Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-17 / 161. (1495.) szám

2 van és hátulról igyekezett meggátolni a rendőrség munkáját, vagy — mint egyes jelentéseik állítják — hogy fegyveresen meg is támadta a rendőröket. A katonaság eddig be sem avatkozott a harcokba s a küzdelmet egyedül a lő­fegyverekkel és acélsisakokkal felszerelt rendőrség vette fel. Seitz polgármester volt, az. aki a katona­ság közbelépéséit letiltotta. A hivatalos je­lentés szerint az áldozatok száma nem akko­ra, miint egyes felelőtlen magánjelentések állítják, mindenesetre azonban sok halott van. Az igazságügyi palota leégését ez a Po­zsonyon át érkezett hivatalos jelentés sem tagadja. A cél: tanácsköztársaság A Becsben akkreditált külföldi követek tegnap délután hat órakor felkeresték Seipel kancellárit és tanácskoztak vele a helyzetről. Seipel igyekezett megnyugtatni a diploma­tákat,. Az esti órákban Becs utcáin röpiratokat osztogattak, melyekben követelték aSei- pel-kormány lemondását és a szocialista köztársaság kikiáltását. Az idegenek pánikszerűen menekülnek a városból, a legtöbben automobilokon, mert nem bíznak többé az osztrák vasutak pontos­ságában. Éjjel Pozsonyba — a legközelebbi határ­városba — valóságos autókolónia érke­zett. A menekültek borzalmas részleteket- be­szélitek az utcai harcokról. A vasúti közleke­dés egyelőre rendes, Prágából minden me­netrendszerű vonat elindult éis meg is érke­zett. Éjjel a Becsből Sopronba közlekedő személyvonat, pontosan megérkezett ugyan, de üresen. mert a határon a szocialista munkásőrsé­gek leszállították az utasokat. Egy osztrák csendőrt, aki ellenkezett, véresre vertek. Pozsonyt pillanatnyilag egész külföldi ujságiTÓtábor tartja megszállva: a külföldi lapok bécsi tudósit,ójai szanaszét szá­guldanak automobiljaikon Becs és Pozsony között, mert csak az utóbbi helyről adhatják le lapjaiknak telefon- és távirati tudósítá­saikat. Becs a forradalom órái alatt ftíjUEUfilÍAfvo/, ^ RS KAfro ^wöei^m^ihorgy^ •ROZNAVAc Mandarin . Cacao - Dió-Créme - Cherry Trip!e-Sec — Curacao — Karlsbadi keserű „Késmárki kiállításon arany éremmel kitüntetve” ,,A Nemzetközi Dunakiillitáson arany éremmel kitüntef Becsben a helyzet meglehetősen furcsa. Mig a parlament körül, az igazságügyi palota és a városháza körül féktelenül tombol a harc. addig a távolabb eső kerületekben való­ságos ünnepi hangulat és csend honol. Szombat dacára az összes üzleteket be­zárták, a villamos nem közlekedik a posta- hivatal néni működik, az autókat, pedig vagy a munkásság, vaev a rendőrség miár régen el- rekviráita. Csak néha látni fegyveres őrsé­geket. amint óvatosan haladnak a belváros felé. Egyedül a munkáslakta külvárosokban élénk az élei: kommunista agitátorok lá­zasan toborozzák a harcosokat és véres- szájú propagandájukkal sikerült is meg­téveszteniük az alapjában véve jámbor szociáldemokrata lakosságot, amely nagy tömegben indul az igazságügyi palota előtt elsáncolt társaik segítségére. A munkások fegyverei közt, egyre több revolver tűnik elő. sőt vannak egveisek, akik kezében puska van. Ugylátszik, az Arzenál híres szociáldemokrata átkutatása, mely an­nakidején oly nagy porit vert fel, mégis járt némi eredménnyel s a munkásság. — mely már akkor számított fegyveres „beavatko­zásra “ — kellő munícióval és fegyverrel rendelkezik. Inog a Selpel kormány Az esti órákban Seipel kancellárnál fon­tos tanácskozás volt, melyen Schober rendőr­főnökön. a minisztereken, a főbb hivatalno­kokon és Holeisl postai önök ön kívül a szo­ciáldemokrata vezérek,^ élükön Seitz főpol­gármesterrel szintén resztvettek. A tanácskozáson állítólag erélyes rend­szabályok életbeléptetéséi határozták el s a kommunista veszedelem láttára a szo­ciáldemokraták sem tiltakoztak a kato­naság közbevetése ellen. Az éjjeli jelen­tések a helyzet enyhüléséről szólnak. A munkásokat sikerült az igazságügyi pa­lota elöl elkergetni, ámbár az épületet már nem lehetett megmenteni. A palota, a sok fontos okirat, az egész berendezés a tűz martaléka lett. A kiszoritoti mun­kásság kihirdette az általános sztrájkot, mely ma reggel mindenütt megkezdő­dött. Sehol sem dolgoznak s félő. hogy este a villamosáram szolgáltatás is fenn­akad. mig a vízmüvek, az élelmiszerszál- litók. a posta és a távirda szolgálata már reggel megszűnt. A Seipel-kormány helyzete megrendült. Még abban az eset­ben is, ha a lázadást leverik, a krízis el­kerülhetetlenné vált. az általános sztrájk pedig annyira megbénítja a kormány helyzetét, hogy más aligha marad hátra, csak a lemondás. „A Bastille második lerombolása** A legutolsó jelentés a munkásság hallat­lan brutalitásáról számol be. Éjjel állítólag a Fogadalmi templom előtt három rendőrt megtli nőseitek és a lámpa vasra akasztottak. Több rendőrőrszobát demoláltak és felgyúj­tottak. Azoknak a lapoknak szerkesztőségeit — a Reichspostot és a Wiener Allgemeine Zeitungot — melyek helyeselték a bur­genlandi gyilkosok pőrében hozott ítéle­tet, szétrombolták. Az Arbeáterzeitun- got kivéve, ma reggel egyetlen lap sem jelent nieg. A tűzoltóság az éjszaka folyamán kény­telen volt többször kivonulni, mert a lázadók mindenfelé gyújtogattak. Munfcáskiéltványok az igazságügyi palota megrohamozását és fel- égetésiét a Bastille lerombolásához hasonló politikai ténynek jelentik ki. melynek következményei is ugyanolyan jelentőségűek lesznek, mint a francia forradalmat bevezető forradalmi csele­kedetnek. A szociáldemokrata pártvezetőség egész éjszaka tanácskozott, de a lázadókat, nem tud­ta megfékezni. Az áldozatok számát magán­források százra becsülik. A lázadás megdöbbentő hatása Berlinben Berlin, július 16. A Bécsből érkezett ka­tasztrofális jelentések itteni politikai kö­rökben óriási izgalmat, egyes helyeken teljes megdöbbenést keltettek. A bécsi munkásforradalomtól mindenki veszedel­mes európai következményeket vár. Este nyolc óra 15 perc óla az osztrák fővárossal megszakadt az összeköttetés, A berlini osz­trák követség bejelentette, hogy Ausztriá­ban kitört az általános sztrájk. A politikai pártok kivétel nélkül izgatottan figyelik a testvérországban történő eseményeket. A munkásforradalom legjobban a szociálde­mokrata pártot lepte meg/Jellemző a Vor- warfcs mai cikke, amely igv hangzik: A bé­csi munkásság felháborodása érthető volt, de a népszenvedély robbanásszerű kitöré­sét mégsem helyeselhetjük. A lap szerint Ausztriában, ahol a hadsereg háromne­gyedrésze szociáldemokrata alapon van megszervezve, nem fenyegethet a fasciz- mus. A tegnapi bécsi nap mindenesetre al­kalmas figyelmeztetés az osztályigazság­szolgáltatás számára. A német polgári saj­tó szerint a tegnapi eseményekért elsősor­ban az ausztriai köztársasági szövetség fe­lelős. A Rote Fahne az egyetlen lap. amely rendkívül meg van elégedve a bécsi gyil­kosságokkal és nem tagadja meg a német kommunisták rokonszenvét az osztrák pro- letáriátustól. Egyúttal a küzdelem folyta­tására tüzeli Ausztria munkásságát. A kommunista tisztviselők tegnap esti berlini gyűlése üdvözlő táviratot intézett a bécsi sztrájkolókhoz. A francia követ mindent sejtett Páris. július 16. A francia fővárosba teg­nap a késő esti órákban érkeztek Bécsből az első autentikus, hírek, melyek mindenütt nagy nyugtalanságot, keltettek. Beavatott körök szerint de Chabrun bé­csi francia köve* már régóta sejtette az eseményeket s jelentéstétel végett né­hány nap előtt személyesen Párisba ér­kezett. \ A franciák elsősorban attól félnek, hogy a bécsi események hathatósan elő fogják moz­dítani a csatlakozás eszméjét. Paris ismét felfedezte Ausztriát és tegnap óta élénken érdeklődik sorsáról. A csatlakozás rendkívül aktuális' veszedelemmé vált és a Quai d‘Orsay azonnal megtesz mindent a veszély elhárítá­sára. A Seipel-kormányt, amelyet Franciaor­szágban eddig feltűnően dédelgettek, most Riener Testvérek orgonagyára Jagerndorf s*n«tia Világhírű tem­plomi orgonák, prospektsipok, /illamos fujtató- szerkezet. XltOnö ajánló le­velek elsőrangú szaktekintélyek­től. 54 áves tapasz­talat. 1927-lg 2270 új orgonát sze leltünk. Bruckner, Rleger-féle orgonáján Játszik. ^Komárom! ciános ^Reménytelen szeretem legény (50) A kert felé pillantottam. A kibomlott orgonavirágok előtt észrevettem a fiatalasz- szonyt, amint hosszú-fehérben állt ott s ar­cát a nepeső-kék mennyboltnak emelte. A gomolyfeihők akkor már elérték az ég ne­gyedét, fantasztikus, várszerü alakulatokban, mint hogyha havasok szikráztak volna maga­san, magasan. Úgy látszott, mozdulatlanul állnak. Hedvig-asszony ottáilt feléjük fordul­va s két karját mámorosán tárta ki a felhők­nek. Mintha fel akart volna szállni. III. Éjfél után Ülök egyedül a szobámban. Éjfél elmúlt, odakint szélcsönd van, de a magasban felhők mennek. Északi hazám felé ... Fejemet tenyerembe hajtom s — f óidé rengéstől leplezve körül — ülök a ször­nyű csöndben. A szomszéd szobában hangosan jár az óra s ingája lengve szel de si az időt. Tudom, hogy minden ingalengés közelebbvisz az el­múláshoz. De úgyis meg kell halni. Azóta, hogy hazaérkeztem, két hét múlt el. Harmadnapra levelet kaptam Hedvig- asszonytól s leveliében a szemrehányások özönét zúdította reám, hogy csak el sem bú­csúztam tőle. Ezért azonban nem haragszik rám, mert tudja, hogy legközelebb megláto­gatom őket. Bizonyára ezért tartottam fölös­legesnek minden bucsuzkodást. Én azonban tudom, hogy a különös-életű fiatalpárral nem fogok találkozni többet. Minek? Ülök egyedül a szobámban, tény erembe­hajtott fejjel s a nyitott terraszajtón át né­zem, mint mennek-vándoTólnak a ? felhők. Észak felé. Szegény hazám felé. A felhőket nézem s régi álmok, vágyak szállnak szivemre. S ,a csöndben, mikor alszik a város, halvány arcok keresnek föl s nézr nek reám bánkódó szemmel. Mind-mind elfelejtettem már őket! Huszonhárom esztendeje nem láttam az anyámat s apám sem bírja már sokáig. A nemzetes ur is meghalt tavalyi őszön s m ég­hall ottabb maradt a falu. Meghalt a segéd- jegyző, e fránya ember; meghalt Pikor An­drás, a híres verekedő Königrécnél s ma már ő is a túlvilágon hallgatja a takar odót este kilenckor. Testvéreim, ha élnek még, a Felföldön tengetik napjaikat valahol. Egy­kori katonatársaim szétzüllÖttek a világban. Magam vagyok miár s riadtan keresem ifjúságom nyomait. Néha arra rezzenek össze szorongó szív­vel, hogy egyre szűkülnek a napok s a nyár rövidiebh, mint azelőtt volt. Visszavonhatat­lanul érzem, hogy eljön a nap, amikor öre­gedni kezdek. Sokszor van eszemben, hogy nyolc esz­tendeje, mióta nem jártam Kassán. Istenem, gondolnak-e még reánk arrafelé? S várnak-e még régi vőlegényeikre a kassai leányok? Tudnom illenék pedig, hogy más leányok nőttek azóta ama régi kislányok helyiébe. A Hennád partján is megnőttek az egykori cse­meték s uj fák zugnak a szélben. Tegnapelőtt levelet kaptam Szalkay Ló­ránt barátomtól, hogy este tízkor érkeznek a keleti pályaudvarra, mert a Német-tenger­hez utaznak néhány hétre. Várjam őket a vonatnál: legalább hármasban töltjük el azt az estét. Nem mentem ki. Minek? Hanem az elmúlt héten mégis jártam valahol: a Leufce-mama és Béni bácsi háza­táján. Fölkerestem a régi városkát s oly ne­héz lett a szivem! Minek tagadnám: az ő né­hai nyomaik után kutatgattam. Este érkeztem meg s ezúttal is társtala- nul. Nem várt senki, mert nem írtam sen­kinek. Hajnalig jártam az elhagyott kis utcá­kat, mialatt fent bánkódva állt a fogyóhold lila-sarlója... Álmaim városa: Kőszeg! Alit a hold az Jitoálk fölött s magam jár­tam csak a hatszázesztendős házak mentién. Aludt a város. Megvoltak még a régi bástya­tornyok, melyek álmodozva hallgattak a ha­lálos csöndben s repkény borongott kormos falaikon. Egy rozsdás toronyóra egyet vert éjfétutám. Megálltam a ház előtt, melynek boltíves kapuja megett Béni bácsi lakik Lenke-ifiamával. Bizonyára mély álomban voltak már mindaketten s az öregur talán szenderegve is napipolitikai jellegű vitát űzött Valakivel... Állt a hold magasan, ki­sérteti némaságban rohantak föl a hegyek a zsibbadt városka hátában. Andalogva jártam be a helyeket, ámenre kéz-a-kézlben csatan­goltak ők is ketten, szerelmes szemmel... Megálltam a hegyoldalban, lenéztem az ál­matag városkára s olyan egyedülvalónak ta­láltam az életet, hogy csaknem szerencsét­lennek éreztem magam. Lilafényben esett össze minden, mintha egy tulvilági éjszaká­ban jártam volna. A keszeg hold a két szar­ván állt s elfanyalodott szájszéllel nézett le azon a különös éjszakán. Elhagytam a városkát is. Most éjfélután van s ülök egyedül a szobámban. Tenyerembe bocsátom a fejemet s nézek-nézek az ablakon át, a felhők menete­lését' figyelve. Messze-messze kis csillag lát­szik: Észak Csillaga az ottan. Arra van a ha­zám valahol. A szomszéd szobában leng-leng az óra ingája. Minden lengés közelebbvisz a halál­hoz. Odafigyelek s akadozni kezd a szivem... Szörnyű, mennyire egyedül vagyok! — Vége. — SCHMIDTHAUER- \ <4 n M keserű viz megtisztítja a szervezetet a belekben képződő rothadásos anyagoktól, élénkíti a mirigyek működését, felfrissíti a vérkeringést, megelőzi az érelmeszesedés és az öregségi elváltozások kifejlődését. $zétl<HIdéwl kely: Igmándl keserttvlz forrásvállnlat Komárom. Árjegyzék Ismétcladóknak kív ánatra bérmentve. K<' jiható kis- és nagyövegben.

Next

/
Thumbnails
Contents