Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-20 / 163. (1497.) szám
w* & Hal ürmünk 10 oldal ^ SZ*m * ®*®*f*®* 3 1927 julius 20 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: JJolltikcLl nCLpilcipiQ. Felelős szerkesztő: DZURANT1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice- 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A csehszlovák politika tragikuma Irta: PÉTER MIHÁLY Rákosi Jenő a tragikumról irt híres munkájában így határozza meg a tragikum fogalmát: a tragikum a „nagy" szóban rejlik. Nagy jóság, nagy szépség, nagy érzés, nagy akarat, nagy gonoszság, külön-kiilön. Vagy csoportosan egy alakban, nagy események a nagy indulatok szin- játékában, harcban az élet lehetőségeivel. A rend- -kiviili, amely áldozata a rendesnek: ez a tragikum. Ennek az állításnak bizonyítására számo példát is felhoz. így Othellóról szó'ván azt mond ja, hogy annak tragikuma a szerelem szertelen gégében rejlik, amely rettenetes féltést szüli, eb ben van tragédiájának magva. Az ellenmondás nemtürés példája Leár király, s mikor megöreg szik és tehetetlen lesz, akkor is parancsoló akar: ebben bontakozik ki tragikuma. Shylolc ; fösvénység mintaképe, ez hozza összeütközéstx a fennálló társadalmi és erkölcsi renddel, s e: ókozza bünhődését. Rákosi végül is igy foglalj: össze a tragikumról szóló felfogását: A tragilcun a földön nem lehetséges emberi nagyságok össze ütközéseinek megnyugtató megoldása katasztrófj által.. ' A csehszlovák politika méltó tanulmány tárgy? lehetne egy olyan nagy elmének is, mint Rákos: Jenő, mert tragikus momentumok nemcsak egyének. de kormányok és nemzetek életében is fel- találhatók. A tragikus helyzetek itt is úgy állanak elő. hogy kormányok, államok az érzések, a gondolatok a a cselekedetek szertelensége által ■szembe helyezkednek az élet lehetőségeivel, megzavarják annak a harmóniáját, kihívják maguk ellen a sorsot és a sorssal való eme küzdelemben bekövetkezik reájuk a katasztrófa, a bukás. Anélkül, hogy esztétikus lennék, vagy irodalomtörténész, hiszen csak figyelő és gondolkozó ember vagyok: mégis kénytelen voltam ehhez az eszmetársitáshoz folyamodni, amikor a csehszlovák politika tragikus elemeit figyelem. A csehszlovák politika mindezt teljes egészében- magában foglalja. Még nem vagyunk a nagy tragédiák ötödik felvonásánál, a végkifej- lésnél, legfeljebb az első-másodiknál, de az élet e nagy szinjátéka szemmelláth'atólag arra halad, a. katasztrófa felé. A csehszlovák politikusok mindjárt a függöny első felgördülése után egy nagy szertelenséget vittek a csehszlovák politika színpadára: a túlzást, a végtelenül megnőtt nemzeti öntudatot, az érzések határtalan felajzását. Ezt vitték keresztül törvényekben és intézményekben minden vonalon. Nem gondoltak az élet lehetőségeivel, harmóniájával. Elvakultságukban mindent a kisebbségek ellen domborítottak ki. ezzel kihívták maguk ellen a sorsot, vagy mondjuk igy: a nemezist, amellyel megbirkózni igen nehéz, majdnem lehetetlen, mert „ sors, vagy a nemezis semmi egyéb, mint egy suhogó ostor azok vállain, akik az élet lehetőségeit semmibe se vészük. Talán nem is kell sok példát felhozni, hogv állításainkat szemléltetőbbé tegyük. Ezek a példák néha máris igen beszédesek, másutt ellenben még csak sejttetik a katasztrófát. Itt van először is az erdőkkel űzött politika. Ezeknek legtöbbje a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarság kezében volt. Nosza álljunk csak bosszút rajtuk, vagy legalább ne gondoljunk velük, tegyük a pusztul ás ukat lehetővé. Vagy úgy, hogy fiatal sarjerdőket dobjunk oda közerdőknek, mert a demagógiát csak igy élesíthetjük ki, vagy aképpen, hogy horribilis, sokszor a magyar birtokos vagyonával felérő dézsmákkal és adókkal terheljük meg az illetőket, akik azután kötelességüknek eleget teendők, kénytelenek voltak erdejük kivágásában keresni a pénzforrásokat. Az érzés szertelensége kielégült ugyan, de a dráma vagy tragédia itt máris a végkifejlődés felé halad rettenetes árvizek alakjában, amelyek azután már nemcsak a kisebbséget, hanem mindenkit egyformán sújtanak. A magyar fajtának olyan területén éltem gyermekkoromat, ahol a Laborc a sik mezőkre ér, de egy nagy árvíz lehetősége abban az időben csak akkor következett be. ha Zemplén, vagy Üng felső részein két-három hétig tartó esőzés volt. Ma elég egy félnapos eső: s virágzó mezők. legelők pusztulnak el s jön utána egy mindent elsöprő marhavész szóval koldussorsraju- j tás. De hogy a pusztulás mindent átfogó le- ; gyen, az újabb időben egy félnapos eső után már ] Folyik az osztrák forradalom likvidálása A lapok kivétel nélkül megjelentek — A forgalmi sztrájk éjfélkor bevégződött — Berlin a szociáldemokraták teljes kudarcáré! beszél — Kommunista agitátorok a Reichspost Rágyújtásánál — Az osztrák közgazdaságot nem érte súlyos csapás A polgári koalíció er^sebfe, ralist valaha 5 Becs, julius 19. A tegnapról mára virradó éjjel a szociáldemokrata pártve&eíőség váratlanul visszavonta a forgalmi sztrájk rendeletét, úgy 'hogy ma reggel Német-Ausztris ismét visszanyerte regi képét. . A munka megindult, a forgalom a régi, a. politikai pártok és a közönség a pénteki forradalom likvidálásához fogott, míg a külföldre menekült id egen ek ismét visszaszáll rugóznak. Az elmúlt borzalmas napokra egyedül a leégett igazságügyi palota füstölgő romjai emlékeztetnek. 4- Ma éjjel 0 óra 30 perckor a bécsi telefon is megszólalt, a vonatok pedig reggel pontosan elindultak Bécs felé. A forgalmi sztrájk hirtelen lefújása nem kis meglepetést okozott mindenfelé. Seine] sikere teljes s a polgári pártok, sőt a. külföld is, a sztrájk letörését a szociáldemokraták döntő csatavesztésének \ lógják föl. Ez utóbbi az utolsó lépésre azért határozta ölni agát, mert egyrészt látta, hogy a vidéken egyre nő a sztrájktörők száma, úgyhogy a forgalmi sztrájk nem járhat a kívánt következményekkel, másrészt pedig Seipel és a kormány merev elutasítása sztrájk esetén köny- nyen ismét bonyodalmakat okozhatott volna s esetleg az egész szociáldemokrata párt vál- i ságát. i A kenuin ista pernek résen voltak s a szociáldemokrata vezetők attól féltek, hogy sztrájk esetén a vezetés kicsúszik a kezükből. Igv hát inkább meghazudtolták a párt bizalmi férfiainak vasárnap esti határozatát és kiadták a jelszót a sztrájk beszüntetésére. A polgári pártok — ámbár diadaluk teljes — igyekeznek elkerülni a tulhangos öröm- lrínyilván itásókat, hogy ne mérgesítsék el a helyzetet, ne üssék ki a hatalmat az amúgy is megrendült tekintélyű mérsékelt munkásvezérek kezéből és ne gáncsolják el az újjáépítés mukáját. Sei- pel a kormányon marad, tekintélyét csorba nem érte, sőt ellenkezőleg, a polgári kormány, erkölcsi alapja talán meg is erősödött. Egyet-! len miniszter sem mond le, a mai többség megmarad, a szociáldemokraták föltétel nélkül kapituláltak és még Schober rendőrfőnök sem távozik. A külföld ezek után a polgári irányzat tetemes megerősödését várja NémetauSzíriáirati s az államhatalom, — mint aki saját kárán tanult, — igyekezni fog Bécset megtisztítani az idegen szélsőséges elemektől és az osztrák főváros nem maradhat többé az a város, ahová összeszalad Európa salakja. Tegnap délután az összes újságok megjelentek. A lapok nyugodt hangon igyekeznek az eseményekkel foglalkozni, sem baloldali, sem jobboldali uszítás nem hangzik el. Csodálatosképpen a forradalom nem viselte meg az osztrák valutát. A si Iliiig szilárd, a bank forgalom erős, az áruforgalom kielégítő, az üzleti és ipari élei agilis, a külföld, egyáltalán nem bizalmai!;.n. Hogy Németausztria pénzügyi élete minden zökkenő nélkül viselte el a megrázkódíatásf, nem annyira az ország belső életképességének a jele, mint Inkább annak, hogy a külföld minden körülmények között el van tökéivé ennek az életképességnek a bebizonyítására és föntartására. Az igazságügyi palota elpusztulásával 50 millió sitiing kár érte Bécs városát, a sztrájk pedig 10—12 millió silling effektiv kárt okozott. Mindezt a bankkamatláb egy százalékos fölemelésével hamarosan be fogják hozni. A forradalmat egyszóval gyorsan likvidálják és ez a -likvidálás egyedül a kommunistáknak nem tetszik. A forradalom politikai likvidálása Bécs, julius 19. A parlamentben elhelyezett katonai őrséget ma visszavonták és csak néhány rendőrt hagytak aj épületben. A Ringstrasséről i9 eltűntek a megerősített őrjáratok s csak az utcák keresztezésénél áll két-két rendőr. A forgalmi sztrájk megszüntetése után a vidéki képviselők a fővárosba özönlenek. A nagynémetek klubja holnap délután teljes ülést tart. A keresztény- szocdailista párt, amely plenáris ülését szerdán akarta megtartani, közbejött akadályok miatt az ülést péntekre halasztotta, Ugyanekkor ülnek össze a Landbund képviselői is. A szociáldemokrata klub összejöveteléről egyelőre nem érkeztek hírek. A Hervev sajtóügynökség szerint a többségi pártok úgy vélik, hogy az igazságügyi palota szét- dulásával aktuálissá vált bírói halasztások megadására egészen uj törvényeket kell hozni. A nemzetgyűlést valószínűleg csak a jövő hét elején hívják össze. A kormány hangulata bizakodó. A többségben úgy vélik, hogy a nemzetgyűlés munkaprogramját nem valósíthatja meg a nyári ülésszak alatt és még őszre is sok munka marad. A szociáldemokraták kívánságára a pari?- , t foglalkozni fog a pénteki eseményekkel és a vérfürdő okaival. Egyelőre még nem tudni, milyen keretek között folyik majd le ez a vita. ’ ' A ma déli lapok szerint egy szó sem igaz abból, hogy a hatóságok elrendelték a köztársasági védelmi szövetség és a frontharcos egyesület feloszlatását. Mint tegnapi számunkban jelentettük, a véres péntek áldozatainak temetése szerdán délután 2 órakor lesz a központi temetőben. Az utcai harcok alkalmával megölt rendőrök és rendőrtisztviselök temetését viszont csütörtök délután tartják meg. Az osztrák légi forgalmi részvénytársaság jelentése szerint a kritikus napokon légi utón háromszáz személy és 5100 kg áru hagyta el Bécset. A Reichspost szenzációs vezéreikbe Bécs, julius 19. Hogy mennyire békiilé- keny a hangulat a keresztényszocialista pártban s a kormánypártok mennyire igyekeznek leépíteni az ellenséges hangulatd, arra jellemző a Reichspost mai vezércikke, ame’; e kercszténvszocialista párt nyilváufent Nagymihály, Homonna és Mezőlaborc táján, vagy arrébb a Vág kezdő folyásánál is minden pusztulni szokott. A kommunizmusnak, kivált kezdetben, kéz- zel-lábbal való pártolását, állami támogatását is a nemzeti kisebbségek elleni végtelen bosszú érzése szülte. Ezért volt menedékhely Csehszlovákia minden emigráns, minden kommunista számár • Ezek segélyével gondolták kikezdeni a szegény, még megmaradt Magyarországot. Ezért kellett a tulajdon szentségét megiugatni, mert a föld tekintélyes rés^e a kisebbség kezén volt. íme, a tragédia fejlődik: a kommunizmus már államot fenyegető rémmé vált. A. papok, a magyar hivatalnokok, általában a magyar intelligencia elleni mérhetetlen hajszát nem a túltengő sovinizmus, nem a szertelenségek eme kiáltó érzése szülte-e? Megingattak minden tekintélyt, de ez volt a tragikum magva, amely máris érik az elfogult szabadosságban, az anarchiában, mellyel alig tudnak megbirkózni. A pokrokár szellem inindenekfölött való ápolását is a túlhajtott sovén önérzet irányította, mert ha megdőlnek Szlovenszkón és Ruszin- szkón a történeti egyházak, ha bezárják az évszázados és évezredes templomokat: könnyebb a diadala a nagy előretörésnek. De a nemezist hivták föl laguk ellen, amikor az élet harmonikus rendjére törtek. Hiszen sohasem gondolt számmal szaporodnak azóta a gyilkosságok, s az erkölcsök elfajulnak. Mit szóljunk a földbirtokrefonnról, melyet szintén egy túlfeszített sovén érzés hozott napirendre? Mert ha nem igy volna, akkor céljához képest mindenkit, nemzetiségre való tekintet nélkül, részesíteni kellett volna az áldásaiban. De csináltak kolóniákat földműveléshez nem értők számára, csakhogy pusztuljon a magyar. Még most nem értünk a véghez, de a büntető sors itt is fel fogja emelni a kezét majd: az agrikultura pusztulásában. Az iparról nem is szólok: itt a speciális cseh érzés máris részvétet keltő szánalmas véget jelent a jobbsorsra érdemes néposztályok számára, amelyeknek pusztulása végeredményben mégis csak az állam' pótolhatatlan veszteségéi fogja jelenteni. Mit mondjunk a kultúrának szégyenletes egyoldalú támogatásáról? Az érzés azt súgta, hogy az egyik vesszen, a másik az egekig emelkedjék. A milliós magyarságnak alig.hagytak pár iskolát, egyéb iskc'a pedig túlontúl sok is van. Csak a szlovákság számára valami harmincöt gimnázium létezik. Nem irigyeljük. Hadd épüsék a kultúrájukat. De ebből is csak tragédia lesz, előre látjuk. Az ezerszámra gimnáziumba terelt növendékeket — kijővén az életbe — fogja-e tudni Szlovenszkó és Ruszinszkó hivatalokkal, kenyérrel ellátni? A végén egy nagy pro'etárse- reg lesz belőle, mely nem igen gondol majd semmivel, amikor kenyeret követel. így készülnek a tragédiák kicsiben és nagyban, az egyesek és az államok éleiében. A túlzott kérdések, legyenek azok szeretet vagy gyűlölet. végzetesen megbontják a harmóniát, az élet törvényeit* (
