Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-25 / 144. (1478.) szám
riuszpercss szenátusi ülés Prága, junius 24. A Szenátus ma alig huszperees ülést tartott. Délelőtt tiz órakor jelezte Donét alelnck csengője az ülés megnyitását s féltizenegy óra előtt már be is rekesz tette az ülést, amelynek napirendjén mindössze egy mentelmi ügy és a szenátus legutóbbi ülésén tárgyalt javaslatok második olvasása szerepelt. Marjai dr. cseh nemzeti szocialista szenátor mentelmi jogát nem füg- g&z tették fel, a két javaslatot pedig második olvasásban vita nélkül elfogadták. Ezzel véget is ért az ülés s az elnök bejelentette, hogy a szenátus legközelebb junius 30-án (csütörtökön) délután 2 órakor tartja ülését, melynek napirendjén a vándorcigányokról szóló javaslat, valamint a képvíselőház által visszautalt törvényszéki orvosi tanácsok felállításáról szóló javaslat tárgyalása szerepel. Érdekes, hogy a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés nem szerepel még a szenátus csütörtöki ülésének napirendjén, holott a nemzet- gazdasági és külügyi bizottság azt már letár gyalta. A szociális biztosítás módosítása júliusban a parlament elé kerül Prága, junius 24. A kormány még a tavaszi ülésszak folyamán és pedig közvetlenül a nvári szünidő előtt benyújtja a kénvis-eilő- háznak a szociális biztosításról szóló módosító törvényjavaslatot. A nemzeti demokrata üárt képviselői klubiának tegnapi ülésén Lukavszkv klubelnök referált a népjóléti miniszterrel folytatott- tárgyalásairól. A miniszter kijelentette, hogy a magánalkaImazottak beteg- és nvugdiibiztositásáró 1 és a szociális biztosítás törvényének módosításáról szóló törv-é n v la vasi a toka t a minisztérium gyors tempóban kidolgozza és a legközelebbi lövőben benyújtja a koalíciós pártok nyolcas bizottságának. Ebben az elaborátumban az aggok biztosításának kérdését megoldják. Hazahozzák Gvóni Géza hamvait Budapest, junius 24. (Budapesti szerkesztőségünk t eleiem jel en té®e.) A képviselőház mai ülésén Gyónt Géza emlékének áldoztak, mert holnap lesz halálának évfordulója. Jároesy Gábor meleghangú beszédben emlékezett meg Gyóniről é's indít vány ózta. hogy a hős poéta hamvait hazahoznesák. Az indítványt a ház elfogadta. Fegyelmi indult a gSInlci állatorvos ellen Kassai tudósilónk jelenti telefonon: A göl- nicbányai tömeges husmérgez-és ügyében, mint ismeretes, Engel Albert állatorvos ellen büntető eljárás indult még s az állatorvost előzetes letartóztatásba helyezték. E büntető eljárás mellett az állatorvos ellen fegyelmi eljárást is inditcü- tak, amelyet a kassai zupanátus által kiküldőd fegyelmi bizottság fog le" lytatni. Politikusokat neveinek ki országos közigazgatási elnököknek? A közigazgatási reform eZőkésziíés© megindult - Harc ax országos eireölsi síékért a koalíciós párfok közi Prága, junius 24. Minthogy a képvíselőház alkotmányjogi bizottsága ma letárgyalta a közigazgatási reform két javaslatát s annak képviselőházi, valamint szenátusi letárgyalja már csak formális jellegű lesz, a minisztériumok komolyan hozzáfogtak a törvény életbeléptetésének előkészítéséhez. Az országos és járási képviselőtestületek választásait az eredeti tervtől eltérően elhalasztották és erre nézve még tárgyalások folynak a koalíció keretén belül. A koalícióban máris megkezdődött a harc az országos elnökök személye körül. Az a nézet tartja magát, hogy országos elnököknek, akik fontos politikai feladatot is végeznek, olyan személyeket kell kijelölni, akik a koalíciós pártokhoz közel állnak.*A történelmi országokban ez annyit jelent, hogy az országos politikai hatóságok jelenlegi elnökeit uj személyekkel váltják fel. Szlovenszkóra nézve természetesen nagy harc fog lefolyni az agráriusok és a szlovák néppártiak között. Prága, junius 24. A képviselőház külügyi bizottsága a mai ülésén, Tomaseh elnöklése mellett Benes külügyminiszter részvételével a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést tárgyalta le. Uhlir, cseh nemzeti demokrata, előadó referálta a szerződésről szóló javaslatot. A szerződésnek nemcsak nemzetgazdasági, hanem politikai jelentősége is van. A két állam, úgymond, amelyet a trianoni szerződés elválasztott egymástól, most a kereskedelmi szerződés révén a gazdasági együttműködéssel segftí kiépíteni a nemzetközi gazdasági politika szolidságát. Nem mondhatjuk ugyan, hogy a szerződéssel már most Magyarország és Csehszlovákia egy- szersmíndenkorra kiegyezett volna gazdaságilag és politikailag egymással s nem titkolhatjuk el azokat a pszichikai momentumokat, amelyek a két ország között a nyugodt fejlődés útjában állanak, de akármilyen fanatikus formába öntik is a reváns gondolatát, a gazdasági érdekek és a reális kalkulálás mégis győz az irreális tervekkel szemben. Magyarországon a szerződéssel szemben két vélemény alakult ki: az egyik nem tartotta szükségesnek a szerződés megkötését, a másik viszont kerekedelmi szempontból sürgette 1927 junius 25, szombat SKLllLJligS1?—ü—,—-------'1'MigSillJlJSM Örül annak, hogy annak idején a szocidí- i demokraták szavalatai ellenében mégis si- ! került a vámtörvényt tető alá hozni. A szerződésről szóló javaslatot elfogadja. Winter, cseh Szociáldemokrata, javasolja, hogy a jövőben a kereskedelmi szerződések megkötésére irányuló tárgyalásokba necsak a vállakozókat, hanem a munkások képviselőit is bevonják. Kramárnak csak annyit válaszol, hogy pártja nem azért volt az agrárvámok ellen, mintha ezzel a kereskedelmi szerződések megkötését akarta volna megakadályozni, hanem csak azért, mert ezzel a közben be is következett általános drágaság oka ellen vélt harcolni. Ondercso, szlovák néppárti, külügyi expozéra szólítja fel a külügyminisztert, mert tudni szeretné, hogy a két szerződő fél közül ki mennyit nyert, vagy veszített. A vámtörvény hatása nyilvánvaló, mondja, hiszen a budapesti sajtó egyértelműen megállapította, hogy jobb szerződést is köthetett volna Magyarország, ha nem lett volna Csehszlovákiában vámszerződés. A szerződés legfontosabb eredményét abban látja, hogy megnyitja Csehszlovákia ipara számára a kapukat. Politikailag a szerződés hangsúlyozza a Trianon érvényességéi s ha a csehek hajlandók volnának is alkura, a Szlovákok nem fognak engedni semmit sem! A magyarok talán végül mégis észre fognak térni s belenyugszanak Trianonba. Kramár újból fölszólal s Winterre1 polemizál. Kijelenti, hogy ha a csehszlovák kormány szabadon dolgozhatna a vámokkal és ha a magyar kormány nem tudná, hogy a csehszlovák kormánynak állandóan a szociádemok- raíák hátbatámadásától kell félnie, akkor sokkal jobb szerződést lehetett volna kötni. Hrusovszky szerint a Magyarországba költözött bőripar már készül visszatérni Szlovenszkóra s ez is a szerződés érdeme. Uhlir zárszavai után Benes külügyminiszter emelkedik szólásra. Winter kijelentéseire megjegyzi, hogy a külügyminisztérium ilyen szerződések tárgyalásakor minden más szakminisztériumot is bevon a tárgyalásokba, úgyhogy nem érheti az a vád, hogy a munkásság érdekei nem volnának képviselve. Czech dr., német szociáldemokrata, ugyancsak indítványozza, hogy a külügyminiszter a képviselőház plénuma előtt tartson a külpolitikái helyzetről expozét. Benes azonnal felszólal s a genfi gazdasági konferenciáról beszél- Ez a konferencia nagy jelentőségű, — úgymond — ami egyaránt érinti kül- és belpolitikánkat. A minisztertanács már foglalkozott a konferencia ügyével, de azt még nem tárgyalta le. Ezen a konferencián minden réteg képviselve volt s sikerült egységes álláspontot teremteni. A javaslatot azután elfogadták s ezzel az ülés is véget ért. £- náromi ciános őfeménytesGn szerelem legény (33) Amire átsiettem, rendkívül izgatottnak láttam az országgyűlési képviselő ur körül csoportosult urakat. Egyesek kajánul bólogattak, hogy helyes, ez az igazság, mialatt mások arcáról rémületet lehetett leolvasni. Máduró pedig továbbkrákogott és fenyegetőzött, mialatt néhány szált kitevő savóbajusza úgy elállt, mint a hőseincéré: — Mi az nekem? Ha egyszer odiavágok, széthull az egész kormánybrancs! Nyakig vagyok már velők! Cseosotka, az állásnélküli fasiszta, tapsolt:-- Úgy van! Úgy van! Üss szét köztük már egyszer! Eleget élősködtek az országon! — Meg is teszem! — fújt körül véres szemmel Máduró. — Meg én, a Pilátusát! A képviselő urból azért szakadt ki ekkora méretű őszinteség, mert időközben végleg elázott. S akkor az történt, hogy minden átmenet nélkül mennyköveket kezdett csattogtatni a felsőbbség ellen, panamistának bélyegezvén mindenkit, aki él. A társaság ama tagjai, akiknek már nem volt vesztenivalójuk, akiken tehát úgysem lehetett segíteni többé, extázisbán tüntettek Máduró szavainak. Ezzel szemben a megfontolt minoritás, amely függő-helyzetben érezte magát a kor mánnyal szemben, eleinte húzódozott, amikor pedig díühöngeni kezdett Máduró, ezek a vékony hópénzüket féltő latájner-elemek mének ülni kezdtek a házból. Ki a kapunak indulva neki sebtiben, ki a kert kerítésén vágva át magát s azzal aló, gyalogláb hazafelé! E szerencsétlenek rémülete menthető volt. Mert ha Ilire megy valami módon, hogy hallgatólagos részesei voltak egy konspirá- ció-iellegü összejövetelnek, amelyen elégü- letlen jó-madarak által az állandósult tekintélyek gyalázfaltak, úgy kipenderiíik őket a hivatalból, hogy az ablakon át zugnak kifelé s szétfreccsennek odakint. Akkor aztán mehetnek aranyásónak Alaszkába! Valamivel aztán az udvarra mentem ki. Hűvös kis szél sepert végig s Összerázkódtak az eperfák levelei. Kelet felől lxidegszinü esik választotta el az ég alját a fold karimájától. Hajnalod ni akart. De aludt még a falu s ,a verebek is álmosan bóbiskoltak az ágakon. Messze járt még a reggel. Amire visszamentem volna a szobába, már csak valami heten-nyolcan voltak együtt. De most kezdődött a hangulat! Má- durót aludni vitték olyanformán, hogy egy ember a vállát ragadta meg, másik a két bokáját fogta, mint valami gömböcöt. Kicsit meghintáztatták s akkor belenditették az ágyba. Ruhástul. A honatya még onnan is a jelenlegi rezsim ellen motyogott: — Szétrugom őket... Tetőtől-talpig ki vol't készitve. Mi aztán nekiláttunk. A barna fiuk hegyezni kezdtek s a két kisasszonynak pillanatig nem maradt nyugta többet. Úgy pörgettük őket, mint .az orsót. Lórántnak veszekedett kedve támadt, igaz is, hogy ittunk. Amikor világosodni kezdett volna odakint, kiadta a jelszót: — Most pedig hajnalizenét adunk! — Kinek? — mosolygott titokzatosan Béni bácsi, aki szintén megrugdosta némileg a padlót és most valami kalandot remélt. Észrevette ezt Lóránt s kötekedve fenyegetett rá az Öregre: — Hiába hunyorgat, Béni bányám, tiszta munka folyik itten! S azzal ökölbe-emelte a két karját: — Annak az én egyetlen ki® feleségemnek, akit olyan sokszor megszomorítok! Füstösök, saroglyába azzal a nagybőgővel! Aztán gikszert ne fogjatok nekem, mert a Tiszában fürdetlek meg mind! Á ne váj! A morék pakolni kezdtek eszük nélkül, mi pedig búcsúztunk sebtiben. Csak a két leány maradt vissza, mindenki velünk tarlóit. Jött Kánj^a, miután sodort a seprübaju- szán, ellenben az übercihert bentfelejtette s mivel nem gombolta be magán a kisbabától, pattanásíg-feszült mellénye alól kbeúszott az ing. Ott volt a gezamtmonarhista érzelmű s nyugdijba-csapott polgármester; a megyei alügyész, aki diszmagyarban szerette volna járatni a nemzetet s a hátsó-ülésbe kapaszkodott föl Csecseik a, aki elpucolván az utbiz- tosi végkielégítés összegét, függetlennek érezte magát és még vagy kelten. Utolsónak pattant föl a bricskánkba Vaczulik arheoló- gus s közém és Lóránt közé furakodott be. Amiből előre sejthette ki ki, hogy e napon aligha fog ásni Vaczulik. Sem hunt, sem avart. A hangászi-kar tagjai is felvackolőd- tak azalatt. Tele volt velük két kocsi. Akkor aztán neki, szembe a virradattal! Jó-Jélóra múlva a tanyára fordult be az első bricska. A nap éppen akkor vetette föl küllőit a Tisza füzesei mögül s a cselédek már fogtak az ólak táján. Lábuiihegyen kellett a hálószoba lefüggönyözött ablaka alá settenkedni, mert Lóránt megfenyegette h hibásokat, hogy jaj lesz nekik, ha valamelyikük meg talál botlani! Ottálltunk már az ablak alatt, elől félkörben a művészek, Béni bácsi levette a kaucsukellenzőe sapkáját s maga elé nézett, kissé elfogultan. Talán régi, igen régi le- gényeimlékei fogták közre, amikor még szerelmes volt. ö is. Lóránt a méla fiuk elé állt, akik álluk alá szorított szárazfával lesték a kommandót. Barátom súgott valamit a prímásnak s abban a pillanatban feljajgattak halkan a hegedűk. Azt a szivfájditót kezdték, hogy: Ki tanyája ez a nyárfás? Nem haitik át a kurjant ás . . . Sirt a primhegedü, nyöszörgött a klarinét s miközben szenvtelenül festett alá a kontrás, a nagybőgő morgott. Béni bácsi önkéntelenül tercelni kezdett pián óban, égn ek emelt arccal. Könny rezgeti a szemében. De nem is csoda. Mert mindenki megérti a nótából, hogy hiába a kurjongatás, amikor csak nem akarja meghallani a tanyás eladó-lánya. Vagy negyedórája játszották már ugyanazt az egyet. Akkor nesztelenül megnyílt az ablak s a két karjára hajolva kinézett rajta Hedvig-asszony. Fehérbe öltözve. Olyan volt, mint. a hajnali álom. Ahogy észrevette az urát, aki éppen di-. r igáit, felkn rágott: — No, jöjjenek be, lumpok! Egykettőre bentvoltunk az ebédlőben. Lenke-mama is előkerült rövidesen, friss kedvben s a hajnali lumpok nagy tisztelettel csókoltak neki kezet. Béni bácsi ujjait pattogtatva, tánclépésben közeledett feléje. Még nem vetette le a felöltőjét s ez volt a veszte. Lenke-mama egyszerre ijedten csapta össze a kezét: — Hát a nyaksál hova lett? így vigyázol az egészségedre, te ember? A nyaksál bizony ottmaradt Kányáiknál. Lenke-mamának ugyanakkor iszonyú sejtelmei támadtak: — Csak nem táncoltál, te ember? — Nagyon is — ütötte el a kérdést fidé- lisen Béni bácsi. — Várj csak, téged is megforgatlak mindjárt... S pattintott a sarokban szerénykedő hangászoknak. Lenke-mama menekülni próbált, ám minden kilátás nélkül. r (F oly tatjuk.^ 5 1 képvíselőház külQgyI bizottsága elfogadta a megvár-csehszlovák kereskedelmi szerződést lewes kétszer is fölszólalt, de sümml érdemlegeset stem mondott — ©Rdercso szlovák néppárti képv; selő ragaszkodik Tftanonhos — Hru- sevszky szerint repatriál a Magyarorsságra kikő.tőskődőtt bőripar és fontosnak tartotta annak megkötését. Ezután rámutat az 1324—26. évi kereskedelmi mérleg adataira, amelyekből kitűnik, hogy Csehszlovákia évi kivitelében egy milliárd korona értékű áru ment Magyarországba, ami más szóval annyit jeient, hogy oz összes kivitelnek 6—7 Százaléka Magyarországra esett. A tárgyalások 1927 május 31.-én végül is eredménnyel jártak, amennyiben ekkor aláírták a szerződést, sőt Magyarország parlamentje már el is fogadta azt. Kéri a javaslat elfogadását. Kramár, cseh nemzeti demokrata, a cseh nagyipar súlyos helyzetének ecsetelésével kezdi beszédét. A krízis enyhítése szempontjából feltétlenül szükséges az utódállamokkal kereskedelempolitikai kérdésekben egyezségre lépni. A jelen szerződés elégtételül szolgálhat azoknak, akik, bár nem is agrárérdekeket képviselnek, mégis a vámtörvény ípeliett Szavaztak. ..................: , . Fo ntosnak tartja a pozsonyi dunakikötö kiépítését, valamint a komáromi kikötő fejlesztését is, ahonnét mgy kereskedelmi hajókkal lehet összeköttetést teremteni a Fekete-tengerrel. - Nagy fontossága van ennek a Balkán-államokkal való kereskedelmi viszony szempontjából. Sürgeti a Duna-forgalotm szabályozásának rendezését, valamint a Vaskapu-kérdés megoldását is.
