Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-28 / 170. (1504.) szám

5 1&27 július 28, csütörtök wmmmmmmmaummmmaaKmam ^'■aregtr.euKaM része terrorafct'usok véghezvitelére mindenesetre nagyszerűen használható. Ehhez nem kell se tak­tika, se stratégia. Ha valahol paraszti!ázadás van és felkötnek pár vörös hivatalnokot, a „megbizr ható earedek“ végzik a megtorlást. Hogy ezek a fanatizált gyilkosok milyen értékkel bírnának egy háború esetén, az már kérdéses. A vörös hadsereg egy főhibája a tisztikar hiánya. A régi orosz tiszti­kar igen elenyésző törtrésze maradt csak meg a hadseregben. Főleg vezérkari tisztekben nagy a hiány. A vörös hadiakadémiákon a legjobb tan­erőket vagy eltávolították, vagy kivégezték. A tisztikar utánpótlása „proletárokból" siralmas eredménnyel végződött. A marxi ideológiában a kommunista jelszókban felnevelt utánpótlás sem- imiesetre sem képes majd a jövőben kitölteni szerepét egy háború esetén. A moszkvai és péter- vári ezredeket és a „megbiaható ezred eket" ki­véve, a felszerelés, ruházat, fegyverzet nem ki­elégítő. Egy ilyen nagy hadsereg részére rengeteg pénz kell. Hogy ezzel rosszul állnak Moszkvában, azt mindenki tudja. A vörös hadsereg nem tudna ellenfállni huzamosabb ideig egy modern repülő­gépe^ tankos hadsereg támadásának. A külföldön tenyésztett hazugságok a felszerelés, létszám, ágyuk, repülőgépek. számáról túlnyomórészt szemtelen hazugság és blöff. A történelmi igazságszplgáltalás müve meg­kezdődött. Az orosz bolsevizmus, a kultúra e szégyene utolsó fejezetének függönye felgördült. A népszövetségi ligák unlóla legközelebb Szófiában ülésezik Napirendjén fog szerepelni a kisebbségek vi- lágszövétségének amerikai terve Becs, jülius 117. (Saját tudósítónktól.') A népezöve+íséffi ligák uniója ez.évi közgyűlését, októberben tartja meg Szófiában. A szófiai konferencián egy csomó fontos kisebbségi kérdés kerül tárgyalásra. így elsősorban az olaszországi szlovének és némettek, valamint a romániai zsidók helyzete. A konferencia foglalkozni fog a népszövetségi kisebb­ségi panasz-eljárás megiavifásának kér­désével is és végleges határozaiot fog hozni az unió kiadásában megjelenő ki­sebbségi fpilyóirait ügyében. amelynek szebbe? ztője Bővet dir.. lausanmei egyetemi tanár lesz. Bővet professzor, javas­lata szerint a folyóirat, első 8 oldala az ál­talános kisebbségi problémákra vonatkozó cikkeket feg tartalmazni, a következő négy oldal a kisebbségek beadványait, és pana­szait, valamint a népszövetségnek és a kor­mányoknak erre adott válaszait fogta ismer­tetni. az utolsó • négy oldal pedig bibliográ­fiai és egyéb közlemények részére les/, fen- tartva. A szófiai kemgrsszuson tárgyalásra fog kerülni az Eszakamerikái Egyesült Államok nép­szövetségi ligájának javaslata egv kisebb­ségi világszövetség megalakítására. Ez a világszövetség nyilvánosságira hozná a kisebbségek petícióit, és az egyes országok­ban ellenőrző szerveket létesítene a kisebb­ségek kulturális és politikai életének meg­figyeléséire. Az erre vonatkozó inditváovf az Északamerikai Egyessült Államok népszövet­ségi ligájának megbízásából Marburg dele­gátus fogja élőt,erjeszteni. ——— A ?<eresztéíjyszociatista párt zempléni térfoolalása Kassa, julius 26. Az országos keresztényszocialista párt rend­kívül népes pártértekezletet tartott az elmúlt vasárnap a zempléni Nagymihályban, amelyen a vidék lakossága is szép számmal volt képviselve. rA gyűlést Kozma András helyi elnök nyitotta meg, majd Fleischmann Gyula dr. kerületi főtit­kár hosszabb beszédben ismertette a politikai helyzetet és méltatta a közelgő községi választások jelentőségét. Megállapította, hogy amíg 1921 után ezen a vidéken a Hlinka-párt terjeszkedett a ke- resztényszocialrsta párt rovására, most a Hlinkáék megalkuvó kormánypárti politikájából kiábrándult őslakosság megint a következetesen autonómista és ellenzéki politikát csináló keresftényszocialista párt feló gravitál. Az általános tetszésnyilvánítással fogadott be­széd után megválasztották a helyi pártszervezet uj tisztikarát. Elnök Krsztsánszky János iparos lett, alelnökök Kolozsváry Ödön és Aleksza Mi­hály, pénztáros Ivinyiczky Gyula, ellenőrök Fe- terich Andor és Sándor Ferenc, ügyészek Bu- csinszky Mihály dr., Mertens Alfréd dr. és Fü- zesséry Tamás dr. A választmányba tizenkét ren­des tag/t választottak. A jól sikerült gyűlést Gazsovszky Gyula kör­zeti titkár lelkes beszéde fejezte be. Paris, julius 27. A Matin értesülése sze­rint Herbette moszkvai francia nagykövet néhány nappal ezelőtt Parisba érkezett, ahol fölhatalmazták, hogy azonnal Moszkvába ér­kezése után demarsot, intézzen Csioserinhez az adósságrendezés kérdésében. Herbette pá­risi tartózkodása alatt, nemcsak a kormánv- nval. hanem az ipari és pénzügyi világ szá­mos képviselőjével is érintkezésbe lépett, hogy tájékozódjék fölfogásukról. Azt a benyomást szerezte, hogy a fran­A csehszlovák fővárosban ma egv rend­kívül veszedelmes cián-mérgezés történt, amelynek idáig egy halott és négy súlyosan sebesült ál­dozata van. A katasztrófa rendkívül különös körül­ményeik között, játszódott le. A Weiiibergen levő Suniavsiká-utoa 31. számú háza egv többemeletes bérpalota. A harmadik emelet egyik lakásában cián- hiílrogcnnel fertőtlenítettek. A gyilkos gáz az eléggé be nem tömött repedése­ken át a folyosóra hatolt. Egv cselédleánv haladt, végig eh!}en a pillanatban ,a folyosón, akit a mérges gáz azonnal lever a lábáról, ugv hosrv a szerencsétlen cselédleánv eszméletle­nül esett össze. , A szerencsétlenség színhelyére nyom­ban fölszaladt, a környéken posztoló rendőr, aki a meg­Bécs, julius 27. Az osztrák szövetségi tanács tegnapi ülésén számos nagy beszéld da­cára sem fejezték be a bécsi forradalom meg­vitatását s a legnehezebb kérdések mára ma­radtak. Seipel kancellár kétségtelenül vasszigor- ral igyekezett pártjában fentartani a fe­gyelmet s mindent elkövetett, hogy a szo­ciáldemokratákkal való békés megegye­zés reményében a keresztényszocialisták harcosabb hivei ne támadjanak és a© rontsák el a helyzetet. Ugyanez a szigorúság és békehangulat mutat­kozott a szociáldemokratáknál is, ahol Bauer dr., a párt elnöke Seipelhez hasonlóan el­nyomta az elégedetlenek és radikálisok kitö­réseit. A vidéki keresztény szocialista képvise­lők a legélesebb lövedékekkel akarták meg­ostromolni a szocialistákat, de Seipel oly ügyesen rendezte a mai ülést, hogy a harcias elemek nem is jutottak Szóhoz. Általában, a vitának teljesen akadémikus és teoretikus jel­lege volt. Alapelvekről és doktriner jelensé­gekről vitatkoztak anélkül, hogy a tempera­mentum egyetlen pillanatra elragadta volna a szónokokat. A keresztényszocialisták részéről Gürtler tanár, volt pénzügyminiszter másfélóra hosz- szat fejtegette a törvényesség elvéről való fölfogását. Az értelemhez folyamodott, majd Bécs különleges helyzetét vázolta és sajnál­ta, hogy egyesek nem veszik tekintetbe r fő­város és a vidék örök különbségét. Bécsben az emberek megszokták, hogy abban az eset­ben, ha nem tetszik nekik egy törvényes eljá­rás, egyszerűen tüntetni kezdenek és lebun- kózzák a törvényt. A szakszervezetek befolyása túl naggyá nőtt és ma a bécsi hivatalok betöltésénél föltétlenül szükséges a szociáldemokrata párthoz való tartozás. cia—orosz diplomáciai viszony egyre sú­lyosabb helyzetbe kerül, mert Moszkva csaknem nyíltan támogatja a franciaor­szági kommunista propagandát. Herbette Gsicseri-n elölt ki fogja fejezni, hogv Franciaország közhangulata Oroszország ellen irányul és ha a fű'"ni francia—orosz tárgyalásokat nem sikerül kellő eredménv- nvel befejezni, akkor a párisi kormány a közhangulat, nyomása alatt kénytelen lesz megszakítani a diplomáciai viszonyt. mérgezett leányt ki akarta vinni a sza­badba. A folyton kitóduló gáztömegek azonban a rendőrt, is megmérgezték. Alig tett néhány lépést, karjaiban az esz­méletlen leánnyal ő is összeroskadt. A mentőik gyorsan megjelentek a hely­színén s a két. megmérgezettet. a kórházba akarták szállítani. útközben azonban a rendőr meghaK A ciánhidrogén belélegzése még három embert mérgezett meg. akik súlyos állapotban a kórházban feksze­nek. A szerencsétlenség színhelyéire kivonult, a tűzoltóság iis. A tűzoltók gázmaszkot vettek magukra s igv nyomultak be a veszélyes lakásba, ahol az ablakokat, kiverték, hogv a gáz a szabadiba szálljon. A szerencsétlenség ügyében a legszi­gorúbb vizsgálat indult meg. A törvényeket a szerveitek erejével akarják meghajlítani, már pedig ez helytelen. Gürtler beszédének végén fölszólítja a pártokat, hogy kövessenek el mindent a megegyezés érdeké­ben. Ugyanilyen akadémikusán és nyugodtan válaszolt Renner dr., volt Szociáldemokrata kancellár, örömmel üdvözölte a megegye­zésre irányuló kísérleteket. Míg Gürtler a törvny útját hangoztatta, addig Renner a jogra hivatkozott. Szép, — szerinte — hogy a keresztényszo- cia listák oldalán is kezdik helyesen felfogni ezt az elvet. Ausztriában pillanatnyilag az igazságszolgáltatás iránti bizalom krízisbe került. A hivatalnok nem lehet pártember. Nem szabad, hogy a nép az igazságszolgálta­tást politikai csalásnak tekintse'. Ha a hiva­talnokok erre a magaslatra emelkednének, ak­kor tüptetés többé elő nem fordulna. A szónok ezután kijelenti, hogy a vad utcai mészárlást senki sem akarta s annyi bizonyos, hogy a bé­csi munkásság csak egy igen kis hányada vett bennó’ részt. Továbbá arról sem szabad megfeledkez­ni, hogy az osztrák államrendszer nem természetes utón keltekezett. Mindenki jól akar élni, a vidéki lakosság azt követeli, amit jónak lát, Bécs városa viszont gazdaságilag háttérbe szorítottnak érzi magát. Senki sem irígyli a gazdáktól a jólétet, de a gazdáknak is tekintetbe kell venniök Bécs ne­héz helyzetét. A főváros magas kulturális fo­kon áll és munkássága magasabbrendü, mint a többi európai főváros munkássága. Renner dr. beszéde alatt Seipel kancel­lár a vidéki szövetség elnökével tárgyalt és sikerült elérnie, hogy a szövetség elnöke nem tartotta meg a Szociáldemokraták ellen szóló beszédét. Egy prágai bérházbaia embereket gyilkolt a dán A lakásból kiáradó gáz öt embert mérgezett meg — Egy kötelességteljesítő rendőr a mérgezésbe belehalt Seipal és Bauer flesserefóSBc pártjaik szélsőséges elemeit _ öüríSer a törsíéssyrs&S, Keiímér a Jogról — örvendetes megnyugvás az osztrák &@3p9iStSfca8 életben Az u) sorsolási szisztéma is bebizonyította mindjárt az elején UNGAK banlthÉz szerencséiét F, évi julius 80-án a 17. sorsjáték I. osztályénak legnagyobb főnyereménye Ke 70.900 az Ungár bankháznál (Braiislava, Vcnlur-utcu 20. sz.) vett 72707 sz , valamint Ki 20.000 nyeremény is a 80015 számú sorsjegyre esett. „Légy tested úrnője!“ — Viclor Margueritte uj regénye — Prága, julius végón. Vidor Marguúrillet mrndenki ismeri, nem­csak a Garcone révén. Tudjuk, hogy Fxnciaor­szág eme egyik legolvasottabb írója ma olyan szerepet játszik hazájában, mini Zola játszóit. Ap­ja hí rém generális volt, aki, Sedánnál éléseit és a fül, a Légion dttionneurs szalagjának tulajdonosa volt. A hivatalos Francia ars: ág ditilónak bélye­gezte és a becsületrend szalagját kiránt ódák gomblyukából a Garconne mialt, amelyben azt kö-vetelle, hogy azok a férfiak, akik szabadná Ad követelnek saját személyük számára, adjanak sza­badságot a nőknek is. Victor MargitriMltr to'Iából most uj regény jelent meg, melynek címe: „Légy tested umője". A regény gondolata az iró fejében egy adott esettel kapcsolatban keletkezett. Franciad', ~á)i egy kikötővárosában i >nyos idővel ezelőtt bíró­ság elé állítottak egy matróz', aki egy 15 éves leányon követett el erőszakot. A leány teherbe esett, a matrózt nehéz kény szúr munkám Ítélték és száműzetésbe küldték. Az áldott állapotban le­vő tizenöt éves leány, aki eg\ yediil állít a világon, magzatától czabadulni akar! és ezért magar>. lei- hajtással vádolva a fiatalkornak bírósága elé ke­rült. Margueritte a napi sajtóban dc'í'inal felve­tette a kérdést: Hógyh: az apát elítélték, meri a leányt annak akarata ellenére elcsábította, hogy lehet a leányt bíróság elé állítani, mikor a leány mindössze csak tizenötéves s amikor nem akart gyermeket és nem akart a matróz sAereiöje lenni? Ez a kérdés Victor Margueritte uj regényének alapja. A regényben Margueritte egy fiatal asz- szony sorsát vázolja, cctty asszonyét, aki az állami ideológiától meg akarja magát szabadiihni. Mar­gueritte szembeszáll a morális, a társadalmi és az állami megokolással, átértékeli az értékeket és ki akarja mulatni, hogy ezek az értékek látszol ér­tékek csupán, amelyek nem bírják el a komoly bírálatot, ^iz iró tendenciája nagyon nyilvánvaló lesz a regény végén, ahol megállapítja, ho'gy ilyen törvények felállítása a félelem következményé: az állam fél egy uj háborútól és ezért azt kívánja, hogy az anyák szüljenek uj ágyulölielékel, hogy az állam hadserege szembeszálhasson más állam hadseregével és hogy a létszámot állandóan nö­velhessék. Megállapítja továbbá azt, hófiy a kény* szeranyaság kérdésévé# úgy vagyunk, mint a há­borúval: Azok, aki biztonságban érzik magjukat, a háborút a végtelenségig szeretnék folytatni, mindaddig, amíg győzelmes befejezést nyer —, a katonák azonban, akik ételüket feláldozzák, nem számítanak, őket nem kérdi meg senki. Friancia- országban nemcsak törvények állnak fenn a kény­szeranyaság érdekében, hanem bizottságok is, amelyeknek célja a születési szám emelése és e bizottságok élén vezető államférfiak állnak. Egy függelékben, amely a regény másik oldalát mu­tatja be, tudniillik a politikai oldalt, Margueritte felsorolja azokat az államférfiakat, akik egei eben a bizottságokban vezető szerepet játszanak és egyben a következő tényekét állapítja meg: Dou- mergue, Franciaország elnöke, nőtlen. Főin cáré, Renault, Bienvenu-Martin, Cheron, Klolz, Jon- nart, az állam szolgálatában álló miniszterek gyermektelenek. Sőt még a hires „Alliancé pour Vaccroissemenl de la popiúalion francaié,e“ el­nökének, Jacques Bertillonnalc is csak egyetlen egy gyermeke van. A morál: „Ne igazodjatok tet­teim, hanem szavaim után“. Margueritte uj regényében nán elégszik meg azzal, hogy a hétköznapi életből példákat ragadjon ki, hanem a történelem egyes alakjait soA’l'oz!al­ja egymás mellé, Féanciaoriszág híres férfiúit, akik a haza büszkeségeit jelentik: Monfaignelől \'01 fai­réig minden igazi nagy francia ebben a kérdésben ugyanezt az állásponto't foglalta el, mondja Mar­gueritte. „Sevigné asszony Grignan asszonyhoz intézett klasszikus leveleiben ugyanígy csele­kedett. A tizennyolcadik században Méntesquieu, Magly, Condorcet, a tizenkilencedik Században Michelet, Franciaország legnagyobb történésze és röviddel ezelőtt még Analole Francé, Bemy d>e Gourmont, Octave Mirbeau, tehát mindazok, akik­nek szobrai éls emléktáblái díszítik Francia- országát, mindazok, akiknek szellemében nevelik az egész francia nemzetet, ugyanazt követelték az anyasági kérdésben, mint én.“ És mcvtt, kérdi Margueritte, ezek mi Anyáján eretnekek legye­nek? Most azt mondják, hogy ebben az égy kér­désben elvesztették eszüket? A regény még nincs lezárva. „Légfy les fád urnője“ egy trilógia első része. A tr'tt ágiinak összcime: „A világosság elébe.“ Ebben a trilógiá­ban Margueritte meg akarja rajzdini egy óriási I Értesítjük igen tisztelt Előfizetőinket és Olvasóinkat, hogy a possonyfi magyar BfonsisGá&us SFaiáilifása ffolyfán a Prágai Magyr r Sfllylap Ecla«9dliBvatalánál 1 utlevélosztályt szerveztünk, mely folyó évi augusztus hé 15-től kezdi meg működését. I Kérjük tehát igen tisztelt Előfizetőinket és Olvasóinkat, hogy_ augHSlfiUS^ 15»iNM Ut^velfiiket magyar. Rémet, ©SZtrák, OlSSZ és JfcSgSS­| szláv 3s?s©gss@?sés9 védett «s következő eimre méiSóstassaeiak kiállni; | ©rigai Magyar Hírlap oossonyi klá€lÓ!®iVtifiaSa, Sraflsüawa* ¥©iit8ir-sssfs?i 6 mim '! k francia-orosz diplomáciai viszony megszakítása előtt?

Next

/
Thumbnails
Contents