^1 a pompásan üdítő fogpaszta

Chlorod ont a ba,í,a ío9“«

Kis tubus ára 4'—, nagy tubus 6 korona.

Isrzeviczy Albert párisi besiéde a lefegyverzés kérdéséről

Az interparlamentáris kongresszus lefegyverezésl vitája — A magyar nemzet álláspontja: Csakis a győzőket is kötelező telles leszerelés felelhet meg az Igazi béke szellemének

Paris, augusztus 29.

Berzeviczy Albert, a magyar interparlamentáris csoport elnöke az interparlamentáris unió párisi kongresszusának negyedik napján, augusztus 29-én a lefegyverzés kérdésében beszédet tartott, melynek lényeges tartalmát a következőkben közöljük:

— Az 1922.-Í bécsi konferencia óta minden alkalommal tárgyaljuk e kérdést, de év- ről-évre csökkenő reménnyel és bizalommal, mert azt tapasztaljuk, hogy annak tárgyalása a Nemzetek Szövetsége kebelében mindinkább eltávolodik a céltól, ahelyett, hogy megközelítené azt. Minden évad uj kezdet, uj mentő eszmét hoz felszínre, de minden terv és minden mentő eszme az évaddal együtt letűnik a szintérről.

.4 most működő, a nemzetközi lefegyverzési értekezletet előkészítő bizottság jobban hasonlít egy a fegyverkezést, mintsem egy a lefegyverzést előkészítő bizottsághoz.

— A mi bizottságunk is, melynek javaslatát tárgyaljuk, bár szorgalmas munkát végzett, oly javaslatot terjeszt elő, mely már sokkal gyöngébb kiadása az eredetinek; mind több az, amit megengedni és kevesebb az, amit tiltani akarunk. Emellett a bizottság igyekvése oda látszott irányulni, hogy a kérdést megfossza politikai jellegétől és tisztán katona-technikai kérdésként tüntesse fel. Ámde ez hiábavaló igyekezet; a kérdést nem lehet külön választani a maga politikai vonatkozásaitól; mi nem vagyunk a Nemzetek Szövetsége, hogy félnünk kellene a politikai kérdések megvitatásától, és ezeken fordul meg a dolog; ahol a lefegyverzési szándék megvan, ott a technikai kérdések nem okoznak nehézségeket

— A fő politikai kérdés, mellyel a lefegyverzés összefügg, a bi|tonság kérdése. Ezt a kérdést tulajdonképpen mi, a legyőzött és le- fegyverzett államok volnánk elsősorban jogosultak fölvenni bennünket, mikor még nem is voltunk a Nemzetek Szövetségének tagjai és ; biztonságunkat senki sem garantálta, lefegy- ■ vereztek úgy, hogy támadás vagy megszállás esetében védeni sem vagyunk képesek ma- ! gunkat. Emellett bennünket oly államok kör- { nyeznek, melyek, még ha nem is az a szándé- 1 kuk, állandóan fenyegetnek bennünket kato- i nai felelősségükkel, folytonos fegyverkezésükkel s kifejezett militarizmusukkal. Mégis azok az államok hivatkoznak biztonságuk hiányára, amelyek, még ha bizonyos mértékben le is szerelnének, sokkal inkább képesek volnának a védekezésre, mint mi. Azt mondják: a mi bele nem gyugvásunk a jelenlegi állapotba okozza a háborús veszélyt; ez nagy tévedés.

Tőlünk senki sem kívánhatja, hogy bele- s

nyugodjunk ebbe az állapotba, de nai sok- 1

kai erőtlenebbek vagyunk, semhogy elé- s

gedetlenségünk fenyegethetné a békét. ^

azokban a részükben, amelyek reánk terheket rónak.

Ma az a helyzet, hogy a békeszerződések bizonyos rendelkezései,, amelyek például bizonyos tartományi autonómiákra, a kisebbségek jogainak védelmére, a lefegyverzésre vonat-' koznak, egyáltalán uemlétezőknek tekintetnek;1 sőt legújabban a Nemzetek Szövetségének' mulasztása már a választott bírósági eljárás j meghiúsítását is megengedi.

— Ámde a békeszerződések érvénye,

vagy egészükben fennáll, vagy egészükben megrendül. Ha egyes rendelkezései végrehajt- hatatlanok, revideálni kell egészüket. De az képtelenség, hogy a hatalmasabbak kiválogassák országuknak azokat a rendelkezéseket, amelyeket megtartanak és azokat amelyeket meg nem tartanak. Ez az ököljog uralmára vezet; az igy kezelt békeszerződések utóvégre senkit sem fognak kötelezni.

— Éppen azoknak, kik minduntalan a szerződések szentségét és érintetlenségét hirdetik, kell azoknak rendelkezéseit minden részükben, tehát a lefegyverzésre nézve is szigorúan megtartaniok, ellenkező esetben ők maguk fogják az azok érvényében vetett hitet aláásni.

Ebből a szempontból ajánlja szónok a bizottság javaslata értelmében hozandó határozatok a Nemzetek Szövetsége s az érdekelt hatalmak figyelmébe.

Nanhins társsa elesett

London, augusztus 29. Shanghaiból jelentik: A nankingi kormány valamennyi hivatalnoka Shanghaiba menekült. Az északi csapatok heves küzdelem után elfoglalták Nan- kingot. A lakosság Szuncsuanfang tábornok ünnepélyes fogadtatására nagy előkészületeket tesz. Csankiang körül tovább folynak a harcok. Shanghaiban nagy a bizonytalanság.

Az a mindinkább terjedő és megerősödő köztudat, hogy a békeszerződések igazságtalanságokat és képtelenségeket tartalmaznak, ingatja meg az e szerződések állandóságába vetett hitet.

— Mindnyájan örömmel üdvözöljük a lo- carnoi egyezményt, mint a legfenyegetőbb ösz- szeütközés veszélyének elháritóját; és mi lett a köevtkezmény? Hogy kevéssel utóbb Franciaország törvényt hozott, mely még az asz- szonyokat és gyermekeket is a honvédelem szolgálatába rendeli. Ez kétségkívül nagy hazafias áldozatkészség jele, csak nem a fokozódó biztonságnak és a lefegyverzési szándéknak tanúbizonysága.

Európa rendjét'és békéjét nem lehet állandóan csak a szuronyok hatalmára alapítani; annak a nemzetközi jogra kell alapulnia. Mi nem helyeseljük a jelenlegi békeszerződéseket, kívánjuk azok megváltoztatását, de ómig azok fennállónak, követeljük azok megtartását minden részükben, nemcsak

Az angol álláspont győzött a rajnai megszállás kérdésében

í

London, augusztus 29. A Foreign Office tudatja, hogy Anglia Franciaország és Belgium között "a rajnai megszálló csapatok számarányát illetően létrejött a megegyezés. Részleteket nem közölnek.

London, augusztus 29. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a mérvadó körökben nagy a megelégedés a megegyezés létrejöttén. Egyes híradások szerint a francia csapatokat nyolcezer, az angol és belga csapatokat kétezer emberrel fogják redukálni. A rajnai csapatokat tehát összesen tízezer emberrel csökkentenék.

Berlin, augusztus 29. Az uj koncesszióra a rajnai megszálló csapatok redukálását illetőleg a francia kormány máT a multheti minisztertanácson határozta el magát. A minisztertanács fölhatalmazta Briand külügyminisztert, hogy fogadja el a legutolsó angol javaslatot, amely szerint tízezer emberrel csökkentsék a megszálló csapatok létszámát. A londoni francia követ a francia választ már augusztus 26-án délelőtt nyújtotta át a Foreign Officeben. Párisi számadatok szerint a franciák 7200, az angolok 1500 és a belgák 1300 embert vonnának vissza. Paris, Brüsszel és London között a megegyezés végleges.

London, augusztus 29. A Daily Teleg- rül, de bízni kell abban, hogy el fog jönni az raph a rajnai megszálló csapatok redukálását' az idő, amikor a franciák a londoni szerzőkommentálva azt mondja, hogy ez egy két év- j dóst elég biztosítékul fogják tekinteni és nemvei ezelőtt tett Ígéret beváltása. Franciaor-, csak arról fognak tárgyalni, hogy mennyire szag ugyan még mindig azt hiszi, hogy nin- j csökkentsék a megszálló csapatok számát, hacsen elég biztosítéka a Rajna mentén és hogy, nem arról is, hogy a Rajna-menti tartományt nem lehetetlen, hogy a konfliktus újból felme- teljesen kiürítsék.

Ehhez hasonló incideus Nizzában is történt, ahol a kommunisták szintén gyűlést rendeztek és a rendőrség csak egy teljes óráig tartó harc után tudta a tüntetőket szétoszlatni. Számos letartóztatás történt.

Boston, aiigusztus 29. Sacco és Vanzetti hulláinak elhamvasztásánál nem folytattak le vallási szertartást. Miss Donovan, a védelmi bizottság egyik tagja beszédet mondott, amelyben a kivégzetteket mint a legvadabb plutok- rácia áldozatának mondta.

■iPlIlllllH HIIH Hlli

Tovább szélesedik a román államnyomda botránya

Bukarest, augusztus 29. Beszámoltunk arról a szenzációs öngyilkosságról, amelyet Tomescu, a Monitorul Oficiale nevű hivatalos lap és az államnyomda kiadóhivatali vezető tisztviselője követett el, búcsúlevelében megírván, hogy félt felébb valója, Falikoianu vezérigazgató haragjától, akinek vezetése mellett óriási összegeket sikkasztottak el állami pénzekből már évek óta. A bukaresti rendőrség tegnap házkutatást tartott az öngyilkos Tomescu igazgató lakásán. Megtalálták az igazgató végrendeletét., amelyben harminc millió lej értékű vagyonát feleségére és gyermekeire hagyja. A végrendelet szerint tiz millió lej adósság van bekebelezve Tomescu birtokaira, amely összeg Fálkoianu vezérigazgató kezéu sikkadt el, aki nagy kártya- veszteségei alkalmával gyakran kért kölcsönöket TomescutóJ. A rendőrség megállapította, hogy Kisenovben, ahol fiókja van a Monitorul Oficiálénak, ugyancsak óriási visszaélések történtek. A vizsgálat folyik.

Elhamvasztották Sacco és Vanzetti holttestét

Londonban a tömeg darabokra szakgatta az amerikai zászlót

Newyork, augusztus 29. Bostoni jelentés szerint négyszázezer ember Vett teljes csendben részt abban a körmenetben, amely Sacco és Vanzetti holttestét a krematóriumhoz kisérte. A rendőrség két részre szakította a menetet, de a tüntetőknek sikerült újra egyesülniük. Néhány perc alatt a rendőrség tehetetlen volt és az egyesülést nem akadályozhatta meg. Két embert letartóztattak, de megint szabadon bocsátották őket. A krematórium belsejébe csak kétszáz ember tudott benyomulni. A Sacco és Vanzetti védelmi bizottság egy tagja beszédben méltatta a két ember életét és azt mondta, hogy nevük a történelemben tovább fog élni. A holttesteket erre elhamvasztották.

London, augusztus 29. A T r afalgar - tér en tegnap délután nagy tüntetés volt Sacco és Vanzetti kivégzése miatt. Egy ember a Nelson-szoborra erősített amerikai zászlót petróleummal le akarta önteni, hogy a zászlót elégesse, de ebben megakadályozták. A zászlót a tömeg darabokra tépte. Cook, a bányamunkások szövetségének titkára kijelentette, hogy a Szabadság szobra ezentúl az egész világ szeme előtt mint a legkegyetlenebb gyilkosság szobra fog szerepelni. Kijelentette

továbbá, hogy ö és társai azon lesznek, hogy a bányamunkások uj forradalmát megszervezzék és vezessék.

Boston, augusztus 29. Az United Press jelenti: Mikor Sacco és Vanzetti hulláit a krematóriumba szállították, a rendőrség és a gyászolók között összeütközésre került a sor. A harc több percig tartott. Többszázezer ember volt az utcákon, hogy a menetet lássa. A hullákat autókon vitték a krematóriumba és mivelhogy az autók gyors tempóban haladtak, csak kétszáz ember tudott a krematóriumig velük lépést tartani.

Forradalmi tüntetések

Páris, augusztus 29. Különböző francia városokban újabb nagy tüntetések voltak Sacco és Vanzetti kivégzésével való kapcsolatban. Brestben a kommunista párt nagy gyűlést hivott egybe, amelyen a város kommunista polgármestere beszédet mondott. A tüntetők azután megkísérelték az amerikai konzulátus elé való fölvonulását. Ebben a lovasrendőrök megakadályozták a tömeget.

A tüntetők és a rendőrök között harcra került a sor. A tüntetők barrikádakal j akartak emelni, ami nem sikerült. Mindkét oldalon számosán megsebesüllek.

Újabb kormányintézkedés az őslakos nyomdaipar ellen

Ungvár, augusztus 29.

(Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Úgy a szlo- venszkói, mint a ruszinszkói nyomdatulajdonosok évek óta elkeseredett harcot folytatnak az államnyomdák ellen, mivel ezek konkurrenciá- jukkal egyenesen a szlovenszkói és ruszinszkói nyomdaipar létét veszélyeztetik.

Ez a harc eddig memorandumok beterjesztésére és tiltakozó gyűlések tartására szorítkozott. Újabban a kormány maga is meggyőződött arról, hogy az államnyomdák óriási meg'crhelteiését jelentik az állampénztárnak, mivel milliós deficitekkel dolgoznak, amelyet eltitkolni nem lehetett.

Nagy volt tehát a nyomd atuiajdonosok öröme, mikor hire terjedt, hogy a kormány teljesíti a nyomdatulajdonosok kérését és

a prágai államnyomdát kivéve az összes vidéki államnyomdákat beszünteti.

Ámde az őröm korainak bizonyult! A kormány ugyanis rendeletileg kimondotta, hogy

a vidéki államnyomdákat beszünteti ugyan, mint önálló üzemeket, de egyúttal, mint a/ prágai államnyomda, vidéki fiókjait továbbra is működésben hagyja.

Úgy a szlovenszkói, mint a ruszinszkói nyomda- iparosok a legnagyobb fö’háborodással értesültek erről a példátlan rafinériával kieszelt rendelkezésről, melyben jogos kérelmük csúf kijátszását látják. A kormány egyúttal

bizalmas utón felhívta a hivatalokat, hogy ezután még abban az esetben is az államnyomdákban készíttessék nyomtatványaikat, ha azok tiz százalékkal drágább ajánlatot advMk be, mini a többi nyomdaüzemek.

Ezzel a rendelkezéssel a kormány bizonyára enyhíteni akarja azokat a magas deficiteket, amiket az egyes vidéki — különösen pedig az ungvári — államnyomdák elértek.

A nyomdatulajdonosok e példátlan rendelkezések ellen újabb tiltakozó akcióra készülnek.

Tizenöt éves gyermekgyilkos anya

Becs, augusztus 29. Retz vidéki városkában egy tizenöt éves leány állati módon meggyilkolta újszülöttjét. Segitség nélkül hozta a világra, azután nyelvét kitépte, hogy megakadályozza a gyermek kiáltásait, majd torkát elvágta és a tetemet a klozettbe dobta. Azután elmenekült és most saját apja feljelentése következtében körözik.

3