Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-26 / 194. (1528.) szám
ii*i.< augusztus ab, péntek. 3 SzciSlö: £z igazi demokrácia nem lehet kisebbségelienes A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársának részleges lalentése as eurépsl kisebbségek harmadik geníí kongresszusáról — Szüllő Géza nagyhatású beszéde a kisebbségi kérdés Jelentőségéről — MedSnger szenátor nem veti részt a kongresszuson Genf, augusztus 23. (Kiküldőit munkatársunk levóliudósi- tása.) Nagyjában ugyanolyan keretek között, mint tavaly és tavalyelőtt, nyílt meg hétfőn az európai nemzeti kisebbségek harmadik kongresszusa. A Salle des amis d'instruction nagytermében régi ismerősöket üdvözlünk mindenfelé: a legtöbb kisebbségi nép ugyanazokat a személyiségeket küldte ki Genfbe, akiknek az elmúlt években már alkalmuk volt a kisebbségi kongresszusok munkáját és annak módszereit megismerni. Az elnöki asztalnál az előkészítő bizottság kitünően bevált tagjai foglalnak helyet: Wilfan olaszországi szlovén képviselő, Schie- mann, a rigai parlament német tagja, Szüllő Géza, aki a magyar csoportot képviseli az elnökségben, Maspons y AnglaseH, a katalánok vezetője, Kaczmarek, a németországi lengyelek bizalmi embere és Moczkin, a zsidó kisebbségek párisi irodájának vezetője. Az elnökség egyetlen uj tagja Kusicki észtországi orosz tanár, akit a szláv kisebbségek kérésére választottak be az elnökségbe. A magyar kisebbségek részéről öten jelentek meg: Csehszlovák iából Szüllő Gézán kívül Flachbarth Ernő, Romániából Balogh Artúr egyetemi tanár és Jakabffy Elemér, a Magyar Párt ügybuzgó alelnöke, Jugoszláviából pedig Törley Bálint földbirtokos. Deák Leó és Streiitzky Dénes nem jöhetett él, mivel a küszöbön álló parlamenti választások minden idejüket lekötik. Magyarországból mint a németek képviselői Gündisoh Guido volt országgyülésá képviselő és Potz Antal Jelent meg, a szlovákok nem tartották szükségesnek, hogy képviseltessék magukat. Általánosan feltűnt, hogy Medinger szenátor, a szudétanémetek követe, távolmaradt a kongresszusról és igy a csehszlovákiai kisebbségek közül a magyarokon kivül — Wolif Leó képviselő személyében csak á lengyelek vettek részt a kongresszuson. Wilfan üdvözlő beszéde nyitotta meg a kongresszust. Bejelentette, hogy nyolc kisebbség, amely eddig nem vett részt a közös munkában, fölvételét kérte, nevezetesen a németországi lengyelek és frízek, a lengyel- országi ukránok, oroszok és litvánok, a jugoszláviai és görögországi bulgárok (macedónok) és az ausztriai zsidók. Mivel azonban ezek egy részénél vitás, hogy vájjon kisebbségnek tekinthetők-e, szükség van arra, hogy a kongresszus szabályzata kidolgoztassák és abban az uj tagok fölvételének föltételei is megáliapittassanak. (Az elnöknek ez a bejelentése hosszas, sokszor szenvedélyes tanácskozások alapján létrejött kompromisz- szum eredménye. A lengyelek ugyanis, akiket a többi szláv kisebbség is támogatott, mindenáron keresztül akarták vinni a frízek fölvételét, amihez a németek semmi szin alatt nem akartak hozzájárulni. Sokáig tartott, amíg ezt a nehézséget olyképpen sikerült legyőzni, hogy valamennyi jelentkező felvételét elhalasztották.) Miután az előkészítő bizottság és a titkárság elmúlt esztendei működését ismertette és röviden összefoglalta a kisebbségi mozgalom legújabb eseményeit, Wilfan kijelentette, hogy Európa megbékélése csak a kisebbségi kérdés gyökeres megoldása utján érhető el. Ennek föltétele pedig a kisebbségek szolidáris föllépése. Ha az egyes kisebbségek között netalán ellentétek is merülnek föl egyes kérdésekben, ez nem akadályozhatja meg őket abban, hogy közös céljaik elérése érdekében a legnagyobb szolidaritással ne viseltessenek egymás irányában. Ezután Szüllő Géza emelkedett szólásra és francin nyelven üdvözölte a kongresszus tagjait és vendégeit. Általános helyesléssel fogadott '^bészédébeii a köyetkezőjcet fejtette ki: .1 b isQlli Gésa beszéde — Hölgyeim és Uraim! Mióta első kangresz- ezuisumk lefolyt, a kisebbségek sorsa nem változott. Az ág még mindig feltegeíklkél van tele, ámde rnáir éezre lehet venni a világosodó* jeleit. _ Az egeas világ fogtalfcoZilk a kisebbségi kérd éssel és nregiádtapitha#ulk, hogy az igazság útban van. Ennek bizonysága, hogy a népszövetség, az initérparlamentáriB unió, valamennyi parlament és a sajtó nagy érdeklődéssel1 viseltetik a mi ügyünk iránt é* mezősödre ama hitünkben, hogy aa általunk hirdetett igazság erősebb ellenlelednk fegyvereinél, meg vagyok győződve, hogy törékvésünk et siker fogja koronázni. — Hölgyeim és Uraim! A mi korunk — ha szabad magam igy kifejezni — a kifinomult demokrácia kora, ami abban áll, hogy most elismerik, hogy a demokrácia nem egyenlő az abszolút egyenlőséggel, hogy csak az 'értelmiség ée az értelem ad jogot a tömegeik vezetésére. Ha az emberi társadalom nem akar elpusztulni, fönn kell tartania aalt az elvet, hogy nem a születés ad jogot a felsőbbségre, hanem az intelligencia. Valamennyi kisebbség és valamennyi nemzetiség törekvése, hogy lehetősége legyen magát kultúrájában, tudományában, értelmié égében ős anyanyelvűiben tőkéleiteöiteni. — Az emberiség 'kötelessége az értelmiség miinél magasabb fokára emelkedni, mivel a mi célunk az emberi faj megjavítása ée lehetőleg fco- kéletesbifcése. — Egyet kell értenünk abban, hogy valamennyi intézmény, amely az embert szellem és léWk szabad fejlődését előmozdítja, az emberiség érdekében működik össze ée ezzel szemben minden intézmény, amely a különböző fajok géniuszának szabad fejlődését akadályozza, az emberiség destruáiásán dolgozik. — Ha tehát aat látjuk, hogy a mostani államok államiérfiai elvakult sovinizmusukban megakadályozzák a kisebbségeket ama lehetőség elérésében, hogy kultúrájukat amyauyelvükön faji-esszék, meg kell állapítani, hogy ez államférfiak még a bolsevistáiknál is destruktívabbak. — Egyet kell éretnünk abban, hogy M igazi demokrácia támogatja a kisebbségek ügyét. Hogy az igazi demokráciának miért kell törekvésünket előmozdítania, ezt a (következő okok indokolják: ^ 1. egy nép csak anya,nyelvén sajátíthatja el a kultúrát, amelyre főként az emberisén A-J“1-£Av“n van szülkiSéige; 2. valamely faj, vagy nemzetiség, felemelése nem egyéni kérdés, hanem egyetemes érdek, mivel a magasabb fajok könnyebben dolgoznak együtt az emberiség érdekében; 8. az erőszak, vagy a zaklatás sohasem jó eszköz a felkavart világ megbékítésére; 4. az erőszakolt asszimiláció utján sohasem lehet megteremteni a demokráciát, amelynek célja, hogy mindenki megkapja a maga jogát. — Ezen indokoktól vezérelve, az államok haladó poétikájának és demokráciájának minden nemzetiség és minden kisebbség számlára meg 'kell adni mindazokat a jogokat, amelyek őket megilletik és nem szabad megakadályoznia, hogy a rokon- fajok még akikor is érintkezést tarthassanak fenn egymással!, ha egy más állaimba vannak csatolva. Végül a fent említett politikának sohasem szabad megakadályoznia a független döntőbirádkodást, hogy orvosolja a kisebbségek sérelmeit. — Első kongresszusunk ‘alkalmával megállapítottam, hogy a világ beteg és meg van fertőzve. Megállapítottam, hogy a kisebbségi kérdés nem megoldhatatlan kérdés. A kisebbségi kérdés nem gyógyíthatatlan betegség és nem az emberiség szervezetében rejlik a baj, hanem egyedül a politika, az oka a fejlődésben mutatkozó zavarnak. Ez a zavar a kisebbségek együttműködése által létrejött kulturális autonómia utján szüntethető meg. Két nagy példa áll élőbbünk: az Egyesült Államok é* Svájc. Amerikában a világgazdaság szorítja vissza a sovinizmust, Svájcban pedig a fajok egyenlősége é* paritása vezet ugyanehhez az eredményhez. Az erőszak helyébe a békés szabályozást, az elnyomás helyébe a szabadságot kell tenni. Ezek azok a célok, amelyek bennünket itten ösz- szehoztak 6 amelyeket el kell érnünk, hogy nemes törekvésünket siker koronázza. — Hölgyeim és Uraim! Iöten hozta önöket ée fogadják kötszJönetüruket azért az érdeklődésért, amelyet nagy ügyünk iránt taniusitanak. A karlntíai iskolai autonómia Ezután az előkészítő bizottság többi tagja mondotta el üdvözlő beszédét, mire meg- aliaki tolták a kongresszus elnökségét és a bizottságokat. A magyar csoport részéről Jakabffy Elemért választották meg a nyelvi ■jogok kérdésével foglalkozó bizottság elnökévé, míg Flarhbartih Ernő dr. a szervezési bizottság előadója leF A kongresszus első, egyhangúlag elfogadott határozata a karintiai iskolai autonómiára vonatkozik. Az ottani német pártok ugyanis, mint ismeretes, a kisebbségi kongresszusnak á kulturális autonómiáról hozott egyik multévi határozatára hivatkozva, törvényjavaslatot nyújtottak be az országgyűlésnek, amely a szlovéneknek iskolai autonómiát kivan biztosítani. A szlovének még sincsenek megelégedve ezzel a javaslattal, még pedig azért, mert annak benyújtása előtt nem hallgatták meg őket. Ezért a lengyelek támogatásával segítséget kértek a kongresz- szustól, amely az ügy megvizsgálására bizottságot küldött ki, ahol a német és lengyel felfogás ismét igen hevesen csapott össze, tamig végre Flachbarth Ernő dr. közvetítő indítványára elfogadtak egy határozati javaslatot, amelyet azután a kongresszus is egyhangúlag magáévá tett. E határozatban a kongresszus örömmel veszi tudomásul, hogy a. különböző államok törvényhozása szem előtt tartja a kisebbségi kongresszus követeléseit, de figyelmeztet arra is, hogy véleménye szerint a kulturális autonómia bevezetése az illető kisebbség elvi hozzájárulását is feltételezi. A megzavart estély A kongresszus első napját Wilfan elnöknek a Bellevue-szállóban adott estélye fejezte be, amely azonban nem folyt le oly zavartalanul, amint azt kívántuk volna. Az esti órákban ugyanis — amint azóta már az otthoni lapok is bizonyosan jelentették — Genf városának különben oly nyugodt utcáin á kommunisták Saoco és Vanzetti (mellett nagy tüntetést rendeztek, amelynek nemcsak a népszövetségi palota számos ablaka, de — ami ennél sokkal nagyobb kár — ártatlan emberélet is' áldozatul esett. A kommunisták a Beilevue-szálló előtt is megjelentek és á kisebbségek szerény képviselőit amerikai milliárdosoknak tartva, válogatott fenyegetésekkel illették őket. Természetes, hogy ez az'epizód azonnal lehütötte a kedélyeket és a kongresszus tagjait korai távozásra késztette. A romániai ukránok panaszai A második napot leginkább a bizottságok munkája foglalta el. A plénum az állami Művészi kézimunkák a oozsonyi Uunavásáron Weíss Gizella kéiimuakakereskedése Érsekújvárról, mely a I " legutóbbi üunavásáron is nagy feltűnést kelleti kiállításával s magas kitüntetésben is részesült, ezúttal is résztvesz a Dunavásáron, mely Vili/21-én kezdődik A kiállított művészi kollekciót a pnvlllonban, c 503. számú standon tekinthet! meg. szuverént íás és a kisebbségi kérdés kölcsönhatásával foglalkozott, amely kérdésnek Balogh Artúr volt kolozsvári egyetemi tanár volt az előadója, aki igen szép előadásában kifejtette, hogy a kisebbségi szerződések az egyes államok szuverenitását erősen korlátozták. Lasarsohn lettországi zsidó képviselő beszéde Gündisch Guidonak, a magyarországi németek egyik delegátusának alkalmat nyújtott arra, hogy a zsidó professzorral polemizáljon és kifejtse, hogy a kisebbségi szerződések folytán a kisebbségek helyzete nemzetközi jelentőségű kérdéssé vált, amelyet az egyes államok nem szabályozhatnak egyoldalúan, hanem kénytelenek tekintettel lenni más államok kívánságaira is. Igen érdekes előadásokat tartottak még Casanova kát?tön, Hendersohn lengyelországi és Margulies csehszlovákiai zsidó delegátusok, Naumann lengyelországi német szenátor és mások. Karakalia romániai ukrán delegátus ennél a pontnál a legélesebb támadást intézte Románia asszimiláló nemzetiségi politikája ellen. Amikor az elnök emiatt rendreutasitotta, tüntetőleg félbeszakította beszédét és számos delegátus élénk he^eslése mellett eltávozott a szónoki emelvényről. Kisebbsépi kérdés és világ-béke A kongresszus egyik kimagasló eseménye Wilfan Josip elnök és Ammende Ewald főtitkárnak az a fölszólalása volt, amelyben az elnökség megbízásából, ünnepies formában rámutattak azokra a veszélyekre, amelyek az európai békét fenyegetik arra az esetre, ha a kisebbségi kérdést kielégítő formában meg nem oldják. Az újabb háború veszélyét - mondotta Wilfan elnök — csak a többség és kisebbség által egyaránt elfogadható megegyezés háríthatja el. Ammende főtitkár a kisebbségi kérdés fejlődésének legújabb állomásait ismertette és azt hangoztatta, hogy a Népszövetség kötelessége, hogy a nemzetiségi kérdést a megérdemelt figyelemben részesítse és keresse a méltányos megoldás útját, még pedig úgy, hogy a kisebbségek kívánság? ‘ meghallgassa. Befelezte tanácskozásait a kisebbségi kongresszus A németországi kisebbségek és az ausztriai csehek képviselői befejezés előtt elhagyták a kongresszust — Egyelőre várakozó álláspontra helyezkednek — Genf, augusztus 25. A kisebbségi kongresszus kedd este befejezte az állami szuverenitásról és a kisebbségek jogairól folytatott vitát. Ezután Ammende Ewald dr. főtitkár tette meg jelentését a nemzeti türelmetlenség részéről fenyegetett európai béke kérdéséről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a kisebbségeknek a népszövetség előtti panaszjoga kisebbségi szempontból eddig még inkább ártott, semmint használt volna. Egyes államokban a kisebbségekkel szemben tanúsított hivatalos beolvasztási törekvések komoly veszedelmei a békének. Genf, augusztus 25. Az európai kisebbségi. kongresszus szerda délutáni ülésén egy közbejött váratlan esemény zavarta meg a kongresszus nyugodt lefolyását. A németországi lengyel kisebbségi csoport vezetője, Kaczmarek azt a nyilatkozatot tette, hogy a csoport a kisebbségek kongresszusából kiválik, a további munkálatokban nem vesz részt és hogy a németországi kisebbségek egyelőre várakozó álláspontra helyezkednek. Kaczmarek azzal indokolta meg lépését, hogy a németországi fries kisebbséget nem bocsátották a kongresszusra. Szerinte több 1 szónok a kisebbségi kongresszust egyoldalú i hatalmi politika eszközévé tette. Erre a bejelentésre Wilfan dr. elnök leszögezte azt, hogy a kisebbségi mozgalom nagy miivét egyetlen csoport magatartásának nem szabad veszélyeztetnie. Az elnöki nyilatkozatot a kongresszus nagy tetszéssel fogadta. A németországi lengyel, lausitzi szerb és dán csoport s az ausztriai csehszlovák csoport delegátusai ezután kivonultak a kongresszusról s a Hotel de Geneve-ben külön ülést tartottak, amelyről kommünikét adtak ki. A kommüniké hangoztatja a kivonultak lojalitását az elnökkel szemben, lépésükkel tisztán csak a német „oktroj“ ellen akartak tüntetni s azt az akaratukat fejezi ki, hogy továbbra is együtt akarnak dolgozni a kisebbségek kérdéseiben. Balogh Artúr, Törley Bálint és Flachbarth Ernő előadásai Genf, augusztus 25. (A P. M. H. Gen/fbe kiküldött tudósitójától.) A nemzeti kisebbségek kongresszusa kimerítően foglalkozott az állami szuverenitás kérdésével a kisebbsé-
