Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-24 / 167. (1501.) szám

Mai M&ntimk 16 oldal

évf. 167. (1501) szám - Vasárnap V1927

előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 K2

A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: polltlkcLÍ nCLpilcipiCL Felelős szerkesztő:

DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA

Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, U* emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Az angol példa

(#) Mai lapunkban, a Rothermere-lard: akciójával kapcsolatban irott cikkünkben azj olvasó egy igen érdekes listát talál, az angol j parlamenti bizottság tagjait, amely bizottság Középeurópa viszonyainak tanulmányozására alakult meg. Ebben a bizottságban régi és uj arisztokraták, tudósok, jogászok és katonatisztek, gyárosok, nagykereskedők, földbirtokosok, munkások, konzervatívok, liberálisok, unionisták és munkáspártiak, kormányoldalon levők s ellenzéki padsorokban ülök vannak együtt.

Ne gondoljuk, hogy az angol parlamenti és társadalmi viszonyok között természetszerű, magától értetődő dolog a különböző politikai pártokat és a legelientótesehb világáé >:eteket egy kalap alá hozni. Angliában a konzervatív párt és a munkáspárt között át hidaIhatatlan ellentétek vannak, de nemcsak a politikai pártok ellentétei nagyok Anglia bán, hanem a kapitalisták s a proletárok ellen tétéi is. A munkáspárt legközvetlenebb programja, a bányák és a földbirtok naciona'lizá lása, az angol főúri és polgári társadalmat létalapjában fenyegeti. A felekezeti ellentétek is olyanok Angliában, hogy nemcsak a protestánsok és a ikatolikusok alig érintkeznek egymással, hanem még az anglikán egyház kebelén belül is két olyan ellentétes irány van amely kölcsönösen az Egyház és Jézus Krisztus árulójának tartja egymást.

Pártvis'zá’ly, felekézétieskédés.' társadalmi osztály-ellentét van mindenütt, ahol emberek vannak s a népeknek kulturáltságát nem ezeknek az ellentéteknek a hiánya jelzi, hanem inkább az, hogy egyetemes jelentőségű kérdésekben tudják-e magukat ezeken az ellentéteken tultenni, ha azt egy magasabb érdek kívánja?

Angliában most mindez az ellentét elsimult egy kérdésben: Középen rópa problémájában. Egy bizottságban egy nevezőre hozva [ együttes munkát fejtenek ki azok a frakciók, amelyek nemrégiben a legélesebb harcot foly tatták a szakszervezeti törvény kérdésében.

Pedig hát mit jelent a középeurópai probléma és mit jelent a magyar kérdés Anglia han? A brit birodalom száz baja és ezer gr.nd- ja között bizonyára a legkisebb az, hogy a csallóközi magyarok Csehszlovákiához, vagy Magyarországhoz tartoznak-e? S ez az ügy mégis elég fontos az angoloknak ahhoz, hogy Viscount Rothermere egy asztalhoz üljön le tárgyalni az angol vasutasok Szakszervezetének titkárával, Tomas-szal, az egykori vasúti fűtővel. A tanácskozás során az anglikán nem látja a katolikusban a pápistát, a katolikus nem látja az anglikánban az eretneket, a nagybirtokos nem látja a radikális képviselőben az agitátort, aki az ő birtokait akarja elvenni, ők egymásban mindnyájan kizárólag azt az embert látják, aki az éppen napirenden levő kérdésben, a középeurópai probléma megoldásában, velük egy utón jár, egy cél felé tör, tisztán csak azért, mert azt a célt becsületesnek és igaznak tartja. Ebben, a nagy célra tartó összefogás képességében van az angolok legnagyobb ereje.

És mit csinálunk mi, akiket a középeró- pai probléma, a magyar kérdés, a magyar kisebbség kálváriás élete mégis csak kissé közelebbről érdekel, mint Mister Roy Bird textilgyárost, a wolwerhamptoiii kerület tiszteletreméltó képviselőjét?

Vájjon tudunk-e mi is úgy összefogni a magyar kérdésben, mint angol barátaink? Mi is egy asztalnál ülünk mindnyájan, földbirtokosok, gazdák, ipari munkások, ügyvédek, orvosok, . keresztényszocialisták és nemzeti pártiak, katolikusok, protestánsok évs zsidók, ha a magyar kjebbség életbevágó problémáiról, jövőjének épületéről van szó? Íme, az angol pék

Benes válaszolt Rothermere lordnck

Érdemi felelet helyett burkolt gyanúsítások Magyarországgal szemben — Trianon revíziója az európai érdeklődés középpontjában — A magyar-román bfrtokperek kérdése az an^ol afisóbáz és lordok háza eSőff — SCik fogSainak hegyet a trianoni bizottságban 1 _ Rothermere Beneshez intézett levelének két kimaradt részlete — Olasz szimpátia —

Prága, július 23.

Rothermere lord akciója ma már az egész európai sajtó érdeklődésének központjában áll és valamennyi lap, amelynek publicisztikai jelentősége van, behatóan foglalkozik a felvetett hatalmas .kérdéskomplexummab A világsajtó markáns jelszavakkal szokott kifejezni egy-egy jelentős politikai akciót., igv például mikor Benes Belgrádiban létrehozta az utódállamoknak Magyarország ellen irányuló szövetségét, már másnap megszületett a terminus technikus, amely ezt a képződményt a nagyhatalmak szövetségének analógiájára kis- ántántnak nevezte el.

így egyszerűsítette a világsajtó a Rothermere akciót is, amikor szembeállítja a MRleran A-határt a R o th e rm e r e - h a tár ral.

A nagy lápok térképeket közölnek, amelyben te:rmésze'? csak nagy kontúrokba*

már meg is vonják ezt a Rothemnerécéié határvonalat. Úgy látszik,

a nyugateurópai sajtó figyelme most a

közép európai probléma felé irányul,

mert az orosz kérdéssel alig foglalkoznak, ügy látszik, az a meggyőződés alakult ki, hogy előbb Középeurópában kell rendet teremteni, mielőtt az orosz kérdést meg lehetne oldani. A Rothermere-akció még az osztrák csatlakozás problémáját is háttérbe szorította. A vezető államférfiak ugyan még óvatos rezerválN ságot tanúsítanak, a vezető publicisták és közgazdászok azonban máris élénk eszmecserét folytatnak.

Benes válasza Rothermere lordnak

Hétfőn küldötte el Rothermere lord ismeretes sürgönyét Benes külügyminiszterhez és péntek este hozták nyilvánosságra a lapok Benes fektetét. ügy látszik, a külügyminiszter betartotta azt a jó tanácsot, hogy az ilyen fontos dologra először aludni kell. ő nemcsak egy éjszakát, hanem négy éjszakát aludott, míg végre elhatározta magát a válaszadásra. Eleinte úgy volt, hogy nem is válaszol, de arra a hatalmas visszhangra, amelyet a Rothermere- akció a világsajtóban kiváltott, mégis kénytelen volt taktikát változtatni. Sürgönyében érdemi feleleteit nem ad, hanem újból Magyar- országot támadja, mint amely ország nemcsak a múltban, hanem a jelenben is elnyomja kisebbségéit. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy Benes minden oldalról meg fogja kapni a feleletet.

Benes külügyminiszter válasza Rothermere lordhoz igy szól:

„Mylord!

Köszönöm önnek táviratát és köszönöm azokat a hízelgő szavakat, amelyeket hozzám intézett. Mindazonáltal megengedem magamnak, hogy a következőkre figyelmeztessem :

da nagy tanulsága, amelyből meg kell tanulnunk azt- hogy a nagy nemzeti célokkal szemben meg kell szűnnie minden ellenségeskedésnek, különben menthetetlenek vagyunk.

Azt, bogy méltók vagyunk arra a roppant nagy erkölcsi támogatásra, amelyben

Elsősorban cikkére vonatkozólag nem használhatom azokat a kifejezéseket, amelyeket Ön sürgönyében idéz. Szemellátha- tólag félreértette szavaimat, vagy pedig hamisan informálták Önt.

Másrészt nagyon sajnálom, hogy az ön sürgönyének további tartalmán nem bocsátkozhatom Önnel vitába, mert hivatalos állásban vagyok és igy nem mondhatok meg mindent, amit különben mondhatnék és ahogy Lordságod megteheti. Arra volnék kényszerülve, hogy némi párhuzamot vonjak a Csehszlovákiában és Magyarországon uralkodó állapotok között, ami pedig azt jelentené, hogy egy miniszter szavai egyeseknek igen kellemetlenek lehetnének. Miután azonban nem kivánom ilyen módon szolgálni a jó viszonyt országunk és a szomszédos ország között, eltekintek attól, hogy ! ezekre a dolgokra feleletet adjak.

Harmadsorban azonban mindig kész vagyok arra, hogy megadjam önnek mindazokat az információkat, amelyek a Csehszlovákiában élő kisebbségek helyzetére vonatkoznak, éppen úgy, mint azokat, amelyek a régi Magyarországon élt kisebbségek és a jelenlegi magyarországi kisebbségek helyzetét ismertetik. Ezt annál készségesebben megteszem, mert amint az ön táviratából látom, — annak ellenére, hogy Ön őszintén dolgozik a békéért, az igazságosságért és az igazságért, — a. középeurópai ügyekről szerzett információi tökéletlenek, sőt részben helytelenek.

Biztosítom Önt mély tiszteletemről Dr. Renes.“

Kik Magyarország brváijai Angliában ?

Hogy mennyire nem volt igaza Ben esnek akkor, amikor a szenátus külügyi bizottságában elmondott beszédében Rothermere akciójáról lekiesinylőleg nyilatkozott és azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy az ilyen propagandának ma már semmi értelme nincs, azt a csehszlovákiai sajtó kormánypárti része is kezdi belátni. Tegnapi számunkban ismertettük a Slovák vezércikkét, amely határozottan nagy jelentőséget tulajdonit a Rotihe~me- re-propagandának és éles támadást intéz Be- nes ellen.

A tények ereje cáfol rá a külügyminiszterre,

mert amint éppen tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk róla, az angol parlament két házának tagjaiból pártkülönbség nélkül egy bizottság alakult, amely

azt a feladatot tűzte maga elé, hogy Magyarországnak a. szomszéd államokhoz való viszonyát tanulmányozza és állandóan figyelemmel kisérje. A bizottság különösen azt tekinti feladatának, hogy az angol parlamentet és a közvéleményt tájékoztassa azokról a nézeteltérésekről,

bennünket, egyetemes magyarságot, angol barátaink részesítenek, semmivel sem mutathatjuk meg inkább, mintha mi is legalább annyi összetartást tanúsítunk a nagy nemzeti ! kérdések megoldásában, mint amennyit épp a j magyar kérdésben ő közöttük tapasztalunk.

amelyek Magyarország s a többi utódállamok között keletkeznek.

Hogy a bizottság megalakulása és működése Középen répa politikájának szempontjából jelentős tény, az kitűnik abból, hogy akcióját már meg is kezdte és amint már jelentettük, a bizottság egyik tagja. Sir Róbert Go- wer, az angol képviselőtestület hétfői lilédén a következő kérdést intézte Chamberlain kül- ügynr ini szterhez:

A népszövetség tudvalévőén egy vegyes magyar—román döntőbíróságot alakított, hogy ez a bíróság döntsön azokban a perekben, melyeket egyes erdélyi magyarok a román államkincstár ellen indítottak. Ezzel szemben a román kormány kijelentette, hogy csak a román bíróságokat tartja illetékeseknek arra, hogy ezekben a perckb’u Ítélkezzenek.

Hajlandó é az angc-I kormány sanA. az untak, aki a népszövetségben ... 1 vb ;>'» dalimat képviseli, utasítást adni arra. hogy a népszövetség legközelebbi ülésszakán vesse fel azt a kérdést, hogy ha valamely ügyet nemzetközi megegyezés utján a népszövetség által megalakított nemzetközi bíróságra bíztak, van-e joga valamely államnak e nemzetközi bíróság illetékességét vitássá tenni és "e nemzetközi bíróság döntését revízió alá venni?

A külügyminiszter erre a kérdésre még nem adott.választ, ez a körülmény azonban nemi akadályozta Newton lordot abban, hogy a lordok háza elé terjesszen egy formális interpellációt. amelyben ezeket mondja:

A trianoni békeszerződés alapján a népszövetség megalakította a magyar- román nemzetközi döntőbíróságot. A román kormány azonban hivatalosan kijelentette, hogy vonakodik magát alávetni a vegyes nemzetközi bíróságnak. Ezek után mi értelme van annak, hogy a magyar—romám, döntőbíróságot a békeszerződés előírta és a népszövetség megalakította?

Kétségtelen, hogy Rothermere lord erre a bizottságra gondolt, amikor Beneshez irt levelében azt mondja, hogy ..Magyarországnak vannak barátai Angliában, akik nem nyugszanak, inig az egész világ tudomást nem szerez, a vele történt igazságlalanságokról.“

A trianoni bizottság

E bizottság tagjai: VjscouDt Rothermere, akit már nemi ke’ll bemutatnunk, Esmond Cecil Hapmsworth, Rothermere lord fia, Thanet szigetének képviselője. — Sir Róbert Gower konzervatív képviselő, a csoport mega!api tója és titkára, aki nem más, mint Baldwin magántitkára. Ugyancsak ő volt a titkára Bonar Law ‘és Ramsay Mac-Donald miniszterelnököknek is, — lord Godfrey R. Charnvvood. a felsőház tagijg, a Lincoln és Roosewelt életrajzirója, volt földművelési állaim ti 1 kár. — lord Edmund Fermoy, King'Lynn kerület konzervatív képviselője az alsóházban. — lord \Val- ter G. F. Phillemore. volt lordíőbiró. a felső- ház tagja, az Angol Egyházi Unió alelnöke, a Nemzetközi Jogász Egyesület volt elnöke. Hírneves jogi iró, aki még a háború befejezése előtt igen nevezetes könyvet adott ki e rímmel: .„Három évszázad békeszerződései és a belőlük levonható tanulságok.“ — Lord Tho-