Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-24 / 167. (1501.) szám

ivzi jaaus 134, vasárnap

^R»iM-./V\ACÓíAR. HÍRLAP.

VASÁRNAPI JEGYZETEK

Irta: Sc’iilpilin Aladár.

— A magyar atmoszféra —

Azon a hatalmas közgazdiaeági munkán kívül. melyet Magyarország az utolsó négy év alatt végzett, és mellyel összekuszált életét nagyjában reodbehozfra. elsősorban figyelemreméltó az. ami itt a kultúra tarén, elsősorban a közoktatásban folvik. Bethlen István mellett gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter alakiia tűnik fel. mint a másik nagy alkotó. S ezen a téren nemcsak ujjáépi-téis, restaurálás, a régi intézmények jófcarba helyezése folvik. hanem az ui alkotások egész serege tümk fel s a cél magasabbra van kitűzve, mint a békében volt. Klebelsberg a magyar közoktatást-, minden ágában föl akarja emelni messze a békeszin- vonal fölé.

Érdekes közéleti alak. Külseje az előkelő bürokratát, az íróasztal emberét sejteti, törékeny testalkatából hajós vclna rendkívüli munkaerejére következtetni, szellemes profillá megmarad az ember emlékezetében, mert kivételes intelligenciát és öntudatos energiát sugároz. Két-.három év előtt még titkos "politikai célzatokat im putáltak neki, hol jobbról, hol halról meggyanúsították, hol ilyen, hol olyan irányu intrikákkal, de ez most már kiment a divatból. Meg kellett győződni róla, hegy nem akar politizálni, nem akar — egyelőre legalább — más lenni, mint kulturpolitikus. Kitűnő diplomata, nehéz és kényes kérdéseken át tud siklani egv kompromisszummal! vagy okos várakozással, amíg a kérdés mérge kiszivárog. — a szó szoros értelmében a ..többet ésszel, mint erővel” embere. Társaságát szívesen válogatja a tudomány emberei közül, akik között egész szokatlanul népszerű s szeret, megjelenni a művészek társaságában is. ahol fesztelen. derült beszélgetéssel, aífabíilisan tölt el egy-egy estét. A Történelmi Társulat elnöke s ha egyszer megüresedik • az Akadémia elnöki széke, ő reá a legvalószínűbb jelölt- Sokszor kijelentette, hogy a tudósok köztársaságához sziámiit ja magát. De a politika útvesztőiben is kitünően tájékoz ódáik, nincs rá eset. hogy gikszert kövessen el.

Nyugtalan szellem, nincs nap. hogy valami terven ne törje a fejét. A kormányban nagy szava van. — még nem volt kultuszminiszter Magyarországon, aki annyi pénzt, tudott volna kieszközölni, mint ő. Ebben nyilván megkönnyíti helyzetét az. hagy a pénzügyminiszter. Búd János is a tudomány embere, egyetemi tanárból lett, miniszter. A horizontja egészen nyugateurópai, egyke legfontosabb törekvése, bogé’1 a magyar intelligenciának legalább a vezető rétege iól tudjon idegen nyelveket, ismerje a nagy kultur- nemzetek életét és kultúráját, — ezen. alapi} minden nyugati fővárosban magyar kollégiumokat és bőven bánik a külföldi ösztöndijakkal. Kedvenc jelszava a „kulturfölény”, princípiuma az a gondolat, hogy csak kultúránk intenzív kifejlesztésével tarthatjuk pozíciónkat a szomszéd államokkal szemben. Széles programja kiterjed mindenre: a felső oktatást a négv egyetem kiépítésével, külföldi kollégiumokkal, a tanítás intenzivebbé tételével igyekszik színvonalra emelni, a népoktatásban a terve: minden járási székhelyen legyen polgári iskola, minden faluban — még a tanyákon is — megfelelő elemi iskola.

Ő az első magyar közoktatási miniszter, aki télies energiával végre akarja hajtani báró Eötvös József koncepcióját a kötelező népoktatásról. ugv hogy mindenkinek meg is ad'assék a mód a tanulásra. Ebben a tekintetben nyilván csak akkor fog megnyugodni, ha az utolsó analfabéta i,s eltűnik az országból.

Vannak- sokan, akik támadják. Szemére vetik, hogv luxusdolgofcat csinál, hogy a négy egyetem fentarfásával és fejlesztésével ő az oka a szellemi proletáriátus elburjánzásé- , nak. Még olyanok is akadnak, akik ellenzik a külföldi tanulmányutat, mert a nyugati „destrukció” eszmék hatásától féltik a fiatalsá- : got. Klebelsberg nem fél a támadásoktól, ! erőteljesen felel rájuk, polémiájában van I verve és az ellene szegezett ieiszó ellen mindig talál egv ko'iitra-ielszót. Erre a óéira szi- ; vesen megfogja a tollat és szót kér magának : a sajtóban.

Az bizonyos, hogy nagy szervező és al- ] kotó erő. A profilja élesen kidomborodik a i mai magyar közéletből: mégis csak kultur- 1 ember a szó világér telimében. Rengeteget 1 alkotott még több alkotásra készül s gyors tempóban alakítja maga képére közoktatásunkat. Az ö alakja a mai magvar élet egyik i fontos tényezője s ha társadalmunk mai lélek- tani helyzetéről, a magvar atmoszféráról be- szélünk, ő róla nem szabad megfeledkezni. :

U.gvár, jullus 23.

(Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Hrbek korraánybiz!ős a szőkébb környezete által előkészített holnapi „örömtinnep“-en a „főváros hálás közöncóge” nevében diszplakettet ajándékozta! maginak. Mondanunk sem kell, hogy a főváros közönsége távol áll az ilyen szándékozói és

sok-a senkit nem bízott meg azrá, hogy nevében diszpbak\e(te'loet adennányozzími, díszoklevelekéi osztogasson, fáklyáimé netet ás kivilágítást rendezzen, vagy banketten a közönség (magyarság) nevében felkö- szön'őket lartscki.

Mindezt egy egészen szükitörü „bizottság” csele1'- szi saját felelősségére, melynek szellemi vezetője maga az ünnepelt kormánybiztos.

A legnagyobb visszatetszést azonban az keltette, hogy a bizottság elhatározta, miszerint Hrbek kormánybiztos nevéről utcát fog elkeresztelni. Az rr'on-ómia elvét meg n-em tagadó őslakosság, nemzetekre való tekintet nélkül elitéli ezt az iinnepeitetóst, az Orosz Nemzeti Tanács

pedig azzal felel a Hrbek kormánybiztos centralista sze'lemet istápoló magánakc'ójára. hogy

a közifhaz'fí'.Uisi reformnak Ruszinszkóra

való kiterjesztése ellen óvást emel >a: alkotmánybíróság elő*!,

miután a törvénynek ilyen alkalmazása az alkotmánytörvénybe ü-körik.

A ruszin nép összesége nevében működő Ráda imponáló fellépése nagy erősítésére szolgál a már-már csüggedő autonomista frontnak és méltó felelet lesz azokba a dicshimnuszokra, amiket Hrbek ungvári kormánybiztos és szőkébb környezete fog a kormány sajtója utján közhírré tenni.

Egy aüonomisfa, de kormánypárti politikus kijelentése szerint

Hrbek akciója Ízléstelen és visszaélés a főváros közönségének türelmével, valamint azzal a helyzettel, amelyben a községi autonómiájától megfosztott Ungvár közönsége tengődik és kénytelen elviselni a legbrutá’isabb önkényes intézkedéseket is, mert tehetetlen.

Prága, július 23. _

(□ dz. I.) Kilenc esztendővel ezelőtt hérosza nagyság, íáfclvázó najgyruév. nemzettíel- szabadító, honalapító és amit akartok. Ma pedig b e.pófckál ósodotif,. padlásra tett öreg bútor, devalválódott ianosibankó. fanyar emlék, amelyre egv szer elmében csalódott nemzet unottan legyint.

Srobár Lőrinc voltaképpen ma már nem is téma, semmi kapcsolata a politika ©lőre- futott fejlődésével, a jelen problémáival, amelyeken régen ikivü'lmaradt. Srabárról beszélni ma éppen olyan anakronizmus, mint, akár anatómiai szempontból a rózsahegyi medvéről.

De mégis beszélni kell róla. Beszélni kell. hogv megvilágosodjék előttünk a „fel- szabadulás” hőskorának igazi képe. A nacionalizmus konjunktúra világa, amelyben a tehetségtelenek. az ügyefogyottak ragadták magukhoz a történelmi gyeplőt. És miközben az ittas-ült tömeg -az ui életet, a nagy virradatot hairsonáztfa, a srobárvav-rők szervilizmusa sírját, ásta a nemzet, aspirációinak s f-eltar- tázhataltflanul utat nyitott a gazdasági vwi- szekciónafc. A nemzet tedeumot ült, Srobár pedig sötét huszárként állott oda a centralizmus Szent Mihálv-iova mellé, amely már egész Szlovenszkóval elindult, a gazdasági temetőbe.

Szegény szlovákok, szegény Szloven- szfcó. Mert rettenetes szegénység az. amikor egv Srobár Lőrinc kerülhet egv nemzeti megújhodás, egv ui história eposzának homlokterébe.

*

Megboldogult, Dula Máté -beszélte nekem öt esztendő előtt Pozsonyban, hogy a prev- rabkor sürgönyt kapott az Amerikában -időző Stefánik Milántól, amelyben mint, Szlove.n- szkó miniszterét üdvözli. Mert — mondotta az agg szlovák politikus — Stefánik nem is gondolhatott, másra, minthogy a tapasztalt Dula Mátéra bízzák Szlovénszkó kormányzását.

Nem ugv történt. Dula Máté érdemeiről megfeledkeztek. Ivánka, akinek Kramár felajánlotta a szlovenszkói miniszterséget, habozott,. Holdasa diplomáciai misszióval Budapesten járt. Hlinfca pedig exponált, világnézeténél fogva nem lehetett Prágának kedves: így érkezett, be a politikai célkarikához az outsider. Srobár Lőrinc, aki — ebben aztán igazán nagy volt — pompás érzékkel fogta meg az ui konjunktúrát, a Prágában hirtelen n-agv arányokban megnyílt érvényesülési lehetőséget.

A hodonimi honfoglalás groteszk kalandjának glóriájával övezeftten Srobár csökönyösen ült Prágában, a zlaíá maitáoskában. Nem volt senki szlovák, aki ini-erióris-abb, aki be- hódolóbb lett, volna az ui cseh impórium akaratával és pretenz tójával szemben Sro- bárnál. Ült-ült, amíg kiülte magának a teljhatalmú szlovens-zkói miniszterséget.

Szlovenszkő egész politikája akkor még tabula r-asa volt. Srobáron. akinek helyzeti .energiája százszázalékos volt. állott minden. ■'Ezek az évek döntötték el. hogyan szabályo- zódiék a csehek és a szlovákok viszonya, hogyan teljesedjék a szlovák nemzeti program | és a gazdasági boldogulás mii ven iutézmé- ] nyes garanciáit szerzi meg Szh>venszkó.

Srobár e gigantikus _ föladatokkal sz-em- ! ben törpének bizonyult. Önző, hiú ember, kis- j városi horizonttal, botor csökönyösséggel, a i kiissze-rüség rosszhiszeműségével és számos, I egyéb emberi gyengeséggel is terhelten.

Mindent elérhetett, mindent kiharcolhatott. volna: életet, jövőt, kenyeret, kultur javakat: egy életképes, maga lábán járó Szlovákországot. De mit sem alkotott, sőt: mindent föladott, a nemzet legfőbb érdekeit kihullaiította kezéből. Tehetetlen és méltatlan volt a magavállalta, nagy nemzeti hivatásra.

Nem maradt utána más. csak a ..fölszabadulás” mámorában róla elkeresztelt utcanevek. ligetek, iintézmények, amelyek láttán ma -már kelletlenül fordulnak el a tiszta itéletű, igazi -szlovákok.

Srobárnak egyedül az adja meg a történelmi jelen tőséget, hogy nem volt még ál- 1 ami ér fiú. akit, saját generációja annyira lefokozott és leszállított, volna álniedeszitáljá- ról, mint őt. S meg fogja érni, hogv a dicsfénnyel együtt még életében el fogja veszíteni az utcáit, ligeteit, is. És nem marad belőle egyéb. mint. rossz emlék és egy nemzet lidércnyomása.

Volt. szlovenszkói miniszter, volt unifi- Idációs miniszter, volt, egészségügyi miniszter, volt kultuszminiszter, de minden resz- szortiában csak Prágának szolgált és nem nemzetének.

De még Prága kiszolgálásában sem volt következetes. Politikai anti-talentumához híven. még szlovák centralista politikustársaival szemben is mindig a különutakait kereste. Amikor például az érvényesülése biztos útját megtalált Hodzsa a szlovák nemzeti és földmivespártot beterelni igyekezett Svehla csehszlovák republikánus agrárpártjába, Sro- bár ellenszegült, Egész addigi politikájával és annak lényegével ellen-tétiben ragaszkodott a szlovák centraíliatia párt önállóságához. Hodzsa nagy kárörömére, mert e lépésével Srobár lehetetlenné vált Prágában, -ami számára teljes gyökiérvesztést jelentett, mert hiszen szlovenszkói. mesterséges gyökereit is már r-ég egyedül Prága táplálta. így esett azután, hogv amiig Hodzsa alalnöke lett Sv-ekla pártjának. Srobárt csak nagy kínnal tudták a vég-rehajitóbizot-t'S-ág egv szerény tagsági helyére behozni.

Sroibár itt. is, ott, -is elvesz (.ette a politikai játszmát,

A hajdan omnipotens szlovenszkói politikust beszorították a szenátus padjaiba. Srobár Lőrinc egészein csöndes emberré lett, aki nem ponderál többé, hanem legfeljebb ordánál, de azit is csak a pozsonyi munkásbiz- to-siftó pénztárban, amelynek főorvosi stádiumát — Prágának tett, szolgálatai jutalmazásaképpen kapta meg.

*

Srobár Lőriuc volt az, aki nagy tesívériesü- lési hajlandóságában föladta az önálló nemzeti létet és nemzeti kultúrát. Egészen odáig, hogv fölöslegesnek iitéllte a -turócszentmárt.o- 1

Az uj sorsolási szisztéma

{ is bebironyilotia m orfjárt as e'ciiin jj

j j íSNGj&E* bamSr.íüé;! saseyerc cs <££<££ £

| f. évi julius 20 an a 17. soisiAlék I osztályának lcgraCjyobb ji főnyereménye

kí y©.o©o

! az Ungár bankháznál (Bramiava, Ven lur-ulcu 70. sz.) veti I j 72707 sz , valamint

9€£ ÍZS.O&'© s

nyeremény is a 60015 számú sorsjegyre esett.

ni Matica föl támasztását és hajlandó volt „eltekinteni” az önálló szlovák egyetem Íö-I- á Ili tás ától is, mert S-zlcvensakó egész nemzeti és kulturális életét a felkelő prágai nap alá akarta terelni.

Srobár Lőrinc volt. az. aki a poLtikai é* kulturális mínuszokkal szemben egv ponton alkotó tudott lenni: rászabadítatita Szlcven- szkóra -a balkáni sötétség fúriáit, a propa- gacsna kancelária szelleméi. Ez az ö müve volt. Hozzá mórt. stílusos alkotás. A „jóságos doktor bácsi” cinikusan int falta börtönbe az ártatlan magvarok százait. És csak a méltó so-rs. a földi igazságszolgáltatás -érte utói azzal, liogv ez ő sorsát is a nropagaesna kan- celária pecsételte mer. amikor nagy riválisa, Hodzsa elhódította tőle Sze-gyát. az alvilág helytartóját.

*

Srobár amerikai szerepűt mull vasárnapi cikkemben érintettem. A Dimitrievics szár n vsegé-ds-égé vei ga rn i rozot t exku rzió

pontosan megmutatta Srobár politikájának amerikai mérlegét — a truccligába toborzott tizenhárom taggal.

A belső mérleg? Ez viszont pontosan megmutatkozott, abban a hóm ©rí kacajban, amely 1925-ben Srobár zólyomi beszédét, fogadta. Ki hihetett volna Srobárnak. a szlovák érvényesülés újdonsült prófétájának,a-k> nagy-hirtelen megtalálta az igazságot, hegy a tÍz-ezrével Szlovens-zkóba 'telenitett cseheket szlovák okkal kell felcserélni? Azokkal a szlovákokkal, akiknek kenyérit én-pen ő osztogatta szét az „elsőrendű" államalkotóknak !...

*

A ..Hlas”, a haladó szellemű rózsahegyi folyóirat, amely a kilencszázas években a cseh realistáknak volt. szolgai gramofonja, jelentette utóbb Srobár számára a g-rad-us ad Parnassum-ot. -amelynél az események históriai távlatában szintén meg kell pillanatra állanunk.

Ha Srobár politikai pedigréiét vizsgáljuk. kényszerű számunkra a megállapítás, h-ogv ez a szlovák sajtótermék kezdettől nélkülözte a nemzeti tartalmat, Jobbára csehek írták és olvasták s ez volt az oka. hogv nem tudván eleven kapcsolatba kerülni a szlovák- ságga-1. néhánv évi fennállás után meg kellett szüntetnie m-egjel enését.

Srobárnak Masaryktól átvett realista világnézete idegen volt a szlovák? ág nak. De egyenesen vörösposz-tő Hli-nkáék szemében, akikkel az összeütközés nem váratott, sokáig magára. Srobár 1911-ben gyilkos testvért-áma- dá-st intézett Hodzsa lapjában a budapesti Sl-ovenskv Tyzdiennik-ben Hli-nka ellen, am-elv támadás fölkavarta az egész szlovák közvéleményt s a harcot Movs László, a későbbi ungvári zsupán enyhítette békére intő testvéri szózatával.

Srobár és H-linka között tehát már tizenhat éve áll a harc. Eszközeválogatlanul. Hiszen Hlinfca mvrovi börtönét i-s Srobárnak köszönhette.

Ma már formailag változott a helyzet. Hli-nka taktikája a kormány támogatásához vezetett és amit Hlinfca megszavazott a kép- Y-iselőházban. arra Srobár fejet bólint, a szenátusban.

De nem szűnt meg az ősi ellentét. A harc a parlamenten ki-vül tovább folvik. És Srobár szenvedélyhajtotta lépésével a közelmúlt. napokban elhagyta Hünkával közös egyházát is.

Mint múlt vasárnapi cikkünkben irtuk: elhagyta népét, elhagyta feleségét és elhagyta egyházát. S ezzel minden vonalon kivetette magát, Szlovenszkő életéből.

Ez lett a vége SzlovenszJkó első teljhatalmú miniszterének. Konjunktúra hozta a nagyságát, amely semmivé vált, a megpróbáltatásokban.

— KukbangTott egy kunmadarasi öreg földbirtokos. Szolnokról jelentik: Me-gremditő körülmények között vetelt véget életének F. Nagy Károly, Kunmadaras község egyik leggazdagabb birtokosa. A hetvenötéves férfi az utóbbi időben sokat betegeskedett. Tegnapelőtt este, mint rendesen, lefeküdt a háza tornácán elhelye- ->tt ágyon, megvárta, míg hozzátartozói elalszanak, azután csendesen kiment az udvaron levő kúthoz é? be’e- ugroft. Holttestét reggel találta meg a béres, amikor vizet merített.

Értesítjük igen tisztelt Előfizetőinket és Olvasóinkat, hogy a pozsonyi konzulátus felállítása folytán a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kla^&lBS^ataiánál

utlevélosztályt szerveztünk, mely folyó évi augusztus hó 15-től kezdi meg működését.

Kérjük tehát igen tisztelt Előfizetőinket és Olvasóinkat, hogy augusztus 15-töl útleveleiket magyar, német, osztrák, olasz és jugoszláv vízumok megszerzése végett*a következő címre méitóztassék küldeni:

Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala, Bratislava, Ventur-utca 6 szám

£1 rusiSn nemi^ti tanács az alkotmánybíróság mié megy

Óvást ama! a közigazgatási reformnak Kaszisisskébars va§6

vt^s'ehajtása essen

5