Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)

1927-08-23 / 191. (1525.) szám

^frlVT ^ Mai számunk 10 oldal t VL évf. I9l. (1525) szám ■ Kedd - 1927 augusztus 23 /lUtWARHIRbAB Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai nCtpilcLpjCL Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II,, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Te* !efon:303!1. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Magyar gyermekek sorsa Irta: Fleischmann Gyula dr. Az uj magyar generáció úgyszólván a „zeniünk előtt nő fel. Amig mi ezernyi bajunk­kal és gondjainkkal elfoglalva küzködiink a gazdasági és politikai csatatereken, amig a nagyok is ezer sebből vérezve segilség után kiáltoztak és nekünk a sok munka közepette alig-volt időnk néha önmagunkra eszmélni, — azalatt egy uj generáció nőtt fel körülöttünk, a fiatalokból férfiak, nők, a gyermekekből fiatalok és a csecsemőkből gyermekek lettek. A mai felnőtt generáció több mint egy évtized óta olyan történeti időket él át, hogy nem ért rá elég intenziven foglalkozni a gyermekekkel. Ez meg is érzik a mai fiatal­ságon, amelyik sokkal önállóbb, mint az előbbi. j'j nép, amelyik önálló nemzeti életei­éi, berendezheti a maga nevelési rendszerét, ahogy akarja és módjában áll az ifjúság el- 'hetyezkedésérőH, megélhetéséről* gondoskod­ni. De mit csináljon egy kisebbség, amelynek az államéletre, a kormnyzásra úgyszól­ván semmi befolyása sincs, amely elöl a he­lyeket elfoglalják az uralkodó nemzet gyer­mekei és ax államhatalom is elsősorban ezekről gondoskodik? Nem lekicsinylendő probléma ez és talán mindennél fontosabb, mert ez elsősorban és legsúlyosabban az itt élő magyar intelligen­ciát érinti, amely — mint mindenütt — a nemzeti élet vezetésére hivatott réteg. Itt ne áltassuk magunkat azzal, hogy ina még sok helyen derék magyar eriiberek van­nak. De ki fog jönni a napről-napra kidülők helyébe és milyen pótlékot kapunk az iskola padjaiból? A falvakban igen sok derék magyar föld­művessel találkozom, akik még a háború eíött miagukba szívták a magyar széliemet. De soknak a gyermeke ma már — szlovák isko­lába jár és félő, hogy ha kikerül onnan, se írni, se olvasni nem fog már magyarul. A szlovenszkói magyar miunkásságről j senki sem mondhatja, hogy néni magyar. Az, j még ha politikai pártállásra nézve kommu-j nista is. A magyar iparos, kereskedő izig-vérig magyar. De különösen a vegyes vidéken mennyi­nek a gyermeke vau kényszerülve szlovák is­kolába járni és milyen kevés család van, ahol képesek és ráérnek az iskola elnem- ze! lenitő szellemét ellensúlyozni. És a szlo­venszkói magyar, intelligencia gyermekei, akik ma az egyetemeken ülnek, mennyi aggó­dással gondolnak a jövőre, hogy hol fognak álláshoz jutni s módjukban lesz-e Csehszlo­vákiában, — ahová a sors csatolta őket — el­helyezkedni, családot alapítani. Mennyien gondolnak már most közülök arra, hogy kivándorolnak idegen világrészek­be boldogulást keresni és milyen kévésüknek jut eszébe, hogy ezzel mi veszítünk itt embe­reket, értékeket, s számban fogyatkozunk. Én azt hiszem, hogy ez a probléma minden másnál fontosabb és súlyosabb, amit azonban csak az tud és tudhat is igazán átérezni, aki­nek fia állás nélkül bolyong évek óta, aki­nek felnőtt leánya a szeme előtt hervad, — mert nincs poziciókban levő fiatalság, ame­lyik házasodhatna — akinek a gyermeke az iskola padjában ül, de nem tudja, hogy ha onnan kikerül, mit csináljon vele. Annál nehezebb ez a kérdés, mert a mi sorainkban is egyre fogy azoknak a száma, akik megfelelő vagyonnal rendelkeznek és gyermeküket a pályájukon való megindulás­nál megfelelő mértékben támogatni tudják. > Ez a nagy probléma ma részben raagá-j iól oldódik meg, részben nekünk kötelessé-! grünk a megoldáson könnyíteni.. Saeco is Vanzetti megmentésére a védelem az utolsó harminchat órában emberfeletti erőfeszítéseket tesz Az utolsó reménysugarak még nem aludtak ki, bár a kivégzés előkészületei megtörténtek — A washingtoni igazságügyminisztérium titkos aktái Newyork, augusztus 22. Miután a leg­felsőbb amerikai szövetségi bíróság elnöke, Holmes, elutasította azt a kívánságot, hogy : Sacco és Vanzetti kivégzésének határidejét továbbra is elhalasszák s miután a legfel­sőbb bíróság elnöksége ezzel egyidejűleg megtagadta a Wírt oí Certiorarira vonatko­zó petíció elfogadását, mindaddig, amig a petíciót nem szerelték fel az összes szüksé­ges aktáikkal, a védelem számára a kivég­zésig terjedő rövid 36 órára a következő lé­pések lehetségesek még: 1. Holmesen kiviil egy másik szövetségi bíró megkeresése a kivégzés elhalasztására. A védelem ezt a lépést már meg is tette és közbelépett Braudeis és Taft bíráknál. 2. A legfelsőbb szövetségi bíróság hi­vatalához az akták teljességének benyújtása. Az iratok részben útban vannak, részben idejében való kézbesítésre készen állanak. 3. Fuller kormányzó megkeresése a ki­végzés elhalasztására, hogy az eljárást a szövetségi bíróságnál lehessen lefolytatni. A kérvényt már be is terjesztették s Fuller hétfőn, vidéki birtokáról való visszatérése után fog dönteni. 4. Az igazságügyinmisztériumot rábírni arra, hogy a Saeco és Vanzettí-ügyre vonat­kozó aktáit tegye közzé, mert a védelem szerint ezzel bebizonyítható lesz, hogy a szövetségi és az állami hatóságok meg nem engedett módon játszottak össze. A védelem ebben az ügyben már három órán tartó tár­gyalást folytatott Sargent igazságügymimisz- terrel s Coolidgehoz is táviratot intézett. Döntés még nem történt Ezzel a négy lépéssel a védelem utolsó lehetőségei is teljesen kimerültek. Luígia, Vanzetti nővére, tizenkilenc évi távoliét után tegnap találkozott halálra- it©Itt fivérével. Később felkereste Boston ér­sekét, O'Connell bíborost, hogy segítségét kérje s hétfőn valószínűleg Fnller is fogad-j ja. A bostoni rendőrség a kivégzés utánig megtiltotta a gyűlések'megtartását, hogy a zavargásokat megakadályozza. A rendőrsé­get a szokásos felszerelésen kívül könny­Azt látjuk, hogy a magyar fiuk a cseh és német egyetemeken rendkívül gyorsan sa­játítják el a nyelveket és nagyszerű előmene­telről tesznek tanúbizonyságot. Nekünk az volna a legfőbb kötelességünk, hogy- az élet­be kikerülő ezen fiatalokat ne hagyjuk ma­gukra, hanem maradjunk további jóakaratu támogatói, vezetői, vonjuk be őket azonnal a nemzeti életbe és segítsük őket előre, hogy az a néhány pozíció is, amely fölött mi ren­delkezünk és fogunk rendelkezni, — az övék legyen. Akik pedig kivándorolni kényszerül­nek, azokkal tartsuk fel a kapcsolatot, hogy el ne veszítsük őket. Nagy probléma azonban az iskolában ülő magyar gyermekek sorsa is. Azt látjuk és halljuk, hogy különösen a magyar falvak­ban micsoda nagy propaganda folyik egyes tanügyi férfiak részéről, hogy gyermekeiket Írassák be szlovák iskolába, mert igy is meg­fakasztó bombákkal, iovábbá vadászsörét re alakított fegyverekkel és szuronyokkal lát­ták el. A legfőbb bírák sem segítenek Newyork, augusztus 22. Braudeis leg­felsőbb szövetségi bíró, akihez a védelem Holmes visszautasítása után halasztásért fo­lyamodott, szintén elhárította magától, hogy az ügybe avatkozzék. Braudeis, aki liberálisnak ismeretes, a vé­delemnek nagy reménysége volt. Egyáltalán nem kíván az üggyel foglalkozni, mert csa­ládja direkt érdekelve van a nagy pörben s családjának egyes tagjai Sacco érdekében aktive közbeavatkoztak. A védelem nyomban elhatározta, hogy Stone bíróhoz fordul, aki szintén szabadsá­gon van New Englandban. Ő az utolsó mentsvár. A védelem némi kis eredményt mégis elért Washingtonban, amennyiben az igazságügy- minisztérium beleegyezett, hogy Fuller kor­mányzónak, vagy Mássácbusetts állam áttér­né y-generálisának, vagy pedig egy Fuller- féle különbizottságnak betekintést nyújtsa­nak a minisztériumnak a Sacco-ügyre vonat­kozó titkos aktáiba, feltéve, ha azok ezt meg akarják tenni. A védelem azonnal táv­iratozott a nevezetteknek s kérte őket, hogy éljenek az engedéllyel s igy biztosítsanak haladékot az akták áttekintéséig az elítél­teiknek. Fuller a kérelmet visszautasította. A kivégzésre való előkészületek az el­halasztásra irányuló törekvésekre tekin­tet nélkül lázasan folynak. A tanukat már értesítették is. Az orvosokat már kiválogatták s a hóhér hétfőn már meg is érkezett Newyorkból s az elektromos be­rendezést megvizsgálták. Az első kivégzést éjfél után három perccel hajtják végre. Tömegsztrájk Amerikában Newyork, augusztus 22. Az egész ame­rikai sajtó a; Sacco-Vanzetti-üggyel foglalko­maradhatnak magyaroknak, de az életben jobban fognak boldogulni. Ez a propaganda különösen ilyenkor, a szeptemberi beiratá­sok előtt erős és ezért kell vele foglalkozni. Erről a kérdésről már tavaly november­ben írtam „Magyar kultúrpolitika” cimmel éppen a P- M. H. hasábjain és ma is csak ugyanazt Írhatnám. ■ Tapasztalatból mondhatom és statisztikára bivatkózhatnám- hogy ha egy gyermeknek az elemi ismereteket idegen nyelven kell el­sajátítani, úgy az a lehető leghelytelenebb s az a gyermek nem szerzi meg a további tanu­láshoz szükséges alapokat és hacsak nem zseni, az iskolában mindig rossz tanuló ma­rad. Majdnem azt merném állítani, hogy nem is lesz belőle semmi. Viszont amelyik gyer­mek az első ismereteket anyanyelvén sajátí­totta el, az később könnyen tanulja meg a más nyelvet és amint a magyar középiskolá­zik s részletesen ismerteti a belföldi s kül­földi tiltakozó akciókat. Lehetséges, hogy Newyorkban, Bostonban é s Philadel­phiában a hétfői napon nagyobb sztráj­kok törnek ki. A newyorki hétfői lapok „Joglagadás Mas- sachusettsben“ címen egyöntetűen közük Edina Saintrinoent Millaynek a Metropoli- tan-operában múlt héten bemutatott „A ki­rály megbízottja” líb re ti is tájának költe­ményét. A „New-York World hosszabb vezér­cikkben ismételten azt kívánja, hogy a halálbüntetést életfogytiglani fegyházra vál­toztassák. A New-York Times szintén az ir­galmasságot ajánlja, míg a New-York Tri­büné felszólítja Fülért, hogy tekintsen be a titkos aktákba. Az amerikai szakszervezetek, amelyek 800.000 .főnyi tagot reprezentálnak, Fuller kormányzóhoz Laquardia kongresszusi tag utján petíciót intéztek az. uj per felvételére. Hasonló petíciót nyújtott be 25 államból mintegy 400 bíró, tanár, iró és üzlet­ember, akik így is bizonyítani akarják, hogy a halá­los Ítélet nemcsak a bevándoroltak s a munkások körében keltett izgalmat. Hétfőn délutánra a newyorki Union-Square-ou nagy tűnte tőgy ülést terveznek. London, augusztus 22. A Daily Tele- graph newyorki jelentése szerint ott való­színűnek tartják, hogy Fuller kormányzó ujabb halasztást ad, sőt Coolidge elnök is határozottan kí­vánja ezt. Tüntetések világszerte Boston, augusztus 22. Bostonban több- ezerfőnyd tömeg Sacco és Vanzetti érdeké­ben hatalmas tüntetést rendezett. A rend­őrség többeket letartóztatott. London, augusztus 22. Vasárnap a Hyde-parkban mintegy 12.000 főnyi tömeg demonstrált a bostoni Ítélet, ellen. Rend­zavarás nem történt, mert a Hyde-park kör­nyékén erős • lovasrendőrség s többszázfőnyi kát végzett prágai, brünni magyar főiskolai hallgatók példája igazolja, egész szépen ér­vényesül is. Állítani merem, hogy könnyeb­ben, mint a szlovák alsó iskolákat végzett magyar fiú. Tehát verjük ki azt a téves gon­dolatot a szülők fejéből, — különösen a fal­vakban — hogy a gyermek a szlovák iskola utján jobban érvényesül. Dehogyis! Nem lesz belőle se magyar, se szláv. A magyarság szempontjából pedig az ilyen felfogás egészen katasztrofális követ­kezményekkel járna. Hiszen akkor mi ma­gunk csökkentenők a magyarság számát és szolgáltatnánk okot arra, hogy a magyar is­kolák számát redukálják. Ehhez szükséges éppen most a beiratások előtt a megfelelő fel­világosító munka. A jelszó mindenütt az legyen, hogy: magyar gyermek magyar iskolába járjon. Ez a kisebbségi politika alfája.-Is* — nt.Uí.v ,

Next

/
Thumbnails
Contents