Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-02 / 149. (1483.) szám

2

1 i/4* juuüi) Ü, ütmiuaí.

tehetségét és bátorságát nagyiszem intelligencia egészíti ki. A Franciaország fölött váratlanul kitört zivatar minden más pilótának ihalálát jelentette volna, mert korom sötétségben a szárazföldi leszállás biztos szerencsétlenséget okoz. Byrdnek volt annyi lélekjelenléte, hogy visszatért a tengerre s ott közvetlenül a part mellett leszállt. Az utolsó pillanatokban Amerikában nagy aggodalommal figyelték az utat, mert a kedvezőtlen jelentések éjjel 12 óra után már katasztrófát sejtettek. Végre az United Press reggeli értesítése eloszlatta a félelmet. A lapok azonnal különkiadást adtak ki és a rádióállomások mindenfelé eljuttatták a hirt. Amerika föllélegzett és a korai órák dacára rengeteg ember gyülekezett az utcákon, hogy lelkesen éltesse Byrdet és kísérőjét. Lloyd Bernnel, Byrd északsarki repülésének társa, aki most csak azért nem kísérhette el mesterét, mert egy próbautja alkalmával megsebesült, a legelőkelőbb newyorfci lapokban interjút közöl, melyben égig magasztalja Byrd tehetségét. A repülök feleségei kijelentették, hogy egy pillanatig sem aggódjak, de most mégis rendkívül örülnek a sikernek.

Ámbár Byrd útja. már a harmadik óceán- fölötti ut volt, Amerika lelkesedése most sem hanyatlott. Különösen az utolsó órák ellentmondó jelentései csigázták magasra az érdek- 3 lődést és százezer mag szdzezer ember leste < az éjszaka folyamán a jelentéseket. Különö- 1 sen Newyork ünnepelt. Tegnap dél óta Neio- ' york ugyanazt a képet mutatta, mint Cham- ( berlin, meg Lindbergh kikötése alkalmával. ^ Az amerikai közvélemény Byrd útjában an- j nak tüntető bebizonyítását látja, hogy az At- ^ lanti óceán fölött — legalább is nyáron — i bármikor praktikusan át lehet száklni. z

Byrd távirata feleségéhez 1

New York, juMus 1. Byrd felesége ma reggel (amerikai időszámítás szerint) a következő kábelértesitést kapta urától: „Ver sut j IMer-nél kikötöttünk. Mindnyájan jól vagyunk, i Dick-“ t

Véres verekedés a szófiai parlamentben

Szófia, julius 1. (Saját tudósítónk távirati jelentése). A ezobranje tegnap tárgyalta a királyi trónbeszédro adandó válaszfedi rat sző végiét. A tárgyalás során botrányos jelenetek játszódtak le 8 te idegességre is sor került a törvényhozók között.

Pjaanilev, a többség tagja ugyanis beszédében leleplezéseket közölt a panaszt párt uralmának idejéből e rámutatott olyan eseteikre, amikor a pártvezérek súlyosan Visszaélitek hatalmukkal. Az ellenzék izgatottan hallgatta ezeket a leleplezéseket, majd hangos zajongásba kezdett s durván sértegette és szidalmakkal illette a szónokot. A kormánypárt az ellenzékiek lármáját padveréseel és lábdoibogással igyekezett elnémítani. Jobbról-halra s balról-jobbna hangzottak el a legsúlyosabb és legdurvább szidalmak. Majd a kormánypárt és az elenzók is elhagyta padjait 8 a képviselők egymásnak rontottak. Vad dulakodás támadt a képviselők között, ütötték, verték egymást s az elnök sahogysem tudott rendet teremteni. A többség egyik tagja, Tolev képviselő nekiesett Vajev radikális agrárpárti nak s véresre verte, úgy, hogy amikor a tenembiztosok nagynehezen szétválasztották a verekedő képviselőket, Vajev már több arc- és fejsekből vérzett. Az elnök erre felfüggesztette az ülést, mire a parasztjáért tagjai zárt sorokban elhagyták az üléstermet. Miután kis idő elteltével újból megnyitották az illést, az elnök rendre utasította Tolev képviselőt a Pjamilev befejezhette beszédét. Ezzel az ülés véget ért.

„Lord Rothermere Magyar Rapszódiája"

A cssh sajtó visszhangja a Daily MaáS cikksorozatára — A Raferee angol lap a Wall Street nemzetközi tőkéseit Versailles és ITriasion aiáaknázásával vádolja meg — Cseh refíekszsó SzttfllS táviratára

— Az országos k eres z tén ye z őri atista párt szervezkedése. Kisgyékényes községben a keresztényszocialista párt megalkotta helyi szervezetét. Elnöknek Török Andrást, alelnöknek Szentkereszti Lajost, titkárnak Kolöcsányi Mihályt vár lasztották. Ez a szervezkedés azért fontos, mert a község nagyrészben domovinár érzelmű volt. A szlovák vidéken is eredményesen halad előre a párt szervezési munkája. Krtacon, ahol eddig keresztényszocialista szervezet nem volt, most alkották meg a pártszervezeteit. Elnöknek Ore- vetz Józsefet, alelnöknek Oravetz Imrét választották. Cselmenden Luttmerding Bernát lett fi elnök, mig Jakubicska Józsefet alelnöknek választották

xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal

tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető lapunk könyvosztályában.

(—) Prága, julius 1. Lord Rothermere nerveze- tes cikke Trianon revíziójáról mind szélesebb hullámokat ver a cseh sajtéban. A legelevenebb cseh sajtóorgánum, a Lidové Novimy mai száma hasábokon keresztiül foglalkozik a Rothermere nevéhez fűződő uj mozgalommal. A lap mindenekelőtt a következő budapesti jelentést közli:

— Mivel a magyar országgyűlés októberig el van napolva, a politikai érdeklődés előterében Rothermere lord cikksorozata áll, melyben a magyar lapok elsőrendű politikai eseményt látnak és napról-napra közük a Daily Mail cikkeit és híradásait. A Délvidéki Liga, mely a Bácska és a Bánát visszacsatolására törekszik, köszönő táviratot küld*Lord Rothermerenok s egy millió aláírást gyűjt hozzá Magyarország egész területéről.

A képviselők jelentékeny része is aláírta a táviratot. A képviselőház szünetelésére való tekintettel a magyarok azt remélik, hogy szabad kezük lesz az akció lebonyolítására, mert a kormány aü akcióiért nem vonható felelősségre. Az irredentisták abban reménykednek, hogy a trianoni béke- szerződést a jövő esztendőben revideálják, úgy, hogy a világháború befejeztének tizedik évfordulójára Magyarország megkapja a batárkiigazitáBt.

Az újabb

„Drang nach Osten“

A Lidové Jiováúy ezután részletesen ismerteti a Referete egyik cikkét, míely Lord Rotbertmere Magyar Rapszódiája rimen a kásaautaínít nézőszögéből ugyancsak a Rotbermere lord által felvetett kérdéskomplexummal foglalkozik. A Referee szerint Rothermere akciója arra irányul, hogy a Wall Street és a Oity bankárai szüntessék meg a kisan- tant államainak külföldi kölcsönökkel való támogatását, hogy ezzel az utódállamokat rákénysze- ritsék a Magyarország javárta történendő revízióra. A Referee szerint a Wall Street a világ pénzügyi hegemóniájára tör s erre a célra eszközül a vélt

ellenséges álalmok revánstörekvéseit igyekszik ki- nemcsak Losoncon, Rimaszombatban és Kassán, bán Németország gazdasági és pénzügyi rehabilitálása. A második az olasz—német egyezmény, melyre a Wall Street csábította rá Mussolinit. Ro- thertmene cikksorozat jelenti a legújabb é lappot. A nemzetközi tőke, amelyik az utolsó időben erős gyökeret vert Magyarországon, Anglia délkelet- európai volt szövetségeseit szorongatja, hogy rábírja őket a Magyarországra nézve kedvező szerződésre vízióra. A kisamtant bekerítésének terve a magyar irredentizmus étvágyának kielégűlésére, egy vonalion áll azzal a tervvel, mellyel a Wall Street Németországgal kapcsolatban élt, A Wall Street behatolása az egyv.oii császárságok területére most egy lépéssel előbbre hatol. Ez egy újabb Drang nach Osten, mindössze azzal a különbséggel, hogy ez alkalommal a katonai zászlóaljak szerepét a tőke zászlóaljai veszik át. A béke éredkében valónak feltüntetett békeszerződésreviziók ürügye alaitt a nemzetközi tőke rendületlenül azon dolgozik, hogy a saját patronátusa alatt megújítsa a német—magyar hegemóniát Olaszországnak nemrégiben megvásárolt támogatásával. S Lord Rothermere ezeket a pénzügyi erőiket kívánja mozgósítaná Közép- és Délkeleteurópa térképének átrajzolásához.

Szüllő távirata

A Lidové Noviny azonkívül Szüllő Géza dr.- nak az angol ujságfcirályhoz intézett táviratát ismerteti és a következő kommentárt fűzi hozzá: Szüllő ezeket a nagypolitdkue gesztusával irta s kicsinylésen kívül más ellenérvet Rothermere hanem Pesten és Esztergomban is tapsolni fognak neki.

A Venkov strucc-érve

A cseh agrárpárt hivatalos lapja, a Venkov, Rothermere és Magyarország címen ugyancsak vezércikkben foglalkozik a Daily Mail állásfoglalásával. A Venkov azonban nem talál a puszta lekicsinylésen kívül más elelnérvet Rothermere lorddal szemben.

A cikksorozatot a lord „naiv külpolitikai kirándulásának" aposztrofálja, melyet a „harmadrangú Daily Mailben" helyezett el valrtmi pesti szerző tollából a saját aláíráséval.

Ez a válasz nem egyéb a tehetetlen nyelvöltöge- tésnél, mert a Középeurópát személyesen bejárt ujságkirályt még sem lehet naiv külpol.itikusnak feltételezni, különösen nem olyannak, aki személyes tapasztalatait mással íratná meg. De a legnevetségesebb 'strucc-érv az, hogy a Venkov a Daily Mailt harmadrendű, szenzációhajhászó lapnak mondja. Éppen azt a Daily Mailt, mely milliós olvasótáborával Angliának a legnagyobb példány- számban megjelenő, legnépszerűbb lapja

III MIII ——■

A gömöri orvosok alakuló közgyűlése Csizfürdőn

(Saját tudósítónktól.) A sajóvölgyi és rimavölgyi orvosok Csizfürdőn tartották meg szövetségi alakuló gyűlésüket Goldblatt Géza dr. orvos, korelnök illetve az elnökké megválasztott Zehery István dr. vezetésével, A prágai Jednotában történt elhelyezkedés és a gömöri fiók szövetség megalakításának okait, illetve az előzményeket ismertetve, Goldblatt Géza dr. tájékoztatta a gyűlésén nagyszámban megjelent orvosokat a- pöstyéni kongresszus, valamint a rimaszombati és pelsőczi fiókegyesülefi gyűlések eredményeiről. Javaslatára azután

a közgyűlés kimondatta, hogy a prágai Jednoti XXXIV. zmpájaként megalakított orvosszövetségbe teljee számban belépnek s megalakítják a gömöri orvos- szervezetet.

Az uj szervezet ügyrendjét Gaál Gusztáv dr. tornaijai orvos ismertette, amit Zehery István dr., Kosiner Dezső dr, Eszenyi Gyula dr. és Goldblatt Gé-a dr. hozzászólása után elfogadtak. Ezután megejtették a választásokat, melynek során elnökké Zehery István dr. rimaszombati főorvost, alelnökökké Gaá! Gusztáv dr. és Vadas Vilmos dr.-okat választották meg. Titkár lett Reinitz Vilmos dr. és Kársai Jenő dr., pénztárnok Friedmann Sándor dr., a választmány tagjai pedig: Goldblatt Géza dr., Linberger Albert dr., Weisz Géza dr., Steinbeiger Ede dr., Haas Lajos dr., Heintz Hugó dr., Eszényi Gyula dr., Fuchs Izsó dr., Klein Samu dr. és Heinrich Béla dr.

Az 1927. évi tagsági dijat 20 koronában állapították meg. Gaál Gusztáv dr. terjesztette e’ő ezekután az orvosi rendtartást, amit jóváhagyás végett felterjesztettek az orvosi zsupához. A volt sajóvölgyi orvosfiók régi diszelnökeit Hensch Géza dr.-t és Pósch Dezső dr.-t egyhangú lelkesedéssel újra diszelnökökké választották, a gömöri orvostestület közbecsülésnek örvendő nesztorát Lichtschtein Adolf dr. rimaszombatig orvost peddg örökös diszeinökké, elhatározva egyben, hogy 60 éves orvosi jubileumát a szövetség hivatafüB ünnepség keretében fogja megünneplni.

A régi gömöri orvosszövetség boldog emlékezetű két érdemes elnökének Löcherer Tamás dr. és Meskó Miklós dr. emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg a közgyűlés. Apró ressort- kérdések elintézése után este félnyolckor bankett volt a fürdő étteremben, ahol több pohárfel- köszöntő hangzott el.

^Komáromi ciános

^Reménytelen szerelem

Stegény (38)

M adu ró volt

Afhogy leszuszogott a lépcsőn, alig ismertünk rá. Mióta nem láttuk, aggasztón lesoványodott: néhai tokája helyén lötyögött a bőr. Búsan nyújtott kezet:

— Azért ugrottam ki, gyerekek, hogy tekintsétek meg-nem-történtnek azt a sajnálatos incidenst...

— Rég elfelejtettük, barátom — biztosítottuk mindaketten.

Mádurónak eszeágában nem volt már a dignitás. Ahelyett hálálkodva szorongatta a kezünket:

— Köszönöm, gyerekek, köszönöm. Súlyos lecke volt ez nekem, mert egy hét óta egyebet se csinálok, mint a névestén megjelent uraknál tisztelgek egymásután. Tudjátok, nincs nekem egyéb bajom, mint hogyha inni kezdek egyszer (de nem is teszem többet!), elhagy a józan eszem s olyankor mocskos agitációt fejtek ki a kormány ellen, amely pedig legnagyobb elismerésünkre méltó heroikus épi tömünk újával. Ha megtudná a kormányfő, kifordítaná a nyakamat. Hát csak hallgatni, gyerekek! Szavamra, nem iszom többet...

S már búcsúzott is. Lóránt marasztalta, hogy legalább néhány percre nézzen be a lakásba, de Mádurő a kocsiban volt már akkor s onnan mentette ki magát:

— Köszönöm, lehetetlen. Már két ülést mulasztottam el s ha rajtakapnak, elvesztem a napidijat. A többség ugyanis szigorú párt- fegyelmet gyakorol a választás óta. Tolmácsoljátok, kérlek, hódolatteljes kézcsókjaimat

a méltóságos asszony és a nagyságos asszony előtt. Aztán lakat legyen a szátokon, gyerekek, mert különben kampec nekem! — s ujját keresztbehuzta a gégéjén.

Félperc múlva messze zörgött Máduró, az állomás irányába. Lóránt rámnézett és mosolygott:

— Hát érdemes képviselőnek lenni?

Aztán megindult lassan Bordás bácsival.

Az istállók felé.

En ottmaradtam a nyárfás szélén. Virágok lángoltak a vétségen, bódult fejjel álltam ott s a Hegy alj a éles vonalakban nyúlt el a nyugati látóhatár hosszában. Sok-mindenre gondoltam azon a délutánon. Egyszer csak ruhasuhogásra fordultam meg: Hedvig- asszony jött az udvar felől.

Meglepetve néztünk össze! Talán ugyanazt a csibészkalapot csapta a kon ty ára, mely annyi szi.vbeli bánatot okozott valamikor Lóránt-barátomnak a Duna mellett, amikor még a vőlegénye sem volt. Rövid turistaszoknyában állt meg előttem s olyan két bavasmászó-cipöben, mintha a tiroli Dolomitok megrohan ására készült volna. Ügy étié nül me nt eget őzött:

— Ne nézzen végig nagyon, csak a szöges-cipőt akarom kipróbálni: talán egy éve nem volt a lábamon. A kurta szoknya pedig a vizes fü miatt van ...

Jólesett látnom. Mellém állt s a nyárfás széléről elragadtatva nézett el a virágba- esattant tájon:

— De szép az élet... Csak elválni fáj...

Ottálltunk ketten. Később beszélni kezdtem:

— Vagy bárom esztendővel ezelőtt egy kedves teremtést kísértem el vasúton, egészen az átszálló-állomásig. Alföldi állomás volt ez. Eölsegitettem a csatlakozó-vonatra, kezet csókoltam neki, aztán elment a vonat.

Az ablakból még sokáig integetett felém s mosolygott. A vasút iránya egyenes volt az állomástól kezdve vagy egy napi jár élőidre. Juniusvégi délelőtt volt s én néztem-néztem a vonat után. Félóra is elmúlt, csak tűhegynyi pontnak látszott a vonat, később a sínekről ez a pont is fölemelkedett a levegőbe s lengett-lengett a délibáb karjain. Azután eltűnt a pont, a mozdony füstje is eloszlott, csak a délibáb remegett és játszott s én még mindig néztem a vonat után. A válás mindig fáj... Három esztendeje már s én talán nem fogom látni többé azt a fiatalasszonyt... *

Egy május-eleji reggelen ütrakeltünk.

De mennyi-mindent kellett eligazítani addig, hogy semmit el ne hagyjunk, amire szükségünk lehet majd. A sátorlaptól a dugóhúzóig mindenre ügyelnünk kellett Lóránttal, mert Báni bácsi legfeljebb rendelkezett, die nem csinált semmit, ő már csak akkor szerette átvenni a vezetést, ha menetkészen állt mindenki. Ám ilyen esetbein is inkább a kardalban vezényelt... Hanem egyszer mégis csak indulás előtt álltunk, cakumpakk. Egytől-egyig vicsorgófogu bakancsokban, amilyenekben Észak-Tirol kormos havasait illik megosiTomolni, Lenke- mama sapkában, az ifjuasszony abban az old altcsapott csibészkalapban, amelyért szerelmesen nézett rá mindenki. Siilyedésig- •rakott hátizsákokkal léptünk ki az udvarra azon a jókor-reggelen, mikor a nap még alig állt három araszra a tiszai füzesek vonulata fölött. Turistabotokkal fölifegyvérkezve valamennyien, sőt Béni bácsi revolvert is akart hozni, esetleges utonállás alkalmára. De Lóránt mosolyogva vette ki kezéből a veszedelmes eszközt. Béni bácsi egyébként stiglinc-szárnyat is tűzött a kalapjához, ami határozottan jól állt neki.

Lóránt még az utolsó pillanatban is Bordás bácsit intette elő s miután megadta neki az utolsó utasításokat, elbúcsúztunk a tanyától és buskomoly nyárfáitól. Visszanéztünk mégegyszer a házra s akkor a nyílegyenes utón nekivágtunk az állomásnak. Gyaiogszer- rel persze, mert egy valamirevaló turistának szégyen kocsin vitetnie magát.

A kisvasú tón kellett mennünk a kollégiumi városkáig s onnét már gyalog a hegyekbe. Hogy a kisvasúira került volna a szó, Béni bácsi egyszerre elemébe jutott s minden tréfát és olcsó élcet felfrissített, amit a múlt század utolsó évtizedeiben faragtak e zörgő és kopott jármüvek rovására. Sokat mulattunk az öregur sziporkázásán. A hencegve-pöfékelő skatulya-mozdonyt például kávédarálómak mondta, miközben harsányan nevetett egy nagyot. S bentültünk már a zakatoló kocsiban, amikor az öregur még mindig a vicinálisvas- utakat kaszabolta, mint vonat-típust. Legmélyebb hatása annak az állítólagos hitelesen megtörtént esetnek volt, mikor a teljes gőzzel mozgásbian-lévő. kocsi ablakán benéz kívülről egy gyalogos-ember s jónapot kivan a vicinális utasainak • • . Másik anekdotája abban kulminált, hogy a kiinduló-állomáson kotló alá rakott tojások mint apró csirkék ugrálnak ki a vagonból, mire a rendeltetési-állomásra pöfög be verhetetlen gőggel a lokomotív . . .

* A hangulat olyan volt, hogy minden pillanatban mosolyognunk kellett egymásra. A nap Szikrátverve kezdett kapaszkodni s ezer változatban csattogták a zöldszinek. Béni bácsi egyszerre csak fidéhsen pattintott egyet az ujjún:

— Hát azt hallottátok-e, gyerekek, mit csinált egyszer az orosz, az ukrán meg a lengyel ?

Egykettőre mgtudtunk minden intimitást e három nép karaktervonásait illetőleg.

(Folytatjuk.)

r