Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-24 / 192. (1526.) szám
1921 augusztus 24, szerda. Rothsrmere Chamberlaínió'j kéri a magyar kisebSíRggek jogainak érvényesítését A román-magyar blrtokpörök kérdése a népszövetségi tanács szeptember! ülésén kommunista párt fe’h'via h.veit, hogy icgyvorte- lenül jelenjenek meg. nehogy provokációra adjanak alkalmat. A munkásrág 1:őrében az amerikai áruk iránti bojkottot ál'alárto an megszervezik. A kormány és rendőrség attól tar . hogy kilengésekre kerül a sor és ezért lázas elrké-zü'e- teket tesznek. A belügyminisztériumban konferencia vol\ amelyben a rend f"rátartásának eszközeit beszélték meg. Az amerikai követség és konzulátus környéke valóságos felfegyverzett táborhoz basoniit. A svájci szövetségtanács állásfoglalása Bern. augusztus 23. A szövetségi tanács ma délelőtti ülésén behatóan foglalkozóit a Géniben hétfő éjszaka lejátszódott eseményekkel. A sfö- ve’ségtanács a következő nyilatkozatot hozza ijyil- vánosságra: „A szövetségtanács megdöbbenéssel vett tudomást azokról a sajnálatos eseményekről, amelyek tegnap jáfsződfak le Genfben. Azonnal érintkezésbe lépett a genfi kanton kormányává’, hogy értesüljön a nyilvános rend fentartására tett óvó intézkedésekről. A szövetségtanács Genfbe rendelte a külügyi politikai osztály főnökét, Dini- chert-t és Sfámpfli államügyoszt. Dinichertnek különösen az a feladata, hogy a szövetség’anács a népszövetség főtitkárának fejezze ki mély sajnálatát és biztosítsa őt, hogy a kormány mindent elkövet a népszövetségi intézmények védelmére". Az amerikai haderőt mozgósították Newyork, augusztus 23. Amerika valóságos had állapot képét mutatja. A Gouverneur-szige- ten hat gyalogszázadot és két gópfegyverosztago! teljes hadi készültségben helyeztek el, hogy szükség esetén a rendőrséggel karöltve akcióba léphessen. Több városban közvetlen telefonkapcsolatot létesítettek a helyőrségek és a rendőrségek elnöki osztályai között. Sa i-Franciskóban 127 tüntetőt letartóztattak. A csehszlovák külpolitika legutóbbi hete Prága, augusztus 23. Stribrny lapja ironikusan a következőket írja: Miután a Benes- koncern sajtója egyáltalán nem ujjong és naponta nem mutat rá a csehszlovák külpolitika sikereire, mi vagyunk kénytelenek felhívni erre a figyelmet. A legutóbbi héten ugv értesültünk, hogy 1. a reakciós Magyar- ország katonai ellenőrzését Csehszlovákiával valá tárgyalás nélkül szüntették meg; 2. Csehszlovákiát nem választják be többé a népszövetség tanácsába és 3. a Vatikánnal a tárgyalások eredményesen folynak. Ki lesz az uj prágai nuncius? Prága, augusztus 25. A Tribuna varsói értesülése szerint Marmaggi utóda Prágában Alois Faidutti, kovnói nuuciu.s lesz. Faidut- ti 1861-ben született Olaszországban. Dawes nem vállalja az elnökséget Cincinniti, augusztus 23. Dawes alelnök a Young American Union egy tagjához intézett levelében kijelenti, hogy az elnökségre való jelölését nem fogadja el. Amerika a bevándorlás ellen Philadelphia, augusztus 23. Dawis, a munkaügyi hivatal titkára legutóbb beszédet mondott, amelybe na bevándorlás ellen foglalt állást. Ha a népesség száma jelentené az állam gazdagságát, ugv Rina s India lennének a föld leggazdagabb államai Kommunista szervezetet lepleztek le Lengyelországban Varsó, augusztus 23. A politikai rendőrség szervei a vilnai és novgorodi vajdaságok területén meglepték a nemrég feloszlatott fehérorosz hromada szervezett tagjait. A tagoknál megejtett házkutatás alkalmával rendkívül terhelő bizonyítékokat találtak. Eddig a hromada 30 tagját tartóztatták le, legnagyobb részt bolsevikieket. A letartóztatásokat folytatják. Művészi kézimunkák a pozsonyi Danavásáron. Welss Gizella kézimunkakereskedése Érsekújvárról, mely a legutóbbi Dunavásáron is nagy feltűnést keltett kiállításával s magas kitüntetésben is részesült, ezúttal is rósz tv esz a Dunavásáron, mely VIII/21-én kezdődik A kiállított művészi kollekciót !» WZ“ pavlIlonbSU, a 503. számú standon tekintheti meg. London, augusztus 23. A Daily Mail mai Számában ismét hosszabb vezércikket szán a magyar kérdésnek. A vezércikk Chamberlainhez van címezve s többek között a következőket tartalmazza: — A* angol közvélemény nagy érdeklődéssel kiséri Középcurópa helyzetét az onnan érkező hírekből. Ezek arról szólnak, hogy a nemzeti kisebbségek úgy Romániában, mint Csehszlovákiában durva igazságtalanságokkal találkoznak. Ezek a kisebbségek főként magyarokból állanak, akik a trianoni békeszerződések következtében ma idegen országokhoz tartoznak. Arra kell emlékeztetni a közvéleményt, hogy Magyarország ezt a békét csak akkr fogadta el, amikor Millerand francia miniszterelnöktől azt az Ígéretet kapta, hogy a határokat nemzeti vagy gazdasági szempontokból ki lehet igazítani. Ezt az ígéretet azonban nem váltották be. A nyugati államok elé azt a kérdést kell terjeszteni, vájjon hajlandók-e Középeurópában két uj El- szász-Lctharingiát tűrni?! Románia nagy- részben magyarokat kebelezett be, ugyanígy van ez Csehszlovákiában is. Ha most Csehszlovákia és Románia nem akar utat engedni az igazságnak, akkor az angol közvélemény rokonszenvét mindkét állam el fogja játszani. Különösen azok a magyar parasztok, akik a volt Magyarországhoz tartozó, most román területeken laknak, hangoztatnak panaszokat a román kormánnyal szemben. Ugylátszik, í Genf, augusztus 23. Az európai kisebbségek harmadik kongresszusát Wilfan dr. elnök, az olasz képviselőház szlovén tagja, tegnap délután fél 4 órakor valamennyi delegátusnak és a világsajtó sok tekintélyes képviselőjének jelenlétében nyitotta meg. A kongresszuson harmincöt kisebbségi csoport, több mint negyvenmillió ember, van képviselve Csehszlovákiából jelenvannak: a magyarság képviseletében Szüllő Géza dr. nemzúgyülési képviselő, az országos kereszténysz icalista páTt elnöke és Flachbarth Ernő dr., a prágai köi/u nti iroda igazgatója, a németek képviseletében Me dinger Vilmos dr. szenátor, a lengyelek képviseletében Wolf Leó dr. nemzetgyűlési képviselő, a zsidók képviseletében pedig Mar- gulies dr., a zsidó népszövetségi liga vezetője. A delegátusok között a legtekintélyesebb csoportot a németek alkotják, ugyanis tizennyolc kiküldött képv*.?oU a dániai, észtországi, magyarországi, olaszországi, jugoszláviai, litvániai, lengyel ország’., romániai és csehszlovákiai német kisebbségeket A tizennyolc német delegátus közül tizennégy törvényhozó. Wilfan megnyitó beszéde Wilfan d*\ elnöki megnyitójában szüksége? :iek tartotta hangsúlyozni, hogy a német nyelvnek, mint a legtöbb delegátus részéről használt tárgyaién nyelvnek nincsen itt politikai jelentősége. Ez csupán gyakorlati okból történik s épp ezért a nem német szónokok, akik németül szólalnak fel, nem vádolhatok meg germanofil érzelmekkel. Javaslatára a kongresszus élénk tetszésnyilvánítás mellett felhatalmazta arra, hogy Svájc szövetségtanácsának és Genf városának az évek óta tanúsított vendégszeretetéért a kongresszus nevében köszönetét mondjon. A francia nyelven mondott bevezetés után beszédét németül folytatta. Bejelentette, hogy a legújabban jelentkezett kisebbségi csoportok felvételét mindaddig el kellett halasztani, amig a kongresszusnak készülőfélben levő alapszabályai — amelyek a belépés és felvétel módozatait is megállapítják — nem lépnek érvénybe. Ez alkalommal a következő kisebbségekről van szó: lengyelországi és litvániai fehéroroszokról, németországi friesekről, görögországi és jugoszláviai bolgárokról s németországi, ausztriai és litvániai zsidókról. Megállapította továbbá Wilfan dr., hogy a kisebbségi kérdés iránti érdeklődés világszerte örvendetesen erősödik s ma már tisztában van azzal mindenki, hogy a kisebbségi kérdés az uerópai együttműködés egyik legfontosabb problémája, minden okuk megvan ezekre a panaszokra. Az alatt az űrügy alatt ugyanis, hogy agrár- reformot hajlanak végre, lefoglalták a románok a magyarok birtokait s minden kompenzáció nélkül elosztották azokat a román parasztok között. Magyarország ez ellen az eljárás ellen a népszövetséghez appellált. Ekkor választott bíróságot létesítettek, amelyből Románia képviselőjét azután visszavonta, kijelentvén, hogy nem ismeri el ennek a bíróságnak az autoritását. Ennek következtében ma ineg van bénítva ennek a bíróságnak további tevékenysége. Ezen szekatúra következtében a magyar kormány ismét a népszövetséghez appellált, amely a döntést a háromtagú bizottságra ruházta Chamberlain elnöklete alatt. Eridig ez a bizottság még semmiféle döntést nem hozott. A közbeeső időben a Romániában élő magyar parasztokat borzalmas bánásmódnak vetették alá. Ezt a kérdést a szeptember 1-én összeülő népszövetségi tanács mindenekelőtt tárgyalni fogja. Magyarországon él a hit, hogy most Magyar- országnak igazságot fognak szolgáltatni s abban a reményükben, amelyet a magyarok az angol nemzettel szemben táplálnak, nem fognak csalatkozni! Chamberlain most abban a helyzetben van, hogy segítségére siethet a szerencsétlen magyar kisebbségeknek s megvalósítsa az 1920-ban Millerand által tett ígéretet. A háború által okozott igazságtalanságokat Chamberlain befolyásával és hatalmával meg kell szüntetni! amely csakis az érdekeltekkel egyetér- értésben oldható meg, de semmiesetre sem nélkülük, vagy éppenséggel ellenük — amint azt már nem egy esetben megkísérelték. Az európai kisebbségi mozgalom természetesen eddig még nagy eredményeket nem könyvelhet el. A kisebbségi követeléseknek egyetlen újabb jelentős eredménye a lettországi uj állampolgár- sági törvény. Végül Európa ébredő lelkiismeretére és a kisebbségi csoportok szolidaritására apellál, amely kisebbségeknek érdekeit semmilyen más érdekekért nem szabad feláldozni. Kétségtelen, — állapította meg Wilfan dr. — hogy a kisebbségek politikát csinálnak, azonban ez a politika a szolidaritásnak politikája, európai és emberi politika. Szfillő Géza beszéde A második szánok a csehszlovákiai magyar kisebbség képviselője, Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő volt, aki mély hatást kiváltott felszólalásában rámutatott arra, hogy a kisebbségek sorsa az utolsó kongresz- szus óta semmiben sem változott. Szüllő Géza dr. beszédét egy-két napon belül teljes egészében módunk lesz közölni. Schieman dr. litvániai német képviselő és mások felszólalása után megválasztották a kongresszus elnökségét. Az elnökség tagjai lettek: Wilfan dr. (olaszországi szlovén), Szüllő Géza dr. (csehszlovákiai magyar), Schieman dr. (litvániai német), Motzkin (zsidó), Kurtinskij (észtországi orosz), Kaezmarek (lengyelországi német) és Mastons profesz- szor (spanyolországi katalon). Amende dr. a kongresszus programjáról Genf, augusztus 23. Ammende Ewald dr., a kisebbségi kongresszusok titkára a most folyó kongresszus megnyitása előtt a következő információt adta a P. M. H. kiküldött tudósítójának: Amikor 1925 őszén az első európai kisebbségi kongresszus Genfben összeült, az volt a közhit, hogy fiaskót fog vallani a különböző, sokszor ellenséges népekhez tartozó kisebbségek összefogása, mivel előbb-utóbb ki fognak robbani az áthidalhatatlan ellentétek. Már az első kongresszus dokumentálta azonban az összes európai kisebbségek szolidaritását. A tavalyi második kongresszus, amelyen már 35 különböző kisebbségi csoport képviselői vettek részt 40 millió ember nevében, a közös munkaprogram megállapítását és az egységes szervezkedés megvalósulását eredményezte. A kisebbségi kongresszus első ülése Az elnök! megnyitó után elsőnek Szüllő Géza beszélt — Az elmúlt esztendő nem hozott javulást a kisebbségek helyzetében dugattyú,- és kanálrendszer szerint, egyszerű és kombinált sortrág}'ázásra és NlilffZW szállít Jolii fúr. Eoüdnice a. E. vetögépek és mütrágyaszórók különlegességi gyára. — Kérjen árjegyzéket és információkat „A nemzeti-kulturális fejlődési szabadság biztosítása minden kisebbség számára minden államban/“ ebben lehel, összefoglalni a szervezkedés leglényegesebb poszt ulátumát. A most megnyílt III. kisebbségi kongresszus középpontjában az a referátum áll, amely az európai békének a nemzeti türelmetlenség által való veszélyeztetését tárgyalja. Nem csupán a kisebbségek jogairól és szenvedéseiről lesz tehát a kongresszuson szó, hanem arról a kérdésről, amely ‘.gesz Európát érinti. A kongresszus igyeke ,.á fog kimutatni, hogy a kisebbségek elnyomása mennyire el- mérgesíti az egyes nemzetek közötti viszonyt és milyen könnyen uj háborús okokat idlézhet ; A népszövetség második közgyűlése 1922-ben felállította azt a tételt, hogy az ösz- szes tagállamok, tehát nemcsak azok, amelyek a kisebbségvédelmi szerződést aláírták, erkölcsileg kötelesek a kisebbségek számára mindazokat a jogokat megadni, amelyek a kisebbségvédelmi szerződésekben perciziroz- va vannak. Ennek ellenére a kisebbségek elnyomása tovább tart, sőt sok helyen ezt nyíltan beismerik és avval indokolják, hogy egy nagy nemzet nem lehet tekintettel néhány ezer főnyi kisebbségre. Ez a tétel (a többség jega) éles ellentétben áll a kisebbségek nemzeti-kulturális fejlődési szabadságának tételével. A két tétel közötti ellentéteket nem lehet áthidalni, mivel kézenfekvő, hogy az önálló állami életet élő népek nem fogják állandóan tűrni kisebbségi sorban élő testvéreik elnyomását. Ez a rendszer tehát az európai atmoszféra elmérgesítéséhez és végül is súlyos fliktusokhoz fog vezetni. Az összes európai államok közös érdeke tehát azt parancsolja, hogy a veszély még idejében kiküszöböl'> sék. A kongresszus másik fontos programpontja a nemzeti kisebbségek együttműködése az egyes államokon belül és a nemzetközi testületekben. (Népszövetségi Ligák Unója, Interparlamentáris Unió, stb.) A kongresszus foglalkozni fog a kisebbségi statisztika kérdésével is és meg fogja tenni az intézkedéseket egy európai kisebbségi kataszter elkészítésére. Könnecke ma sem startolt Köln, augusztus 23. Az időjárás tegnap jelzett javulása beállott ugyan, de nem oly méríék- ben, ahogy remélték, s ahogy szükséges lett volna, hogy Könnecke startolhasson. A tanácskozások belenyúltak a késő éjjeli órákba afölött, vájjon Könnecke ma reggel induljon-e. Végül is megfogadták Polis tanárnak, az aacheni meteorológiai intézet vezetőjének a tanácsát, aki a legközelebbi napokra az időjárás fokozatos javulását jósolja. Ez á javulás azon jelentésekben, amelyek ma reggel a kölni repülőállomás meteoro'őgiai intézetébe befutottak, részben megerősítést nyert, de egyelőre még bevárják az amerikai meteorológiai állomások és az Óceánon lévő hajók idője- lentééeit, hogy végleges döntést hozzanak. 3