Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-28 / 170. (1504.) szám
1927 julius 28, csütörtök ■8MWMMWWTIIH——— Hsisztria második felosztása? Az antant megengedi a csatlakozást, de csak úgy, ha Olaszország megkapja Tirolt, Magyarország Burgenlan- dot s létrejön a cseh-jugoszláv korridor — Bécs senkinek sem keli - Az osztrák polgári pártok blokkja — A szociáldemokraták erőszakoskodásai Becs. julius 27. (A P. M. H. bécsi tudósit,ójától.) A julius lqwiki és 16-j.ki véres események újból aktuálissá tették' az osztrák problémát. Immár az e ér ész világ diplomáciája ráeszmélt arra, hcsv ezzel az életképtelen államalakulattal történnie kell valaminek, mielőtt eav esetleges újabb bécsi zavar ff ás lángba borítaná egész Közé'penrópát,. A szociáldemokrata párt ugyanis a kormány előlit, való feltétel nélküli leszerelését, a tömegeik szemében való óriási kudarcát előreláthatólag újabb erőszakoskodásokkal próbálja maid kiküszöbölni. Bécs városának vezetősége ugyanis kitart a szocialista városi rendőrség felállításának terve mellett és követeli, hogy a. jelenlegi államrendőrséget, amelynek segítségével a kormány a lázadó csőcseléket leverte, Seipel kancellár szüntesse meg. Seipel ezt a vakmerő követelést természetesein nem hajlandó teljesiteni, a szocialista vezérek, Seitz polgármester és Bauer Ottó dr., a dúsgazdag „szalon-kommunista" azonban azzal fenvegetődznek, hogy a szocialista városi rendőrségeit a kormánv tiltakozása ellenére is megcsinálják. Az osztrák szövetségi alkotmány értelmében Bécs városa ugyanis országos autonómiával rendelkezik. A képviselőt.estv1'J bem a szociáldemokrata párt túlnyomó többségben lévén, könnven elfogadtathatja a szocialista községi rendőrségiről szóló törvényjavaslatot. A kormánynak jogában áll a hozzájárulást megtagadni és ebben az esetben a törvényjavaslat újból a bécsi Landtaff elé kerül. Ha a Landtag másodszor is megszavazza, úgy a kormány az alkotmány értelmében teljesen tehetetlen, nem emelhet vétót, hanem kénytelen eltűrni, hogy Bécs közbiztonsága a szociáldemokrata párt fegyveres erejének birtokába kerüljön. A szocialisták a városi rendőrség létszámát 7000 emberre kontemplálják és annyira biztosak dolgukban, hogv az arzenálban már megvásárolták a fegyvereket és egy szocialista szövetkezetnél megrendelték az egyenruhákat. A kormány és a szocialistáik között az ellentétek ilyen módon rendkívül élesek és hacsak a szocialista vezérek az utolsó pillanatban nem szerelnek le. ugv Ausztria ismét komoly események előtt áll. A polgári pártok ugyanis végre rátaláltak az öntudatos polgári politika ösvényére és immár nem ha;i ^ndók tűrni a bécsi szocialistáknak a kommunisták malmára vizet haitó diktatúráját. A julius 15-iki és 16-iki események ösz- szekovácsolfák a polgári pártokat, a ke- resstény szocialisták, a nagy neme tok és a parasztszövetség megbonthatatlan, szilárd frontként állnak a vörös veszedelmmel szemben. A para?-v'~ég a parlament feloszlatását és ni választások kiírását követeli. A polgári koalíció másik két pártja szintén szívesen venné a nemzetgyűlés feloszlatását,, mivel a julius közepén lefolyt bécsi harcok kinyitották azoknak a polgároknak szemeit is, akik az utolsó választásokon liberális polgári párt hiányában a szocialista listákat erősítették szavazataiikka 1. Bizonyos, hogy egy újabb választásból a szociáldemokrata párt igen meggyengülve térne vissza a parlamentbe. A nemzetgyűlés feloszlatása azonban csakis a szociáldemokrata párt hozzájárulásával történhetne meg. Az alkotmány értelmében az osztrák köztársaság népe ez év áprilisában négy esztendőre választotta meg a nemzetgyűlést és a köztársasági elnök csak abban az esetben oszlathatná fel. ha a szociáldemokrta párt is hozzájárulását adná éhhez. Erre egyelőre nincs sok remény, a szociáldemokrata párt, amely 'julius 15-éu és 16-án alaposan levizsgázott, joggal húzódik 'attól, horv a pép elé lépjen. Ilven Körűimén veik között a polgárhá- hcí’ii vészéivé Ausztriában sokkal nagyobb, mint eddig bármikor. A szocialisták Becsen kívül csupán néhány nagyobb városban: Óráéban. Linzben. Bécsújhelyen és St.-Pöitcnben rendelkeznek hatalommal. A tartományok, elsősorban Tirol, Karinti,a, Voralberg és Felsőausztiria lakossága a vörös terror megszüntetését követeli. A tartományokban a hangulat igen elkeseredett és a jobboldali irányzatok fegyveres alakulatai. a Heiimvehrek és a Froníkámpícrek körében már felmerült Bécs blokádjának, illetőleg a Bécstől való elszakadásnak gondolata. A szociáldemokraták radikalizálódása mindent összevéve tehát, a polgári öntudat megerősödését eredményezte. A polgári sajtó is felébredt évek óta tartott letargiájából és a lóéit hét előtti vérengzés óta hasznos proipagandisztikus munkát fejt M a baloldali szélsőség elleti. A napokban egyébként ui délutáni lap indult „Die Freiheit" címen, amelynek nyílt programja „a képmutató munkásvezérek leleplezése és lehetetlenné tétc- le“. A lapnak szenzációs sikere van és néhány napos fennállása alatt már komoly versenytársa a szélsőséges déli cs délutáni újságoknak, elsősorban a „Bér Abend“-nek és a .,Die Stunde“nak. Ausztria viszonyainak izavarossága. amint, említettük — élénken foglalkoztatja az európai diplomáciát ás. A saint-gsrmaini békeszerződés revíziója küszöbön áll. A nagy- és a ki sántán t imA bolsevista kormány londoni kudarca kezd mindenütt példát statuálni. Az Árkos-.botrány után az oslói skandalum sem járul hozzá, hogy a bolsevik! külpolitika sikerét növelje. A norvég orosz követ kidobása, aki a Vojkoff-imerénylet alkalmából olyan beszédet tartott Anglia ellen, hogy a norvégek 24 óra alatt kiadták útlevelét, úgy látszik, nem volt elég. Néhány nappal a botrány után „most már úgyis mindegy" jelszóval a norvég partokon, Oslo előtt horgonyzó angol flotta parancsnoki hajójára lopakodott egy vörös elv- társ és el akarta lopni az admirális kajütjében őrzött titkos zászlójeleket tartalmazó könyvet, amivel a hadihajók egymás közt ütközet esetén érintkeznek. A jó madarat azonban elcsípték és persze kiderült, hogy a kiváló úriember „diplomata" és az oslói orosz követség rendes tagja. Az eddig türelmes Finnország, ahol eddig mindig az abszolút semlegesség álláspontján voltak, is olyan dolgok nyomára jött. melynek alapján memorandummal fordult a népszövetséghez, amelyben egy keleti antibolsevista blokk szervezését indítványozza. Egyidejűleg pedig Görögországban vesztették el türelmüket a hivatalos körök és eddig még nyilvánosságra nem hozott adatok alapján azzal (foglalkoznak, hogy a vörös vendégeket kihaljig^k ják Hellasz felhőtlen ege alól. Hogy a csokor teljes legyen, a már félig bolsevistának tartott Afganis- tan is megsokallta az orosz instruktorok és tanácsadók garázdálkodását és a nevezett gentlemaneket visszaküldte a vörös paradicsomba. Az idő és — Anglia — malmai tehát, lassan, de biztosan őrölnek. A „D. S. S. R.“ nemsokára teljesen elszigetelve fog állni, hiába intrikál Moszkva és zudul a bolsevik! sajtó egész bő szitokszőkincse a katasztrófa megindítójára, Angliára. Hogy a legközelebbi elvtársak, a szocialisták, hogyan vélekednek orosz elvbarátaikról, arról már elég példát láttunk. A napokban egy újabb munka növelte a bolseviki irodalom tengerét. Vörös — a vörösökről Újból egy szocialista a szerző: S. P. Melgunov mondja el a véleményét a szovjetről. Berlinben német nyelven megjelent könyve- „Dér rote terror in Russland von 1918 bis 1928“ rendkívül becses kultúrtörténeti dokumentum, ha a bolse- vdki ténykedések „kultuszának" lehet egyáltalában nevezni A szerző nem azt akarja mondani a címmel, hogy a terror csak 1928-ig tartott, ó nem, ő csak az 1923-ig lejátszódó eseményekkel és „módszerekkel" foglalkozik. Amíg a vörö6 társaság a Kremlben fog ülni, addig terror lesz. Mert erőszakos, ferde doktrínákon alapuló uralmat, mely véren és bajonetteken, börtönökön és termái- látja, hogv Ausztria életképtelen és Bécs társadalmi békéjét, csakis a Németországhoz való csatlakozás állíthatná helyre. A diplomáciai tárgyalások tehát mostan ezen az alapon folynak és igen valószínű, hogv ezelk n eík eredm én v eként Ausztriának legalább egy része rövidesen végrehajthatta majd a csatlakozást a német birodalomhoz. A csatlakozást megelőzőleg ugyanis okvetlenül sor kerül Ausztria uiaibb megcsonkítására. Olaszország magának követeli Tirol északi részét. Jugoszlávia csak abban az esetben hajlandó a csatlakozásba bele- egveizni, ha megkapja Karimtia azon részeit, amelyek az 1920-ban megtartott népszámlálás eredmények ént Ausztriánál maradtak, Magyarország viszont visszaköveteli Burgenlandi. Egy ilyen megcsonkított Ausztria csatlakozása elé a hatalmak nem gördítenének akadályokat. Az egyetlen feltétel, amelynek teljesitéséhez Pári.s. Prága és Belgrád még ragaszkodnának. egy keskeny sáv kihasitása. amelv Bécsújhelytől és a Semmeringtöl keletre húzódna el és amelyen megvalósulna a régóta áhított csehszlovák—jugoszláv korridor akként, hogv ez a sáv felosztásra kerülne Csehszlovákia és Jugoszlávia között. Franciaország ugyan még mindig kacérkodik azzal a gondolattal, hogy a duna-menti államokat Prága hegemóniája alatt szövetségbe tömörítse, azonban ennek a tervnek immár Anglia is nyíltan Paris Duna-melléki szövetségesei ellen fordult, amint azt Bo- thermere lord ismeretes akciója is mutatja. Könnyem lehetséges tehát, hogy a julius 15. és 16-iki bécsi vérengzés az egész közép- európai helyzetre kihatással lesz. I rorcsapalokon épül fel, egy uralom, ahol nem ismernek el indiividualitást, szabadságot, ahol az egyes individuum csupán szám, csak rémuralmat jeleníthet. (Melgunow mint szocialista, az előszóban fejtegeti a fehér és vörös 'terror közöttii különbséget. Arra az eredményre jut, hogy a fehér terror soha nem veheti fel a vörös terror méreteit. A vörös terror példátlan cinizmusa, a gyilkosság szankcionálása mint politikai fegyver, a tervszerű, mindent legázoló önkény és végül ennek arányai minden eddigi vérengzést felülmúlnak. A „fehér terror" tisztán a bosszú, egyes csoportok talkapásai- ban találja magyarázatát és az akció és reakció elve alapján lélektanilag érthető. Azonban soha nem csináltak belőle rendszert, nem alapozták meg elméletileg a gyilkosságon és véren alapuló Uralmat, mint a vörösök. A reakció sohasem hirdette nyíltan, egyenesen, falragaszokon ‘és felszólításban a vérengzést. Soha nem fejtegették ,,tudományosan" a tömeggyilkosság szükségességét olyan példátlan szemtelen 'Cinizmussal, amivel ezt az orosz vörösök tették és teszik. A folyton fehér terrorról' szavaló magyar radikális szocialisták ezt a fülük mögé Írhatják, — mert nem egy „kiszipolyozó iburzeou" irta, hanem egy szociáldemokrata elvtársuk. Halál a flotta megmentéséért A könyv tartalmi része nem kevésbibé érdekes. Minden egyes fejezete idegkorbácsoló. A folyton emlegetett cárizmus borzalmai eltörpülnek a bolsevizmus tettei mellett. így a „Cseka" hivatalos lapja szerint — mert Oroszországban a szervezett gyilkosoknak is van szaklapja — Kaplawna asszony Lenin ellen elkövetett merénylete következményeképpen 500 (ötszáz) tisztet végeztek ki bosszúból. Az áldozatok számát senki sem fogja megtudni. így ir a lap 1918 október 20-iki száma. Hogy hányat gyilkoltak le tényleg, azt is Őrök homály fogja fedni. Hogy több volt 500-náI az biztos. 1919 március 28-án Lombard angol katonai lelkész Lord Curzonnak irt levelében megomiéke- zilk arról a cinikus gyilkosságról, melyet a finn határ közelében hajtottak végre a vörös paradicsomot megutáló és menekülő tisztekkel. Ezek •két bárkát szereztek és azokon igyekeztek Finnországot elérni. A Cseka emberei azonban utolérték és kettesével, hármasával tüskésdróttal ösz- szedrótozva őket a bárkákat ‘elsül y esztették. A bolseviki Ítélkezés egyik legborzalmasabb példája Stsansky kapitány esete. Stsansky az orosz balti flottát, hogy a németekből megmentse, Kron- stadtba vezette és így a vörösök számára megmentette a hajó rajt. Ennek dacára árulónak nyilvanitották és forradalmi törvényszék elé állították. A vád a következő volt: „Tényleg Stsansky elv- társ hőstettet vitt véghez. Ezzel azonban bizonyos népszerűségre tett szert, amire a proletárdiktatúrának szüksége nincsen." A vádló Trotzky volt, aki népszerűségét féltette a hős tengerésztiiszttől. Stsanskyt a „Balti-flotta megmentéséért" 1918 május 22-én Petrográdban agyonlőtték. Trotzky- Bonstein elégedetten dörzsölte kezeit. Mikor Uritzky-t, ezt a véreskezü fenevadat lelőtték, a petrográdi „Krasnaja Gazeta" (Vörös Újság) a következőképpen irt: (1918 augusztus 31.) Elvtársunk haláláért ezren fognak elpusztulni. Elég az elnézésből (!) Halál burzsujokra, ez a jelszó! Mikor a következő napra rá Lenin ellen is merényletet követtek el, a lap ezt irta: Ezerszámra fogjuk ellenségeinket leöldösni és ha tizezeren lesznek, az sem baj. Saját vérükben fulladjanak meg! Lenin és Uritzky véréért a vér patakokban kell, hogy folyjon, mentői több, annál jobb!" Egy vértől megró szegült veszett vadállat Írhatta csak ezeket a sorokat, gondolná az ember. Pedig tévedés, ez szovjet ideológia. Ezt „tudományosan" alátámasztott elméletekkel védik. Erről nyílt cinizmussal értekeznek a légiószámra megjelenő kommunista szaklapokiban. Csuk túszok ellenében ... A páni félélemre, ami a lakosság között uralkodott, jellemző, hogy a bebörtönözőttek, ha azt mondották nekik, hogy szabadok, nem merték a börtönt elhagyni. Ezzel a trükkel végezték ki ugyanis a vörösök a szerencsétlen túszokat. A túszszedés rendszerré vált. Csak túszokkal lehet a terroruralmat fentartani. Ha valaki külföldre akar menni és le tudja nagy nehezen szúrni az 1000 aranyrubel (!) illetéket és a bürokrácia dzsungeljón keresztül vergődve végre megkapja az útlevelet, miután számtalan baksist osztott szét, következik a legfontosabb: 4 ismerőst vagy rokont kell megneveznie, akik „kezeskednek" arról, hogy nem végez antibolsevista propagandát. 2. Nem érintkezik az emigránsokkal, 3. az adott időpontra visszatér. Ha a pontok bármelyike ellen vét, a „kezesek" börtönbe kerülnek. Rendesen, ha valami súlyosabb gyanú merül fel a külföldön tartózkodó ellen, a túszokat agyonlövik és erről — hivatalosan értesítik az illetőt. Hogy milyen nagy a vágj' a külföld iránt, ibizonyitija egy érdekes sorsjáték, melyet nemrég az „Aerochim" részére rendeztek. Ez a társaság a mérges gázokkal történő háború eszközeinek fejlesztését tűzte ki célul. Hogy pénzhez jusson ez a tiszteletreméltó célt maga elé tűző társasága sorsjátékot tűzött ki, ahol néhány száz nyeremény —• egy-egy külföldi utazás és ingyen vízum volt. A sorsjátéknak bombasikere volt, az összes 10.000 darabot pár nap alatt szétkapkodták. Az Aerochim pedig a befolyt pénzt újabb gyilkos gázok kutatására tudta fordítani. Talán olyan gázt keresnek most, mely csak a gyűlölt burzsujokat irtja ki. A sorsjáték sikere arra késztette ezért a vezető* séget, hogy újabb 50.000 darab sorsjegyből álló újabb sorozatot bocsásson ki. így vágyik mindenki a civilizált nyugatra, igy álmodik mindenki arról, hogy a vörös mennyországot a háta mögött érezze már, ha csak négy hétre is. Rykov ©Ívtárs sétára indul Persze, csak a proletárt, vagy a tömeget hatja át ez az érzés. Az urak, értve alatta a kommunista párt egymillió tagot számláló táborát, jól érzik magukat: „minden az övék". Hogy persze, nem fenékig tejföl minden, azt felül is jói tudják, így Rykov elvtárs, a népbiztosok tanácsának elnöke, aki bölcs és igazságos férfiú és aki a történelemből is tanul, nemrég Karún ad Rasid példájára elvegyült a tömeg közé, hogy tapasztalatokat gyűjtsön. Sétája alkalmával, melyet ez esetben gyalog tett — betért egy állami üzletbe és teát és kávét akart vásárolni. A hatalmas népbiztost nem ismerték fel és neki is várni kellett, mig rá került a sor. Az alkalmazottak úgy szolgálták ki, hogy szavaival éljünk: „mintha különös kegy lenne az, hogy egy negyed púd kávét és ugyanannyi teát szolgálnának ki neki". Ennek a karún al rasidi látogatásnak folytatása volt az Ogpun. így nevezik a Csekából átvedleít politikai rendőrséget. Egyben elmondotta Rykov-Harun al Rasid, hogy milyen gyakran kellett hallania rosszmájú és gyűlölettől fütött megjegyzéseket a szovjeturalom ellen. Intézkedésére az Ogpu titkos spicliéit megszaporitofták, hogy az „ellenforradalmi hangulat" ellen intézkedhessenek. Hogy a kiváló népbiztos inkogniló kirándulásai hány szerencsétlen ember vérébe fognak kerülni, azt nem lehet még tudni. Hogy azonban sokan lesznek, az biztos. A legnagyobb blöff Ma a szovje túra lom Oroszországban 400.000 emberre támaszkodik. Ezek a vörös hadsereg kötelékében vannak és „teljesen megbízható" csapatoknak számítanak. Ifjukommunistákból vannak megszervezve, olyanokból, akik a forradalom kitörésekor még félig gyerekek voltak és akiket sikerült a vörös elvekkel teljesen megnyerni. Ezek a csapatok jó állomáshelyeken vannak, élelmezésük és fegyverzetük jobb az átlagnál és különféle privilégiumokat élveznek. A hadsereg e A pozsonyi magyar királyi konzulátus (Pozsony, Ferenciek-tere 5) évi augusztus kezdi meg működését. Ez Idöponttöl kezdve a Szlovenszkö és Kuszinszteoban lakö egyének klzáröiag e hivatalnál, — tehát nem a prágri magyar klr. követségnél — nyújthatják he vlzwm, magyar útlevél elnyerése, valamint egyéb konzuli hatáskörbe tartosö eljárások Iránti kérelmüket. A köztársaság Söbbs részén Bakö közönség hasonlö kérelmeit azonban a konzulátus elintézni nem ingja, mert ezekre vonatkozölag továbbra is a prágai magyar királyi követség Illetékes. Hiteles adatok a Cseka vérengzéseiről Melgnnov szocialista könyve a vörös terrorról — KiiHöldi utazás mint főnyeremény — A tuszrendszer — Amikor Rykow elvtárs Harun al Rasidot játszik — Milyen a mai vörös hadsereg 4