Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-26 / 194. (1528.) szám

TOTOGAI'/VtA&líAR-HIRIiAB 1927 augusztus 26, péntek. Titokzatos emberrablás egy szófiai kórházban Egy bűnvádi eljárás alatt álló rendőrtisztet ismeretlen tettesek meg­sebesítettek, majd a kórházból elrabolták — A tettesek áilitólag a rendőrtiszt cinkostársai gek jogaival kapcsolatban. Larsersohn lett­országi zsidó delegátus referátumaiban vá- ®olta a kisebbségi jogok történetét és kifej­tette, hogy * nemzetközi kisebbségvédelmi szerző­dések nem nyújtanak elegendő garanciát arra, hogy az államok a vállalt kötele­zettségeket meg is tartják. Balogh Artúr dr. volt szenátor és egye­temi tanár, a kolozsvári Ellenzék szerkesztő­je, nagy tetszéssel fogadott előadást tartott és arra a konklúzióra jutott, hogy a nemzeti kisebbségeknek erélyesen végig kell küzóe- rüök a harcot összes jogaik megvalósulásáig. A kérdéshez több delegátus hozzászólt, kö­röttük a spanyolországi katalánok egyik kép­viselője, Duran dr., aki utalt arra, hogy első­sorban a többségi nemzetek érdeke, hogy ál­lamaik területén megelégedett kisebbségek éljenek. Igen érdekes előadást tartott Törley Bá­lint dr. jugoszláviai magyar delegátus a ryetlvhasználat ügyéről, mig Flaohbarth Rrnő dr., központi-irodai igazgató, a cseh­szlovákiai magyarság egyik képviselője, a r zervezkedési problémáról terjesztett be re­ferátumot. A cél: gyakorlati, alkotó munka Alkalmam volt ma hosszabb beszélge­tést folytatnom Wilfan Jcrsip dr.-ral, a kon­gresszus elnökével, aki a következőket mon­dotta : — Európa szervezett nemzeti kisebbségi csoportjainak nem az a céljuk, hogy hango­san demonstráljanak, hanem az, hogy gya­korlati, alkotó .munkát végezzenek. Nem le­het tagadni, hogy az európai nemzeti ki­sebbségek között nagy különbségek vannak •történelmi fejlődésük, gazdasági helyzetük, s*zociáilis tagoltságuk és kulturális nivójuk szerint. Ehhez járul még, hogy egyes álla­mokban a nemzeti kisebbségek nemzetközi szerződések védelme alatt állanak, más álla­mokban azonban nem. Ezek a különbségek azonban nem képezhetnek választó vonala­kat az egyes kisebbségek között. Tavalyi kongresszusunkon Schiemann Pál dr. lettor­szági delegátus találóan utalt a 300 év előtti európai vallásszabadság-küzdelemre, amely szintén a legkülönbözőbb ©lenieket egyesí­tette. Európa összes kisebbségei egyék abban, hogy küzdeniök kell a* assrimiMcáós politika brutális támadásai ellen. A kongresszus befejezése Géni, augusztus 25. A kongresszus szer­dán este tartotta záró ülését, amelyen több fontos határozati javaslatot fogadtak el az állami szuverénitás é\s a kisebbségi jogok viszonya, a kisebbségek belföldi és nemzet­közi együttes munkája, az európai béke ve­szélyeztetése, a nemzeti türelmetlenség és a kisebbségi jogtudomány kérdésében. Külö­nösen fontos az a határozati javaslat, amely­ben a népszövetséghez fordvil a kongresszus és felszólítja, hogy haladéktalanul lásson hozzá a kisebbségi probléma komoly megol­dásához. OIksz kritika Róma, augusztus 25. Az oltasz lapok a genfi kisebbségi kongresszus alkalmával he­ves támadásokat intéznek Németország él­űéin, akiben a kisebbségek követelésének spi- ritus -rectorát látják. A lapok szerint Német­ország a kisebbségeket külpolitikájának esz­közéül használja fel s mindenütt arra törek­szik, hogy irredentizmust szítson. Angol-német vegyipari tröszt alakul London, augusztus 25. A Morningpost je­lentése szerint Sir Alfréd Mont Németország­ban tárgyal egy nagy európai kémiai tröszt megalapításáról. Először egy angol-német érdekeltség alakul s ebből fejlesztik ki az eu­rópai szövetséget. Görögország és Jugoszlávia megegyezését elvetette a görög kamara Athén, augusztus 25. A parlament kül­ügyi bizottsága egyértelmű határozattal elve­tette a Pangalos áltál aláirt görög-jugoszláv megegyezést. A kamara még ma tanácskozik ebben az ügyben. Venizelosz visszautasította azt a megbízást, hogy Görögország népszövet­ségi bizottságát vezesse. A Pangalos ügy meg­vizsgálásával megbízott bizottság azt indítvá­nyozza, hogy az összeesküvésben részes mint­egy száz egyént az országból utasítsák ki. Ezek között van a volt diktátor felesége, né­hány volt miniszter és három tengerészeti al­tiszt. Szófia, augusztus 25. (Szófiai levelezőnktől.) Az utóbbi időben egész Bulgária területén, eőt legutóbb a főváros közvet­len közeJiében is rablóbandák ütötték fel fejüket és veszedelmes tevékenységet fejtenek ki. A ha­tóságok egyelőre úgyszólván tehetetlenek az egy­re vakmerőbbé váló banditáikkal szemben, akik most már arra vetemednek, hogy a főváros szivé­ben is tevékenységet fejtsenek ki. Az elmúlt éjjel Szófiában, egy kórház épüle­tében olyan események játszódtak le, amelyekről' még nem tudná, vájjon páratlan vakmerőség­gel végrehajtott bűntényről van-e ezé, vagy pedig előre megteendőit, agyafúrtban kieszelt szinlegos rablásról, amelyet egy, különféle visszaélésekkel vádolt rendőrségi titkár kiszabadítására követtek volna el cinkostársai. Atanazoff Péter szófiai rendőrségi titkárt néhány hónappal ezelőtt háza folyosóján^- ismeretlen .tettesek megtámadták és súlyosan megsebesítették. Atnnaaoffot beszámították a Vö- rCtíkereszt1-kórházat, ahol ápolásaié vették. A rend­őrség lázasan nyomozott a tettesek után, azonban nem tudott nyomukra akadni. Közben kiderült, hogy Atanazoff számos visszaélést követett el, úgy, hogy meginditották etilen© a bűnvádi eljárást-, amelyet a kórháziból való elbocsátása után tár­gyaltak vólna le. Hétfőn este a kórház ápolószemélyzete gya­nús alakokat vett észre az épület előtt, akik több lövést adtaik le az ablakon keresztiül abba a kórterembe, acnolybem Atiam-azo-ff feküdt, azután pedig elmenekültek. A lövések szerencsére Budapest, augusztus 25. A „Magyarság" londoni tudósítójának, Yolland Arthurnak je­lentése alapján azit a hirt közli, hogy az angol parlament magyar bizottsága Sir Róbert Gower vezetése alatt szep­tember régén, vagy esetleg október ele­jén Budapestre érte zik, hogy megkezd­je a trianoni vizsgálatot. A bizottság meg akarja vizsgálni a trianoni békeszerző­dés gyakorlati eredményeit és arról akar tájékozódni, hogy a szerződésnek jelen­leg érvényben levő hatáxozmányai meny­nyiben érvényesíttetnek? A kisebbségi jogok megsértése ellen benyújtott pana­szokat is vizsgálat tárgyává fogja tenni a bizottság és azonkívül tanulmányozni kí­vánja a békeszerződés határozmányai- nak gazdasági hatását. Dérer újabb nyilatkozata Budapest, augusztus 25. Az „Az Est" po­zsonyi munkatársa hosszabb beszélgetést folytatott Dérer Ivánnal, a csehszlovák szo­ciáldemokrata párt egyik vezető politikusá­val a Rothermere-akcióval kapcsolatosan. Az interjú első részében Dérer újból hangoz­tatta azt a már többször kifejtett ismeretes álláspontját, hogy a csehszlovák szociáldemokrata párt sem­miféle határkiigazitásba nem mehet bele. A párt a trianoni béke alapján áll, noha tudja, hogy a békekötés után is maradtak fenn bizonyos differenciáik. Dérer még megjegyez­te, hogy ezeket a kisebb differenciákat Ma­gyarországgal elintézhetnék akkor, ha ott de­mokratikus kormányzat lenne uralmon. A volt miniszter különben nem hisz benne, hogy ennek az akciónak valamiféle pozitív eredménye is lehetne. Az egész Rothermere- aikció nem tekinthető másnak, mint a jelen­leg Magyarországon uralmon levő rezsim propagandájának — önmaga mellett. A ma­gyar kormány azt hiszi, hogy ezzel az akció­val egyrészt kifelé érhet majd el diplomáciai eredményeket, másrészt befelé erősítheti meg pozícióját.. Fából — vaskarika Sokkal érdekesebb az interjúnak az a része, amelyben a lap munkatársa figyelmez­tette Dérért, hogy a csehszlovák szociáldemokrata pért re­vizionista-ellenes felfogása ellentétben áll a második internaoionálé hamburgi és marseillesi kongresszusának határo­zatával és igy ellentétes a magyarországi szociáldemokrata párt álláspontjával, de a csehszlovák szociáldemokrata párt frak­cióját képező magyar szociáldemokrata párt és a csehszlovákiai német szociál­demokrata párt programjával is. A szo­cialista kongresszusok kifejezetten tiUa­senikit sem tatátok, de Atanazoff adnak az aggo­dalmának adóit kifejezést, hogy az ismeretlen tá­madók a merényletei megismiéteihetik, ezért a rendőrigazgatóeág kőt detektívet állított szemé­lyes őrizetére. Tegnap este kellett volna Atanazoffnak gyó­gyultan elhagynia a kórházat és felesége autón érkezeit hozzá, hogy hazakísérje. Mikor aa asszony a kórház folyosójára lépett, hirtelen egy sötét falmélyedésből három fegy­veres alalk ngiroitt elő, akik Atanazoff felesé­gét megragadták, száját zsebkendővel betöm­ték, tagjait összekötözték, azután az eszmélet­len nőt visszacipeltók az autóba. Ugyanekkor egy másik fegyveres csoport beha­tolt a betegszobába, amelyben Atanazoff várt a feleségére a két detektív társaságában. A rablók fegyverüket a detektivekre szegez­ve, megadásra kényszer! tették őket, azután Atamazoífot kötözték meg és ugyan­csak elvonszolták az autóba. Kevéssel rá az egész titokzatos társaság elrobo­gott. A halálra ijedt detektívek a telefonon értesí­tett rendőrséggel együtt azonnal felvették a rab­lók üldözését, de ezek eltűntek előlük és a nyo­mozás eddlgeilé miég semmi eredményre nem tu­dott jutni. Mivel Atanazoff egy bűnvádi eljárás közép­pontjában állott, alapos a gyanú, hogy a rab­lók cinkostársai lehettek, akik ily módon szabadították ki bajba jutott tár­sukat a törvény kezéből. koztak az erőszakos békekötések ellen és csak a népek önrendelkezési jogának tisz- teletbentartásával alakult országhatáro­kat ismerték el jogosnak és törvényes­nek. Dérer erre csak ennyit tudott felelni: — Én csak azt tudom ismételni, hogy mi a trianoni békeszerződés revíziója ellen va­gyunk. Ezt mi kifejezésre juttattuk Hamburg­ban is és Marseilleben is. — Ilyenformán a csehszlovák szociálde­mokraták nem állanak a népek önrendelke­zési jogának alapján? — kérdezte az újság­író. — Ez igy nem helyes — felelte Dérer. — Mi is a népek önrendelkezési jogának alapján állunk. A meggyőződésünk az, hogy a " mai határok megfelelnek a népek akara­tának. — Nem gondolja azt, hogy ezt talán mé­gis a népektől kellene megkérdezni? — Nem. A népek már döntöttek. Bizo­nyos határkérdések mindig lesznek, mert Magyarország és Csehszlovákia között pontos etnográfiai határvonal húzása úgyszólván fi­zikai lehetetlenség. Nem lehet elválasztani a magyarokat úgy a szlovákoktól, hogy a szlo­vák részen csak szlovákok és magyar részen csak magyarok maradjanak. Csak olyan ha­tárvonal lehetséges, amely vagy nagyobb ma­gyar kisebbséget ad a szlovákoknak, vagy nagyobb szlovák kisebbséget juttat Magyar- országnak. A néppárt külön útja A Hlinka-párttal való viszonyra vonatko­zólag Dérer a következőket mondotta: — A Hlinka-párttal a legélesebb harcban vagyunk, ők is Állást foglaltak Rothermere akciója ellen, ők azonban tisztán nacionalista alapon állanak. A legszélsőbb szlovák sovinizmus politi­káját folytatják, amely egyformán irá­nyul úgy a magyarok, mint a csehek el­len. — Erre bizonyítók az is, h így a pozsonyi gyűlésén Hlinkáék nem vettek részt csak azért, mert velünk nem akartak egy gyűlésen szerepelni. Jászi a revízióról London, augusztus 25. Amerikából érke­ző jelentések szerint Jászi Oszkár dr., aki az Oberlin College-en a politikai tudományok professzora, előadást tartott az Instituteben a trianoni határok kiigazításának kérdéséről. Jászi szerint a határrevizió szükséges, sőt hivatkozik arra, hogy neki maga Ma- saryk elnök jelentette ki 1921-ben, hogy az ő részéről sincs ennek akadálya, de ennek van néhány alapvető feltétele. Ezek a feltételek abban állanak, hogy először is szűnjön meg Magyarországon a feudális reak­ció, kormányzati rendszer és legyen trianoni Magyarország szivvel-lélekkel egészen de­mokratikus köztársaság, másodswr pedig ál­líttassanak az ország élére olyan kormáuy- féifit, akiknek hábpru előtti előélete és po­litikai jelleme biztosítékot nyújtanak arra, hogy u határok megváltoztatása esetén meg­szűnik a helytelen irrede ib: agitáció, amely az ország régi határainak visszaállítására tö­rekedne. Jászi Oszkár előadásának mindenesetre van egy érdekes részlete, amely újabb adatot szolgáltat arra, hogy a revízió problémája többször volt politikai megbeszélés tárgya je­lentős államférfiak részéről. Rá kell mutat­nunk azonban Jászi beállításának egyoldalú­ságára és felelőtlenségére. Amerikai elefánt­csonttornyában nem vesz tudomást arról, hogy Bethlen István miniszterelnök kormány­zata a kommunizmus után egészen érthető reakciós közhangulatból reá tudta vezetni az országot a legnemesebb szabadelvű irányra, a teljes belső politikai és gazdasági konszo­lidációra. Másrészt még mindig annak a té­ves ideológiának ad hitelt, amely szerint a csehszlovák, államférfiak és politikai pártok az ő felfogása szerinti „demokratikus, köz- társasági" Magyarországgal hajlandóak vol­nának a revízióról tárgyalni. Ebben a tekin­tetben utalunk arra a visszautasításra, amely­ben az emigráció egyik frakciójának megbí­zásából tárgyaló Veér Imre néhány héttel ezelőtt részesült Prága részéről és utalunk Dérer mai nyilatkozatára is, amely szerint még a szociáldemokrata párt is minden kö­rülmények között, tekintet nélkül a Magyar- országon kialakuló kormányzati rendszerek­re, a trianoni béke betüszerinti fentartását kívánja. Egy prágai német képviselő érdekes nyilatkozata Budapest, augusztus 25. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése).* Az Est mai száma közli Prágába kiküldött munkatársá­nak beszélgetését Horpynka Ottó dr. prágai egyetemi tanárral, német nemzeti párti kép­viselővel a Rothermere-akcióról. Horpynka nyilatkozata az első határozott állásfoglalás egy csehszlovákiai nem magyar politikus ré­széről a Rothermere-akció mellett. Horpynka nyilatkozatában a legteljesebb szimpátiát nyilvánította az angol lord akciója iránt. — Mi, német ellenzékiek — mondotta többek között — nemcsak a legnagyobb örömmel üdvözöljük az akciót, hanem egye­nesen törekszünk arra, hogy a prágai parla­mentben megteremtsük ebben a kérdésben az ellenzéki pártok egységes frontját s váll­vetve küzdjünk a gondolatért az egyesült ma­gyar pártokkal. Meggyőződésem az, hogy az őszre mintegy 85 tagból álló frontja lesz a Rothermere-akciónak a prágai parlamentben. — A német és magyar ellenzéki pártok már csak azért is örömmel üdvözölhetik az akciót, mert ez az első lépés a tökéletes nem­zeti államok kialakulására és hivatva van arra, hogy megszüntesse az utódállamok kö­zötti állandó súrlódási felületeket. Scitovszky belügyminiszter visszautasítja a magyarellenes külföldi sajtótámadásokat Budapest, augusztus 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pester Lloyd mai számában^ Sseitovszky Béla dr. belügyminiszter vezércikket irt, amelyben a leg­élesebben visszautasítja az egyes külföldi lapokban megjelent azon vádaskodásokat, hogy Magyarország erőszakos utón akarja megváltoztatni a trianoni békeszerződés határozatait s e célból a magyar belügyminisztérium támogatásával fegyveres szervezetek alakulná­nak Magyarországon. A belügyminiszter megcáfolja azokat a tendenciózus külföldi híreket is, mintha a tartózkodási engedély nélkül Magyarországról kiutasított idegenek elleni rendszabályoknak; politikai okai lennének. Ezeket az idegeneket csupán azért utasítot­ták ki, mert már évek óta minden tartózkodási engedély nélkül tartózkodtak Magyaror- szágon.t Különösen elitéli a belügyminiszter cikkében a német sajté egy részének ma­gyarellenes magatartását kiemelve, hogy a szövetséges állam sajtójától mást várt, de kü­lönben is eltekintve ettől, a támadások min den alapot nélkülöznek. A magyar közvéle­mény joggal elvárhatta volna háborús szövetségesétől, — írja a belügyminiszter — hogy minden Magyarországot érdeklő ügyet és kérdést a német sgjtó legalább az igazságnak és tényeknek megfelelően tárgyaljon. Akik Magyarország jelenlegi viszonyait ismerik, iga­zán nem tehetnek egyebet, minthogy nevetségesnek minősítik a külföldi sajtó tendenció­zus híreit. Mindenkinek szabadságában áll országunkba jönni, — fejezi be a miniszter cik­két, — ahol az itt uralkodó állapotokról személyesen szerezhet tapasztalatokat s meggyő­ződhetik arról, hogy ezekből a híresztelésekből egy szó sem igaz. Az angol parlament magyar bizottsága szeptember végén Budapestre megy Hogyan egyezteti össze Dérer az önrendelkezési jogot Trianonnal! — lászi Oszkár amerikai előadása a revízió „feltételeidről — 4

Next

/
Thumbnails
Contents