Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-28 / 196. (1530.) szám
6 't^!mSIí/V\A<«WTl-HmWSI> 1927 augusztus 28, vasárnap. A földgömb csillagvizsgálói felosztották egymás közt az égboltozatot és mindegyikük annak más részét fényképezi és figyeli. Mily boldogok! A gyönyörű éjszakában megforgatják az obszervatórium tetejét, a hatalmas teleszkóp vetít egy fénysugarat, amely kimondhatatlanul sok millió kilométerről jön, talán husz-harminc évig utazott, mire ideért, talán már nincs is meg az az égitest, ame’v ide küldte. S akkor veszik a spektroszkópot, hogy a távoli, fehéren izzó fényforrás ideröpitett sugarát szédszedjék. A spektrálanalizis mutatja meg, hogy az elérhetetlen messzeségben levő égitestek mily alkatrészekből álinak, mikor egységes sugaruk a spektroszkópban részeire bomlott. Az emberiség lelkének mennyboltozatán többféle csillag van. Ezek is sugarakat küldenek s úgy képzelem, hogy a költők azért vannak, hogy e messzi szivsugarakat felbontsák részeikre. Mennél öregebb leszek, annál inkább az a meggyőződésem, hogy soha az emberek — egyéneket értek és nem tömegekéi — egymást megérteni nem tudják. Ennek oka az, hogy ugyanazon szó alatt, mindenikünk mást ért. Most már vannak szavak, kevesen, amelyek az emberek lelki mennyboltján úgy lógnak, mint a csillár prizmái. Ezek: szerelem. haza, vallás, hűség. Visszaverik a mi lelkünk fényét és szétbontják azt annyi darabra, ahányféle emberi lélek van. Ezért a i :■ erelem-csillagnak is van egy spektrálanali- zise. A közönséges nyelv egységesnek hiszi, holott az ő sugarai is szétbomlanak. A szétbontó spektroszkópokat költőknek hívják. Szerelem nem egy van, hanem sok, de mindenki annyira hiszi azt, hogy csak egy van, hogy úgy vagyunk vele, mint a felekezetek- kél. Mennél önzetlenebbül és őszintébben hisz valaki saját vallásában, annál kevésbé hiszi el azt, hogy mások vallásában épp oly önzetlenül hihessenek. A különféle szerelemnek sem a költői, sem e költőknek tábora sohasem fogja elhinni, hogy az ő szerelmén kívül van még másféle szerelem is és ennélfogva van másféle költő. A Szerelem-bolygóvi- lág analizését pedig más faj, mint a magyar nem tudja tökéletesen végrehajtani. Ennek oka az, hogy nyelvünk nagy tökéletlensége mellett itt van egy szó, amelyet mi már analizáltunk. Semmi általam ismert nyelvben a szerelemnek és szeretetnek nincs külön szava, csak a magyar vette észre, hogy abban az egységes sugárban két fény van és innen is van az, hogy a boldogságot is kétféleképpen tudja mondani. Van szerencse és boldogság, holott a német mind a kettőt Glück-kel, az angol mindkettőt happiness-szel fejezi ki. J A szerelem rejtélyes sugara azonban még : tovább bontható. A magyar költők ezt meg- i tették. Mindegyik analizálja, mint Bunsen 1 és Frauenhofer kísérletei a csillagsugarakat, 1 úgy, hogy Szerelem-bolygóból jött fénysugár • mindegyik alkatrészének van egy magyar köl- 5 tője és e költőnek tábora. Ez az ő szerelmük. ^ és mást ők nem ismernek. 1 Van aki szerelem alatt azt érti, hogy a ( benne megcsendülő zenélőórát egy másik lé- ’ lek csendes harmóniája folytatja. Aki ezt érti 1 alatta és nem mást, annak az a boldogság, ha 1 azt mondhatja, hogy * Ülj mellém a kandallóhoz, , 5 Fel van szilva melege. Ez keblére öleli Kisfaludy Sándort Ez az iga- j zi, tiszta magyar biedermeier. Mennyivel őszintébb, mint a mostani magyar biedermeierista utánzók ványogása. De van lélek, amely a szerelemsugárból más darabot vett ki, aki bölcsen átnézve az 1 életen, úgy érzi, hogy a nő és férfi közti vi- ' szony nem más, mint egy magasabb pajtás- j ság. Aki ezt vette ki, az leül és azt mondja: Ejhaj, ne szomorkodj, szivbeli jó baritont, Ejhaj, minden ember holtig él e világon. Tegnap is volt, máma is van, holnap is lesz * [úgy, ahogy 1 Ejhaj, jeleségem, majd megélünk valahogy. ^ Aki ezt a darabot kapta a szerelemsugárból, í az csak Arany Jánost ismeri el a szerelem j költőjének. 1 De amint a végtelenből jövő csillagsugár- r bán nemcsak a nátrium sárga fénye van meg, hanem a zordabb alkatrészek is, úgy van olyan szerelem is, ha az egyik fél megérti azt, r hogy a másik nem érti meg. Köztük egy lelki a óthidalhatatlanság van és ez fáj annak, aki ] íelsőségesebb, a költőnek. Nem találja meg a j másik szemében a teljes megértést és ezért r azt kérdi tőle: r fajának, s mily nagy költője volt Vörösmarthy Mihály. De még nincs felbontva az egész sugára a bolygónak. Van lángész, aki úgy hevít, hogy a hozzá méltatlan, jelentéktelen, silány nőt is felisteniti. Nem a magyar irodalomnak, de a világnak nincs szebb verse, mint az, hol Még ny mák a völgyben a kerti virágok, Még zöldéi a nyárja az ablak előtt. De látod amotian a téli világot? Már hó takard el a bérei letŐL Lánglelkü dalnoka Petőfi Sándor és aki nem veszi észre emberi gyöngeségében, Szendrey Júlia. Aki ezt a szerelmet érezte, az csak Petőfiben látja mindenféle szerelem abszolút dalnokát. De a nagy színképelemzésnek még nincs vége. Van más szerelem is. Az, ahol az egyén józan okosságával szemben feltámad a hátgerincében lappangó, öntudat alatti faji érzés, amely kitör, összetöri az egyén boldogságát. Ez keserű, de ez is szerelem. Aki ezt érezte és nem tudott mást érezni, annak is kell egy költő, aki ezt tartja a Szerelem-bolygó igaz tüzének. Annak a leikéből beszél az a költő,' aki helyette igy dalol: Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva, ha vágynak a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket. Ez is szerelem. Aki ezt érezte, az a többit nem érti meg és azt hiszi, hogy ez #/. egyetlen, pedig a többiek is szerelmesek voltak. Aki ezt érezte, az nem dobhatja el magától Ady Endrét. ús azt kérdezem a magyar irodalomtör- nészektől, kik egyik szerelemmel a másikat akarják a magyar irodalomból kiszorítani, hogy vájjon mikor Marokkóból azt írják nekem, hogy a spanyolok csak ezért a versért lelkesednek, mikor a párisi antológiák és newyorki versgyűjtemények egymásután jelennek meg ezzel a verssel, micsoda földi hatalomnak van joga ennek a szerelemnek dalnokát kitiltani a magyar irodalomból? így fiatalít és szépít a Corall-créme 1 Corall-puder Corall -szappan F61 erikát > C. S. R. M TÍmétt: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. Tehát megint politika lett a vége? Igen. Mikor Ady Endre hazafiságának magyarázásába kezdtem, a Pesti Hírlapot két röpirat is támadta, ellenben az elcsatolt részek magyarsága Szabadkán, Brassóban, Kassán és Pozsonyban mellettünk foglalt állást. Éppen az elcsatolt magyarságot kérem, hogy ne higyje azt, amit ma írnak, Jjogy ezek a támadók nem lennének jó magyarok, vagy őket akarnák bántani. Hiszen ők csak más részét vették ki a hazafiságnak, de ők is magyarok. Ugyanez van Ady szerelmi verseivel is. Azok az irodalomtörténészek, kik őt ezen a címen akarják kidobni az irodalomból, még nem jutottak el a Szerelem-csillag teljes színképelemzéséhez, mert a szerelem egyik faját abszolútnak tartják s a többit nem ismerik el. Az igazság azonban útban van és a magyar irodalom minden csillaga megtalálja helyét e nagyszerű mennyboltozaton. Háromszázötven darabot nyújtottak be ez évben a Nemzeti Színházhoz, de mind- össze egy kerül előadásra Sebes! Ernő szlovenszkói íróé ez a darab, amelynek november elején lesz a premierje Budapest, augusztus 27. (A P. M. H- kiküldött munkatársától.) A . Nemzeti Színház három napra kinyitott a | Szent István-napi ünnepek kedvéért, hogy a . vidékről feltóduló népek egy-két estén át gyönyörködhessenek az ország első színházának előadásain. Népszerű darabokat adták: a Süt a napot meg a Te csak pipált Ladányit... ! Ilyesmi érdekli a legjobban a vidékieket. S aztán ismét becsukódtak a kívülállók számára a Nemzeti Színház kapui. S csak szeptember elsején nyílnak meg újra. De addig is nagy munka folyik odabenn. A sze- zónt készítik elő. A folyosókon, a színpadon s a szinészbejáró melletti „müvészpadon“ ma már nagy éléüKség van. Künn ülnek többen is. Isméit nagynevű művészek: Gál Gyula, Bajor Gizi, Alszegi, Pethő Attilla a pádon beszélgetnek csendesen. Feljebb Rózsahegyi Kálmán áll Bálint Lajossal, a szinház dramaturgjával, a titkos drámaírók rémével az utca sodrában s csendesen beszélgetnek a készülő újdonságokról. Rózsahegyi friss, barnára sült, egészégesie nyaralt arccal fiatalabb, mint valaha. Széles panama kalap van a fején és kis pipa a szájában s fiatalos élénkség a tekintetében. Ilyen pihenten, lelkesen és sok munka- kedvvel kezdődik a szezon, a Nemzeti Szinház kilencvenedik szezónja. Egy kicsit jubileumi esztendői ez az esztendő, amelytől; javu- I iást .remélnek.,/ S a javulás főként a repertoárra vonatkozik. Az egész világirodalom a dráma nagy válságát szenvedi. Kevés az irodalmi értékű jó, uj darab. S ezt a válságot erősen érezte a Nemzeti Szinház az elmúlt szezonban. Vájjon milyenek a remények a most következő szezonra? Ezt akartam megkérdezni Hevési Sándortól, a Nemzeti Szinház nagy- koncepciójú igazgatójától. Nem találtam a hivatalában, erre a Nemzeti Szinház egyik legelőkelőbb funkcionáriusát kértem fel, hogy informáljon a helyzetről. Azzal a fentartással, hogy neve nem kerül az újságba, informátorom a következőket mondotta: Hová merült el szép szemed világa? Mi. az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága. Min a csalódás könnye rengedez? Mily gyönyörű kifejezése a szerelem égjük A drámairodalom válsága — Rossz érzés, egy külföldön megjelenő magyar lap számára olyan közlést tenni, hogy a magyar drámairodalom, mely hirtelen lendülettel szerzett magának előkelő pozíciót a világirodalomban, visszaesést mutat. Szerencsére ez nem lokális természetű baj, ez mindenütt igy van. A dráma nagy válságának korát éljük. — Különös sajnálkozással kell megállapítani, hogy a visszaesés csak kvalitás dolgában mutatkozik. Kvantitás minden eddigi mértéket fölülmúl. A Nemzeti Színházhoz ez évben eddig 356 darabot nyújtottak be kezdi irók, pedig ebben a számban a már színre kerüli, akkreditált szerzők müvei nincsenel is benne. Ezek a beküldött munkák legna' : gyObbrészt naiv, kezdetleges, dilettáns próbálkozások. önöket, szlovenszkói magyarokai különösképpen az fogja érdekelni, hogy a beküldött 356 darab között talált egyetlen megjelelő munka szlovenszkói iró drámája. A Nemzeti Szinház ugyanis elfogadta előadásra Sebesi Ernőnek, az Eperjesen élő fiatal magyar írónak Halál játék cimü darabját s a közeljövőben, esetleg már november elején be fogja mutatni. Meglepetéssel s örömmel hallottam ezt a hirt s megkértem informátoromat, aki a darabot, mint mondotta, jól ismerte s a legnagyobb befolyással van a darabok kiválogatásánál, hogy mondjon véleményt a Haláljátékról. Informátorom kissé indignálódva nézett rám, aztán nagyon nyomatékosan mondotta a következőket: — Azt hiszem, a véleményemet eléggé ismerheti, ha csak annjit is tud, hogy elfogadásra ajánlottam. Ami a darabnak az értékét illeti, legyen elég annyi, hogy a Nemzeti Szinház elfogadta . .. Sebesi Ernő darabjáról Egy kis szünetet tartott, majd elismerő hangon folyatta: — Sebesi Ernőt mi nem ismertük, hírét se hallottuk eddig, beküldötte darabját s a sorrend szerint a „Haláljáték" elolvasására is sor került. Amint a kezembe fogtam a drámát s részben elolvastam, rögtön éreztem, hogy egy föltétlenül nagytehetségü, bár nem minden vonatkozásban kiforrott, fiatal iró munkája került a kezembe, olyan iróemberé, akinek munkája nem olcsó sikereket, hanem komoly művészi szándékot revellál. A magyar népies drámairás csődje — Nekünk csak nagy öröm az, ha uj tehetséget találunk s boldogok lennénk, ha Se- besiben is ilyen tehetséget sikerült volna felfedeznünk. Kutatva keresünk ilyenek után s bizony csak ilyen arány van: 356 közül egy... A többi többé kevésbbé dilettáns. A 356 darab között a nagyobbik rész népies darabokból áll. A Nemzeti Szinház, melynek programja valósággal, különös érdeklődéssel van ezek iránt a népies, magyar darabok iránt, mert egy uj mondanivalóju s formailag is uj népies darab nagy nyereséget jelentene a Nemzeti Szinház repertoárja számára. Sajnos azonban minden, ami ezen a területen a bírálók asztalára kerül, nem egyéb, mint a régi népszínművekben^ kihasznált témáknak és [ormasablónoknaíc á variációja. — Alig akad egyéb, mint a gazdag pa- s rasztlány s a szegény gazdalegény, vagy meg■ fordítva: a szegény parasztlány s gazdag le■ gény szerelmi históriája, a paraszt földéhsé* ■ ge, a megszokott, népszínművekben nélkü- , lözhetetlennek tartott intrikákkal, félreőrtő- i sekkel . . . Legfeljebb a nevekben, helysztn- - ben van differencia, esetleg az évszámban: ■ mert azelőtt a katonai szolgálatból került haza : a hütlenül elhagyott legény, mostanában főként orosz fogságból . . . — Ugyanennyire eredménytelenek a lör- i ténelmi és verses drámákkal történő kísérletek, holott a -repertoárunkban valósággal hiányzik egy ilyen megfelelő modern verses : dráma . . . A verses dráma — Vájjon hiányzik-e a közönségnek ez a műfaj s egyáltalában keresi-e a mai színpadi Ízlés az ilyen verses történelmi drámákat? — vetettem közbe. — A Nemzeti Színháznak ideális, irodalmi szempontjai vannak a repertoárja összeállításánál s ezért nem is nagyon fontos, hogy minden darabnak tömegsikere legyen. Azonban meg kell állapitni, hogy Németországban a legjelentősebb s legmodernebb irók, mint Fritz Unruh és Georg Kaiser s mások is írnak modern verses drámákat, melyeknek nagy irodalmi s közönségsikerük is volt. — Azonban az ilyen verses daraboknak a megírásához tüneményes verselő technika kell— az egyéb művészi kvalitásokon is kívül — s ezért érthető, hogy a kezdők által beküldött darabok legtöbbnyire már a verstechnika kezdetlegessége miatt is hasznavehetetlenek. Titkos drámaírók ma és hajdan — Persze sok esetben nem csekély felháborodást kelt a visszautasított darabiró előtt, hogy darabját előadásra alkalmatlannak találták. A legtöbb esetben gyönyörű illúziókat vagyunk kénytelenek összerombolni. Azonban a „modern" titkos drámaírók nagyon különböznek a régiektől. Azelőtt, a boldog békeévekben, amikor egy ilyen fiatal próbálkozó talentum elhozta hozzánk darabját s félve, szégyenlősen átnyújtotta azt, az, amiről álmodozott, nem volt más, mint siker, dicsőség, taps, babér ... Ma pedig, amikor egy-egy ilyen titkos zseni beállít s öntudatosan felajánlja a darabját a Nemzeti Színháznak előadásra, akkor az az első kérdése, mennyi előleget kaphatna * . . — Az a körülmény, hogy hála Istennek vannak már számosán magyar irók, akiknek darabjai nagyon tekintélyes jövedelmet hoznak, tehát a gyors meggazdagodás reménye megsokszorozta a drámairó próbálkozók számát. Sajnos, a talentumos jelentkezőket nem. __Ennek ellenére a Nemzeti Szinház bírálói minden beérkezett kéziratot elolvasnak, mert az az álláspontunk, hogy ha a 365 között egy akad, amely csak elfogadható, az is nyereség a színház s a magyar irodalom számára. Ne m kell protekció — csak jó darab — Az ilyen titkos drámaíróknak van egy babonájuk: hogy összeköttetés, protekció s egyebek kellenek ahhoz, hogy valaki szinre- kerüljön. Ezzel szemben a helyzet az s ez nemcsak a Nemzeti Színházra vonatkozik, hanem valamennyi magánszínházra, sőt a dráma jelenlegi komoly krízisét tekintve az egész világ összes szinházdirektoraira, hogy nagyon éhesen s tárt karokkal — sőt az előbb említett kívánságra való tekintettel — tárt zsebekkel várnak minden darabirót aki — jó darabot hoz . . . — Tudomásom szerint Sebesi darabja az első darab, amit a Nemzeti Szinház az elsza- kitás óta szlovenszkói magyar írótól előad. A darab nagyon érdekes s gonddal előkészített lesz (szereposztásról ezidőszerint korai volna beszélni), úgy hogy nagyon valószínű, hogy Sebesi Ernőn keresztül a szlovenszkói magyar irodalom értékes sikert fog aratni. Mi csak nagyon örülnénk, ha a jóhirü, de egyei.,e még nem nagynevű szlovenszkói irók rövidesen rádupláznának erre a sikerre . . . Sándor Dezső. % c A bzerelem-csillag sugárképlete Irta Hegedűs Lóránt
