Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-28 / 196. (1530.) szám

6 't^!mSIí/V\A<«WTl-HmWSI> 1927 augusztus 28, vasárnap. A földgömb csillagvizsgálói felosztották egymás közt az égboltozatot és mindegyikük annak más részét fényképezi és figyeli. Mily boldogok! A gyönyörű éjszakában megforgat­ják az obszervatórium tetejét, a hatalmas te­leszkóp vetít egy fénysugarat, amely kimond­hatatlanul sok millió kilométerről jön, talán husz-harminc évig utazott, mire ideért, talán már nincs is meg az az égitest, ame’v ide küldte. S akkor veszik a spektroszkópot, hogy a távoli, fehéren izzó fényforrás ideröpitett sugarát szédszedjék. A spektrálanalizis mu­tatja meg, hogy az elérhetetlen messzeségben levő égitestek mily alkatrészekből álinak, mikor egységes sugaruk a spektroszkópban részeire bomlott. Az emberiség lelkének mennyboltozatán többféle csillag van. Ezek is sugarakat külde­nek s úgy képzelem, hogy a költők azért van­nak, hogy e messzi szivsugarakat felbontsák részeikre. Mennél öregebb leszek, annál in­kább az a meggyőződésem, hogy soha az em­berek — egyéneket értek és nem tömegekéi — egymást megérteni nem tudják. Ennek oka az, hogy ugyanazon szó alatt, mindenikünk mást ért. Most már vannak szavak, kevesen, amelyek az emberek lelki mennyboltján úgy lógnak, mint a csillár prizmái. Ezek: szere­lem. haza, vallás, hűség. Visszaverik a mi lelkünk fényét és szétbontják azt annyi da­rabra, ahányféle emberi lélek van. Ezért a i :■ erelem-csillagnak is van egy spektrálanali- zise. A közönséges nyelv egységesnek hiszi, holott az ő sugarai is szétbomlanak. A szét­bontó spektroszkópokat költőknek hívják. Szerelem nem egy van, hanem sok, de min­denki annyira hiszi azt, hogy csak egy van, hogy úgy vagyunk vele, mint a felekezetek- kél. Mennél önzetlenebbül és őszintébben hisz valaki saját vallásában, annál kevésbé hiszi el azt, hogy mások vallásában épp oly önzetlenül hihessenek. A különféle szerelem­nek sem a költői, sem e költőknek tábora so­hasem fogja elhinni, hogy az ő szerelmén kí­vül van még másféle szerelem is és ennélfog­va van másféle költő. A Szerelem-bolygóvi- lág analizését pedig más faj, mint a magyar nem tudja tökéletesen végrehajtani. Ennek oka az, hogy nyelvünk nagy tökéletlensége mellett itt van egy szó, amelyet mi már ana­lizáltunk. Semmi általam ismert nyelvben a szerelemnek és szeretetnek nincs külön sza­va, csak a magyar vette észre, hogy abban az egységes sugárban két fény van és innen is van az, hogy a boldogságot is kétféleképpen tudja mondani. Van szerencse és boldogság, holott a német mind a kettőt Glück-kel, az an­gol mindkettőt happiness-szel fejezi ki. J A szerelem rejtélyes sugara azonban még : tovább bontható. A magyar költők ezt meg- i tették. Mindegyik analizálja, mint Bunsen 1 és Frauenhofer kísérletei a csillagsugarakat, 1 úgy, hogy Szerelem-bolygóból jött fénysugár • mindegyik alkatrészének van egy magyar köl- 5 tője és e költőnek tábora. Ez az ő szerelmük. ^ és mást ők nem ismernek. 1 Van aki szerelem alatt azt érti, hogy a ( benne megcsendülő zenélőórát egy másik lé- ’ lek csendes harmóniája folytatja. Aki ezt érti 1 alatta és nem mást, annak az a boldogság, ha 1 azt mondhatja, hogy * Ülj mellém a kandallóhoz, , 5 Fel van szilva melege. Ez keblére öleli Kisfaludy Sándort Ez az iga- j zi, tiszta magyar biedermeier. Mennyivel őszintébb, mint a mostani magyar bieder­meierista utánzók ványogása. De van lélek, amely a szerelemsugárból más darabot vett ki, aki bölcsen átnézve az 1 életen, úgy érzi, hogy a nő és férfi közti vi- ' szony nem más, mint egy magasabb pajtás- j ság. Aki ezt vette ki, az leül és azt mondja: Ejhaj, ne szomorkodj, szivbeli jó baritont, Ejhaj, minden ember holtig él e világon. Tegnap is volt, máma is van, holnap is lesz * [úgy, ahogy 1 Ejhaj, jeleségem, majd megélünk valahogy. ^ Aki ezt a darabot kapta a szerelemsugárból, í az csak Arany Jánost ismeri el a szerelem j költőjének. 1 De amint a végtelenből jövő csillagsugár- r bán nemcsak a nátrium sárga fénye van meg, hanem a zordabb alkatrészek is, úgy van olyan szerelem is, ha az egyik fél megérti azt, r hogy a másik nem érti meg. Köztük egy lelki a óthidalhatatlanság van és ez fáj annak, aki ] íelsőségesebb, a költőnek. Nem találja meg a j másik szemében a teljes megértést és ezért r azt kérdi tőle: r fajának, s mily nagy költője volt Vörösmarthy Mihály. De még nincs felbontva az egész sugára a bolygónak. Van lángész, aki úgy hevít, hogy a hozzá méltatlan, jelentéktelen, silány nőt is felisteniti. Nem a magyar irodalomnak, de a világnak nincs szebb verse, mint az, hol Még ny mák a völgyben a kerti virágok, Még zöldéi a nyárja az ablak előtt. De látod amotian a téli világot? Már hó takard el a bérei letŐL Lánglelkü dalnoka Petőfi Sándor és aki nem veszi észre emberi gyöngeségében, Szendrey Júlia. Aki ezt a szerelmet érezte, az csak Pe­tőfiben látja mindenféle szerelem abszolút dalnokát. De a nagy színképelemzésnek még nincs vége. Van más szerelem is. Az, ahol az egyén józan okosságával szemben feltámad a hát­gerincében lappangó, öntudat alatti faji érzés, amely kitör, összetöri az egyén boldogságát. Ez keserű, de ez is szerelem. Aki ezt érezte és nem tudott mást érezni, annak is kell egy költő, aki ezt tartja a Szerelem-bolygó igaz tüzének. Annak a leikéből beszél az a költő,' aki helyette igy dalol: Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva, ha vágynak a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket. Ez is szerelem. Aki ezt érezte, az a többit nem érti meg és azt hiszi, hogy ez #/. egyetlen, pe­dig a többiek is szerelmesek voltak. Aki ezt érezte, az nem dobhatja el magától Ady End­rét. ús azt kérdezem a magyar irodalomtör- nészektől, kik egyik szerelemmel a másikat akarják a magyar irodalomból kiszorítani, hogy vájjon mikor Marokkóból azt írják ne­kem, hogy a spanyolok csak ezért a versért lelkesednek, mikor a párisi antológiák és newyorki versgyűjtemények egymásután je­lennek meg ezzel a verssel, micsoda földi ha­talomnak van joga ennek a szerelemnek dal­nokát kitiltani a magyar irodalomból? így fiatalít és szépít a Corall-créme 1 Corall-puder Corall -szappan F61 erikát > C. S. R. M TÍmétt: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. Tehát megint politika lett a vége? Igen. Mikor Ady Endre hazafiságának magyarázá­sába kezdtem, a Pesti Hírlapot két röpirat is támadta, ellenben az elcsatolt részek magyarsá­ga Szabadkán, Brassóban, Kassán és Pozsony­ban mellettünk foglalt állást. Éppen az elcsa­tolt magyarságot kérem, hogy ne higyje azt, amit ma írnak, Jjogy ezek a támadók nem lennének jó magyarok, vagy őket akarnák bán­tani. Hiszen ők csak más részét vették ki a hazafiságnak, de ők is magyarok. Ugyanez van Ady szerelmi verseivel is. Azok az iroda­lomtörténészek, kik őt ezen a címen akar­ják kidobni az irodalomból, még nem jutottak el a Szerelem-csillag teljes színképelemzésé­hez, mert a szerelem egyik faját abszolútnak tartják s a többit nem ismerik el. Az igazság azonban útban van és a magyar irodalom min­den csillaga megtalálja helyét e nagyszerű mennyboltozaton. Háromszázötven darabot nyújtottak be ez évben a Nemzeti Színházhoz, de mind- össze egy kerül előadásra Sebes! Ernő szlovenszkói íróé ez a darab, amelynek november elején lesz a premierje Budapest, augusztus 27. (A P. M. H- kiküldött munkatársától.) A . Nemzeti Színház három napra kinyitott a | Szent István-napi ünnepek kedvéért, hogy a . vidékről feltóduló népek egy-két estén át gyönyörködhessenek az ország első színházá­nak előadásain. Népszerű darabokat adták: a Süt a napot meg a Te csak pipált Ladányit... ! Ilyesmi érdekli a legjobban a vidékieket. S aztán ismét becsukódtak a kívülállók számára a Nemzeti Színház kapui. S csak szeptember elsején nyílnak meg újra. De addig is nagy munka folyik odabenn. A sze- zónt készítik elő. A folyosókon, a színpadon s a szinészbejáró melletti „müvészpadon“ ma már nagy éléüKség van. Künn ülnek többen is. Isméit nagynevű művészek: Gál Gyula, Ba­jor Gizi, Alszegi, Pethő Attilla a pádon be­szélgetnek csendesen. Feljebb Rózsahegyi Kálmán áll Bálint Lajossal, a szinház drama­turgjával, a titkos drámaírók rémével az ut­ca sodrában s csendesen beszélgetnek a ké­szülő újdonságokról. Rózsahegyi friss, bar­nára sült, egészégesie nyaralt arccal fiata­labb, mint valaha. Széles panama kalap van a fején és kis pipa a szájában s fiatalos élénk­ség a tekintetében. Ilyen pihenten, lelkesen és sok munka- kedvvel kezdődik a szezon, a Nemzeti Szin­ház kilencvenedik szezónja. Egy kicsit jubi­leumi esztendői ez az esztendő, amelytől; javu- I iást .remélnek.,/ S a javulás főként a repertoárra vonat­kozik. Az egész világirodalom a dráma nagy válságát szenvedi. Kevés az irodalmi értékű jó, uj darab. S ezt a válságot erősen érezte a Nemzeti Szinház az elmúlt szezonban. Vájjon milyenek a remények a most kö­vetkező szezonra? Ezt akartam megkérdezni Hevési Sándortól, a Nemzeti Szinház nagy- koncepciójú igazgatójától. Nem találtam a hi­vatalában, erre a Nemzeti Szinház egyik leg­előkelőbb funkcionáriusát kértem fel, hogy informáljon a helyzetről. Azzal a fentartással, hogy neve nem kerül az újságba, informáto­rom a következőket mondotta: Hová merült el szép szemed világa? Mi. az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága. Min a csalódás könnye rengedez? Mily gyönyörű kifejezése a szerelem égjük A drámairodalom válsága — Rossz érzés, egy külföldön megjelenő magyar lap számára olyan közlést tenni, hogy a magyar drámairodalom, mely hirtelen lendü­lettel szerzett magának előkelő pozíciót a vi­lágirodalomban, visszaesést mutat. Szerencsé­re ez nem lokális természetű baj, ez min­denütt igy van. A dráma nagy válságának ko­rát éljük. — Különös sajnálkozással kell megálla­pítani, hogy a visszaesés csak kvalitás dolgá­ban mutatkozik. Kvantitás minden eddigi mértéket fölülmúl. A Nemzeti Színházhoz ez évben eddig 356 darabot nyújtottak be kezdi irók, pedig ebben a számban a már színre kerüli, akkreditált szerzők müvei nincsenel is benne. Ezek a beküldött munkák legna' : gyObbrészt naiv, kezdetleges, dilettáns pró­bálkozások. önöket, szlovenszkói magyarokai különösképpen az fogja érdekelni, hogy a be­küldött 356 darab között talált egyetlen meg­jelelő munka szlovenszkói iró drámája. A Nemzeti Szinház ugyanis elfogadta előadásra Sebesi Ernőnek, az Eperjesen élő fiatal ma­gyar írónak Halál játék cimü darabját s a közeljövőben, esetleg már november elején be fogja mutatni. Meglepetéssel s örömmel hallottam ezt a hirt s megkértem informátoromat, aki a darabot, mint mondotta, jól ismerte s a leg­nagyobb befolyással van a darabok kiváloga­tásánál, hogy mondjon véleményt a Haláljá­tékról. Informátorom kissé indignálódva nézett rám, aztán nagyon nyomatékosan mondotta a következőket: — Azt hiszem, a véleményemet eléggé ismerheti, ha csak annjit is tud, hogy elfoga­dásra ajánlottam. Ami a darabnak az értékét illeti, legyen elég annyi, hogy a Nemzeti Szin­ház elfogadta . .. Sebesi Ernő darabjáról Egy kis szünetet tartott, majd elismerő hangon folyatta: — Sebesi Ernőt mi nem ismertük, hírét se hallottuk eddig, beküldötte darabját s a sor­rend szerint a „Haláljáték" elolvasására is sor került. Amint a kezembe fogtam a drámát s részben elolvastam, rögtön éreztem, hogy egy föltétlenül nagytehetségü, bár nem min­den vonatkozásban kiforrott, fiatal iró mun­kája került a kezembe, olyan iróemberé, aki­nek munkája nem olcsó sikereket, hanem ko­moly művészi szándékot revellál. A magyar népies drámairás csődje — Nekünk csak nagy öröm az, ha uj te­hetséget találunk s boldogok lennénk, ha Se- besiben is ilyen tehetséget sikerült volna fel­fedeznünk. Kutatva keresünk ilyenek után s bizony csak ilyen arány van: 356 közül egy... A többi többé kevésbbé dilettáns. A 356 da­rab között a nagyobbik rész népies darabok­ból áll. A Nemzeti Szinház, melynek prog­ramja valósággal, különös érdeklődéssel van ezek iránt a népies, magyar darabok iránt, mert egy uj mondanivalóju s formailag is uj népies darab nagy nyereséget jelentene a Nemzeti Szinház repertoárja számára. Sajnos azonban minden, ami ezen a területen a bírá­lók asztalára kerül, nem egyéb, mint a régi népszínművekben^ kihasznált témáknak és [ormasablónoknaíc á variációja. — Alig akad egyéb, mint a gazdag pa- s rasztlány s a szegény gazdalegény, vagy meg­■ fordítva: a szegény parasztlány s gazdag le­■ gény szerelmi históriája, a paraszt földéhsé* ■ ge, a megszokott, népszínművekben nélkü- , lözhetetlennek tartott intrikákkal, félreőrtő- i sekkel . . . Legfeljebb a nevekben, helysztn- - ben van differencia, esetleg az évszámban: ■ mert azelőtt a katonai szolgálatból került haza : a hütlenül elhagyott legény, mostanában fő­ként orosz fogságból . . . — Ugyanennyire eredménytelenek a lör- i ténelmi és verses drámákkal történő kísérle­tek, holott a -repertoárunkban valósággal hiányzik egy ilyen megfelelő modern verses : dráma . . . A verses dráma — Vájjon hiányzik-e a közönségnek ez a műfaj s egyáltalában keresi-e a mai színpadi Ízlés az ilyen verses történelmi drámákat? — vetettem közbe. — A Nemzeti Színháznak ideális, irodal­mi szempontjai vannak a repertoárja összeál­lításánál s ezért nem is nagyon fontos, hogy minden darabnak tömegsikere legyen. Azon­ban meg kell állapitni, hogy Németországban a legjelentősebb s legmodernebb irók, mint Fritz Unruh és Georg Kaiser s mások is ír­nak modern verses drámákat, melyeknek nagy irodalmi s közönségsikerük is volt. — Azonban az ilyen verses daraboknak a megírásához tüneményes verselő technika kell— az egyéb művészi kvalitásokon is kí­vül — s ezért érthető, hogy a kezdők által be­küldött darabok legtöbbnyire már a vers­technika kezdetlegessége miatt is hasznavehe­tetlenek. Titkos drámaírók ma és hajdan — Persze sok esetben nem csekély felhá­borodást kelt a visszautasított darabiró előtt, hogy darabját előadásra alkalmatlannak talál­ták. A legtöbb esetben gyönyörű illúziókat vagyunk kénytelenek összerombolni. Azon­ban a „modern" titkos drámaírók nagyon kü­lönböznek a régiektől. Azelőtt, a boldog bé­keévekben, amikor egy ilyen fiatal próbálko­zó talentum elhozta hozzánk darabját s félve, szégyenlősen átnyújtotta azt, az, amiről ál­modozott, nem volt más, mint siker, dicsőség, taps, babér ... Ma pedig, amikor egy-egy ilyen titkos zseni beállít s öntudatosan fel­ajánlja a darabját a Nemzeti Színháznak előadásra, akkor az az első kérdése, mennyi előleget kaphatna * . . — Az a körülmény, hogy hála Istennek vannak már számosán magyar irók, akiknek darabjai nagyon tekintélyes jövedelmet hoz­nak, tehát a gyors meggazdagodás reménye megsokszorozta a drámairó próbálkozók szá­mát. Sajnos, a talentumos jelentkezőket nem. __Ennek ellenére a Nemzeti Szinház bí­rálói minden beérkezett kéziratot elolvasnak, mert az az álláspontunk, hogy ha a 365 között egy akad, amely csak elfogadható, az is nye­reség a színház s a magyar irodalom számára. Ne m kell protekció — csak jó darab — Az ilyen titkos drámaíróknak van egy babonájuk: hogy összeköttetés, protekció s egyebek kellenek ahhoz, hogy valaki szinre- kerüljön. Ezzel szemben a helyzet az s ez nemcsak a Nemzeti Színházra vonatkozik, ha­nem valamennyi magánszínházra, sőt a drá­ma jelenlegi komoly krízisét tekintve az egész világ összes szinházdirektoraira, hogy na­gyon éhesen s tárt karokkal — sőt az előbb említett kívánságra való tekintettel — tárt zsebekkel várnak minden darabirót aki — jó darabot hoz . . . — Tudomásom szerint Sebesi darabja az első darab, amit a Nemzeti Szinház az elsza- kitás óta szlovenszkói magyar írótól előad. A darab nagyon érdekes s gonddal előkészített lesz (szereposztásról ezidőszerint korai vol­na beszélni), úgy hogy nagyon valószínű, hogy Sebesi Ernőn keresztül a szlovenszkói magyar irodalom értékes sikert fog aratni. Mi csak nagyon örülnénk, ha a jóhirü, de egyei.,e még nem nagynevű szlovenszkói irók rövi­desen rádupláznának erre a sikerre . . . Sándor Dezső. % c A bzerelem-csillag sugárképlete Irta Hegedűs Lóránt

Next

/
Thumbnails
Contents