Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-19 / 162. (1496.) szám

'í^aSffl-/V^A<S?ÍSR-HTím?® A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA. Napkelet gyöngye. HVEZDA: Svejk, a jó katona. I. és II. rész. JULIS: Mamácska kisasszony, vígjáték. KARITÓL: A halál díszszemléje. KORUN A: Az áruló telefon, detektiv-film. LUCERNA: ANiebelungok, repriz. SVETOZOR: Kékszakáll hét felesége és Menekü­lés az életbe. A TIANG DERESS 'Egy különös népszokást az öröknyár birodalmában Jáva szigete, junius végén.. A ragyogó India, az eizerszinii knleidmzkop még ma is csodákat rejt, mese szépsége kei Dakar el a fehér ember szeme elöl. Egyiptomban a piramisok kincses kamráiban ezek a kincsek nem olyan biztosak, mint a jávai kincsek az egyszerű, félmeztelen, barnabőrü jávai bewSzül öllek kezé­ben. Mert a jávai ember tulajdona és szépsége szintén kincseket ér: tradíciót, az ősök egykori hatalmas dicsőségéi jelenti. A fehér tudósok hiába akarják kikutatni a titokzatos kelet titkát, hiába keresik a kelet leikét, ez a létek nem nyilvánul meg nekik és talán csak akkor fogja önmagát föltárni, ha — talán csak évezredek múltán — az egész titokzatos kelet kihal és az egyszerit ku­lik, akik jelenleg a kelet titkát méltóságteljes arccal őrzik, porrá és hamuvá lesznek. A porrá és hamuvá vált városok meredező falai alig ol­vasható írásából fogja megtudni az utókor a ke­let ama titkait, amelyek ma is a legcsodálatosabb Utkok, ma is léteznek, azonban annyivá, elrejtve, hogy fehér ember nem férkőzhetik hozzájuk ... A kelet misztikus ceremóniáit a fehér ember tévhitnek minősíti és csak annyiban vesz tudo­mást róluk, amennyiben belőlük romantikus film- kéziratokat gyárthat. Többet nem tud velük kez­deni, mert a lényeg, a lélek elzárkózik előle, úgyhogy nem lát mást, mint csak a folyton haj­longó mágust, az önmagát sanyargató fakirt és az áldozati állatokat. De még ezeket is c$ak •ritkán látja. A benszillötíek viszonya a földhöz és a fá­hoz, az állatokhoz és a természet rriégnyiDvánulá- saihoz nekünk fehéreknek teljésen ismeretlen. A henszülötlek mindenhez, ami őket körülveszi, rendkívül közeli, úgyszólván személlyé]s viszony­ban állnak, ugyhőgy ember és természet valósá­gos egységet alkotnak. Ők az őket körülvevő élet­formákkal együtt élnek, velük gondolkodnak, azo­kat Szolgálják, hogy ezek is szolgálják őket. Er­ről azonban soha sem beszélnek, ezt a viszonyt •sohasem mutatják, ez a viszony az ő titkuk, amelyet a szív legmélyebb rejtőkébe záriak el. A fehér embernek csak rendkívül ritkán nyitják meg lelkűket, de ezt is csak rövid pilkautWokrfr, hogy a következő pillanatban mimóza módjára megint bezáruljon ez a csodálatos lélek. Egy an­gol ulctzó meséli a következő történetet: A jávai őserdőben álltam egyszer lesben. Egy liánokkal sűrűn telenőtt fa mögött álltam és onnan lestem a tisztást. A várt vad helyett azonban égy ember jelent meg, egy barna járni benszülött. Kezében hosszú hajlékony nádat tartott. A jávai lés-tét csak a csípőn megkötött fehér kendő födte. A tiSztás szét,én megállt egy fa előtt néhány lépés­nyire tőlem. A fa egy bórp&kna volt. A törzsét a pálmák jellegzetes kérge fedte. Levelei alól nagy gyümölcsök csüngtek le és húzták a föld felé az ágakat. A jávai benszülött felnézett a fa koronájába, félénken megérintette a törzset és né­hány pvllgnalnyi várakozás után hangosan így szólj: Akarsz-e a feleségem lenni? Azután le­hajtotta fejét, megint várt égy pillanatig, majd különös orrhangon igy szólt: igen, én a felesé­ged akarok lenni. Hirtelen magaspa emelte a fe­jét, megint felnézett a fa koronájára és boldog hangon igy szólt: Jő, ha feleségem akarsz l\enni, 'akkor házasságunk jelével éke sittek fel tégéd. E szavak után a fa törzsére ősatíarla, a vékony ná­dat és közbe érthetetlen arab szavakat mpPmolt. Valószínűleg a korán egy része volt arab nyel­ven, mert különben a benszűlöttek itt nem tud­nak arabul. Miután a nádat a fára ePősHetle, én kiléptem a fa mögül. Félénken és egyben zavar­tan nézett. Jávái nyelvén köszöntöttem s megkér­deztem, hogy mi jártaiban van. „Hazulról jövök uram, — felelte ő félénken, — Tiang dér ess va­gyok, mondotta lciiéröleg.“ Te Tiang dér áss vagy, a borpálma nemesilője? — kérdésiem tőle. De hiszen a pálmák még most nem tartalmaznak bort és gyümölcsük még éretten, tehát mit kerte­séi te itt? A jávai benszülött lehajtotta fejéi és a feleleten gondolkozott, majd s/zemrebbenés nél­kül igy válaszolt: Csak megnéztem, hogy é(rett-e már a gyümölcs. Erre megkérdeztem tőle, hogy minek - csavarta a nádat a fa köré. „JelnekMi­csoda jelnek? „Hogy ez a fa az én fám“ — fe-> lelte. Mélyen a szeme közé néztem s aüt mond­tam neki: „A te feleséged, ugy-e?“ Nevetett, de nem felett. Én is más dolgokról kézdüem bászélni, mert tudtam, ajtóstul nem ronthatok be a házba. Ha valamire rá akarok jönni, csak messzi kerti- lövet tehetem meg. Először vaddisznókról beszél­gettem, majd, családjáról és gyerméjceiröl. Ké­sőbb megajándékoztam egy cigarettával. Ö viszont a láz ellen ártott gyógyszert Sok mindenről be­szélgettünk és mikor már el akartunk válni egy­mástól, megkérdeztem tőle, hogy mi az ára a pálmabornak és megint megkínáltam egy cigaret­tával. Igy beszélgettem vele még órákig és ösak a végén ludlam, meg a kővetkezőkéi: Ha a Tiang dór ess észreveszi, hogy a borpálma gyümölcse érni kezd, elzarándokol a fához, élj egyzi magái vele és az eljegyzés zálogául a rol/mj/nMai csa­varja a törzs köré. E perctől foflvd a fa az ő fe­leség?. Ha a gyümölcs éqejt ég a fa dwzzgd a A külföldi katonai attasék állandóan intrikálnak a cárné ellen A cárt is leghübb tábornokai ellen hangolják „A Romanovok fénykora és bukása" iqta: A. A. A* 7 \ 18. Meggyőződésem, hogy mindazok a magasál- lásu külföldiek, akik a főhadiszálláson nyüzsög­tek, egy követ, fújtak Sir Buchanannel. Volt ott egész egy légióra való: az angol Williams tábor­nok vezérkarával, a francia Janin tábornok, a belga Ritchel tábornok, továb' i olasz, szerb és japán tábornokok és tisztek. Mikor egyszer reg­geli után ezek a külföldiek tábornokainkkal és tisztjeinkkel a kertben sétálgattak, mig őfelségéik a meghívott vendégekkel társalogtak, hallottam, amint néhány mögöttem álló külföldi tiszt a legtiszteletlenebb ki­fejezésekkel emlegette a császárnét, s nyomban utána rá azt a megjegyzést: — Megint idejött, hogy férjének átadja Raszputin legújabb parancsait! — Megérkezése — mondta - egy másik — rendszerváltozást jelent a kormányban. Ezeknek az aljasságoknak a hallatára való­sággal rosszul lettem. A császárné azonban, ami­kor a hallottakat közöltem vele, nem akart hinni nekem, sőt egyenesen megneheztelt rám. őfelségéiknek a főhadiszálláson való tartóz­kodása alatt a császár meghívta reggelire a nagyhercegeket és a vezérkar tisztjeit Kibujssak a cár meghívása alól Amazok azonban „betegség miatt" lemond­tak, ugyanígy tett Alexejev tábornok is. A csá­száron nem látszott, hogy észrevette távollétüket, de a császárnét nagyon bántotta a dolog és nem tudta hogyan viselkedjék. Minden okosságra és bizalmatlankodásra való hajlama mellett leg­nagyobb csodálkozásomra soliia sem akarta belátni, hogy a fő­hadiszálláson mindenképp kivánatlun vendég volt. Tisztára férje iránt való. szeret étből utazott oda és már útközben számlálta . a perceket a viszontlátásig. Én azonban pontosan éheztem és láttam a. császár . környezetének elkeseredését azok iránt, akiket - bálványoztam-, és riadtan eszméltem arra, hogy ez az elkeseredés egyre nyugtalanítóbb arányokat ölt. Mindez, hozzájárult ahhoz, hogy valóban rettenetes pillanatokat áll­tam ki. Jómagámnak állandó sértegetésekben volt részem, amelyek éppúgy nyilatkoztak meg pillantásokban, mint „szeretetreméltó" kézszori- tásokban és tudtam, hogy mindezek a gonoszsá­gok a császárnénak szóltak. A cár első dolgozótársa árulókkal leveles Kevéssel a főhadiszálláson tett látogatásuk után megtudták őfelségéik, hogy Alexejev tábornok — a kiváló liszt, a császár első dolgozótársa levelezésben van Gutzkovval, az árulóval. Mikor a császár kérdőre vonta, tagadott. Azért, hogy az olvasónak fogalma legyen arról, milyen mérgező hatásuk volt a császárné ellen hintett rágalmaknak a legfőbb parancsnokságo­kon is, elmondom a következő esetet: Alexejev tábornok magához hivatta Ivanov tábornokot, a délnyugati front főparancsnokát és közölte vele, hogy sajnos: a császárné, Raszputin és Vyrubova asszony parancsára fölmentették a fő- í parancsnokság alól. Ivanov tábornok nem hitt neki, hanem azt felelte: őfelsége a császárné személye nekem szent, a többieket pedig nem ismerem! Üldözik a cárhoz hűi tábornokokat Alexejev tábornok bosszankodott. hogy Ivanov tábornok nem hitt neki, és bepanaszolta a császárnál, aki azontúl nem törődött Ivanov tábornokkal. Mikor a tábornok ezt közölte ve­lem, könnyek gördültek végig szürke szakállán. Azt hiszem, a császár haragudott Alexejev tábor­nokra, de azokban a komoly időkben nyilván­valóan nem tudta, kit állítson a helyére, mert egyik ' legtehetségesebb 'tisztjének; tartotta. A császár később megváltoztatta., viselkedését Iva- nov tábornok iránt és megint jóakarattal fordult feléje. A trónörökös megférfiasodott Nagy örömünk tellett mindnyájunknak Alexej Nikolajevies trónörökösben. Pompás szín­ben volt, minden gyeímekesség lehámlott róla és mikor teljes ifjúi szépségében, egészségtől sugározva atyja mellett ült a reggelinél, felnőtt férfinak lehetett volna tartani. Régebbi zavartsága teljesen eltűnt, egészen elfogulatlanul tréfált és nevetett. Különösen szerette az öreg belga tábor­nokot, Ritchelt. Reggeli után a kormoznák mindennap el­hozták a vonatból ruháinkat és valamelyik sza­bad zugban átöltöztünk a sétához. A császárt minden sétáján nagy kiséret követte. Mikor az erdőbe érkeztünk, a császárné letelepedett a trónörökösed a fűbe és ■ barátságos szavakat váltott az arra haladó parasztokkal és gyer­mekeikkel. Az ottani köznép nagyon elhagyatottnak, leromlottnak látszott, szegényes volt a ruházata, és valami rabszolgavonás volt rajta. Mikor az emberek megtudták, ki beszél velük, térdrerogy- tak, kezét és ruháját csókolgatták a császárnénak. Mindenesetre az volt a benyomásunk, hogy a nép minden háborús szenvedés közepette is hu maradt császárjához. A séta után megteáztunk a kormányzóság épületében, s a császárné visszatért vonatába. Az ebédet a császár és a trónörökös a császárné vonatában költötték el, — az udvar­hölgy és csekélységem rendszerint együtt étkezett a császári családdal. Hazugságok, cselszövések é, gonoszságok közepette is találtam Mohilevben egy nyugodal­mas zugot, ahová elvihettem az én gond- és fáj­dalomterhelte szivemet: a szerzetesek kolostorát. Magános, egyszerű épület volt magas falak mö­gött. Két-három szerzetes lakta, akik minden­nap misét-mondtak, s akik nagy szegénységben, nélkülözésben töltötték életüket. A kolostorban volt a mohilevi Istenanya csodatevő képe, amely a kis kápolna homályát derengő fénnyel töltötte be. Mindennap szakítottam egy kis időt, hogy az Istenanya képe előtt imádkozhassam. A császár­né, meghallván a kolostor hírét, kétszer meg­látogatta. Később, mikor mi már eltávoztunk, a császár is járt ott. Nehéz lelki vívódásaim köze­pette, mikor a rettenetes katasztrófa elhárít­hatatlannak látszott, fölajánlottam az Istenanyá­nak brilliáns fülönfüggőimet. Az események sajátságos láncolata következtében a mohilevi Szüzanya kis képe vcdt az egyetlen tárgy, amelyet később magam­mal vihettem a Péter-Pál-erődbe. Százszor meg százszor keblemhez szorítottam azokon a szörnyű napokon és félelmetes éjszaká­kon ... És mikor elbocsátottak a fogságból, a mohilevi kolostor szesntképe köszöntött, amelyet a barátok küldtek nekem, hírét hallva szabadu­lásomnak. nedvtől, megint meglátogatja s g következőt mondja neki: „Gyermeked eltikkadt a szomjú­ságtól. Adj neld inni“. Majd a fa nevében a kö­vetkezőt mondja: „Emlőim tele vannak tejjel, gyermekem csak igyál annyit, amennyit .akfcrsz“. E párbeszéd után a benszülött egy kis csészét mt a fához, a fa kérgébe a késsel egy kissé be­levág és ha látja, hogy a nevd bőven folyik, a kis csészét egy naggyal cseréli fel. A fa abban a hitben, hogy gyermekét táplálja, addig fogyasztja nedvét, amig a gyermek felnő. Mivel eszerint a borpálmát fulajdofroképpen asszonynak tekintik, az a hit terjedt el, hogy az a fa, amelyet nő ül­tet és gondoz, több nedvet ad, mint egy férfi ál­tal ültetett fa. Ha azonban a fa már nagy, akJaor jobb, ha az asszonyok nem tartózkodnak a köze­lében, hanem teljesen a férfiaknak engedik át. Az ilyen férfi a Tiang dér ess, alá a fához lelké­ben az év századok őrizte régi imrtációml közele­dik, méri szereti, tiszteli és mert fél a fától. — Samárjay OLajws lesz Kielety Dénes utódia a MÁV ólén? Budapelsti szerkesztős égünk jelenti te­lefonon: Az Est megbízhat ónak jelzett forrásból nyom azt a bírj; kMi. .topgyj Dénes lemondásával megüresedett MÁV elnök- igazgatói tisztre Samarjay Lajost fogják kinevezni. A lap szerint a legutóbbi minisztertanács foglalko­zott a fcérdésselés Samarjay kinevezése már e bét közepén meg is fog jelenni a hivatalos közlönyben. Samarjay a KSOD-nál kezdte meg pályafutását, majd a MÁV gépparkjának rekonstruálásában, volt vezető szerepe s jelenleg elnöke a német vasúti egyletek műszaki szakbizottságának, amelyben az összes közép európai vasutak képviselve vannak. — A ruszinszkói cseh orvosok szerepe m ung­vári kiállításon. Ruszinszkói szerkesztőségünk je­lenti: A ruszinszkói cseh orvosok szövetsége az iparkiállitás alkalmából összeszedte az ungvári és munkácsi közkórházban évtizedeken át gyűj­tött magzat-preparátumokat és a zsupánátus he­lyiségében kiállította. Eltekintve attól, hogy az ilyen preparátumok csakis tudományos, illetve orvosi köröket • érdekelnek, s egyáltalán nem a laikus nagyközönség szemei elé valók, a ruszin­szkói magyar • orvosokat azzal a kiállítással sé­relem érte, mivel a cseh orvosszövetség mint az ide bevándorolt cseh orvosok tudományos mun­kájának eredményét állította ki ezeket a régi 1927 julius 19, ke dór. — Kassai cserkészeik táborozása Somodibaa. Szepsiből jelentik: A kassai 5. számú magyar cserkészcsapatnak m'ntegy 30 tagja Vilkovszk Armand parancsnok vezetése alatt Somodiba ér­kezett kéthetes nyári táborozásra. A derék cser­készfiuk a község és Somodi-fürdő közötti terü­leten ütötték fel sátraikat s vig nótázásuktól hangossá válik a gyönyörű Miglinc völgy. A tá­borhelyet a somodi-i püspöki uradalom bérlője, özv. Liezerovitsné úrnő bocsátotta a legnagyobb készséggel a cserkészek rendelkezésére, a Renfer, Schwartz és Blumberger fatermelő cégek pedig kocsiszámra szállíttatták sátrak felállításához és a tüzelőül szükséges fát. Vasárnap Szepsi közönsé­ge tett látogatást a táborban. A táborozásnak már is meg van a maga jótékony hatása, amennyi­ben a szepsi-i ifjúság körében is rövidesen meg fog alakulni a cserkészcsapat, melynek veze­tőjéül már is felkérték Csáji Pál ref. lelkészt. f m7 hbrsch swű Ej m t © r © | SpIIská W@$“igSé — Elfogták & szép szőke bár ónét, a budapesti szalmaözvegyek rémét. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Az utóbbi hetekben számos följelentés érkezett a rendőrségre egy magát Mül- ler báróménak kiadó elegáns szőke hölgy ellen, aki feltűnő viselkedésével felkeltette a budapesti szal­maözvegyek figyelmét, megismerkedett velük, majd a nyári kaland hőseit nemcsak megzsarolta, hanem több Ízben ki is fosztotta. Előbb egy bank- igazgató tett ellene följelentést, akinek lakásán az állítólagos báróné egy őrizetlen pillanatban szá­mos értéktárgyat lopott el. Tegnap délután egy detektív felismerte a bárónét a dunaparti korzón és bekísérte a főkapitányságra. A bekísért szőke elegáns hölgy hosszas faggatás után megvallotta, hogy Müller Bélámé, sohasem volt bárómé, 31 éves okleveles zongoratanárnő és már régóta folytatta, üzelmeit. Őrizetbe vették. xx Speciális szanatóriumok böszvényesek és rheumatikusok számára eddig nem igen léteztek. Mint ilyen Scíhmidt L. dr. és Weísz Ede dr. Spe­ciális Szanatórium, Pöstyén-üürdőben, teljes kom­forttal és az összes gyógy tényezőkkel a házban, a legjobban bevált. Rendkívül mérsékelt árak. — íre om-j, iSűesem! Szeplöid és arcodat csú­fító foltocskák azonnal eltűnnek, ha dr. Poliák- féle Mary Gr emel használsz! — Hol vegyem? Kinél kaphatom? — Bármely gyógyszertárban, drogériában, vagy parfümériában, csak vigyázz, hogy valódi le­gyen! Megrendelheted dr. Pollák gyógyszertárá­ból, Pie§fany-ból. Rádióműsor. Kedd PRÁGA: 10.50, 12.10, 17.00, 21.00 Zongorar hangverseny. — 11.35 és 18.45 Mezőgazdasági hí­rek. — 13.15 Ipari és kereskedelmi hírek. — 13.30, 16.45 Tőzsdei hírek. — 18.15 Német elő­adás: Lőw rabbi prágai Gólemje. — 20.10 Vig est. — POZSONY: 18.20 Kamarazene. — 20.10 Prágai műsor. — KASSA: 19.20 Ének- és zene­hangverseny. — BRÜNN: 12.15, 19.00 és 20.00 Hangverseny. — 17.45 Német hírek. — BUDA­PEST: 11.00 Grafonola-koncert. — 17.05 Cigány­zene. — 19.00 Hangverseny. — 20.00 Filharmo­nikus hangverseny. — 19.30 Esperanto-kurzus kezdők számára. — 20.00 A bécsi szimfónikusok hangversenye. — LONDON: 13.00 Zene. — 15.20 A liverpooli hajógyár megnyitása a király által. — 18.00 Tánczene. — 19.00 Beethoven-szonáták. — BERLIN: 17.30 Hangverseny. — 21.00 Fú­vós-zenekar. — LEIPZIG: 20.15 Das Schwarz- waldmiidel, háromfelvonásos operett. — 22.15 Tánczene. — MILÁNÓ: 20.45 Luxemburg gróf­ja, Lehár-operett. így fiatalít és szépít a Gorall-puder CoraSI-szappan FSIoraknf a C. S. R. réso&tt: Voros Rák gyógytár, Bratislava. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents