Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-24 / 167. (1501.) szám

Mai M&ntimk 16 oldal évf. 167. (1501) szám - Vasárnap V1927 előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 K2 A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkcLÍ nCLpilcipiCL Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, U* emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Az angol példa (#) Mai lapunkban, a Rothermere-lard: akciójával kapcsolatban irott cikkünkben azj olvasó egy igen érdekes listát talál, az angol j parlamenti bizottság tagjait, amely bizottság Középeurópa viszonyainak tanulmányozására alakult meg. Ebben a bizottságban régi és uj arisztokraták, tudósok, jogászok és kato­natisztek, gyárosok, nagykereskedők, földbir­tokosok, munkások, konzervatívok, liberáli­sok, unionisták és munkáspártiak, kormányol­dalon levők s ellenzéki padsorokban ülök van­nak együtt. Ne gondoljuk, hogy az angol parlamenti és társadalmi viszonyok között természetsze­rű, magától értetődő dolog a különböző po­litikai pártokat és a legelientótesehb világáé >:eteket egy kalap alá hozni. Angliában a konzervatív párt és a munkáspárt között át hidaIhatatlan ellentétek vannak, de nemcsak a politikai pártok ellentétei nagyok Anglia bán, hanem a kapitalisták s a proletárok ellen tétéi is. A munkáspárt legközvetlenebb prog­ramja, a bányák és a földbirtok naciona'lizá lása, az angol főúri és polgári társadalmat létalapjában fenyegeti. A felekezeti ellentétek is olyanok Angliában, hogy nemcsak a pro­testánsok és a ikatolikusok alig érintkeznek egymással, hanem még az anglikán egyház ke­belén belül is két olyan ellentétes irány van amely kölcsönösen az Egyház és Jézus Krisz­tus árulójának tartja egymást. Pártvis'zá’ly, felekézétieskédés.' társadal­mi osztály-ellentét van mindenütt, ahol embe­rek vannak s a népeknek kulturáltságát nem ezeknek az ellentéteknek a hiánya jelzi, ha­nem inkább az, hogy egyetemes jelentőségű kérdésekben tudják-e magukat ezeken az el­lentéteken tultenni, ha azt egy magasabb ér­dek kívánja? Angliában most mindez az ellentét elsi­mult egy kérdésben: Középen rópa problémá­jában. Egy bizottságban egy nevezőre hozva [ együttes munkát fejtenek ki azok a frakciók, amelyek nemrégiben a legélesebb harcot foly tatták a szakszervezeti törvény kérdésében. Pedig hát mit jelent a középeurópai prob­léma és mit jelent a magyar kérdés Anglia han? A brit birodalom száz baja és ezer gr.nd- ja között bizonyára a legkisebb az, hogy a csallóközi magyarok Csehszlovákiához, vagy Magyarországhoz tartoznak-e? S ez az ügy mégis elég fontos az angoloknak ahhoz, hogy Viscount Rothermere egy asztalhoz üljön le tárgyalni az angol vasutasok Szakszervezeté­nek titkárával, Tomas-szal, az egykori vasúti fűtővel. A tanácskozás során az anglikán nem látja a katolikusban a pápistát, a katolikus nem látja az anglikánban az eretneket, a nagybirtokos nem látja a radikális képviselő­ben az agitátort, aki az ő birtokait akarja el­venni, ők egymásban mindnyájan kizárólag azt az embert látják, aki az éppen napirenden levő kérdésben, a középeurópai probléma megoldásában, velük egy utón jár, egy cél felé tör, tisztán csak azért, mert azt a célt be­csületesnek és igaznak tartja. Ebben, a nagy célra tartó összefogás képességében van az an­golok legnagyobb ereje. És mit csinálunk mi, akiket a középeró- pai probléma, a magyar kérdés, a magyar ki­sebbség kálváriás élete mégis csak kissé kö­zelebbről érdekel, mint Mister Roy Bird tex­tilgyárost, a wolwerhamptoiii kerület tiszte­letreméltó képviselőjét? Vájjon tudunk-e mi is úgy összefogni a magyar kérdésben, mint angol barátaink? Mi is egy asztalnál ülünk mindnyájan, földbirto­kosok, gazdák, ipari munkások, ügyvédek, or­vosok, . keresztényszocialisták és nemzeti pár­tiak, katolikusok, protestánsok évs zsidók, ha a magyar kjebbség életbevágó problémáiról, jö­vőjének épületéről van szó? Íme, az angol pék Benes válaszolt Rothermere lordnck Érdemi felelet helyett burkolt gyanúsítások Magyarországgal szemben — Trianon revíziója az európai érdeklődés középpontjában — A magyar-román bfrtokperek kérdése az an^ol afisóbáz és lordok háza eSőff — SCik fogSainak hegyet a trianoni bizottságban 1 _ Rothermere Beneshez intézett levelének két kimaradt részlete — Olasz szimpátia — Prága, július 23. Rothermere lord akciója ma már az egész európai sajtó érdeklődésének központjában áll és valamennyi lap, amelynek publiciszti­kai jelentősége van, behatóan foglalkozik a felvetett hatalmas .kérdéskomplexummab A világsajtó markáns jelszavakkal szokott kife­jezni egy-egy jelentős politikai akciót., igv pél­dául mikor Benes Belgrádiban létrehozta az utódállamoknak Magyarország ellen irányuló szövetségét, már másnap megszületett a ter­minus technikus, amely ezt a képződményt a nagyhatalmak szövetségének analógiájára kis- ántántnak nevezte el. így egyszerűsítette a világsajtó a Rother­mere akciót is, amikor szembeállítja a MRleran A-határt a R o th e rm e r e - h a tár ral. A nagy lápok térképeket közölnek, amely­ben te:rmésze'? csak nagy kontúrokba* már meg is vonják ezt a Rothemnerécéié ha­tárvonalat. Úgy látszik, a nyugateurópai sajtó figyelme most a közép európai probléma felé irányul, mert az orosz kérdéssel alig foglalkoznak, ügy látszik, az a meggyőződés alakult ki, hogy előbb Középeurópában kell rendet teremteni, mielőtt az orosz kérdést meg lehetne oldani. A Rothermere-akció még az osztrák csatlako­zás problémáját is háttérbe szorította. A ve­zető államférfiak ugyan még óvatos rezerválN ságot tanúsítanak, a vezető publicisták és közgazdászok azonban máris élénk eszme­cserét folytatnak. Benes válasza Rothermere lordnak Hétfőn küldötte el Rothermere lord is­meretes sürgönyét Benes külügyminiszterhez és péntek este hozták nyilvánosságra a lapok Benes fektetét. ügy látszik, a külügyminisz­ter betartotta azt a jó tanácsot, hogy az ilyen fontos dologra először aludni kell. ő nemcsak egy éjszakát, hanem négy éjszakát aludott, míg végre elhatározta magát a válaszadásra. Ele­inte úgy volt, hogy nem is válaszol, de arra a hatalmas visszhangra, amelyet a Rothermere- akció a világsajtóban kiváltott, mégis kényte­len volt taktikát változtatni. Sürgönyében ér­demi feleleteit nem ad, hanem újból Magyar- országot támadja, mint amely ország nemcsak a múltban, hanem a jelenben is elnyomja ki­sebbségéit. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy Benes minden oldalról meg fogja kapni a feleletet. Benes külügyminiszter válasza Rother­mere lordhoz igy szól: „Mylord! Köszönöm önnek táviratát és köszönöm azokat a hízelgő szavakat, amelyeket hoz­zám intézett. Mindazonáltal megengedem magamnak, hogy a következőkre figyelmez­tessem : da nagy tanulsága, amelyből meg kell tanul­nunk azt- hogy a nagy nemzeti célokkal szem­ben meg kell szűnnie minden ellenségeskedés­nek, különben menthetetlenek vagyunk. Azt, bogy méltók vagyunk arra a rop­pant nagy erkölcsi támogatásra, amelyben Elsősorban cikkére vonatkozólag nem használhatom azokat a kifejezéseket, ame­lyeket Ön sürgönyében idéz. Szemellátha- tólag félreértette szavaimat, vagy pedig hamisan informálták Önt. Másrészt nagyon sajnálom, hogy az ön sürgönyének további tartalmán nem bo­csátkozhatom Önnel vitába, mert hivatalos állásban vagyok és igy nem mondhatok meg mindent, amit különben mondhatnék és ahogy Lordságod megteheti. Arra volnék kényszerülve, hogy némi párhuzamot von­jak a Csehszlovákiában és Magyarországon uralkodó állapotok között, ami pedig azt jelentené, hogy egy miniszter szavai egye­seknek igen kellemetlenek lehetnének. Mi­után azonban nem kivánom ilyen módon szolgálni a jó viszonyt országunk és a szom­szédos ország között, eltekintek attól, hogy ! ezekre a dolgokra feleletet adjak. Harmadsorban azonban mindig kész va­gyok arra, hogy megadjam önnek mindazo­kat az információkat, amelyek a Csehszlo­vákiában élő kisebbségek helyzetére vonat­koznak, éppen úgy, mint azokat, amelyek a régi Magyarországon élt kisebbségek és a jelenlegi magyarországi kisebbségek hely­zetét ismertetik. Ezt annál készségesebben megteszem, mert amint az ön táviratából lá­tom, — annak ellenére, hogy Ön őszintén dolgozik a békéért, az igazságosságért és az igazságért, — a. középeurópai ügyekről szer­zett információi tökéletlenek, sőt részben helytelenek. Biztosítom Önt mély tiszteletemről Dr. Renes.“ Kik Magyarország brváijai Angliában ? Hogy mennyire nem volt igaza Ben esnek akkor, amikor a szenátus külügyi bizottságá­ban elmondott beszédében Rothermere akci­ójáról lekiesinylőleg nyilatkozott és azt a ki­jelentést kockáztatta meg, hogy az ilyen pro­pagandának ma már semmi értelme nincs, azt a csehszlovákiai sajtó kormánypárti része is kezdi belátni. Tegnapi számunkban ismer­tettük a Slovák vezércikkét, amely határozot­tan nagy jelentőséget tulajdonit a Rotihe~me- re-propagandának és éles támadást intéz Be- nes ellen. A tények ereje cáfol rá a külügyminisz­terre, mert amint éppen tegnapi számunkban rész­letesen beszámoltunk róla, az angol parla­ment két házának tagjaiból pártkülönbség nélkül egy bizottság alakult, amely azt a feladatot tűzte maga elé, hogy Ma­gyarországnak a. szomszéd államokhoz való viszonyát tanulmányozza és állan­dóan figyelemmel kisérje. A bizottság különösen azt tekinti feladatának, hogy az angol parlamentet és a közvéleményt tájékoztassa azokról a nézeteltérésekről, bennünket, egyetemes magyarságot, angol barátaink részesítenek, semmivel sem mutat­hatjuk meg inkább, mintha mi is legalább annyi összetartást tanúsítunk a nagy nemzeti ! kérdések megoldásában, mint amennyit épp a j magyar kérdésben ő közöttük tapasztalunk. amelyek Magyarország s a többi utódálla­mok között keletkeznek. Hogy a bizottság megalakulása és műkö­dése Középen répa politikájának szempontjá­ból jelentős tény, az kitűnik abból, hogy akci­óját már meg is kezdte és amint már jelen­tettük, a bizottság egyik tagja. Sir Róbert Go- wer, az angol képviselőtestület hétfői lilédén a következő kérdést intézte Chamberlain kül- ügynr ini szterhez: A népszövetség tudvalévőén egy vegyes magyar—román döntőbíróságot alakított, hogy ez a bíróság döntsön azokban a perek­ben, melyeket egyes erdélyi magyarok a ro­mán államkincstár ellen indítottak. Ezzel szemben a román kormány kijelentette, hogy csak a román bíróságokat tartja ille­tékeseknek arra, hogy ezekben a perckb’u Ítélkezzenek. Hajlandó é az angc-I kormány sanA. az untak, aki a népszövetségben ... 1 vb ;>'» dalimat képviseli, utasítást adni arra. hogy a népszövetség legközelebbi ülésszakán ves­se fel azt a kérdést, hogy ha valamely ügyet nemzetközi megegyezés utján a népszövet­ség által megalakított nemzetközi bíróságra bíztak, van-e joga valamely államnak e nem­zetközi bíróság illetékességét vitássá tenni és "e nemzetközi bíróság döntését revízió alá venni? A külügyminiszter erre a kérdésre még nem adott.választ, ez a körülmény azonban nemi akadályozta Newton lordot abban, hogy a lordok háza elé terjesszen egy formális inter­pellációt. amelyben ezeket mondja: A trianoni békeszerződés alapján a népszövetség megalakította a magyar- ro­mán nemzetközi döntőbíróságot. A román kormány azonban hivatalosan kijelentette, hogy vonakodik magát alávetni a vegyes nemzetközi bíróságnak. Ezek után mi értel­me van annak, hogy a magyar—romám, dön­tőbíróságot a békeszerződés előírta és a népszövetség megalakította? Kétségtelen, hogy Rothermere lord erre a bizottságra gondolt, amikor Beneshez irt le­velében azt mondja, hogy ..Magyarországnak vannak barátai Angliában, akik nem nyug­szanak, inig az egész világ tudomást nem sze­rez, a vele történt igazságlalanságokról.“ A trianoni bizottság E bizottság tagjai: VjscouDt Rothermere, akit már nemi ke’ll bemutatnunk, Esmond Ce­cil Hapmsworth, Rothermere lord fia, Thanet szigetének képviselője. — Sir Róbert Gower konzervatív képviselő, a csoport mega!api tó­ja és titkára, aki nem más, mint Baldwin ma­gántitkára. Ugyancsak ő volt a titkára Bonar Law ‘és Ramsay Mac-Donald miniszterelnö­köknek is, — lord Godfrey R. Charnvvood. a felsőház tagijg, a Lincoln és Roosewelt élet­rajzirója, volt földművelési állaim ti 1 kár. — lord Edmund Fermoy, King'Lynn kerület konzer­vatív képviselője az alsóházban. — lord \Val- ter G. F. Phillemore. volt lordíőbiró. a felső- ház tagja, az Angol Egyházi Unió alelnöke, a Nemzetközi Jogász Egyesület volt elnöke. Hír­neves jogi iró, aki még a háború befejezése előtt igen nevezetes könyvet adott ki e rím­mel: .„Három évszázad békeszerződései és a belőlük levonható tanulságok.“ — Lord Tho-

Next

/
Thumbnails
Contents