Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-28 / 196. (1530.) szám
10 í9Z7 kdpittai 23$, rasárn&p. Hathónapi kényszermunka — öngyilkossági kísérlet miatt Stephaaie Gray angol reményi írónő különös törvényszéki tárgyalása London, augusztus 27. A marylebone-i rendőrbiróság egyszerű szobája tegnap délelőtt csakúgy virágzott a jó társaság hölgyeinek káprázatos toalettjeitől. ..Mindenki" megjelent ott. aki még Londonban volt. Sőt, .cokan nem resíelték a fáradságot s nyaralóhelyeikről is bejöttek, hogy végighallgassák ;,A Bálvány “ szerzőjének tárgyalását. A Bálvány egy regénynek a címe, amelyet Stephanie Gray írónő irt. Amikor befejezte a munkát, elvitte az angol főváros egyik kiadójához. — Uram, — szólt a regényirönő a kiadóhoz — elhoztam önnek azt a regényemet, amelybe egész életemet belefektettem. — El fogom olvasni — válaszolt, a kiadó — s néhány hét múlva szíveskedjék eljönni a válaszéit. — Köszönöm, de figyelmeztetem, hogy az életem van benne. Néhány hét múlva a regénylrőnő ott volt a kiadónál. — Elolvastam, — szólt a kiadó komolyan — igen érdekesnek találtam, mindamellett végtelenül sajnálom, de nem vállalkozbatom arra, hogy a regényét kiadjam. gyilkosságot képes elkövetni... Különben is azt hallom, hogy ön a kórházban, ahol magához térítették. azt mondta az orvosoknak, ne fáradjanak, mert mihelyt teheti, ismét öngyilkosságot fog: elkövetni. — Az akkor volt... azóta visszanyertem az életkedvemet. Van egy nagyszerű regénytémám, amelyet ki fogok dolgozni... Életkedv A biró kihallgatott néhány tanút, aki azt vallotta, hogy az utóbbi időben Stephanie Gray csakugyan életkedvről tett tanúságot. — Jól van, — mondta ki a biró az ítéletet, egyelőre nem ítélem önt hat hónapi kényszermunkára. Három hónap múlva jöjjön megint ide s meglátom, milyen a kedélyállapota. Ha 'akkor azt iáíom, hogy egészséges elveket vall, akkor végképpen fel fogom menteni. A hallgatóság körében lévő előkelő közönség csalódottan távozott, •— nem hallhatott semmit abból a regényből, amelynek a kiadását a kiadó oly makacsul visszautasította. A bélvattai „próféta" „Csodálatos Eletkrdnikája” a bíróság előtt Akinek él etében háromszor jelent meg a Szentlélek? — A pozsonyi törvényszék elmarasztalta könyve nyomtatási költségeiben (A P. M. H. munkatársától.) A pozsonyi törvényszék tegnap érdekes keresetet tárgyalt Neufeld Samu pozsonyi nyomdatulajdo- nos több ezer korona erejéig beperelte Orosz Miklós bélvattai kisgazdát, mert ez megrendelt nála egv könyvet, amit a nyomda annak rendje, módja szerint, kiállított, de a megrendelő kisgazda nem vette át. A pör előzményei a következők: A múlt év elején apróhirdetés jelent meg egy pozsonyi lapban, Sin élv „életkrónika, befejezéséhez krónikáiról" keresett. Egy állásnélküli pozsnvi újságíró, B. Gy., jelentkezett is és megtudta, hogy az apróhirdetést Orosz Miklós bélvattai gazdálkodó, volt szabómester, adta fel, akinek állítása szerint életében már három ízben jelent meg a Szentlélek és ezt a „csodás" históriát a maga ákombáko- mos betűivel papírra is vetette Orosz Miklós uram, csak Íródeákra volt még szüksége, aki a zamatot, adja meg az életkrónikának. Nosza, nyomban meg is alkudtak. A kéziratból az újságíró formás históriát fabrikált, amelyet Drosz Miklós gazda a Neufeld-nyomdában A túlságos realizmus ártalmas Stephanie Gray- egy negyvenéves, még mindig f?ép asszony, elsápadt, amikor a kiadó szentenciáját hallotta. Dadogva kérdezte, hogy miért u'as’fia vissza a munkáját? — Én az egész életemet dobtam bele ebbe a regénybe. — érvelt Stephanie Gray — és erős a meggyőződésem, hogy a közönségnek is tetszene. A kiadó mosolyogva jegyezte meg. hogy éppen az a baj, hogy a közönségnek túlságosan tetszenék. — Ha kiadnám a könyvéi, — folytatta — néhány nap alatt elkapkodnák. Engem azonban minden való'gin őség szerint becsuknának. A 'riadó részletesen kifejtette ezu'án, hogy a regény túlságosan realisztikus. — Ön leírja benne példának okáért — úgymond egy tengérésztiszt és a felesége nászéjszakáját... ez túlságosan realisztikus. Ilyesmit az angcl közönség elé nem lehet vinni... Stephanie Gray most kiegyenesedett és in- dignálódva igy válaszolt: • —. Többször, mondtam önnek, hogy ebbe a regénybe életemet fektettem. Nos, tudja meg, ezt * nászéjszakát én éltem át. Az én férjem tengerészkapitány volt, tiz., évvel ezelőtt feleségül veit és én mindent hűségesen leírtam. — Éppen.ez a baj, — vetette.halkan közbe a kiadó. . —• De hiszen a kritikusok mindig azt kívánják. hogy az életet írják meg. Most én megírtam az életet és ön nem akarja kiadni a könyvemet. Mii. iehetek én róla, hogy az élet ilyen? . A . .kiadó hajthatatlan maradt. Nem engedte magá' eltéríteni a szándékától. Neki nem kell a botrány $ nem akar összeütközésbe kerülni a törvénnyel. Öngyilkossági kísérlet — és törvényszék Az írónő nevetve távozott. Alighogy hazaérkezett a lakására, á.töltözködött, az Íróasztalához ült és a következő néhány sort. vetélte papirosra: , Nem tudom túlélni azt a gyalázatot, amelyet ma a sors rám mért. Életem fél munkáját irtom meg és ezt a kiadó visszautasította. Nem kell az ilyen élet, meghalok..," S'éphanie Gray kinyitotta a gázcsapot és azután lefeküdt a pamlagra. Másnap reggel itt ialál- ták meg elaléltan. A kórházba szállították, ahol hosszas fáradozás után magához térítették. Amikor annyira jobban lett, hogy a bíróság elé állíthatták, a bíróság kitűzte a tárgyalást. Stephanie Gray ma még baloftbalvány volt, alig tudott a lábán állni. — Nem tudja ön azt, — kérdezte a biró — hogy öngyilkosságot elkövetni büntetendő cselekmény? Miss Stephanie csendes mosollyal válaszolt: — Tudtam, de azt gondoltam, hogy sikerülni fog az öngyilkosságom és akkor ön, biró ur, nem vonhat majd felelősségre. A biró ezután aziránt tudakozódott, miért követte el az öngyilkossági kísérletet. Amikor meg- hallo’ta az okot, csudáikozva jegyezte meg: — Emiatt a halálba kívánkozik?... Nem olyan nagy dolog az, hogy egy regény nem jelenhetik meg. A regény regénye Stephanie Gray arra kérte a bírót, engedje meg neki, hogy felolvassa a visszautasított regénynek a' nászéjszakáról szóló fejezetét, amely miatt a kiadó vonakodott a könyvet elfogadni. — Ennek a témának a vitatásába én nem bocsátkozhatom bele. Én csak azért vagyok itt., hogy önt felelősségre vonjam, mert el akarta dobni magától az életet. Az ön nászéjszakájához nekem semmi közöm nincsen. Stephanie Gray tovább is amellett kardoskodott, hogy a nászéjszakáról szó'ó fejezetet a közönség tudomására kell hozni, mert ezzel bebizonyítható, hogy az ő álláspontja a helyes, nem pedig a kiadóé. — Nem érdekel a dolog — tiltakozott a biró — én most már a büntetést fogom kiszabni. Az a szándékom, hogy hat hónapi kényszermunkára fogom önt elítélni. — Én szívesen szabadonereszteném önt, — fej'egette a bíró, — de hogy lehet szabadon ereszteni egy olyan nőt, aki ilyen lappalia miatt 6nnyomatott ki. A százhatvan oldalas könyv citne ez lett: „Orosz Miklós bélvattái kisgazda csodálatos életkrónikája, akinek a Szentlélek, megjelent. Írtam embertársaim lelkének megvilágítására és épülésére én magam: Orosz Mik- íós.“ A könyvet azonban a megrendelő nem vette át és a világ igy nem értesült Orosz Miklós csodálatos élefkrónikájárói. Pör lett a dologból, polgári kereset, amit Orosz Miklós bizony elveszített. Bélvattán Orosz Miklóst mindenki a „próféta" néven ismeri. Orosz Miklósnak az a rögeszméje, hogy neki életében már három ízben megjelent a Szentlélek: hatéves korában, majd amikor első feleségét temették, a halotti toron, és végül egy ízben galamb képében. Orosz Miklós kicsiben a saját maga személyére vonatkozólag már megvalósította Páneurópa eszméjét, — amint maga mondja. Eddig három felesége volt: egy olasz, egy cseh és égy magyar. Amit tehát a konferenciákon nem tudnak elérni, az egymáshoz való közeledést, azt elérni vélte ő házasságai révén. Világitó állatok milliói élnek a tengerben s a szárazföldön A tudomány megmagyarázta a csodálatos fényforrások lényegét — Mit tanulhat az ember a világitó állatoktól Az újabb technikai haladás a hőfejlesztés és a világítás terén csudákat müvei; de nincs az a technikai leleményesség,1 amit fül ne szárnyalna a természet. Az emberi és állati test a születéstől a haláláig termeli a meleget, csekély ingadozással majdnem mindig ugyanakkora a hőmérsékletünk és az állatok és növények számos fajtái világítanak olyan tökéletességgel, aminőt még a legmondernebb világiiófechnika sem tudott megközelíteni A fermészfben előforduló világítások rejtélye régóta foglalkoztatja a tudósokat, de csakis a biológiai ludományoknak a fizikai és kémiai kutatással szövetkezése dérit némi fényt erre az érdekes jelenségre. Ma már tudjuk, hogy a döglött hal, vagy a romlott hús, vagy a korhadt fa titokzatos világítása, amit néhány évtized előtt még az elhalt izmoknak tulajdonítottak, apró növényi vagy állati szervezeteknek tulajdonítható. Vannak világító gombák és világító baktériumok, és tízezrekre menő apró állatfaj képes világitani. Meleg nyári estéken csónakunkat tündéries fényes sávok követik a tengeren, amelyek sokmillió apró élőlény parányi mécseseiből keletkeznek. Vannak olyan halak, különösen a tenger mélyén élők között, amelyeknek külön szerveik vannak a fény produkálására. Némelykor e szerv a bal fején egy hosszúkás, ide-oda mozgatható nyúlványon van, mellyel bevilágítja az állat a környezetét, hogy a táplálékát megtalálja. Akárcsak a mi fényszóróink, úgy működnek esek a világitósservek. Van olyan hal is, amelynek oldalán vannak elhelyezve a lámpásai és kicsiben olyan, mint a kivilágított hajó, melynek oldalán ragyognak a fényes szemei. A világitőszerv alkotása is igen érdekes. Olyan, mint a szem. Van benne egy lencse, amely azonban nem arravaló, hogy, mint a szemlencse, a külső fényt összegyűjtve a szem belsejébe juttassa, hanem fordítva, a belső fény kivetítésére szolgál. De a fény az állati szövetre ártalmas, ezért védekezik a szervezet az erős fény ellen a szempillával, a pupilla összehúzódásával és a nemes szervek elrejtésével. A világitó állatok is édekeznek a saját világosságuk ellen. Nemcsak reflektoraik vannak, amelyek a fényt, egy bizonyos irányba terelik, hanem ernyőik, is vannak, amellyel a fénynek elterjedését a szervezet Oelsejében megakadályozzák; sőt egyes állatoknál színes ernyők is előfordulnak, hogy csak bizonyos hullámhosszú sugarak juthassanak a szervezetbe és az ártalmasok visszaíar- tassanak. Csodálatos alkotásuak ezek a világitó szervek; egyik csodálatosabb, mint a másik. De talán a legérdekesebb világitóállat mégis a Hátső- Indiában élő halfajta, amelynek a szeme körül egy jelentékeny nagyságú világitő szerve van, amelyben a hallal közös háztartásban élő baktériumok tanyáznak. A közös háztartás, az úgynevezett szimbiozus mindkét félre nézve előnyös. A hal világitó szervhez jut, mellyel a környezetét megvilágítja, hogy a táplálékát fölle'hese, a baktériumok pedig lakást és élelmet kapnak, mért a hajcsöves edények ezrei viszik nekik a táplálékul szolgáló vért és a világifáshoz múlhatatlanul szükséges oxigént. E világitó baktériumok éjjel-nappal világítanak, ami a házigazdának némelykor, mikor sötétben akar maradni, kényelmetlen. De segít magán. Van egy szempillaféle ernyője, amelyet tetszés szerint használhat ég ha nem akarja a környezetét megvilágítani, az ernyőt a világító szerve elé vonja. Ez az állat, melynek tudományos neve Photoblepharon, a legcsudálafosabb állatok egyike. A világitól Ampája olyan fényes, hogy a bandai halászok, levágják, eltávolítják előle a szörnyűiét pótló ernyőt és egy egész éjszakán át használják a halászatuknál a tenger megvilágítására, a hátak oda csalogatására. Fölmerül a kérdés, minő módon produkálja a természet a fényt? Már Boyle, a hires fizikus 250 évvel ezelőtt kimutatta, hogy a szentjánosbogarak csakis akkor világítanak, ha levegőjük van. Nyilván a levegő oxigénjére van szükségük a vi- lágitásloz. Később az"olasz Spailanzani kimatatta, hogy vízre is szükség van a világitó állatnak. Újabban megállapították, hogy ff világító állat fénylő szervében kétféle anyag van; az egyik a luciferin, amely a tulajdonképpeni világítóényag, a másik pedig maga nem világit, csak arra szol - gát, hogy a lu-ciférint rábírja az oxigénnel való egyesülésre. Ez az úgynevezett luciferase. A luciferint a lueiferagetől el is lehet választani. Újabban mindkét anyagot kémiailag már alaposan meg is vizsgálták. A természet a fényt úgy produkálja, hogy a luciferint az oxigénnel egyesíti, máltai világitóvá válik. De ez sz egye:-"’' - nem olyan, mint a közönsége# , kémiai vegyülés. A természet a maga gazdaságos háztartásában ezt az értékes anyagot nem akarja elpazarolni. Úgy bánik vele, mint a mi vérünk vörös festékével, a hemoglobinnal. Ez is egyesül az oxigénnel, lesz belőle oxihemoglobin, de ha eltávozik belőle a levegő (akár csak kiszivattyúzzák belőle), akkor megint visszatér az eredeti hemoglobin. 4A luciferin is egyesül az oxigénnél, hogy világíthasson, de nem ég el úgy, mint más szerves test, nem keletkezik szénsav, hanem a pihenés szakában, midőn az állat sötétben van, újra szétválik a luciferin és az oxigén. Micsoda ideális lámpást alkotott a természet! Ha a gyertyánk vagy az olajunk az égés után mindig magától megújulna, minő gazdaságos volna a mi világításunk is! Vagy ha valamikor oly. tökéletes lest a kémiai technika, hogy mesterséges luciferint állít elő, amellyel világíthatunk, minő ideális állapotok lesznek! Az állati világítás egyébként is egészen más, mit a m: világításuk. Röviden ezt úgy fejezhetjük ki, hogy a mi világításunk meleg világítás, áz állati világítás pedig hideg. Mit értsünk ezen a rövid kifejezésen? Minden anyag világítóvá lesz, ha bizonyos hőfokra melegítjük, 500 fok körül minden anyag vöröses fényt bocsát ki és minél magasabb lesz a hőmérséklete, annál fehérebbé válik a fénye. A világi'ótechnikának. ennek a legmodernebb technikának eszerint voltaképpen az a főproblémája, hogy olyan anyagot találjon, amely igen magas hőmérsékletre hevíthető, anélkül, hogy megolvadna.. A villamos lá m páink bán b a szni át Wol iram - szál 2000 foknál magasabb hőmérsékletre hevfit. Ha a nap melegét, az 5000 fokot el tudnék érni; akkor nappali fényt adnának a lámpáink. De igen nagy baj, hogy hevítésre szolgáló energiának csak igen kis része az, ami a világítást létesíti, a legtöbb energia a melegítésre használódik. Mindössze legfeljebb 2 százalék energia termeli a világossgáot, 98 százalék pedig a melegítésre váló. Ha olyan világitórendszerünk volna, ami csakis fényenergiát ad, akkor a mai 100 lóerő helyett csak 2 lőerő kellene a világításhoz, vagyis a mai széníogyasziásnak ötvenedrészére volna szükségünk.. Nelon Harvey, a Princéton egyetem biológusa. aki az állati fényre vonatkozólag újabban igen értékes vizsgálatot végzett, a baktériumok- termelte fény energiáját megmérte és megmérté a baktériumok táplálására szolgáló'kémiai energiát és arra az eredményre jutott, hogy a baktériumok a kémiai energia IS százalékát adják vissza mint sugárzó.^' energiát. A mi legjobb világításunk a fölhasznált energiának 2 százalékát adják vissza mint világitóener- giát, az állati szervezet pedig legalább is a 16 százáfékát- Az áüatr és':ttövéayi világifás fízifeájá- föl <>s kémiájától még sokat kell tanulnunk, hogy a világításunk gazdaságosabb és tökéletesebb legyen. Megtanultuk a baltól az úszást, a hajózást, a madártól a repülést, a féregtől a szomorú emlékű fánkot, talán a sok egyéb között, amit a természettől még elleshet az ember, a szentjánosbogár lesz a legközelebbi tanítómesterünk. — Baleset vadászat koaben. Lévai tudósi tónk jelenti: Vándor Antal tanító ToHlmácson vadásztát közben töltött fegyverrel a kezébe® el esett é* a régimódi ka-kaeós vadászfegyver, amely sör étre voilt töltve, elsült. Az egész töltés a tanító combjába fúródott és cafatokra tépte azt. Súlyos sérülésével a lévai kórházba szállították.Vándort, ahol nyomban műtétet végeztek rajta. Állapota javul. ,,IZA“ Súlyt fektet a szépségére? Szép tiszta arcbőrre? Elhiszem, minden nőnek ez a kincse. Már az alaptermészete miatt is, mért Született ön szeplőivel, májfolttal, zsíros, pórusos, mitteszeres, pattanásos arccal, kellemetlen hajszálakkal, ráncos pettyhütt arcbőrrel? Ha Szenved ezekkel a hibákkal, forduljon bizalommal az első bratislavai kozmetikai intézethez „IZA" Stefanik-u. 19., II. em., hol garancia mellett a legrövidebb időn belül megszabadítják a kellemetlen archibáitól. Az intézet a legmodernebb eszközökkel van felszerelve, saját készitményü méregmentes szerei, melyek Párisban aranyéremmel és díszoklevéllel lettek kitüntetve. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézőmet, rendeljenek Iza rekord arcápoló szereket, pontos kioktatással. Mitesszer,*pórus, pattanás ellen garnitúra ...................................Kcs 37.— Szeplő és májfolt ellen garnitúra . Kcs 37— Vörös orr, arc, kezek ellen garn. Kcs 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen Kcs 77.—< Bőrujitó garnitúra 4 perc alatt lehámlasztja a bőrt s olyan lesz, mint az üde gyermeklányé . Kcs 120.—* Hajtalanító garnitúrá i perc alatt leveszi a hajat, ennél jobb 20 év múlva sem lesz .............................Kcs 37—< Ke belápoló, fejlesztő garnitúra . Kcs 120.—« Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít.........................■ . Kcs 77__• Tói lette garnitúra, csodás hatású 5 preparátumból . Kcs 47-től 200 Krs-ig Isa kozmetikai intézet Bratislara, Stedfanikova 19., H,
