Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-08 / 130. (1464.) szám
<j$Ö> VI. évf. 130. (1464) szám - SserCfla g 1927 junius 8 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*2G Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő' polltlkcil nQ.pilo.piO. Felelős szerkesztő: DZUE%n LASZLÖ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulíce 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Telefon: 30311. ~ Sürgönyeim: Hírlap, Praha Chamberlin két kényszerleszállás után Impressziók a berlini I kongresszusról Irta: FLochbarth Ernő dr. Prága. junius 7. A világháború kitörése óta a népszövetségi ligák berlini kongresszusa volt az első alkalom, hogy egv nagv nemzetközi egyesület Berlinben, a német birodalom fővárosában tartotta meg közgyűlését. A világ minden táláról összegyűlt delegátusok saiát szemükkel győződtek meg arról, hogy a német népet a reá zudult sorscsapások nem törték meg. hanem ellenkezőleg: megacélozták az ereiét és a leglázasabb munkára sarkalták, ugv, hogy a néniét nép ma már nagv részben kiheverte a sebeket, melyeket egv zivataros évtized szenvedései ütöttek testén. Berlin utcáin ma ismét eleven élet lüktet, mely semmivel sem marad mögötte a londoni, vagv párisi világvásárnak, az idegen mindenfelé hatalmas aránvu építkezést lát. a forgalom nagyobb, mint amilyen békében vélt és annak, a lelki depressziónak, amely négv évvel ezelőtt, az infláció éveiben vett erőt az embereken, ma már semmi nyoma nincsen s a németek ismét örülni tudnak az etetnék és optimizmussal tekintenek a . Jövőbe. Németország újból fontos tényezőié nemcsak a világpolitikának, hanem a világ- gazdaságnak is, amint azt Hamburg kikötőjében látjuk, amelyben — mint nekünk ot,t elbeszélték. — ez esztendőben több haló ve- vett horgonyt, mint 1913-ban, a világháború előtti legforgalmasabb évben. , . Elmúlt, az az idő. amikor a franciák és szövetségeseik egv7 fölényes kézmozdulattal intézték el a ..bcche-okat és egyszerűen ki akarták őket közösíteni az európai társadalomból. A népszövetségi ligák kongresszusa alkalmával nekik is el kellett jönniük Berlinbe és hogy a kongresszus elnöke éppen a francia Aulard volt. mutat in meg a legjobban. hogy mily nagyot, forgott három-négy esztendő óta az idő kereke. Valami furcsa érzés futott át, a lelkűnkön, mikor a Reichs- tag termében, ahol minden apróság a vas- kancellár emlékét idézte emlékezetünkbe, Aulard ült, bele az elnöki székbe és francia nyelven adta át a szót Marxnak. Bismarck utódjának és maid amikor Steesemann külügyminiszter beszédét, hallottuk a német népszövetségi liga fényes bankettjén. Ezek az epizódok kétségtelenül azt mutatják, hogy a népek lassan el kezdik felejteni mindazt, ami tizenhárom szerencsétlen év óta történt. Legjobbjainak lóvá szeretnék tenni, amit egymás ellen vétettek és lassú, de következetes munkával orvosolni a békeszerződések által okozott igazságtalanságokat. De vájjon mikor fogják orvosolni a kisebbségekkel szemben elkövetett jogtalanságokat? Bennünket természetesen ez a kérdés érdekelt elsősorban. Örömmel állapítottuk meg, hogv a hangulat _ évről-évre kedvezőbbé válik irányunkban. Öt-hat esztendővel ezelőtt még ugv7 kezeltek bennünket, mint, mindenáron okvetetienkedni akaró kve- rulánsokst. ma már elismerik szalonképessé- günket és belátják, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlansága súlyos veszélyt reit magában az európai béke szempontjából. A nép- szövetségi ligák uniójának sok szakbizottsága van. de mindenkit legjobban mégis csak a „commission des minoritás4* érdekel. Itt van a legnagyobb hallgatóság, itt folynak a legérdekesebb viták és amikor a bizottság jelentését a teljes ülés elé terjeszti, az eladdig meglehetősen unalmas tárgyalás egyszerre megélénkül és érdekessé válik. E hangulat, hatása alól természetesen a kisantant államai sem tudják magukat kivonni és amíg öt-hat évvel ezelőtt a cseh. román és szerb delegátusok még állandó offonzivában voltak, addig most, mái- ők szorultak vissza a defenzívába és ióképet vágnak a kisebbségi kérdéshez. Jellemző például, hogy Brabec szenátor ur ezidén már nem is iöte. el a kongresszusra és a cseh delegáció alig hallatta hangiát. Másfelől azonban meg kell mondani azt ma délután 5 óra 55 párékor Bariinba érkezett Párás LSndbergh elsőbbségét vitatja s féltékenyen nézi, hogy Berlinnek is kijut az aviatika dicsőségéből — A franciák beismerik az amerikai gépek fölényét — A boldog Cottbus díszpolgáraivá választja Charaberlint és Levlnet — Berlin, junius 7. Chamberlin és Levine hétfőn hajnalban három óra tájban Newyork- ból Németország fölé érkeztek. A repülőket, először Dortmund légi kikötőjében pillantották meg, ahol a „Miss Columbia44 oly alaeso- i nyan szállt, hogy beszédbe elegyedhetett a 1 járókelőkkel. Chamberlin az útirányról kérdezősködött Berlin felé, mert az óriási | ködben szemmelláthatólag elvesztette a tájékozódást- A katonák óriási dorongokkal mu- | tatták meg az útirányt Berlin felé. Az első telefonjelentések után a berlini légi kikötőben több mint százezer ember gyűlt össze, hogy ünnepélyes fogadtatásban részesítse az amerikai repülőket. De Chamberlain nem jött, holott legkésőbb 11 óráig okvetlenül a fővárosban kellett volna lennie. Mint később kitűnt, a Miss Columbia másodszor is elvesztette a tájékozódást és mivel benzinje kifogyott, kilenc órakor három kilométerre EiiSleben várostól leszállt. Itt száz liter benzint vett, maid 9 óra 35 perekor folytatta útját Berlin felé. Ebben az időben már több repülőgép kereste Chamberlin éket, de mivel a sűrű köd nem oszlott szét, nem találták nyomukat. Chamberlin ismét elvesztette a tájékozódást, elröpült Berlin alatt s mivel az eislebeni benzin nem felelt meg a gépnek, Cottbusban, egy Berlintől délkeletre fekvő városban, pont 12 órakor kénytelen volt le- szállni. A leszállás meglehetősen szerencsétlen volt: a mocsaras vidéken a nehéz gép azonnal sülyedni kezdett, fél méterre belemerült az ingoványba, miközben a légcsavar eltörött, úgy hogy a továbbröpüJés lehetetlenné vált. Amikor Cottbusban megtudták, hogy Tlhamberlin a város határába érkezett, valóságos zarándokút indult meg a Miss Columbia felé- Elsőnek a polgármester ült autóba és indult a repülők megkeresésére. Az első rögtönzött fogadtatásnál lelkes jelenetek játszódtak le. A polgármester Chamberlin és Levine nyakába borult, sorra csókolta őket, majd az egybegyűltekkel percekig tartó hurrával üdvözölték az amerikaiakat. Chamberlaint láthatólag lehangolta a két szükségleszállás. — Lindberglmek több szerencséje volt — mondotta. A hatóságok azonnal megtették az intézkedéseket, hogy Chamberlin gépe uj légcsavart kapjon Berlinből. A Miss Columbia is. hogv a kisebbségi bizottság munkája csak lassan halad előre. Az idei kongresszus két értékes, pozitív eredményt hozott. Az egyik az. hogv egv kisebbségi folyóirat kiadását határozták el és annak szerkesztésével Bevet professzort, .a genfi egyetem tanárát bízták meg. akinek egyénisége elég garancia arra. hogy a meginditandó bulletin elfogulatlanul fog foglalkozni a kisebbségi mozgalommal, amelynek azonban szüksége van egv nagy sajtóorgánumra. A másik pozitívum az, hogy az állampolgársági és illetőségi kérdés megoldása céljából a népszövetségi ligák vegyes díöntőbiróság szervezkedését kezdeményezik. Ez a határozat, uiabb bizonysága annak, hogy az állampolgársági kérdés ma már európai fontosságú problémává nőtte ki magát,. Ha ezeket az eredményeket el is ismerjük, viszont sajnálattal kell inegállapitanunk. hogy az Unió kjsebbségi bizottsága előszeretettel sérülése nem nagy, úgy hogy a hibát ma délutánig föltétlenül ki fogják javítani és Chamberlin folytathatja útját Berlin felé, ahová ma az esti órákban várják. A berlmi fogadtatás programja Berlin, junius 7. Chamberlin és Levine ma este 7 óra tájban érkeznek a tempelhofi légi kikötőbe- A fogadtatás mindenesetre nagyarányú lesz, már csak azért is, mert Berlin nem akar elmaradni Páris vagy London mögött. A németek különös kitüntetésnek veszik, hogy Chamberlin éppen a német fővárost választotta útja céljául és nem röpült például Rómába, holott a gép építője, a fiatal Bellanca mérnök, olasz származású. Chamberlin utjának jelentősége a két kényszerleszállás dacára rendkívül nagy. Tekintetbe kell venni, hogy a bátor pilóták az ut legnagyobb részét óriási viharban tették meg s például a La Manche csatorna fölött akikora volt a depresszió, mint ezen a vidéken már régóta nem. Németországot pedig sürü köd fedte és az eső állandóan zuhogott. Mindennek dacára Chamberlain megdöntötte a távolsági repülés világrekordját és körülbelül 295 angol mérfölddel nagyobb utat tett -neg. mint Lindbergh. Ghamberlint óriási pompával fogadják Berlinben. Mivel már kissé kipihente fáradalmait, fogadtatása nagyobbarányu lesz, mint eredetileg tervezték. A német birodalom nevében vaMszinüleg Curtius birodalmi gazdaságügyi miniszter üdvözli a pilótákat már a repülőtéren, majd Berlin város, az Aeroclub és a Lufthansa képviselőinek beszédei következnek. Este az amerikai nagy- követségen vacsora lesz. Szerdán Hinden- bnrg birodalmi elnök fogadja Chamberlint, majd később a városházán Berlin városa. Az amerikai kolónia nagy bált tervez. — Cottbusban a lelkesedés leírhatatlan. A vidéki város nyugodt és szorgalmas polgárságát valósággal lázba ejtette a véletlen szerencse; ma senki sem indult munkába, az éjjel senki sem feküdt le s az emberek szinte mámoros boldogsággal járták az utcákat. Cottbus városa azon a helyen, ahol Chamberlin leszállt, nagy emlékművet emel. A főpolgármester kijelentette, hogy a város egyik főutcáját Chamberlinről nevezik el, a két repülőit pedig a város díszpolgáraivá választják. Az alkalmazza a népszövetségi metódusokat és szívesen helyt ad minden indítványnak, amely valamely napirendre tűzött kérdés elnapolását, a iournirozását célozza. Most is négv igen fontos kérdést napoltak el. Sem a déltiroli németek, sem a dobrudzsai bolgárok, sem a romániai zsidók ügyében nem hoztak érdemleges határozatot. Hasonlóképpen nem tárgyalták azt a javaslatot sem. amely egészségesebb alapokra kívánja fektetni a népszövetség kisebbségvédelmi eljárását és ,az „audiatur et, altéra pars“ elvének tiszteletben tartására figyelmezteti a népszövetséget. ’ Távol áll tőlünk, hogv lekicsinyeljük azt a munkát, melyet az angol Sir Dickinson és Sir Napier, a holland madame Bakker van Bőssé, a belga Overbecke. a svájci Bővet fejtettek ki érdekünkben, de viszont nem is szabad túloznunk az általunk elért, erednie-,, „Ansorge44 szálló (ahol Chamberlain és Levine megszálltak) szintén emléktáblával örökíti meg az eseményt, mig azokat a szobákat, ahol Chamberlin és Levine laktak, múzeummá alakítják át. Német-francia féltékenykedés Chamberlin miatt Páráé, junius 7. Bár mily fentart apróikuli telkese dáseéi fogadták is a franciáik a Miss Columbia német országi kikötését, nem tagadható el, hogy bizonyos félbéüoenyikedée, irigység. <?őt politi- ikuín is vegyiül Chambeirtón utjának megítélésbe- Németország és Fra/ntiaország, a két régi rivális, most a nagyobb dicsőségért versenyez. Franoiaországbam azt hangoztatják, bőgj’ Lirtdbergfo útja nagyobb jelentőségű, nemcsak azért, mert az első volt, hanem azért is, mer! a fiatal amerikai- kitűnő érméké vei nem tévesztette el az ufat, Newyorkból egyenesen Parisba repült, míg Ohamfbetiin kénytelen volt két Ízben is leszállana. Ezzel szemben a ttétowték azt állítják, hogy az óceánt üli repülés tulajdonképpeni praktikus megoldását Qbatnbediiü útja hozta meg. A gép sokkal nagyobb viharokkal, dacolt és sokkal biztosabban repült, mint Lindbergh gépe e míg a párisi .repülő csak a puszta véletlennek köszönheti szerencséjét, addig Cbamberliin és Levine kiszámítva és minden eshetőségre felflcészülve jöttek az Óceánon át. Ezenkívül Ohnmberlin gépe sokkal hosszabb utat is tett meg, mint Lindíberghié és két személyt szállított, amit szintén hozzá járul a teljesítmény értékének emeléséihez. A Malin féttiékenykedő cikkének egyes részletei igy hangzanak: .,Lindbergh tette miniden esetre nagyobb jelentőségű marad. Ő • volt - az első, aki az Óceánit átrepülte, egyedül repült és oly rövid idő alatt, amelyet Chamberlin még csak meg sem közelii tett. Ezenkívül Lindbergh a pontosság rekordját is feláflliltofta, mert egy határozott ponttól- ■egy másik határozott pontiig repült. Lindbergh a módszer és a tájékozódás fiatat királya marad. Aki tudja, hogy hova akár érkezni, azt többet tett, mint aki csak találomra indul útnak 6 nem bánja, hol köt M-.“ % A nemzetközi féHékenykedéshen a franciák kissé rosszalják, hogy Chamberlin éppen Berlinit választotta céljának. A Petit. Journal szépíteni igyekszik a dolgot s azt áll ttja, hogy7 az amerikai repülők csak az utolsó pillanatban határozták el. hogy Berlinibe repülnek b eredetileg Rómába, szeret tele volna szállni. Ohamiberlin startjánál még nem tudta, hová repül, tehát utjának célja nem jelent politikumot. Az, hogy Németországot választottá, elsősorban aloiorz- fferikuis és nem politikai okokra vezethető Vissza. A német lapok erélyesen visszautasítják a francia lapok állításait. Chamberlin igenis tudta, hová repül és már Amerikában elhatározta. ínvek jelentőségét. A kisebbségekre még igen nagv munka vár. amelynek oroszlánrésze csak most. következik. Együttes erővel állandóan napirenden kell tartaniok nagy7 problémánkat, minduntalan figyelmeztetni ők kell a közvéleményt arra. hogy megoldása előtt, nincs tauós • béke Európában és hi- vntkozniok arra. hegy az a negyvenmillió ember, melvet magukba foglalnak, szolidáris egymással és tüzön-vizen át ki akar tartani. amig jogait, a hatalmak teljes mértékben nem biztosítják. E szolidaritásnak külső, társadalmi kifejezése volt a kisebbségi ligák által rendezett tea. amelyről hasábos tudósi fásokban számoltak be a világlapok. A további állomás a Genfben tartandó harmadik kisebbségi kongresszus lesz. amelynek napirendié* ugvanosak most beszéltük meg Berlinben.
