Prágai Magyar Hirlap, 1927. augusztus (6. évfolyam, 174-198 / 1508-1532. szám)
1927-08-17 / 186. (1520.) szám
4 rPRS<3aiVV\^G«ARHrRMB 1927 augusztus 17, szerda. asrzxc mmnmmemmsáixíi-^* bán minden i.vc.ve.:, ez a hirdetés ötlik az ember szemébe, hogy: „Szegfű-vászon" a legjobb. Mert újra eljutott a világ minden részébe, ahol csak finom vásznakat keresnek. Hosszú évekig nem lehetett kapni. Ez az 1847-ben alakult gyár 70 éves munka után 10 esztendővel ezelőtt súlyos helyzetbe került. A háború katasztrófája érzékenyen érintette. Amikor mindenből hadi- és pótdolgokat csináltak, akkor a SzegfÜ-vászon nyersanyaga is kifogyott. És nem késztettek hadi Szegfű-vásznat. Megvárták az idők niegjavu- lását s ma ismét importálják azt a speciális amerikai nyersanyagot, ami egyedül alkalmas a Szegfű-vászon speciális minőségének az előállítására És sokéves szünet után sem nehéz visszanyerni a hozzáértő közönség sok évtizeden át élvezett bizalmát. A kiállításnak egyszerűsége mellett is ízléses és elegáns összeállítása méltóan reprezentálta ezt a világmárkát, amely számtalan nagy kiállításon, igy a legutóbbi budapesti és prágai kiállításon is aranyérmet nyert. Kiemeljük még Bőszül Jakab komáromi lakatos, vas- és fémára gyári üzemének és harangöntődéjének, továbbá Ipovitz-tvánffy komáromi gépgyáros gazdag kiállítását. Nagy tetszést aratnak Kemcnczky Lajos és Csizmadia Lajos komáromi esztergályosok remekművei. Említésre méltó a komáromi városi gázmüvek terme és a komáromi Hacker ésNeu- felíl villanyszerelési vállalat pavillonja is. Általában megjegyezhető azonban, hogy a komáromi kisiparosság létszámához képest nem szerepel a kiállításon megfelelő mértékben. Nem volt eléggé tudatában a kiállítás nagy erkölcsi és gazdasági jelentőségének. Halászat és méhészei Igen nagy érdeklődésre tartanak számot Klein Antal so mórjai tanárnak ősfoglalkozá* si, halászati és pásztoféleti tárgyainak gyűjteménye. Valósággal történelmi becse van ennek a kiállítási osztálynak, amennyiben a csallóközi halászat évszázados múltjának emlékeit is felsorakoztatja párját ritkító szakértelemmel. Az ipartörténelem külön teremben van képviselve, melyben a komáromi múzeum gazdag anyagából, a lévai és somorjai ipartársulatok a régi céhek anyagát tartják a szemlélők elé. Az iskola másik felén levő óvodaépületben a gazdag méhészeti kiállítás vonja magára a figyelmet. Népviselet és népművészet A kiállításnak legcsodálatosabb, legmeg- kapóbb része a népviselet, a népművészet, a népies iparművészet és a háziipar osztályai. Ennek a kiállítási résznek magyar nemzeti kulturszempontokból oly kiemelkedő, nagy jelentősége van, hogy erről legközelebb részletesen kell beszámolnunk. Addig is a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk dr. Basilides Barnánéról, Kiss Endré- néről, Madame sans géne-ről, továbbá Thain János érsekujvári tanárról és festőművészről, akik a gyűjtés és rendezés nagy munkájának oroszlánrészét végezték el. A kiállítás nagy sikere A kiállítás látogatóinak száma az első két napon megközelítette a tizenötezret. Ez mindennél ékesebben beszél a nagy, elhatározó jelentőségű erkölcsi sikerrel. Mindenki, akinek szívügye a szloven- szkói magyar gazdasági élet jövője, csak a legteljesebb elismeréssel és dicsérettel adózhat azoknak a férfiaknak, akik életre hívták és megszervezték fáradtságot nem ismerő, önfeláldozó munkával ezt a nagyszabású, a szlovenszkói magyarság első országos kiállítását. Ezek között elsősorban Kocaor Gyula ií képviselő, FiilÖp Zsigmond bankigazgató, Ivánífy Géza főtitkár, a végrehajtó bizottság vezetőinek, továbbá Lmdt János mérnöknek, a kiállítás igazgatójának és Rozim József mérnöknek neveit kell megemlítenünk. Á komáromi dalegyesületek monstre hangversenye A fiomonnai munkásbiztosifó nyílt levélben gyalázza a magyarokat — Uiszéii hangú izgatás egy hivatal részéről — Prága, augusztus 16. A P. M. H.-ban Kossuth Pál bodrogszögi földbirtokos nyílt levelet tett közzé, amelyben felsorolta sérelmeit a homonnai kerületi munkásbiztositó pénztárral szemben. Erre a nyílt levélre most a homonnai munkásbiztositó választ ad a Slovensky Vy- cliod augusztus 12,-iki számának „Bekülde- tett“ rovatában. Amennyire helyeselni tudjuk, hogy hatóságok és intézmények mindenkor választ adjanak a nyilvánosság előtt felhozott panaszok ügyében, annyira megdöbbentő ennek a válasznak egyik részlete, amely igy hangzik: „A régi Magyarországon a közigazgatási hivatalokban mindenütt dzsentrik ültek, akik a főszolgabírói állásokat úgy egyszerűen örökölték. A nagybirtokosok rokonságban voltak a szolgabirókkal és igy lehetetlen volt az egész vidéken uralkodó nagybirtokostól olyasmit követelni, hogy teljesítse a kötelességét. Egyetértünk azzal az ön megállapításával, hogy az ilyen tisztvselő „megégette volna a kezét", de még rosszabbul járt volna az a munkást akinek a méltúságos földbirtokos úrral volt valami vitás ügye, mert először a méltöságos Ur szájon vágta volna, azután csendőrökkel vitette volna el a szolgabiró úrhoz, aki őt jól elrakta volna és azután tárgyalás és kihallgatás nélkül rásózott volna, 8—10 napi elzárást és János hajdú segítségével adott volna még neki „huszonötöt ráXtá>ósuV\ Ilyen volt az az igazságtevés, amelyet, amint látjuk, ön ma sem tud elfelejteni. A méltöságos uraknak ez a paradicsoma azonban megszűnt éppen azok miatt a bűnök miatt, amelyeket ezek az urak a rabszolgasorban lévő nép ellen követlek el és azok a viszonyok soha többé vissza nem térnek.“ Ezeket írja szóról-szóra hivatalos válaszában a homonnai munkásbiztositó. Az utszéli izgatásnak minden ismertető jele benne van e ;ii a jeles kis iráamüben. amely talán díszére válnék valamely fizetett pártagitátornak, de egyenesen felháborító és fegyelmi után kiált egy hivatal részéröl. Szinte fölösleges hozzátenni azt, hogy lényegben nincs igaza a homonnai munkásbiz- tositónak, hiszen a régi Magyarországon a munkásbiztositók nem a dzsentri, hanem a munkásság kezében voltak. Majd minden egyes pénztár vezetője szociáldemokrata munkásvezér volt, az igazgatóságban pedig a leg- ..ebb autonómia alapján fele-fele részben ültek munkások és munkaadók. A csehszlovák „ssociálpol kellett ahhoz, hogy o munkásbiztositók vezetése átmenjen a kormányhatalom kezébe és ez a kormány azután olyan vezetőket küldjön az autonómiájuktól megfosztott pénztárak élére, mint amilyen a jelek szerint a ho- monnai munkásbiztositó igazgatója, aki ezzel válaszával bebizonyította, hogy élénk ellentétben áll az igazság kötelező szereteíável, amely nélkül pedig helyes szociálpolitika él sem képzelhető! A kiállítás látogatóinak tiszteletére az egyesüli komáromi énekkarok nagyszabású hangversenyt rendeztek a Dalegyesület nyári kerthelyiségébeu, mely zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. A megjelenteknek elsőrendű művészi élvezetet nyújtottak a komáromi énekkarok, melyek közül a Komáromi Dalegyesület, a Katolikus Egyházi Énekkar, az „Egyetértés", a Munkásdalárda és a Zsidó Egyházi Énekkar vett részt a hangversenyen. Az egyesült karokat Moleca Tivadar egyházi karnagy vezette a tőle megszokott energiával és művészi felkészültséggel. A négy férfikar Thern Károly „Dalünnepen" c. hatalmas karával vezette be a hangversenyt. Majd az egyes dalegyletek léptek az emelvényre és bemutatták tudásuk javát. A zsidó egyházi énekkar Vachett-Déménffy: A gyermek álmai cimü románcot és Hoífmann— Molnár Kálmán: Valahol a Duna mentén cimü poélikus népdalát énekelte Krausz Mór karnagy vezetése alatt mintaszerű kidolgozásban. A Katolikus Egyházi Énekkar Fe- kete-méder Mihály: Harangoznak, imádkozzunk. Molecz Tivadar: Bánatos a falu népe müdalát és Backer: Rajta, előre! indulóját adta elő Molecz Tivadar kongeniális vezetése alatt, akit viharos tapsok köszöntöttek. A kiváló formában levő Munkásdalárda Krausz Mór fegyelmezett vezetésével Petőfi: Faluvégén kurtakocsma cimü románcát és Gounod Faustjából a katonák karát énekelte nagy hatás mellett. E dalárda nagy sikerére jellemző, hogy műsorát közkívánatra még két különszámmal kellett megtoldania. A Komáromi Dalegyesület, Komárom legrégibb kulturegylete, mely évtizedek alatt a dalkul- tura legmagasabb fokára emelkedett, Tótli- Révffy: Megfakult a nóta és Lányi-Hoppé: Régi nóták cimü müdalokat adta elő a nála megszokott lelkes és öntudatos előadásban hatalmas tetszés mellett. A hangversenyt az egyesült karok fejezték be és Gaál Ferenc eredeti magyar népdalait adták elő szivekhez férkőző hatásos módon, mely felejthetetlen hatást tett a jelenvolt óriási közönségre. Komárom vendégei a magyar dal szárnyaló géniuszának hatalmas és megragadóan lenyűgöző hatása alá kerültek és sokáig fogják a felejthetetlen est szépségeit emlékükben őrizni. így fiatalít és szépít a Gorsll-créme 60FSl!"puler öSígSI-szappan FSleraVal a C. S. R. rŐBZéra: Vörös Rák gyógfylár, Bratislava. /u. Iparoskongresssns A ki állítással kapcsolatosan tartotta meg az Országos Iparos Szövetség évi közgyűlését és országos kongresszusát. A nagyjelentőségű tanácskozásokról anyagtorlódás miatt holnapi számunkban számolunk be részlete* j sen. __________________________ Ké t nagy örökség kalandos története Bécsi lapok mondják el az egyik örökség történetét, amely a következő: Mautner-Markhof Viktor ismert nagyiparos 1910-ben meghalt és készpénzben, értéktárgyakban meg földbirtokban óriási vagyont hagyott hátra. A vagyon egy ölödét feleségére hagyta és ráhagyta az örökség ama többi négy ötödének haszonélvezetét is, amelyet hat nőtestvére örökölt. Az özvegy és sógornői, akik a bécsi társaságban előkelő szerepet játszanak, csakhamar civakodni kezdtek, 1926-ban meghalt az özvegy és most az 6 örökösei kerültek szembe az örökhagyó testvéreivel. Az ügyet még jobban összegabalyította a2, hogy ezek az uj örökösök csaknem kivétel nélkül egészen más társadalmi körhöz tartoznak, mint a Mantner- család rokonsága, mert mig Mautner testvérei excellenciás nők, grófnők stb., addig Mautnerné örökösei közt van például a Dreher-sörgyár egyik pénzbeszedője, továbbá egy Amerikában ólő munkás. Annak idején Mautner-Markhof házassága nagyon felháborította a rokonságát., mert felesége egészen egyszerű származású volt. Mindezek következtében nem csodálható, hogy a mostani pörösködés nagyon izgatott és nehéz. Az Örökség egyébként rengeteg nagy, hiszen csak illetékül három és fél milliárd koronát vetettek ki. A készpénzvagyonon kívül, amelyet föl kell osztani, a hagyatékban van a bécsi Ungargasse egyik palotája, továbbá például Mautner-Markhof híres borpincéje, amelyben hir szerint sok százéves borok vannak a világ legnemesebb szőlőiből. Különösen értékes pedig a mügyüjtemény, amelyet ősszel elárvereznek. Drága képek (több Munkácsy is) és rendkívül sokat érő régiségek vannak ebben a gyűjteményben. A másik örökség ia nagyértékü, ezért is harc folyik, de tőlünk kissé távolabb. Két évvel ezelőtt nyolcvanhat éves korában meghalt Amerikában William Andrews Clark ir-amerikai rézkirály. Szülei a múlt század harmincas éveiben Belfastból Pensylvániába vándoroltak. Ott született 1830- ben William, mig a kivándorolt házaspár idősebb fia Belfastban maradt. Évek folyamán hihetetlenül meggazdagodott az Amerikában született testvér, aki kétszer nősült meg és második feleségének halála után különcködő életmódot folytatott. Amikor meghalt, 500 millió dollárnyi (35 ezer milliárd korona) vagyont hagyott hátra. Belfastban maradt József nevű testvére, akinek nem volt túlságosan jó sora, időközben kivándorolt Ausztráliába, ahol két fiával csak éppen hogy megélt. Most, hogy a rézldrály meghalt, hamarosan vagy Ötszáz család jelentkezett, mint örökös. Ezeket elutasították. Uj-Délvelszben, ahol az elhunyt nábob unokaöccsei élnek, külön konzorcium alakult, amely Clark József fiai érdekében harcot indított az óriási vagyonért. Persze nem egészen önzetlenül. A rézkirály billióit meg is fogják kapni esek az örökösök. Hogyan gondolkoztak a csehek az októberi forradalom előestéjén a kisebbségi jogokról? Krtmár t ,,A ml államunkban a németek ugyanazokat a jogokat kapják meg, mint amelyekért eddig ml harcoltunk" — A ,,rakasáci“*rend(Bzei- tovább él Prága, augusztus 16. (:) A német irő, aki a forradalom előestéjén tanulmányozta a cseh problémát, utolsónak Kramárt látogatta meg, aki akkor alig néhány hónapja került ki a börtönből. — Az osztrák kormány óriási hibát követett el, amikor engem halálra ítéltetett. — mondta neki Kramár. — Ha a császár meg nem hal, bizonyára föl is akasztottak volna. Ma már egész másképpen gondolkozom, mint a háború előtt. Amikor Szerbiának hadat üzentek, forgott a fejem. Az én politikám az volt, hogy Ausztria- Magyar országból csináljunk valamit és pedig Németországtól egészen függetlenül. A világháború azáltal keletkezett, hogy Ach- renthal meghazudolta Iswolskit. Iswolski belenyugodott már abba, hogy Ausztria Boszniát annektálja, de ennek ellenértékéül szobád tengeröblöt kért. Emiatt utazott Olaszországba és onnét Párisba is. Amig azonban ott az ügy érdekében föllépett, megérkezett a hir, hogy közben végre is hajtották az annexiót. Ezzel blamálta magát. Én azután Oroszországban legalább valahogy rendeztem a dolgot. Ha Szerbiának odaadták volna Albániát! Minden másképpen jött volna! Császárunk sajnos csak a miniszterelnökeivel beszélt s csakis ő bennük bízott. Kramár a jövő kialakulásáról ekképpen nyilatkozott: — Három lehetőség előtt állunk: a központi hatalmak győzelme — eldöntetlen harc — az antant győzelme. Anglia azonban sokkal erősebb, mint sokan hiszik. Hogy aztán mi történik, azt nem tudjuk. Természetesen minden eshetőségre készen állunk. — Ha önállóak leszünk, akkor megkapják a németek mindazokat a jogokat, amelyeket eddig saját részünkre követeltünk. A németekkel lehet beszélni, ha majd nem lesz támaszuk. Velük megtudunk majd egyezni. Széljegyzetei: elénk a csehek forradalom előtti politikájáról. Láttuk, hogy a legádázabb harcot mindig az iskolák és a nyelvkérdés miatt folytatták. Minden megnyilatkozó szinte egy és ugyanazon szavakkal panaszolta el népének a baját: az elnemzetlenités fájt nekik a legjobban. ’ Miket.ígértek ők 1918 julius 20 és szeptember ■ 20-ika között? Egyenjogúságot, egyenlőséget, | demokratikus rendszert. S mit látunk ma? Ugyanazok az emberek, akik egy hónappal a forradalom kitörése előtt még az igazságtalan bírósági területbeosztások, az iskolael- nyomatás miatt panaszkodtak, mint uralkodó nemzet ugyanazokba a hibákba estek bele, amilyen hibákat ellenük követtek el az osztrákok. Tempóra muatantur! Ezeket a panaszokat egy éjszaka elfelejtették. Azóta ők is praktizálják a bírósági járások elnemzetlenitő beosztását, az állomásokon nem egyszer tagadták meg a jegykiadást, mert a jegyet magyarul kérték. Hol maradt a világmorál, a nemzetiségi probléma igazságos rendezése? Hol maradtak az elvek, hogy minden gyermeket anyanyelvén kell tanítani az iskolában? Igaz, ma nem a trautenaui járás lakosai kénytelenek a bírósági tárgyalás miatt két napot veszteni, de ugyanezt a kálváriát járják a rimaszombati és rozsnyói járásba tartozó kézségek lakói, ők szemére vetették az osztrákoknak, hogy senki sem foglalkozott közölök behatóan a cseh problémával. S ma vájjon lenn járt-e egyetlen cseh miniszter, vagy publicista a sz nmagyar vidékeken ? Vájjon meghallgatták-e a magyar vidék százszorosán indokolt panaszait? Hány falu és hány város magyar iskolaügye fekszik már nem öt, hanem nyolc éve elintézetlenül valamely miniszteri előadó asztalfiókjában? Ami törvényhozóink is interpellálnak és interveniálnak a minisztereknél, éppen úgy, mint tette azt annak idején Lu- kavsky képviselő s minden interpellálás, intervenció most is hasztalan! A „rakusáci" rendszer egyáltalában nem szűnt meg, hanem nevet változtatott. A eé^ tulajdonost cserélt. A közöltekből teljesen világos kép tárul (Vége.) %
