Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-06 / 104. (1438.) szám
1927 máj a 9 6, péntek. Hegedűs Lóránt közös frontra szólítja Csehszlovákiát Jugoszláviát és Magyarországot az uj osztrák vámtarifa ellen — Hegedűs Lóránt nyilatkozata — Budapest, május 5. Á vámszerződési tárgyalások CseiliSzlovákia és Ausztria kormányai között tudvalevőleg megakadtak. Ezt az időpontot alkalmasnak tartottuk, hogy Ausztria vámpoliti- kájára vonatkozólag kérdést intézzünk Hegedűs Lóránt nyug. magyar pénzügyminiszterhez, a magyarországi bankok és takarékpénztárak egyesületének elnökéhez és kiváló publicistához, akinek szava döntő suly- üyal brr Magyarország gazdasági és pénzügypolitikai közvéleményének kialakulásában. Hegedűs Lóránt a következőkben volt szives nyilatkozni a Prágai Tud ősi tó számára: — Egymást követő három cikkben fejtettem ki, micsoda károkat okoz Ausztria uj vámpolitikája a nyerstermelő Magyarországra és Jugoszláviára nézve. Rámutattam, hogy Ausztria kormánya és politikai pártjai a választások előtt a parasztszavazatok elnyerése végett dobták bele a közvéleménybe a védő vámos mezőgazdasági jelszót, amellyel Magyarország és Jugoszlávia termény- és állatexportját akarják megbénítani. Magyarország 1926-ban 343 millió, Jugoszlávia 134 millió aranykoronával szerepel az osztrák kivitelben. És jellemző, hogy még a szociáldemokraták is beálltak Bécsben gabona- és állatvámemelőknek, tehát képesek az ipari munkásság élelmezését megdrágítani. Haszna természetesen nem lesz ebből Auszr triónak, mert az államok rendszerint azért védik magukat vámokkal, hogy belső termelésüket fokozzák. De ki hiszi el, hogy az osztrák Alpokon valaha is búza fog teremni? — E pillanatban nem áll rendelkezésemre a Csehszlovákiának Ausztriába irányuló kiviteléről széló pontos kimutatás. De fejből is megmondhatom, hogy az uj osztrák vámtarifa épp oly káros és veszedelmes Csehszlovákia termelésére és piacaira, mint akár Jugoszláviára vagy Magyarországra nézve. Ausztria magatartását már régebben figyelemmel kisérem. Kifelé egyre azt hangoztatta, hogy ő az a „Durchgangsstaat“, amely Középeurópának a nagyhatalmak által any- nyiTa követelt szabad vérkeringését meg fogja teremteni. Igen ám, de valahányszor Ausztria a Németországhoz való csatlakozást követeli, sohasem ezt akarja, hanem ennek fejében vagy Géniben, vagy Parisban, vagy Prágában eszközöl ki magának valamit. Ezt tette akkor, amikor a szabadság vámpolitikáját hirdette, most pedig önkénykedő módon akarja gazdaságilag elnyomni a szomszédos államokat. — Nagyon tanulságos, ha most, mikor az osztrákok igy fenyegetődznek, elővesszük Zimmermannak, az osztrák pénzügyi ellenőrnek 41. és 42. számú jelentését, amelyeket 1926-ban adott át a Népszövetségnek. A második rész 6., 7. és 8. szakaszaiban azt olvassuk, hogy csak a vámakadályok ledöntésével lehet Középeurópában egészséges életet teremteni és hogy különösen Ansztria érdeke (igy mondja a 9., 10. és 11. szakasz), hogy a kereskedelem szabadon mozoghasson. Mikor pedig az osztrákok mindent megkaptak a Népszövetségtől, azzal állanak elő, hogy uj vámtarifájukkal egész Európa szabad kereskedelmét támadják. Most egyszerre elég volt nekik a szabadságból, amit tőlünk és másoktól kaptak és gazdasági rabságba akarják a Duna völgyét verni. — Ebben a fontos kérdésben Magyarországon nincs és nem lehet nézeteltérés párt és párt között. Maga az a tény, hogy Ausztria egy hónapra mindenkor felmondhatja azt a kereskedelmi szerződést, amelyet a Népszövetség nyomása alatt a magyar érdekek háttérbeszoritusával adtunk neki, alkalmas arra, hogy a nyugtalanság érzetét állandósítsa bennünk. | — Az osztrák közgazdasági politikának ez a végzetes fordulata nemcsak a magyarokat sújtja, hanem Csehszlovákia és Jugoszlávia népeit is. Ausztria gazdasági ön- kónykedése közös frontra szólítja ezt a három országot A SASFIÓK 7I7KA AZ ANYÁNAK SÜRGŐS FIA HALÁLA A bécsi titkos udvari levéltár anyagából közzéteszi: Ernst Ottó dr. Az anya ... Az udvari krónika ezután igy ir: Vasárnap, junius 24 délután félhat órakor megérkezett Schönbrunnba őfelsége Mária Lujza főhercegnő (Triesztből). A Reichstadti hercegnek, sajnos, mindinkább rosszabbodó egészségi állapota volt Főméltóságu Édesanyja látogatásának oka. Mária Lujzáról nagyon sok rosszat írtak és nagyon sok rosszat mondtak. A mindig megismétlődő vádak között a legsúlyosabb, a legnagyobb vád, amit egyáltalán egy asszony ellen emelni lehet, hogy rossz anya volt. Ez a vád oly borzalmas, hogy már ezért is sok lojális és lovar gias védő állott a „boldogtalan anya" oldalára. Az az okmány, amelyet alább közlünk, lesújtó bizonyítéka annak, hogy a vádlóknak volt igazuk. Mária Lujza türelmetlenül várta a pillanatot, hogy mikor térhet vissza hívei közé és mikor az „elháríthatatlan esemény" — ami alatt fiának halála értendő, — végre bekövetkezett, egyetlen veszteni való órája sem volt többé. Nem rettent vissza attól sem, hogy már egy héttel a fia halála előtt érdeklődjék a kezelőorvosok honoráriuma felől. Ez a gyalázatos bizonyíték igy hangzik: „A cs. k. főudvarmesteri hivatal kezelési igazgatójának, Anton v. Settelle urnák Nagyságos. A cs. k. Udvarmestert hivatalban Bécsben. Rendkívül sürgős! A tanácsos urnák utólag jelentendő. Mária Lujza főhercegnő asszony tudni kívánja, hogy a Reichstadti herceg urnák halála esetére, más hasonló ügyekben mily összeget tett ki az orvosi honorárium, amelyet neki kell fizetnie? És pedig: a) dr. Malfatti kezelőorvosnak? b) dr. Wierernek, aki dr. Malfattit néha helyettesítette? és e) azoknak az orvosoknak, akik a megtartott konzíliumokban résztvettek, mint dr. Reimann, Vivenot, stb. stb? Goess gróf őexcellenciája magára vállalta, hogy érdeklődik ebben a dologban és a cs. k. főudvarmesteri hivatal közreműködését kívánja abban az irányban, hogy amennyiben a főudvarmesteri hivatalnál fekvő aktákból nem lehetne felvilágosítást kapni, a legmagasabb udvari hivatal érdeklődjék a legmagasabb magán- pénztárnál. A herceg egészségi állapota felette aggasztó, annyira, hogy a kedvezőtlen fordulat már a legközelebbi jövőben megtörténhetik. Mária Lujza főhercegnő asszony ebben az esetben azonnal el akar utazni. Goess gróf a felvilágosítások megadását ezért rendkívül sürgősen kéri és az érdeklődéseket azonnal foganatosítani kell. A gróf még mára kért választ, amit azonban én lehetetlennek mondottam. Amennyiben mégis sikerülne a felvilágosításokat megszerezni, úgy azok az udvari lovas szolgával azonnal ide Schönbrunnba küldendők. Úgy emlékszem, hogy egyszer már előfordult hasonló kérdés és igy az aktákban bizonyos útmutatások föllelhetők lesznek. Schönbrunn, 1832 julius 16. írnom kell nyílt parancsot is a futár számára, aki Őfelségéhez utazik. Ehhez szükségem volna a főudvarmesteri hivatal pecsétjére, ostyára. Kérem tehát nekem holnap egy felragasztható lenyomatot küldeni. Esetleg, hogy a dolgot tekintélyesebbé tegyük, a nagy pecsét is lehet." Mária Lujzát nem vádolták ártatlanul, látni fogjuk, hogy annak az asszonynak, akinek oly sürgősek voltak az orvosi számlák, a boldog hazatérés még sietősebb volt. Még a fia temetése előtt elhagyta Bécset. Az udvari krónika erről igy ir: Vasárnap, julius 22. A julius 21-ikéröl 22-ikére virradó éjszakán a Reichstadti herceg, — akmek egészségi állapota schönbrunn! tartózkodása alatt láthatólag rosszabbodott, — oly gyenge lett, hogy az éppen Schönbrunnba helyezett Scheiner udvari plébánost hivatták. A herceg a plébános vigasztaló szavai mellett, az utolsó kenet felvétele után, főkegyelmességü Édesanyja jelenlétében, reggel pontban öt órakor elhalálozott. A lojális jegyzőkönyvvezető nem a való eseményeket irta le, hanem úgy adja elő a dolgokat, ahogy azoknak az ő érzése szerint történniük kellett volna. Az igazság az, hogy a főméltó- ságos anya csak hosszú rábeszélésre és miután már többször hívták, csakis az utolsó hetekben határozta el magát arra, hogy meglátogatja haldokló fiát. Állítólag a kolerától félt. Bécsbe való megérkezése után is napjában csak egy-kétszer látogatta meg a herceget, akkor is szertartásosan, rövid időre, és úgy viselkedett, hogy Moll báró kapitány, a herceg adjutánsa és a szolgálatot teljesítő lakáj az utolsó hajnalon, a katasztrófa közvetlen bekövetkezése előtt sem merték az igazak álmát alvó Mária Lujzát felkelteni. Ez caak akkor történt meg, mikor a halállal vívódó utolsó erőfeszítésével igy kiáltott: „Az anyámat hivni! Elvesztem!* Csak most értesítették az anyát és néhány perc múlva már mindennek vége volt. „Ezzel a szomorú hírrel Moll kapitány, a herceg kamarása, mint futár, azonnal Linzbe küldetett, ő cs. k. Felségének legmagasabb tartózkodási helyére. Ugyanennek, hogy utjából minden esetleges akadály elhárittassék, a cs. k. Főudvarmesteri hivatal nyílt parancsot adott ki. Moll báró ezenkívül magával vitte a főudvarmesteri hivatal jelentését, amelyben őfelségének összesítve felterjesztetett, mely rendszabályok lesznek a temetésnél' és az udvari gyászra vonatkozóan foganatositandók. Az elhunyt herceg teste a boncolásig a halottas ágyban maradt. Emellé két égő gyertyát, közéjük feszületet és szenteltviztartót állítottak. Udvari egyének állandóan a halottas szobában maradtak. A kastély lakóinak megengedtetett megtekinteni a holttestet" „Már ma délelőtt, szokás szerint, a herceg apartmanjában foganatosították a zárlatot." „Végrendelet nem találtatott." Ezt az utóbbi mondatot inkább igy kellett vol-r na fogalmazni: „Végrendeletet nem veit szabad találni" Metternich félt már attól a gondolattól is, hogy Napoelon fia talán még mondani akar valamit az utókornak. Valószínűnek tarthatta a kancellár, hogy ebben az esetben az ő személye nem kerül túlságosan kedvező megvilágításba. Ezért azonnal elrendelte, hogy egy külön bizottság azonnal foglalja le a herceg összes Írásait. Ferenc császár, aki akkor Linzben tartózkodott, leányának Moll báró által átadott leveléből értesült a herceg haláláról. „Szegény fiam ebben a percben, 5 óra 10 perckor elköltözött az élők sorából. Az Ég meghallgatta könyörgésemet és a halála enyhe volt. Kedves Papa, sokszor csókolom a kezét és sokszor köszönöm a kegyet és szeretet et, amelyben egész élete folyamán részesítette." Metternich herceget a következő jellegzetes iratban informálta: „Metternich hercegnek 1832. 6. 281/2. Mostan, reggel 5 órakor, meghalt a Reich- stádti herceg. A holttestet holnap este szállítják Bécsbe, a temetés kedden lesz. Az udvari gyászjelentések mellékelve vannak. Vigíliák stb. ügyében Magasságod szükségesnek fogja találni, hogy az udvari plébánost . meghallgassuk arra vonatkozólag, hogy az — mint a gyászjelentésben írva van — szerdán és csütörtökön tartassák meg. Moll bárót azonnal útnak indítottam. A további alázatos jelentés azonnal elküldetik, mihelyt Kegyelmességed azt kívánja. A legsürgősebbnek a zárlat elrendelése látszik. Schönbrunn, 1832. julius 22. Draexler. praes. 1832 julius 22. 1748. R. 6—281/2. 1832. 6. 281/2. A Főceremóniamester ur őkegyelmessége az éjszakai zavarás után ismét lefeküdt. Azonnal, mihelyt reggel azután a kegyelmes ur felkelt, a gróf úrhoz rendelt, hogy vele mindent megbeszéljünk. A megbeszélés eredménye a következő: a) A herceget Semlitsch holnap fogja itt boncolni. Stifft báró két udvari orvost fog kijelölni, akik szintén jelen lesznek Malfattin, stb.-n kívül. b) A Bécsbe való átszállítás este tiz órakor történik. c) őexcellenciájának az volna kellemes, hogy ha a zárlatot itt már ma délelőtt foganato- sitanák. Bécsben ez későbben is történhetik. A végrendelet felnyitásáról egyelőre ne essék sző, mert valószínűleg nincs is végrendelet. A legsürgősebben! Schönbrunn, 1832. julius 22. Draexler. 1832. 6. 281/2. A zárlat foganatositám Megboldogult főraélióságos Reichstadti herceg urnái, aki mint született főherceg kezeltetett Schön- brunnban az ottani nyári kastély halálozási apartmanjában, vasárnap, 1832 jul. 22. déli 12 órakor. Jelen vannak: Őfelsége Mária Lujza pármai hercegnő, a legmagasabb megboldogult édesanyjának részéről: Marschall báró vezérőrnagy. A herceg (megboldogult) részéről: Hartmann gróf. A cs. k. udvarmesteri hivatal részéről: v. Löhr báró valóságos kamarás és udvari tanácsos és Set- tele kezelési igazgató. A cs. k. főudvarnagyi hivatal részéről: Diller báró belső titkos tanácsos kincstárnok; Sedelma- yer kezelési igazgató, udvari titkár; Möser cs. és k. elsőosztályu hivatalnok. A cs. Ó3 k. titkos udvari állami iroda részéről: Springer udvari titkár (Lebzeltem tanácsos távollétében). Bécsben. A bécsi Burg apartmanjaiban 1832 julius 23 délelőtt 11 órakor. Jelen vannak: Az előbb nevezett urak Marschall báró kivételével. A zárlatot foganatosították. Itt következnek a különböző hivatalok és személyiségek pecsétjei egymás után. OOOOOOOOOOöOOOOOOOOOSOOOOOOOOOOO : Gárdonyi Géza | § válogatott müvei g © © O A halhatatlan nagy iró és magyar el- O © beszélő egyértékii a magyar irodalom g g két nagy klasszikusának: Jókainak és g g Mikszáthnak nevével. Mestere a ma- © © gyár gondolatnak, mestere a magyar g g érzésnek és páratlan művésze a ma- g g gyár nyelvnek. Az itt felsorolt müveit g © minden irodalmat szerető * embernek © g meg kell vennie: g § A báró lelke.................. 26.- K g g Messze van odáig .... 31.20 K g § A kapitány ................. 39.— K © Tizenkét novella .... 26.— K g § Annuska ................. 26.— K ^ Vallomás ................. 39.— K © q Zivatar pékéknél .... 31.20 K g g Az én falum. 2 kötet . . 83.— K g O Isten rabjai ................. 52.— K © O E gri csillagok. 2 kötet. . 83.20 K g 0 Két katicabogár ..... BliO K g O Pöhölyék ................. 13.- K o O Fehér Anna ................. 13.— K g § Falusi verebek ............ 13.— K g g Megrendelhetők a P. M. H. kia.Akiva- g ö tálánál. Nagyobb rendelésnél rész- O 6 letlizetési kedvezményt nyújtunk, g O © SWiCiriOSZiOQQQ OQOQOOOOOSOfMSiWg r-. j 5 millió Remington Írógépet készítettünk eddig. Ötvennégyéves tapasztalattal rendelkezünk. ^EMBNOTON SCHREBBMASCHINEN GISEUSCHAFT m b. H. Praha a., Celetná 35. Brünn, teská 34. PIBsen, Bratislava, Grössllnsova 24., Relchenberg. Eladási helyek minden nagyobb városban. 4 így fiatalít és szépít a t Gorall-créme Corall-puder Gorali -szappan Ffilerakat a C. S. R. tátaitai Vörös Rák gyógytár, Bratislava. ni ...-..... .......... — —
