Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-31 / 173. (1507.) szám
Kai sidmunk 16 oldal ■ 1927 julius Előfizetés! ár: évente 300, félévre 13a A Szlovenszkói eS rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok negyedévre76, havonta26Kő;külföldre: mfUiL^ 1 „ ^m, T évente 400, félévre 200, negyedévre 100, főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: Bkatate Prága II., Panska ul 12 III. Tehavonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 K£ DZURÁNYI LÁSZLÓ TORGÁCH GÉZA fctom3D3tl, ^SÜrgonyc!m: H1rIap, Praha Választók és választások Irta: Fleischmann Gyula ár. Gordon Ross teljes erővel támogatja a Rothermere-akciót KansSnszksr nyilatkozatának tartalmát a cseh saitó meghamisította — Az olasz lapok ulabb revizionista állás- foglalása — fi Slovák szerint a cseh centralizmus és gyarmatpolitika Magyarországnak tesz szolgálatot IL Tudatos ellenzéki politika! Mit jelent ez? Fontos ennek a kérdésnek a tisztázása ma a választások közeledés© ideiéin, ka azt akar luk, hogv a választóit tömegei ne tudatlanul és határozatlanul mén.jenek szavazni, hanem öntudatosan nvitatkozzanak mer az ©Hemizéki politika és pártok ímelletit. A választó ma jelszavak helvett poziti- vnmokait akar látni és halam, gyakorlati célok kitűzését kívánja homályos utópiákkal szemben és arra kiváncsi, hocrv miképp tud segíteni közvetlen hajain és mindennapi nvo- moTitsácrán eerv politikai irányzat, vagv egv választási győzelem. Iarv gondolkozik ma a választók 95 százaléka és ez az a kérdés, amire feleletet vár. És nekünk erre felelnünk kell! Az általános ellenzéki hangulat. alapja az. hocrv ma az emberek túlnyomó többség© — osekélv kivétellel — elégedetlen a mai állapotokkal s rokonszenvezik azzal az ellenzéki felfogással, amelyik ennek az' elégedetté őségnek hangot ad és az egész vonalon — gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális vonatkozásban — mélyreható vál- toztaJtjásokat követel. Eltekintve az ellenzéki politika áltaiá- íiü6 kór délinek feítegétfeeiitől ma e,gv kérdéssel akarok közelebbről foglalkozni. Mi ieleníősége van a most közeledő községi választásoknak a választókra nézve s általában micsoda nagyobb összefüggés van ma a választók és a községi választások között.? Szeretném, ha ez a (kérdés több oldalról és szempontból is meg lenne világaivá. S nem szeretném, ha az emberek úgy fognák fel, mintha ez csak egv üreis. minden komolyabb cél nélküli formalitás volna, minden nagyobb jelentőség nélkül. A községi választások sarkpontra az ön- kormányzati elv lesz. Egv elv. amelv azonban a mindennapi életre igen nagy kihatással! van s ennek érvényesülésétől vagy feladásától függ a mi községi, városi, gazdasági, egyéni életünk. És sok tekintetben egész jövőnk. A közös érdekek védelmének ma sokkal erősebb vára a községi élet, mint bármi más. Az önkormányzati elv kellő érvényestése mellett állandóan ellensúlyozhatjuk a Central! sztikus államhatalmait, érvényesíthetjük ^ polgárság akaratát, és megvédhetjük azon intézményekét, amelyek városainkban, községeinkben a lakosság közvetlen érdekeit izolgáliák. De különösen nagy fontossággal bár az önkormányzati elv a kisebbségek életére, amelyek már osakis a városokban és községekben tudnak érvényesülni, mert, a parlamentiben lehetetlenné teszi munkájukat a kormánytöbbség. Ezért van nagy jelentősége a községi választásoknak a jogaival élni akaTÓ polgárságra, földmivesekre és munkásokra, legelsősorban pedig a nemzeti kisebbségekre. A városi és községi élet az a terep, ahol a magyarságnak ma még alkalma nyílik nyelvét használni, kultúráját, anyagi javait védelmezni, nemzeti jogait, gyakorolni. És éppen ezért Itt kell ma ~ lábunkat megvetni és élni nemzeti életet. A hadsereg, a hivatalok, a közigazgatás ma a csehszlovák államhatalom kezében vannak, a. gazdasási életben a kormány befolyása és a csehszlovák nagytőke befolyása egyre erősödik. A mag var városokban és falvakban azonban még módunkban van vezető- szer epünket megtartani és sorsunkat, ugv intézni. ahogv mi ezt jónak látjuk. A községi választások talán, egyetlen nemzetiségre sem bírnak olyan nagy jelentőséggel, mint nemzeti szempontloól a magyarságra. A magyar kisebbség fenmaradása és sorsa nem pillanatom felbuzdulásokon, tömegtüntetéseken. hanem az apró. szisztemaBudap est, július 30. Gordon Ross, az egykori magyar-szlovák hat árbizottság főtitkára a „Pester Lloyd” tegnapi számában cikket irt „Magyarország joga a határki igazitusra” címen, amelyben Mille- rand híres kísérőlevelének következő szavait idézi: „Igazság az, amire a magyar delegáció hivatkozott, hogy a trianoni szerződés egyetlen esetben sem irta elő a népszavazást. Az egyesült és a szövetséges hatalmak ugyan tartózkodtak a népakarat ki- fiirkészésének '■ "" ; Híjától, de ez csak akkor történt, í szerezték a bizonyosságot, bog gy garanciák mellett v égrebajto, t iiopair árazás sem adna más eredményt, mint az, amelyre Közép európo. etnográfiái viszonyainak beható tanulmányozásával és az ottani népek törekvésének ismeretével jutottak.” Gordon Ross, aki különben cikkének >egy más (helyén figyelmeztet arra, hogy hiba lenne Roihérmere akcióját tisztán a vizespohárban, támasztott viharnak felifogni, ezt az argumen- tálást gyönge és nem egészen tisztességes érA cseh sajtó közül a L idővé Noviny, amelynek pedig elsőrendű vidéki hirszolgá- ■lata van, ugyancsak teljesen elferdített híreket hoz. A múlt napokban a Lidiové Noviny alapján ismetettük Kaminszky József dr. állítólagos nyilatkozatát a Röthermere-akciő- val kapcsolatban. Utánajártunk, hogy a Lido- vé Noviny teljesen hamis beállításban hozta a nyilatkozatot. Kaminszky József dr. nem is adott a lapnak külön nyilatkozatot, hanem felolvasta a Lidové Noviny ungvári szerkesztője előtt a Kurtyák-párt. hivatalos lapjában megjelent cikkét. Kaminszky a következőkben fejtegette a cikkben a ruszin álláspontot: — Nemrég, december havában a cseh- szolvák parlament hadügyi bizottságában kijelentette Udrzsal a honvédelmi miniszter, hogy „meg kell a határokat rövidíteni”, majd Klofács szenátor mondotta a szenátusban, hogy a békeszerződések refcikais nemzeti munkán múlik. És erre nyújt alkalmat cg önkormánvzati élet. amelyben száz és száz derék, becsületes névtelen magyar dolgozhat fajáért, fajának kulturális és gazdasági érdekeiért. Itt ezen a téren lehet magunkat feufártani és megerősíteni. A kormány természetesen tisztában van az önkormányzati elv jelentőségével s amint asz uralkodó nemzetnél is igyekszik ezt megnyirbálni. még inkább törekszik arra. hogy megfossza a nemzeti kisebbségeket, amelyeknek ez ma már egyetlen és utolsó menedéke. Ennek az önkormányzati elvnek gyengítéséit és korlátozását, célozza a megszavazott közigazgatási reform, amelyet egyes szlovák politikai körök vívmánynak akarnak feltünteti, amelv azonban a már meglevő jogok velősnek minősíti, amelyet minden bizonnyal csak azért választottak, hogy kitérjenek a népszavazás elől, mert a szövetségesek és az érdekeltek nagyon jól tudták, hogy a lakosság megkérdezése végeredményben Magyarország javára nagy szótöbbséget adna. Egyetlen esetben volt a. népszavazás elkerülhetetlen, amikor Burgenland hovatartozását kellett eldönteni és ezt sem rendelték el az egész vitás területre, aminek feltétlenül meg kellett volna történnie. A népszavazás eredménye az volt, hogy a lakosság azt az akaratát fejezte ki, hogy Magyarországhoz vissza akar térni, amelytől soha sem lett volna szabad elválasztani. A Nyugatmayyarnrszágen vógrétiajiodi népszavazás eridniőtob világosan megmutatta, hogy a Miller and-főle kisérő- levél végkövetkeztetései, hogy „a népszavazás sem adna más eredményt”, mint. azt, amelyre a békekonferencia jutott, teljesen tévesele és alaptalanok. Valóban, meg kell kérdezni, hogy lehetett egy ilyen fontos alkalommal megírni ezt a mentegetőző levelet és hogyan kaphatta meg ez az irás a békekonferencia elnökének aláírását? víziója nincsen kizárva, most pedig egyik legnagyobb angol napilap, Gburdhill lordkancellár orgánuma hozza föl- színre a trianoni béke revíziójának kérdését s visszaköveteli Magyarországnak az utódállamoktól mindazon területeket, melyeken a lakosság magyar többségű. Ilyen terület Podkarpatszka Russz termékeny déli része, melyet a mai Magyarországtól a Tisza folyó választ-el. Ezért kézenfekvő, hogy a ruszin nép a politikusok nyilatkozatait, az újságok közleményeit s a szájon forgó híreket nagy érdeklődéssel kiséri. A falusi nép állandóan kérdezgeti: Mi lesz Podkarpatszka Russzal? — Tekintet nélkül Ruszinszkó politikai helyzetére, tagadhatatlan tény, hogy Ruszinszkó nem életképes termékeny magyar része nélkül, anélkül nem állhat fenn, következésképpen magyar részének visszaadása Magyarország részére, gazdaságilag megsemmisítené Podkarpatszka Rusz . Ennélfogva a ruszin hegyvitámadást jelent. És ezért, amíg a mostani községi választások Szlovenszkón egyrészt a nemzetiségi különbség nélküli harcot jelentik az önkormányzati elvért és a polgárjogok érvényesítésért, másrészt a magyarságnak ebben a létért és fennmaradásáért való küzdelmet kell látnia. A jog maga sokak előtt elvont fogalmat jelent, amelynek nincs közvetlen gyakorlati haszna. Ennek a jognak az érvényesülése azonban de facto az életet és boldogulást jelenti, — megsemmisítése azonban a lassú sorvadással, nemzeti és gazdasági életünk pusztulásával és halálával egyenértékű. A választóknak Így kell felfogniuk és értelmezniük a községi választásokat, amelyeken az egyén és dók sorsa, szorosan össszefiigg déli magyar részének sorsával. Ez a gazdasági szükségesség okozta azt, hogy Podkarpatszka Rusznak a csehszlovák állam keretében való megállapításánál jelentékeny gazdag magyar terület lett hozzácsatolva. — Politikai szempontból véve a kérdési, a kárpátaljai ruszin nép önként csatlakozott a csehszlovák köztársasághoz annak a feltételnek kikötése mellett, hogy széleskörű politikai és kulturális önkormányzatot kap. A saint-germaini békeszerződés határozottan és pontosan arra kötelezte a csehszlovák köztársaságot, hogy a Kárpátoktól délre fekvő ruszin területet autonóm egységként megszervezze A s-sc—sődés ponttal be 1 ették foglalva a trianoni békoszerzőaésbe is, in iné ; • fogva Magyarország is kötelez őleg elismerte Podkarpatszka Rüszt, mint autonóm tartományt. Minő iróniája a sorsnak, hogy Ru- szinszkónak ma sincs önkormányzata, sőt nyugati — ruszin-szlovák — határai sincsenek megáll apitva! Autonómia helyett kapott cseh igazgatást, cseh hivatalos nyelvet, néhány ezer cseh hivatalnokot, sőt a közigazgatási reform bevezetésével ismét bizonytalan időre tolódik ki önkormányzatának megszervezése. Nincs mit csodálkozni azon, hogy Ruszinszkónak ilyen helyzete mellett, a köztársaság kormányainak ily,óriási hibái után Podkarpatszka Rusz lakosságának hangulata teljesen megváltozott s a jelenlegi helyzetet csak ideiglenesnek, provizórikusnak tekinti. — Egészen másként állana a dolog, ha a csehszlovák állam kormánya még az 1920. évben, a román megszálló csapatoknak Már- marosből való kivonulása után megvalósította volna Podkarpatszka Rusz autonómiáját, ha a kommunista pártot a csatlakozás első éveiben feloszlatta volna s minden autonóm ügyet átadott volna a békeszerződés és alkotmány- törvény értelmében a ruszin népnek. Az autonómia örökös halogatása megrendítette a nép bizalmát s a Temény utolsó szálát is elszakította a közigazgatási reformtörvény. A békeszerződések esetleges revíziójának kérdése nemzetközi fórumok dolga. Hogy köz érdekei szorosan összeforrva fogják képezni ezen az igen-igen komoly összecsapáson a tétet. Számtalan uj és fortélyos eszközzel fognak küzdeni ellenünk. Azonban ha sikerül az elégedetlen tömegek szunnyadó keserűségét cselekvésre bírni és a választások egy hatalmas elenzéki győzelemmel zárulnak le Szlovenszkón, akkor ez azt jelenti, hogy az önkormányzati elv győzedelmeskedett, a közigazgatási reformot újra revízió alá kall venni és mi a közélet háborgó tengerében i? találtunk egy szilárd pontot, amelyen megvetve lábunkat, még intenzivebben küzdhetünk Szlovenszkó autonómiájáért és az itt élő magyarság gazdasági, kulturális és közéleti megerősödéséért. „Hl lesz Podiiarpatszka Hússzal ?” korlátozását és az önkormányzati elv elleni
