Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-30 / 172. (1506.) szám

Ro£h@rmere akciója az európai saltöfesss folyton nagyobb huiiámokat ver A s!ém@S sajtó egyetemfegesen a revízió szükségességét hangoztatja — Frifcourg francia képviselő lehetségesnek tartja a revíziós probléma felvetését — Kőzépeurópából pattanhat ki az uj háború veszedelme na'k látta visszatérni Romániába és Géniben Titulescu tufaidónkénDen nem exponált hive Bratiananak. Olyiain kivételes helyzetet foglal el Románia politikai életében, hogy pártokon felül áll. így tehát, minden kor­mány kísérletezett azzal pár év óta. hogy visszahívja londoni követi állásából. Titules- ou erre sohasem volt hallandó. Most azon­ban elvállalta a külügy miniszterségel. TituJSescu kudarctól fél? Az aggódó románok erre az engedékeny­ségre a következő magyarázatot, találták: — Titulescu nem biztos az ügyében. Fél egv esetleges genfi kudarctól, ezért iobb­Románia és ftettiermere Ami már most a Rothermere-skciót. ti* Heti. a román közvélemény egyelőre habozik. hogy milyen álláspontot foglaljon el. Egv ideig szerették volna az egészet le­becsülni. de látták, hogy a nagy európai visszhang lehetetlenné teszi ezt. £s igv most kormány intésre ui taktikához folyamodtak és ez a taktika: ellensúlyozni az angol lord nagyszabású iniciativáiát. Most, már a román lapok állandóan hosz- szasan foglalkoznak az ügy felleménveivel és nagyon örülnek Benes — szerintük — töké­letes válaszának, amelyet a román kormány félhivatalos francia lapja, az Indepemdence Reumái ne a következővel told meg: — Benes felelős állásban levő államférfi és igv nem mondhatta meg a véleményét teljes nyíltsággal. M,i megmondhatjuk: Ott. ahol Bethlen grófnak nem volt si­kere. nem lesz az ő politikai ügynöké­nek sem. még akkor sem. ha ennek neve lord Rothermere. Azonban az idegesség s<ze>m>m,ellátható, úgy hogy az egész akciót, ma már mint egy nagy magyar offenziva egyik alap­ját fogják fel. Az első etannak Bethlen római látogatását, másodiknak Bethlen­nek Ausztriának Németországhoz v-a. csatlakozásáról szóló kijelentéseit, har­madiknak a népszövetség magatartása el­len hangoztatott erólves szavakat, ne­gyediknek Rothermere levelét, ötödik­nek az angol parlamenti tagok magyar­barát csoportjának a megalakulását ve­szik. Rofihermere terű és a ruszin-magyar probléma mással fogja képvisel telni a román érdeke­ket.. Ezt a hipotézist, maga Titulescu cáfolta meg. aki néhány naD előtt kii eleidet te a kö­vetkezőket: — Az őszi ülésszakra Gertibe megyek és körömszakadtáig fogom minden kérdés­ben képviselni Románia érdekeit. Különben a külügyminiszter nagv be szédre készül, amelyben foglalkozni foe a Roíhermere-akcióva: Bethlen külpolitikai beszédeivel és ennék a beszédnek igen éles tónusa lesz. A kiisantan t-szölidiaritást próbálják fel­kelteni és azt hangoztatják, hogv hiába \ár Bethlen Rómától és Londontól segítségei, a döntő tényező mégis Bukarest. Prága és Belgrád. Bratianu sem bízik Az idegesség érthető, ha tekintetbe vesszük Románia külpolitikai helyzetét.- Az Egyesüli Államck szimpátiáját különböző epizódokkal, igv például az amerikai követ besszarábiai affériével és Vintila Bratianu pénzügyi politikáiéval eljátszották. Angii? barátságában nem biznak. Az olasz szerződésről ma már senki sem beszél. Hiszen ez az olasz orientáció Averescu- nak egyetlen önálló politikai tette volt, amelyet semmiiese-tre sem hallandó folytatni Bratianu, akiben különben, súlyos tapaszta­latok alapján, Olaszország sem bízik. Maradna tehát Franciaország, amelytől azonban, belpolitikai helyzete miatt erélye­sebb támogatást nem várhatnak. Bratianu, ez a kétségtelenül zseniális balkáni politikus különben sem alkalmas arra, hogy határo­zottan idegenellenes politikájával barátokat szerezzen országának. Ez a feladat a sokkal hajlékonyabb, sokkal mozgékonyabb és sok­kal .,européerebb“ Titulescura vár. akinek képességeiben és ügyességében egész Ro­mánia bízik. Ezenkívül főleg a román szeren­csében biznak. amelv háborús győzelem nél­kül győzelmi eredményekhez és Nagy-Romá- niához juttatta őket. Választók és választások ' Irta: Fleischmann Gyula dr. I. Az ellenzéki pártokra a községi válasz­tások nagv és fontos feladatokat rónak. Ezek­nek a választásoknak meg lesz a bel- és kül­földi jelentőségük és emellett, nem csekély befolyással lesznek a jövő politikai konstel­lációira. Annak dacára, hogy a lakosság általá­ban elégedetlen és a sérelmek egész sorával léphetne elő minden társadalmi réteg, min-1 den nemzeti kisebbség, az ellenzéknek nehéz! munkája lösz. Ez a diktatórikus kormánypolitika, amelv immár hét-nyolc éve tart megszakítás' nélkül, demoralizálta és a közélettől elide­genítette a nép széles réteseit. Ez minden ellenzéki és a nép részéről kifejezésre jutta­tott kívánság, követelés elől elzárkózott, és azt tette, amit a néhány hatalmon levő poli­tikus célszerűnek látott. A kormány jelszava évek óta: kitár asífiani, tehetetlenségre kár­hoztatni az ellenzéket, és a népnek csupán azt és annyit adni. amennyit, a kormány jó­nak lát,. Az általános közönv és létért fo'lvó küzdelem eme időszakában közélednek a községi választások. A kormánynak talán már nem is olvan nagyon fontosak ezek a választások, amikor az önkormányzati, szervek és választott kép­viselőtestületek hatáskörét minden oldalról lenyirbálta és a hivatalos szervek játéksze­révé degradálta, ahol a választott szervek hatásköre csak formális, mert minden nem­tetsző határozatot, meg lehet semmisíteni. Annál fontosabbak azonban a lakosság szem­pontjából. amelyet az a veszedelem fenyeget, hogy a mindenkori hatalomnak teljesen ki lesz szolgáltatva, hogy lassan megszűnik minden befolyása saját, legfontosabb élet­érdekeinek intézésében és a közélet. Iránvi­tásában s a modern demokratikus állam oentralisztikus hatalmának rabszolgaságába sülyed. , Egv ilyen időben, mint, a mostani, az el-: nyomott rétegek, nyomorgó társadalmi osz­tályok elfojtott fájdalmának, keserűségének kitörése, a sérelmek feltárása, követelései­nek hangoztatása. — az ellenzéki politika feladata, — amely hivatásának ilynemű fel­ismerésével és felfogásával a legnehezebb időkben is számíthat népszerűségre és az el­keseredett tömegek támogatására. Ezt. a feladatot, az ellenzéki politika azonban csak állandó és intenzív munkával képes teljesíteni, amihez önfeláldozás, bá­torság és nagyfokú, mélv emberszeretet szük­séges. amelv megnyitja a tömegek leikéihez vezető zsilipeket.. Ennek a most, közelgő vá­lasztásnak is ugv lesz meg a maga nagv el­lenzéki sikere, ha a nép minden rétege előtt ismertté válnak azok a célok, amelyekért, az ellenzéki pártok fölveszik a kormánnyal a harcot a választásokon. A nép egv politikai programban a maga vágyainak, kivánságai- nak a megtestesülését, kivárna látni, hogy higyjen benne, hogv szavazzon mellette, vagy ha szükséges, áldozatokat, is hozzon érte és a nép látni kívánja az utat, és módot, ame­lyeken ez a program ténylegesen meg is va­lósiIható. A történelem megtaníthatott, és ma is tanít bennünket, hogyan támadnak a tömeg- mozgalmak és mik a mozgatói az események­nek. Amíg a múltban a népnek csak fegyve­res felkelések utján volt, módjában erejét, és szervét hallatni és éreztetni, ma az általá­nos, titkos választói jog koráiban'szavazatai­val dönthet sok olvan kérdésben, amelyeket ezelőtt csak erőszak utján valósíthatott, vol­na meg. Nekünk — ellenzéki pártoknak — nincs okunk félni, mert hiszen az emberekkel való rövid érintkezésből könnven megállapíthat­juk a mai kormány politikával való általános elégedetlenséget. Ez azonban nem elegendő. Nekünk ki kell jelölni a célokat ée rá kell Prága, július 29. Tegnapi számunkban részletes beszámo­lót mulattunk be a jugoszláv sajtóból a Rc- tbermere-akcióval kapcsol atban s legjelleg­zetesebbnek a Pravda cikkét állítottuk oda, amelv nem zárja ki elvileg a revízió lehetősé­gét. csakhogy annak a kisaníanton ke­resztül kell történnie. Most vizsgáljuk meg a román hivatalos politikai és sajt ókörök álláspontját a Rother- mere-akoió kérdésében. A király halála és a régensséggel kapcso­latos politikai komplikációk rövid időire hát­térbe szorították a magyar problémák iránti érdeklődést. Azonban alighogy némileg meg­nyugodtak a ke dél vek. vagvis kiderült, hogy Carol nem kísérletezik az ország erőszakos meghódításával, a Rothermer e-akció val kap­csolatban a bukaresti politikai körök figyel­me újból Magyarország felé terelődik. Meg kell állapítanunk, hogv ( Románia a status quo alapján szeretne baráti viszonyba lépni Magyarországgal. Szeretne elsősorban Oroszország miatt, amely állandó fenyegető rémként nehezedik Besszarábiára és a románok jól tudják, hogy­ha a vörös kolosszus megmozdul, önmaguk­ban tehetetlenek, védtelenek. Az európai szempontból sokkal szimpátikusabb román nemzeti parasztpári: és Bratianu pártja kö­zött a magyar kérdésben tulajdonképpen nincsen különbség. Önkénytes engedménye­ket Maniu sem tenne uralomra jutása esetén. Az egész Románia Maré a Románia Inte- grita elvén épült fel. vagyis azon. hogv csali a háború után, a békeszerződések alapján épült fel az érintetlen Románia, amelyhez ..ősi jogon“ a Magyarországtól elcsatolt területek tartoznak. Miután ez a Románia Integrita az egész mai román politikának létalapja, nem akad román politikus, aki ehhez a kérdéshez hoz­zá mer nyúlni. Magyar szempontból a Maniu uralomra jutása csak azért jelentene előnyt, mert, mig Bratianuék kisebbségellenes poli­tikát folytatnak, addig a nemzeti parasztpárt programjának egyik alappontja a területi autonómiáik elve, amelv természetszerűen áldásos volna a ma­gyarlakta területek részére. A birtokperek Szintúgy egyetért Románia román poli­tikai társadalma a birtokperek kérdésében. Nem annyira az anyagi megterhelés, mint a pre z st, izssérelemtől való aggodalom tüzeli ebben a kérdésben a román politikusokat. Szuggerálják maguknak, hogv a győzelem csak az övék lehet, s ha a népszövetség a ma­gyar kívánságok jogosultságát ismerné el, az­zal fenyegetőznek, hogy követnék Spanyolország példáját vagyis kilépnének a népszövetségből. mutatni a módra. útra. amellyel és amelyen ezen célok elérhetők. Nekünk is tisztában kell lennünk azzal, hogv bizonyos jelszavak idővel elkopnak, bi­zonyos eszmék idővel veszítenek erejükből, pláne, ba a megvalósulásuk nem akar bekö­vetkezni. De látnia kell a tömegeknek is, hogv egv mereven elzárkózó kormányhata­lommal szemben nincs más módszer, mint a következetes ellenzéki politika. amely Ungvár, julius 29. (Ruszinszkói szer kész-1 tőségünktől). Rothermere lord akciójával kapcsolatban ige® érdekes és újszerű megvilágításba került a ruszinszkói ruszinság és ma­előbb-utóbb mégis csak megtöri a kormány erejét. A mostani választások ismét alkalmat fognak nyújtani nekünk, hogv a kormány politikája ellen erős támadást, intézzünk, az ellenzéki programot, népszerűsítsük és a fá­sult. tömegeket, felrázva, megerősítsük az el­lenzéki frontot. Ezek a választások ismét öntudatot fognak ébreszteni a választókban 06 mi tudatossá tesszük bennük ezt a haíal­gyarság helyzete, illetve egymáshoz való viszonyának érek óta vajúdó problé­mája is. A csehszlovák kormánypolitika ugyanis már kezdettől fogva azon volt. hegy Ruszin­Mi ellenzéki pártok felrázzuk a tömegeket, felsorakoztatjuk a kisebbségeket, megvillcg- tatiuk fegyvereinket és megint közelebb ju­tunk célunkhoz. — amelv nem lehet egyéb, mint: önkormányzati szabadság, kisebbségi jogok, teljes egyenjogúság, gazdasági életle­hetőség és Szloveaszkó autonómiája. Ez a választók naev programja a most jövő választásokon. mát, amelyet szavazataikkal képviselnek. Előfizetés! ér: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi eS ruszinszkói ellenzéki pártok aurkesztöség: Prága II., Pániké UUce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: l’-t'J ’/ * ^ emelet. Telefon. 30311 Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—• Te­havonta34Kc. Egyes szára* ára 1*20 Ke DZUBANY1 LÁSZLÓ FOBGACU QUZA Iefon.\303t1.—Sürgönyeim: Hirlap, Praha Mai liánunk lO ofclal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents