Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-31 / 173. (1507.) szám

Kai sidmunk 16 oldal ■ 1927 julius Előfizetés! ár: évente 300, félévre 13a A Szlovenszkói eS rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok negyedévre76, havonta26Kő;külföldre: mfUiL^ 1 „ ^m, T évente 400, félévre 200, negyedévre 100, főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: Bkatate Prága II., Panska ul 12 III. Te­havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 K£ DZURÁNYI LÁSZLÓ TORGÁCH GÉZA fctom3D3tl, ^SÜrgonyc!m: H1rIap, Praha Választók és választások Irta: Fleischmann Gyula ár. Gordon Ross teljes erővel támogatja a Rothermere-akciót KansSnszksr nyilatkozatának tartalmát a cseh saitó meg­hamisította — Az olasz lapok ulabb revizionista állás- foglalása — fi Slovák szerint a cseh centralizmus és gyarmatpolitika Magyarországnak tesz szolgálatot IL Tudatos ellenzéki politika! Mit jelent ez? Fontos ennek a kérdésnek a tisztázása ma a választások közeledés© ideiéin, ka azt akar luk, hogv a választóit tömegei ne tudat­lanul és határozatlanul mén.jenek szavazni, hanem öntudatosan nvitatkozzanak mer az ©Hemizéki politika és pártok ímelletit. A választó ma jelszavak helvett poziti- vnmokait akar látni és halam, gyakorlati célok kitűzését kívánja homályos utópiákkal szemben és arra kiváncsi, hocrv miképp tud segíteni közvetlen hajain és mindennapi nvo- moTitsácrán eerv politikai irányzat, vagv egv választási győzelem. Iarv gondolkozik ma a választók 95 százaléka és ez az a kérdés, amire feleletet vár. És nekünk erre felel­nünk kell! Az általános ellenzéki hangulat. alapja az. hocrv ma az emberek túlnyomó több­ség© — osekélv kivétellel — elégedetlen a mai állapotokkal s rokonszenvezik azzal az ellenzéki felfogással, amelyik ennek az' elé­gedetté őségnek hangot ad és az egész vona­lon — gazdasági, politikai, társadalmi, kul­turális vonatkozásban — mélyreható vál- toztaJtjásokat követel. Eltekintve az ellenzéki politika áltaiá- íiü6 kór délinek feítegétfeeiitől ma e,gv kér­déssel akarok közelebbről foglalkozni. Mi ieleníősége van a most közeledő községi vá­lasztásoknak a választókra nézve s általában micsoda nagyobb összefüggés van ma a vá­lasztók és a községi választások között.? Szeretném, ha ez a (kérdés több oldal­ról és szempontból is meg lenne világaivá. S nem szeretném, ha az emberek úgy fog­nák fel, mintha ez csak egv üreis. minden komolyabb cél nélküli formalitás volna, min­den nagyobb jelentőség nélkül. A községi választások sarkpontra az ön- kormányzati elv lesz. Egv elv. amelv azon­ban a mindennapi életre igen nagy kihatás­sal! van s ennek érvényesülésétől vagy fel­adásától függ a mi községi, városi, gazda­sági, egyéni életünk. És sok tekintetben egész jövőnk. A közös érdekek védelmének ma sokkal erősebb vára a községi élet, mint bármi más. Az önkormányzati elv kellő érvényestése mellett állandóan ellensúlyozhatjuk a Cen­tral! sztikus államhatalmait, érvényesíthetjük ^ polgárság akaratát, és megvédhetjük azon intézményekét, amelyek városainkban, köz­ségeinkben a lakosság közvetlen érdekeit izolgáliák. De különösen nagy fontossággal bár az önkormányzati elv a kisebbségek életére, amelyek már osakis a városokban és közsé­gekben tudnak érvényesülni, mert, a parla­mentiben lehetetlenné teszi munkájukat a kormánytöbbség. Ezért van nagy jelentősége a községi választásoknak a jogaival élni akaTÓ polgárságra, földmivesekre és munká­sokra, legelsősorban pedig a nemzeti kisebb­ségekre. A városi és községi élet az a terep, ahol a magyarságnak ma még alkalma nyílik nyelvét használni, kultúráját, anyagi javait védelmezni, nemzeti jogait, gyakorolni. És éppen ezért Itt kell ma ~ lábunkat megvetni és élni nemzeti életet. A hadsereg, a hivatalok, a közigazgatás ma a csehszlovák államhatalom kezében van­nak, a. gazdasási életben a kormány befo­lyása és a csehszlovák nagytőke befolyása egyre erősödik. A mag var városokban és fal­vakban azonban még módunkban van vezető- szer epünket megtartani és sorsunkat, ugv in­tézni. ahogv mi ezt jónak látjuk. A községi választások talán, egyetlen nemzetiségre sem bírnak olyan nagy jelen­tőséggel, mint nemzeti szempontloól a ma­gyarságra. A magyar kisebbség fenmaradása és sorsa nem pillanatom felbuzdulásokon, tö­megtüntetéseken. hanem az apró. szisztema­Budap est, július 30. Gordon Ross, az egykori magyar-szlovák hat árbizottság főtitkára a „Pester Lloyd” teg­napi számában cikket irt „Magyarország joga a határki igazitusra” címen, amelyben Mille- rand híres kísérőlevelének következő szavait idézi: „Igazság az, amire a magyar delegáció hivatkozott, hogy a trianoni szerződés egyetlen esetben sem irta elő a népsza­vazást. Az egyesült és a szövetséges hatal­mak ugyan tartózkodtak a népakarat ki- fiirkészésének '■ "" ; Híjától, de ez csak akkor történt, í szerezték a bi­zonyosságot, bog gy garanciák mellett v égrebajto, t iiopair árazás sem ad­na más eredményt, mint az, amelyre Kö­zép európo. etnográfiái viszonyainak be­ható tanulmányozásával és az ottani né­pek törekvésének ismeretével jutottak.” Gordon Ross, aki különben cikkének >egy más (helyén figyelmeztet arra, hogy hiba lenne Roihérmere akcióját tisztán a vizespohárban, támasztott viharnak felifogni, ezt az argumen- tálást gyönge és nem egészen tisztességes ér­A cseh sajtó közül a L idővé Noviny, amelynek pedig elsőrendű vidéki hirszolgá- ■lata van, ugyancsak teljesen elferdített híre­ket hoz. A múlt napokban a Lidiové Noviny alapján ismetettük Kaminszky József dr. ál­lítólagos nyilatkozatát a Röthermere-akciő- val kapcsolatban. Utánajártunk, hogy a Lido- vé Noviny teljesen hamis beállításban hozta a nyilatkozatot. Kaminszky József dr. nem is adott a lap­nak külön nyilatkozatot, hanem felolvasta a Lidové Noviny ungvári szerkesztője előtt a Kurtyák-párt. hivatalos lapjában megjelent cikkét. Kaminszky a kö­vetkezőkben fejtegette a cikkben a ruszin ál­láspontot: — Nemrég, december havában a cseh- szolvák parlament hadügyi bizottságában kijelentette Udrzsal a honvédelmi minisz­ter, hogy „meg kell a határokat rövidí­teni”, majd Klofács szenátor mondotta a szenátusban, hogy a békeszerződések re­fcikais nemzeti munkán múlik. És erre nyújt alkalmat cg önkormánvzati élet. amelyben száz és száz derék, becsületes névtelen ma­gyar dolgozhat fajáért, fajának kulturális és gazdasági érdekeiért. Itt ezen a téren lehet magunkat feufártani és megerősíteni. A kormány természetesen tisztában van az önkormányzati elv jelentőségével s amint asz uralkodó nemzetnél is igyekszik ezt meg­nyirbálni. még inkább törekszik arra. hogy megfossza a nemzeti kisebbségeket, amelyek­nek ez ma már egyetlen és utolsó menedé­ke. Ennek az önkormányzati elvnek gyen­gítéséit és korlátozását, célozza a megszavazott közigazgatási reform, amelyet egyes szlovák politikai körök vívmánynak akarnak feltün­teti, amelv azonban a már meglevő jogok velősnek minősíti, amelyet minden bizonnyal csak azért választottak, hogy kitérjenek a népszavazás elől, mert a szövetségesek és az érdekeltek nagyon jól tudták, hogy a lakosság megkérdezése végeredményben Magyarország javára nagy szótöbbséget adna. Egyetlen esetben volt a. népszavazás elkerül­hetetlen, amikor Burgenland hovatartozását kellett eldönteni és ezt sem rendelték el az egész vitás területre, aminek feltétlenül meg kellett volna történnie. A népszavazás ered­ménye az volt, hogy a lakosság azt az akara­tát fejezte ki, hogy Magyarországhoz vissza akar térni, amelytől soha sem lett volna sza­bad elválasztani. A Nyugatmayyarnrszágen vógrétiajiodi népszavazás eridniőtob világo­san megmutatta, hogy a Miller and-főle kisérő- levél végkövetkeztetései, hogy „a népszava­zás sem adna más eredményt”, mint. azt, amelyre a békekonferencia jutott, teljesen tévesele és alaptalanok. Valóban, meg kell kérdezni, hogy lehetett egy ilyen fontos alka­lommal megírni ezt a mentegetőző levelet és hogyan kaphatta meg ez az irás a békekon­ferencia elnökének aláírását? víziója nincsen kizárva, most pedig egyik legnagyobb angol napilap, Gburdhill lordkancellár orgánuma hozza föl- színre a trianoni béke revíziójának kérdését s visszaköveteli Magyarországnak az utódál­lamoktól mindazon területeket, melyeken a lakosság magyar többségű. Ilyen terület Pod­karpatszka Russz termékeny déli része, me­lyet a mai Magyarországtól a Tisza folyó vá­laszt-el. Ezért kézenfekvő, hogy a ruszin nép a politikusok nyilatkozatait, az újságok közle­ményeit s a szájon forgó híreket nagy ér­deklődéssel kiséri. A falusi nép állandóan kérdezgeti: Mi lesz Podkarpatszka Russzal? — Tekintet nélkül Ruszinszkó politikai helyzetére, tagadhatatlan tény, hogy Ruszinszkó nem életképes termékeny magyar része nélkül, anélkül nem állhat fenn, következésképpen magyar részé­nek visszaadása Magyarország részére, gazdaságilag megsemmisítené Podkarpat­szka Rusz . Ennélfogva a ruszin hegyvi­támadást jelent. És ezért, amíg a mostani községi válasz­tások Szlovenszkón egyrészt a nemzetiségi különbség nélküli harcot jelentik az önkor­mányzati elvért és a polgárjogok érvényesí­tésért, másrészt a magyarságnak ebben a lét­ért és fennmaradásáért való küzdelmet kell látnia. A jog maga sokak előtt elvont fogal­mat jelent, amelynek nincs közvetlen gyakor­lati haszna. Ennek a jognak az érvényesülése azonban de facto az életet és boldogulást je­lenti, — megsemmisítése azonban a lassú sor­vadással, nemzeti és gazdasági életünk pusz­tulásával és halálával egyenértékű. A válasz­tóknak Így kell felfogniuk és értelmezniük a községi választásokat, amelyeken az egyén és dók sorsa, szorosan össszefiigg déli magyar részének sorsával. Ez a gazdasági szükségesség okozta azt, hogy Podkarpatszka Rusznak a csehszlovák állam keretében való megállapításánál jelentékeny gazdag magyar terület lett hozzácsatolva. — Politikai szempontból véve a kérdési, a kárpátaljai ruszin nép önként csatlako­zott a csehszlovák köztársasághoz annak a feltételnek kikötése mellett, hogy szé­leskörű politikai és kulturális önkor­mányzatot kap. A saint-germaini békeszerződés határozottan és pontosan arra kötelezte a csehszlovák köz­társaságot, hogy a Kárpátoktól délre fekvő ruszin területet autonóm egységként meg­szervezze A s-sc—sődés ponttal be 1 ették fog­lalva a trianoni békoszerzőaésbe is, in iné ; • fogva Magyarország is kötelez őleg elismerte Podkarpatszka Rüszt, mint autonóm tarto­mányt. Minő iróniája a sorsnak, hogy Ru- szinszkónak ma sincs önkormányzata, sőt nyugati — ruszin-szlovák — határai sincse­nek megáll apitva! Autonómia helyett kapott cseh igazga­tást, cseh hivatalos nyelvet, néhány ezer cseh hivatalnokot, sőt a közigazgatási reform bevezetésével is­mét bizonytalan időre tolódik ki önkormány­zatának megszervezése. Nincs mit csodálkozni azon, hogy Ruszinszkónak ilyen helyzete mel­lett, a köztársaság kormányainak ily,óriási hibái után Podkarpatszka Rusz lakosságának hangu­lata teljesen megváltozott s a jelenlegi helyzetet csak ideiglenesnek, provizóri­kusnak tekinti. — Egészen másként állana a dolog, ha a csehszlovák állam kormánya még az 1920. évben, a román megszálló csapatoknak Már- marosből való kivonulása után megvalósította volna Podkarpatszka Rusz autonómiáját, ha a kommunista pártot a csatlakozás első évei­ben feloszlatta volna s minden autonóm ügyet átadott volna a békeszerződés és alkotmány- törvény értelmében a ruszin népnek. Az auto­nómia örökös halogatása megrendítette a nép bizalmát s a Temény utolsó szálát is elszakí­totta a közigazgatási reformtörvény. A békeszerződések esetleges revíziójának kérdése nemzetközi fórumok dolga. Hogy köz érdekei szorosan összeforrva fogják ké­pezni ezen az igen-igen komoly összecsapá­son a tétet. Számtalan uj és fortélyos eszközzel fog­nak küzdeni ellenünk. Azonban ha sikerül az elégedetlen tömegek szunnyadó keserűsé­gét cselekvésre bírni és a választások egy hatalmas elenzéki győzelemmel zárulnak le Szlovenszkón, akkor ez azt jelenti, hogy az önkormányzati elv győzedelmeskedett, a köz­igazgatási reformot újra revízió alá kall ven­ni és mi a közélet háborgó tengerében i? ta­láltunk egy szilárd pontot, amelyen megvet­ve lábunkat, még intenzivebben küzdhetünk Szlovenszkó autonómiájáért és az itt élő ma­gyarság gazdasági, kulturális és közéleti meg­erősödéséért. „Hl lesz Podiiarpatszka Hússzal ?” korlátozását és az önkormányzati elv elleni

Next

/
Thumbnails
Contents