Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-28 / 170. (1504.) szám
Mai ssáisRHnlc 1® ©!«Sa! í VI. évf. 170. (1504) szám t Csütörtök 11027 július 28 vAá<WARHIKMŰ> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkoi nQ.pilo.piCl Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCU GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet Te’efön: 30311 — Kiadó- hiyatab; Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha i ■ '■ -ik ék rv*rf': *»W “Vs-j.-’'' A maximum (#) Abban az élénk sajtókampányban, amely a Rothermere-akció során a csehszlovákiai sajtóban is megindult, a revizióellenes cseh és szlovák sajtónak argumentálását két csoportba oszthatjuk. Az érvek egyik csoportja azt hangoztatja, hogy Középeurópa jelenlegi nemzetiségi struktúrája alapján lehetetlenség volt az nj nemzeti államok határát úgy megvonni, hogy más nemzetiségnek, különösen magyarok a csehszlovák köztársaságba be ne kebel estessenek. A Venkov szerint Rothermere egyedül az etnográfiai viszonyokat veszi tekintetbe s egyáltalán nem tekint a földrajzi, forgalmi és gazdasági viszonyokra. A Tribuna kioktatja a lordot, hogy a világ nem olyan egyszerű berendezkedésű, hogy a7/ államoknak gazdasági és stratégiai szükségességből nem volna szükségük kisebbségi telkietekre. A megszólaltatott politikusok közül Kaminszky ugyancsak gazdasági szempontokat szegez szembe a revíziós törekvésekkel, mert gazdaságilag Ruszinszkó a magyarok lakta területek nélkül nem élhet meg. Az argumentumoknak ez a csoportja a magyar kisebbségi politika szempontjából nagyon értékes, mert hiszen nyílt beismerése annak, hogy Szlavenszkó és Ruszinszkó területén gazdasági szempontból igen értékes, nagy kiterjedésű területek vannak, amelyeknek lakossága túlnyomó többségben magyar. Ezt most már a cseh sajtó is ország-világ előtt beismeri, amivel hatalmas érvet szolgáltat a kezünkbe, amikor azt hangoztatjuk, hogy ez az állam nem nemzeti, hanem nemzetiségi összetételű, éppen e^ért kormányzatának ebben az irányban kell átalakulnia. Az argumentumok második csoportja, amely Benes miniszternek Rothermerehez intézett válaszából táplálkozik, összehasonlítást tesz a régi Magyarország kisebbségi politikája s a csehszlovák demokrácia politikája között. Alkalmunk volt és a jövőben is alkalmat találunk arra, hogy ezeket az érveket kellő értékükre Szállítsuk. Most csak arra a kacagtató naivitásra térünk ki, ahogy a cseh sajtó kétségbeesett erőlködéssel akarja bebizonyítani a külföldnek, hogy a magyar kisebbség itt a politikai, gazdasági és kulturális szabadság maximumát élvezi. A Tribuna bájos közvetlenséggel jelenti ki, hogy a magyar nép nagy rétegének minálunk sakkal nagyobb lehetőséget adtak az önkormányzatra, a kulturális és gazdasági fejlődésre, mint a feudális Prága, bilius 27. A Rothermere-akeiónak uiaub neveze tes napja van. Rothermere lord Benes kül- ügvmiaiiiisziher pénteki feleletére uiból válaszok s táviratának legfontosabb moumentúrna az az elvi megállapítás, hogy a cseh és a szlovák nemzettel a múltban elkövetett állítólagos jogtalanságok nem igazolhatják az újabb jogfosztást s ezt a momentumot teljesen ki kell kan- csolnia a revíziós vitából. A revízió ellenes front is hatalmas erősítésit kapott, a nagy angol világlapban, a limesben. amely a konzervatív kormányhoz közel áll s a vírágnoliiitikánaK jelentékeny faktora. A Times szintén attól tart,, hogy a revízió uiból a háború veszedelmét, zúdítaná Európára s ezért az angol hivatalos politikának a középeurópai kérdést a magas vámfalaik leépítésével kell megoldania. A francia félhivatalos Temps is a revízió ellen foglal állást, azonban már neon abból a magas elvi szempontból, mely a Tirnest vezérli, hanem a cikk érvelése még mindig a háborús pszichózisból táplálkozik, amely a győztesek bir- tokállománvát meg akarja védelmezni a legyőzőt,tekke'l szemben. Amint tegnapi cikkünkben megírtuk, a ROithermere-akoió most már állandó problémája 1 -í-z a világsajtónak. Rothermere cikksorozata s levele volt a választóvíz, amely most két táborba bontja Európa hivatalos politikai köreit s közvéleményét, revizionistákra s autlnevizionistákra Isten malmai lassan őrölnek, mondottuk. Valóban hosszú, türelmes munkára van szükség, amíg Európa közvéleményének nagvobb részét a revízió frontjára Miét állítani. De Rothermere felvetette az eszmét, amely elindult útjára s ma az európai politikának nincs fontosabb problémája, mint a közepeurópai kérésnek valamelyes formában való megoníása. A cseh sajtó ma nagy részben Hl inka kassai kirohanásával' foglalkozik', amelynek mérhetetlen jelentőséget tulajdonát. Nagyon érdekes a cseh félhivatalos azon. megállapítása, hogv a szlovák néppárt teljes belső átalakulása megtörtént ami annyit jelent, hogv a cseh sajtó ma a szlovák néppártban a csehszlovákizmus egyik legerősebb oszlopát látja lord ula'M> válasza Banasiioi Rothermere lord ma a következő válasz- sürgönyt intézte Benes külügyminiszter Déliteken feladott táviratára: Benes külügyminiszter ur őexeellenciájának, Prága. Köszönöm Exeelleneiádnak gyors és szives válaszát távirtatomria. Célom, hogy a, csehszlovák kormánynak segítségére legyeik. Komoly természetű vádak hangzottak el arról, hogy hogyan vették el az Ön országában élő magyarok birtokait és miképpen rendelkeztek azokkal. Alaposan utánajártam az ügynek, de mégsem I tudtam olyan dokumentumok nyomára jutni, amelyek e jószágok elkobzásáról elszámolnak. Ha mégis volna ilyen dokumentum, úgy kéreti Excellenciád a t, szíveskedjék ennek egy példányát I hozzám juttatni. Felteszem, hogy ez az elszántn- I lás megvilágítja ama birtokok terjedelmét és azi, hogy kiknek és milyen áron adták el azokat annak párhuzamos megjelölésével, hogy milyen áriak voltak érvényben abban az időben más. hasonló birtokok értékelésénél. Meg vagyok győződve s remélem, hogy e meggyőződésemet Ex- eellenciád is osztja, hogy a külföldi tőke szempontjából nagy jelentőségük van azoknak a lépéseknek, amelyeket Excellenciád c tárgyban megtett. Excellenciád szives volt felajánlani, hogy megad műiden kívánatos tájékoztatást a magyar és csehszlovák kisebbségek múltjáról és jelenéről. Teljes tisztelettel meg kell mondanom, hogy vizsgálódásom keretein az ön Vépének háhora- elöttí sérelmei kívül esnek. A hóhérát azért viseltük, hogy az igazságtalanságoknak véget vessünk. Arra a vádra, hogy az Ön országának határai igazságtalanok és a magyarok elnyomását okozzák, nem válasz az, hogy az ön népének a háború előtt hasonló igazságtalanságban és elnyomásban volt része. Hegy Nagybritannia népének Csehszlovákia iránt érzett rokonérzése továbbra is fenmaradjon, meggyőződésem szerint azon a nyíltságon fordul meg, amellyel a csehszlovák kormány helyt tud állam azzal a váddal szemben, hogy a magyarokat elnyomja és a magyar birtokokat meg nem engedett módon használja fel. Nagyhídiamba népének ma még sejtelme sínesen arról, hogy a trianoni l»éke>xerzö- dést és Mr. Millerand kísérőlevelét oly módon hajtották végre, hogy Csehszlovákiában túlnyomóan magyar kisebbségektől lakott nj Elzász- Lotharingia támadt. Meg vagyok róla győződve, hogy az Ön népének számos jóakaróját valósággal lesújtaná, ha ezzel tisztába jönne. Kéméivé, hogy Excellenciád tájékozta,tni fog afelől, hogy mit felel Csehszlovákia ezekre a vádakra, bátorkodom megismételni első táviratomban feltett kérdésemet. Nyomatékosan kérem az Ön kormá- I nyát. vegye haladéktalanul fontolóra ezt az ügyet államférfi',)hoz méltó elfogulatlansággal. I Fogadja Excellenciád mély tiszteletem nyilváaiMagyarországon, a magyarokat itt sem kulturális, sem gazdasági téren nem nyomják el és ők teljesen megelégedettek helyzetükkel. A cseh sajtó végig ezt hangoztatja s még a statisztikai blufföktől sem riad vissza, amikor például a Venkov azt írja, hogy a magyarságnak kilenc kereskedelmi akadémiája és tizenkét ipari szakiskolája van, holott tudvalevőleg a pozsonyi kereskedelmi akadémia s a kassai felsőipariskolai szakiskola az egyetlen ilynemű intézmények. Hlinka pedig, aki ismeri a szlovenszkói viszonyokat, szóról-szóra a Venkov statisztikai falzumait vonultatta fel kassai hírhedt kirohanásában. A Tribuna tegnapi számában pedig újból megállapítja, hogy mi- nálunk mindent megtesznek, hogy a magyarokat bántódás ne érje. Nálunk a magyarok megkapták a maximumot. Ez az argumetumesoport viszont azt bizonyítja, hogy a cseh sajtó észreveszi a magyar egyetlen politikai pártja, egyetlen társadalmi osztálya, egyetlen igaz érzésű fia nem vállalja. A kisebbségvédelmi szerződésekben s a b-ékeszerződélekben biztosított jogok a kisebbségek részére a minimumot jelentik. A kisebbségi nemzetek történetéből tudjuk, hogy minden parányi jogot, minden legkisebb előnyt, helyzetünknek jobbrafordulását kemény és állandó harccal, a legapróbb részletekre kiterjedő nemzeti munkával kell kiharcolnunk. Ha beérnénk a szerződésekben biztosított minimummal, akkor önmagunk hajtottuk fejünket a tagló alá. Mi igenis a békeszerződésekben kilátásba helyezett minimumon felül, a maximumért, a magyar^kisebb- ség teljes életéért harcolunk. Azonban le kell szögeznünk, hogy nemcsak a jogok maximumát, de a békeszerződésekben biztosított minimumot sem adták rá arra, hogy sem népoktatásunk, sem középfokú iskoláink, sem szakiskoláink nem felelnek meg a magyarság számarányának. Rendkívül sok magyar falu áll magyar iskola nélkül az elnemzetlenités prédájául odadobva. S ha ifjaink elvégzik a magyar iskolákat, mit remélhetnek? Egész szekrényt töltenek meg szerkesztőségünkben a panaszos iratok, amelyekben magyar iskolát végzett ifjaink jajszava kiált hozzánk. Nem tudnak álláshoz jutni, nem helyezkedhetnek el közpályákon, mert beérkezetí kérvényeiket ezzel a lakoni- kus Szóval intézik el: „magyar”. Ha pedig a minősítést különösen súlyossá akarják tenni, ezt véleményezik: „magyar és zsidó”. Mit jelent nekünk a jogok maximuma az állampolgársági gyakorlatban ? A saint-ger- maini Szerződésben vállalt kötelezettséget a forradalmi nemzetgyűlés nem teljesítette. A trianoni szerződés már a forradalmi, nemzetgyűlés törvénye alapján kényszert tette ránk az 1910. január elsején érvényes illetőség! skrutiniumát. Amikor igy is soknak tartót-! ták a „maximális jogokban” részesített magyart. jött a közigazgatási bíróság döntése. Ezt| a lex-Dérerrel kellett volna némileg jóvá tere! ni; kérdezzük azonban, hogy becsületesen! végrehajtják-e az nj alkotmány.törvényt { JOs ha a lex-Dérer értelmében néhány ezer magyar megkapná állampolgárságát, belenyugodhatunk-e abba, hogy közel 200.000 magyar hontalanra örökösen ki legyen mondva a Halálos ítélet? Nézzük a gazdasági téren nekünk juttatott maximumot. A földreform megadta a magyar Földnélküli Jánosnak a maximális parcellát — a temetőben. Földjeink, iparunk, kereskedelmünk, pénzintézeteink mérhetetlen terhek alatt rókádnak s az egész magyarságot az éipaiyi'?- rizálódás fenyegeti. Nyugdíjasaink megkapják a maximumot ahhoz, ami az éhenhaiáshoz elegendő. Elbocsátott tisztviselőink maximuma a falat száraz kenyér. Ipari munkásaink' egy fronton többségben s nem kisebbségben vannak. a munkanélküliek frontján. Lehetünk-e olyan boldogok és megengedettek, mint ahogy a Tribuna ezt megírja rólunk. Nem é's ezerszer nem! Addig nem lehetünk megelégedettek, amíg a bennünket megillető jogok teljességében nem részért lenek bennünket. probléma jelentőségét, de port akar hinteni saját közvéleményének és a külföldnek 3ze-j miébe, amikor azt állítja, hogy a kormányzat teljesítette a magyar kisebbséggel Szemben j vállalt kötelezettségének maximumát, tehát a| magyarságnak minden oka megvan, hogy je-; lenlegi helyzetével megelégedett legyen. j Ezt az egyoldalú véleményt a magyarságj meg idáig nekünk. Azt írják, hogy meg van a teljes önkormányzatunk. Égbekiáltó hamisság, az önkormányzat megvalósítása irányában nemhogy komoly lépés, de még kísérlet sem történt. A valóságnak meg nem felelő statisztikai adatokat vonultatnak fel annak bizonyítására, hogy iskolaügyünk rendezett. Ezerszer mutattunk ul ilaisi^l^Safüűra fi$y©lmes£@$i Benest Rothermere asiabls sü: eony válasza a csehszlovák külügyminiszterhez — A Times és a Temps antirevizlonista állásfoglalása A cseli sáli® l@fSseseciéssei üBwüsli üiislia isireiiauáscgf ‘
