Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-27 / 195. (1529.) szám
! i£#V* , E K -' Mai számunk 19 ©S«8al t&SP í VL évf. 195. (1529) szám t Szombat 3 1927 augusztus 27 AMmRHimai) előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága Il„ Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- / hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. -—Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Kirobbant a francia-német ellentét as interparlamentáris unió kongresszusán De JouveneS szenátor nem bízik Lozarnoban s a katonai megszállásban keresi a béke biztosítékáé — & német delegáció méltóságteljes felelete — Egy román delegátus támadása a magyar kisebbségek ellen Páris, augusztus 26. A kiengesztelődés szellemében kezdődött meg a nemzetek nagy parlamentje, az interparlamentáris unió XXIV. konferenciája. Poincaré volt az első vezérszónok, aki a népek közeledésének szükségességét hangoztatta és a németek részéről Loebe, a birodalmi gyűlés elnöke feleit hasonlóan a kiengesztelődós szellemében. A legszebb vágányon haladt minden, amikor az unió kongresszusának tanácskozásaiba diszo- náns hang vegyült. De Jouvenel szenátor, aki nemrégiben mondott le Franciaország nép- szövetségi képviseletéről lépett csütörtökön a késő délutáni órákban a tribünre, hogy feleletet adjon Loebe beszédére. Loebenek arra a felszólítására, hogy a két nép egymáshoz való viszonyában töröljék ki a múltat, azt feleli, hogy Franciaország elfelejtheti talán a múltat, de nem felejtheti el azokat a tanulságokat, amelyeket a múlt nyújtott. A politikának már egyszer foglalkoznia kell a históriai történés következményeivel. Ha Loebe panaszkodik amiatt, hogy a béke- politiikában szélcsend állott be, ezt arra kell visszavezetni, hogy két Európát teremtettek. Az egyik a nyugati Európa, amely számára a status quo-t elismerik, a másik Keleteurópa, amelyre vonatkozólag ez nem történt meg. A háború ellen az egyetlen hatásos eszköz az, -- mondotta Jouvenel — ha a jövő ellenségével szemben olyan erős hatalmi eszközöket állítunk, hogy annak már- kezdetben kételkednie kelljen ügyének eredményében. Loebe követeli 1928 január elejére a kiürítést. Franciaország számára a Rajna-vidék katonai megszállása jelenti az egyetlen hatékony garanciát — Keleteurópa stabilitása szempontjából. Ha a kiürítés után Rét-három évre Németország a Dawes-fizetéseket beszünteti, vagy pedig Franciaország bármely szövetségesének hadat üzen, akkor a francia—német barátságból valószínűleg semmi sem marad meg. Ha olyan sokáig voltunk ellenségek, jól tesszük, ha a barátság megkötésekor óvatosan járunk el, különben nagyon könnyen tesszük ki magunkat az uj szakítás veszélyének. Franciaország béliét akar — fejezte be beszédét Jouvenel — de nem áll szándékában, hogy saját ügyét a vele szövetséges nemzetektől elválassza. A német delegáció körében Jouvenel beszéde miatt természetesen nagy elkeseredés keletkezett s a német delegátusok már este nyilatkozatot állítottak össze, amelynek előterjesztésével Schücking professzort, a már a háború előtt világszerte becsült kiváló pacifistát bizták meg. A francia sajtó gyönge visszhangja A péntek reggeli francia sajtó feltűnő kevés figyelmet fordít a tegnapi ülés eseményei iránt és a francia lapok csak általános megállapításokkal haladnak el Loebe és Jouvenel párharca mellett. A Temps hangsúlyozza, hogy bármi legyen is a vitának a vége, a vita termékeny lesz, mert az interparlamentáris unió hosszú halotti álma után a világnak uj szolgálatot készül teljesíteni, amennyiben Németországnak alkalmat nyújt arra, hogy kifejtse, mit akar és kijelenthesse, hogy tényleg hive-e az általános és egyetemes békének. Belgium is támad Az interparlamentáris unió második napja elé tehát érthetően nagy érdeklődéssel tekintettek a képviselők. A pénteki nap, sajnos szomorú echót hozott de Jouvenel szenátornak a csütörtöki ülésen elmondott beszédére, amelyben a katonai hatalmi eszközöket dicsőítette. A belga liberális párthoz tartozó Magnetie szenátor ugyanis semmiben sem maradt el de Jouvenelnek Németországhoz intézett sértő kirohanásai mögött. Nagy beszédében magáévá tette azt a büulajstro- mot, amit a szövetségesek háborús propagandája hordott össze a német hadseregről és azt követelte, hogy a kongresszus határozati javaslatban a legélesebben Ítélje el Belgium semlegességének 1914-ben történt megsértését és azokat a kilengéseket, amelyeket a német csapatok belga földön követtek el. Román vád a magyar kisebbség ellen Hiába igyekezett több delegátus, köztük Edwand angol, Rouston francia, egy japán és egy kanadai képviselő, ennek a polémiának, amely az interparlamentáris unió békét előmozdító gondolatát veszélyezteti, végét vetni. Egy román delegátus, akit nyilvánvalóan íelbátorított a francia delegáció viharos tetszésnyilvánítása, újból feli óbban tóttá az ellentét lángjait és heves beszédet intézett a magyar kisebbségek ellen, amelyeket illojalitással, az állampolgársági kötelességek nemteíjesitéaével vádolt meg és igy most már a német—francia ellentét mellett az utódállamok elintézetlen problémáját, a kisebbségi kérdést is felvonultatta. A kisebbségi magyarságnak nincs mit tartania attól, ha ügyét nemzetközi fórumok elé viszik, de azok, akik bennünket igazságtalan, méltánytalan támadásban részesítettek, magukra vessenek, ha ugyanezen a fórumon a magyar delegátusoktól megkapják a megfelelő választ. A németek deklarációin A péntek délelőtti ülésnek csak a vége felé jutott Schücking professzor, demokrata párti birodalmi képviselő szóhoz. Schücking a német delegáció nevében a következő nyilatkozatot tette: — A német csoport arra kényszerítve érzi magát, hogy a világpolitikáról szóló vitában még egy szónokot szólaltasson meg, mert de Jouvenel szenátornak kijelentései a német politikáról csoportunkban erős visszatetszést keltettek. Szinte félek kijelenteni, hogy ezek a fejtegetések a nemzetközi megértés nagy céljának nem tettek szolgálatot. Elsősorban egy tényleges tévedés van bennük. A német birodalmi gyűlés külügyi bizottsága sohasem emelte azt a vádat Belgium ellen, hogy ő maga sértette meg semlegességét. Csak egyetlen parlamenti embernek szakértői jelentésében van egy futtában megkockáztatott megjegyzés arról, hogy Belgium sértette meg először a semlegességet, tíe Jouvenel szenátor továbbá szembehelyezkedett azzal a gondolattal, hogy a világháború felelősségének a kérdését megvizsgálják, mert szerinte nem születtek olyan bírák, akik képesek lennének ebben a problémában ítélkezni. Csatlakozhatnánk ehhez a felfogáshoz, ha nem állanánk éppen az előtt a történelmi tény előtt, hogy igenis, a közelmúltban akadtak bírák, akik ezt az ítéletet ellenünk kimondották. És ezek a bírák az egykor velünk szembenállók voltak. Azzal, hogy a világháború kitöréséért egyedül csak bennünket tettek felelőssé, az egész német nép becsületében sértve érzi magát. Nagyon sajtnálatos, hogy két évvel azután, hogy az egész világ a locarnói szerződést mint a felszabadulás müvét üdvözölte, ezen a jelentős fórumon a szerződésnek jelentőségét kétségbe vonják. — A szónok két kifogást érvényesített a locarnói szerződés értéke ellen, elsősorban azt a biztosítékot, amelyet Németországnak adtak arra az esetre, hogyha a népszövetségi paktum 16. ar- tikulusának alapján a népszövetségnek nemzetközi végrehajtást kell alkalmaznia, másodsorban a Németország és Oroszország között megkötött berlini szerződést. Ami az első pontot illeti, ebben nem foglaltatik egyéb, mint annak a különleges helyzetnek elismerése, amelybe Németország a lefegyverzés következtében jutott. Hogyan veheti valaki rossznéven a német néptől, ha arra törekedett, hogy a jelen kor nagy harci eszközeinek híján, az egyoldalú lefegyverzés állapotában azt a nyomorúságot távol akarja tartani az országtól, amelyet egy háborús akció jelentene számára. Ami a berlini szerződést illeti, ez annak a törekvésnek a folyománya, hogy bizonyos aggodalmakat szétoszlassunk, amelyek a locarnói szerződés megkötése és Németországnak a népszövetségbe való belépése hivott elő; — olyan aggodalmakat, hogy Németország a nyugati államokkal való megegyezésével és a népszövetségbe való belépésével a tervszerű oroszellenes politika mellett kötötte le. magát. Ennek a célnak megfelelőieg sem a berlini szerződés a maga négy paragrafusával, sem az arra következő jegyzékváltás nem tartalmaz olyasvalamit, ami ellentétben állana Németországnak Locarnóban és Genfben magára vállalt kötelezettségeivel. — Különösen elidegenitőleg hatott ránk az a tény, hogy de Jouvenel ur a mi politikánk elleni támadásait alkalmul használta fel arra, hogy a Rajua-vidék megszállásának további fentartását nemcsak megindokolja, hanem hogy még ezt a megszállást mint az egyetlen békebáztositékot kelet felé is odaállította. Mi azon a nézeten vagyunk, hogy úgy a versailiesi szerződés határozmá- nyai megadják nekünk a jogot a kiürítés követelésére, mint azok a megváltozott körülmények, amelyeket Locamo és Németországnak a népszövetségbe való belépése teremtett meg s amelyek a másik oldalra is megszabják azt a kötelességet, hogy Németországot szabadítsák fel az idegen katonai megszállás alól. — A német delegáció teljes szívvel fogadja el a jognak alapelvét az erőszak elve helyett és reméld, hogy ennek az elvnek megvalósításával megtalálja a német és francia nép végteges kibékülésének útját, amiben Európa tartós békéjének kulcsát is látja. Itt megjegyezzük még, hogy rögtön de Jouvenel szenátor kirohanásai után Hei-ler d>r. csehszlovákiai német szociáldemokrata szenátor szólalt fel. aki kijelentette, hogy; Jouvenel szenátor fejtegetéseit fájdalommal ] I hallgatta, mert ezek • biztosan nem lesznek !hasznosak az interparlamentáris unió együttes munkájára. Még egy magyarellenes román felszólalás Páris, augusztus 26. Az interparlamentá- | ris unió inai ülésén több szónok után Flpres- jcu román delegátus válaszolt Lukách György : dr. magyar képviselőnek tegnap elhangzott ■ beszédére. Florescu beszéde feszült hangula■ tót idézett, elő, mert az unió ülésein szokatlan hangon kifogásolta, hogy Lukách a ma- gyar-ramán agrárpörök és a békeszerződések | revíziójának kérdéseit belevitte a konferen- jcia vitájába. Az ilyen nézeteltéréseknek el- ! intézése, úgymond, a népszövetségre, nem j pedlig a konferenciára tartozik. Az agrár- í pörögi ul csupán annyit jegyez meg. hogy | amig az ügy bírói döntés .alatt áll, addig nem 1 lehet a világ fóruma elé hozni azt. Ami Lu- ;kádh beszédének hátterében áll, nem más, mint a békeszerződések revíziója, ezeken pe- ! dig változtatni nem lehet. Sziillő Géza dr. itt közbekiált: Ez vitatható! Általános felfigyelés után Florescu tovább folytatja beszédét s ellentmondást lát Lukách beszédében abban, hogy ugyanakkor revíziót követel, amikor az agrárpörökre a ^békeszerződéseket kívánja érvényesíteni, j Nincs hatalom, mondotta, amely a felszabadii■ tott román Elzász-Lotharingiát a magyarokénak visszaadná. De Jouvenel genfi utódja Páris, augusztus 26. Különösen fontos ügyekben ült össze ma a francia minisztertanács. Elsősorban Franciaországnak népszövetségi képviseletét beszélték meg, amely de Jouvenel szenátornak lemondása következtében megüresedett. Mindén valószínűség szerint Hubert szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke veszi át de Jouvenel örökét. A tárgysorozaton szerepelt még a genfi tanácsülés napirendje és megtárgyalták még az angol kormány válaszát, amelyet a rajnai csapatlétszám leszállításának kérdésében Angliához intézett francia jegyzékre adott. Uj választások Írországban Dublin, augusztus 26. Az ir szabadállam kormányzója az ir nemzetgyűlést feloszlatta és uj választásokat irt ki. Földrengés és árvíz pusztított Japánban és Ujskociában Tokio, augusztus 25. Formosa szigetének délnyugati részén, Tárnán város közelében, tegnap reggel hatalmas földrengés vonult át. Eddigi jelentések szerint 400 ház rombadőlí és mintegy 40 ember meghalt. A súlyosan sebesültek száma is tekintélyes. London, augusztus 26. A Times jelenti Torontóból, hggy tegnap Ujschofílandban óriási felhőszakadás pusztított. Rengeteg bárka elpusztult, a táviró- és telefonösszeköttetés megszakadt. Az eső elsősorban Halifax városban okozott mérhetetlen károkat. Gátszakadás következtében itt a vasútvonal is teljesen tönkrement. Repülőgéppel a világ kom Detroit, augusztus 26. William Brocks és Edward Schlee tegnap startolt OJd Orchard felé. Ez lesz újfundlandi repülésük első szakasza, ahonnan a föld körüli útra indulnak. Old orchardi jelentés szerint a „Deotrit büszkesége" repülőgép oda megérkezett
