Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-28 / 196. (1530.) szám

9 Itt? anguMtas 2g, rutámat 'PKXGM-TV'^ACífeR’ KTliliAK Véres féltékenységi dráma egy csepeli tömeglakásban két halottal • i ■' ■ jjffc A féltékeny férj meggyilkolta feleségének alvó kedvesét, majd az asszonnyal is végzett — Az agyagos gödör borzalmas titka Brad»pes4, augusztus 27. (Budapesti szerkesz- tőBégütnk tele f onjeíentóse.) Borzalmas kettős rab- logyiík osságnak jöttek tegnap a nyomára, amelyet miéig julius 17-ének éjidén követett el Kurucz György csepeli napszámos a vele közös háztartás­ban éíő Iviss Z'nuzsannáin. s annak sze re tőjén, Ka­rtiko Pálon. A Csepeltől egy óra járásnyira fekvő Király- uifarjor melled lakóit egy viskóban Kurucz György. Ifi élt közös háztartásban Kiss Zsuzsannával. A szűk, kié, egyszobás lakásban még több al­bérlőt: is tartóit a szegény napszámoscsalád s úgy létszák, ez okozta a borzalmas tragédiát, ami csak m öt héttol a véres eset után derült ki. Jolius 17-én ugyanis eltűnt az asszony , a viskóból * amikor a szomszédok Kiuruczot. megkérdezték, hogy hova'teát az asszony, egykedvűen válaszolta, hogy elszökött tőle. A náluk albérletben lakó Ka- rilko Pál ’ eiM'üraéss nem is tűnt föl, mert a kis la­kásban gyakran változtak az albérlők. JüI'Lus 18-án ' Mitoigdíóbá jött Kurucahoz egy Füle Sándomé nevű asszony Kiskörösről. Anniikor a kis lakásban csak a férfi fogadba őt, meg is kérdezte: . . .. . . . — Hlát a felesége,hpd van, Kurucz bácsi? Az azonnal kész. volt a válasszal: — Megszökött a szeretőjével! — No és a ruháit ií'thagy ta? — kérdezte újból az asszony, mert a szobában körülnézve, ott látta a fogáson miág Kiss Zsuzsa szoknyáit. Ez a , kérdés már Láthatólag meglepte a férfit a zavarodottan osák kis idő múlva válaszolt: — Igen., igen, nagyon gyorsan szökött! Ezzel már -. küldte i s el F ülén ét Kurucz. Másnap névtelen följelentés érkezett a kiskő­rösi csendőrséghez, amelynek Íróija annak a gya­nújának adott kifejezést, hogy Kiss Zsuzsanna ta­lán mégsem szökött meg kunira lakásáról, hanem ■valami büníótoy-rejlik a dolog mögött. A csendőr- pég nyomozni is. kezdett, majd a budapesti rend­őrségtől ként segit«é‘get* A rendőrségen újból ki- im/lígatték Ftilenót. aki részletesen elmondta Ru- rumnál tett. látogatását. A detektivek most foitanitotfcák Füle Sánid er­őéit. hogy menjen el újból Kuracahoz azzal, hogy7 a ietöeéégé, Kiss Zsuzsa, a rtapökfban nála járt és Iliéire*! a ruháit. . . : Föte SÍHtídm«v-igy W 'tfetf.' Tegnapelőtt beálif- ihetfc Kurucdioz. ■,f ■■? :n7: II.■ Kuwlc* báost, . nagy újságtól mondóik! — kezdte az asszony, — A min apában nálam járt a feíéeége a kért, hogy hozzlam el Kurucz bácsitól az ő ruháit. Eljöttem, hogy a ruhákat elvigyem! A férfi összerezzent s ekkor árulta ©1 magát. — Magánál járt Zsuzsa? — kérdezte megle­petten, — az teljesen lehetetlen! S ’a ruhákat nem is adta oda. Az asszony ezt elmondta a deröktiveknek, akik tegnap este meg­várták Kuruozot, amint a csepeli lőszergyárból hazafelé tartott — itt volt ugyanis alkalmazás­ban —, megállították. Kuruczot s egyenesen a szé­niébe mondták, a szörnyű vádat- Kutucz nem is próbálkozott védekezni, azonnal vallott. — Igen, ®gy fejszecsapással megöltem őt is, meg a szeretőjét! Qft feküsznek most is mind a kettem az udvaron levő agyagos gödörben! Kuruczot erre azonnal letartóztatták a beszál­lították a rendőrségre, ahol részletes vallomást ■tett. Eltmondotta, hogy amikor Kariko hozzájuk al­bérletbe költözött,: rögtön látta, hogy az asszony­odat nagyon megértik egymást. Ez nagyon fel- boöszaiíttpta; őt. Július 17-én este szokás szerint lefeküdtek. A szobáiban levő egyetlen ágyban ■ az asszony feküdt, ő. maga a földöm, miig Kariko a primőrén aludt. Éjszaka felébredve, Kahikot az asszonynál találíta az ágyban. Mindketten aludtak. Ezen annyira feldühödött, hogy tötoagadta a közéiben lévő fejszét s azzal oly fcatóalhnasatt mért Katriko fejére, hogy az jajsré nélkül meghalt. Az asszony felébredt, de már késő volt. — Te sem fogsz engem többé megcsalni! — kiáltotta a- vértől ittas férfi e hirtelen fejszecsapé ssal az asszonyt is eflné- mi,tofta. Azután előbb Karikoi, majd az asszony holttestét ikfivonszolra a vályogáé gödörhöz s a nyolc méter Tnidly árokba dobta. Földet hányt rájuk s minit, a'ki.a legjobb,an végezte dolgát, megmosta a fej- síét, a ruháját :s nyugodtan lefeküdt. Másnap kezdte terjeszteni a felesége szökéséről1 szóló híreket. . Kurucz Györgyöt ma délelőtt rendőri bizott­ság Medret ében elvitték. a t-ertt szihelyére s exbu- máitták. a két, már oszlásnak induló holttestet. , Kurucz az egész aktus alatt a legnagyobb nyu­godtsággal viselkedett a a két holttest mellett estek annyit mondott, hogy nagyon éhes, adja­nak neiki rataná ennivalót. Aímlilbor pedig odátnyújtották neki az ételt, a leg­jobb étvággyal fogyasztotta azt el áldozatai mel­lett egy kövön. Majd folytatta Vallomását, amely­ben elmondotta, hogy Kariko ruháit elzálogosí­totta, az asszony ruháit pedig Stedkimger Erzsébet­nek adta, abiiveV az eset óta közös háztartás­ban éüí. A detektívek azonnal eSŐvezették Stecfkimger Erzsébetet is, aki ellen alapos gyanú • merült fel, hogy tudott a gyilkosságról s talán segédkezett ta az áldozatok eltakarításában. Az asszony egyelőre mindent tagad. .Az eset borzalmasságát tetézi még az is, hogy a rendőri bizottság Lelete szerint, az asszony holt­testén olyan jelek mutítakoztak, amelyek nem zár­ják ki azt a lehetőséget, hogy az asszony még élt, 'amikor Kurucz őt a gödörbe földelte. Rabi dg; Okosságról van szó? A mai nap folyamán lefolytatott nyomozás mindinkább erősíti azt a föltevést, hogy a gyilkosság nem is annyira szerelolmfélté s b ő 1, hanem rablása szándékból történt. Erre vall az a körülmény is, hogy a gyilkos az áldozat értéktárgyait és ruháit rögtön értékesí­tene, de nem kevésbé az is, hogy7 alig néhány nappal a tett eLkövetése után mór uj asszony, Stedkinger Erzsébet, volt a háznál, A rendőrségen egész nap tartottak a kihallgatások, amelyek so­rán Kurucz egyik szomszédja elmondotta, hogy eml'étkszf'k arra, hogy körülbelül a gyilkosság megtörténte után néhány nappal '■ö'js/27 , ■ ■ , Utazni szándékszik Eszakamerikába, Kanadába, Argentínába, Brazíliába, Urngnayba, íCeletázs-iába, Ausztráliába avagy Afrikába? Kérjen költségvetést és tervrajzokat az e£ Szeresen vezérügynökségétől Wy&ernsfcá ul. © Modern gőzhajók. — Elsőrendű ellátás. — Kitűnő és példás kiszolgálás. látta Steckingernét. amint a patakban rémes ruhákat mosott. Amikor megkérdezte az asszonytól, hogy miitől véres a ruha, csak annyit válaszolt, hogy a gyár­ban megvágta magát s ezzel kötöztök be sebét. Ez a vallomás viszont azt a gyanút látszik megerősí­teni, hogy Stetíkimger Erzsébet be volt avatva a borzalmas gyilkosságba 6 a tettet előre elhatáro­zott szánd ókkal követt ék el. Kurucz. előtt ma délelőtt kihirdették az elő­zetes letartóztatásról szóló végzést. „Újabb háború fenyeget, ha a nemzeti kisebbségeket nem biztosítják a teljes megsemmisítés politikája elten4* — Sir Dickinson a kisebbségi kértíésr©! — Géni, augusztus 27. Sir Willoughby H. Dickinson, a híres szociológus, érdekes cik­ket irt a kisebbségi kérdésről és cikkében rámutatott azokra a veszélyekre, ame­lyek e kérdés megoldásának halasztásá­ból származhatnak az európai békére. Dickinson cikkében mindenekelőtt rámutat arra, hogy a kisebbségek merőben különböz­nek a többséget alkotó népektől és e különb­ség okait fejtegeti, majd a következőket mondja: r , Ha a nemzeti kisebbségeket nem bdzto-? sitják az elnyomás, a teljes megsemmisítés politikája ellen, é ::;V nem lesz elkerülhető az újabb háború. Ha azt mondanák a kisebbségeknek, hogy a békeszerződéseknek a kisebbségek védelmé­ről szóló része csak korlátolt időtartamra volt érvényes, ez nem jelentene mást, mint a kisebbsé­gek elpusztulását. Ennélfogva elkerülhetetlen, hogy az európai békét aláíró hatalmak jelentsék ki a béke- szerződések e feltétélének állandóságát. Ha ezt nem teszik meg, elkerülhetetlenné válik, hogy a kisebbségek azokhoz az államokhoz forduljanak segítségért, amelyektől elszakí­tották őket. Mindezek ellenére azt kell látnunk, hogy sokán, az állami szuverénitás magingathatat- lanságára hivatkozva, mit sem akarnak tudni a kisebbségek szerződéses jogairól, amelye­ket pedig szerződésben biztosítottak és ame­lyek a Nemzetek Szövetségének védelme 'alatt állanak. / ■ 5 SiT' 'Dickinson a békeszerződések íeltéte­Ibitk b# a kisebbségek „Magna chartájának" nevezi és kijelenti, hogyha valóban betartanák az államok a nemzeti kisebbségekkel szemben vállalt kötelezettségeiket, a kisebbségi kér­dés rövidesen rendezve lenne. A Nemzetek Szövetségének tanácsa azonban, sajnos, eddig arra az álláspontra helyezkedett, hogy inkább bocsátja a kérdést vitába, mintsem azon le­gyen, hogy a kisebbségek megkapják jo­gaikat. Szlovák miniszterek—mentsétek meg egy szlovák család életét! Egy szlovák vasutas S. O. S. kiáltása a Prágai Magyar Hírlap szer­kesztőségében — Akit tizennégyszer ígéretekkel bocsátottak el a vasntügyi minisztériumból ■— „Nem akarok családirtó lenni!.. Prága, augusztus 26. A szerkesztői posta halmazába, amelyet munkatársaink szorgos munkával tanulmá­nyoznak, szortíroznak és dolgoznak fel, gyak­ran kerül egy-egy szubjektív irás, néha csak egyszerű sárga levelezőlapon, de ez a pár sor megdöbbentő élettragédiákat takar, ame­lyek mellett meg kell illanunk, el kell tű­nődnünk, hogy azután keserű érzéssel olvas­suk tovább az uj levél uj tragédiáját. Szloven- szkó és Ruszinszkó őslakos népének érdekei­ért harcolunk nemzetiségre, fajtára, feleke- zetre való különbség nélkül s megérzik ezt a tömegek is, amikor bizalommal, szeretettel fordulnak hozzánk segítségért. És mi segítünk is, amennyiben rajtunk áll, csakhogy erőink nagyon korlátoltak, azok pedig, akiknek a segítés kölelességük volna, elzárják szivüket a szenvedő, rettentő nyomorúságban sínylődő embertársaik könyörgése elől. A mai posta Sztovenszkó egyik községé­ből hozott egy megrázó kérelmet. A primitiv, tört magyarsággal irott levelet egy egyszerű szlovák nemzetiségű vasutas irta, aki a ma­gyar szövegbe szlovák szavakat kever s a magyar szavakat szlovák Írásjelekkel látja el. Arra kér bennünket a szlovák vasúti ka­lauz, hogy közöljük vele az összes európai fővárosi lapok, valamint az amerikai nagy lapok cimeit. írjunk meg minden városból egy lapcimet, mert hozzájuk akar fordulni segélyért. „Itthon, a hálámban mini tényleges vas­utas 480 korona havi fizetésemből, két fiúgyermekemmel nem tudok megélni és hogy félek, hogy valami gyors katasztró­fa fog bekövetkezni családomban". Különösen az amerikai szlovák lapok cí­me iránt érdeklődik a szerencsétlen ember, mert azt reméli, hogy szlovák nemzettestvé­rei segítenek rajta. „Tessék velem tudatni Ford autógyáros, Lindberg pilóta és Chamberlain címét is, mert hozzájuk akarok fordulni segélyért. Felajánlom nekik két kis fiamat, hogy neveljék fel őket, mert itt a mi republi- kánkban senki sem segít rajtam. Tizen­négyszer voltam a vasutiigyi miniszté­riumban jogos előléptetésemet kérni. Franké dr. és Riha dr. miniszterek kezet adtak rá, hogy megkapom. Négy éve szen­vedek és várok, de hiába". Én mindig hűséges szlovák voltam — folytatja —, de éppen az a baj, hogy szlovák vagyok. Még egy utolsó lépést kisérlek meg s ha akkor sem segítenek, a külföldhöz könyörgök irgalomért, de igy mindnyájunknak éhen kell halnunk. Ez a hozzánk érkezett levél lényege. A szlovák vasúti kalauz még a szlovák minisz­terek címét is kérdi tőlünk. Megírjuk neki, legalább újabb ígéretet kap szegény. De ha valamelyik szlovák miniszter vagy befolyásos politikus meg akarná menteni derék szlovák neipzettestvérét, szívesen informáljuk őt s bemutatjuk néki a hozzánk érkezett levelet; A postatakarókpénztári egyezményt Jugoszlávia is ratifikálta Budapest, augusztus 27. A MTI jelenti: Tegnap . a külügyminisztériumban Tádics Jewren, a jugoszláv királyság budapesti ügy­vivője átnyújtotta Walkó Lajos külügyminisz­ternek a Magyarország, Ausztria, Lengyelor­szág, Románia. Csehszlovákia és Jugoszlávia között a régi magyar királyságtól, illetve az osztrák császárságtól átcsatolt területeken lakó honosoknak a magyar királyi postataka­rékpénztárnál fennálló követeléseinek át­utalásával összefüggő kérdések rendezésére vonatkozó egyezmények Jugoszlávia uralko- dója által történt megerősítéséről szóló ok­mányt. Ez egyezményt, már valamennyi or­szág elfogadta Lengyelország kivételével, de remény van rá, hogy Lengyelország is a kö­zel jövőben meg fogja azt erősiteni. Borzalmas éjszaka az Aitaistá Óceánon Ncwyork. augusztus 27. A ma kikötő hajók borzalmas viharos utazást tettek meg az Atlanti Óceánon. A hajók' legénysége teljesen kimerült. Egy 80—100 mérföldes sebességgel száguldó or­kán annyira, felkavarta az óceánt, hogy az ötven láb magas hullámok minden pillanatban a hajók fedélzetét öntötték végig. A Hullámok úgy do­bálták a hajókat, mintha dióhéjak lettek volna. Legnehezebb útja volt a Mattba Washington olasz hajónak,' amely 617 utast ‘ stfállitöTt és egy , nápos késéssel' érkezett nieg. A hajót kedden éjjel támadta meg a vihar', amelynek hevessége szerdán még csak fokozódott,' úgyhogy az utasok egész éjszaka egy pillanatra sem hunyhatták le a szemüket. A fedélzeten utazó utasok az egész éjjelt imádsággal töltötték Az asszonyok hiszté­rikus sírásban törték ki. Hatvan utas megsebe­sült s orvosi kezélésb'en kellett őket részesíteni. Az sr nemzetgyiiFás versengő pártjai London, augusztus 27. Az ir szabadál­lam nemzetgyűlési választásait szeptember 15.-én tartják meg. 152 mandátum vár betöl­tésre. A kormánypárt 100, a De Valera párt 80 és a munkáspárt 50 jelöltet állít. Fardőző gyerm-2íreket elragadott a viíiarhaSiám Paris, augusztus 27. A Matin jelentése szerint három 12—15 éves gyermeket, akik egy Sables d'Olonneban szünidőzö gyermek- csoport tagjai voltak, fürdés közben egy vi- barhullám magával sodort. Egy magyar hercegnő súlyos balesete Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesz­tőségiünk: te’lefonjelenlése.) Tegnap délben súlyos ■baleset érte a főváros szivében Rohan Ra'lph her­cegnőt, született Luzsénszky bárónőt. A hercegnő a K'loitiM-pailoía előtti gyalogjárón menit hazafelé, amikor hirtelen nagyobb kőtörmelék hullott alá a házról s egy7 hatalmas kődarab a hercegnőre esett, aki ájultan bukott el a földen. A járókelőik azonnal segítségére siettek s csakhamar megje­lentek a mentők is. Megállapították, hogy a her­cegnő jobbkarja két helyen eltörött s derekán és teste egyéb részén is több zuzódási sebet szenve­dett. Súlyos állapotban száLMtötbák be a szanató­riumiba. A kőtörmelék lezuhanásának okát eddig még n?-ni kikerült' mégáltapáitamii. Munkások nem dolgoznak a palotán, igy valószínű, hogy7 a kőda­rabok véletlenül váltak le a ház faláról. Szeren­cse, hogy a kőomlás nem okozta halálát a her­cegnőnek, mert szakértők véleménye szerint mint­egy7 száz kiló kőtörmelék hüllőit alá. Moszkva tovább akasztat Moszkva, augusztus 27. Moszkvában csütörtökön három halálos Ítéletet hajtottak végre. A három elítéltet Turovnak, a szovzet- uib.ó. egykori berlini meghatalmazottjának meggyilkolásával vádolták^

Next

/
Thumbnails
Contents