Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-06 / 104. (1438.) szám

1927 május 6, péntek. 9Iapról-napra KÜLÖNÖS ÉRZÉS FOG EL, amikor a cseh­szlovákiai lapok hasábjain sűrűn találkozunk a vakmerő tanditák gonosztetteivel. Nem tudjuk, állítottak-e össze krúninálstatiszlikát az utóbbi évek bűntényéiről, nem tudjuk, tettek-e összehar sonlitást a Csehszlovákia területén a háború előtt és a háború után jelentkező kriminális esetek között, csak egyszerűen m égál lapítjuk, hogy egy uj, modern banditavilág alakult ki, amely csak eszközeiben és módszereiben különbözik az el­múlt évszázad közepének betyárvilágától, nem lóhálon vágtatja be a pusztákat és nem karikás­sal húzza le a pandúrt a nyeregből, hanem autó­val és motorkerékpárral jár, hálókocsiban al­szik, de éppen modern eszközeivel sokkal veszé­lyesebb, sokkal kártékonyabb, mint a Rinaldo (Rinaldiník és Sobri Jóskák korszaka. Olvassuk, bogy Lécián egy jól szervezett nemzetközi be­törőbanda főnnöke volt, hogy a vele együtt elfo­gott Dedek szintén egy hatalmas bűnszövetkezet élén áFott és megdöbbeni kíváncsisággal értesü­lünk arról is, hogy e banditák hurokra kerülése után még mindig vannak újabb rablóvezérek, akik tovább folytatják vakmerő üzelmeiket a tár­sadalomnak legnagyobb veszedelmére. Nem na­gyon vigasztaló tudat, hogy Gasparik hírhedt Tablóvezér odáig ment vakmerőségével, hogy a vizsgálóbírót felrobbantással fenyegette meg, ha az elfogott Dedeket nerti bocsátják szabadon. Az amerikai lapok hasábokat írnak arról a betyár- világról, amely a világ legbünösebb városában, Csikágóban virágzik. Nem kell azonban messze földTe menni, ha betyárságról, a rablók szolida­ritásáról, véres kegyetlenséggel végrehajtott gyil­kosságokról vagy egyéb gaztettekről akarunk tu­domást szerezni Nem kulatjuk ennek a cikknek a keretében azokat a mélyreható társadalmi oko­kat, amelyek a modern betyárságot életre hívták. (Egy azonban bizonyos. Az állampolgárok óriási anyagi megterhelésével tartanak fenn itt nriná- lumk közigazgatási és közbiztonsági intézménye­kéit, azonban az ezen intézmények által elért eredmények nem állanak arányban azokkal a ha­talmas kiadásokkal, amelyeket reájuk fordítanak. 'Azt hisszük, hogy a rendőrségek tulon túl sok súlyt fektetnek a politikára, különösen Szloven- szkőn és Ruszánszkóban. A szlovenszkói és ru­szinokéi rendőrségeken nem a bűnügyi osztály munkája a legfontosabb, hanem a politikai osz­tályra helyeződik a fősuly. Gyakran szenzációs jelentéseket publikálnak, hogy a rendőrségnek kiterjedt kémszervezetet sikerült leleplezni és az eseteknek csaknem 90 százalékával felfújt szappanbuborékként pattannak szét ezek a poli­tikai bűnügyek. Súlyos forgalmi akadályokkal zárták el az országokat egymástól, az idegenfor­galmat sokszor felesleges rendőri mól észt ál ásók­kal nehezítik, de a bűnösök nem utaznak pasz- szusokkal és nem jelentkeznek a rendőrségen, ha uj működési területre teszik át székhelyüket, ügy gondoljuk, hogy helyesebb volna, ha a köz- biztonsági szervek most már valódi és legfőbb hivatásuknak állanának minden erejükkel szolgá­latába. A betyárvilág története megmutatta, hogy szisztematikus munkával és törhetetlen energiá­val sikerült a bűnözés ezerfejü vidráját szét ta­posni. Ráday Gedeon gróf az elmúlt évszázadban gyorsan és radikálisan végzett, a haramiákkal. iMinálunk is elkövetkezett a tizenkettedik óra, itt a legfőbb ideje annak, hogy komoly és radikális eszközökkel fogjanak hozzá az emberiség önvád­jainak kiirtásához. LŐCSÉN indult ki egy fiaM ember élet- futása s a ha-ssaÁ premontrei főgimnázium padjain át különböző egyetemek dolgozó szo­báin a dór páti egyetem katedrájáig vezetett. KdMenberger Mihály ’dr.-ra, a fiatal dorpoii földrajztudósra büszkék lehetünk, mert tudo­mányos munkásságával nagy elismerést Sze­rez nemcsak a saját nevének, hanem nemze­tének is. A Hatienberger-csdtád minden tag­ja megtestesítője az igazi polgári erényeknek. Az ipari és kereskedelmi életben ez a csa­lád mindig nagy Szerepet játszott Keletszlo- venszkón, egyik sarjadéka most a tudomá­nyos búvárkor ás terén úttörő. Hoíltenberger rövid két évi dorpati tanárkodása alatt meg­írta az észt köztársaság földrajzát, az első nagyszabású monográfiáját az európai tudo­mányos litleraturában még ismereéen fiatal Miaminak. Ezért a munkájáért a haliéi termé­szettudományos akadémia tagjává választotta. Most újabb sikert szerzett HaMenberger dr. az észtországi kultúrának. Mint francia lapok­ból olvassuk, a párisi Kereskedelmi Föld­rajzi Egyesület elnöke, Weygmd tábornok, Pusia észt követnek ünnepélyesen átadta az észt köztársaságnak ódáidéit Gmthiot-ezüst- érmet. Az indokolásban kiemelte azt a nagysikerű munkát, amelyet földünk, HaMen­berger Mihály dr. rövid két évi dorpati mű­ködése alatt hallgatói körében és a földrajzi intézet kiadványai révén elért. — örömmel és büszkeséggel gondolunk távol északkele­ten működő honfitársunk sikereire, aki nem feledkezett meg rólunk sem, és nyári szünide­jét mindig körünkben tölti. Büszkék vagyunk rá, hogy a kis magyar nemzet olyan gazdag kullur ért ékekben, hogy idegen országok kul­túrájának fellendítésére is kölcsönözni tud nagyszerű erőket. xx A Brelim: Az állatok világa, nemcsak tudo­mányt ad,hanem magát azéletet, ezért vegye meg. Hogy szanálta a kormány Hlinka rózsahegyi bankját? Milyen hadSköicsönökeí nosztrifikáltak ? — Svehla válasza tírusovsky interpellációjára a Tuka~Koza ügyben Prága, május 5. A szlovák Szociáldemok­raták, amióta kiestek a kormányból, sorozatos támadásokat intéznek a szlovák néppárt és an­nak égyés vezérei ellen. így még ez év elején meginterpellálták a pénzügyminisztert a szlo­vák néppárt vállalatainak állami támogatása ügyében. Ehgln pénzügyminiszter válaszában most megállapítja, hogy a, rózsahegyi Ludová Banka óriási veszte­ségeket Szenvedett. A kormány 1924-ben a bank megmentése érdekében elhatá­rozta, hogy 10 millió 3%-os betétet ad a banknak 15 évre azzal a feltétellel, hogy a Besztercebányai Národna Bankával ccffi- MáU viszonyba lép■ Azonkívül nosztnfi- kálta a pénzügyminisztérium, a Ludová Bankának, nem pedig Hlinkának, vagy Krcsméry dr.-Mk, magyar hadikölcsöneit 5,196.000 korona névértékben. Az 1921 január 17-iki kormányrendelet alap­ján pedig megengedte a minisztérium, hogy a Ludová Banika a 1Ö millió koronás állami be­tétet 40 egyenlő évi részletben, tehát 250 ezer koronás részletekben fizethesse vissza. Ebből kitűnik, hogy a Ludová Banka nem kapott njabb kölcsönöket, hanem csak a visszafizetés feltételeit künnyitették meg Számára. Rendőri nyomozás a SSov. Károd vácijai alapján A nemzeti szocialista Hrusovsky annak idején menterpeliáita a kormányt Tulka Béla dr. szlovák néppárti képviselő ügyében, akit az azóta megszűnt Slovensky Národ azzal vá­dolt meg, hogy összeesküvést és forradalmat készített volna elő Szlovensakón és magyar ka­tonaság segítségével akarta volna Szlovén- szkot a köztársaságtól elszakítani. Svehla mi­niszterelnök erre a kormány nevében most a következő választ adta: „Az interpellációban idézett cikk, amely a Slovensky Národ 1926 hovember 14-iki 225. számában jelent meg, nem kerülte el a közhi­vatalok figyelmét, ellenkezőleg ezzel kapcso­latban rendőri nyomozás indult meg különbö­ző személyek ellen. Hogy a képviselői immu­nitást meg ne sértsék, a nyomozás eredményét be kell várni.” Nyugták a bíróság asztalán a zsidó gazdasági párt választási kormánypénzeiről „Pénzért elárulták a zsScSő nép gigáét1* — E3y@mös bizonyítékok Prága, május 5. A prágai országos bün­tetőbíróságot tegnap egy érdekes pör foglal­koztatta, melynek előzményei még a parla­menti választások idejére nyúlnak vissza. A nemzetgyűlésbe ugyanis, mint ismeretes, két zsidópárt jelölt, minek következtében egyik sem nyert mandátumot. Singer Lajos dr. prágai képviselőtestü­leti tag a választások után egyik beszé­dében azzal vádolta meg a gazdasági zsidópárt vezetőit, hogy pénzért elárul­ták a zsidó nép ügyét, A beszédet kivonatosan leközölte a Selbst- we-hr című zsidőirányu prágai hetilap. A gazdasági zsidópárt vezetői, Wieber Kálmán pöstyémi és Hirscbler Simon pozsonyi fő­rabbik, valamint Welwarth Vilmos dr. nagy- tapolesányi ügyvéd a cikket sérelmesnek ta­lálták magukra nézve, amiért rágalmazásért beperelték a Selbstwehr felelős szerkesztő­jét, Margulies Emil dr. leitmeritzi ügyvédet sé Singer dr.-t A tegnapi tárgyaláson Singer dr. fen- tartotta kijelentéseit, de az ellene emelt vá­dat vissza kellett vonni, mert a vádlók nem tudták bebizonyítani, hogy beszéde közlését ő rendelte volna el. Margulies dr. állításai bizonyításának a megengedését kérte, amit a bíróság elrendelt. Salamon dr. ungvári ügyvéd tanúvallomásában előadta, hogy Rozsypal ruszinszkói alkormányzó a zsidó gazdasági párt választási céljaira 100.000 koronát adott, majd az összeg visszaszolgáltatása után újabb 150.000 koronával járult hozzá a párt választási költségeihez. Margulies dr. a 100.000 korona visszaadására vonatkozó nyugta fényképét mutatta be. Védője az eredeti bemutatására is vállalko­zott, valamint uj tanút nevezett meg egy ungvári ügyvéd személyében. A bíróság helytatdott a védő indítványainak és a tár­gyalást elnapolta. A magyar parlament egységesen kelt a szorongatott magyar kisebbségek védelmére Malasits szociáldemokrata képvisel# ff»St£Sné$t kelt# beszéde — Bethlen Magyarország nemzetiségi problémáiról — Budapest, május 5. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonijelentése,) A képviselőház mai ülésén a miniszterelnökségi tárca, költ­ségvetésének részletes vitáját folytatták le. Lingauer Alibin felszólalásában az osz­trákok haiármenti agdtációit panaszolta feL Az utóbbi választások alkalmával — úgy­mond — több osztrák repülőgép a Magyar­országihoz visszacsatolt német- és horvát­iakba vidék följött repült el s a pilóták röp- ítaltokat dobáltak le, amelyekben felszólítot­ták a lakosságot, hogy fejezzék ki szimpátiá­jukat Ausztriával szemben. Szóváteszi még az osztrák határon észlelt visszásságokat, amelyeket azonban mind a trianoni béke- szerződés lehetetlen rendelkezései okoztak. Rámutat a vámőrök könyörtelen eljárására ■a csempészekkel szemben. Lelőnek minden csempészt, tekintet nélkül arra, hogy milyen mérvű bűncselekményt követtek ©1. Így fel­említi, hogy nemrégiben egy 14 éves leánykát lőttek ta a vámőrök, ezelőtt pedig egy hadi­özvegy egyetlen fiát, aki néhány kiló cukrot akart Ausztriából átcsempészni. A határ menti lakosokat az ilyesfajta eljárá­sok nagyon felizgatják. Tapintatosabban kel­lene eljárni ezeknek a közegeknek. A ja­vaslatot azonban, mivel bizalommal van a kormány iránt, elfogadja. Mal&sits Géza sz^iáldemokrata a vita következő szónoka, aki beszédében több ér­dekes kijelentést tett. Felpanaszolta a magyar kisebbségeknek az 'ut-odalia- in okban való sanyarú helyzetét. Tiltako­zik az elszakított testvérek kultúrájának elnyomása ellen, amely az utódállamok­ban észlelhető. Kijelenti, hogy a kisebbségi sorsra juttatott magyarság helyzetén csak úgy lehet segíte­ni, ha idehaza is gondoskodnak a nemzeti­ségi vidékek megfelelő kulturális fejlődésé­rő]. Megfelelő nemzetiségi iskolákat kell fel­állítani, amelyek látogatására a nemzetiségi vidékek lakosságát kényszeríteni kell. -yen értelmű határozati javaslatot' is nyújt be. Be­szédének további részében kijelenti, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt nem ismerheti el jogforrásnak Trianont, s nem ismeri el az elszakított területek eIkapesolásának jogosságát Részletesen ismerteti ezután a romániai magyar kisebbség szomorú helyzetét, ahol sorra zárják be a magyar iskolákat. Ez pedig legfőképpen a munkásosztály anyagi és kulturális veszteségét jelenti, mert nem tudja megszerezni azokat a szükséges elemi ismereteket, amelyek eddig oly híressé tettek Erdély munkásságát. Még Pintér István beszélt, akinek fel­szólalása utáu Bethlen István gróf miniszter­elnök emelkedett szólásra s különösen Mala- sits Géza beszédével foglalkozott részletesen. — örömmel hallgattam Malasits kép­viselő ur fejtegetéseinek azt a részét — mondotta Bethlen —, amely az idegenbe Szakadt magyar kisebbségek ügyére vo­natkozott. Hiszem, hogy a képviselő ur pártja Í9 magáévá teszi ezeket a ki­jelentéseket s teljesen állja ezt a felfogást. Benyújtott határozati javaslatával kapcsolat­ban'fel kell említenem, hogy Magyarorszá­gon jelenleg 393 olyan község van, amelyek­nek jogigényük lehetne valamilyen nemzeti­ségi iskolára. A Magyarországon lévő 6800 elemi iskola közül azonban csak 1100 iskola állami, ahol az államnak intézkedési joga van. A többi felekezeti és községi jellegű. Malasits képviselő ur javaslatában nem sza­badságot akar adni a nemzetiségeknek arra vonatkozólag, hogy szabadon válasszák meg az iskolatípust, amelyben gyermekeiket ta­níttatni óhajtják, hanem egyenesen kötelezni akarja őket arra. hegy a gyermekek nemze­tiségi a ny anyel vükön tanuljanak. Ez pedig nem szabadság. Mi igenis kisebbségi védelemre köte­leztük magunkat, de ha nem is ktielez- tiik volna magunkat, akkor is vállalkoz­nánk rá. A kényszer azonban már nem védelem. Vé­délem csak addig, ha valaki Magyarországon nemzetiségi nyelvén akarja gyermekét ta­níttatni, akkor arra módot is nyújtunk. A kormány a tel jós szabadság álláspontjára helyezkedett a kisebbségi rendelet kibocsá­tásakor. A szülők maguk határozzák meg, hogy ! milyen iskolát akarnak. Egyetlen kény­szer van,. 6 ez az, hogy Magyar országon minden iskolában magyarul is tanítsanak. (Helyeslés és taps a jobboldalon, középen s a balközépen.) A képviselő ur panaszkodott amiatt is, hogy a kormány lehetetlenné teszi a kultúr egyesületek működését. Magyaror­szágon kultúrpolitikát csak egyetlenegy té­nyező van hivatva csinálni, s ez a kultusz­minisztérium. Nem ismerem el annak az elvnek helyességét, hogy nemzeti nevelés­nél pártelvek szerinti nevelés is érvényesül­hessen. A kormánynak kizárólagosan kell gondoskodnia arról, hogy állampolgárainak nevelését biztosítsa a nemzeti nevelés irá­nyában. (Nagy taps a jobboldalon.) Az el­hangzott kifogások nyilván a szocialista egyesületek működésére vonatkozhattak, amelyekről köztudomású, hogy Marx tanait hirdetik és egyáltalában nem szolgálnak nemzeti nevelést. Ha az ifjúság kijárta isko­láit és felnőtt, akkor önmaga dönthet afelől, hogy milyen párthoz vagy vitágnézleifhez csatlakozik, de azt senki sem követelheti, hogy ifjúságunkba már gyermekkorában po­litikai vagy vi'lágnézleíi elveket csepegtes­sünk. A magyar kormány nem i9 hajlan­dó annak vállalására, hogy az ifjúságot ab­ban a szellemben neveltesse, amelyet a túl­oldalon öntudatos proletárnevelésnek ne­veznek. Moszkva jegyzéke Borodinné érdekében Mos ikra, május 5. A s zovj oUkormá ny élesha li­ga jegyzéket nyújtott át Kúra moszkvai követének. A jegyzék azzal fenyegeti meg a pekingi kormányt, hogy a szovjet azonnal megteszi a kellő erélyes intézkedéseket, ha Borodul asszonyt és a másik három. Kliukiangból Pék ingbe szállított orosz fu­tárt, valamint a pekingi szovjetkövetség razziáján elfogott oroszokat ugyanaz a sors éri. mint az elfo­gott kínai kommunistákat. A jegyzékre Peking valószínűleg nem is fog válaszolni. Gajda sajtépőre a üdévé Noviny ellen Briinn, május 5. A Lidové Noviny 1926 augusztusában Gajda vége címmel cikket közölt, melyet Gajda sérelmesnek talált magára nézve és ezért rágalmazásért beperelte a Lidové Noviny L A tárgyalást tegnap tartották meg Brünírben. A tárgyalás megnyitásakor Havlik dr., a Lidové No­viny felelős szerkesztőjének a védője, a kereset el­utasítását kérte, mert a törvényesen előirt határ­idő letelte után adták be. A bíró síig úgy határo­zott, hogy a tárgyalást elhalasztja és elrendelte a két fél ügyvédei által megnevezett tanuk fcühall- gáfását a kereset beadásának időpontjára vonat­kozólag. Szőnyegjavito- tisztitó vállalata, iiringer-utca 14, Tel. 29-32. Meghívásra költse mentesen vidékre is. 5

Next

/
Thumbnails
Contents