Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-21 / 140. (1474.) szám
Mai náamk M oldal % VI. évf. 140. (1474) szám . Kedd • 1927 junius 21 'VfanfauMmTO Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévré 76, havonta 26 Kő ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 K2 PJP A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, IL emelet Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága HL, Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha A prágai álmán (#) Egy év választ el bennünket a csehszlovák köztársaság fennállásának tizév&s fordulójától, a belpolitikai fejlődés iránya ■azonban olyan, hogy mire ünnepi zászlód.isz- be borul az ország, az államkormányzásban olyan szellem lesz úrrá, amely diametrális ellentétben áll az alkotmányiévá! szellemével. A szerencse váratlan kedvezésével megnyert szabadság mámorában mindenki a demokratikus fejlődésre, az emberi jogok teljességére esküdött fel Prágában, ez a program azonban színes jelszó maradt, a valóságban az államhatalom mindenhatóságának, a bürokrácia megkövesedéséuek s a rendőrállam kialakulásának irányában haladunk, anélkül azonban, hogy a fejlődésnek ezt az irányát meg tudná eszmeileg indokolni valaki. A külföldi, aki a mi belpolitikánk kalei- doszkőpszerü összetételét, nem ismeri,, aki egyszerű s könnyen áttekinthető államkormányzási s parlamenti formákkal és viszonyokkal áll szemben, értetlenül figyelheti a mi viszonyainkat. Csak azt látja, hogy az állam élén egy kiváló tudós, világszerte elismert tekintélyű filozófus áll. aki nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy hitet ne tegyen a demokratikus haladás szükségessége mellett, aki legutóbbi manifesztumában is hangoztatta a szociális, nemzetiségi és gazdasági privilégiumok megszüntetésének fontosságát, a valóságban azonban az államkor- mónyzás éppen ezeknek a privilégiumoknak petriíikálása felé halad s hogy ezt az irányt most bebiztosítsa, az adóreform s a közigazgatási reform büntető szankcióit s Prügel- patentjét vezeti be. Ott ül a Hradzsinban egy filozófus, de mintha elefántcsonttoronyban ülne s semmi vonatkozása nem lenne a gyakorlati élettel, amely szabadságjogok biztosítása s privilégiumok megszüntetése helyébe a bürokrácia omimpotenciáját ülteti. / A jámbor külföldi, aki a demokráciát elméletben s gyakorlatban amerikai, angol vagy francia értelmezésben ismeri, aki esetleg behatóan tanulmányozta a kis Svájcnak vagy Hollandiának viszonyait is, még inkább elcsodálkozik, ha az államkormányzás jelenségeinek megfigyelése után parlamenti viszonyaink tanulmányozására tér át. Itt egyetlen raison d‘éta 1-t talál, a cseh nemzeti akaratnak mindenáron parlamenti többséggel való alátámasztását. Minden lépés csak taktika ennek a törekvésnek megvalósítására s mert a többség gyakran átcsoportosul, a törvényhozás iránya nem lehet stabil. Pillanatnyi kegyek megnyeréséért kompromisszumokat kötnek, koncessziókat tesznek, törvényeket hoznak, melyek senkinek sem használnak, aztán rövidesen újabbakkal helyettesítik azokat. A szocialisták kedvéért tönkreteszik a magángazdálkodást adókkal s szociális biztosítással, ha a helyzet másképp fordul, rögtön előállanak a reformmal. A törvények tökéletlenek, befejezetlenek s világos, hogy a való élet kritikáját nem bírják el, azonban a világ minden kincséért nem hoznak befejezett alkotást s a módosító javaslatokat prlncipia liter elutasítják. Törvényhozásunkból igy hiányzik a stabilitás jellege s! bbony senki sem merné kőbevésni azokat, j mint ahogy a décemviri legibus seribundis í kőtáléára vésve merték a nép elé vinni az i írott törvényt. A törvények labirintusában megbódult j külföldi sok egyéb értetlenséget is lát. Lát j egy löbbséget, amely nemzetiségileg heterogén: csehek, szlovákok és németek ülnek, benne s amely még kísérletet sem tesz a nemzeti kérdés megoldására, sőt még a pro-’ bléma felvetését is kínosan kerüli. Lát egy Bethlen miniszterelnök aktív külpolitikai karcot kezd a trianoni béka* szerződés revízióiéért A msmr magamentben felvetik m nés»sz$vetségbd! való kilépés kérdését* A magifar közvélemény egységesen a genfi tóhivatai ellen Budapest, junius 20. (Budapesti -szerkesztőségünk teTefonjeíeníése.) Lukács György egyégespárti képviselő a képviselő- ház interpellációs könyvébe interpellációt jegyzett be, amelyben feleveti a kérdést, bogy érdemes-e Magyarországnak továbbra is benmaxadnia a népszövetségben ennek Magyarország rovására hozott ismeretes többszöri döntése miatt. A képviselő interpellációját a miniszterelnökhöz címezte s Bethlen István gróf miniszterelnök minden valószínűség szerint az interpellációnak Szerdai tárgyalása alkalmával fog arra válaszolni. A kormány egyik vezető tagja, aki ismeri Bethlen miniszterelnök felfogását ebben a kérdésben, I-/v%ntette, hogy a miniszterelnök válaszában minden bizonnyal aktív külpolitikai harcot fog bejelenteni a trianoni békeszerződés revíziója érdekében. A miniszterelnök nem fog ugyan határozott választ adni a népszövetségből való kilépés tekintetében, de a maga részéről is lel fogja vetni a kérdést, hogy az eddigi tapasztalatok alapján érdemes-e Magyarországnak a népszövetség tagjai sorában maradnia. Magyarországnak a népszövetséghez való viszonyára vonatkozólag Urmánczy Nándor volt nemzetgyűlési képviselő a következőket mondotta: — Minthogy az erdélyi birtokpörben személyesen is érdekelve vagyok, nem tartom ildomosnak, hogy konrét esetben nyilatkozzam. Legfeljebb megismételhetem azt a már közismert álláspontomat, amely szerint a nép- szövetség nem egyéb a sőhivatalnál. A kérdés további fejleményeit az egész ország közvéleménye a legnagyobb érdeklődéssel várja. A képviselőház hangulata Budapest, junius 20. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A képviselőház folvosóin ma egyébről sem folvt. a szó. mint a népszövetségi tanácsnak a román—magyar birtokpörben hozott ismert, döntéséről és Magyarországnak a döntés következtében elfoglalandó álláspontjáról. A kormánypárti és ellenzéki képviselők egyértelműen elitélik a népszövetségi tanács halasztó döntését. Különösen ellenzéki képviselők körében az a vélemény, hogy mindaz, ami legutóbb Géniben történt. nyilvánvalóan megsértette a trianoni szerződést. A folyosó izgatott, hangulatának halasa alatt kezdődött meg a képviselőház külügyi bizottságának kérdése is Pékár Gyula elnök- lése mellett. Napirend előtt Hajós Kálmán emelkedett szólásra s hosszú beszédben foglalkozott <a genfi döntéssel. A népszövetség nem töltötte be úgy hivatását — mondotta. — mint ahogv azt elvártuk, mert ezidőszerint még mindig a győztes államok diktálnak a legyőzőiteknek. Magyarország mindenben teljesítette a trianoni szerződésre váró súlyos kötelezettségeket. Kérlelhetetlenül behajtottak rajtunk mindent, de ezzel szemben biztosított, jogainkat semmibe se veszik. Ez a mostani döntés alkalmas aura. hogy teljesen lehetetlenné tegye a nemzetközi döntőbírósági eljárást. A román arbiter visszahívása meghiúsította a román agrárper tárgyalását. Sürgős beavatkozást kér. hogy ezeknek az ítéleteknek végrehajtása megakadálvoztassék. Walkó külügyminiszter távollétében Nickl Alfréd dr. közelségi tanácsos hangsúlyozta, hogy a Hajós által előadott dolgokat tudomására hozza a külügyminiszternek, hogy a megfelelő intézkedéseket megtehesse. A külügyi bizottság ezután áttért a magyar csehszlovák kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szőlő törvényjavaslat tárgyalására, amelyet többek hozzászólása után általánosságban és részletekben is elfogadott. Saterényi beszéde a felsőházban A felsőház mai ülésén a költségvetés tárgyalását kezdték meg. József főherceg és Hazai Samu. felszólalása után Szterényi József báró emelkedett szólásra, aki a nyugdíjas tisztviselők szomorú helyzetének ecsetelése után ugyancsak felemii tette a népszövetségi tanács Igutóbbi döntését. — Egyetlenegy politikai kérdést kívánok csak tárgyalni — úgymond — és pedig azt a brutális elbánást, amelyet Magyarország a népszövetség résziéről már ismételtem tapasztallt. Nem szatbaii ,elmúlni,a a íelsőház ülésének anélkül, hogy szóvá ne tegyék azt a bánásmódot, amelyben a népszövetség a magyar román optánsolk ügyében ben- n tiniket részesített. Egy olyam testűiét, amely ai világ népeinek ügyedben pártatlanu l hivatott, Ítélkezni, könnyelmű Mvolitáseal napirOnKllje tért egy ilyen nagyjelentőségű kerülésben. Nekünk nchn akar igazat adni, de a románoknak neon mer igíav Zat adni. (Általános helyeslés.) Komolyan gondolkodóba ke/ll esni, hogy ilyen körülményeik közölt tagjai mairaidbntunk-e továbbra is ennek a testületnek. (Felkiáltájsoik minden oldalról: Semmi értelme sincsen!) Ennek az ügynek a konzekvenciáit talán le kell vonnunk, vagy pedig fejezzük ki örömünket azon, hogy Trianonba beteílö-ttetk azok, 'akik azt építették? (Nagy taps.) Ha a nemzetek közös szövetsége nem respektálta Trianont, nekünk feem kelíl azt respektálnunk! (Éljenzéls.) A kormány tegye fontolóra ezt a kérdést és csetteikedjjék úgy, 'amint azt a nemzet becsülete megkívánja! Poincaré SunevilBei beszéde kritikus helyzetet teremtett Európában Cyülölködőbeszéd Németország ellen - Stresemann beszámolója a berlini minisztertanácsban — Felháborodás a német Jobboldalon Berlin, junius 20. Ma délelőtt visszaérkezett Berlinbe a genfi német delegáció. A délutáni minisztertanácson Stresemann dr. beszámolt genfi eredményeiről. A kancellár négy órára tűzte ki az ülést, amelyen Hindenburg köztársasági elnök elnökölt. Stresemann a helyzetet nyugodtan Ítélte meg és még mindig nem pesszimista. Poincaré tegnapi lunevillei beszéde mind a francia, mind a német nacionalistáknál olaj a tűzre és a német meg a francia jobboldal mindent el fog követni, hogy az amugyis bonyolult helyzetet még jobban komplikálja, de ez a krízis sem lesz katasztrofális vagy tartós. A birodalmi gyűlés pénteken kezdi meg a külügyi vitát, amely aligha hoz meglepetést. Az előrelátható jelek szerint a kabinet ma délután minden tekintetben helyeselni fogja Stresemann genfi magatartását. A Rufer-megszállás szelleme Páris, junius 20. A lunevillei repülőemlék fölavatásánál Poincaré miniszterelnök erős németellenes és gyűlölködő beszédet mondott. A baloldali lapok egyhangú véleménye szerint ismét a három év előtti Pointeré többséget, amely pár excellence polgári jellegű, polgári ideálokért küzd, de ezt a polgári jelleget. — az Isten szerelmére! — ki nem merné hangosan mondani, nehogy a szocialistákat maga ellen, ingerelje. Lát egy polgári, többséget, amely, amikor az állam elnökének megválasztásáról van sző, nem Ind vagy nem akar polgári ellenjelöltet állttá ai. Lát egy többséget, amelynek- egyes pártjai ellenzéki pártokkal szavaznak a szocialista elnökre, más pártjai az elnök ellen arl.ják le az üres lapokat. Lát egy kormánypártot, amelynek miniszterei az elnök ellen szavaznak s mégis bennmaradhatnak a kormányban. Lát egy polgári kormányt, amelyben a szocialista Benes a külügyminiszter, aki összeveszejtette az államot a Vatikánnal s mégis egy minisztertanácsban tárgyal Srá- mekkel. és Tiszával. S ha a csodákba még bele nem szédült, megéri még azt is, hogy Benes fogja megkötni a békét Gaeparrival. Egyfelől demokrácia hangoztatása, másfelől haladás a rendőrállam kiépítése felé, egyrészt kínos ragaszkodás a parlamenti formákhoz, másrészt meghamisítása a parlamentarizmus lényegének, ezek között a malomkövek között őrlődik a csehszlovák belpolitika s komoly akairat nincs hozzá, hogy az egészséges fejlődés mesgyéjére taszítsák. Akik végezni akarnak ezzel a rendszerrel, a ■szélső baloldalon vagy a szélső jobboldalon állanak, Moszkvára vagy Gajdára esküsznek. Ez a helyzet most, amikor n közigazgatási reform tárgyalása előtt állunk, amely Szloven- szkóba s Ruszinszkóba is átülteti a prágai áfiumot.
