Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-12 / 156. (1490.) szám

1927 julius 12, kedd. Elnökségei buktatott a Déiszlovenszkéi Gazdasági Egyesület választmányi ülése Az illésről lekésett Medvecsky Lajos és Feszty Béla elnököknek egyhangúan bizalmatlanságot szavaztak — Feszty nem vonja le s konzekvenciákat? — Jaross Andor: A gazdasági célokat na ki leket efivonaSkosSaCnl a nemzeSmeniő munkáién Érsekújvár, julius 11. (Saját tudósító októl.) Legutóbbi szá­munkban megemlékeztünk a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület, igazgatóválasztmányá­nak vasárnapra Összehívott üléséről. Ezen az ülésen kellett volna többek között letárgyal­ni az Érsekújvárra tervezett szövetkezeti cukorgyár alapszabályait is. Azonban érdem­leges tárgyalásra nem kerülhetett sor. mert az igazgatóválasztmánv ülésén váratlan ese­mények következtek be. Ötperces viharos ülés A tiz órára kitűzött ülésre a magyar gaz­dák Érsekújvárról s a közvetlen vidékről elég szép számban jelentek meg. Természe­tesen megközelítőleg sem olyan nagv szám­ban, mint a megalakulás idején. De ez an­nak tulajdonítható, hogy gazdagyülésre a mostani időpont egyáltalán nem alkalmas, mert, ilyenkor minden gazdának egyéb dol­ga szokott, lenni. A megjelent, gazdák egy- ideig türelmetlenül vártak arra, hogy az el­nökség valamelyik tagja megnyissa az ülést, de mivel 10 óra 20 perckor még sem Medveczkv Lajos dr. elnök, sem Feszty Béla dr. ügyvezető elnök nem jelent meg a tanácsteremben, a zúgolódó gazdák _ bizal­mából Jaross Andor udvardi földbirtokos foglalta el az elnöki széket, s energikus sza­vakkal bélyegezte meg az elnökségnek azt az eljárását hogy az ülésein nem jelent meg. Jaross Andor súlyos kritikája — Ez a magatartása az elnökségnek — mondotta Jaross Andor — jellemző ennek az elnökségnek az egész működésére. Ami­kor megalakították az egyesületet, nagy ter­veikkel e[kábítottak bennünket Semmit sem csináltak. Egy esztendő óta nem volt egyet­len gyűlés se. Átaludták az egész esztendőt. Mi eziránt az elnökség iránt bizalommal nem viseltethetünk, ennek az egyesületnek a jövőjét reájuk nem bízhattuk, ezért azt javas­lóim a tekintetes igazgatóválasztmánynak, hogy az egész elnökségnek szavazzon bizal­matlanságot s szólítsa fel a tisztségről való lemondásra. Miután a javaslatot a jelenlevők egyhangúlag el­fogadták. Jaross az igazgat,óválaszt.mánv ülését, be is zárta. 11 óra 35 perekor érkezett Feszty Béla autóján a gyűlés színhely éré, de a terem ad­digra már teljesen üres volt, miután a jelen­levőik valamennyien azonosították magukat, a Jar oss-féle indítvánnyal. Nyilatkozik Feszty Béla Érsekiíjvári munkatársunknak nyomban alkalma volt. Fesztv Bélával beszélgetést foly­tatnia, aki a következő nyilatkozatot tette: — A legnagyobb meglepetéssel értesül­tem a történtekről. Valóban, sajnos, elkés­tem a gyűlésről, azonban megbízottam utján idejében tudattam a választmánnyal, hogy ÉTsekujvárott vagyok s a Delszlovenszkói Gazdasági Egyesület ügyében még az ülés előtt tanácskozás* kellett folytatnom tiszte­letbeli elnökünkkel, Sándor István járási fő­nökkel, aminek befejezése után. nyomban idesiettem. — Én ennek a puccsnak semmiféle kon­zekvenciáit levonni hajlandó nem vagyok. — Néhány hét múlva, mindenesetre al­kalmasabb időpontban ismét, egybehívom az igazgatóválasztmányt s annak a megítélésére bízom, elkövettem-e mulasztás* az egyesület vezetése körül. Tény az. hogy az egyesület az elmúlt évben nem működött azzal az in- *enzivitássá!, amin* azt, mindenki várta s óhajtottam én is. Sajnos azonban, hónapokon keresztül súlyos beteg voltam s nem dolgoz­hattam. Meg vagyok arról győződve, hogy az igazgatóválasztmánv alkalmat, fog nekem ad­ni arra, hogy nagyszabású programomat vég­rehajthassam. \ Jaross Andor nyilatkozata Még vasárnap délelőtt kérdést intézett munkatársunk Jaross Andorhoz, az eilnök- buktató többség vezéréhez is arra vonatko­zólag, hogy mik a tervei a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület, súlyos belső válságának szanálására. Jaross Andor kérdésünkre a kö­vetkezőket, mondotta: — Nem kételkedem abban, hogy az el­nökség. tehát, főként Medveczkv Lajos dr. el­nök és Feszty Béla dr. ügyvezető elnök, akik ellen a mi akciónk tulajdonképpen irányult, le fogják vonni a konzekvenciáit annak a bi­zalmatlansági nyilatkozatnak, melyet az igazgató választmány egyhangúlag, ellent­mondás nélkül hozott. Ez a bizalmatlanság nem ui keletű s távolról sem az a csekélység az oka. hegy a gyűlésről elkéstek. Az egyesület megalakulásának első pil­lanatától kezdve bizalmatlansággal visel­tettünk az elnökség egyes tagjai iránt s bizalmatlanságunk csak növekedett, amidőn nyilvánvalóan politikai célzattal Medveczkv Lajos dr.-t választották meg. ügyvédembert, egy tisztán gazdasági cél­zatú egyesület elnökévé.' — Már akkor energikusan fel akartunk lépni ez ellen, de leszereltek bennünket, az­zal. hogv Medveczkv révén csak nyerni fog az egyesület, mert meg fogja nyerni az állam anyagi támogatását az egyesület nagy garral hirdetett programjának. Délszlávenszkó gaz­dasági élete felvirágoztatásának nagy mun­kájához. — A nagy program eleiétől végig papi­rosnak bizonyult, az egyesület több minit egy esztendő óta, amióta a Medveczkyt választó közgyűlés ülésezett, egyetlen gyűlés* sem Kolozsvár, julius 11. (Saját tudósítónk teleionjelentése.) Mielőtt a román választá­sok. általános jellemzését megadnék, egy-két pillanatfelvétellel hadd világítsuk meg a liberálisok nagy győzelmét.' Kolozsvár város lakosságának száma majdnem meghaladja a százezret ma s ebből az eddigi jelentések szerint mind­össze 7703 választópolgár szavazott le. Mindenesetre kétkedéssel kell fogadnunk azt, hogy százezer lakos közül mindössze hétezer politikailag nagykorú polgár volna. Ellenben inkább elfogadható magyarázatnak az, hogy a majdnem sz in magyar városban nem nagyon siettek a liberálispárti hatósá­gok kiosztani a szava zócédulákat, vagy pedig ha ezt megtették, úgy nagyon is siettek min­den lehető eszközzel megakadályozni a pol- gáros legnagyobb részét a szavazás végrehaj­tásában. Egy másik eset: A legszékelyebb vidé­keken, Csikmegyében, Háromszék- és Udvar­helymegyében, ahol a liberálisoknak csak­nem semmi esélyük sem volt, ngy segítettek magukon, hogy renegát magyarokat Írattak fel a listára vezetőhelyeken. * Még egy adat: A kamarai választások annyira eliteseritették az Erdélyben magá­ban csaknem ötven százalékos győzelmét ki­vivé nemzeti panaszdpórtotj hogy céltalannak tartott s ennek megfelelően semmi aktivitást nem fejtett ki. — Pedig ennek az évnek a folyamán számtalan közérdekű, gazdasági kérdés kí­vánta volna meg egv erősen megszervezett gazdasági egyesület támogatását. Egyetlen év sem volt még. amelyen ugv beigazolhatta volna a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület, létjogosultságát, mint ebben az évben, ami­dőn a cukorrépa-harcok folytak, amidőn a műtrágyák érdés s a dohánvprobléma a gaz­dasági élet olv nagyjelentőségű kérdéseivé váltak, hogy a gazdasági szervezettség hiá­nya folytán kénytelenek voltunk pártunkban, a magyar nemzeti pártban megalakítani eze­ket. a szerveket, csakhogy a magyar gazda- társadalom anyagi érdekeit egv erős szerve­zet meg tudja védelmezni. Gazdasági érdekeink — nemzeti érdekeink — Nem nézhetjük továbbra is tétlenül ezt, a gazdálkodást a Délszlovenszkói Gazda­sági Egyesületben. Mi is tanultunk már a csehszlovák pártoktól. Amint azok gazdasági téren is igyekeznek politikailag is érvénye­sülni, ugv mi is látjuk már, hogv a gazdasági célokat nem lehet elvonat­koztatni nem se tment, ő munkánktól. Gaz­dasági érdekeink — nemzeti érde­keink is. — Legközelebbi teendőnk, hogy egybe­írj va fiuk az egyesület rendkívüli közgyűlését s azon megválasztjuk az ui elnökséget. To­vábbi programunk nincs s még nem is lehet. Azonban az is lehetséges, hogv meggondo­landónak fogjuk tartani, fentartsuk-e egyál­talán ezt az egyesületet? ... látva a liberálisok iszonyú terrorjával szem­ben a küzdelmet, hivatalos lapjában, az In- dreptareában a következő felhívást közli: „Hogy megkíméljük politikai barátain­kat a kamarai választások brutalitásai­tól és a kormányt egy újabb szégyentel­jes cselekedettől, pártunk vezetősége azt tanácsolja a szenátusi jelölteknek és a pár (híveknek, hogy a szenátusi válasz­tásokban ne vegyenek részt. Végül még az az adat, hogy Románia lakosainak száma az 1922. évi népszámlálás adatai szerint 16 és fél­millió volt s ebből mindössze csak 2,771.665 ember szavazott le, a legkirívóbb bizonyítéka annak, hogy nem­csak az nem szavazott, aki nem akart s nem­csak annak nem adták meg a válsztó jogot, kit az nem illetett meg. A fenti szavazatok­ból pedig a liberálisok 1,707.528 szavazatot, vagyis az összesen leadott szavazatoknak 62 százalékát, a nemzeti parasztpárt 607.916 szavazatot, vagyis 16.9 százalékot, a, magyar-német kisebbségi blokk 182.860 szavazatot, vagyis kerek bét százalékot kapott, a többi szavazatok pedig szétforgácsolódtak. Avarescuék a leadott szavazatoknak 1.85 százalékát, a szociáldemokraták 1.80 százalé­kát, a kommunisták 1.16 százalékát, Jorgáék pedig a szavazatoknak 0.9 százalékát kapták. Egy képviselő mandátumához legalább is a szavazatok két százalékára volt szükség. Har­mincötezer szavazatot megsem mi si tettek, ami az összszavazatoknak 1.2 százalékát teszi ki.. Ezek szerint végeredményképpen a libe­rálisok összesen 325 mandátumot kaptak, a nacionalisták 43—46, a magyar-német ki­sebbségi blokk pedig 13—16 mandátumot. A' magyarság erdélyi képviselői igy az nj par­lamentben a következők lesznek: Csikban László Dezső dr. és Miller Jó­zsef dr., Kiiküllöben Gyárfás Elemér dr., Szilágyban Jósika János báró, Szatmár- ban Paáll Árpád, Marostordán Szobosz- lay László dr., Kolozsban Bethlen György gróf, a magyar párt elnöke, Ara­don Jakabffy Elemér dr., Háromszékben Szentkereszthi Béla báró; ezeken kívül a végső skrutiniumban esetleg bekerülhet még a magyarok közül Biharban Kacsán János, Hunyadban pedig Lázár László. Szomorú, hogy sem Tornya Lajos, sem pedig Sándor József néni kerültek be az uj parlamentbe. A fentebb említett magyarokon kívül feltétlenül bekerültek még a kormánnyal le- paktált magyarok közül Marostordán Orbán Balázs s Erdélyi Elemér, Háromszékban Tő­kés Ernő és Udvarhelyen Kiss Géza. Ezenkívül 4—6 német képviselő is be­került az uj parlamentbe. Illetékes magyar helyhez kérdést intéz­tünk aziránt, hogy mi a vélemény a magyar­ság választási eredményéről s kijelentették, hogy a választási terror mellett az eredmény teljesen kielégítő, szinte csodatette a magyar választópolgároknak. (D. B. L.) Óriási erdőégés Boszniában Belgrád, julius 11. A Vreme értesülésé szerint szombat, ót,a Boszniában óriási erdő­ségek égnek. A tűz központja Han Pijesak közelében van. nem messze a király vadász- kastélyától. Travaikban óriási fatelepek ég­tek le. A katonaság, a csendőrség és a tűzol­tóság a nép segítségével mindent, megtett,, hogy a űzet, lokalizálja. A kár eddig is több­millió dinárra rúg.------------II1—. Wu—----------­Kl osterneuburg véres vasárnapja Bécs, julius 11. Vasárnap Klostemeu- burgban véres összeütközés támadt a köztár­sasági védelmi szövetség és frontharcosok hi-. vei között. A verekedésen sok embert súlyo­san megsebesítettek, köztük három csendőrt is. A klosterneuhurgi munkás-tornaegyesület tizenötéves fönnállásának alkalmával nagy ünnepséget rendezett, amelyre számos bécsi szakszervezet is elküldte kiküldötteit. A klos- temeuburgi Duná-pairton a frontharcosoknak egy külön kis kolóniájuk van, amely mellett az állomásra tartó köztársaságiaknak este hat órakor el kellett vonulniuk. A két ellentétes csoport vitatkozni kezdett, majd csakhamar1 összeverekedett. Egy csendőr helyre akarta állítani a rendet, de mindkét párt rátört, úgy­hogy menekülésszerüen el kellett hagynia a helyet. Néhány perc alatt rnár több ezren vias­kodtak a Duna-parton. A. közlekedés meg­akadt s a község rendőrei és csendőrei nem bizonyultak elég erőseknek az incidens letö­résére. A hatóságok erre mozgósították a klosterneuburgi utászosapatot, de a tömeg a katonákkal szemben is fenyegetően viselke­dett, úgyhogy ezek kénytelenek voltak vissza­vonulni kaszárnyáikba. Végre néhány higgadt ember, köztük a Klosterneuburg polgármestere is lecsillapította a vitatkozókat. A köztársasá­giak oldalán egy munkást egy kardcsapással súlyosan megsebesítettek. A három csendőr sebesülése nem súlyos. — i»a—g- • in A kecskeméti nemzetközi sakkverseny Kecskemét, jiut. 11. A szombati forduló ered­ményét röviden vasárnapi számunkban közöltük. Steiner minit sötét kitűnő poziiciőjáfákban, legyőz­te Nieimzovicsot. A Vajda—A-ljecbin játszma Vajda KlfS, Hf4, gyal. g4 és hű — Aljechin KIhö, Fd8 ál­lásban függőben maradit. A. játszma valószínűleg remis. A Gilg—Asztalos és Kmodh—Aihuies játszma remis volt. A második csoportban Yafes vezetett Tartakower ellent, Takács Vukovlcsot, Brinckmamt Collet győzte le. A Berndsíon—Grüaifeld játszma remis. — A vasárnapi napon a győztes csoportban a Kimnek—Vajda, Steiner—Gilg és Ni emzomcs— Alijesdhin játszma remis, Ahues megverte Asztalost. Állás: Aljechin 10 (2), Steiner 10 (1), NiemzovdcS 014, Asztalos 814, Vajda 714 (l^ Gilg. Kanodh 714. Ahues 7. — A második csoport állása: Tarta­kower 8, Grümíeld 714, Colle 614, Yates 6. Brinck- mamn 6, Béradaton 5, Vukovios 414. CmS is narancsét hőst Vegye meg ott sorsjegyét! üirei1 2 millió koronát. Fortuna Bank fizeti ki a legnagyobb főnyereményeket. Az osztálysorsjáték nagy jutalmát is — mint ismeretes — a „FORTUNA^-nál nyerték. Rendeljen még ma levelezőlapon 74 sorsjegyet 3CÍ2©-—, V2 sorsjegyet Ki 4®*— és Vi sorsjegyet Ke 80*— ért. FORTUNA Bankiízletnéli Braftislawa. óunaJská A sorsjegy fizetendő vétel után befizetési lap utján. Az erdélyi magyar párt legalább kilenc mandátummal vonul beaz ui román parlamentbe A legborzalmasabb választási terror dacára Es győzött a magyarság csodálatos éietaksrafa — A kisebbségeké a parlament harmadik pártja 3

Next

/
Thumbnails
Contents