Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-04 / 102. (1436.) szám
1927 május 4, szerda. 3 Az adóreform vitája Reggelig tartó objtrukcié a bizottságban — általános részvétienség a Házban A isöitségvetési bizottságban ma reggel 8 órára letörték az ellenzék obstrukcióiát — Tizertkétórás illések mellett a Jöv-i kél csütörtökéig letárgyalják és megszavazzák a károm reformjavaslatot — Általános vita üres padsorok elölt Prága, május 3. A képviselőház ma megkezdte a lakosság minden rétegét egyaránt közelről érdeklő adóreform tárgyalását Hónapokat vett igénybe, mig a költségvetési bizottság a reformot letárgyalta. A nagy reform tulajdonképpen bárom részre oszlik: az egyen e sad óreform -'javaslatra, a stabilizáló mérleg javaslatára és az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló javaslatra. Az első két javaslat bizottsági tárgyalása simán, minden obstrukció nélkül ment végbe s a házelnökség már napokkal ezelőtt megtette a szükséges előkészületeket a három javaslat egyesített képviselőházi vitájára. Az ellenzék azonban a harmadik javaslat tárgyalásánál váratlanul obstr akcióba kezdett. Az oibstrukciót Kreibich kommunista képviselő kezdte, aki a költségvetési bizottságban kétszeres megszakítással öt és félórás beszédet tartott. A bizottság hétfőn délután folytatta a vitát s az ellenzéki képviselők kedd reggelig obstruáltak. rSői ülés első szónoka, Koberg dr. német nemzeti'párti, három és fél őrá hosszat beszélt. Majd Patejdl nemzeti szocialista egyórás beszédben bírálta a kormányjavaslatot. Rövid szünet után Kaufmann német szociáldemokrata szólalt fel s négy óra hosszat beszélt. Az obstrukciót a késő éjjeli órákban a kormánytöbbség azzal törte le, hogy kimondotta a beszédidő korlátozását. Ez természetesen nagy elégedetlenséget váltott ki az ellenzéki bizottsági tagok körében. Az éjszaka folyamán korlátozott beszédidő mellett felszólalt még Bergmann cseh nemzeti szocialista, Meissner cseh szociáldemokrata, Patzel német nemzeti szocialista és Kreibich kommunista. Reggel fél nyolckor végre Bradács elnök befejezettnek nyilvánította a vitát s rövid szünetet rendelt el. Ezután szavazásra került a sor.’ Az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot reggel kilenc órakor a költségvetési bizottság többsége elfogadta. Tizenkétórás ülések Miután a költségvetési bizottság mind a három javaslatot letárgyalta, a házelnök ség megtehette a javaslatok plenáris tárgyalására vonatkozó intézkedéseit. Az elnökség határozata értelmében a képviselőház minden nap reggel kilenctől este kilencig ülésezik. Az elnökség egy-egy képviselő részére egyórás beszédidőt javasol. Ma csak az egyenesadó javaslata szerepel a ház napirendjén. Hnidek főelőadó jelentése után megkezdődik a javaslat feletti vita. Holnap délben egyórás szünetet tartanak, utána félbeszakítják a vitát s a költségvetési bizottság előadói beterjesztik a stabilizáló mérlegről és az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatokat. Az előadók jelentései után megindítják a három javaslat feletti általános vitát. Az általános vita csütörtökig tart, mig a részletes vitát a jövő hét kedd jóig fejezik be. Szavazásra szerdán, legkésőbb szerdán este kerül a sor. A szavazás legalább 12—15 óra hosszat fog tartani. Hnidek főelőadó Jelenté"© A képviselőház mai ülését tiz órakor j nyitotta meg Malypetr elnök meglehetősen i gyér érdeklődés mellett. A mai ülés napirendjének egyetlen pontija: a költségvetési bizottság jelentése az egyenesadóreform javaslatáról. Hnidek cseh agrárius képviselő, a javaslat főelőadója féltizenegytől déli tizenkét óráig beszélt. Hnidek főelőadó többek között a kővetkezőket mondotta: Az egyenesadó reformját azért kellett a kormánynak benyújtania, mert ezt a lakosság minden rétege párt- és osztály- különbség nélkül egyöntetűen követelte. Az egyenesadő rendszere reformra szorul s ezzel számoltak már 1921-ben is. Az a jogi állapot, amely 1918 után az adózás terén kialakult, nem volt a legörvéndetesebb. Évek folyamán az egységes államterületen érvényben levő kétféle adózási rendszer miatt egyre tarthatatlanabbá vált a helyzet. Amig a történelmi országokban még a régi osztrák adórendszer uralkodik, addig Szloven- szkón és Ruszinszkóban a régi magyar adótörvények a mérvadók. Az állam gazdasági struktúrájához kell az adózási rendszert alkalmazni. A beterjesztett adóreform ugyan az állam egész gazdasági problémájának csak kis atomját oldja meg, mindamellett olyan sürgőssé vált, hogy annak végrehajtását, különösen a mai gazdasági helyzetben, nem lehetett tovább halogatni. Az egyenesadó reformjával nemcsak azon értékek helyes felbecsülését akarják biztosítani, amelyek a kereseti adó alapjául szolgálnak, hanem pontos áttekintést akarnak biztosítani1 mindenki számára arról, hogy mikor mennyi adót köteles fizetni. Az adóreform magába foglalja az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásának szabályozását is. Ezzel a javaslattal véglegesen rendezik az önkormányzati pótadók magasságát, kiterjesztik az ellenőrző és felettes szervek befolyását az önkormányzati testiile- letek költségvetései fölött s végül az állami adójövedeXmék elosztását egészen uj alapokra fektetik. Az egyenesadóra vonatkozó eddigi törvények nem voltak egységesek és sem az állam, sem pedig az adóifizetők érdekeit nem elégítették ki. Erre példa a föld- és telekadó, amely a történelmi országokban már két nemzedék óta érvényben van. A házbéradó egyes jogszabályai pedig már százévesek. Az áttekinthetőség ennek folytán nehézségekbe ütközött. A reform tehát két nagy feladatot akar megoldani: egyrészt a kétféle adórendszert egységesíti, másrészt az adóügyi közigazgatást egyszerűsíti. A reform életbeléptetésével érvényüket vesztik az egyenesadóra vonatkozó ös'-e-s eddigi törvények. A főelőadó foglalkozik a bizottságban elhangzott azon panasszal, hogy a termelők adóterhe elviselhetetlen. Ezt a jogos panaszt az az egyenlőtlenség idézte elő, amely a háború utáni jövedelemnövekedés és az átlagos adóemelés között előállott. Amig a háború előtti jövedelem megkétszereződött, addig az adók tízszeresen emelkedtek. Az adóterhek aránytalanul súlyosabbak, mint a háború, előtt voltak s emellett az életfentartás is nehezebb probléma, mivel a jövedelem hétszeresével szemben a közszükségleti cikkek árai kilencszeresek. A rendelkezésre álló statisztikai adatokból megállapítható, hogy a lakosság fejenkint egyenesadók címén 1919-ben 53 koronával, egy évvel később 90 koronával 1924-ben pedig már 156 koronával volt megterhelve. Az emelkedés tehát háromszáz százalékos. Amig 1920 óta az egyenes adók 73.3 százalékkal emelkedtek, addig a fogyasztási adók, a szénadó és a forgalmi adó csak 26.1 százalékos emelkedést mutatnak. Az adóztatás általános mérve fejenkint 1920- ban 124 korona volt, 1924-ben pedig 208 korona. Az adóreform súlypontját most az a probléma képezi, hogy a lakosságot sújtó adók jövedelméből milyen mértékben lehet az állam kiadásait fedezni. A reform egyúttal gondoskodni kíván a termelés támogatásáról, amely kérdésnél természetesen tekintetbe veszi a szociális szempontokat is. — A képviselőház most az állam és a lakosság szempontjából — fejezte be beszédét Hnidek főelőadó — óriási fontosságú törvényjavaslatot kezd tárgyalni. Az adóreformmal megszűnik az eddigi bizonytalanság. Az állam tudni fogja, hogy mit kaphat lakosaitól, viszont az adói izé tők pontban tudni fogják, hogy mennyivel tartoznak az államnak. Javaslom a törvényjavaslat elfogadását. Az általános vita Malypetr elnök teljesen üres p Kok előtt jelenti be, hogy megindítja az egyenesadóreform javaslatának általános vitáját. A beszédidő szónokonkint egy óra. Eddig négy ellenzéki és három kormánypárti képviselő iratkozott fel a vitához. Az első szónok Dietl német szociáldemokrata: Ez a javaslat a munkásnép számára semmiféle kedvezményt nem nyújt. Az egyenesadók ugyanis teljes egészükben megmaradtak. A reformban egyáltalában nem jut kif ejezésre a szociális kiegyenl i tőd és s csak egyetlen célt szolgál, a koalíciós pártok hatalom utáni éhségvágyának kielégítését. Ilyen nagyjelentőségű reformot valamennyi párt részvételével kellene meg- > csinálni s ehelyett a német kormánypártok könnyen beleilleszkedtek az azelőtt oly sokat vitatott pe tk ar e n d szerbe. Az uj adórendszer is olyan terheket ró még mindig az adózó polgárságra, amelyek alatt össze kell roppannia. Az adóhátralékok óriási összege az adóhivatalok d ezorgaaizálásának következménye. Kereskedelmi mérlegünk ugyan aktív, de a súlyos adózások az aktívumot teljesen értéktelenné teszik. Támadja az uj adóreformot, amely még annyi jogot sem ad az adófizetőknek, hogy a felebbezési bizottságok tagjait maguk választhassák. A pénzügyi hatóságok ma is spiclirendszerrel dolgoznak. A legnagyobb bűntényt mégis az önkormányzati testületek reformjavaslata képezi. A javaslat ellen fog szavazni. Krebs német nemzeti szocialista: A javaslatnak számtalan hibáját sorolja fel. Szerinte az egyenesadót teljesen el kellene törölni, ezzel szemben be kellene vezetni a fokozatos jövedelmi adót, valamint erősen meg kellene adóztatni a fényűzést s a tőzs dei nyereségeket. Részletesen foglalkozik az egyes szakaszokkal s bár kiemeli, hogy a 40 százalékos csökkentést az adófizetők szem pontjából nagy könnyítésnek kell tekinteni, mégis a 7000 koronás jövedelmi minimum ezt a teherkönnyitést teljesen lerontja. A telekadó rendezését nem tartja végleges nek. Statisztikailag kimutatja, hogy a német városok szállítják a legtöbb adókat s mégis ezeket a városokat részesítik a legmosto hább bánásmódban. Figyelem! és goíisvát legkönnyebben úgy akadályozhat és gyógyíthat meg, ha naponta egy kis szelet @efoe-fé£e csöSs fogyaszt el. A Gehe -féle jód-csokoláde használata elővigyázatossági szempontból egészségeseknek is ajánlható a duzzadt nyak és golyvaképződés elkerülésere. A készítmény a legújabb és legideálisabb gyógyszere a golyvakezelésnek és vele jódmérgezés nem állhat elő. A csokoládénak semmifeje mellékize nincsen, úgyhogy annak használata beteg gyermekek kezelésére is kiválóan alkalmas. Kapható minden gyógyszertárban, vagy pedig közvetlenül; GEHE-WERKE A.-G., AUSSSG. A koalíció „első nagy műve*4 Zadina cseh agrárius rámutat arra, hogy az adóreformjavaslat képezi az első nagyobb müvet, amit a jelenlegi koalíciós kormány bejelentett programja szellemében tető alá hoz. A reform szükségességének okait már ismertette részletesen Englis pénzügyminiszter és Hnidek főelőadó. A legfontosabb érv az adóelőírások unifikálása. A mi adóreformunk — úgymond — megfelel a modern adórendszer főelveinek. Ha az eddigi adóhátralékokat teljesen földolgozzák a pénzügyi hivatalok, úgy egy uj adókorszakba lépünk, amely az eddigi túlterheltséget megszünteti s rendet teremt az adófizetés és adókivetés terén. Különösen a mezőgazdáit a ság szempontjából nagyjelentőségű a ja\a -JLÍPPflF díhPl7 ■*rJ. .■ C’ VÍV. »<!* vaslat, mert a telekadót véglegesen rendezi. A javaslatot elfogadja. Machácsek: „Az adórefox'm csak félmunka** Cibulka kommunista ellenzéki beszéde után Mahacsek Szlovák néppárti beszélt. Az adóreformot csak fölmunkának minősíti, minek eredményei talán csak a jövőben fognak mutatkozni, amikor radikális reformra kerül a sor. Kifogásolja az eddigi. adózási viszonyokat, amikor éveken keresztül szedtek adókat anélkül, hogy az adófizetők tudták volna, hogy mennyivel tartoznak s mennyit fizettek már. Előbb a régi bűnöket kellett volna helyreigazítani, csak azután kerülhetett volna sor a reformra. A javaslat rélkülözi a megbízható statisztikai adatokat és a közvélemény kénytelen a találgatásokkal megelégedni. A hivatalos indokolás adataival szemben pontos számadatok alapján megállapítja, hogy 1927-ben Szlovenszkón 712 korona volt az állami adó fejenként, átlagban 400 Százalékos volt az önkormányzati pót- adó, úgyhogy vagyonadó nélkül is fejenként 3560 korona adómegterhelés esik ebben az évben Szlovenszkóra. Kifogásolja, hogy a telekkatasztert, amely a föld- és telekadó kivetésének alapját képezi, még mindig nem hozták rendbe. A föld- és telekadót ki kellett volna hagyni a reformjavaslatból mindaddig, amig a katasztert Szlovenszkón rém rendezik- A büntető htározatokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy az adómorál biztosítását csakis az adok leszállításában látná. Tiltakozik a rendkívüli alap létesítése ellen, amely a pénzügyi törvény XVII. szakasza alapján a pénzügyminiszter rendelkezésére áll. Követeli, hogy zárszámadáskor csatolják az ebből az alapból kiutalt nagyobb összegek kimutatását is. Abban a reményben, hogy ezt a refonn- javaslatot radikálisabb reform fogja követni, amely a lakosság minden rétegét kielégíti, bejelenti, hogy pártja a javaslat mellett fog Szavazni. Felszólalt még Ne jechleb- Marcha cseh agrárius, Petrovicky cseh nemzeti demokrata és Böhlmann rémet agrárius. Több szónok nem lévén, az elnök az ülést berekesztette. ...........■■■un iih ni » ...... ....—.................. Be thlen a jugoszíáv-magyar együttműködésről Budapest, május 3. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A belgrádi Vreme budapesti tudósítója előtt Bethlen István gróf miniszterelnök a magyar—jugoszláv viszonyra vonatkozólag a következő nyilatkozatot tette: — Mi is azon az rállásponton vagyunk, hogy előmozdítsuk a két állam közötti viszony barátságos kialakulását. Kölcsönös érdekeink kívánják, hogy e két szomszédát lám között a gazdasági együttműködés alapjai biztosíttassanak. A. kereskedelmi szerződés megkötése kedvező hangulatot teremtett és ennek alapján tárgyalunk tovább. Egyelőre még nem állapíthatom meg pontosan, hogy a két ország közötti örvendetes együttműködés hogyan fog kiszélesedni úgynevezett általános együttműködéssé. Fontos azonban, hogy érvényesüljön közöttünk a kölcsönös megértés szelleme. — A magyar—olasz barátsági szerződést illetőleg mindkét részről hangsúlyoztuk, hogy ennek kizárólag a két nemzet barátságának konkretizálása a célja s rendeltetése csupán annyi, hogy a két ország egymáshoz való viszonyát szabályozzák, természetesen távol attól, hogy bármely nemzet ellen irányuljon. A királykérdésről nyilatkozott még ezután a miniszterelnök. — Magyarország alkotmányos királyság — úgymond —, de az alkotmányos rend kiépítése függőben van még s úgyis marad addig, amiig az illetékes tényezők megfelelő időpontban nem rendezik ezt a kérdést. Egyelőre azonban beláthatatlan, hogy mikor fog ez bekövetkezni. m
