Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)
1927-07-19 / 162. (1496.) szám
1927 juliug 19, kedd.-Ft y«>Tr^i^jBm^a^B3xaa5a5igm^^i2^jBra SEIPEL PRELÁTUS Ausztriát mai formájában egyetlen ember tartja, ennyi tagadhatatlan. Még a franciák is kénytelenek elismerni ezt, holott köztudomású, hogy Németausztria elsősorban Páris kedvence, Paris ütközőállomása, s a csatlakozás lidércnyomása ellen Franciaországban szokták kijátszani 'Ausztria életképességének tromfját. Van egy francia mondás, amely szerint Európában csak két városban „elviselhető" az élet: Párisban és Becsben. Valóban, ez a két hely Európa két legrégibb metropolisa, s ha Páris architektúrájára a Napkirály sugarai égették a barna patinát, akkor Bécs sem szógyelheti hajdani urait, elvégre a •Habsburgok is jó csalód, kezdve Pierreleonen, Charlesquinten, Lipőton, Terézián át egész a monumentális Ferenc-Józsefig. Idővel Franciaország köztársaság lett, Ausztria is; talán Párisban nem restelik majd az elmúlt bécsi fekete pénteket a francia forradalom rémnapjaihoz hasonlítani, — a Bastille és az Igazságügyi Pál óla szerepe közölt úgyis van némi hasonlatosság, — •s az újabb analógia újabb rokonszenv-csira lesz. Egyszóval Párisban szerették az osztrákokat, már Madame de títáel beszél e szimpátiáról, s a világháború nyomorék ideje sem lehetett akadály, — amikor az osztrákot, az „autrichien“-t a német mellett az „autre chien“-nek, a másik kutyának Kövezték, — mert az ellenségeskedés elmúlt, s az osztrákok szeretnie újra divat, sőt kötelesség lett Párisban. Az osztrák az más. Az osztrák nem veszedelmes, sőt előnyben kell részesíteni,. nehogy a poroszhoz csatlakozzék s újabb hét millió emberrel és pompás geográfiai potenciával gazdagítsa az emberben a kelleténél amúgy is húsz millióval bővebb német birodalmat. Sajnos, a •szomszédok étvágya nem igen viselte lelkén a franciák elgondolását és Ausztriát úgy elkorcso- sitották, hogy élefképtelensége nap-nap után ordítva zug az egekig. Itt Beethoven-ünnep sem segít, az se, hogy Herriot leutazik és lálszólag minden rendben van a dunamenti ki3 orszá- gocskában, melynek angolkoros testén úgy fityeg Bécs, az ormótlan főváros, mint a torzsziilött törzsen az óriási vízfej... Németausztria Franciaország szülötte s az a férfiú, aki —• legalább eddig, —• garantálni tudta ennek a kuriózus államnak létét: Seipel prelátus. Valami érthetetlen energia és csökönyösség van ebben az emberben. Páratlan államférfiul képességével az első volt, aki ki tudta rántani országát az európai inflációk fertőjéből, nem ismert dacot, büszkeséget, kilincselt Prágában, Belgrádiján, Rómában, koldult népének, mint a világ hiúságait megvető .koldusbarát, Assissi Szent Ferenc, aki levetkőzött és megvetésnek adta át testét. Egyszerű vaságyon hált rideg cellájában, kiheverte azt a revolvergolyót, mely mindenki másnak halálát jelentette volna, nem átalt a szociáldemokratákkal kormánykoalícióba lépni (Európa úgy hívta: „ szocialista, a vörös prelátus") — és hitt, fanatikusan hitt, Ausztria életképességében. Miért? Mi ez a csökönyösség? Az osztrák nagynémetek és szociáldemokraták ebben bá- mulatraméltóan megegyeznek a csatlakozás eszméjében, a keresztény-szocialistáknál is sokan ezt akarják, de Seipel nem engedi. Szívósan, némán, ezer veszedelmen át kitart Németausztria fügetlensége mellett. Undorodik a porosztól és a protestánstól? De ott van Bajorország és az uralmon lévő német centrumpárt, amely katolikus! A Habsburgok titkos követe ő, és Ferenc József szelleme lebeg vasiróasztala fölött, amikor nem engedi Félix Austria elvesztését? Azt hiszi, Becsnek függetlennek kell maradnia, hogy meg legyen az a talpalatnyi hely, ahonnét az uj diadalmas Habsburg az uj V-ik Károly, megmásítja a világot. Vagy egyszerűen csak papi becsületességgel tartja szavát, melyet akkor adott az antantállamoknak, amikor Németausztria függetlenségének megőrzését fogadta meg a kapott megmentő garasok fejében? Ebbe a tar, élesszemü, összeszoriíott ajkú csodálatos koponyába senki sem tekinthetett be. Egy tény: ő Németausztria. Egy pillanatig elengedte a gyeplőt, jött Ramek, s az életképtelenség, mint az árvíz borította el Ausztriát. Az elmúlt napokban ismét fölszabadultak az életkóp- telenség fúriái. Seipel dacol velük. Azt mondják, hideg, nyugodt, sápadt, merész és nem enged. Nem mond le. Néhány ezer rendőrrel, a megbízhatatlan hadsereggel, Seitzel, az uralmon lévő elienpőiűssal, leverte az első rohamot. Energiája ezt is kibírja? Mért nem teszi meg az egyszerű lépést, mért nem adja föl a harcot, mért nem hívja a megmentéit, a testvért, az erőset, a poroszt? Papi lelke európai bonyodalmaktól fél, uj háborútól, a németség uj kudarcától — és ő nem katasztrófa politikus? Inkább fölveszi a harcot saját erejéből az összes esedékes fúriákkal? Ha kell, saját népének akarata ellen. Minderre nehéz felelni. Seipel energiája nem lankad és a prelátus máris ott küzd tettel és írással az első sorban. Most például visszafordítja a vádat és igy igyekszik leépíteni a szocialisták érveit: Az mondjátok a burgenlandi ítélet téves volt? De hisz esküdtek hozták! Az az es- kiidtbirőság, melyért ti évekig ordítva harcol- , tatok 9 amit a demokrácia teljességének hirdettetek. Mi, polgáriak, sohasem voltunk mellette, küzdöttünk ellene, s csak a ti erőszakoskodás- 1 tokra engedtünk. Ám, most látjátok az ered- 1 ményt. Minket okoltok, minket a ti intézménye- 1 tekért? Vessetek magatokra! — Ez a Seipel ál- i tál a bécsi köztudatba dobott érvelés óriási ha- ; tásu volt és a néphangulatot negyvennyolc óra ^ alatt jóformán telje n visszalenditette. Seipel ázsiója emelkedik, — ismét ő Németausztria- Ah prelátus küzd. Győzni fog? Es ha győz, erdemes . volt-e? Többet ér Németausztria, a mai béke, a ] mai konstanssá^, mint a csatlakozás, a jövő rej- J telme, azaz a rejtelmes jövő?. < Összeült a román terror parlamentje — eflsenzék faajagsss kscajjjai fogadta a kfóáty üzeneté! — Bukarest, julius 18. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Az uj román parlament, amelynek egyetlenegy elődje sem köszönhette létét gyalázatosabb terrornak, mint ez, tegnap tartotta meg első ülését. A képviselők csaknem teljes számban megjelentek, de az egész ülés meglehetős csendben folyt le. A hírmondónak bejutott ellenzék csak ükkor zavarta meg gúnyos közbeszólásaival Bra- tianu beszédét, amikor az a királyi üzenet olvasása közben ehhez a passzushoz ért: — Boldog vagyok* — úgymond a király üzenete, — hogy ezen törvényhozási ülésszak kezdetén megállapíthatom, hogy a választóközönség bizalmából megválasztott törvényhozó testület folytathatja Nagyrománia konszolidációjának munkáját. B szavaknál az ellenzék hangos kacajba tört ki, de Bratiánu tovább folytatta a királyi kézirat felolvasását: — Boldoíwyagyok, hogy Önöket a haza- szeretet és érzése tölti el, hogy biztosiihassuk szöveteit hazánk jövőjét. Fájdalommal tölt el, hogy egészségi állapotom nem teszi lehetővé, hogy önök között legyek a megnyitáskor. Bratianu ezután megnyitóiénak jelentette ki a parlamentet s ezzel az ülés véget is ért. I csehszlovák fflkintaks AU alar szítani a szíéé is magyar eu:sá között A ©nr©s©kat végBeg ki akarják ssorSSstiI b k£z.?j9iásokb<&! — ©tromtoa támadás a musü&áS kilépő magyar örvösek eLass Prága, julius 18. A félhivatalos Ceskoslo- venská Repübiika vasárnapi számában a s/.to- venszkói orvoshiánnyal foglalkozik ás többek között ezreket Írja: Sziovenszkón az, orvosok ihelzetfcé még mindig nincsen rendezve s a viszony a szlovák és magyar orvosok között egyáltalában nem javult. A szlovák orvosok most radikális lépéshez nyúlnak, hogy ezt a tarthatatlan helyzetet valahogy helyreigazitsák. Sziloveuszbón számos helyen juthatnának szlovák vagy cseh orvosok álláshoz, hogyha elegendő orvos állana rendelkezésre. A fiatal szlovák orvosok a csehszlovák orvosegyesiilette! egyetemben akciót indítanak, amellyel Szlovenszkó egészségügyi helyzetét akarják rendezni. Jelenleg ugyanis számos hely betöltetlen maradit, sok helyütt nem kedvelt magyar orvosok foglalják el a helyet, úgy hogy az akció következtéiben a helyzet sokban fog változni és módosulni. A félhivatalos bejelentése nem más, mint az ujabbh támadásnak beharangozása a magyr orvosi kar ellen. A magyar nemzetiségű orvosokat már amugyis elmozdították a legtöbb állami és városi helyről és most ez a félhivatalos bejelentés arra irányul, hogy azt a néhány magyar orvost is eltávolítsák a közhivatali állásokból, akiket eddig még állásaikban meghagytak. Már előre is a legélesebben tiltakozunk ezen akció ellen, mert lehetetlen még csak elgondolni is azt, hogy az orvosokat ne tudásuk és képességük szerint alkalmazzák, hanem nemzetiségük szerint. Kolumbusz Kristóf rejtélyes származása Sseiísáclés francia kőssyv Amerika „áMí£óIag;<DSM felfedezéséről — AIoaso Saiaekez vallomása halálos ágyán — „Kolumbusz tudatlan szélhámos4* — mondja a francia író Páris, julius 18. Talán hihetetlennek hangzik, de már évek óta nem jelent meg olyan könyv Európában, amely a tudományos és nem tudományos vitáknak, veszekedéseknek, tárgyilagos s személyeskedő debatteoknak olyan orkánját keverte volna fel, mint az a könyv, amelyet Marius André francia író irt „Kolumbusz Kristóf igazi kalandjai" cimen. (La véridique aven- ture de Cristophe Colomb. Pár Marius André. Libraire Plon.) A könyv körül Támadt hangos viták hullámai nemcsak a kontinens, irodalmi és tudományos berkeinek csendjét verték fel, hanem átcsaptak Amerikába is, ahol a legtekintélyesebb lapok is hasábokon keresztül vitatkoznak Marius André különös állításaival. Kol&mbuSz Kristóf spanyol zsidó volt Marius André mielőtt Koiombusz Kristóf felfedező útjainak bírálatába bocsátkoznék, tüzetesen foglalkozik a Kolumbusz személye körül felmerült legendákkal. Mint ismeretes, Kolumbusz Kristóf születésének helye — amin az olaszok és spanyolok olyan elkeseredetten vitatkoznak — még a mai napig sincs tisztázva, annak dacára, hogy Kolumbusz a Navarrete által „Viajes de los Espa- noles" cimen közzétett naplójában kijelenti, hogy „Génua szülötte". Ezt az állítását azonban néhány oldallal később saját maga cáfolja meg és hasonló értelemben nyilatkozik az 1571-ben megjelent „Vida dél Almirante" című könyv szerzője is, akiről sokáig azt tartották, hogy nem más. mint Kolumbusznak a Beatrix Enriquez-zel folytatott viszonyából származó Don Fernando nevű fia. Miért tartotta titokban Kolumbusz Kristóf születésének helyét és miért kockázatott meg ebben a vonatkozásban olyan állításokat, amelyeknek tarthatalansága kézenfekvő? így például Lisszabonban azt mesélte, hogy 1459-ben résztvett abban a tengeri csatában, amelyet a génuai lm jóhad Colombo admirális vezetése alatt vívott Miután kétségtelen, hogy Kolumbusz 1451-ben született, a génuai csata idején nyolc éves lehetett és Colomba admirális sem lehetett nagybátyja — mint ahogy ezt Kolij/m'feUáz Míesztglíe == miután .Colombo görög származású zsoldos vezér volt, akit a génuai köztársaság szolgálatába fogadott. Marius André mindezekre a súlyos ellentmondásokra egyetlen magyarázatot talál, amely a következőképpen hangzik: Kolumbusz aragóniái Születésű zsidó volt, aki félve a spanyolok és portugálok zsidóellenes érzületétől, olasznak adta ki magát, hogy magáról minden gyanút eltereljen. Amerika fefedezé&e „gigászi misztifikáció*' Mindezek után Marius André elismeri, hogy Kolumbusz liguriai utjai alkalmasan eltanult egyet s mást a hajózás mesterségéből, távolról sem volt azonban olyan kitűnő hajós, mint amilyennek kiadta magát és Cabralnak, Cabotnak, vagy a Pinsonoknak nyomába sem léphetett. Kitűnő fellépésé'vei és nagyszerű rábeszélőtehetségével sikerült megtévesztenie a spanyol udvart és igy történt, hogy a spanyolok flottát bocsátottak annak a Kolumbusz- nak rendelkezésére, aki Marius André szerint kora legelemibb földrajzi ismereteivel sem volt tisztában. Mégis hogy jutott el Kolumbusz az Antillákra? Marius André erre elmondja, hogy Kolumbusz Kristóf előtt Alonso Sanchez, korának legkitűnőbb hajósa egyetlen gályával átkelt az óceánon és elérte az Antillákat. Alonso Sanchez visszatérőben súlyosan megbetegedett és Porto Sántába vitette magát, ahová azonban már haldokolva érkezett meg. Ebben az időben véletlenül Porto Santoban tartózkodott Kolumbusz Kristóf is, kinek sógora Pedro Correa Porto Sanío kormányzója volt. KohimlniSz megkörnyékezte a haldokló Alonso Sanchezt, aki részletesen beszámolt neki arról az útról, amelyet az Antillákig megtett. Alonso Sanchéz még eme beszélgetés folyamán meghalt 'és úgy állítja be a dolgot, mintha ő fedezte volna fel az Antillákat. Sanchez temetése után. azonnal jelentkezett a királynál és előadta tervét. Ez a terv a sors különös játékaképen remekül sikerült és Kolumbusz Kristóf könnyű lelkiismerettel seper-' te be azt a sok erkölcsi és anyagi elismerést,! amely mind a szerencsétlen Alonso Sancliezt illette volna, aki először tette lábát Amerika földjére. Hogy Marius Andrénak van-o igaza, vagy, Kolumbusz Kristóf többi életrajzírójának —■ Humboldtnak, Helpsnek, O'^ga y Friasnak, Roselly de Lorgnesnek. Durouak, vagy Tar- duccinak —, ez még vitás. Bármennyire is romantikus azonban Marius André könyvének vonalvezetése, a kiadónak vitán felül igaza volt. Mert Marius André könyvéből egyik kiadás fogy el a másik után... D. Ö. Tartósan javul a hercegprímás á&íi&^ota Esztergom, julius 18. (Tudósítónk távirati jelentése.) A hercegprímás áL.wo, t állandó javulást mutat és igy egészségikul Állapotáról az orvosok már bulletint sem r ínak ki. Az egyházfejedelern gesógröl panaszkodik és fáradtnak érzi magát, de a ma délelőttöt már ágyon kívül töltötte. —---------- ■ niimi ■.iiMMBgaHaapff " ■■■■riifr'troy ■ ■■■ ■ Po incaré Locarnó mellett Brüsszel, julius 18. A belga fővárosban ma leplezték le a belga területen éleseit ismeretlen francia katona sírkövét. Ezen az ünnepségen Poincaré francia miniszterelnök is résztvett, aki beszédében elsősorban a francia.—belga testvériséget hangoztatta. Ezenkívül azonban kitért az általános politikai h ly- zetre is és Németországról feltűnően békiilé- keny hangon nyilatkozott. A königs .ergi erődök tekintetében Németország megtette köío- lességét, úgyhogy Locarno szellemének megvalósítása előtt nincs több gát. Hetven őslakos erctccsr Prága ruszinszkói politikájának legujaki) áldozata Ungvár, julius 18. (Ruszinszkói szerkesztősé..; im kiöl.) A prágai kormány akaratának föltétien végrehajtóiként Ruszinszkóban tudvalevőleg az úgynevezett „referátusok" szerepelnek. E Szürke elnevezés alatt természetesen a kormányzótól sem függő teljhatalmú szervek működnek, melyelmek vezetői minden felelősség né:'ml valóságos abszolutizmussal hajtják végre akaratukat. Ilyen teljhatalmú szerv a föimivelés- ügyi minisztérium referátusa is, melynek vezetője Brandeys, aki a legutóbbi hírhedt szövetkezeti választásokkal kapcsolatban mutatta meg igazi képét. Ennek az urnák méltó társa volt egy Hant József nevű erdőmérnök, akit félév ©lőtt neveztek ki a földmivelésügyi re- ferátus erdészeti osztályának élére. Kart József, akinek alig.van négy-öt évi államiszolgálata, itteni működésének nagyrésze ugyan a vadászatból tellett ki, arra azonban volt ideje, hogy missziójához híven, újabb közel száz őslakos alkalmazottat tegyen ki az éhhaláinak. A felügyelete alá tar-* tozó hetven megyei erdőőrt ugyanis Ruszinszkó-nagymegye egyik zugából a másikba minden szükség nélkül álhelyez- gette. Ezeknél a fölösleges áaihelyezéseknél bizonyára az a mellékgcndolat vezette, hogy az erdő- őrök nagyrésze inkább le fog mondani állásáról, minthogy megélhetése alapjait biztosító kis gazdaságát elhagyja. A megyei (községi) erdőőrök ugyanis leginkább falusi gazdálkodó emberek, ak'k csak úgy élhettek meg, ha állásuk mellett gazdálkodhattak is. Az áthelyezés tehát valamennyit az anyagi romlásba kergette. Eddig nem sikerült megállapítanunk, hogy az embertelen intézkedés miatt menynyien hagyták el állásukat minden nyugdíj nélkül, de rá kell mutatnunk arra, hogy az osztályfőnök még az igy áthelyezett nem vizsgázott erdőőrök fizetését is havi 200 koronára szállította le. Sőt Hart még tovább ment! Működésének koronájául — mivel a megyei erdészeti alapnak sorsa ma a levegőben lóg — úgy segi-: tett a nagyzsupa pénzügyi helyzetén, hogy lég utóbb az összes erdő őrök fizetését beszüntette s ezzel hetven családot tett ki a legna- nagyobb nélkülözésnek. Ezután — mint aki dolgát jól végezte — a napokban átadta hivatalát, hogy „érdemei" elismeréseként Prágában üljön be valami magasabb pozícióba. A prágai kormány gyilkos gazdasági politikájának ez az eset is egyik felháborító és a nemzetközi fórumok elé kívánkozó példája. Értesülésünk Szerint mozgalom indult meg aziránt, hogy Ruszinszkö legújabb botránya ügyében a ruszinszkói nemzetgyűlési képviselők és szenátorok a legerélyesebben lépje-: nek föl Prágában* N 5
