Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-06 / 104. (1438.) szám
Mexské és Románia' Co©3á«ige nyilatkozatának foutia- pasy visszhangja — & mi fcSexi&6- ban jogtalanság, az Romámiéi&arc sam lehat jogos Prága, május 5. Néhány nap előtt a P. M. H. is közölte Coolidge elnöknek a mexikói jogtalan birtok* elkobzások ügyében mondott elitélő nyilatkozatát A tulajdonjog érinthet ellenségét védő nevezetes állásfoglalás — amelynek Középem ópában is aktuális jelentősége van — a magyarországi sajtóban is élénk visszhangra talált. Coolidge nyilatkozatát többek között a Fester Lloyd is kommentálja. — Kinek a figyelmét kerülhetné el, — mondja a Pestet Lloyd — hogy az Egyesült Államok - elnöke, amikor Mexikóról beszélő szavaival egyúttal Romániának eljárását is megbélyegezte a magyar birtoknak jogellenes k isaj áti tásáhan ? Az elnök álláspontja hajszálnyira megegyezik azzal a felfogással, amelyet a magyar panaszosok jogi képviselője a vegyes döntőbíróságnál Parisban s a magyar kormány képviselője a népszövetségi tanácsban vallott. Amint Mexikónak, úgy Romániának is megvan a joga, hogy a fenhatósága alatt álló területen a földet kisajátítsa. De amint Mexikó, úgy Románia is csak azzal a feltétellel teheti ezt meg, ha a törvényes tulajdonosokat igazságos módon kártalanítja. Románia azonban ezt nem tette meg. Ő a magyar birtokosok földjeit nem kisajátította, hanem elsajátította. Coolidge a jog elemi követelményének jelöli meg azt az alapelvet, hogy a tulajdont nem szabad elkobozni. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy ez nemcsak elemi jogi elv, hanem a becsület s általában a polgári társadalmi rend parancsa. Hogy Bukarstben hajlandók-e arra, hogy Coolidge fejtegetéseit, amelyek a mexikói jogtalanságra vonatkoznak, az analógia utján magukra vegyék, abban kételkedünk. Genfben azonban remélhetőleg nem siklónak el az amerikai államfő nagyon világos s nagyon találó megjegyzései fölött s ez a népszövetségi tanács júniusi ülésén, amelyen Chamberlain jelentést tesz a román biráknak a román-magyar vegyes döntőbíróságból való visszahívásáról, gyakorlati kifejeződésre is jut. Az antantnak nincs kifogása a Habsburgok restaurálása ellen, ha a kisantant beleegyezik A Daifiy TQüegraph szenzációs cikke a szövetséges hatalmak legújabb állásfoglalásáról! London, május 5. A Daily Tei-egraph ma érdekes, de csak feaitartásisal fogadható cikket közöl a Habsburgok magyarországi restaurálásának kérdéséről. A lap szerint a szövetséges hatalmiak ez iránya állásfoglalásában bizonyos változás történt. Ma már senki sem helyteleni/íi a monarchia vissza- átlütásáit Magyarországon és az antant beleegyezik abba, hogy Magyarország jövendő királyát bármely dinasztiából válassza, csak a Habsburgoknál tesz némi kikötéseket. Legújabban Magyarországot arról is értesítették, hogy a Habsiburg-család tagjai közül bárkit szívesen látnak a magyar trónon, de csak abban az esetben, ha Magyarország bebizonyítja, hogy a kilátásba helyezett jelöltet valamennyi antantállam és a kisantant minden tagja elfogadja. Szó sincs a Rajnavidék időelőtti kiüritésérő! Pária, május 5. A reggeli sajtó közli, hogy Rieth német követségi tanácsos tegnapi látogatásán nem nyújtotta át Biiandnak a hivatalos német de- marsot a rajnai kiürítés kérdésében. Ez a kívánság különben is csekély visszhangra talált volna, mert Franciaországban seokisem hajlandó eleget tenni a mohó német vágyaknak. Rieth csak a megszálló- seregek száimának csökkentését kérte, ami egyszerű dolog s amibe esetleg Franciaország is beleegyezik. Angol-amerikai jegyzékváltás a háborús adósságok kérdésében Washington, május 5, Anglia tegnap jegyzéket intézett az amerikai kormányhoz, amelyben tiltakozik azon beállítás ellen, amellyel Mellon amerikai pénzügyi államtitkár az angol adósságok probémáiját kezeli. Az amerikai kormány valószínűleg még ma válaszol az angol jegyzékre s válaszában igyekszik a dolgot olyképpen tisztázni, hogy egy közös bizottság kiküldését ajánlja fel az angol fizetségek körül támadt ellentétek megvizsgálására és elsimítására. Az oroszok megérkezése, az első elsimított incidens és Siemens német fő delegáius szenzációs beszéde a genfi világgazdasági konferencián m&T majdnem csóddel feszegetett a konferencia — Sár Eric irymmcmd kibékítette az oroszokat — Zimmermann ECózépeurópáról beszélt Géni, május 5. A genfi világgazdasági konferencia tegnap délutáni szenzációja kétségtelenül az orosz delegáció megérkezése volt. Délután négy óra tájt többezer főből álló tömeg várta a pályaudvaron az oroszokat hozó vonatot- Nagy volt azonban az emberek csodálkozása, amikor a befutó vonat szalonkocsijából senki sem szállt ki. Mint később kitűnt, a hatóságok oly szigorúan értelmezték az ..életbeléptetendő biztonsági intézkedéseket44, hogy minden incidenst kikerülendő, már hat kilométerrel a pályaudvar előtt megállit- tatták a vonatot, az oroszokat kiszállásra kényszeritetfék és autón hozták őket szállójukba. A szálló előtt szintén sok kiváncsi várakozott, de a rendőrség itt is szigorúan járt el, amennyiben a szálló előtti teret és a szomszédos utcákat idejében kiürítette. Az oroszok érkezését tehát senki sem látta és a közönség kielégületlemü 1 távozott. A túlzott biztonsági intézkedések azonban elsősorban magukat az oroszokat háborították fel, mert a rendőrség nemcsak a megérkezésnél, hanem később is úgy viselkedett, mintha az oroszok foglyok lennének. Alighogy a szovjetdelegáció szállójába érkezett, máris megjelent a genfi rendőrfőnök és azt kérte Szo- kolnikovtól, hogy adja át genfi tartózkodásuknak programját, mert a rendőrség csak akkor vállalja az ellenőrző munkát s garantálja a biztonságot, ha a delegáció minden egyes lépéséről tájékozva van. Amint egy orosz delegált kifeszi a lábát a szálló kapuján, már rendőr szegődik nyomába s egv pillanatig sem hagyja el. A delegátusok autóin állandóan két rendőr teljesít szolgálatot. Az oroszok arról panaszkodnak, hogy ez a nagy gondoskodás már nem is védelem, hanem inkább felügyelet. A rendőrfőnök távozása után a delegáció azonnal értesítette Sir Eric Druinmondot, a népszövetség főtitkárát, hogy beszélni akar vele és orvoslást kíván a rendőrség'túlzó eljárásáért. Drummond egy fontos bankettre hivatkozva, tegnap este vonakodott í az oroszokat fogadni s igy a szovjetdelegáció í részvétele azonnal az első pillanatban két- | regessé vált. ! Az oroszok ugyanis kijelentették, hogy addig, amíg nem kapnak elégtételt a rendőrség eljárásáért s amig biztonsá- 1 gukra nem ugyanolyan módon ügyelnek. mint a többi delegációkra, addig nem hajlandók résstvenni a tanácskozáson. A hangulat tehát tegnap este rendkívül feszült volt. Ma délelőtt azután sikerült az orosz incidenst elsimítani. 9 óra 15 perckor Drummond fogadta a két moszkvai fődelegátust és a fél óráig tartó tárgyalás után a távozó oroszok kijelentették, hogy elégedetlenségüknek oka megszűnt. Őrzésük nem lesz többé oly rigorózus, mint tegnap volt. Most már csak néhány formalitást kell szabályozni. Az oroszok Ossinski. Szokolnikov és Síéin Boris főtitkár vezetésével Drummondtól azonnal a reformációs terembe mentek, hogy résztvegvenek a délelőtti ülésen. Késedelmük miatt a délelőtti tárgyalásokat egy félórával később kezdték meg. Az oroszok megjelenését mindenfelé nagy érdeklődéssel fogadták, de a bevonulást nem követte semmiféle formalitás. A ma délelőtti ülés A ma délelőtti tanácskozásokat 10 óra 15 perckor nyitották meg. Freundlieh asz- szony osztrák delegátus aránylag röviden referált, majd Zimmermann holland fődelegátus, a nép- szövetség volt bécsi főbiztosa mondott nagy beszédet Középeuropa gazdasági problémájáról. Beavatott források szerint Csehszlovákia Zimmermann beszédére külön hivatalos választ fog adni. amelyben nemcsak fölveszi a zimmer- manni gondolatokat, hanem tovább is fejleszti azokat. Zimmermann után von Siemens, a német birodalmi gazdasági tanács elnöke emelkedett szólásra. Beszédét mindenfelé óriási érdeklődés előzte meg s már az a t'ény is mély benyomást keltett, hogy Siemens németül beszélt. A német fődelegátus egyike Németország legbefolyásosabb nagyiparosainak s fia annak a Siemensnek, aki az elektrotechnika terén számos értékes felfedezéssel ajándékozta meg az emberiséget. Siemens beszéde kétségtelenül tetőpontja volt a konferencián elhangzott eddigi n villa tk ozat ok n aik. Siemens mestere a szónak, meggyőzően és pátosszal beszél. Mondanivalójának színezete is sokkal egyénibb, mini az eddigi beszédeknél tapasztalható volt. Véges-végig a közgazdaság liberális elvét hangoztatta s ami talán kissé kellemetlenül hatott, élesen bírálta a hivatalos német kormány eddigi gazdaságpolitikáját. Szerinte az iparnak legfőképpen a belföldi piacot kell kielégítenie. A háború utáni idők legkomolyabb gazdasági problémája a munkanélküliség. A munkanélküliséget azonban az életnívó általános megdrágulása okozta s igy elsősorban e drágaság ellen kell küzdeni, még pedig az úgynevezett „racionalizálás politikájával44. Mielőtt általános nemzetközi ipari egység keletkeznék, előbb az egyes nemzeteknek egymás között kell kapcsolatot találni ok. — Siemens beszédét nagy lelkesedéssel fogadták. A délelőtti ülés végén Chidachi japán delegátus, a japán Ipari Bank volt elnöke szólalt fel. Kifejezte azt a kívánságát, hogy a konferencia mindenekelőtt az adóterhek leszállítása érdekében fáradozzék. Ha ez megvan, akkor a vámfalak lebontásáról is szó lehet- Ezután Szovjetoroszország és Japán kedvező gazdasági kapcsolatairól beszélt, majd befejezte referátumát, amire az ülést délután 3 órára elnapoltuk. Doumergue és Briand londoni találkozója Páris, május 5. A Petit Párisién megerősíti azt a hirt, hogy Doumergue köztársasági elnök londoni utazásán Briand külügyminiszter is. részt- vesz. Ez alkalommal Briand számára végre alkalom kínálkozik, hogy „bizalmasan elbeszélgethessen" Chamberlainnel az összes függő nemzetközi problémákról és eloszlassa azokat a felhőket, amelyek a legutóbbi időben oly borússá tették a francia—angol antantot. A genfi lefegyverzési konserencia csődje könnyen azt a hitet kelthette volna az európai közvéleményben, hogy Páris és London között komoly ellentétek merültek föl. A jugoszláv—olasz konfliktus elintézésének csekély eredményei, valamint a sok szem- mellátható ellentét Anglia és Franciaország kínai politikájában ugyancsak az Entenle Cordiale gyengülése mellett szól. Briand és Chamberlain azonban Londonban bebizonyítják az ellenkezőt, s lehet, hogy megegyeznek a Rajna-vidék idő előtti kiürítésének kérdésében is. Nyugtalanság Indiában London, május 5. Laboréban tegnap uj összeütközés támadt a mohamedánok és a sikhik között. A nyugtalanságnak eddig 10 halottja és 80 sebesültje van. Az angol és az indiai csapatokat azonnal mozgósították. A hatóságok betiltottak minden összejövetelt. Lemondott Chile elnöke San Diego de Chile, május 5. Figueroa Lar- rian köztársasági elnök hivatalosan lemondott. Ibanez tábornok, miniszterelnök, aki már hosz- szabb ideje helyettesíti az elnököt, péntekre ösz- szehivta a parlamentet, hogy előterjessze a lemondást. Ha a képviselők a lemondást elfogadják, akkor az eljövendő két hónapon belül meg kell választani az uj elnököt. Legtöbb kilátása magának Ibanez tábornok miniszterelnöknek van. Uj felkelés Szumatrában Hága, május 5. Szumatrai jelentés szerint Atjeh kerületben uj lázadás ütött ki. A forradalmárok megtámadtak egy katonai osztagot, mely alkalommal négy benszülött katona súlyosan, négy pedig könnyen megsebesült. Az osztagot vezető holland hadnagy szintén könnyebb sebesülést szenvedett. A felkelők négy halottat vesztettek. Lemondott Léva város tanácsa Léva, május 5. Léva város tar ácsa a képviselőtestület viharos ülése után ma beadta lemondását. A lemondás oka az, hogy a képviselőtestület ellenzéke éles ellentétbe helyezkedett a tanács határozatával. pMff jfefc, Mai ssámunle Péntek ® 1927 május 6 Előfizetési ar: évente 300, félévre 150, /\ szlovenszkói eS ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 11., Panskai ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: .. H 12, II. emelet. Telefon: 30oll — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKCtl nQ.pil(ipjCi Felelős szerkesztő: hivatal: Prága U., Panská ul 12/líí. — Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha
