Prágai Magyar Hirlap, 1927. július (6. évfolyam, 148-173 / 1482-1507. szám)

1927-07-02 / 149. (1483.) szám

1927 JuKus 2, szombat.

íHra5at/v\^<a^.Hnínfflfi

3

A parlaste^g saa @gie meai sa'waiaa a kösigasgatási rcfémot

Koriáih ás Holota képviselők Biataiwías ellenzéki beszédet mondtak az ,aíi!©s,s&3'sslaf©SES& reform ellen — A szlovák néppárt beSíösloió álláspontja — A szavazás

(:) Prága, julius 1. A képviselőház ma befejezte a közigazgatási reform részletes vitaiját.

A német kormánypártok a javaslaton nyelvjogi korrektúrákat igyekeztek kieszközölni. A napokkal ezelőtt mgekezdett tanácskozásokba

most már a párt szeniona, Krepek szenátor is bekapcsolódott s Zierhut képviselővel együtt Svehla miniszterelnökkel és Cserny belügyminiszterrel tárgyal.

A tanácskozások eredménye azonban olyan jelentéktelen, hogy a német választókat aligha fogja kielégíteni.

A németek harcával ellentétben a szlovák néppártiak teljesen Kramár uszályhor- dozói lettek s ma

Pázmány képviselő beszédében a csehszlovák nemzeti állam eszméje mellett tett hitvallást.

Ez a kijelentés természetesen óriási ellenszenvvel találkozott a nemzeti kisebbségi képviselőknél.

A részletes vitában ma résstvettek Korláth Endre dr. és Holota János dr. magyar nemzetipárti képviselők is, akik radikális ellenzéki beszédben fejtették ki a magyarság álláspontját.

A parlament a javaslat letárgyalása után julius 7-ig nem fog ülésezni. A reformjavaslatokon kívül

napirenden szerepel még a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés, amelyet a Ház rövidített eljárással fog letárgyalni.

A mai ülés

Malypetr elnök háromnegyed kilenckor nyitotta meg az ülést s a Ház folytatta a közigazgatási reformjavaslatok részletes vi táját.

Halla cseh agrárius üdvözöl minden akciót, amely a közigazgatás rendezésére irányul. A javaslat csak a megyetörvény módosítása. A szónok polemizál Dérerrel és Hru- sovskyval s kijelenti, hogy félelmük alaptalan. ‘

Nem tagadja, hogy egyes nem szlovák és ] szlovákellenes érzelmű körök Szlovén- 0

szkónak most megállapított határaihoz 1

) ábrándokat fűznek. Azonban ezeket az

s ábrándokat, amelyekkel a magyarok

Istenéhez folyamodnak, nem ^ehetjük i el tőlük — mondja a szónok — sem törvénnyel, sem pedig más óvintézkedésekkel.

Az irredenták optimizmusával szembe kell állítanunk saját optimizmusunkat, hogy a köztársaság létezik és virágozni fog.

Német mementő

a németekhez

Matzner német nemzetipárti: A törvényhozók egész sora, akik ma a javaslatot a lakosság jólétének zálogául tüntetik föl, be fogják látni, sajnos későn, hogy tévedtek. A német nép képviselőinek arra kellene tö- rekedniök, hogy a választók tömegét ellenállásra bírják. Bizonyítsák be a német képviselők legalább a szavazásnál, hogy ők németek.

Bergmann cseh nemzeti szocialista fokozottabb védelmet követel a cseh kisebbségek számára a németlakta területeken. Több módosító indítványt nyújt be s bejelenti, hogy pártja a javaslat ellen fog szavazni.

Gagatko ruszinszkói Trudova-párti hangsúlyozza, hogy Ruszinszkó autonómiáját biztosították a-saint-germaini békében, sőt az alkotmányban is, de mindeddig keresztül nem vitték. Szemére veti Kramár előadónak, hogy ő, aki a szerződést annak idején a békekonferencián aláírta s ezzel hozzájárult a ruszin, nép jogainak megadásához, most a javaslat beterjesztésekor azzal érvelt, hogy a ruszin nép még nem érett ahhoz, hogy saját sorsát maga intézhesse. A kormány ukranoíil politikát követ Ruszin- szkóban és arra törekszik, hegy ott uj nemzetet neveljen, amelyet azután egyesíthet a csehszlovák nemzettel. Tiltakozik az ellen, hogy az állami hivatalokba csupa ukranofil embereket neveznek ki, mig a ruszin iskolákat végzett intelligencia még csak kapusi állást sem tud nyerni.

Szükségesnek tartja a ruszin patriotizmus kiépítését és istáp olását, mert csak ez vezethet a köztársaság konszolidálására. A javaslatokat nem fogadja el.

Korláth kifejti a ruszinszkói magyarság tiltakozó álláspontját

Ezután Korláth Endre dr. magyar nemzetipárti képviselő szólalt fel, akinek nagyhatású, tartalmas beszédét teljes egészében közöljük.

Hölgyeim és Uraim! Amikor a parlament előtt tárgyalás alatt lévő és a csehszlovák köztársaság közigazgatásának úgynevezett „reformjához" szólásra jelentkeztem, — ezt nem azért tettem, mintha a közigazgatási reformhoz érdemben akartam volna hozzászólami. Csupán

ünnepélyes tiltakozásomat akarom kifejezni Podkarpatszha Rus magyarságáinak és őslakosságának nevében azzal az eljárással szemben, amellyel a csehszlovák kormány — Kramár képviselő előadásában — a közigazgatása reform álru há jában — kereszt üli gázol azokon a békeszerződéseken, amelyeknek a csehszlovák állam létét köszönheti és azon az alkotmány- törvényen, melyre önök uj államukat építették.

Mi magyarok sohasem csináltunk belőle titkot, hogy meghallgatásunk nélkül és akaratiunk ellenére, az erőszak jogán, a wilsoni 14 pontban csillogtatott déliibábos igazságok cselszövései által lettünk — a győzőkhöz csatlakozott é6 minket, mint küzdőtársait elhagyott csehszlovák kormány és hadsereg által — bekebelezve, meggyalázva, megtiporva.

„A konszolidációt célzó munkánk csődöt mondott"

Mi — ezek dacára — nyugalomra intettük népünket és politikai pártokba szerveztük azt, hogy alkotmányos utón — a törvények alapján állva — biztosítsuk a magunk fenmaradását. Mi ártatlanságunk érzetében, igazságunk tudatában a velünk szemben kegyetlen békeszerződéseknek s az önök alkotmánytörvényeinek hatályosságát elfogadtuk, elszántuk magunkat a kisebbségi kálváriáinak mél- tóságteljes elviselésére.

Népünk adja a katonát, fizeti az adót imlasza- ibadásig, egyszóval teljesíti — a kormány hivatalos kijelentései szerint is — állampolgári kötelességeit elsőrendű módon, mint elismert legjobb adófizető és legfegyelnre- zettebb katona. Nekünk magyaroknak, — akikről még ma is megkísérlik ellenségeink a müveit nyugat előtt elhitetni^ — hogy félvadak vagyunk, akik

nyereg alatt puhított húst eszünk, — faji tulajdonságunk az egyenesség, az őszinteség, az adott sző szentsége. A mi népünk e mellett komoly és munkás nép. Mi, e népnek politikai vezetői munkás népünkhöz illő komolysággal s az adott 6zé szentségében bízva, — mert önök kötelezték magukat a békeszerződésekben biztosított kisebbségi jogok és speciálisan Podkarpatszka Rus részére biztosított területi autonómia megadására — megnyugtattuk híveinket, hogy az uj államalakulattal szemben teljesített kötelezettségeink mellett — jogaink is teljesedésbe mennek.

Kurtyák: Meghamisították a megegyezést.

A konszolidációt célzó eme munkánk és politikánk az önök akaratával — ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásával — teljesen csődöt mondott. önök a mi komoly politikánkat nem honorálták. önök

kisebbségi jogainkéit és Podlíanpaitszka Rus területi autonómiáját, a. Bajáit erkölcsi jogi és becsületbeli kötelezeitíségeáket — a külföld felé mindig a szépet mutatva — kágúnyolták, megesuíoiták, nevetségbe fullasztották, amely komédia azonban népünk részére halálos tragédia.

Kurtyák: Úgy van.

elmúlt esztendő politikai tanulságai

A múlt év júniusában már azt hittük, hogy a hét évig be nem tartott adott szó és az Írásos békeszerződés teljesítése — az Önök belső politikájának csődje miatt — hamarosan be fog következni. Önök hozzánk, nemzeti kisebbségekhez siettek segítségért, s mi népeink érdekében megemeltük az Önök kátyúba került szekerét s jutalmunk az lett, hogy

újabb adott szavukat sem tartották meg. amit a nemzetek egyenjogúságáról kormánynyilatkozatiban kijelentettek.

Hölgyeim és Uraim! Veszélyes útra léptek Önök, mert Önök nemcsak belénk rúgtak, hanem belerúgtak azokba a békeszerződésekbe és abba az alkotmánytörvényibe is, amelynek létüket köszönhetik s amelyre államukat építették. Ez a rúgás nekünk fáj, mert tudjuk, hogy népünk ártatlanul szenved, tudjuk, hogy önök igazságtalanok velünk szemben és tudjuk, hogy e kegyetlen rúgás nyomán közöttünk a pusztulás, a kin, a szenvedés még tovább is tartani fog. De ez a rúgás minket megsemmisíteni nem fog, csak legfeljebb azt fogja eredményezni, hogy népünk félre fog bennünket, állítani a politikai vezetéstől’, azért, mert rövid ideig is bíztunk az önök Ígéretének komolyságában; nem fog hinni az ő megnyugtatását és a békés munkára serkentését célzó politikánknak, hanem

aa igazságtailam ragások, taposások miaitti szenvedéseiben, agóniájában hallgiátni fog a rombolás szellemiére.

A kisebbségi nemzetek is kedvel. kapnak önöktől' e ők is rugdosni fognak a békeszerződésekbe. Jön majd a régi osztrák recept szerint a Prügelpatemt, még több börtön é*s bitótfa. A mi résziünkről pedig az önlöktől eltanult cseh recept és előbb-u tóbb felborul a kas, amely bennünket, kisebbségi nemzeteket ideziár, szétszaladuink és talán fel is szabadulunk. E rombolás szelleme — minket legfeljebb politikailag fog félreállitani, — de az Önök alkotását, — az uj államalakulatot — esetleg romba döntheti. Mint népe sorsáért igaz lélekkel dolgozó férfi, figyelemmel ki- séreim azt a munkát, amellyel Önök — mintegy veszélyes robbanóanyagokkal — a köztársaságot aláaknázzák. Teszem ezt azért, m-ert nem tudhatjuk, hogy az esetleges romhalmazból mi épül fel ismét. De Istenbe vetett hittel bízzunk abban — az elkeseredett ember lélektanából kiindulva —, hogy a jelenlegi helyzetünknél rosszabb már alig lelhet és így az alkotmánynak eme felrúgásával, a konszolidáció felé törekvő helyzetünk felbontásával a mainál csak jobb helyzetbe kerülhetünk.

„Tiltakozom és a szavazásban nem fogok

részt venni!"

Ezeket akartam elmondani. Ezekre akartam a veszélyes lépés előtt önöket figyelmeztetni, amikor tiltakozásomat bejelentem a közigazgatási reformtörvény ellen.

A* alkotmánytörvémy 3. szakaszának értelmében Podkarpatszka Rus közigazgatásának berendezése csakis — egyedüli és kizárólag — az ő külön törvényhozásának van fecnin- tantva s ebben a kérdésben a prtáglai parlament a csehszlovák alkotmánytörv ény énfceffimlóben határozni nem jogosult, — annyira, hogy a Podkarpatszka Rus területéről ideküildött képviselők ugyancsak a békeszerződés 13. §-a értelmében el vannak tiltva attól, hogy a prágai parlament ilyen irányú munkájában résztve- gyenek. Igaz, hogy ezt a pontot önök nem iktatták be a® alkotmánytörvényükbe, de ez nem változtat a lényegen, mert e kihagyást önök a békeszerződések paragrafusainak ellenére s azoknak megszegésével tették, mert azok kimondják, hogy a békeszerződés az ailkotmány- törvénybe beiktatandó szószerint s minden ellenkező intézkedés, akár törvényrendelet alakjában történik is, érvény-' teilen. Ennek kiejlentésével megismétlem tiltakozásomat és a szavazásban nem fogok részit venni, aminthogy meg vagyok győződve, hogy abban Podkarpatszka Rus népének egyetlen önérzetes képviselője sem fog részt venni, mert ezzel népének jogát egyszersmindotn- korra elárulná. Az.itt meghozandó közigazgatási reformtörvény ránk, Podk arpatezka Kusza nézve első perctől érvénytelen.

Kramárék Trianont előtti ígéretesnek értéke

Végül még egy pár szavam van Önhöz, Kramár képviselő ur, amikor e jogtipró, alkotmány- ellenes, békeszerződést hatályon kívül helyező,

Trianont és- Satut (Termáin en Layet legalább is részleteiben egyoldalúan revideáló közigazgatási reformot, mint előadó, előterjesztette, védelmébe veszi cs keresztülhajszolja.

Ön a békeszerződéseket nemcsak, mint a csehszlovák köztársaság miniszterelnöke, de mint Kra- iniár,. a nagy ur, a gén Hennán is aláírta és ez Önt ilyen minőségében is kötelezi, ön e gentlemant ro:nőeégét a cseh nép érdekeben bizonyára sokszor éftékesítette, különösen akkor, amikor a nagy népek, Anglia, Amerika, Franciaország, Olaszország slb. nagy fiaival, gentlemanjaival kelleti tárgyalnia. Mi már eddig is felvilágositottuk •ezeket, a gén • le manókat s ezután is meg fogjuk azt tenni, hogy

íhi n.am állatta és nőm állja az okait az Ígéreteket, amelyekéit — az ön népe felszalbaííliitása eRemérfékeképpen — az említett nagyhatalmak gén ti omanjainak tett.

Nem gondolja Ön, hogy ezzel nemcsak a saját, de népének a hitelét is veszélyezteti és vesztegeti Ön? Megéri ez az erőiszaki örvény ezt a hitelképes- ségesökkenést, melyre még ezután is sokszor szükségük lehet önöknek?

Kuntyák: Olyan p analitikus ok, mint Kramár, dolgoztak ezen a törvényen s ezzel teszik tönkre az államot.

Kramár képviselő ur! ön tegnap egy ellenzéki jogúszpolitikust ügyvédi demagógiával vádolva, letorkolt. Hát nem demagógia és pedig ismételten és következetlen demagógia az az ön részéről, amikor Podkarpatszká Rus népét ma éretlennek mondja az autonómiára csak azért, mert ott már önöknek nem hisznek, elleniben akkor, amikor önökhöz állítólag önként csatlakozott e terület népe, akkor érettnek fogadta el őket és autonómiát garantált nekik.

Kramár képviselő ur! ön sok eltiport nemzet küzdő vezérének lehet ideálja, mert — küzdött rettenthetetlenül, hol egyenesen, hol pedig mutatta a loyali-tást a császárral szemben, de föld alatt romi*!döntésén dolgozott — de mindig népe érdekében. Volt börtönben, állott bitófa alatt.

Vérünk ellenkezik azzal, hogy mindenben utánozzuk Önt, de semmi sem lehetetlen, ha Ön ez erőszaktörvécnyel kikény szeri ti azt belőlünk. Kramár ur! ön diadal mámorában mindent elfelejtett, amit Ön csinált, és csak arra emlékszik amit a Habsburgok Ön ellen s népe ellen csináltak. Ebből is csak a rosszra, a kellemetlenre, az erőszakra emlékszik, amit neMink magyaroknak ad1 vissza. 1

önben teljesen meghalt az eltiport ember, amely alakban pedig legszebb férfikarát töltötte el és csak a diaidaliinámoros, győztes él önben.

Álljon meg az utón, rázza meg magát, ébredjen, feli, jusson eszébe régi egyénisége, mert még megérheti, — mint sokan megélték már ön előtt, —• nagy győzelmi mámora miatt — gyászos bukását, tragédiáját. És én ezt — ha velünk, az elnyomottakkal szemben nem változik meg — szivemből láván om Önnek s önöknek népünk feltámadása érdekében.

K^láth beszéde után Pázmán szlovák néppárti emelkedett szólásra. A közigazgatási reform' — mondotta többek között — a centralizmustól való elhajlást jelenti. Szlo- venszkóról történik most döntés, de ez a döntés azért nem teljes, mert a szlovák nemzetet nem ismerték el teljesen egyenjogunak és Szlovén szkot még mindig politikailag függésben akarják hagyni. Kiemeli, hogy a köztársaság nemzeti állam s ezért ennek keretén beiül a szlovák néppárt az állam iránti hűsége miatt nem akart a teljes önállóságért harcolni, hanem megelégszik ideiglenesen a gazdasági önállósággal. Nem kap ugyan uj jogokat Szlovén szkó, de megszűnik a tisztán centrá- lisía uralom! Sajnálja, hogy a javaslat egy szóval sem említi a szlovák nép ideálját.

Karpisková cseh szociáldemokrata polemizál Kramárral s tiltakozik az ellen az előadói kijelentése ellen, mintha a nők in- ferioritásban volnának a férfiakkal szemben.

Safranko kommunista meg van győződve arról, hogy. az uj közigazgatási reform növelni fogja Szlovenszkón a kolonizációt és a nemzeti elnyomást

Holota: A régi megyék visszaállítását követeli

Holota János dr. magyar nemzetipárti i képviselő szólalt föl ezután s nagy érdeklődés mellett mondotta a következőket:

Tisztelt Képviselőház! Hozzá Vagyunk szokva ahhoz, hogv ebben a parlamentben akkor, amikor a közszabadságokról, a szólás- szabadságról, a szabad sajtóról van szó, mindig a demokratikus gondolkodást, arcul csapó, retrogád irányú és szellemű törvényjavaslatok kerülnek a Ház asztalára. Azt, kellett hinnünk, hogy ennek egyszer csak vége szakad.

Sajnos azonban, ez a szellem tovább tobzódik. A szabadság szent eszméje itt csak szatíra, a demokrácia csak álarc a teljes nemzetiségi elnyomás és teljes önkényuralom megva1 ásítására. A rend- i örvény után itt fekszik előttünk a köz- igazgatás reformjavaslata, mely reánk, kisebbségre nézve csak újabb bilincset

jelent és a jogfosztások uiabb sorozatát. Megszavazása esetén egy újabb Bach- korszak rendőruralmának kezdetét várhatjuk.

Ez a javaslat egy szemfényvesztés a népjogok kijátszására, ügyes trükk, melynél az egyik kézzel nyújtott kedvezmény: a puszta jönnék a jólét, a vigság, gondtalanság és gaztartom, ányi elnevezés ellenében, a másik kézzel a tízszeresét veiszi el a még meglevő polgári jogoknak. A javaslat földrajzilag négy [tartományra osztja a köztársaságot, ennek ellenében azonban centralizál minden hatalmat és korbácsot, nyom a vakon engedelmeskedő politikai hatóságok kezébe.

A javaslat tárgyalásának „demokratikus" módszere

A javaslat lslárgválásának módja is rá- vall a benne uralkodó szellemre. Tíz perc időt, engedélyez egy-egv szónok részére a lm-