Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-25 / 144. (1478.) szám

1927 június 25, szombat. CfiaHBfiifres’üsgélt prágai napjai Sh Etiríelera megérJííszés az amenkai kövei szigorú telefon* utasítására történd? — Magyarok a y©?aceitéirS jBas-ííarosásnál* — A csah „óceássrepülő" CGtamberBinnél — A repSSSSk fele­ségei autón jönnek Frágn. junius 24. Chambér]in. és Levine teanap esti megérkezése nem váltott ki kü­lönös emóciót. A város belefáradt a várako­zásba s az elterjedt hirek szerint az anieri- kai utasoknak ugvis csak pénteken kellett volna megérkezniük, amiért délután két óra óta senki sem törődött többé iöttükkel. A ebeit repülőtér is kiürült, a városban min­denki munkájához látott és csalódottan ugyan, de megadással, másnapra várta a szenzációt. Félhaí óra iáiban hirtelen hirek terjed­tek el Chaniberlinék váratlan bécsi fel­szállásáról. Kezdetben senki sem hitte az itt,-ott fel­merülő ui jelentést, de amikor a szerkesztő­ségek falain vörös falragaszok jelentek meg, melyek megerősítették a hir valódiságát, né­hány száz elszánt ember újból ki rohant Gbelbe. A közönség legnagyobb része azon­ban hitetlenül Prágában maradt. Csak az ut­cákról akarta végigélvezni az amerikaiak légi bevonulását. Pontosan 16 óra 20 perckor indult el a Miss Columbia Pécsből s 18 óra 15 perckor már leszállót,t Gbelben. Mivel a levegő egész nap tele volt össze-vissrza szállingó repülőgé­pekkel. hat óra után senki sem vette észre az egymagában jövő egyszerű gépet, amely nagy sebességgel haladt Gbel irányában. Az utcán ácsorgók még javában kémlel­ték az eget, mikor az újságok épületein ui falragaszok jelentek meg! jelezve, hogv Chamberlinék szerencsésen kikötöttek Gbelben. A repülőtéren össze-vissza néhánv száz újságíró és alkalmazott fogadta az óceán hő­seit. Az idő esősre fordult, úgy hogy a repülő­téren tervezett üdvözlések elmaradtak. Chamberl'in meg Levine két-három - perces fogadtatás és tolongás után beültek az ün­nepi gépkocsiba s Prágába hajtattak. Félhét után nagv tömeg ácsorgóit a Ven­cel-téren a Srouhek-szállo'da előtt, amelyben a repül'’k megszálltak. Az ünnepi autó azon­ban. még a szállodába érkezés előtt megállt az amerikai követségnél, ahol Einstein kö­vet elsőnek fogadta az érkezőket, akik fél óráig voltak a követség palotájában, maid a közben több ezerre növekedett lelkes tömeg szűk sikátorában visszaindultak a Sroub'ekbe, amelv előtt eddigre már hat-hétezer ember gyűlt össze. A harsánv nazdar-kiáltások ha­tása alatt Chamberlin és Lein ne megjelentek az erkélyen s üdvözölték a tömeget. A tol­mács biztatására Chamherlin mosolyogva kiáltott „nazdar“-t és .,dekuju“-t. Prága lakossága nem mutatkozott oly lelkesnek, mint a többi nagyváros közön­sége. A Vencel-téren levő tömeg csak immel-ámmal kiáltotta a nazdarokat az erkélyen integető amerikaiaknak s vol­tak pillanatok, amikor a helyzet szinte kínosnak tűnt. mert Chamherlin meg Le­vine az erkélyen nem igen tudták, mihez kezdjenek a néma és csak kíváncsian bá­muló tömeg előtt. A Prágában élő ma­gyarok csaknem utolsó emberig ott áll­tak a Vencel-téren. ők voltak a leglel­kesebbek. Körülbelül az egybegyűltek­nek egy huszadát alkothatták. Még este megindultak a találgatások afelől, hogv miért érkezett a Miss Columbia olv váratlanul, és megkésve Prágába. A hi­vatalos jelentés szerint az idő volt rossz. Enves magánemberek ugv gondolták, hogy Chamherlin meg Levine ki akarták kerülni a tulheves fogadtatást, az uiabb veszedelmes leszállási pillanatokat s igv szántszándékkal tévesztették meg Prága közönségét. Nem délelőtt 11 órakor jöttek, hanem délután 6 órakor, amikor egyetlen ember sem várta őket,. így tehát kikerülték a tolongást, ámbár erre Prágában nem igen kellett számíta­ni. Más értesülések szerint a hirtelen esti megjelenés Einstein amerikai követ egy telefonjelentésére vezethető vissza. A követ állítólag erélyes hangon felszólí­totta a Becsben üdülő repülőket, hogy azonnal váltsák be Ígéretüket és jöjjenek Prágába, mert a csehszlovák közvéle­mény sértődötten vette tudomásul az ígé­ret be nem tartását. ről nyugati irányban. Pavlovszky sok ér­dekes adatot tudott meg a tapasztalt amerikaiaktól. Délben az utasok Baxa dr. vendégei vol­tak a városházán, maid rövid szállodai pihenő után megjelentek az amerikai követségen, ahol lunclira voltak hivatalosak. Délután négy órakor Bécsböl automobi­lon megérkeznek a repülők feleségei. Este hat után.Masaryk köztársasági el­nök fogadja Chain bér lint. és Levine t. majd a Lucernában lesz ünnepi hangverseny. A két amerikai holnap Marienbadba re­pül s néhánv órái tölt a fürdőhelyen. Marien- badból automobilon Karlsbadot is megláto­gatják. Egyelőre nem tudni, vájjon e kirán­dulás után visszajönnek-e Prágába, vagy pe­dig Marienbadból egyenesen tovább jrepiil- nek. Szüüo Géza dr. a magyar egységért Az országos keresztényszocialista párt komáromi helyi választmánya Dosztál Jakab helyi elnök elnökletével ülést tartott, ame­lyen, tekintettel a komáromi helyi viszo­nyokra, amelyek az őslakos magyarság egy­séges fellépését követelik a községi választá­sokon, elhatározták, hogy a magyar nemzeti párttal közösen fogják megvívni a választási küzdelmet. Egyben pedig azt az óhajt fejez­ték ki, hogy általában is testvéri egységben fogjanak össze az összes őslakospártok a Szlovenszkó-ellenes kormányzat politikájával szemben. Ezt bejelentették az országos el­nökségnek is. A bejelentésre az országos ke­resztényszocialista, párt országos elnöke, Sziillő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, a következő távirattal válaszolt: „A testvérpártok együttműködését a legmelegebben támogatom. Amig az egyik párt ellenzékben volt, a másik nem, ez logikailag nem mehetett. Ha már nincs kormány- támogatás egyik pártban sem, igy ez megy, sőt menni fog, mert életszükségletünk. Első lépésünk a közös lista a községi választásoknál. Sziillő." Bírd startja előtt — Az örö&iss rossz id5 — Az „America** készülődései — Newyor, junius 24. A legutolsó időjelen­tések oly kedvezőtlenek, hogy Byrd kapitány éjfél után ismét lemondott útjáról. Beavatott körök szerint a halasztás iöbb napig is eltart­hat, mert az óceánon óriási viharok dühön- genek- Pedig Byrd és társai tegnap este már végérvényesen elhatározták, hogy ma reggel fölszállnak átrepülik az Atlanti óceánt. Csütör­tökön késő este a Garde City hotelbe száll­tak, hogy utoljára aludjanak amerikai földön. A hatalmas gépet már kivonszolták a 'startpályára és meg is töltötték benzinnel. A National Aero Nautical Association hivatal­nokai megérkeztek Rosewelt Fieldre, hogy lepecsételjék a gáztankokat és a barograhokat, mert csak ha ez megtörtént, hitelesíthető Byrd kapitány rekordja. A start egy külön ma­gaslaton történik, hogy a nehéz gép könnyeb­ben a levegőbe emelkedjék. Szakértők úgy tervezik, hogy repülőgépet kötelekkel mind­addig a startpályán tartják, amig a motor el­érte teljes turaszámát és teljes erővel neki­lendülhet. A gépet újból lemérték. Súlya tizennégyezer angol font, azaz háromszor any- nyi, mint a Columbiáé, vagy a Spirit of St. Louisé. Byrd több levelet visz Európába, köz­tük W.<ker polgármester levelét a párisi vá­rosi tanácshoz, a londoni polgármesterhez és Hindenburghoz. Newyork, junius 24. Byrd indulásának végleges dátumát még mindig nem lehetett megállapítani. Az óceánon heves viharok dúl­nak. Az első német óceánrepülő hamarosan elindul Berlin, junius 24. A B. Z. a. A. Szerint Ernst Udet, a ném^et repülők leghiresebbike, tárgyalásokat folytat a Rohrbach repülőgép- gyárral amerikai utjának financiro zásáról. Beavatott körök úgy tudják, hogy az ut elől már minden akadályt elhárítottak. A Rohr­bach müvek egy külön gépet épít a német re­pülő Számára,. Ifre$@mann döntő Jelentőségű beszédének eurépai hatása Tényleg vége Locarnó szellemének? dalmak — A német Jobboldal öröme ­- Francia belátások ésaggo- Kormányválságok küszöbén Ma délelőtt a város méz mindig Cham- berlin-lázban van. A Sroubekszálloda előtt kora reggeltől sok ember ácsorog, akik egyetlen pillanatot, sem mulasztanak el. hogy az óceáni repülőket lássák. Délelőtt Cbam- berlin és Levine a tömeg üdvrivalgása kö­zött a Walter-mótr gyárba kocsi zott, majd az Aero-gvárat nézte meg. Ma délelőtt Pavlovszky repülöhadnagy “látogatta meg Chamberlint. Mint isme­retes. Pavlovszkv Malkovszkv kapltánv- nyal együtt a közeljövőben át akariare Dűlni az óceánt, még pedig először keiet­Berlin, junius 24. Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk Stresemann beszé­déről, melyet a német külügyminiszter a bi­rodalmi gyűlés tegnap délutáni ülésén mon­dott. Megemlékeztünk a beszéd föltűnően higgadt és békítő hangjáról, * amely kelleme­sen elüt Poincaré hírhedtté vált lunevillei gyűlölködő beszédének stílusától. Strese­mann kifejtette, hogy Franciaországnak nincs oka kételkedni Németország jóindula­tában és ha a locarnói szerződést baj éri, a veszedelem kétségtelenül Franciaországban támad. Németország ismételten hangsúlyoz­za a reváns gondolatának föladását és ismé­telten kijelenti, hogy PoinoaTé nem kétel­kedhet többé Németország hűségében. Ezek után automatikusan fölmerül a kérdés: mi Poincaré célja, a Ruhr-politika-e, vagy pedig Locarno? Stresemann nagyhatású beszédét, amelyet egy papírlapról olvasott föl, a képviselők nagy tetszéssel fogadták, annál is inkább, mert a beszédnek csaknem kormánynyilatko­zatjellege volt s a miniszterek előzetes bele­egyezésével készült. „Hová vezet utad Franciaország? — fe­jezte be szónoklatát a német külügy­miniszter. — örökké tartson a háborús pszichózis szelleme, vagy pedig hajlandó vagy-e a békéért és a szabadságért har­colni?" „Stresemann a tűnő csillag** Stresemann beszédét hosszabb vita kö­vette, amelyen az orosz kérdés, a Balkán- kérdés és a többi európai állammal való vi­szony is szóba kerüli — A ma reggeli lapok pártállásuk szerint Ítélik meg Stresemann tegnapi nyilatkozatát. A jobboldali lapok leplezetlen örömmel állapítják meg, hogy Locarnónak egyszer s mindenkorra vége s a Lokalanzeiger például igy ir: A locarnói politika tűnő csillag. Strese­mann törekvései hajótörést szenvedtek. A tegnapi nyilatkozat a politikai csőd bejelentésének számíthat s egyetlen szó sem volt benne, amely a régi diadalmas Stresemahnt jelentené. A többi jobboldali kp ugyanígy ir, míg a baloldali orgánumok igyekszenek menteni azt, ami menthető. Stresemann pillanatnyi kudarcát nem tekintik végérvényesnek és kifejezik azt a reményüket, hogy Franciaországban csakhamar belpolitikai változás, támad, amely elsöpri Poincarét és ismét hata­lomra segíti azokat az elemeket, ame­lyek állandó rokonszenvvel tekintenek a német birodalomra. Ugyanezek a lapok úgy tudják, hogy. csak­hamar Németországban is megváltozik a helyzet, mórt a középpártok be fogják látni, hogy a német nemzetiekkel nem lehet kor­mányozni és eredményes külpolitikát követ­ni, azaz cserben hagyják a mai polgári koa­líciót és ismét a nagy’- koalíció fe'lé keresnek utat. Érdekes francia kommentárok Páris, junius 24. Stresemann beszéde Parisban sem tévesztett hatást. A nagy infor­mációs sajtó ma még nem hoz kommentáro­kat, de m a szenzációs feltalálás, amellyel etek a nagy lapok a beszédet az első olda­55 éves tapasztasz gallérokban és ingekben A „PATENT FEIGL“ kézelős ingeket egyedüli joggal készítjük Ion hozzák, már mutatja, hogy mekkora je­lentőséget tulajdonítanak neki. A Journal nyíltan kimondja, hogy Stresemann beszéde elsőrendű európai tett, melynek jelentősége túlnő a napi politika méretein. Nem egy­szerű parlamenti beszéd, hanem a néniét nép megsértett önérzetének férfias felzúdu­lása azok ellen az alaptalan vádak ellen, amelyek a birodalmat a külföldről érik. — A Matin mindenekelőtt Stresemann biztos türlőztetését és határozottságát dicséri. Stre- senrnnn beszédének jellemző hatását a jobb­oldali lapokból olvashatjuk ki, amelyek — mivel semmi kivetnivalót nem találtak a német külügyminiszter állításain — oktalan dührohamukban nevetséges részleteket ra­gadnak ki és azokkal igyekeznek Strese- mannt lehetetlenné tenni. Stresemann be­szédének egyik helyén ironikusan megemlí­tette, hogy Poincarét a pénzügyi politika problémái úgy látszik annyira igénybe ve­szik, hogy nem ér rá a külpolitikával foglal­kozni, mert csak igy érthető tájékozatlansá­ga. E kifejezésért a francia jobboldali lapok Stresemannt egyenesen szemtelenséggel és orcátlansággal vádolják. Poincarét nevetsé­ges felbuzdulásukban részletesen megvédel­mezik és bizonyítgatják, hogy a miniszterel­nök egyáltalán nem tudatlan. Stresemann sértését szinte a nemzet megsértésének te­kintik s ily értelemben kommentálják. A né­met külügyminiszter egyszerre fekete impe­rialista lett, aki rendkívül „szívélyes" esz­közökkel akarja kiterjeszteni Németország hegemóniáját Franciaországra. A Figaro sze­rint Stresemann elfelejti Németország összes hibáit és úgy álltja be a dolgokat, mintha a birodalom nem lett volna a háborúnak az oka. Az Avenir és a Gaulois szerint Strese­mann diplomáciai módon ugyanazt akarja elérni, amit Vilmos császár a háború alatt fegyverrel szeretett volna megkaparintani. A vád egy további pontja az, hogy Strese­mann az Oroszországról mondottakban An­glia támogatását és háláját akarja kicsikarni, hogy igy még hathatósabban küzdjön Fran­ciaország és a versaillesi szerződés ellen. Ezzel a beállítással ellentétben a többi lap nem tud a beszédből imperialista célokat kiolvasni. A baloldal kiemeli, hogy Német­ország minduntalan kidomborítja a reváns gondolatának elvetését s ezt a jobboldali la­pok egyszerűen elhallgatják. A Volonté sze­rint Stresemann tegnap mondotta el élete egyik legjobb beszédét. E beszéd óta nem Németország magatartása problematikus többé, hanem Franciaországé. Stresemann állása kétségtelenül szilárdabb, mint Poin- caréé. A német külügyminiszter különben egyetlen ügyetlen vagy’ sértő szót sem mon­dott. A birodalmi gyűlés ma délutáni ülése Berlin, junius 24. A birodalmi gyűlés ma délután 2 órakor folytatta a nagy külpolitikai vitát. Elsőnek Bernstorff gróf demokrata képviselő szólalt föl, majd Brecht dr. a gaz­dasági párt részéről, azután a fajvédő Re- ventlow és — általános meglepetés között — a kommunista Ruth Fischer. Parlamenti kö­rökben úgy vélik, hogy a német nemzeti párt okvetlenül felelni fog azokra a vádakra, amelyeket tegnap Breitscheid szocialista képviselő hangoztatott ellenük. Lehet, hogy Stresemann másodszor is beleszól a vitába. Kémkedés miatt fegyházra ítél­tek egy magyarországi cipészt Kassai tudósítónk jelenti táviraton: A kassai törvényszék ma tárgyalta Koszt nyik Pál magyar- országi cipészmester kémkedési ügyét, aki a múlt év novemberében Sátoraljaújhely mellett útlevél nélkül lépte át a határt. A törvényszék zárt tárgyaláson foglalkozott az üggyel és több tanú kihallgatása után. Kosztnyik Pált bűnösnek mondotta ki az ellene emelt vádban és őt három évi és három havi fegyházra ítélte a vizsgálati fogság beszámításával. Az ügyész és a vádlott íe- lebbeztek. 3 IBMMWWK' ■IMHBUBIBai uisdmki ismeri ezt a [ márkát

Next

/
Thumbnails
Contents