Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-14 / 158. (1492.) szám

nemzetiségnek népigvüflésein elhangzott eöl­Október négy vasárnapién ejtik meg a községi vüasitásekat Négy csoportra osztják a községeket — Október 9 az első és október 30 az utolsó vasárnap Prága, jttliuis 13. A belügyminisztérium a kormánypártok megegyezése alapián elha­tárolta, hogy a községi választásokat nem egy napra Írja ki, hanem október hónap négy vasárnapjára. A járási hivatalok saját területükön négy csoportra osztják azokat a közsé­geket, amelyekben a választásokat meg kell ejteni s e csoportosa tás alapján október 9., 16., 23. és 30. napján ejtik meg a községi választásokat. A belügyminisztérium e döntésé­ről’ néhány napon belül hivatalosan értesítik az országos közigazgatási hivatalokat, illető­leg Szlovenszkón a jelenleg még likvidálás alatt álló teljhatalmú minisztériumot és a zsu­pánéin sokat. aBMBBWrr«TnffiriMM —i,mihii.. iiiahi—jw Eser halottja wan a Palesztina! f&Mreiisésnek A szerencsétlenség sokkal súlyosabb, mint tegnap jelen­tették — Nablus és Maaai pusztulása — Angol segítség keseredett megnyilatkozásokra, de komoly tudományos búvár La tokra és nagytekintélyű testületekre, például Rauohberg dr. profesz- szor cikkeire, a reiclienbergi iogászgyülés egyhangúlag hozott határozatára is utalha­tok. amelyek nem pusztán nemzetiségi, ha­nem egészen objektív érvek alap ián ezt az úgynevezett ..reformot" elfogad­hatatlannak, „az egész köztársaság érde­ke ellen való cselekedetnek", csakis „a diktatúra eszközének" minősítették. Hasonló véleményein volt a prágai ügy­védi kamara is. ahol pedig a németek nin­csenek túlsúlyban, a magyarság szempontjai pedig még csak föl sem merülnék. A javaslatnak képviselőházi elfogadása után támadt közvéleményt élénken tükröz­te ti vissza „Bohemia" folyó évi julius 3-iki számának vezércikke is. me.lv szerint „a javaslat a legsötétebb bürokratiz­mus, a visszaeső rendőrszellem, a fékte­len sovinizmus müve". Ugyanezen és más vezető német lapok híradása szerint, a német kormánytámogató pártok pártvezetőségeik utasítása ellenére döntöttek a javaslat megszavazása mellett; — hogy ezért választóiknak és az egész né­met népnek hegvan felednek maid, az ugyan az ő dolguk, — szomorú tény marad azonban és azért foglalkozom én ez alkalommal a né­met pártok politikai állásfoglattásáivial, mert az ö közreműködésük hívja életre ezt a törvényt, amely bennünket. Csehszlo­vákiába szorított magyarokat sújt a leg- kzékenyebben! A történeti fejlődés különbözősége A reform ellen a németség többi ré­széről államtudományi és nemzetiségi szem­pontokból felhozott számtalan érv megis­métléséibe természetesen nem is bocsátko­zom, csak előbbi állításom igazolására emlí­tem fel. hogy e reform a német okiakba vidéken nem töröl el évszázados intézményeket. A tartományi rendszer a németeknek nem idegen és ebbe a közigazgatási formába illeszkedett be már a múltban is egész kulturális és gazdasági elrendezik edésük, — ellentétben a szlovenszkói történelmi fejlődéssel, ahol a kisebb egységek, a területileg földrajzi adottságok szerint kialakult vármegyék és különösen azok székhelyei voltak a társadalmi, kulturá­- lis és kereskedelmi gócpontok és e köny- nyen elérhető központok utján a közigáz­, gatás egészséges szervei. Ez az ellentét magyarázza meg, hogy a a kormányzó német pártok, amelyek sálát véreik tiltakozásán is oly könnyen tették túl magúikat, ezeket a szempontokat nem érzik át. nem méltányolják és nem törődnek vele. A gondolat éls érzésvilágnak ez a diver­gál ása és az ebből fakadó érdekellentétek nehezítették meg a magyarságnak a kor­mány felé orientálódó német pártokkal való politikai együttműködését is. A reform a szlovákok létérdekeit is sérti Szilovenszkó földjén azonban ez a reform mind a három említett szempontból lehetet­len állapotokat fog teremteni. Nemcsak a p agyar ok helyzetéről beszélek. A szlovák nemzetiségűek által lakott megyei központok is hamarosan egészen je­lentéktelen, súlytalan vidéki kis helyekké, félig falvakká fognak zsugorodni s csak egy lesz elérve, az t. i., hogy a magyarság képvi­selete, mely eddig az egyes vármegyékben fis csak 8—10 megyebizottsági tagból állott, úgyszólván a semmire, 5—6 tartománygyüló- si képviselőre lesz leszoritva és igy a köz­igazgatásban való részvétele mondhatni meg­szűnik. Ez az az „eredmény", amelyet az ezen javaslatokat elfogadó szlovákok is a saját ká­rukkal. fognak rövidesen drágán megfizetni. A németeket gazdasági helyzetük javu­lásának csalóka reménye, a szlovákokat a kormányzó hatalomban való részvétel látsza­ta teszi vakká és érzéketlenné a mi sorsunk iránt, holott az itt élő nem-cseh nemzetisé­gűek összetartása kényszerithetné egyedül a cseheket arra, hogy a sors kedvezéséből ne­kik jutott uj országot úgy kormányozzák, ahogy azt ezen állam lakóinak nemzetiségi Összetétele és a wilsoni elvek, amelyekre Csehszlovákia születésénél hivatkoztak meg­kívánják. Ha az államalakulás első éveiben ezek a szempontok a cseh nemzeti öntudat fellán­goló fényében elhalványultak azt meg lehet érteni. Azóta azonban a világverő hatalmak helyzete is változott és a győzelem mámorát és el bizakodott vakságát a gazdasági érvek­nek józan mérlegelése váltotta föl. A nemzeti kisebbségek letörése: mint törvény- hozása cél Am ha nem is a jövőnek ezen alapon .várható fejlődését csak a mai tényleges hely­London, julius 13. Tegnapi számunkban röviden beszámoltunk arról a hatalmas föld­rengésről, amely Palesztinában és a szom­szédos Transzjordániában pusztított. A ma érkezett jelentések szerint a földrengés jóval nagyobb volt, mint tegnap általában gondol­ták. A kairói angol lapok ugv tudják, hegy száz év óta nem volt ezen a vidéken hasonló elemi csapás. Körülbelül ezer ember pusz­tult el. A mán bán 300, Líviában 80 és Ram- 1 ebben 72 ember lelte halálát. Az anyagi kár óriási. Egy szemtanú, aki Amanban élte át a földrengést, elmondja, hogy a házak kártya­várként omlottak össze, vagy a tetőzettől egész a pincéig széthasadtak. Egyes falvak­ban a lakosság utolsó szálig a romok alatt lelte halálát A nablusi bazár szintén össze­dőlt. A halottak eltakarítása lázasan folyik, a kormány külön segédszolgálatot léptetett életbe és élelmiszerekkel telt vonatokat kül­dött a sújtott vidékre. Lutban, két mérföM- nyire Ramlehtől, 30 halottja és 50 súlyosan sebesültje van a katasztrófának. Jeruzsálem­ben összesen csak két ember balt meg, de számosán megsebesültek. A híres Allemby- hid súlyosan megrongálódott. A jerasi rom, zetet nézzük, aikkoT is kétségtelen, hogy a paris vidéki békeszerződésekbe foglalt téte­les jog a nemzeti kisebbségek faji, nyelvi és vallási jogait elvileg tényleges jogvédelem­ben részesíti. Ezek a szerződések hívták ugyanis élet­re a nemzeti kisebbségeket és létezésük el­ismeréséből folyólag most felsorolt alapjo­gaikat a nemzetközi jog részévé tették, me­lyet a belső törvényhozás — az állumszuve- rénitás mindenékfölöttiségének hirdetésével — meg nem semmisíthet. A magánjogban az alanyi jogok (az egyén jogai) odáig terjedhetnek, amig azok ■a tárgyi jogba (a létező törvényekbe és jog­szokásba) nem ütköznek. A békeszerződésekben kodifikált nem­zetközi jog — igy a nemzeti kisebbségek nyelvi és faji jogai is — ilyen tárgyi jog az egyes nemzetek belső törvényhozásával — alanyi jogával — szemben. Vagyis a belső törvényhozás a nemzetközi jogot sérti, ha a nemzeti kisebbségek jogait kikezdi. Ezeknek a javaslatoknak, mint — fájda­lom — az itteni törvényhozás legtöbb alkotá­sának, nem is titkolt célja a nemzeti kisebb­ségek letörése. Ez a javaslat, mihelyt törvénnyé emel­kedik, Szlovénszikéban és Ruszinszkóban el­törli végleg a megyerendszert és vele a ki­sebbségi nemzetiségek, az itt élő magyarok és németek, faji és nyelvi szabadságának maradványait is és cserébe adja helyébe a — cseh centralizmust. A javaslat a nemzetközi jogba és az alkotmányba ütközik Ezzel a két ténnyel, t- h a megyék eltörlésével és a tartományi közigazgatásban a nyelvhasználati kérdésnek rendelet utján célzott szabályozásával, a javaslat tehát a maga egészében, szembe helyez­kedik a nemzetközi jogban a nemzetiségek részére biztosított tárgyi joggal. Egyenesen beleütközik az ily érteleimben vett tárgyi jogba különösen Ruszin- szkot illetően, amelynek ilyen jogát a saint-ger- imadnd békeszerződés külön is biztosította. A hozandó törvény érvénye tehát, a nemzet­közi jog szempontjából, már ezért is kérdésessé, vitathatóvá válik. A „lex posterior dér ogat priori" elve közjogi vonatkozásában is, csak úgy érvényesülhet, ha itt is különbséget teszünk az alanyi és tárgyi jog kö­zött, ha itt is figyelembe ve'-'" "k azt a jogelvet, hogy az alanyi jog a tárgyi y \ nem ütközhetik. A jelen esetben ez a tárgyi i r. : az alkotmányt ör­vény. A törvényjavaslat ebbe is beleütközik! A mely évtizedek óta páratlan értékű műkincs­nek számított, eltűnt a föld színéről. London, julius 13. A ma délig London­ba érkezett jelentések szerint a transzjordá- niai és palesztinéi földrengésnek két köz­pontja volt: Nablus és a íranszjordániai Maian. Transzjordániában sokkal nagyobb az anyagi kár, mint Palesztinában. Egyetlen európai sincs a halottak között Jeruzsálem, julius 13. Nablus, az a vá­ros, amelyet a földrengés a leginkább súj­tott, a pusztítás szörnyű képét mutatja. Szá­mos ház összedőlt és egyetlen épület sem maradt sértetlenül. Azok az utcák, melyek­ben rendes körülmények között a kereskede­lem bonyolódott le, ma teljesen kihaltak. A lakosság a városon kívül, sátrakban lakik. Az angol rendőrség vezetésével csaknem minden munkabíró egyén mentési munkála­tokkal van elfoglalva. A halottak testtartásán látni, hogy a földrengés hirtelen, foglalkozá­suk elvégzése közben érte őket. Menekülés­re gondolni sem lehetett. Beavatott források szerint a halottak között egyetlen európai sincs. belügyminiszter ur a szenátus alkotmányjogi bi­zottságának ülésén ezt a beállitást ugyan vissza­utasította, ez a gesztus azonban nem érv és ennek dacára tény a®, amit már élőbb is mondottam, hogy Ruszinszkónak alkotmányjogi különállása a saint-gierimiaíiná szerződésen és az alkotmánytörvény 3. paragrafusán nyugszik. Ehhez kötve van a bel­ső törvényhozás. Ha az a tartományi tervezet, me­lyet az előttünk fekvő törvényjavaslat Ruszinezkó részéire létesít, neim a küliönáliásnak megfelelő autonóm tartománygy ülés, aikikor a javaslat tényleg beleütközik a Roszimszkó közjogi különállását szabályozó nemzetközi jo­gon felül az alkotmánytörvénybe is, ha .pedig ez egy autonóm 6zerv akkor e törvény utján a többi országrészben, vagy mondjuk tarto­mányiban is csak ugyanaz létesülhet, ez azonban viszont ellemitétes az alkótmánylevél 7. paragrafu­sával, mely az u. n. ,TLandtag"-okat eltörölte. A „Prügelpatent" a kisebbségek ellen irányul Ellentétben, van továbbá a javaslat az alkot­mánytörvény 1. és az alkótmánylevél 55. és 111. paragrafusaival is. Az első a személyes szabadsá­got biztosítja. Előírja* hogy- csak törvényben meg­határozott esetekben lelhet bárki ellen eljárná és csak a törvényileg megállapított büntetések róka- tők ki. A hírhedt, érvényben hagyott, illetve a ja­vaslat által újra életrehivott „Prügelpaitent" el­lenben a közigazgatási hatóság szabad belátására bízza majd, hogy mikor lát fennforogni büntetendő cselekményt és az ő mérlegelésétől függ majd a büntetés mérve is. A képviselőházi előadó ur nem igen tud ezen abszolutisztikus és reakciós, minden jogi felfogást ímegcsulfoló intézmény védelmére mást felhozni, minthogy ezen intézkedés mai kezelésének meg lesz az az előnye, hogy más mentalitású tisztvise­lők kezelték ezt a Habsburgok idejében és más felfogással gyakorolja majd azt a demokratikus 'köztársaság alkalmazottja! Nyolc év keserű tapasz­talatai alapján azonban már tudjuk előre, hogy ezt a diszkrecionális jogot nem a mi védel­münkre, hanem a kisebbségi nemzeti önérzet elhományositására, megfélemlitésére, elnyo­mására fogják gyakorolni. Keletszlovenszkó speciális sérelme A törvényjavaslatnak még a szintén a múlt hagyományainak megszüntetésére és a magyar nem­zeti kisebbség vissza szorítására irányult „nagy­imegye" rendszerrel szemben is reakciós voltát, az általános, de különösen Szlovenszó közigazgatása szempontjából való fogyatékosságát, és hiányait, a kinevezési rendszerrel a népakarat megnyilvánu­lásának meghiúsítását, a vita során mások már bő­ven kifejtették. A rendelkezésemre álló idő rövid­sége- miatt azért csak a Szlovenszkóval szemben való rid'eg, megérteni nem akaró állásfoglalásra ^ly'WLáü^wMUtum-m' wwngw 3 mutatok még rá. Nevezetesen: míg Szilézia számá­ra külön országos bizottságot tervez a javaslat, Keletszlovenszkó lakosságának azt a kívánsá­gét, hogy Kassám közigazgatási expozitura szervezessék, a kormánykoalíció nem teliesiíi. Hiába mutatjuk ki, hc-gy ez a terület földrajzi]-g és etnográfiailag más, minit Szlovenszkó nyugati része, — hiába bizonyítjuk, hogy ennek gazdasági központja Kassa és nem Pozsony, — hiába hivatko­zunk arra az egyszerű igazságra, hogy a-z iiteni el­szegényedett lakosság élet érd ekeivel ellentétes, hogy a közel egy napi vasúti távolságra fekvő po­zsonyi központra legyen utalva, — nekünk a fő­részben magyarlakta országrésznek más mértékkel mérnek, mint akár csak a német Sziléziának is! Ezenfelül is a magyarság szempontjából Sérel­mes intézkedésiek egész sorozatára lehetne e i a vas­iatokban rámutatni, — módosító indítványokat) tenni.. — ámde mindez szélmalomharc volna! Utalok hát csak mégegyszer arra, hogy a nem­zeti kisebbségek komoly, sőt a pár-tszeimpontokon és érdekeken felül és kívül álló értékes képviselőt is az elvakult reakciós és tanulni nem tudó cs nem akaró soviniszta szellem szerencsétlen kísérleténél' bélyegzik ezt a javaslatot, mely láncszem abban a hatalmas, fojtogató bilincs­ben, amely a békeszerződésekkel ellentétes törvényalkotások révén akarja leszorítani azo­kat a minimális jogokat is, amelyeket e szer­ződések az utódállamokba szorult szerencsétlen kisebbségeknek még meghagytak A világ lelkiismerete felébred Ám a világ, lassan bár, de felfigyel. Las­san ráeszmél, rájön arra, hogy a magyarság körül ’ nagy tévedések, a magyarsággal nagy igazságtalanságok történtek. A gazdasági és világpolitikai szempontok mellett a lelkiis- ineret is megszólal. Tegnap egy angol: lord Rőtbe rmere, ma egy francia Jules Romains utján; — az igazságot is meglátja éis ki meri mondani Válla tán dr„ a svájci ügyvéd, — aki azonban egyúttal az amerikai—norvég döntőbíróság elnöke is. — ki a csehszlovák „földreformot" annak a bilincsnek egy má­sik láncszemét, „a nemzetközi jogba ütköző burkolt elkobzásának nyilvánította. Nekünk általában, de különösen ilv je­lenségek láttára kötelességünk a nemzeti öntudat ébrentartása. — nekünk kötelessé­günk a nregssmmisifésfjbkre' célzó intézke­dések elleni hangos tiltakozás! Nem állunk be tehát nemzetünk sírásói sorába! A javas­latokat nem szavazzuk meg! Kovalfk: A néppárt lelkiismerete tiszta Grossdhmid szenátornak nagy figyelem­mel kísért beszéde után Kovalik szlovák néppárti szenátor kijelenti, hogy az összes kifogások és szemrehányások, amelyek a néppárt ellen elhangzottak, alaptalanok. Pártjának lelkiismerete tiszta. Programját nem árulta el. A politikai körülmények kényszeritették arra, hogy a kormányba belépjen. Á reformjavaslat megalkotásában befolyást gyakorolt a párt abban az irányban, hogy a szlovák nemzet egyenjogusitását elérhesse. A régi rendszer a centralisztikus rendszer volt, ez a törvényjavaslat pedig egy lépést jelent előre a decentralizáció felé. A szlovák néppárt pedig mindig ezért harcolt. Ezzel a törvénnyel Szlovenszkét egyen- jogunak, a szlovák nemzetet pedig ön álló nemzetnek ismerik el. Végül azt az óhaját fejezi ki, hogy az összes szlovák pártok gazdasági, kulturális és poli­tikai téren keressék az együttműködést Szlovenszkó felvirágoztatása érdekében. Kucsera kommunista szólalt még fel, majd Törköly József dr. magyar nemzeti- párti szenátor mondott nagyszabású, tartal­mas beszédet, amelyet nagy fontossága miatt lapunk holnapi számában teljes egészében közlünk. A régi megyerendszer jobb volt Zimák szlovák szociáldemokrata védi a régi megyerendszert. Szlovenszkó mint egységes közigazgatási terület egy fővárossal nehezen képzel­hető el. A közigazgatási reformjavaslat szerinte ke- resztülvüheteflen s életbeléptetése elé ren­geteg akadály fog gördülni. Jóllehet maga Pozsony felvirágoztatását kívánja, mégis fél attól, hogy Pozsony hatalmas fejlődése kö­vetkeztében Szlovenszkó többi városai káro­sodni fognak. Pozsony földrajzi fekvésénél és a szinte lehetetlen vasúti összeköttetésnél fogva nehezen közelíthető meg. Utána Bodnár kommunista szólalt fel.

Next

/
Thumbnails
Contents