Prágai Magyar Hirlap, 1927. június (6. évfolyam, 125-147 / 1459-1481. szám)
1927-06-12 / 134. (1468.) szám
TBZ7 Jumus rz, vasárnap. l|pra3WaBgKaE!a»J,rJiin!W0CTIfcWltMBBWWBKgiBI Chamberlin és Levine elmondják óceánrepűlésük egész történetét — A nagy titok — Az elindulás — Forduljunk vissza? — f ............. ...................... a Ki tünően beváltak liheimia ICáüialáz KEsivény Meg- és [ TABLETTÁK íSüíiíöS ! Fejfájás éS | meghűléstől származó hetegséyekiiéi. I Gyors és biztos hatás. — Teljesen ártalmatlan. — Kérdezze meg orvosát. - Tegyen még ma kisér letet. —; Kapható az összes gyógyszertárakban. — i Ara 10.— és 25.— K-. — Lerakat: VJ: . Brauncr gyógyszertár, Praha I, Pfikopy 37/a.^? talixias uszó jéggát a nyílt óceánon nagy élmény volt számunkra. Mindenféle találkozás lehetőségére gondoltunk, csak éppen egy. jégheggyel való találkozásra nem. Később azután nem okozott nekünk aggodalmakat, egy-egy ilyen vizben gyökerező jéghegy. Míg az At- lanticumot elhagytuk még legalább 10—15— 20 ilyen nagyobb fickót láttunk s legalább száz kisebbet. Chamberlin egyezer csak megjegyezte: — Csak azt szeretném tudni, hogy egy ilyen fickó csúcsára rá tudnánk-e kapaszkodni, ha le kellene szállnunk? Különben a jéghegyek az ezüstösen csillogó holdfényben csodaszép látványt nyújtottak. (Keddi Számunkban folytatjuk.) Chaanib ?nlin éö L©via« Kertiül) em toil- baanond&fcták világszenzációvá lett ütjük történetét. Repülésünket már a kezdettől, hetek óta tervszerűen készítettük elő. Először rövid repülőgyakorlatokat végeztünk, hogy iránytűnket kipróbáljuk- Ezeknél a kísérleti repüléseknél mindig arra törekedtünk, hogy lehetőleg süni felhőtömegeket keressünk föl s gépünkkel ezeket szeljük át, hogy a ködhöz s a felhőkhöz hozzá szökjünk. Azt is tudni akartuk, hogy műszereink ilyen atmoszférikus viszonyok közepette is rendszeresen funkcionálnak-e ? Fő dolgunk az volt, hogy megőrizzük titkunkat, ki az az ember, aki mint kisérő végig fogja csinálni a kalandos utad. Addig mindig csak azt közöltük, hogy Chamberlin lesz az egyik repülő. Chamberlin szent esküt esküdött, hogy senkinek a világon, anyjának sem, fele- ségének sem, nem fogja elárulni, ki lesz a másik ember a fedélzeten. Ha hirlapirák, vagy mások ostromoltak bennünket ebben a kérdésben, azt feleltünk, hegy a kísérőt már kiválasztottuk, de nevét mindaddig nem közöljük, amig a gép a startra nem áll készen, a kisérő pedig a legutolsó pillanatban fog beszáilani. Ilyen módon Levine megtette előkészületeit anélkül, hogy valaki gyanakodott volna rá. Az első izgalmak amely bennünket transzóceáni utunkon ért, már akkor átéltük, mielőtt Newyorkot hátunk mögött hagytuk volna. A jő start helyett, amelyben reménykedtünk, azt keltett tapasztalnunk, hogy nem hagyhatjuk el olyan simán a földkérget, amint gondoltuk. Tehát nekünk még egyszer vissza kellett térnünk és újbóli startolnunk. Ezt azonban könnyebb igy most elmondani, mint volt akkor megtenni. Első startunkkor már Ömlőitek a nézők ezrei s tízezrei a repülőtérre. Byrd gépére is figyelemmel kellett lennünk, amely a start pálya egyik végén állott s egyidejűleg óvakodnunk kellett, nehogy a sürü tömegbe belegázoljunk. Valóságos csoda, hogy repülőgépünk anélkül szállhatott föl, hogy valakit megöljön. Ez a csoda azonban megtörtént A tizenhárom gázkanna Első mechanikusunk, John Carisi, 13 gazolin kannát rakott he a gépbe 5—5 gallon tartalommal. Levine pedig kifejezetten megmondotta neki, hogy vagy 11, vagy 15 kannát tegyen be. Gazolinkannáink száma jelentőséggel birt előttünk, mert a 13-as szám biztosan szerencsétlenséget, vagy keltem ellenséget hozna nekünk. S mégis 13 kannával utaztunk. A foldindiakciós kompassz hibája Az első száz mérföldön minden jól ment. Ekkor azután arra kellett rájönnünk, hogy kompaszaink nincsenek összhangban. Akkor tudtuk meg azt, amikor rájöttünk arra, hogy New Londont (Conneotteut államiban) elhibáztuk- Chamberlin annyira jól ismeri ezt a vidéket, hogy amikor New Londont a várt időre nem látta, már tudta, hogy valami nem stimmel. tünk, amelyeknek ironikus magatartását velünk szemben elég alkalmunk volt kitapasztalni. Ezek a meggodolások rábírtak a to- vábbrepülésre. A helyzet ez volt: Útközben voltunh hogy hol lehet jó kikötés, nem tudtuk, tehát átrepültük 250 mérföld szélességben azt a nyílt vizet, amely köztünk és New-Shoflland között feküdi. Éltkor azonban, mintha már nem lett volna elég' kellemetlenségünk kompasszainkkal, előszelekkel kellett megbirkózni. így sokkal több időbe került New Shottland elérése, mint ahogy gondoltuk- S amikor végre odajutottunk, eredeti irányunktól sok .sok mérföldre tértünk ki, több órát vesztettünk s pár nrérföldnyi távolságra találtuk magunkat a Cap RacetóL Most világos tett előttünk, hogyha utunkat ezen a módon folytatjuk, hamarosan a -,nagy pocsolyában" fogunk kikötni. Késő volt már arra, fíogy “habozzunk. A gép kilendült a nyílt tenger felé* Fogunkat összeszoritotíuk s elszánt lélekkel vágtunk neki utunk nehezebb és hatalmas feladatának legyőzésére. Az üsző fehér hegy A legközelebbi izgalmat egy jéghegy okozta. Először nem tudtuk kitalálni mi a csoda lehet az ott alattunk? Hajó bizonyosan nem, az nem lehet olyan fehér. Tanakodtunk, tanácskoztunk s mivel az a nagy fehérség mégis csak uszott, végül is hajónak véltük- Leszáilottunk olyan mélyre, hegy közelebbről megszemlélhettük az uszó fehérséget. Most ráiöttünk- jéghegy volt az első, amelyet életünkben láttunk- Ez a haE?aa!^!agaJimaBaBBaBBi De Pinád© Európába érkezett Lisszabon, junius 11. De Pinedo Európába érkezett. Egy Porto de Gadában föladott távirat arról számol be, hogy az olasz repülő legkésőbb szombat délután Lisszabonba érkezik. Hétfőn de Pinedo folytatja útját Róma felé. Lisszabonban a repülőt nagy ünnepségekkel fogadják, de még sokkal pompásabb lesz az a fogadtatás, amelyet Róma készít elő nagy fia számára A legutóbbi hetek pilóta-ünnepléseinek során sem Portugália, sem Olaszország nem akar lemaradni és a párisi, a londoni, a berlini s a középeurópai fogadtatásokhoz hasonló ünnepet készit de Pinedo számára. Szenzációs magyar könyv a népszövetség berendezéséről és jövőjéről Egy magyar diplomata feltünéstkeltő fejtegetései — A háború utáni helyzet jogi kritikája — Mit várhatunk a népszövetségtől? — Genf lehetővé teszi a revíziót — Valami tényleg nem volt rendben Megállapítottuk, hogy földindukciós iránytűnk úgy szalad körbe, mintha megvadult volna. Ettől kezdve már csak a másik kompaszit használhattuk, egy olyanszerü mag- netikuis iránytűt, amelyet a szárazföldi repülés alkalmával szoktak használni. Otthon egy ilyen eszközzel is úrrá lehet lenni a nehézségeken. Tovább, vagy vissza? Ezzel azután annyira kitértünk eredeti útirányunkból, amlyet be kellett volna tartanunk, hogy amikor egy kissé a Cap Cod felett voltunk- igazán nem tudtuk, hogy tovább menjünk-e, vagy visszatérjünk. Kétségünk azonban csak kis ideig tartott. levine úgy vélte, hogy jobb lesz a tengerészek zöld sírjában el~ sülyedni, mint, visszafordulni, s azoknak a kritikáit, meg gúnyos sértéseit elviselni, akik nagyon is vártak egy ilyen alkalomra. Különösen egyes újságokra gondolPáris. junius 12. A Népszövetségi Tanács holnap kezdődő tárgyalásainak asztalára egv fiatál magyar diplomata sulvos könyvet, helyezett el: A könyv cime: „A Népszövetség jogi és politikai rendszere". Szerzője a magyar diplomácia egyik reménysége. Mengele Ferenc dr„ követségi titkár. Könyvének tartalma a Népszövetségi Egyesség-okmánnyal teremtett ui nemzetközi jognak szigorúan tudományos ismertetése és kritikája. Egv valóságos standard Work ez, a magyar kívánságok és igazságok szilárd jogi megalapozásával. Meg vagyunk győződve, hogv ha ez a könyv idegen nyelvekre lefordítva kerülne a nemzetközi politikai és jogi világ kezébe, érvelésének szilárdságával, tudományos felépítésének komolyságával a magvar álláspontnak elévülhetetlen szolgálatot, tenne. A magyar szerző ugyanis nemcsak a jogtudós bizonyságával. hanem a diplomata tapasztalataival is gazdagította könyvét. Úgy látszik, hogy Páris. London. Brüsszel, a Nyugat metro- Ipolisai. ahol óveket töltött, kitűnő őrhelynek bizonyultak; amihez utóbb a bukaresti titkári állás is járult. Emellett a szerzőt állása nem befolyásolja, önálló Ítéletében. így könyvében joggal rójja meg Csákv Imre gróf brüsszeli szereplését a magvar optáns ügyben, valamint Teleki Pál gróf mosszuli ma ndátum vállalását. A francia vasabronos és az angol gumi öv Genfben nagy a hajlandóság arra, hogy a világot körülvegyék a népszövetségi paktum 16. cikkének vasabroncsával és belementsék a háború utáni statusquo-ba. Kétségtelen. hogv Franciaország és az uj államok fölfogása szerint az Egyességokmánv egv uj szentszövetségi bulla, amelynek legfőbb hivatása elsősorban a megszerzett birtokállo- mánv biztosítása azzal, hogv újabb háborúkat. amelvek a jelenlegi birtokállományt veszélyeztethetik, lehetetlenné kíván tenni. Ennyiben és csakis ezen feltétel mellett őszintén pacifisták a győztes kontinentális hatalmak. Mengele mélyen szánté jogi okfejtéssel és el- ienállhqtatlan genetikus levezetéssel mutatja. ki hogv a fenti felfogással ellentétben, az eredeti angol—szász jogi felfogással tá- gabb és szabadelvűbb volt. A szárazföldi elgondolkodás jogi részében is hatalmi: Franciaország és a kisaníant a megszerzett győzelmet a nemzetközi jogi formulák vasabroncsába vonják; az angolszász koncepció ezzel szemben a formulákat Európa ui térképe körül vont gumiövnek tekinti, amik elég erősek ahhoz. hogy a hatalmak jelenlegi elhelyez 1összetartsák és biztosítsák, de egyúttal elég ruganyosak és tágítható!; is. arra az esetre, ha kiderül, hogy ez az elhelyezkedés többé fenn nem tartható! Vagy amint Mengele mondja: „Franciaország népszövetségi politikájának a célja a Népszövetség által a jelenlegi nemzetközi sta- tusquo fenntartása. Anglia célja a béke minden áron: a békeszerződések alapján, amíg lehet, a békeszerződések módosításával, ha kell". A két felfogás közül az utóbbi nemcsak igazságosabb, hanem a merőben gyakorlati békepolitika szempontjából is egyedül célra vezető. Mert a nemzetközi helvzet természetes fejlődése hatalmasabb a legkeményebb vasból kovácsolt, abroncsnál is és a népek erőszakosan összeszoritott akaratereje olyan robbanásokban fog jelentkezni, amik pozdor- iává zúznak abroncsokat. Sajnos Mengele könyvéből lépésről-lépésre meg lehet jelölni ennek a vasabroncs-poli- fikának a térfoglalását, amely nemcsak a Népszövetségi Tanács ösz- szetételében nyilatkozik meg. hanem tükröződik a Népszövetség szellemi evolúciójában is az elmúlt nvolc éven belül. Megengedi-e a Népszövetség a békeszerződés revízióját? Ezek után nem is lepődhetünk meg, hogyha kisantant vagy francia részről olyan hangok hallatszanak, amelyek egyáltalán kétségbe vonják a revízióhoz való jogot. Amig azonban hivatalos francia és francia szövetséges körök kifelé állandóan ezt hangoztatták. addig másrészt jogászai azon mesterkednek, hogv miként lehetne ..eljárási ügyeskedésekkel" a revízió fenyegető „tehetőségét" elhárítani A magyaT szerző könyvének igen nagy értéket ad, hogy viszamegv az eredeti forrásokhoz. Kimutatja, hogv az eredeti wil- soni koncepció se kívánta az államokat kény- szerzubbonvba kényszeríteni és hogy az angol jogi felfogástól — hiszen maga az angol alkotmány is nagyrészt szokásjoga tételeken nyugszik — pedig különösen távol áll minden olvan rendszer, amelv az adott helyzeteket jogi fomulákba akarná berösrzitem, ahelyett, hogv a jogi formulákat az adott, helyzetekhez simítaná hozzá. Könyvének egyik legsikerültebb fejezetében a magyar i,jogász igen szerencsés érveléssel bizonyítja, hogy az Egvségok- mány annyiszor idézett 19-ik §§ teljes jelentőséget és jogot ad a revízióra. , Kimutatja, hogv a népszövetségi alkotmány j felépítésében miiven döntő szerep jutott an-j nak a feltevésnek, hogv a határokat a nem-i zet.iségi elvnek és az örendelkezési jognak j megfelelően fogják megvonni. A magyar szabadságharc.leverése. mint elrettentő példa Igen figyelemre méltó továbbá ugyan ebben a fejezetben a 10. cikk jogi magyarázata. amelyben a szerző kimutatja, hogv ez a cikk nem jelenti az államok területi integritásának minden körülmények között való biztosítását, így például, ha valamely államterületen belül tör ki polgárháború, erre az esetre a jelenlegi határokat, semmiféle iogi garancia nem biztosítja. Más szóval, hogv csáli egv példát említsünk, ha például Szlovénországban szeparatista mozgalom keletkeznék és esetleg harcok árán is függetlenít éné magát, Szerbiától, ebhez az önrendelkezési elvnél fogva joga volna anélkül, hogv más államok, például a kisantant tagjainak lehetőség adatnék beavatkozni a küzdelembe. Ellenkezőleg idegen állam beavatkozása támadásnak számit, amit a Népszövetségnek minden erejével meg kell akadá- Ivoznia. Mengele idézi Pollock-nak. a híres angol nemzetközi jogásznak a megjegyzését, hogy ilyen eset állott elő 1848-ban, amidőn az orosz cár Ausztria kívánságára beavatkozott a magyar forradalomba. Ha tehát, 1848-ban már lett volna Népszövetség, akkor nem jöhetett volna be Paskievics. nem lett volna Világos... Vagy talán a nagyhatalmak jogászai találtak volna más paragrafust, ami aztán igazolta volna a cári csapatok be- özönlését... Kelet és Nyugat elkülönülése A könyv nyomán joggal 'vethetjük föl azt a kérdést, vniion mit várhatunk ezek után a Népszövetségtől és egyáltalán várhatunk e valamit. Mengele erre a kérdésre rendkívül tanulságos megoldással felel* amelv a komolv nemzetközi jogász és a gva« korlat,i diplomata szerencsés leleményessé- géről tanúskodik. Szerinte a Népszövetség fejlődésének éfl jövőjének titka és kulcsa az, hogv külön kell választani a nyugati és a kelet európai statusquoit. Ez a fejlődési stádium a locarnói szerződéssel. amelv Németország nyugati határán vég* legesen elismerte a statusquot, de nem $7 keletin, már meg is indult. Közép- és Keleteurópában nem a status- quo elvét, hanem a Népszövetség másik alapeszméiét, az önrendelkezési és az azzal kapcsolatban levő evolucionáüis szabadságeszmét és a revízió lehetőségének gondolatát kell érvényre juttatni. Nemcsak a magyar jogászi hanem a politikai gondolkodásnak is rendkívül értékes megteTmékenvitését jelenti Mengele Ferenc dr. könyve, amelyet örömmel üdvözölünk. Leégett a teplici ssagy üveggyár* Teplitz, junius. 11. Az Inwald r. t. cég nagy üveggyára tűzk at asztrófáuak esett áldozatul. A tűz déli 12 órakor egy szalmakazalban ütött ki s igen gyorsan elterjedt és rövidesen a kész áruval fölhalmozott raktárak is lángot fogtak- A raktárak porráégtek, anélkül, hogy mentésre gondolni is lehetett volna. Leégett a gépház s csupán egy főépületet tehetett megmenteni. A legmodernebb gépek tönkrementek, azonkívül hus^zer üvegforma is odaveszett. A kár több millió koronára rúg. A gyárban 850 munkás volt alkalmazva s ezeknek legnagyobb rés-e munka nélkül marad, mert az üzeme’ — 'issen 1-e kell Szüntetni. A gvár úgy tűz c’ien, mint üzemi akadály esetére biztosítva volt. 5
