Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-08 / 130. (1464.) szám

. 2 , ——H—Ilii III—IBM' .IliUTÓI--ITT——■ —»« 19 27 junius 8, szerda. hogy a cél Boriin lasa. A francia sajtó volt az egyedüli, aimdy Fánis közvéleimónye előlit tit­kolni igyekeaett Chaimlbeilin mtjámaik igwzi cél­ját. mert tudta, hogy a francia nép nem szíve­sen osztja meg a népietekkel az óceáni repülés dicsőségét­!A féüiéifcenytked'éiseik dacéra a franciák neon • voapk Itóélfságtoe, hogy a nváisodilk repülés jelentősége ie nagy. A franciák beismerik, hogy az amerikai motorok jobbak, mint az európaiak iA francia köoviétLemiényl eieöscvrbnn a két re­pülés tecfcndikad oldala érdiekül. A mérnökeik {elve­tik a kérdést: miiért sikerült kétszer egymásután az amieriikiaáak repülése, míg a francia próbálkozá­sok kétszer egymásután csőddel. végjáték ? Padár (Lévé hadügyminiszter maga is‘rámutatott arra, hogy a francia repülés sokat tanult a két óceáni ut eredirröényéibőh. A Petit Journal igy 'összegezi a. Párisban kikr'istiálycsodoft álMsponiínt: „Csodáljuk ■Lindibergh és öhiaimiberlin ügyességét és bátorsá­gát, de még inkább csőd áljuk azokat a nagyszerű gépeket, amelyek az utakat lehetővé tették. Min­dig az anyag győz az ilyesféle repüléseknél. Franciaországban elég sok -jó repülőnk van. * Ebben nem maradunk el Amerika mögött. De nincsenek megfelelő gépeink! A hivatalos üd­vözléseknél nem szabad többé üres frázisokat pufíogitatmink, hanem komolyan arra kell gon­dolnunk, hagy rep'iilőgépipiarr.nkat megfele­lően segítsük, megújítsuk, hogy ugyanolyan gépeket ' állít hassunk elő, mint Amerikában." Az Echo de Paris szerint az amerikai motorok tö-. Itiéletiesiségiét Frandaorszáigfban meg sem tudják közeli fend. „E gépek biztonsága a csodával határos és a - kandia -saalkértűk csak a legnagyobb .b ám ulab ital nyilatkozhatnak róluk." Az Exceléior számos nyilatkozatot gyBp’Wt, amelyek közül talán a leg­érdekesebb Pinsar ezredesié. A kiváló katona be­ismeri, hogy a francia gépeket kizárólag csak há­borús célokra gyakorolják be s így hiányzik belő­lük a másfajta tökéletesség. Míg az amerikaiak közönséges és célszerű pastaireipiilőgépekksl röpködnek, addig a fran- tiá fekordgépeket a konstruktőrök kénytele­nek páncélos tankokká átallákitami, ami per­sze lehetetlenné teszi az amerikainkhoz ha­sonló eredmények elérését. Az amerikai mo- .torok könnyebbek és gyengébbek, tehát ke-* vesebb anyagot fogyasztanak. Jó volma. ha Francia ország vieszatiérme a régi ÍNietiport-modeülixez, amely formájában és tariós- sájgábam nagyon hasonlít az amerikai gépekhez. Annak idején a negyvennyolc Idea-ős motorok 1125 ikfilamét-er óránkénti sebességet értek el, miig m-oet a francia gépek sokkal nagyobb lóerőezámpál sem tudják elérnf ’ezf. a- Se'bééségct. Yoimrag őrnagyi a párisi amerikai . nág-jtkovetiséíg légügyi' 'referense, ’igy nyilatkozott: „Ghamberlin eredménye nem jelent többé meglepetést a repülés számára. Ez az ered­mény nem a szerencse kérdése már, hanem [ kiszámított és biztos. Ha az előkészületek meg­felelők, az eredmény ’ sem mainadhiat el. A jö­vőben az óceánóntuli repüléseik a miagátólér- tetődö dolgok közé fognak tartozni. A retndes -légi közlekedés Newyork és Európa kö­zött ma, már nem ábránd.. Diujdjbergih és CfciambeT- 'Üin b.Sibdzioiayifo-k{áik, hogy az Óceán átír épülésé nem bolondság és nem sporjrekord “ Chamberlinné és Levinné Európába iuditUak Newyork, junius 7. A lapok egyhangúlag rneg- állapöjáik, hogy Chamberlain sikere bebizonyitettia a traaoaóceáni repülések' íe-áhniikai ké re sziiüüvi he tő­ségét. A New York Telegrapli szerdalt a valóság beérte a fantáziát. Az uj világ 'olyan eredményeket ért el, amilyenekről a régi világ nem is mert ál- .miodnii. Az emberiséget nemcsak a drót, repülőgép és rádióhullám köti össze, hanem az a lélek is, amely ezeket az összekötő eszközöket megtte- remtefíte. Meg vagyunk győződve arról, hogy Lindbeo-gh és Ohamihorlui tettei a békéi szol­gálják. Amerika lelkesedése Chamberlain sikerére ugyan- olyian, mint Lindbergh sikerie, aiKkiabnával vollt. Kiüliöncse-n Jowa állam, am'&lynek területéről Chiamberlin származik, tombol a leKkesediést/őü. A detreiii kereskedelmi kamara, amely az óceáni repülés főpropagútora volt, tegnap a brocklini városházán tartott első ünnepélye® egy tizenötezerdolMros csekkéit nyújtott át ajándékképpen Obamiberiin feleségének. Levine asszony, akiinek férj© a kereskedelmi ka­mara tagja, egy gyémántokkal ékileft karkötőt kapott. Malí-zan német nagyköveit melegen üdvö­zölte a két asszonyt, akik ma a Berlin német gő­zösön Európába indulnak. Jowa állam kormány­zója a legnagyobb Míünitetésre ajiámflotta Ohiam- berlint. , A legközelebbi óceánátrepiiilés Detroiiitiból indul ki. Az ottani keresked-elmii kacnana úgy amis egy detroit—londoni nonsitopnejpüléist tervez. Cliaimiberliuné és Le vinné éjfélkor hagyták el Amerikát a. Berlin gőzösön. Elutazásuk a lka Imával sok ezer néző gyűlt a kii- • kötőbe s a rendőrség csuk nagy üiggyel-bajjal tudta femtartanii a rendet. — Amerikai tengerészeti körökben' különösen azért örülnek Ghnmberlin si- kiermek, mert az ő gépe is léghűtéses motor volt, ami beibizonyitja, hogy az amerikai • tengerészet helyesen gondolkozott, amikor a hadsereggel el- i'eiatéitb'en, repülőgép elit mind léghűtéses motorral szerelt© fel. Amierikai mérnöki körök a repülőgép- motorok gyártásának forradalmát várják- Lind- bergh és Ühiamberlin eredményeitől. ChaimberU nfogadtatása valószínűleg nagy ne­hézségekbe fog ütközni. Lindbergh fogódíaiíá- sánák programja óriási és Chamberlint. sem lehet kevesebb lelkesedéssel, vagy felkészült­séggel várni. Jowa államban különben is rend­kívül heves vérmérsékletű nép lakik s a köz- társaságiak mindeddig nem tudtak gyökeret verni ezen a vidéken. Ha most a jowai „nagy fiú" fogadtatását Lindborgh-el szemben elha­nyagolják, akkor Jowaban egyezer s minden­korra meggyülöük a washingtoni kormányt. Ohamlberlint Cooliidge valószinüüeg black-Mllisi nyári -lakásában -.fogja fogadni és -ugyanazzal a ki­tüntetéssel ékesíti, útónt Lindberghet. A ma délelőtti cottbusi ünnepségek Cotibus, junius 7. Ma délelőtt 10 órakor megtartották a cottbusi városi tanács ünnepé­lyes ülését, amelyen Chamberlin és Levinét a város díszpolgáraivá választották. A két re­pülő arcképét a városháza dísztermében örök időkre kifüggesztik. Chamberlin és Levine a harangok zugá- sa közben vonult a Szállodából a virággal behintett utcákon a városházára.A rend­őrség alig tudta visszatartani a közönsé­get, hogy lelkesedésében meg ne rohamoz­za a két pilótát. A városházán a repülők mindenekelőtt beírták neveiket a város aranykönyvébe, majd belép­tek a díszterembe, ahol az ötszáz összegyűlt vendég percekig tartó Hoch kiáltással üdvö­zölte őket. Ezután a főpolgármester emelke­dett szólásra, hogy tolmácsolja a lakosság sze- rencsekivánatait. Ez az ut Szorosabbá fonta a barátságot Amerika és Németország között. — mondotta. — Cottbns város bol/og, hogy Chamberlin és Levinét falai között üdvözöl­heti. Ezek után átadták a díszpolgárságrói szóló okiratokat. A két repülő könnyekig meg­hatva hallgatta a beszédet, ámbár egyetlen szót sem értett belőle. A polgármester után Pools, a berlini amerikai nagykövetség ta­nácsosa válaszolt német nyelven és megkö­szönte a meleg fogadtatást a két ünnepelt ne­vében. Az amerikai nép soha el nem felejti ezt a szeretetek — A város polgárai sok ezer márka értékű ajándékokkal halmozták el a repülőket. Az éjjel folyamán kijavították Chamberlein gépét. Véletlenül volt Berlinben egy Wright- Wilde motorral fölszerelt katonai repülőgép és ennek a gépnek légcsavarét szállították Cottbusba, Délelőtt megérkezett a Jowa ál­lambeli Delison, Chamberlin szülővárosának üdvözlete is. A város polgármestere: táviratá­ban kijelenti, hogy Chamberlin - fogadtatása mindent felül fog múlni. „Bizonyogj hogy De- nisont a legszebb várossá varázsolják előt­ted." Amerikai é-s angol filmtársaságoktól már jönnek az ajánlatok- Európa minden részé­nek városai, hatóságai és újságai meghíváso­kat intéznek a repülőhöz. Különösen Lengyelország és Magyaror­szág akarják, hogy Chamberlin és Levine gépiikkel Varsóba, illetve Budapestre is eMtogassomk­Bécset, Párisi és Londont valószínűleg érin­teni fogja a két repülő. A délutáni próbarepiilés A város báli ünnepély után Chamberlin és Le­nin© Peo-ls amerikai köveísógi tanácsos autóján a KiH-ng© falu közelében lévő géphez utazott. A re­pülők autóját szűnni nem aikaró autókaraváin kö­vette. Időközben a kijavított Mi«s Columbiát ká- vontaitták a mocsárból és egy. közeli dombra állí­tották. Anniikor Cbamb eriin megérkezett, meg­tették az első kísérletet a propeller megindítására. A repülőgép mágnesével baj volt " a gép kezdet­ben nem aíkairt megindulni, de amikor az egyik autó mobi l mo tor mágneséin ek áramát átvezették, a légcsavar a közönség nagy hurrá zása közben fo­rogni kezdett. A cottbusi rendőrség nagy Ívben elzárta a mezőt, úgy, hogy a start háromnegyedegy órakor akadálytalanul megiörtéidxc'iteit't. Mielőtt Chamberlin Berlinbe száll, előbb még kiköt a coit- busi repülőtéren, ahol Levine szintén helyet fog­lal a gépben. Chamberlin kijelentette, hogy az elterjedt hí­rek dacára, útját vissza Amerikába nem teszi meg .repülőgépein. Most néhány napig Berlinben marad, majd körutat tesz Európa nagyobb városaiba, va­lószínű lég Parisba is éllé tagat, de B ácsbe és Lon­donba okvetlenül elmegy. A repülés hosszú tarta­mát Chamberlin miinderaekolőtt a nagy viharoklral magyarázza. Anglia partiad fölött a gép többször hatezer méter magasságig emelkedett és ott is százhuszkilométeres tempóban repült. A hideg oly nagy volt, hegy a pilóta attól félt. hogy a keze lefagy. Berlinben! Ccttbus, 16 óra 15 perc. Chamberlin ás Lévámé felszálltak. Berlin. 17 óra 30 perc. Chamberlin anyja fel­hívta Berlint, hogy a Columbia megérkezése után azonnal beszélhessen telefonon fiával. 17 óra 45 perc. A Lufthansa repiüőgéposztaga föltűnt a légi kikötő fölött. Chamberlin repülő gépe a 14 gép között van és arról ismerhető fel, hogy egyfedelű és alsó része sárgám van festve. Mielőtt leszállttá, Chamberlin három kört ir le Berlin fölött. 17 óra 55 perc. Chamberlin a közönség leirha- tatlan öröippivalgása között löj/cleá .ért ,^^.,,. ...Mint ismerete?, Ch^mbertón. elutazása , előtt, ki­je leóiteitte, hogy amint Berlinbe ér, egy pohár pil- seni sört ürít ki Newyortí tiszteletére. Chvaílkovsky berlini csehszlovák követ ma délután 50 üveg va­lódi pdleeni sört küldött a tempelhofi repülőtérre, hogy a szükséges sör azonnal kéznél legyen. '3-^iáromi ciános ^Reménytelen szerelem Szegény (19) — Próbáld meg egyszter kifaggatni, irántad úgyis határtalan a bizalma. Tereld a szót úgy, hogy észrevétlen kezdjen beszél­ni- Talán elárulja majd, mi bántja olykor hetekig... Velem szemben, úgy látom, mint­ha félénk lenne. Ha ugyan számot tud adni magának is gyakori szorongásairól. Néha csak­nem szerencsétlennek érzem magamat. Felálltam, megszorítottam a kezét: — Megtehetem. Ámbár nem lehetetlen, hogy az ellenkezőjét fogjuk elérni. — Csak próbáld meg, — s hálásan pil­lantott reám. — Hiszen mindent megtennék érte, csak ne látnám szomorúnak. Vannak órák, amikor kétségbe©jt. Sok gond gyötör emiatt s mégsem panaszkodom. Mert szere­tem, reménytelenül. Ez is. boldogság, ha fáj is . ... Visszaültem. Először koccintottunk, utá­na eIhallgattnnk hosszan. Barátom a tüzbe anérült el, én figyelni kezdtem a csöndet. Ak­kor egyszerre ütni kezdett a falióra és zen- gétt-zengett a halálos némaságban. Éjfél VOlt. * Azután tavaszfcözepe lett. Hajnal önki nt arra riadtam fel az ágyban, hogy bánatos hang remeg végig a sikem, me.sz- sziről. Olyan volt az, mintha egy földöntúli iulköt fújt volna meg valaki nagy magabusul­tában. Minden virradatkor fölneszeltem rá s mielőtt ismét elaludtam volna, arra kellett gondolnom, hogy innét is el fogok menni egy­szer s talán soha többé vissza nem jövök. Mi­kor egyizben a barátomhoz fordultam, moso­lyogva világosított föl, hogy nem a föld alól jön az a titokzatos tülökhang, hanem a berceli szivattyútelep kürtje zug. ők is föl szoktak ébredni olyankor, de mert igen jókor van még, összenéznek kissé álmos .szemmel s szén kis álmot kívánva egymásnak, vissza- hajlják fejüket a vánkosra­Úgy vettem észre akaratlanul, hogy a fiatalpár fokonkint mintha közeledni kezde­nie egymáshoz. Egy estén egyedül maradtam Hedvig-asszonnyat s késő éjszakáig hallgat­tam, amint kitárta előttem a szivét. Úgy lát­tam, megkönnyebbült a vallomása után, amely — minek tagadnám? — meghatott. Ez azonban valamivel később történt. A fiatalasszony abban az időben türel­metlenül leste a napot, amelyen vendégségbe érkezik Béni bácsi és a felesége. Egyszer- kétszer célozni próbáltam rá, hogy ideje lenne talán hazafelé is készülődnöm, de az asszonyka olyankor befogta a fülét s megbor­zongva tiltakozott még a föltevés ellen is: — Csak ezt ne halljam! Haragszom! Ha­ragszom ! Ilyen esetben úgy büntetett, hogy csak­ugyan nem szólt hozzám egyideig. Azzal erű geszteltém meg rendszerint, hogy maradok még. Mindenesetre megvárom Szabó Béni bácsiékat, akik harmadszori határidőt tűztek ki már a megérkezésre s föltétlenül át kell mennem Lóráuttal Kánya szerkesztőhöz is György-napra, lévén ez az ő nevenapja. Ká­nya máris üzent Hedvig asszonynak, hogj- azon az estén okvetlenül számit reám- Az én jelenlétem ugyanis, mint mosolyogva je­gyezte meg Hedvig-asszony, döntő (jelentő­ségű Kányára nézve, mert az itteni társada­lom előtt még jobban megszilárdítaná morá­lis helyzetét. — Miért? — kérdeztem a fiatalasszonyt. Nekiihelyezkedett a karosszékben s akkor igy kezdte, kedves izgalommal: — Először is el kell mondanom magának, milyen előzmények után csöppent bele a mai jómódba. Hiszen láthatta, hogy széthizta már a ruháját... — Láttam, láttam. Mióta van itt voltakép­pen? — Csak kis türelmet, — mosolygott fel, — sorrendet kell tartanom. Igaz-e, hogy soha­sem volt szerkesztő? — Igaz­Husvét előtt volt ez közvetlenül, amikor szóbakerült Kánya. Barátom mindjárt ebéd után a gazdasági udvar felé nézett el azzal, hogy rövidesen itt lesz. De vagy félórája ké­sett már. Az ablak nyitva volt s vakítón vá­gott be az áprilisi nap. Miessze, a hegyek iránt két felhőcske álldogálót magánosán. A nyárs- fám-túlról bánatos nóta jött idáig: valamelyik igáslegényke dúdolhatta él magát reményte­len sóvárgásában egy bizonyos kisleány után. Mielőtt, belefogott volna Hedvig-asszony, cigarettával kínáltam meg. Kedvesen húzta el a száját: — Lóránt megharagudnék . •. S beszélni kezdett Kányáról. Egyszerre éles képben állt előttem a szerkesztő ur je­lenlegi társadalmi elhelyezkedése. Történt eszerint, hogy Kánya, miután már korosodni kezdett s Magyarország terü­letén nem akadt még vidéki lap sem, amely­nél legalább a „Vízállás" rovatvezetői állását sikerült volna elnyernie, gondolt egyet s a végső kietlenségben könyvügynöknek csapott fel. Persze ezúttal sem volt szerencséje. Ö maga egyelőre azzal nyugtatta meg magát e mindmáig obskúrus, körvonalú foglalkozással ^szemben, hogy elvégre igy is kultúrát ter­jeszt. Ha nem tehette tollal, megcselekszi tal- palás révén. Ámde eredményt nem tudott felmutatni. Mert — híven megrögzött szoká­sához — ahelyett, hogy az írókat ajánlotta volna megvesztegető fogásokkal, minden­esetben irodalmi vitát. provokált a kiszemelt áldozatokkal s a legtöbb helyen kilökték- Odacsapta hát ezt az állást is, de ugyanakkor meg kellett volna állnia az eszének, mihez kezdjen most? És abban a pillanatban, negy­venhárom esztendővel a háta megett, végül akadt egy ötlete, amely kifizetődött. Ráesz­mélt ugyanis valami módon, hogy lakik a Ti- szaháton egy ispán-nagybátyja, akit apró­gyerekkora óta nem látott. A többi rokonok ugyanis vacogni kezdtek, ha a nevét hallot­ták: valamennyit meginterjúvolta immár köl­csönök irányában, persze becsületszóra, ame­lyeket azonban sohasem egyenlített ki. De a becsületszó azért érvényben maradt... Mi­nek nyújtani a szót? Kánya hét évvel ezelőtt, egy augusztusi alkonyaton, csak beállított a nagybátyjához. Zsakettben, egyetlen táskával. (Folytatjuk.) Erelisiesies®€iés, nearasthénia Csísí Jód-Bróm Fürdő golyva, mirigy-, csont-, izületi-baloknál, angolkór, vérszegény- Nyitva május 1-től szeptember 30-ig. ség, tildéteknél az anyagcsere fogalom zavarainál, tehát mind- Felvilágosítást nyújt és prospektust küld a azon bajoknál ajánlva, hol a Jod-Brom-SosíUrdok indikálták. ö ' r , FURDOIGAZGATÓSAG €áW©S,Bm@MefeS8lÉ! SS9®CÍfÍK8Sml __________ CSIZFÜRDŐN (Cizkúpele, z. XVIII.) Il ié- és ©tCBi&mi kúrák.

Next

/
Thumbnails
Contents