Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-10 / 107. (1441.) szám

1927 májas 10, kedd. A NAGY UGRÁS Irta: MARÁI SÁNDOR specializált életek privilégiuma lesz szük­séges, hanem, mindenki számára, néhány pénzegység, s egy kis szabad idő, — mondjuk három hét, Ami ma még regény, az holnap­után, ha Nungesser ugrása sikerült, már ba­nális riportamyag és üzleti valóság. Milyen lesz ez a lélek, a húsz év múltán! ember lelke, aki gazdagabb lesz máT a föld teljes élményével? Mit fog Írni, mit fog akad­ni, s többet látva és belátva, kevesebbet fog-e gyűlölni, s többet megérteni és szeretni? Mi­kor Nungesser gépe a magasba vágja magát, lehet, hogy az uj ember gazdagabb, szabadabb és emberibb lelke lélegzik már a kattogó és száguldó madárban. A SASFIÓK 4783 frt 521|2 kr vagy 4986 frt kr? Paris, május 9. Minden jel meg van arra, hogy a napok­ban nekiifeszitett izmokkal és kidagadt sze­mekkel nekistartol két ember a legnagyobb ugrásnak, amit ember valaha is ugrott, miyía mozog, mászik és repül a földön és a föld felett. Az Atlanti óceán egyik oldalán, Mit- chel-Fieldben, s a másik oldalán, Bourgetban, esztendei számítás, kalkulálás, kísérletezés után néhány hete nem tesz két pár ember egyebet, mint várja a pillanatot, mikor a meteorológia hírei megengedik nekik, hogy nekiiramodhassanak az óceánnak. Nem lehe­tetlen az sem, hogy egyszerre indulnak el, s valahol a feleuton köszönthetik egymást, fu­tólag és szórakozottan, mint sietős útközben szokás. Nungesser é9 Coli itt, Bertaud és Chamberlain odaát, ezek a nevek. Két pár ember, akik életre-halálra eljegyezték egy­mást. A minap láttam egy fotográfiát, Ber- taud-t és Chambeirlain-t híres gépük, a ..Bellanca" előtt, s a gép egyik bordáján a fölpingált koporsót, halálfejet, keresztbera­kott csontokat, — akasztófahumornak is gyönge ez a szimbólum, kabalának is erőlte­tett. Az ut sikere állítólag attól függ, hogy el birnak-e indulni egyáltalán, — hogy el tud­ják-e hagyni a géppel a földet, ami ilyen hosszú ideig makacsul kötötte ez ugrás előtt magához az embert. Minden attól függ, így állítják a szakértők, hogy az 5600 kilométeres ugráshoz szükséges benzinnel megterhelt gép birja-e a startot, föl bir-e emelkedni a leve­gőbe, — vagy, mint Fonok esetében történt, az indulás pillanatában odaragad a földhöz és kigyullad? , Most, állítólag, minden számítás össze­vág, minden kísérlet biztató, minden precau- iió megtörtént. Bourgetban és Mitchel-Field- iben három hete ülnek állandó készenlétben mérnökök, meteorológusok, állami funkcioná­riusok, sajtó, no meg a repülők maguk, s vár­ják a kedvező pillanatot, a nagy pillanatot, mindenesetre a legnagyobb pillanatot, ami Amerika és Európa életében Kolumbus kéjutja óta előadódott Ezt a pillanatot nem lehet előre tudni, — minden azon múlik, hogy miféle híreket küldenek az Atlanti óceánon csatangoló hajók, — lehet ma dél­után, lehet holnap éjjel háromkor, lehet hetek múlva. Akkor aztán, ha a start sikerült, ke­vés tennivaló marad még hátra, — jelenték­telen részleteken múlik az ugrás további sikere, mint a karburátor kifogástalan mű­ködésén, az olajpumpa helyes disztribúcióján, a benzin szabályos érkezésén, s Nungesser és Coli, továbbá Bertaud és Chamberlain - ak idegein és éberségén, hogy kellő pillanatban odapislantsanak az atmoszférát jelző termo­méterre, az olajniveaut mutató szelepre, a sebességmérőre, a behzinadagolóra, s mind a csapokra, szallagokra, térképekre és szele­pekre, amiken évezredekig törte az ember a fejét, amíg egy vágyból precíz mozgás és tudatos sebesség lett. Mindenhová szabad út­közben nézniük, csak arra lesz kevés alkal­muk, hogy a tájat vizsgálják, vagy a felhőket. Mire az emberek valamelyik nagy vágyából valóság lesz, addig már annyi csap, szelep, fogantyú kell hozzá, hogy aki megvalósítja, az nem lát és nem érez már mást, csak a sebességmérőt és a motor taktusát. Ha az ugrás sikerül, akkor tiz éven belül Newyork nem lesz messzebb Páristól, mint ma Bécs, — középsebes géppel tiz-tizenkét órányira. A rendes járatok nem fognak kés­ni, a szerencsétlenség chanoe-ai nem lesznek nagyobbak a hajótörés mai chanoeainál, s az átkelés nem lesz drágább, mint ma egy fülke ára a „Leviathan“-on. Ez nem olcsó utópia, hanem szakértők számítása, amire a valóság a maga ideges ugrásaival eddig többnyire erősen rácsufolt. Aki hajnalban Newyorkból elindult, az estére Párisban lebet, — ez a Verneregénycim már csak a részletek, a csapok, szelepek és olajqualitások tökéletesí­tésén múlik, de a veleje, az már valóság, itt van, kézzelfogható. A föld néhány szélességi övvel megint kisebb lesz, az emberi élet in­tenzitása mélyebb és tudatosabb. Ami Bourgetban és Mitchel-Fieldben ezekben a hetekben készül, az több, mint aviatikái bravúr, sportrekord, több, mint tör­ténelmi szimbólum. Az emberi lélek egy uj élménnyel lesz gazdagabb: a Földdel. Az em­ber, akinek eddig élménye volt a milieu, az otthon, a haza, az utazás, az exploráció, él­ménye volt az Isten és az ember, kap egy uj, nagyon reális, 1 élegzetfojtóan hatalmas, izgal­mas, kézzelfogható élményanyagot: a bolygót, amin él. Aminek teljes megismeréséhez egy emberöltőn beiül többé már nem a szen- vedésleljes expedíciók, kutatásban eltöltött,J| A temetés költségei Alig hunyta le szemét a herceg, máris súlyos problémaiként merült fel a temetést költségek kérdése. Czernin gróf főudvarmester a következő alázatos felterjesztést intézte a Linzben tartózkodó I. Ferenc császárhoz: 1832. 6. 281/9. Legkegyelmesebb Uram! Miután most bekövetkezett őfÖméltóságának, a Reichstadti herceg halálának rendkívül el­szomorító esete, kötelességszerüen a legmagasabb, Triesztben ez év junius 8-án kelt, elhatározás ér­telmében megteszem az előkészületeket, hogy ő- főméltóságának temetése ugyanazon az ünnepélyes külsőségek között menjen végbe, mint az 1922-ben elhunyt Albrecht szász tescheni herceg királyi fenséggel történt. A magas holttestet ezek szerint holnap, jú­lius 23-án az éjszaka beálltával Schönbrunnból a legnagyobb csendben Bécsbe szállítjuk. Másnap az udvari plébániatemplomban történő nyilvános felravatalozás után délután öt órakor a hagyomá­nyos ceremóniával a kapucinusok sirboltjában te­metjük el. Szokás szerint közvetlenül a temetés előtt történik a szívnek a Loretto-kápolnában és a belső szerveknek a Szent István-dóm sirboltjá­ban való elhelyezése. A temetkezési költségeket Felséged legmaga­sabb jóváhagyásának reményében egyelőre az ud­vari pénztár által fizettetem ki, ugyanúgy, mint megboldogult ő császári fensége és őfőmagassága Rudolf főherceg kardinális temetésénél a múlt év­ben történt. Alázatosan kérem azonban Felséged legkegyesebb felhatalmazását arra, hogy ameuy- nyiben az év végén várakozásom ellenére nem ál­lana elég .pénz a szóbanforgó kiadások fedezésé­re, úgy a körülményekhez képest a számszerűen kimutatott összeg mint rendkívüli kiadás rendel­kezésre bocsájtassék. PeTsenbeug, 1832 julius 34. Az első főudvarmester helyetti Czernin. A császár az aktára eajátkezüleg * következő megjegyzést Irta: Tudomásul vétetik és felterjesztendő, meny­nyi költséggel jár unokám temetése? Ezután intézkedem a szükséghez mérten. Ferenc. 1832. 8. 88-ik jelentés: Ugyanott, 1832 szeptember 15. megboldogult főméltóságos Reichstadti herceg ur temetésének költségeiről. Eredeti 2548 r. 6—281/33, 1833. Legkegyelmesebb Uram! A mellékelve idézett Persenbeugban ez év ju­lius 24-én kelt legmagasabb elhatározás érteiméi­ben Őfelsége annak jelentését kívánja, hogy mily költségekkel jár őfőméltóságának, a megboldogult Reichstadti hercegnek temetése, hogy a szükséges intézkedések legkegyelmesebben megtétessenek. Rendes körülmények között minden udvari lakáj, akit a temetésen a koporsó szállítására ki­rendelnek, három dukát borravalót kap. A mellé­kelt kimutatásban ez az összeg fel is van véve. A főméltóságos Reichstadti herceg ur teme­tésénél azonban az a szokatlan körülmény állott be, hogy nemcsak magánál a temetésnél, hanem a hullának Schönbrunnból Bécsbe való szállításánál a rendkívül nehéz koporsót udvari lakájoknak kellett a halottaskocsiba emelniük és a Bécsbe való megérkezés után ugyancsak udvari, lakájoknak kellett azt az udvari plépániatemplom- ba szállitaniok. Ennek oka, hogy a herceg házi személyzete, amelyr'e pedig ez a kötelesség hárult volna, túlságosan kisszámú. A legmagasabb pa­rancsnak kell eldöntenie, hogy azok a lakájok, akik a hulla szállításánál segédkeztek, ugyancsak megkap hat ják-e a három dukátnyi borravalót, amely esetben ezeknek a borravalóknak összege 202 frt 30 kr.-ralk emelkednék. Ez után a tiszteletteljes megjegyzés után a mellékelt alázatos kimutatás szerint a szóbanforgó tényleges kiadások fedezésére ezeket .... 4783 frt 52kr.-ral — vagy pedig amennyiben a la­kájok borravalója a legfelsőbb helyen engedélyez­tetnék,.... 4986 frt 22 Y> kr.-ral irányozom elő, hogy az az 1832-es év zárszámadásaiban elintéz- tethessék. Draexler. Sackennek betekintésre és tudomásul végett. Amennyiben az 1832-eg számadások lezárásáig nem érkeznék ez Irányban legmagasabb döntés, a borravalókra az udvari pénztárnál 816 frt 80 kr. Tróján, Joseph Zeller, Johann Emmes, Johann Zeitler, Joseph Kirchner és Franz Daudek 3 du­kát, vagy 13 frt 30 kr. borravaló 108 frt — kr. V. A fenti négy fő udvari hivatal egyikénél sem könyvelhető kiadások 29. A cs. k. udvari patikának vegy­szerekért és a holttest bebalzsa- mozásához szükséges egyéb anya­gokért ............................................. 454 frt 29 kr. 30. v. Moll báró cs. k. kamarás és kapitánynak kész kiadásaiért Linzbe, a legmagasabb főhadi­szállásra őfelségéhez való uta­zásánál, amikor is a főméltóságos Reichstadti herceg halálhírét vitte meg . ...................................180 „ 80 „ Ös szesen 634 frt 37 kr. Összes kiadások: 4783 frt. 52'A kr. A cs. k. udvari könyvelőség. Pecsét. Bécs, 1832 szeptember 12. Peitl udvari könyvelő Greitzke. Nagyságos Eke Úgy tessék venni, mintha helyzet jelentés vol­na a kitavaszodás miként való állásáról. Ezt az egy-két hivatalos tintaizü szót is csak azért en­gedtem ide az írógépből, hogy annál édesdedeb- ben foíditsunk neki hátat, mondván: Az ember kora reggel talpraugrik az ágyá­ból, — nem mászik, nem cihelődik, mint az ólmos februári reggeleken, — s odasiet az ablakhoz, hogy azon melegében örüljön egy sort. Mert a szemközti kertekbe kinézésen csak örülni lehet. A barackfák már nagy-gőgösen gyümölcseiket íormálgatják s mélyen lenézik a többi, most virító iát, mondjuk a fehéren szédelgő szilvafát, a lehe­tetlenségig virágbaborult körtefákat és a most ró­zsaszínű) almafákat. Ezeken most úgy pezseg a kinyiladozó virág, mintha egy rózsás tengerből milliónyi fehér buborék most akarna felszínre törni és mézes illattal szétpattanni a nap fényes- séges arany-orcája előtt. Aztán, ni, valami más kinyiladozás is tör­tént? Az almafa alatt terítve a fü nagy tarkaság­gal: fehér, kék, zöld, piros, babos, csikós meg mi­féle fejkendők, szállókák, kötények, ingujjak, — sebes mozgolódás is van a tarkaságban, pedig üldögél az egész sokadalom a zamatos zöld fű­ben, de nagy igyekezettel hörpintgetik a kávés üvegek kotyogós tartalmát, falatozván mellé ha­rapni valókát is. Asszony-, meg leánytermészetü népek s a falhoz támasztott gereblyéikről lehet kiokoskdoni, hogy a kert. takarítása irányában jöttek s most reggelinél tartanak. A gyöpön túl a tavalyiéi hagyott ugarra sze­kér gurul rá puha döcögőssel, az a jóféle sötét valami adja a terhét, — megkövetem: trágya, — már néhány kuglófot végigrakott belőle a kocsis, úgy látom. Most is hamar leugrik a bakról s le- villáz egy-egy csomóra valót, miközben a lovai azon menten fődnek lógatják az oirukat, de nem a szomorúságtól, hanem a jó tejes nedvü pimpók bezabálása céljából, amelyek az ugaron is vidá­man virágoznak. Ebből ennyit kell érteni, hogy ez a darab fel lészen szántva, kerti vetemény alá. No aztán Igen lóg a villanyárét itt szemközt, az utca fölött, de nem a szél fújja, hanem nagy- sebesen ült rá egy pár most érkezett fecske, — akik szerencsésen elkerülték a taliánok konzer­vás dobozait és most, hogy a derót lóg, hát a vil­lás farkukkal egyensúlyozzák magukat, karcsú kis légi akrobaták. Hogy ez nem történik töménte­len csicsergés és ficsergés nélkül, azt nem kell mondanom. Most pedig jön egy kocsi itt kinn, a szem­közti kert, meg a mi házunk között, ahol olyan félig utca vagy micsoda volna. A kocsi annak rendje-módja szerinti kocsi, rugós, jó puha ülé­ses, hiniónak való, a kocsisa igen komolyan iga- zijja, bent pedig az összes üléseken elterpesz­kedve ül a Nagyságos Eke. ő most nagy ur, ő most igen nevezetes személy, kicsit sem lepett meg, hogy hintón utazni látom. Valahol szükség van rá s odáig ilyen úri módon szállítják, mert ő olyan természetű, hogy egy lépést sem tesz odáig, .ahol dolga lesz, csak mikor már helyen van, akkor meríti bele az acélját a jó omlós földbe. Valahogy furán van, szarva erre, vasa tna, mindenhová jut belőle, meg sehova se, de azért úgy ül a kocsiban, hogy el nem férne mellé még valaki. A Nagyságok Eke mehet csak így a Mt színhelyére. Megy, hogy felhasogassa nekünk Földanyánk keblét, hogy a felhasogatott kebel el­fogadja kegyesen az áhítattal belehullaíott magot s hogy majdan a magból kalászos valósággal ér­jen a mindennapi kenyerünk, melyet, hogy Mi Urunk adj meg nekünk, el nem mulasztják fen­nen könyörögni. Bizony mondom, régen kocsizott erre az ah­lakom alatt ilyen nagy ur. És bizony mondom, hogy ha éppen lent lettem volna az(ufcán, mikor arra megy, levett kalappal, szépen köszöntem volna neki: — „Alázatos szolgád vagyok, Nagvságos Eke“ ... ‘ Tyn. HI " 4 Szőnyegjavitó- tisztító vállalata, Jirinoer-utca 14. Tel.29-32, olö. . .\!h Meghívásra költségmentesen ^T15l> vidékre is! rezerválandó és az egesz összeg 498b frt 22 A kr.-ral könyvelendő el. 2259”. r. 6—281/30. Löhr. 1832. 6. 281/80. Kimutatás a megboldogult főméltóságos Reichstadti herceg ur temetkezési költségeiről. Konvenciói pénzben. (3 húszast egy pengőbe számítva.) I. Cs. és k. főudvarmesteri hivatal állománya. Udvari plébánia 1. Bertgecn Jákob, az udvari plébánia vikáriusának 39 szentmiséért k 30 kr. ....................................................19 frt S0 kr. 2. Ugyanennek az Augustinusok tisr*- telendői számára 9 litánia óráért a 1 frt .......... 9 „ — „ 3. 24 árvaházi gyereknek a ministrár lásért á 20 kr.........................................8 „ — „ A gyerekeket kisérő felügyelő sze­mélynek borravaló...........................2 „ — „ 4. Bauer kápolnai sekrestyés kész­kiadásokra.............................................11 „ 48 „ 5. Két szolgának borravaló á 9 frt . 18 „ ~ „ 6. A kápolnában a két gyereknek és a takarítónak á 6 frt . . . . . 18 „ — „ összesen 85 frt 18 kr. (Megjegyzés: Mindez Wagner udvari plénos ur ajánlatára.) Udvari háztartás 7. Wishofernek viaszra ..... 267 frt 56 kr. 8. Stesselnek ugyanarra............... 267 „ 56 „ 9. H uber világítási felügyelőnek kézi kiadásokra .....................................................5 „ 48 „ ös szesen 541 frt 40 kr. 'Az udvari butorrakfár igazgatósága 10. Gisslnek a tölgyfából készült ko­porsóért ..............................................100 frt — kr. 11. B erger Kath. a koporsón végzett lakatos munkáért ...... 260 „ — ,, 12. Rouxnak a fehér1 vászonért . . 8 „ 24 „ 13. HelleT Ant.-nak az aranyrojtokért 362 „ 51 „ 14. Schnutzkernek bársonyért, ezüst­iáméért, glacéért, tafotáért . . 356 „ 01 „ 15. Steinnak a címerek festéséért . 350 „ — „ 16. Staegernek a kárpitosmunkáért . 132 „ — „ 17. Gollenhofer udvari butorraktári gondnoknak kézi kiadásokra . . 91 „ 40 „ összesen 1660 frt 56 kr. Udvari épiiőhivatal 18. A szokásos költségmegtérités épí­tési anyagokért .............................146frt36Kkr. II . A cs. k. fökamarási hivatal állománya 19. Ttirk Josepnek gyászfátyolokért és a dobra való féket e posztóért 107 „ 37 „ 20. Würth Eduardnak 48 lat súlyú ezüst urnáért (a szívnek) . . . 96 „ — „ 21. Obrist Cárinak a rézüstért a belső szervek számára, ezenfelül réz­koporsóért és rézlemezekért a fel­iratoknak ..............................................651 „ — „ 22. Ketzernek a szívnek rendelt ezüst urnán, valamint a belső szerveket tartalmazó rézüstre és % kopor­sóra ráforrasztott rézlapok felira­tának véséséért..................................110 „ — „ 23 . Morwartnak 27 pár szarvasbőr­keztyüéri.........................; . . . 21 „ 96 „ 24 . Wagner Joseph, az udvari patika igazgatójának a holttest bebalzsa- mozásáért remuneráció .... 225 „ — „ 25. A cs. k. udvari ehirurgusnak a holttest felboncoiásóért remun. 225 „ — „ 26. A Szent István székesegyház sek­restyésének a sírbolt kinyitásáért boríavaló............................................. 20 „ — „ ös szesen 1496 frí09 kr. (Megjegyzés: 24., 25. és 26. tételek, mint az előző esetekben szokásban volt.) III. A cs. k. föudvamagyi hivatalt állománya 27. A rend f eltartására kivonult ka­tonaságnak ............................................150 frt 36 kr. IV . A császári főistáid ómesteri hivatal állománya 28. Johann Maix cg. első komornyik­nak, Joseph Kirchner udvari aj- tónállónak és még 6 udvari ko­mornyiknak, akik a temetésen a koporsót vitték és pedig: Johann „BrusnoM gyógyfürdő, a ,9 Szlovák Karlsbad“ a Zvolen, SzlíAcs, Baftská-BystrKcaf vonalon — 4 erősen ridlóaktlv, szénsavas, güaubersós forrással, csodás gyógyhatású moortelepekkel, mindenféle gyomor-, máj-, vese-, cnkor- és női bajoknáF, méhgyulladás, sterilitás, menstruációs zavaroknál Mérsékeli árak, Körien prospektust.

Next

/
Thumbnails
Contents