Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-16 / 160. (1494.) szám

% Ha! M«mwik 1® ©S«SaS VI. évf. 160. (1494) szám « SsOHlbat » 1927 jtilius 16 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltikcii nCLpílopiG Felelős szerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség : Prága ÍI., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Á községi választások jelentősége Szlovenszkóa Irta: Fleisehmann Gyula dr. A községi' választások közelednelv, de nagyobh- arányu munkának, korteskedésnek, ágit adónak, Úgyszólván semmi nyoma. Ez a szélcsend ez a nyugalom azonban csak látszólagos a kormánypár­toknál. Aki mélyebben belenéz a politikai kuliszr szák mögé, az észreveszi, hogy a kormány részé­ről Szíovi&nszkóban és Ruszinszkóban csöndes, de céltudatos és serény munka folyik. A kormány gazdaságpolitikai térre vitte át a propagandát. Nem elvekkel, jelszavakkal, érvek­kel operál, — miután ezek részben elkoptak, rész­ben meg elfogytak, — hanem azt a látszatot igyek­szik kelteni és elhitetni, hogy a kormánytámoga­tás ellenében egyesek és társadalmi osztályok ter­hein könnyíteni akar és segítséget helyez kilátásba. Jól jegyezzük meg, nem nemzeti engedményekről van itt szó, — ezekről még említés sem tétetik, — haneim arról, hogy x vagy y tekintélyes és a min­dennapi életben ismertebb ur, valamit kapni fog szolgálataiért, vagy hogy egv-egy kis város iparo­sai vagy kereskedői valamelyes kedvezményben részesülnek. Szóba kerül egv-egy vidék akut bajának or­voslása. kívánságának teljesítése, ismét végig hang­zik a falvakon a földosztás és erdőoszlás még min­dig eléggé le nem járt jelszava, a a munkásokhoz a szoeiáldemolnrata párt agitátorai igyekszenek hozzáférkőzni régi ideológiájukkal és feirnelégített Ígéreteikkel. • Állapítsuk meg a szomorú • tényt, hogy ' Szlo- venszkó népe sezgériy, -reményeiben csalódott és fáradt. A földművesnél 100 korona adóelengedés, az iparosnál egy kis állami megrendelés, a keres­kedőnél f'Uvarkedvezimény, a munkásnál munka va­lamely állami- üzemben, — már jelentős tényező politikai felfogásának kialakulásában. • Ilyen morzsákkal akarja most is a kormány- politika megnyerni a lelkeket, elnémítani az elé­gedetlenség kitörését, szátmorzsolni a magyarság kialakulásban lévő egységét és legyűrni az ideális célokért önzetlenül, odaadással harcoló ellenzéket. A nemzeti 'egységet osztály-érdekek el őt érbe tolásá­val-, a nemzeti jogokat anyagi kedvezményekkel akarja ellensúlyozni, paralizálni. Ezt a nagy vesze­delmet csak élesszemü, gyakorlott, tapasztalt poli­tikusok veszik észre, — de nem látja a napi élet gondjaival elfoglalt egyén és a tömeg. És itt van ma az ellenzéki politika nagy hivatása, ideális feladata. A tömegek szemeit felnyitni, nehéz sorsukból a menekvés útját 'megmutatni, az elnyomottak szi­lárdítását megteremteni, idealizmust csepegtetni a leikeidbe és a nemzeti célok szolgálatába állítani mindenkit, aki ezen nemzet elnyomott, mellőzött fiának érzi magát. Kétségkívül nehéz, de tiszteletreméltó felada­ta ez egy ellenzéki politikának. Különösen nap­jainkban, amikor a gazdasági problémák egész sora nehezedik mindenkire, amikor mindent anyagi érdekek látszanak irányítani és az erkölcsi értékeket úgyszólván az utcasarkokon, árulják pénzért. Az ellenzéknek ma . mindenütt az igazság fegyvereivel kell .megküzdenie a kormányok ha­talmi és anyagi erejével. Erre vállalkoztunk mi is és ezt a feladatot kell nekünk megoldani a most k'b.elgő községi választásokon. A választá­soknál mindig jelentős szerepe tiolt a terrornak, korrupciónak, becsapásnak és ígérgetéseknek. "De a legfon!osabb azért, — azt hiszem, — még­is a politikai program. Egy. politikai program, amely a nép lelkét, vágyait, kívánságait tükröz-, teli vissza, amely igazságával meggyőzi a töme­geket és niagában egyesíti - tömegek akaratát, — föltétlenül sikerre kell, hogy vezessen. Én azt hiszem, hogy az ellenzéki vereségeknek egyik legfőb oka — a programtalanság. a helyes cél­kitűzés hiánya. ­Ha már most ilyen ellenzéki szemüvegen né­zek a közelgő községi választások elébe, akkor körülbelül a következő kép rajzolódik elém: A kormány meg akarja ismerni .a . nephangu- ilalot. és a pártok 'erőviszonyait; Igazolást keres mostani politikájának alátámasztására, a nép kö­ziéit. És; a külföld előtt bizonyít árii akarja, hogy a köztársaság, belső élete konszoi dalt, .s a mai kormánypolitika bírja a nép-többségének a bizal­!F©ffaöal*l ©SilBllllW®ll Murafcásl&zadás és utcai 5saírs©R — E^/ bírói stöSet katosztróffölBs kőveikszményei — Általános sstréjl* ©ssSréR fővárosban — ©épfegyweríüa, barrikádokv hatottak és sebesültek az utcáir — mindenre ©Sssásit konamMtaista megtámadta a katonaságot — A bírákat megiincseliifc — Becs, július 15. Néhány hónappal ez­előtt a burgenlandi Solymosfalván ÍSchat- tendoríban) véres összeütközés történt a köztársasági egyesületek és az úgynevezett „Freíithareos-szövetSeg“ tagjai között. A köztársasági egyesületek ünnepélyt rendez­tek a faluban s amikor a tömeg a népgyil­lésről elvonult a pályaudvar felé. az egyik korcsma ablakából sortiiz fogadta, amely óriási pusztítást okozott soraikban. Két munkás meghalt és számosán megsebesül­tek. Az azonnal megindított vizsgálat meg­állapította. hogy a vendéglő ablakából a „Frontharcos-szövetség™ néhány tagja tüzelt az elvonulásra. A gyilkosokat letartóztat­ták. megindították ellenük az eljárást s a bécsi bíróság tegnap hozta meg az ítéletet. Az oszlráíi főváros immár a felmentések klasszikus városa lett s igy már nem is meglepetés, amikor a lövöldöző frontharco­sokat szintén felmentették. Az ítélet Bécs munkássága körében óriási felháborodást keltett. Ma reggel szá­mos gyárban és üzemben beszüntették a munkát s a munkásság nagy tüntető felvo­nulást rendezett a városban. A villamos- miik alkalmazottai nyolc órakor ugyancsak beszüntették a munkát, úgy hogy az elha­gyott villamoskocsik szanaszét állnak az utcákon. Az első súlyos összeütközés az egyetem épülete előtt történt, ahol a mun­kásság megrohanta a bejáratot. A pedelu- sok csak az utolsó pillanatban tudták be­zárni az egyetem nagv vasajtaját, úgy hogy a dühöngő munkások nem hatolhattak be az aulába. A tüntetők ekkor köveket ra­gadtak és betörték az egyetem épületének ablakait. Közben ilyen kiáltások hangzot­tak el: „Le a munkásgyilkosokkal! Le az igazságszolgáltatással! “ A tömeg számos rendőrt lefegyverzett és egyenruhájukat összeszaggatta. Amikor rendőrcrősités ér­kezett. a tömeg szétoszlott. A második, sokkal veszedelmesebb ösz- szeüéközés az igazságügyi palota előtt ját­szódott le. Az őrség itt is fonák helyzetbe került s a dühöngő tömeget csak egy józan­ságra intő szociáldemokrata képviselő tud­ta megfékezni. A parlament közelében a munkások felszaggatták a kövezetei. Sze­rencsére a rendőrség az utolsó pillanatban átíörhetetlen kordonnal vette körül azt a helyet, ahol a villamostársaság kőbuckái állnak, úgyhogy a munkások nem juthattak bőségesen a szanaszét heverő „munícióhoz^. Több ízben a lovasrendőrség is beavatko­zott. A lovaik három embert összetapostak. A parlament elől kiszorított tömeg vissza- özöniött az igazságügyi palota elé. ahol csakhamar veszedelmes lövöldözés támadt. Állítólag a tüntetők egyike több revolver- lövést tett. mire a rendőrök is előrántották revolvereiket s belelőttek a tömegbe. Egy munkás azonnal összerogyott. A tüntetők soraiban sok asszony elájult. A sebesülte­ket a parlament épületébe vitték, ahol első segélyben részesítették őket. A villamos- forgalom a déli órákban még szünetel. Dél­után 2 órakor egyetlen gyárban sem dol­goznak. Az első eegyvea seBe^ült Bécs, július 15. Az igazságügyi palota előtti lövöldözés alkalmával állítólag negy­ven ember súlyosan megsebesült. A sebe­sülések nagy része leginkább a lövöldözés nyomán támadt pánikszerű meneküléskor történtek. A délutáni órákban nagy izga­lom uralkodik Becsben. Az utcák vissz­hangzanak a Seipel-kprmányi becsmérlő kifakadásoktól. Ámbár a szociáldemokrata vezérek nem rendelték el a sztrájkot, a legtöbb üzemben mégsem dolgoznak. Máglyák és barikádok az utcákon Becs. jiulius 15. Az osztrák fővárosból érkezeti legújabb hírek az utcai tüntetések nyomán támadt helyzetet egyenesen ka­tasztrofálisnak mondják. Déltájban a tün­tető munkásság a Wiener Neuesten Nach­richten palotájába nyomult és feldúlta a szerkesztőséget meg a nyomdát. A talált írásokat az utcára cipelték s nyilvános máglyán elégették. Később a tüntetők az igazságügyi palotába is behatoltak, feltör­ték a zárt ablakokat és lefegyverezték az őrséget. A fiatal munkások nagy diadallal szórták ki az ablakokon az épületben ta­lált hivatalos egyenruhákat, amelyeket azonnal felgyújtottak. A szociáldemokrata pártvezetőség összeült., hogy valamiképpen megfékezze a dühöngő tömeget. A vezető­ség délután kiadta a parancsot, hogy a munkásság azonnal vonuljon vissza a bel­városból. Ezt a parancsot azonban a mun­kások nem teljesítik és félegv tájban az igazságügyi palota mögött teherautomobi- lokkal és hatalmas társzekerekkcl olsán- coltak magukat. Körülbelül nyolcezer töb- bé-kevésbé felfegyverzett fiatal munkás da­col itt minden paranccsal. Rendőrt ezen a vidéken már nem látni. A Lerchenfelder- strassen a tömeg megrohamozott egy rend­őrőrszobát. a rendőröket elverte és a be­rendezést felgyújtotta. Felgyújtják az igazságügyi palotát Egy óra tájban az igazságügyi palotá­ba behatolt tömeg az épületben talált fon­tos okiratokat az utcára kezdte dobálni. A palota berendezését felgyújtották, úgy hogy a tűzoltóság kénytelen volt kivonulni. A tűzoltók meg is érkeztek, de munkájukat a tömeg megakadályozta. Félkettőkor még fenyegetőbbé vált a helyzet az igazságügyi palota körül. A palota minden ablakát be­törték. A kapukon sorba kikergetik a hiva­talnokokat é9 a bírákat akik valóságos vesszőfutással, összeszaggatva és kék fol­tokkal menekülnek. A tömeg soraiban ál­talában nagy a hajlam a lincselésre. Köz­ben óriási mennyiségű okiratcsomagok égtek el. Az igazságügyi palota körül több­nyire kommunista munkások tiintetnek. Az igazságügyi palotában kiütött tűz percről- percre nagyobb méreteket ölt s a rendőr­ség meg a tűzoltóság tehetetlen vele szem­ben. Két óra tájban az ablakokon hatalmas füst tör elő s az épületben garázdálkodó munkások menekülni kénytelenek az égő házból. Dühöng a polgárháború Az igazságügyi palota előtt borzalmas jelenetek játszódnak le. A köztársasági haderő egyre nagyobb számban vonul fel, de egy óráig nem támadta meg a tömeget. A katonák egyelőre tehetetlenül nézik a garázdálkodást. Az épület harmadik és negyedik emeletén lakó bírák és hivatalno­kok hozzátartozói életveszedelemben forog­nak és senkinek sem jut eszébe megmen­teni őket. Végre két óra után gépfegyver­rel felszerelt erős katonai osztagok vonul­nak fel. Az osztrák posta nyolcadik kerü­leti épületét szintén megtámadták a tünte­tők és a házat felgyújtották. Két óra után az igazságügyi palota mögött elsáncolt mát. Ezzel szemben az ellenzéki politikának bi­zonyítania kell, hogy nép elégedetlen a mai kormánypolitikával, hogy a nép többsége helyte­leníti a mai kormánypolitikát és más irányzatot követel. Bizonyítania kell, hogy a kormánytöbb­ség csak látszólagos és a kormány uralma nem stabil. . Bizonyítania kell különösen a nemzeti kisebbségeknek — és elsősorban kifelé, — hogy elégedetlenek a helyzetükkel, nem nyugodtak be­le sorsukba és helyzetük gyökeres megjavulását követelik. Mindezek mellett -m még egy nagy problé- ! mája külön Szlovenszkónak, amelyre nézve az i őszi községi választások, egy népszavazás jellegé­vel. és jelentőségével fognak bírni. Ez a közigaz- i gatási reform, amelyet a. parlament többsége el­fogadott és mire e sorok napvilágot látnak, már 'a szenátus is megszavazta. Ez a kérdés már any- nyira és annyiszor le lett tárgyalva, hogy nincs 1 értetnie egy újabb kritikának vetni alá. Az el- jlénzéki politika és a községi választások szem­pontjából azonban ismételten szükséges leszö­gezni, hogy az elfogadott reform a tradíció fel­rúgását, közjogi sérelmet, az önkormányzati elv megsértését 'és következményeiben súlyos csa­pást jelent Szlovenszkóra. Szlovenszkó gazdasá­gi, kulturális és politikai ’lődése egy közjogi autonómia nélkül nem !■. hető el és a köz- igazgatási reform még énnek a lehetőségét is el' akarja venni. De különben is a reform nem kell Szlovenszkó lakosságának és a nép legkülöa- böző r étegei ell e nszenvvel, elkeseredett esti ny i­latkoznak róla. ■ Az .én felfogásom szerint, az őszi községi vá­lasztásokon lesz alkalma a választóknak meg­nyilatkozni ebben a kérdésben is. Az ellenzéki po­litika feladata ezen választásokon mégegyszer megindítani a kampányt a reform ellen és a re­formmal elégedetlen lakor :go' leszavazfatni az ellenzéki pártokra. A harcnak ekörül kell forognia és itt a kormány a legkönnyebben is sebezhető. A közigazgatási reform bevezetése nemcsak a kisebbe egeket eujj'tja, hanem megakadályozza Szlovenszkó . fejlődését és ki szolgáltatja az itteni népet a centralista politikáinak. Az őszi választásokon tehát a belföld és a kül­föld előtt be kell igazolni, hogy Szlovenszkónak nem kell a közigazgatási reform. Ez egy olyan cél, amelyben az itt élő szlovák, magyar és német nép érdekei találkoznak, s amely helyesen megfogva és kihasználva, az ellenzéknek - fényes győzelmet hozhat. .... Abban mindnyájan egyetértünk, liogy a köz- igazgatási reform sorsdöntő jelentőségű Szloven- szkóra nézve. Az őszi községi választásoknak 'tehát az fogja megadni a nagy jelentőséget Szlovenszkón, ha a lakosság többsége az ellenzék álláspontjára helyezkedik és kinyilatkoztatja az urnáknál, hogy ellene van a reformnak és a megyei rendszer alap­ján állva, ragaszkodik az önkormányzathoz. Ma a közhangulat fedi az ellenzék álláspontját és a győ­zelem alapija adva vam_ Iaá81|©üfellfl isii ai. igasságOairi MBota és a pásiaiaivatal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents