Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)

1927-06-22 / 141. (1475.) szám

1927 június'22, szerda. Az év legszenzációsabb házassági drámája a bécsi esküdtek előtt Szerdán kezdődik Grosavescuné bünpőrének tárgyalása — Becs óriási izgalommal várja a tárgyalást — — A P. M. H. munkatársától — A nyugdíjas felekezeti tanítók helyzete Szlovenszkó, junius. Az 1926. év előtt nyugdíjazott felekezeti taní­tók helyzetét nem igen ismeri a közönség, nem is­merik azt egész valójában a törvényhozó testület tagjai sem. Leginkább a tanügyi sajtó szokott ez­zel foglalkozni, mely iránt csak a szakemberek érdeklődnek, de a nagyközönség figyelemmel nem kiséri azt. Az alábbi néhány sor célja tehát, hogy megismertesse a jelzett nyugdíjasok állapotát, mely minden nyugdíjasoké között bizonnyal a legmosto­hább s felköltse ez iránt a társadalom g különö­sen pedig az ezt intéző hivatalos hatóságok jó- akaratu figyelmét. Ezek az elaggott fe'ekezeti nyugdíjas tanitók többnyire a múlt század 70-es éveiben álltak a népnevelés szolgálatába, amikor az 1868-ban meg­alkotott kötelező népoktatás, a mai értelemben vett népiskola még gyenge csecsemő volt. Bölcsője mel­lé sorakoztak a fiatal intézménynek, ápolták azt gondosan s tudásukkal és lelkiismeretes szorgal­mukkal hathatósan elősegítették annak a fejlődé­sét, izmosodását. Évtizedeken át a felekezeti isko­lák voltak a népnevelés egyedüli tényezői, mert az állam csak később gondoskodott népiskolák léte­sítéséről. És ezek az érdemes munkások, ezek a most már aggkorba jutott felekezeti tanítók, kik több­nyire 45—50 évig szolgáltak, sajnos, bizony nem voltak az ő fontos hivatásuknak, a végzett nagy- értékű munkájuknak megfelelően jutalmazva. Az ő egyetlen jutalmuk a híven végzett kötelesség felemelő tudata volt. Igaz, hogy ez a legnemesebb jutalom, de a szegénységet, a nélkülözést, a csa- ládfentarfás gondjait mégsem oszlathatja el. ők küzdöttek az élet terheivel, de dolgoztak fáradha­tatlanul s hivatásukhoz hivek voltak mindenkor. A tanítóság fizetéséről ugyanis az 1868. évi 38. te. gondoskodott legelőször, az akkori pénz sze­rint 300 forintban állapította meg a minimális ja­vadalmat. Igen szerény méltatása lett volna ez az ő fontos munkájuknak még akkor is, ha a törvény rendelkezése egyelőre holt betű nem marad. Újabb 25 esztendeig kellett még várni a tanító­ságnak, mig 1893-ban, egy másik törvényben ki­mondották, hogy a 300 forintos minimumnak a va­lóságban is meg kell lenni. Mert hát a népokta- ás s annak munkásai részére mindig csak a ma­radékmorzsák jutottaJ?. É3 ezeket a morzsákat sem osztották fel egyen- ő mérték szerint a különböző jellegű iskolák tani- ói között. Az állami tanitók javadalma mindig íagyobb volt, az előmenetelük is kedvezőbb volt nint a felekezetieké, noha ugyanazon munkát, igyanolyan eredménnyel végezték. Ez a sérelmes, inérzetüket bántó megkülönböztetés maradt osz- ályrésBük — az anyagi gondokkal együtt — az 926. év előtt nyugalomba ment öreg felekezeti a ni lóknak is. Az ő havi nyugdijuk ma is 700— 00 korona, amikor a hivatalszolgák, vasúti őrök más hasonló alkalmazottak többnyire 1000 koro- lánál i« nagyobb havi nyugdijat élveznek! Az 1926. évi 104. számú üdvös törvény végre alakára megszüntette ezt a bántó s igazságtalan íegkülönböztetést, egyenlővé tette a különböző jel­egű iskolák tanítóinak a fizetését s ezzel együtt yugdiját is. Sajnos azonban, hogy e törvény az 926. év edőtt nyugdíjazott felekezeti tanitók hely­eiét változatlanul hagyta meg! De az iskolaügyi nniszter legutóbb mégis nyújtott ezeknek a sokat zenvedő, jobb sorsra érdemes öregeknek egy kis igasztaló reménységet. Megígérte, hogy az ő nyug- ijügyüket külön törvénnyel fogja rendeztetni. Zajba megvalósulna ez a megnyugtató ígéret, ajha megérhetnék ezek a kidüjt öreg munkások elyzetük várva-várt s megérdemelt méltányos ja- itását! Ha beteljesül reménykedésük, sok aggódó úv nyugszik meg. Csak azt kérjük az emberszeretet nevében a linisztertől, váltsa be ígéretét minél előbb! Mert itik ezt reménykedve várják, elaggott 70—80 esz- mdős emberek, akik már sokáig nem várhatnak, iért nemsokára abba az örökös nyugalomba tér­ek, ahol majd nekik sem fog fájni többé semmi ahol — hitünk szerint — ők is megtalálják igaz üségük örökös jutalmát! Egy öreg nyugdíjas felekezeti tanító. Minden jó háziasszony fehérneműiét ott­hon varrja és hozzá a híres ScElFOÜ chif- fon, vászon, paplanlepedő, ágylepedő és damasztot Kovács astván, Rsmaszombat, áruházából hozatja. Kérjen mintákat! — A nf-tirorKlközi diákezövvíség a niatpekbom meg Szegedem kongresszusát. Budapesti erk észt ősegünk jelenti telefonon: A nemzetközi ákszövetség (Conféderation Internatioaal des ludiants) junius 22—27-e között tartja meg ezr­ei nagygyűlését Szegeden. A nemzetközi szervé­tnek ez az első nagygyűlése, amelyet Magyar­ságon tart. A szervezet 1919-ben alakult * j&- nlegi elnöke Jean Balinsky gróf lengyel diák- izér, alelnökei pedig az angol, svéd, dán, irán­it és csehszlovák diák vezérek bői kerültek ki. Ér- sülésünk szerint a csehszlovákiai magyar aka- 'mikusszövetség is kiküldöttel képviselteti mar it a szegedi kongresszuson. A szegediek ünne- ilyesen lógják fogadni a kongresszus résztve- >it, akik különvonattal érkeznek jneg az alföldi agyar egyetemi városba. Az első ülés junius kán lesz, s azt Tóth Károly dr., a szegedi egye- m rektora fogja megnyitni. Junius 25-én Sze- íd városa látja vendégül a kongresszus résztve- íit s ez alkalommal Klebelsberg Kunó gróf kül­színi niszter is leutazik Szegedre, hogy a kor­ány nevében üdvözölje a kongresszus tagjait, nk mész a vidékre is több kirándulást fosnak ír Bées, junius 21. A Marek-esst ulán, amely bűnügy világszerte a legnagyobb érdeklődést keltette, a mai napon Bécsben ismét egy \szenzációs bűnügy tárgyalása kezdődik meg, melynek -vád­lottja Grosavescu Tmiaunak, az arány­lag oly fiafalon nemzetközi hírnevet szer­zett operaénekesnek gyilkosa. A művészt felesége,' Grosavescu Nelii, aki most 32 éves, Ölte meg ennek az évnek február­jában. A művész éppen apró szükségleti tárgyait cso­magolta be kézitáskájába, hogy berlini vendége játékára utazzék, amikor féltékenységtől kinzott felesége hátulról egyetlen revolverlövéssel meg­ölte. Féltékenységi tragédia tehát Grpsavetcuéké, amely véres befejezést nyert, borzalmas végét egy forróvérű, a természettől nem nagy előnyök­kel megáldott asszony é3 a színház világának egy sokat emlegetett hőse házasságának. Az asszony mindág érezte az inferiorMást, amelyben az általánosan elismert, rendkívül csi­nos megjelenésű művész-férjével szemben van, aki a nők körében általános kedveltségnek ör­vendett. Grosavescu meggyilkolásának hire annakide­jén Európa nagyvárosaiban, amelyek a fiatal tenoristát gyakran látták színpadukon vendég­szerepelni, rendkívül nagy feltűnést keltett és a ma megkezdődött, körülbelül három napra terje­dő tárgyalást nemcsak Bécsben, ahol példátlanul nagy érdeklődés mutatkozik meg az esküdtszéken várható dráma fejlődésével szemben, hanem a külföldön is a legnagyobb érdeklődéssel várják. A Grosavescu-eset ugyanis nemcsak azért neve­zetes, hogy szereplő főhősei a társadalmi életnek kiemelkedő tagjai voltak, hanem azért is, mert előzményei, fejleményei és véres "befejezése rá­mutatnak azokra a mélységekre, amelyekbe na­gyon sok modern házasság lekerült. Grosavescu Traján, aki olyan gyorsan tett nagy hírre szert művészi képességeivel Nyugat- európa legelőkellőbb operaházaiban, román szár­mazású volt, mig felesége^ Nelii, Lengyelország­ban született, de első férje révén Romániában nyert állampolgárságot. A vádiratból, melynek lapjai hatalmas kötetet tesznek ki, kitűnik, hogy Neli asszony hat évig élt házassági viszonyban egy volt osztrák-magyar tiszttel, Demeter Cal- tummal, 1923-ban ismerkedett meg Grosavescu- val. Az asszony, akinek első házasságából kis­leánya született, azonnal szenvedélyes szerelemre lobbant a tenorista iránt és viszonyt kezdett ve­le. Házasólete ettől kezdve bilincsnek tűnt fel előtte és maga fedte fel bűnös titkát férjének s kérte őt, hogy egyezzék bele válásukba. A válás megtörtént és Kövesd y Nelii nemsokára törvé­nyes házasságra lépett. Grosavescuval. Ez a törékeny, áfa szokatlan energiával megáldott asszony teljésen le tudta bilin­cselni férjét Hogy hogyan sikerült ez neki, még ma is pszi­chológiai rejtély. A pszichológusok szakértői vé­leményében, akik a per folyamán tekintélyes sze­repet fognak játszani, azt olvashatjuk, hogy Nelii tekintet nélkül energikus dsszemj volt, karaktere férfim vonásokai mutatott és annyira akmjaísfs természet, hogy férje felelt szinte korlátlan halaimat gyakorolt. A jelentéktelen, egyáltalán nem csinos asz- szonynak egy nagyon szép, fiatal és nagyhírű férfit sikerült ilyen módon hatalmában tartania. Akaratát nagy és kis dolgokban rá tudta urára kényszeríteni és amint a szakértők fejtegetései mondják, lelki szükséglete rali, hogy ezt az erő­szakoskodó hatalmát férjével szetmben ki­fejtse. Erőszakosságra való hajlamát a tanuk is meg­erősítik. Ez az asszonyokban ritka tulajdonság igen nagy fokot ért el benne, mert férje, aki el­len szintén egyszer fegyvert akart használni és édesatyja is féltek tőle. A szerencsétlen végzetü tenorista sok ideig alkalumZUcodtiH a felesége megkövetelte alárendelt szerepkörhöz. Gyakran került a sor ugyan lármás jelenetekre, azonban ezekre mindig megengesztelodés követ­kezett. Mindig a férj volt az, aki engedett. Egy napon azonban döntő fordulat követ­kezeit be, amit főleg Grosavescunak egy a bécsi társaság­ban nagy szerepet játszó családdal való megis­merkedése ís kapcsolata idézett elő. Nelii ettől a pillanattól kezdve borzalma­san féltékeny volt az asszonyra, férjét szakadatlanul kínozta, ámbár, amint ezt a vádirat kifejti, Grosavescu­nak és az illető hölgynek ismeretsége a megen­— Felakasztotta mágiát egy hidegkúti asszony. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A pozsony- megyei Hidegkút községben tegnap délután a padláson felakasztotta magát a ruhaszáritókötel­lel Schick Mária, egy vasúti munkás felesége s mire megtalálták, már halott volt. Tettének oka ismeretlen. Az asszony ideges, hisztériás termé- j szetii volt s azt sejtik, hogy pillanatnyi elmezar | varában követte el öngyilkosságát. gedett keretek között mozgott és a hölgy azért I volt jóbarátságban az ismert tenoristával, mert művészi pályára kívánt lépni és igy a nagyhírű és befolyásos énekesnek támogatására számított. Amikor Nelii asszony 1927. januárjában egy sza­natóriumba vonult, ahol halott gyermeket szült, bekövetkezett családi viszonyuk átalakulása, fér­jének távolmaradása, illetőleg az addig fennállt családi viszonynak meg'azulása. Az asszonynak rövid távollétié, wffy (Al­szik, elegendő volt hozzá, högy a férjnek az asszonytól való függőét jelentékeny mértékben csökkentse. Grosavescu Traján energiája megnövekedett és feleségének elkeseredésére most már meg is mutatkozott és ez a fordulat vehetett a kalasztrófális végre. Nelii asszony éppen otthon volt, amikor a végze- tes február 15-én Grosavescu Berlinbe akart utazni, hogy ott több napra terjedő tervezett ven­dégjátékát abszolválja. Ez alkalommal feleségét nem akarta magával vinni s ezt leplezetlenül megmondta neki. Barátai tanácsolták neki, hogy egy ideig igyekezzék szabadulni az asz- szonylól, mert ez művészi fejlődésének is előnyére lenne. Nelii asszony azonban féltékenységében hallani sem akart arról, hogy ura egyedül utazzék Ber­linbe, annál is inkább, mert öszlönszerüleg érezte, hogy a kormány- gyeplő kezd kisiklani a kezéből. Titokban az első osztályú hálókocsijegyet két másod osztályú, jegyre cserélte át, ruháit becso­magolta férje táskájába és könyörgéseivel tényleg sikerült is Grosavescu akaratát mé\g egyszer arra bírni, hogy magával vigye berlini iájára. Ez a gyengeségi momentum azonban Grosavescu- nál most csak rövid ideig tartott. Február 15-én a déli órákban — Grosavescu nővére, Olga volt ekkor látogatóban nála és később Lautenstein színházi ügynök is eljött — megtudta Grosavescu, hagy felesébe háta mögött kémkedett utána, hogy felfedezze a feltételezett rendez-voust közte és a gyanúsított hölgy között. Grosavescu ezen rendkívül felindult és visszavonta Ígéretét, hogy feleségét magával viszi Berlinbe. És most olyan jelenetek játszódtak le a há­za stársak között, amelyek hevességükben folyton növekedtek. Grosavescu megparancsolta felesé­gének, hogy a már becsomagolt ruháit vegye ki a táskájából és amikor az asszony ezt nem tette, a férfi maga hajigálta ki azokat. Az asszony oda­sietett s újból begyömöszölte a ruhákat a táská­ba. Ez a játék — persze mindig heves szemrehá­nyások közben — többször megismétlődött. A ru­hák ismét a táskában voltak, amelyet Nelii aszr szony lezárt, kihúzta a kulcsot a zárból és a hálószobába szaladt. Traján utána rontott, utol­érte, birkózni kezdett vele a kulcsokért és nő­vére hiába akarta elválasztani őket. Végül Gro­savescu kicsavarta a kulcsot feleségének kezé­ből, hátat fordított az asszonynak és izgatottan indult a hálószobából kifelé. És most követte el Grosavescuné végzetes tettét. Revolverét csaknem férjének koponyájá­hoz szorítva, elsütötte a fegyvert és Gro­savescu Traján holtan rogyott össze. A most következő zűrzavarban, amikor or­vosért, mén! őkért és rendőrökért szaladtak, Grosavescu asszony megdöbbentően nyu­godtan viselkedett. A besiető szakácsnőnek ezt mondja: Annyira megkínzott engem! Meg akart ütnil A rendőr- tisztviselőn >k pedig nyugodtan ezt mondja: Le­lőttem őt, ítéljenek el! Nem igaz, hogy Grosavescu megütötte az asszonyt, vagy meg akarta volna ütni. Az összes tanuk úgy vallanak, hogy az énekes mindvégig a legnagyobb gyöngédséggel viselkedett felesége iránt és mindenben igyekezett kívánságát telje­síteni. Mindazonáltal ennek a szerelmi házasság­nak ily gyors tragikus befejeződése rejtélyes a pszichológusok előtt. , A revolver ,amellyel Nelii asszony úriéit megölte, az a revolver volt, amelyet Gro­savescu akkor vásárolt, amik r felesége a szanatóritumban életveszedelmes álla­potban feküdt. Mert Grosavescu öngyilkos akart lenni, ha felesége meghal a gyér- mekdgyban. A vádirat szerint Grosavescu Nelii férjét előre megfejtőit szándékkal, tudatosan ölte meg és ceak beváltotta oly gyakran emlegetett fenye­getését. Féltékenységből, haragból és bosszúból cselekedett és szörnyű tettéért teljes mértékben felelős a földi bíróság előtt. — NoaiiUeis grófnő képeket áüáitoitt ki Pá­riában. Páriából jelentik: Noadllefl grófnő, aki­nek neve mögött egy román hercegnő rejtőzik, s aki egyike a modern francia költészet legszá­mottevőbb egyéniségeinek, most a festészetre ad­ta magát. Paris egyik legelőkelőbb képtárában a napokban nyílt meg kiállítása, mely ötven pasz­talit foglal magában. A párisi művészeti kritika barátságos hangon ir a kiállitásró' A bécsi sajté iorö Rothermere cikkéről Bécs, junius 21. A Neue Freie Presse mai számában közli lord Rothermerenek a békeszerződés revíziójáról szóló cikkét s azt a következő megjegyzéssel vezeti be: — Rendkívül jellemző, hogv egv olyan ember, mint lord Rof.hermere Angolország leghatalmasabb uiságmágnása ilyen eréllvel száll sikra a békeszerződések revíziója erdő­ikében. Természetesen mindenkinek, aki a gyakorlati politikát tartja szem előtt, tisztá­ban kell lennie azzal, hogy kevés remény nyilik arra, hogy a békeszerződést aláíró ál­lamok már ma hajlandók lennének nagvobb- mérvü határkiigazifásokba beleegyezni. Eb­ből a szempontból lord Rothermere szavai valószínűleg a pusztában hangzanak el. Mert nyilvánvaló, hogy a békeszerződések revízió­jával még nem érnénk el sokat, igazi béke- állniootokat. még nem teremtünk azzal, hogv kiküszöböljük valamely állammal szemben az igazságtalanságokat. Valamennyi állam­nak kell összefognia, hogy a politikai gyűlö­letnek okait, kiküszöbölje és mindenütt olvan rendet állítson helyre* ame!v biztosítja a bé­két. De mi, sajnos, nem igen tartjuk valószí­nűnek. hogy ez az idő már elérkezett volna. Magyar, román utlevélvizumok megszer­zését, valamint idegen állampolgárok le­járó útleveleinek meghosszabbítását t. elő­fizetőink és olvasóink részére a rendel költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadó hivatala — Társas kirándulás a Mag|ais Tátrába. Kas­sáról jelentik: A kassai Általános Népmüvelődési Egyesület julius 3-án a kettős iinepnap bevonásá­val négynapos családi jellegű könnyű kirándulást, rendez a természeti szépségekben bővelkedő Tátrába. Ezen nagyon kellemesnek ígérkező ki­rándulásra külön csoportokban indulnak Komá­romból a nyugatszlovenszkóiak, Kassáról a kele*- szlovenszkóiak és ruszinszkóiak és Poprádról a szepesiek. A négy nap alatt megtekintésre kerül a Tátra gyönyörűséges vidéke, valamint modern berendezése (szanatóriumok stb.) Részletes programot az Uj Társaság népművelődén lap most megjelent száma, valamint a Magyar Taní­tó cimü folyóirat közöl. Jelentkezési határidő ju- nius 23. — Rész tvenni óhajtók, ha állami alkal­mazottak és államvasuti kedvezményes igazol­vánnyal rendelkeznek, fényképet és 20 koronái, ha kedvezményes igazolvánnyal nem rendelkez­nek, akkor 29 koronát és fényképet küldjenek be az „Általános Népmüvelődési Egyesület** címére: Kassa, Komensky-utca 18. Az egész kirándulás dija Kassától (étkezésen kívül) nem haladja meg a 110 koronát. — Tekintettel arra, hogy a kirán­dulás megrendezése nem üzleti vállalkozás, min­den résztvevő a megtörtént kiadások pontos el­számolását kapja kézhez. — A nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos azonnal jelentkezni — Rákócui-ünnepély Vágán. A Galiámfa mel­letti Vága község lakosai székely ivadékok, akik­nek szivében nemesen lobog a magyar érzés. Ez nyilatkozott meg a múlt vasárnapon is, amikor a vágaiak nagy lelkesedéssel vettek részt a ke­resztényszocialista párt rendezésében lefolyt nagy­sikerű Rákóczi-emlékünnepélyen. Józsa Ferenc, az ünnepség előkészítője s fáradhatatlan rendező­je, emelkedett szavakkal üdvözölte a közönséglet. A vegyeskar sikeres éneke után Kiác Julianna Lamtpért Rodostóját, Forró Rozália pedig Riákóczi- nét szavalta mély álérzésssel. Tizi Károly köz­ponti titkár ünnepi beszédét lelkesen megtapsol­ták. Az énekkar kurucdala ulán Kamenár János Lévai Mikesét szavalta, majd Otruba Teréz „A zborói harsak alatt** sikerült előadásával aratott tapsokat. Józsa Ferenc zárószámai után az ének­kar a Krasznahorka büszke vára kezdetű dalt adta elő. A zenekar a Rákőczi-induló tüzes üte­meibe vágott, majd a Csínom Palkó mellett meg­kezdődött a kivilágos kivirTadtig tartó csárdás. — Hatósági fuKiatpás értő a miskolci fu-tihaM- ] válogatottat Kassám. Kassáról jelentük: Az észak­magyarországi futballválogatoft vasárnap Kassán játszott, mely alkalommal a magyar címeres meggypiros inget viselte, mint a magyar szövet­ség által hivatalosan megállapított reprezentáns dresszt. Az első félidő lejátszása után azonban a rendőri közegek levétették a címeres jelvényt, ami érthető sértődést és felháborodást keltett a magyar válogatott vezetőségénél. A kassai rendőr­ség túlkapása azonban a magyar—csehszlovák fufballbéke kölcsönösen megállapított feltételeit is alapjában érinti. Vagy, ami szabad Prágában és Budapesten, az tilos Kassán?! — Faűtnei kiaimaBzok követi megsérti esifetteík egy soffőrt. N vibrál tudóéi tónk jelenti: Tegnap délután Érsekújvár irányából egy autó száguldott Nyitra felé s mikor Nyitraiváuka határába ért, falusi gyerekek és legények kővel dobálták meg. Az egyik kő a soffőrt oly szerencsétlenül laláifa, hogy szemén súlyosan megsérült. Az autót még idejében sikerült lefékeznie s igy szerencsétlen­ség nem történt. A falusi gyerekeket az iskolá­ban oktassák ki arról, hogy hasonló csinytevések mily súlyos következményeket vonhatnak maguk után. „I G L O V I A“ KULMANN BÉLA SPISSKA NOVA VÉS Ablak, ajtó, láda és, íürészgyár. I Fekvőszékek darabja Ke 65*— / <ERS^-A^<itoa-HÍfciiAn

Next

/
Thumbnails
Contents