Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-22 / 141. (1475.) szám
1927 június'22, szerda. Az év legszenzációsabb házassági drámája a bécsi esküdtek előtt Szerdán kezdődik Grosavescuné bünpőrének tárgyalása — Becs óriási izgalommal várja a tárgyalást — — A P. M. H. munkatársától — A nyugdíjas felekezeti tanítók helyzete Szlovenszkó, junius. Az 1926. év előtt nyugdíjazott felekezeti tanítók helyzetét nem igen ismeri a közönség, nem ismerik azt egész valójában a törvényhozó testület tagjai sem. Leginkább a tanügyi sajtó szokott ezzel foglalkozni, mely iránt csak a szakemberek érdeklődnek, de a nagyközönség figyelemmel nem kiséri azt. Az alábbi néhány sor célja tehát, hogy megismertesse a jelzett nyugdíjasok állapotát, mely minden nyugdíjasoké között bizonnyal a legmostohább s felköltse ez iránt a társadalom g különösen pedig az ezt intéző hivatalos hatóságok jó- akaratu figyelmét. Ezek az elaggott fe'ekezeti nyugdíjas tanitók többnyire a múlt század 70-es éveiben álltak a népnevelés szolgálatába, amikor az 1868-ban megalkotott kötelező népoktatás, a mai értelemben vett népiskola még gyenge csecsemő volt. Bölcsője mellé sorakoztak a fiatal intézménynek, ápolták azt gondosan s tudásukkal és lelkiismeretes szorgalmukkal hathatósan elősegítették annak a fejlődését, izmosodását. Évtizedeken át a felekezeti iskolák voltak a népnevelés egyedüli tényezői, mert az állam csak később gondoskodott népiskolák létesítéséről. És ezek az érdemes munkások, ezek a most már aggkorba jutott felekezeti tanítók, kik többnyire 45—50 évig szolgáltak, sajnos, bizony nem voltak az ő fontos hivatásuknak, a végzett nagy- értékű munkájuknak megfelelően jutalmazva. Az ő egyetlen jutalmuk a híven végzett kötelesség felemelő tudata volt. Igaz, hogy ez a legnemesebb jutalom, de a szegénységet, a nélkülözést, a csa- ládfentarfás gondjait mégsem oszlathatja el. ők küzdöttek az élet terheivel, de dolgoztak fáradhatatlanul s hivatásukhoz hivek voltak mindenkor. A tanítóság fizetéséről ugyanis az 1868. évi 38. te. gondoskodott legelőször, az akkori pénz szerint 300 forintban állapította meg a minimális javadalmat. Igen szerény méltatása lett volna ez az ő fontos munkájuknak még akkor is, ha a törvény rendelkezése egyelőre holt betű nem marad. Újabb 25 esztendeig kellett még várni a tanítóságnak, mig 1893-ban, egy másik törvényben kimondották, hogy a 300 forintos minimumnak a valóságban is meg kell lenni. Mert hát a népokta- ás s annak munkásai részére mindig csak a maradékmorzsák jutottaJ?. É3 ezeket a morzsákat sem osztották fel egyen- ő mérték szerint a különböző jellegű iskolák tani- ói között. Az állami tanitók javadalma mindig íagyobb volt, az előmenetelük is kedvezőbb volt nint a felekezetieké, noha ugyanazon munkát, igyanolyan eredménnyel végezték. Ez a sérelmes, inérzetüket bántó megkülönböztetés maradt osz- ályrésBük — az anyagi gondokkal együtt — az 926. év előtt nyugalomba ment öreg felekezeti a ni lóknak is. Az ő havi nyugdijuk ma is 700— 00 korona, amikor a hivatalszolgák, vasúti őrök más hasonló alkalmazottak többnyire 1000 koro- lánál i« nagyobb havi nyugdijat élveznek! Az 1926. évi 104. számú üdvös törvény végre alakára megszüntette ezt a bántó s igazságtalan íegkülönböztetést, egyenlővé tette a különböző jelegű iskolák tanítóinak a fizetését s ezzel együtt yugdiját is. Sajnos azonban, hogy e törvény az 926. év edőtt nyugdíjazott felekezeti tanitók helyeiét változatlanul hagyta meg! De az iskolaügyi nniszter legutóbb mégis nyújtott ezeknek a sokat zenvedő, jobb sorsra érdemes öregeknek egy kis igasztaló reménységet. Megígérte, hogy az ő nyug- ijügyüket külön törvénnyel fogja rendeztetni. Zajba megvalósulna ez a megnyugtató ígéret, ajha megérhetnék ezek a kidüjt öreg munkások elyzetük várva-várt s megérdemelt méltányos ja- itását! Ha beteljesül reménykedésük, sok aggódó úv nyugszik meg. Csak azt kérjük az emberszeretet nevében a linisztertől, váltsa be ígéretét minél előbb! Mert itik ezt reménykedve várják, elaggott 70—80 esz- mdős emberek, akik már sokáig nem várhatnak, iért nemsokára abba az örökös nyugalomba térek, ahol majd nekik sem fog fájni többé semmi ahol — hitünk szerint — ők is megtalálják igaz üségük örökös jutalmát! Egy öreg nyugdíjas felekezeti tanító. Minden jó háziasszony fehérneműiét otthon varrja és hozzá a híres ScElFOÜ chif- fon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács astván, Rsmaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat! — A nf-tirorKlközi diákezövvíség a niatpekbom meg Szegedem kongresszusát. Budapesti erk észt ősegünk jelenti telefonon: A nemzetközi ákszövetség (Conféderation Internatioaal des ludiants) junius 22—27-e között tartja meg ezrei nagygyűlését Szegeden. A nemzetközi szervétnek ez az első nagygyűlése, amelyet Magyarságon tart. A szervezet 1919-ben alakult * j&- nlegi elnöke Jean Balinsky gróf lengyel diák- izér, alelnökei pedig az angol, svéd, dán, iránit és csehszlovák diák vezérek bői kerültek ki. Ér- sülésünk szerint a csehszlovákiai magyar aka- 'mikusszövetség is kiküldöttel képviselteti mar it a szegedi kongresszuson. A szegediek ünne- ilyesen lógják fogadni a kongresszus résztve- >it, akik különvonattal érkeznek jneg az alföldi agyar egyetemi városba. Az első ülés junius kán lesz, s azt Tóth Károly dr., a szegedi egye- m rektora fogja megnyitni. Junius 25-én Sze- íd városa látja vendégül a kongresszus résztve- íit s ez alkalommal Klebelsberg Kunó gróf külszíni niszter is leutazik Szegedre, hogy a korány nevében üdvözölje a kongresszus tagjait, nk mész a vidékre is több kirándulást fosnak ír Bées, junius 21. A Marek-esst ulán, amely bűnügy világszerte a legnagyobb érdeklődést keltette, a mai napon Bécsben ismét egy \szenzációs bűnügy tárgyalása kezdődik meg, melynek -vádlottja Grosavescu Tmiaunak, az aránylag oly fiafalon nemzetközi hírnevet szerzett operaénekesnek gyilkosa. A művészt felesége,' Grosavescu Nelii, aki most 32 éves, Ölte meg ennek az évnek februárjában. A művész éppen apró szükségleti tárgyait csomagolta be kézitáskájába, hogy berlini vendége játékára utazzék, amikor féltékenységtől kinzott felesége hátulról egyetlen revolverlövéssel megölte. Féltékenységi tragédia tehát Grpsavetcuéké, amely véres befejezést nyert, borzalmas végét egy forróvérű, a természettől nem nagy előnyökkel megáldott asszony é3 a színház világának egy sokat emlegetett hőse házasságának. Az asszony mindág érezte az inferiorMást, amelyben az általánosan elismert, rendkívül csinos megjelenésű művész-férjével szemben van, aki a nők körében általános kedveltségnek örvendett. Grosavescu meggyilkolásának hire annakidején Európa nagyvárosaiban, amelyek a fiatal tenoristát gyakran látták színpadukon vendégszerepelni, rendkívül nagy feltűnést keltett és a ma megkezdődött, körülbelül három napra terjedő tárgyalást nemcsak Bécsben, ahol példátlanul nagy érdeklődés mutatkozik meg az esküdtszéken várható dráma fejlődésével szemben, hanem a külföldön is a legnagyobb érdeklődéssel várják. A Grosavescu-eset ugyanis nemcsak azért nevezetes, hogy szereplő főhősei a társadalmi életnek kiemelkedő tagjai voltak, hanem azért is, mert előzményei, fejleményei és véres "befejezése rámutatnak azokra a mélységekre, amelyekbe nagyon sok modern házasság lekerült. Grosavescu Traján, aki olyan gyorsan tett nagy hírre szert művészi képességeivel Nyugat- európa legelőkellőbb operaházaiban, román származású volt, mig felesége^ Nelii, Lengyelországban született, de első férje révén Romániában nyert állampolgárságot. A vádiratból, melynek lapjai hatalmas kötetet tesznek ki, kitűnik, hogy Neli asszony hat évig élt házassági viszonyban egy volt osztrák-magyar tiszttel, Demeter Cal- tummal, 1923-ban ismerkedett meg Grosavescu- val. Az asszony, akinek első házasságából kisleánya született, azonnal szenvedélyes szerelemre lobbant a tenorista iránt és viszonyt kezdett vele. Házasólete ettől kezdve bilincsnek tűnt fel előtte és maga fedte fel bűnös titkát férjének s kérte őt, hogy egyezzék bele válásukba. A válás megtörtént és Kövesd y Nelii nemsokára törvényes házasságra lépett. Grosavescuval. Ez a törékeny, áfa szokatlan energiával megáldott asszony teljésen le tudta bilincselni férjét Hogy hogyan sikerült ez neki, még ma is pszichológiai rejtély. A pszichológusok szakértői véleményében, akik a per folyamán tekintélyes szerepet fognak játszani, azt olvashatjuk, hogy Nelii tekintet nélkül energikus dsszemj volt, karaktere férfim vonásokai mutatott és annyira akmjaísfs természet, hogy férje felelt szinte korlátlan halaimat gyakorolt. A jelentéktelen, egyáltalán nem csinos asz- szonynak egy nagyon szép, fiatal és nagyhírű férfit sikerült ilyen módon hatalmában tartania. Akaratát nagy és kis dolgokban rá tudta urára kényszeríteni és amint a szakértők fejtegetései mondják, lelki szükséglete rali, hogy ezt az erőszakoskodó hatalmát férjével szetmben kifejtse. Erőszakosságra való hajlamát a tanuk is megerősítik. Ez az asszonyokban ritka tulajdonság igen nagy fokot ért el benne, mert férje, aki ellen szintén egyszer fegyvert akart használni és édesatyja is féltek tőle. A szerencsétlen végzetü tenorista sok ideig alkalumZUcodtiH a felesége megkövetelte alárendelt szerepkörhöz. Gyakran került a sor ugyan lármás jelenetekre, azonban ezekre mindig megengesztelodés következett. Mindig a férj volt az, aki engedett. Egy napon azonban döntő fordulat következeit be, amit főleg Grosavescunak egy a bécsi társaságban nagy szerepet játszó családdal való megismerkedése ís kapcsolata idézett elő. Nelii ettől a pillanattól kezdve borzalmasan féltékeny volt az asszonyra, férjét szakadatlanul kínozta, ámbár, amint ezt a vádirat kifejti, Grosavescunak és az illető hölgynek ismeretsége a megen— Felakasztotta mágiát egy hidegkúti asszony. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A pozsony- megyei Hidegkút községben tegnap délután a padláson felakasztotta magát a ruhaszáritókötellel Schick Mária, egy vasúti munkás felesége s mire megtalálták, már halott volt. Tettének oka ismeretlen. Az asszony ideges, hisztériás termé- j szetii volt s azt sejtik, hogy pillanatnyi elmezar | varában követte el öngyilkosságát. gedett keretek között mozgott és a hölgy azért I volt jóbarátságban az ismert tenoristával, mert művészi pályára kívánt lépni és igy a nagyhírű és befolyásos énekesnek támogatására számított. Amikor Nelii asszony 1927. januárjában egy szanatóriumba vonult, ahol halott gyermeket szült, bekövetkezett családi viszonyuk átalakulása, férjének távolmaradása, illetőleg az addig fennállt családi viszonynak meg'azulása. Az asszonynak rövid távollétié, wffy (Alszik, elegendő volt hozzá, högy a férjnek az asszonytól való függőét jelentékeny mértékben csökkentse. Grosavescu Traján energiája megnövekedett és feleségének elkeseredésére most már meg is mutatkozott és ez a fordulat vehetett a kalasztrófális végre. Nelii asszony éppen otthon volt, amikor a végze- tes február 15-én Grosavescu Berlinbe akart utazni, hogy ott több napra terjedő tervezett vendégjátékát abszolválja. Ez alkalommal feleségét nem akarta magával vinni s ezt leplezetlenül megmondta neki. Barátai tanácsolták neki, hogy egy ideig igyekezzék szabadulni az asz- szonylól, mert ez művészi fejlődésének is előnyére lenne. Nelii asszony azonban féltékenységében hallani sem akart arról, hogy ura egyedül utazzék Berlinbe, annál is inkább, mert öszlönszerüleg érezte, hogy a kormány- gyeplő kezd kisiklani a kezéből. Titokban az első osztályú hálókocsijegyet két másod osztályú, jegyre cserélte át, ruháit becsomagolta férje táskájába és könyörgéseivel tényleg sikerült is Grosavescu akaratát mé\g egyszer arra bírni, hogy magával vigye berlini iájára. Ez a gyengeségi momentum azonban Grosavescu- nál most csak rövid ideig tartott. Február 15-én a déli órákban — Grosavescu nővére, Olga volt ekkor látogatóban nála és később Lautenstein színházi ügynök is eljött — megtudta Grosavescu, hagy felesébe háta mögött kémkedett utána, hogy felfedezze a feltételezett rendez-voust közte és a gyanúsított hölgy között. Grosavescu ezen rendkívül felindult és visszavonta Ígéretét, hogy feleségét magával viszi Berlinbe. És most olyan jelenetek játszódtak le a háza stársak között, amelyek hevességükben folyton növekedtek. Grosavescu megparancsolta feleségének, hogy a már becsomagolt ruháit vegye ki a táskájából és amikor az asszony ezt nem tette, a férfi maga hajigálta ki azokat. Az asszony odasietett s újból begyömöszölte a ruhákat a táskába. Ez a játék — persze mindig heves szemrehányások közben — többször megismétlődött. A ruhák ismét a táskában voltak, amelyet Nelii aszr szony lezárt, kihúzta a kulcsot a zárból és a hálószobába szaladt. Traján utána rontott, utolérte, birkózni kezdett vele a kulcsokért és nővére hiába akarta elválasztani őket. Végül Grosavescu kicsavarta a kulcsot feleségének kezéből, hátat fordított az asszonynak és izgatottan indult a hálószobából kifelé. És most követte el Grosavescuné végzetes tettét. Revolverét csaknem férjének koponyájához szorítva, elsütötte a fegyvert és Grosavescu Traján holtan rogyott össze. A most következő zűrzavarban, amikor orvosért, mén! őkért és rendőrökért szaladtak, Grosavescu asszony megdöbbentően nyugodtan viselkedett. A besiető szakácsnőnek ezt mondja: Annyira megkínzott engem! Meg akart ütnil A rendőr- tisztviselőn >k pedig nyugodtan ezt mondja: Lelőttem őt, ítéljenek el! Nem igaz, hogy Grosavescu megütötte az asszonyt, vagy meg akarta volna ütni. Az összes tanuk úgy vallanak, hogy az énekes mindvégig a legnagyobb gyöngédséggel viselkedett felesége iránt és mindenben igyekezett kívánságát teljesíteni. Mindazonáltal ennek a szerelmi házasságnak ily gyors tragikus befejeződése rejtélyes a pszichológusok előtt. , A revolver ,amellyel Nelii asszony úriéit megölte, az a revolver volt, amelyet Grosavescu akkor vásárolt, amik r felesége a szanatóritumban életveszedelmes állapotban feküdt. Mert Grosavescu öngyilkos akart lenni, ha felesége meghal a gyér- mekdgyban. A vádirat szerint Grosavescu Nelii férjét előre megfejtőit szándékkal, tudatosan ölte meg és ceak beváltotta oly gyakran emlegetett fenyegetését. Féltékenységből, haragból és bosszúból cselekedett és szörnyű tettéért teljes mértékben felelős a földi bíróság előtt. — NoaiiUeis grófnő képeket áüáitoitt ki Páriában. Páriából jelentik: Noadllefl grófnő, akinek neve mögött egy román hercegnő rejtőzik, s aki egyike a modern francia költészet legszámottevőbb egyéniségeinek, most a festészetre adta magát. Paris egyik legelőkelőbb képtárában a napokban nyílt meg kiállítása, mely ötven pasztalit foglal magában. A párisi művészeti kritika barátságos hangon ir a kiállitásró' A bécsi sajté iorö Rothermere cikkéről Bécs, junius 21. A Neue Freie Presse mai számában közli lord Rothermerenek a békeszerződés revíziójáról szóló cikkét s azt a következő megjegyzéssel vezeti be: — Rendkívül jellemző, hogv egv olyan ember, mint lord Rof.hermere Angolország leghatalmasabb uiságmágnása ilyen eréllvel száll sikra a békeszerződések revíziója erdőikében. Természetesen mindenkinek, aki a gyakorlati politikát tartja szem előtt, tisztában kell lennie azzal, hogy kevés remény nyilik arra, hogy a békeszerződést aláíró államok már ma hajlandók lennének nagvobb- mérvü határkiigazifásokba beleegyezni. Ebből a szempontból lord Rothermere szavai valószínűleg a pusztában hangzanak el. Mert nyilvánvaló, hogy a békeszerződések revíziójával még nem érnénk el sokat, igazi béke- állniootokat. még nem teremtünk azzal, hogv kiküszöböljük valamely állammal szemben az igazságtalanságokat. Valamennyi államnak kell összefognia, hogy a politikai gyűlöletnek okait, kiküszöbölje és mindenütt olvan rendet állítson helyre* ame!v biztosítja a békét. De mi, sajnos, nem igen tartjuk valószínűnek. hogy ez az idő már elérkezett volna. Magyar, román utlevélvizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendel költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadó hivatala — Társas kirándulás a Mag|ais Tátrába. Kassáról jelentik: A kassai Általános Népmüvelődési Egyesület julius 3-án a kettős iinepnap bevonásával négynapos családi jellegű könnyű kirándulást, rendez a természeti szépségekben bővelkedő Tátrába. Ezen nagyon kellemesnek ígérkező kirándulásra külön csoportokban indulnak Komáromból a nyugatszlovenszkóiak, Kassáról a kele*- szlovenszkóiak és ruszinszkóiak és Poprádról a szepesiek. A négy nap alatt megtekintésre kerül a Tátra gyönyörűséges vidéke, valamint modern berendezése (szanatóriumok stb.) Részletes programot az Uj Társaság népművelődén lap most megjelent száma, valamint a Magyar Tanító cimü folyóirat közöl. Jelentkezési határidő ju- nius 23. — Rész tvenni óhajtók, ha állami alkalmazottak és államvasuti kedvezményes igazolvánnyal rendelkeznek, fényképet és 20 koronái, ha kedvezményes igazolvánnyal nem rendelkeznek, akkor 29 koronát és fényképet küldjenek be az „Általános Népmüvelődési Egyesület** címére: Kassa, Komensky-utca 18. Az egész kirándulás dija Kassától (étkezésen kívül) nem haladja meg a 110 koronát. — Tekintettel arra, hogy a kirándulás megrendezése nem üzleti vállalkozás, minden résztvevő a megtörtént kiadások pontos elszámolását kapja kézhez. — A nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos azonnal jelentkezni — Rákócui-ünnepély Vágán. A Galiámfa melletti Vága község lakosai székely ivadékok, akiknek szivében nemesen lobog a magyar érzés. Ez nyilatkozott meg a múlt vasárnapon is, amikor a vágaiak nagy lelkesedéssel vettek részt a keresztényszocialista párt rendezésében lefolyt nagysikerű Rákóczi-emlékünnepélyen. Józsa Ferenc, az ünnepség előkészítője s fáradhatatlan rendezője, emelkedett szavakkal üdvözölte a közönséglet. A vegyeskar sikeres éneke után Kiác Julianna Lamtpért Rodostóját, Forró Rozália pedig Riákóczi- nét szavalta mély álérzésssel. Tizi Károly központi titkár ünnepi beszédét lelkesen megtapsolták. Az énekkar kurucdala ulán Kamenár János Lévai Mikesét szavalta, majd Otruba Teréz „A zborói harsak alatt** sikerült előadásával aratott tapsokat. Józsa Ferenc zárószámai után az énekkar a Krasznahorka büszke vára kezdetű dalt adta elő. A zenekar a Rákőczi-induló tüzes ütemeibe vágott, majd a Csínom Palkó mellett megkezdődött a kivilágos kivirTadtig tartó csárdás. — Hatósági fuKiatpás értő a miskolci fu-tihaM- ] válogatottat Kassám. Kassáról jelentük: Az északmagyarországi futballválogatoft vasárnap Kassán játszott, mely alkalommal a magyar címeres meggypiros inget viselte, mint a magyar szövetség által hivatalosan megállapított reprezentáns dresszt. Az első félidő lejátszása után azonban a rendőri közegek levétették a címeres jelvényt, ami érthető sértődést és felháborodást keltett a magyar válogatott vezetőségénél. A kassai rendőrség túlkapása azonban a magyar—csehszlovák fufballbéke kölcsönösen megállapított feltételeit is alapjában érinti. Vagy, ami szabad Prágában és Budapesten, az tilos Kassán?! — Faűtnei kiaimaBzok követi megsérti esifetteík egy soffőrt. N vibrál tudóéi tónk jelenti: Tegnap délután Érsekújvár irányából egy autó száguldott Nyitra felé s mikor Nyitraiváuka határába ért, falusi gyerekek és legények kővel dobálták meg. Az egyik kő a soffőrt oly szerencsétlenül laláifa, hogy szemén súlyosan megsérült. Az autót még idejében sikerült lefékeznie s igy szerencsétlenség nem történt. A falusi gyerekeket az iskolában oktassák ki arról, hogy hasonló csinytevések mily súlyos következményeket vonhatnak maguk után. „I G L O V I A“ KULMANN BÉLA SPISSKA NOVA VÉS Ablak, ajtó, láda és, íürészgyár. I Fekvőszékek darabja Ke 65*— / <ERS^-A^<itoa-HÍfciiAn
